7. szanL —— 683 —— 1927
1927. első félévi árstatisztikai és pénzügyi jelzőszámok.
Indices de statistigue de prix et de finances en Hongrie, IN moitié de 1927.
1. Áralakulás.
Formation de prix.
Résume'. Liindice des prix de [; ros de Hongrie étant resté 133 en juin, le niveau moyen des prix n'a pas varié par rapport fi fin mai dernier. Le prix du Ne' a bazsse' sen—
siblenient. Cetui (,lu íroment est tombé de 34'80 pengés a 2960; celui du seigle, de 3113 pen- gős a 26'88; les autres espéces de blé sont aussi (levenues moins cheres. Le prix (legros de la farine a baisse' de 3 űlters par kilos.
Il y eut une hausse pour les haricots, les pommes de terre et les produits laitiers. En raison de la baisse du blé et de la farine, t'indice général des articles d'alimentation et des produits agricoles est tombé de 130 a 128.
Par contre, par suite de la hausse de certaines espéces de cuir et des matieres premieres cégé- tales de liindustrie textile, t'inolice des matieres
et des produits (l'industrie est passe' de 136 ;
a 137.Liindice du co át de la vie apeu change;
y compris le loyer, il monta de 112'5 d 112'7;
sans le log/er, de 1274 a 1277.
A partir du 31 décembre 1926, l'indice
des prix de gros s'est élevé de 126" a 135, soit de 5'60/0. Guant a tiindice du coút de la vie. avec le loyer il est monte' de 105 a 112"?
(7'3'5/0), et sans le loyer, de 119 a 1277.
Az 1927. év első felében megnyilvánuló emelkedő tendencia oly mértékben irányította a figyelmet az áralakulás kérdései felé és oly ' altalanos érdeklődés nyilvánult meg a drágu—
lás kérdései felé, amilyen az inüáciős idő- szak óta nem volt tapasztalható. Az érdeklő—
dés teljesen érthető, mert az 1924. év óta csaknem megszakítás nélkül tartó árcsökkenő iranyzat ezzel megszakadt és a csaknem két évigtartó folytonos árcsökkenéshez szokott köz- vélemény a jelentkező áremelkedésekre ide—
gesen felszisszent és az inüaciós idők katasz- trofalis ármonstrumainak visszatértétől tartott.
Ilyesmiről, vagy csak természetellenes irány- zatról is, természetesen szó sincs. Az árala- kulás hullamvonala hosszú ideig lefelé tartott, most felfelé tart, de minden jel szerint június havában egyelőre elérte kulminaciős pontját és a közeljövő gazdasági fejleményei fogjak megmutatni, hogy lehet—e szó tovabbi áremel- kedésekről.
Az alábbiakban először az összefoglaló índexszámok alakulása, azután az egyes fon-
tos árúcsoporlokhoz tartozó nagyobb jelentő- ségű arúcikkek átalakulása nyer ismertetést.
!. A nagykereskedelmi árak índexszámai.
A nagykereskedelmi arak összefoglaló indexszáma az 1924. év december havában érte el legmagasabb pontjat. Az 1924. decem—
ber 31-iki árakat lOO—zal véve egyenlőnek, azóta a nagykereskedelmi index a következő
változásokat mutatta: " v
Nagykereskedelmi árak indexszámai Élelmezési cikkek és Ipari anyagok Összes mezőgazd. termékek és termékek rárúk
(1924. december 31—ikí árak : 100)
1924 XII. 109 109 199
1925 I. 102 99 99
n. 96 95 95
m. 99 92 91
IV. 90 90 90
V. 90 87 88
VI. 88 99 88
vu. 81 * 90 85
VIII. 79 es 94
IX. 79 es 95
X 79 87 82
x:. 7 85 81
xn. 77 85 91
1926 I. 73 83 79
n. 72 93 79
III. 71 82 77
N. 72 80 77
v. 72 79 76
VI. 72 79 79
vu. 73 80 77
vm. 72 80 76
IX. 72 80 76
X. 76 80 78
XI. 78 89 79
XII. 77 69 79
1927 1. 79 79 79
n. 81 89 91
III. 80 89 80
IV. 81 82 91
V. 88 93 93
VI. * 82 84 83
Látható, hogy dacára az 1926. év második fele óta jelentkező áremelkedésnek, az átlagos index még mindég 170/0-kal all az 1924. de—
cemberi maximum alatt s a mezőgazdasági in-v dex 180/0-kal s az ipari index 160/0-kal ala—
csonyabb. Katasztrofalis jellegű drágulásról tehat alig lehet beszélni.
7. szám. -—684———-— 1927
Magyar nagykereskedelmi árak indexszámai.
Indíces des prix de gros de Hongrie.
(1913 :: 100)
"5.3 ' § §? § §
as át;—SS § :: § § a
a": :: "333 § zu E G § §
eg a m § 3: § u §
—- , a : a 23.35 ; § ; S 3
Idopont x%: m §; :; ; :; m
sigeas ! 1 1 1 13
Epoaue % ! § "§ § % fg fás ;; 1.3
'53.:11'— ma'—*— 33 513 1.3 ki? "Ev
_ a'" Pan — Paá— "a ha "a * *d :
fixa :,k—S ere: GÉ— -—§ %% §
333 "$: 83 Én Ez "es 31;
Ésm'geg tag %% Én :3 33
Gimes—3153 gk gs És: 35 1924 XII/81 156 163 166 154 157 166 160 1925 141131 120 133 123 132 120 150 130 1920 v1130 113 129 116 123 112 143 122 VII/31 * 114 130 116 130 113 143 123 VIII/81 1 112 130 113 127 111 144 122 lX/BO 112 130 119 125 113 141 122 11731 113 130 125 125 113 140 125 Xi 30 121 131 125 129 120 140 127 xxx/31 120 130 125 123 120 139 126 1027 1131 123 129 123 130 121 137 127 11/23 127 130 126 132 125 137 129 111/31 125 130 126 132 124 130 123 IV/8O 127 133 129 132 123 136 130
V/3l 130 136 135 132 131 137 133
1'1/30
123
137 134 132 131 137
133 Az átlagos nagykereskedelmi index 1926.
márciustól szeptemberig állott legalacsonyab—
ban, amikor 122—123 körül volt több mint félesztendeig, vagyis 23—240/0-kal alacso- nyabb, mintaz 1924. decemberimaximum. 1926.
októberben következik be az első jelentősebb emelkedés a hosszú stagnálás után és az in—
dex 3 ponttal 125—re ugrik. Novemberben újabb emelkedés 127-re, majd kisebb inga- dozások után februárban 130-ra, májusban 133—ra emelkedik az index és ez utóbbi nivón megmarad júniusban is. Ha tehát az áremel- kedést az 1926. évi mélyponttal (122) hason—
lítjuk össze, 1927. júniusig a drágulás össze- sen 90/0-0t tesz ki, az 1926. december 31-iki áraknál pedig a júniusi index 5'60/0—kal ma—
gasabb. Az 1927. év első felében tehát a nagykereskedelmi árak átlagos indexszáma mindössze 5'60/0-kal emelkedett.
Az áruknak két főkategőriája szerint vizsgálva az indexszámok alakulását, azt ta- pasztaljuk, hogy a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek indexszáma valamivel erő- sebben emelkedett, mint az ipari anyagok és termékek indexszáma. Az élelmezési cikkek és mezőgazdasági termékek indexszáma 1925.
január végén állott a legmagasabban, mikor 159-et ért el. Ez a rendkívüli magasság kivételes tényezők ősszemüködésének az ered—
ménye és abnormisnak tekinthető, amit az is mutat, hogy akkor egy magasságban állott az ipari anyagok és termékek indexszámával,
holott ez utóbbi rendes körülmények között az akkori viszonyok szerint jelentékenyen felülmulta az előbbit. Oroszlánrésze volt ily természetellenes magas agrárindex kialakulá- sában a csikágói spekuláció által mérték- telenül felcsigázott gabonaáraknak, melyek a' mi agrárindexünk alakulására fokozott mér- tékben éreztették befolyásukat. A reakció az általánosan lefelé irányuló tendencia közepette, csakhamar jelentkezett is és a mezőgazdasági termékek és élelmezési cikkek indexszáma ugrásszerűen esett. Még ugyanazon év novem- berében 115—re, 1926. márciusában pedig 110-re csökkent s ez utóbbi jelzi egyszersmind az agrárindex mélypontját. Innen kezdve itt konstatálható bizonyos mértékű stagnálás és
egy fél év multán, 1926. szeptemberében is
csak 112-n állott Októberre egyszerre 6 pontos emelkedés következik be. Az év végén120—on áll a mezőgazdasági index, 1927.
májusában pedig 130-ra emelkedik, június-
ban azonban már 2 ponttal 128—ra esik vissza.Ennek az indexszámnak az alakulásánál tehát igen nagy szélsőségekkel találkozunk.
Az 1925. januári maximumtól az 1926. már- ciusi minimumig számítva, tehát 14 hónap alatt az indexszám esése nem kevesebb, mint
310/o—ot tesz ki, ami stabil valuta mellett
valóban egészen rendkívüli jelenség és ezta a nagyarányú esést szem előtt kell tartani akkor is, ha az újabb időben bekövetkezettdrágulás kerül vizsgálat alá. Az 1926. évi
minimumtől az 1927. májusi újabb maximumig a mezőgazdasági termékek és élelmezési cik—kek indexszáma 18"/0—kal emelkedett, az 1927. év első hat hónapja alatt pedig (1926. december végétől 1927. június végéig) 6'70/0—kal.
Az ipari anyagok és termékek indexszáma jóval nyugodtabb fejlődés képét mutatja;
hosszantartó csökkenés és stagnálás után csak az 1927. év márciusa után jelentkezik szá—
mottevőbb emelkedés. Az ipari index, az átlagos nagykereskedelmi indexszel együtt, 1924. december végén érte el legmagasabb pontját, 163-mal. Innen kezdve megindult a lemorzsolódás, melynek folyamata azonban egyenletesebb és ugrásoktól mentes volt. Mély-
pontját 1926. májusban érte 129—cel és innen
kezdve csaknem egy esztendeig alig változott.
1927. márciusban 130, áprilisban 133, június—
ban 137. Legmagasabb pontjától, 1924. de- cember végétől számítva, 1926. májusi (és 1927. januári) mélypontjáig az áresés nem
egészen 210/o-ot tesz ki. 1927. júniusáig
azután az emelkedés mértéke nem több 6'20/0-nál, az 1927. év első felében pedig 5'40/0.7. szám.
Mint már említve volt, az ipari index általában magasabb a mezőgazdasági index—
nél és a szanálási időszak kezdete óta csak egyetlen egyszer, 1925 januárjában állott azzal egy magasságban. S miután a mezőgazdasági index ugrásszerű változásaival szemben az ipari index változása jóval egyenletesebb iramú volt, a kettő közötti különbözet mértéke a mezőgazdasági index állása szerint igen vál- tozó volt. 1926 márciusában, mikor az agrár- index gyors hanyatlás után llO-et ért el, az ipari index 210/0-kal állott felette, de 1927 februárra a különbözet már ismét csak 24 0/(,—ra redukálódott. A legutolsó júniusi adatok szerint az ipari index ismét kerek 70/0—kal állott a mezőgazdasági felett. A nagy elté- rések dacára is megállapítható, hogy a kettő
—— a világpiaci áramlatoknak megfelelően — közeledik egymáshoz.
Végeredményben tehát megállapítható, hogy az 1927. év első hat hónapjában a magyar nagykereskedelmi árak indexszámánál a követ—
kező emelkedés mutatkozott:
Átlagos index 5'6 0/o
Agrár index 67 "A,
Ipari index 54 %
Hasonló áremelkedések a különböző ár- tényezők mindenkori viszonya szerint mindig előfordulhatnak, anélkül, hogy ebből messze—
menő következtetéseket kellene levonni. Elég utalni arra is, hogy a folyó év első felében a hosszú tespedést határozott gazdasági'fel- lendülés váltotta fel és ez az árúk számos kategóriájánál tapasztalat szerint mindig magá- val hozza az árak emelkedését is.
11. Egyes fontosabb cikkek nagybani ára.
A közölt részletes táblázat, az indexszá—
mitásokhoz bevont összes cikkek félévi ár—
alakulását feltünteti. A gabonaárak változása
—— a mult év utolsó napján érvényben volt árakat lOO-zal véve egyenlőnek — a követ- kező volt:
Búza Rozs Arpa Zab Tengeri
1926. xn. 100 100 100 100 100 1927. 1. 104 107 105 110 112 II. 108 106 116 116 127
m. 108 108 117 119 123
IV. 109 120 122 125 127
V. 110 120 139 140 140
VI. 94 109 118 130 132
A bekövetkezett áremelkedések tehát egyes esetekben igen számottevőek voltak, meg kell állapítani azonban, hogy júniusban már az egész vonalon visszaesés következett be. Leg—
—685—— 1927
kisebb volt a drágulás a búzánál s májusig nem tett ki lOO/O-nál többet s ekkor a tisza—
vidéki 76 kg-os búza ára 34'80 pengő volt.
Júniusban a kedvező világtermés hírére az árak mindenütt visszaestek és a budapesti
29'60 pengős búzaár az 1926 december 31-i
árnál is 60/0-kal alacsonyabb. A félév mérlege szerint tehát a búza ára csökkent. A rozsnál már nagyobb arányú volt az emelkedés. Amájusi ár (31'13 pengő) 260/0-kal magasabb
az 1926 december 31-i árnál. Júniusban itt is jelentékeny a visszaesés, de a félévi össze- hasonlítás szerint a rozs áránál mégis 90/0-08 emelkedés tapasztalható. Legnagyobbfokú volt a drágulás a takarmánymagvaknál. Az árpa májusi ára 390/0-kal, a zabé és a tengerie pedig 400/0-kal volt magasabb, mint az előző év utolsó napján. Júniusban itt is jelentkezett visszaesés, de jóval kisebb mérvű, mint a kényérmagvaknál és meg kell állapítani, hogy egy félév alatt a júniusi olcsóbbodás után isaz árpánál 180/0, a zabuál BOD/m atengerinél
320/0 emelkedés mutatkozik. Végeredményben a gabonaárak a búzát kivéve jelentékenyen hozzájárultak az indexszámok emelkedéséhez.A lászló/rak inkább a sötétebb lisztfajták- nál mutatnak nagyobb árkilengéseket, amiben talán az a háború előtt is észlelt jelenség ismétlődik, hogy a malmok a finom liszt cso- portjának kedvezőtlen alakulása következtében beállott árdepressziót a sötétebb lisztfajták árának emelésével igyekeztek ellensúlyozni.
A liszt árának változása ugyanis az 1927. év első hat hónapjában százalékszámok szerint (a múlt év utolsó napiának árait 100-zal véve egyenlőnek) a következö volt:
O-ás liszt 2-es liszt 6-os liszt
1926. XII. 100 100 100
1927. I. 100 102 110
ll. 102 104 112
III. 100 104 115
IV. 96 100 112
V. 100 104 117
VI. 95 98 110
A nullás liszt áránál tehát a fennti cse- kély áremelkedéstől eltekintve, semmi drágulás sem mutatkozott és a június végi ár öo/o-kal áll a félév előtti alatt. A kettes lisztnél 40/0-ig emelkedett a drágulás, de a júniusi ár 20/0- kal mégis alacsonyabb az 1926 deeemberinél.
Ezekkel ellentétben azután feltűnően alakul a 6—os liszt ára. Már januárban lOo/o-os drá- gulás mutatkozik, amely májusban 170/0-ot ér el és júniusban is csak a januári nívóra esnek Vissza az árak. Az áralakulásnak ez a tendenciája bizonyára sem a fogyasztóra, sem
7. szám.
a malomiparra nem kedvező; mig a nullás liszt ára egy félév előtt 370/0-kal volt maga—
sabb, mint a 6-os liszt ára,. júniusban ez a különbözet 180/0—ra szállott alá.
Az állatámknál, valamint a marhahús és a zsír nagybani áránál a következő arányú változások voltak tapasztalhatók:
Szarvasmarha Marliahús Sertés Zsír
1926. XII. 100 100 100 100
1927. I. 93 99 103 98
II. 94 97 119 107
III. 96 94 128 109
IV. 98 93 124 118
V. 108 101 118 116
VI. 108 106 107 114
A szarvasmarhánál emelkedés tulajdon—
képen csak április után jelentkezik és a fél- évi drágulás mindössze 80/0-nak felel meg.
Igaz viszont, hogy a januári alacsony árak—
hoz viszonyítva a drágulás már 150/0. Január óta a marhaárak emelkedése folytonos volt és csak júniusban stagnált. A marhahús ára nem haladt az élőmarha árával párhuzamosan s itt egészen áprilisig végéig árlemorzsolódás jelentkezett. Csak májusban, majd júniusban látunk nagyobb emelkedést.
Jelentékenyen nagyobb arányú drágulás volt a sertéseknél tapasztalható, mely maxi—
mumát márciusban érte el. Ekkor 3 hónap alatt nem kevesebb mint 280/0—os drágulás mutatkozott. A következő hónapokban azon- ban már áresést látunk s a félévi összehason- lítás már csak 70/--os drágulást jelez. A zsír áprilisban volt a legdrágább 180/0- os emelke- déssel és május—júniusban is csak kevéssel esett vissza az ára.
Legnagyobb arányú árkilengések a tojás—
nak, a vajnak és a burgonyának az áralaku- lásánál voltak tapasztalhatók. Ezek ára szá- zalékszámokban kifejezve a következőképen változott:
Tojás Burgonya Vaj
1926. XII. 100 100 100
1927. I. 86 122 106
II, 68 169 122
HL 57 150 131
IV. 57 150 132
V. 64 169 97
VI. 57 200 113
Mind a három árunál azelőtt is, most is napirenden vannak a nagyarányú árhullámzá- sok. A tojás mindig a téli hónapokban a leg- drágább, tavaszi olcsóbbodása évente vissza- térő jelenség. Decemberhez viszonyított430/o-0s áresése megfelel a törvényszerűségnek, amint—
hogy teljes bizonyossággal várható szezon-
——686—— 1927
szerű drágulása az év második felében, Egyéb következtetésekre az év első felének árjelen-
ségei nem is adna*%alkalmat. A mult évvel
való összehasonliw a7t mutatja hogy a tojás ára egy év alattigg nem változott lényegesen.
1926 januárban egy láda (1440 db.) tojás nagybani ára 202 72 pengő voLt, 1927 ben 208'80 pengő; 1926 júniusra az ár 132'48 pengőre, 1927 júniusra pedig 136'08 pengőre csökkent Az 1927. évi ár tehát valamivel magasabb anélkül, hogy a különbség számot- tevő lenne.
Rendkívüli magasságra emelkedett azon—
ban az 1927 év első telében a burgonya ára;
júniusban a mult év utolsó napján érvényben volt ár éppen megduplázódott és az akkori 8 fillérrel szemben június végén 16 fillérbe került egy kg. burgonya. A burgonyánál is jelentkeznek szezonszerű kilengések ennek a nagy áremelkedésnek magyarázatáiil azon- ban nem szolgálhatnak. így a mult év első felével való összehasonlítás rendkívül kedve- zőtlen színben tünteti fel a burgonya idei ár- viszonyait. Volt ugyanis a burgonya ára (mé- termázsánkint) :
1926. januárban . 5'40 pengő
., júniusban . 5'60 ,,
1927. januárban . 8'—— ,,
,, júniusban . 16.— ,
A mai ár tehát közel 3-szorosa az egy év előttinek. Ezt a nagy különbözetet a tavaszi faggyal is alig lehet magyarázni és egyéb- ként a burgonyadrágrulásIS világjelenség, mely a környező államokban is tapasztalható.
A vaj drágulása áprilisig öltött aggasztó méreteket, májusra azonban hirtelen letört a decemberi nívó alá. Júniusra ismét meg- szilárdult.
A cukor ára az 1927. év első felében ala- csonyabb lett. Egy kg. kristályoukor nagybani ára a mult év utolsó napján 1'18 pengő, júniusban 1'14 pengő volt. Az áresés 84 0/,,-nak felel meg. Ausztriában a cukor 77 fillérbe, Csehországban 92 fillérbe kerül. Adó- és kincstári részesedés tehát nálunk még erősen éreztetik hatásukat.
A gyarmata'rúk ára nem változott számot- tevően.
Az ipari anyagok közül a vasárak hosszabb idő óta változatlanok. A télen át magasra emelkedett szénárak viszont valamivel csök—
kentek. Az importált kőszén (porosz szén) ára az éveleji 6'88 pengőről 6'05 pengőre, a magyar barnaszén (felsőgallai) ára pedig 280 pengőről 2'68 pengőre esett. A porosz szénnel az áresés 120/0-nak, a magyar szénnel nem egészen 41
!. lÉTFENTARTÁSI KÖLTSÉGEK INDEX SZÁMA MAGYARORSZÁGON.
lndices du coút de la vie en Hongrie.
(1913-100.)
! II III IV V VI VII VIII IX X XI XII ! " III IV V VI VII VIII IX X X! XII ! II III IV V VI
1 9 2 5 1 9 2 6 1 9 2 7
, Jelmagyarázar- légende: Ruházaf— Véremenf _a_—_— lakás—-logemenr Összes kiadás lakbérné/kű/
Ela/mazás o a : _, Eife's és Világi/ás o—o—o... Összes ki;-idős lakássa/eyyú/r o-—o._o Bépenses fara/es sans/elyel—
llimeniah'an Chauffage ere'c/airage De'penses fara/es lege/nenfcafrym's o- - .o. _ -o-— ..a-...a
"... NAGYKERESKEDELMI ÁRAK mmzx SZÁMA!
lndices des prix de gros.
(1913400)
! II III IV V VI VII VIII IX X XI XII ! II III IV V VI VII VIII IX X XI XII ! II III IV V VI
1925 1926 1927
Je Imagya ráza r Légende. '/,aar/ arg/ago/f es terméke/f Kú'lfa/d áru/f Warm Efrang 0- - -o- — [le/m/szere/r 95 "7 ez0931178585? fer/náke/r Mal/érss efprodu/Is a' 'l'fIdUSfHP—ü Osszes áru/r
017195 da/Imen/anan É/P'UÚWS ayvmes 0—0 : Bel/om árd/( —Mált/7c7f)(//5€S ln/e'n'z'ures : .. .o Marc/7 au lo/a/
7. szám. —— 687 — 1927
a::
Átalakulás Budapesten, 1927 Januar—Junius havában.
Formatzon de prix á Budapest, Januar—jam 1927.
' — 1913. évi " Év— 5.5 3
ggg átlagár Árakpengokben 135913?
§ . . , x ! u *
, _ Prix mo ms ds :: a,b-N
Megnevezes %b dezgljfg PTM enpeng _gáSÉÉÉ
, "11 ' N
D 6 s i' g n a t 71 o n 32] koroná- pengő- 1 9 2 7 532"; §s%
gun ban ben _ — Émfggx
0 % en cozi- m II. 1 . I '. . I. "643 a §
; mnnes pengős I 11 V V V reg)??? 53
1
l. A nagykereskedelem árai. —
1. Prix du commerce en 9708. 3
a) Élelmezési cikkek és mezőgaz— §
dasági lermékek —— a! Denre'es
alimeiitaires el produits agricoles. ,
Búza,tiszavidékí 76 kg-os — Fi'omeiit ; ,
de la région de la Tisza . . . (1 ?2-04 2553 32-85 3110 3420 8450 34-80 29-60 lib
Rozs — Seigle . . . . . . ,, 1783 2066 2050 26'10 26-65 29'55 31'13 26—88; 130
Takarmányárpa -— Orge jouwager . ,. 1611 18136 21'— 2320 2335 2445 27'70 23'50, 126
Zab —— Avoine . . . . ,, 19-04 22'06 20'70 21'80 22'30 23'50 26'35 24'40' 111
Tengeri _ Illa'z's . . . ., 15'11 17'51 18'30 20'75 2015 2090 22'90_ 21-60 123
Bab, fehér — Haiicoi blanc kg 024 028 028 028 024 024 024; 028 100
Burgonya, fehér — Pomme de terre _ *
blaiiche . (; 561 6510 975 1360 12' - 12-—— 13-50 16'— 246
Búzalíszt 0- és — Farina de fromeiit
No 0 . . . . kg 0-34 03 056 057 0-56 054 056 053, 136
Búzaliszt Zes — Faríne de jromeiit .
No 2 . . ,, 0-33 0'38 054 055 055 0'53 065 052 137
Búzaliszt G-os —— Farina defloment
Ao li . . . . . . . . . ,, 030 035 045 046 0117 046 048 045 129
Maláta —— lllalt. . . (] Sl'——— 35'91 4320 43 20 43-20 43'20 44'50 447 125
Kristálycukor, zsákban —Sucre en
cristaiix (en sacs) . kg 0.81 094 1-19 1'19 1-16 1-17 1-10 1'14 121
Ökör. jubbminőse'gű—— Been) degual
szipérieure . . kg 102 118 099 1'— 102 104 115 1'14 97
Borj ú — Veaux. . ,, 1'14 1'32 1'58 1'46 130 148 1'65 1'56 118
Sertés, fiatal, nehéz — POTCS,jle1Ze$
et gias. . . . . .. . . ,, 1'36 168 148 171 184 178 170 164 97
Juh — Moulons ,, 064 074 062 0'62 0'68 0'68 0'62 0'64 86
Zsír — Saíndoiix . . ,, 1'51 1'75 1'72 188 1'92 208 204 2'— 114
Marhahús, Ia helybelihátulja— Viande
de boeuf, I-re gualite' . . . . . ,, 1—73 2'— 214 210 2-04 2——— 2-18 228 114
Vaj — Bem/re . . . ,, 2'68 31 5'— 5'76 6—20 625 460 5'35 173
Tojás —— Oeufs , . 144Udrb 97- 53 11299 208'80 16426 13680 13680 15480 136'08 120
RlZs(BIH'1Hal/l II.) — Riz (Binmah 11) kg () 34 0'39 060 060 0-60 0-60 060 060 154
Kávé (Santos) -— (,afé (51171105) . ,, 265 3'07 488 488 4-88 4-88 4'88 4'88 159
Tea (Souchong) , Ihé (Saiichoiig) ,, 6 695 720 720 720 720 720 72 104
Korpa — bon . . . . . . (; 11-15 1292 1510 1660 17-90 1930 2050 2010 156
b) Ipari anyagok és termékek. ;
b) Maiiéi'es et produits d'iiidusirie. *
Rúdvas — Fer eii barres . Cl 18-90 21'9 29'60 29'60 29—-— 29'—— 29'— 29—— 132
Vaslemez, 1 mm—es —— Tóles defer
de 1 mm. . ,, 2900 3360 3920 39-20 39-20 39-20 3920 392 117
Vörösréz (e ektrolyt)— Cniwe (Elec—
trolyte) . kg 1'72 1'99 1 72 1'80 1 80 1 80 1 70 l 65 83
Ólom (huta Plomb (de fonderíe). ,, 052 060 1 — 1'—- 1 —- 1 —— 1 —— 1 — 167
On (Banka lagy Billiton) — Etain
(Banka ou Btlliton). . . ,, 4—95 5-73 8'—— 8 —— 8 - 8'— 8'— 9—— 157
Horgany lhuta) —— Zinc (de fondei'ie) ,, 064 074 110 1 04 092 092 098 084 114
Szén, nazai barnaszén —— Charban,
lignite mdigéiie . :; 1—16 134 280 2-80 2'80 2-72 268 268 200
Szen, porosz, felsőszíléziai—— Charbon,
de Pmsse, de Haute-Silésie. . . ,, 350 405 680 660 650 606 6'05 560 138
Petróleum (világító) — Pétmle (a éc
Mirage). kg 034 039 038 036 036 035 0'34 034 87
Benzin, nehéz mótorbenzin 076517750
Benziiie lennie a moieur 0 765/7750. ,, 030 035 050 050 0—48 0-48 048 047 134
Nyers parnut, amerikai — Coton brut,
américain . ,, 1'45 1'68 2'18 2'23 224 240 262 2'64 157
Pamutfonál, ZC-as számú —-— Fils de
0010" No 20 - — , 2—30 2'66 3-32 3-48 3-54 3—67 3-96 4-03 152
Pamutszövet középszálú fehéritelt ——
Tissus de cotoii blanchis, Lie/ils moyens m 0'60 070 120 120 120 120 120 120 171
Nyersgyapjú, közepfinom szövetgyapjú ,
szennyben nyitott—Laiiie brute, laíne
Gpour tíssus (mifile) kg 1-47 170 224 2-24 2-24 2-40 2-40 244 144
yapjúszövet, férü,té1i,tiszla gyapjú- ból —- Tíssus de laine pure el chaude,
(tissus d'hivef), pour hommes . m 6'—— 095 1232 1232 1232 1232 1232 1232 177
Kender, gyári, tílult _ Chanvre de
jabi'igue écangué. . . . . . . kg 0'80 093 124 122 125 125 127 1'27 137
Len, nyers —— Lin brut. . . . ,, 1-20 1-39; 1-44 1-75
2-02 2-30 2-50 288 207
—688—
, . " S *
áig-§ 213333! Árak pengoOkben %SÉÉÉ
: "' 'n
, ' Prix mo ms , _3
M e gneveze s áfb de' [m)./3 Prix en pengés ÉgfgggÉ
. me,—.,
D e' s o' g n a t i 0 n ;! kOfOHá- Pengő- 1 9 2 7 4353; %m"
§ bo ban ben 330333
0 '3 en 0014. m %Á'S'É § É
E mmm pengős I. _ II. III. IV. V. VI. 5; 93. $$$
Marhabór, nyers, zöldsúlyú, vágóhídi Peaux de boeuf d'abattoír, brutes el
vertes . . kg 1'30 1'51 145 140 I*40 1130 175 !"85 123
Borjúbór, nyers, zöldsúlyú, hosszúlé- bú, fejes — Peauxde veau brutes, avec
ieds et léte. . . ,, 2'05 2'38 228 228 228 265 815 315 132
alpbőr, Vache-croupon —Culra se-
melles, vaehe croupon . . . , 585 678 5'60 560 550 552 555 555 82
Felsóbőr, box- calf, fekete -— Cuir 51
am eigne, box—calfnozr . . . . . [! láb 1'45 1681 170 170 1'70 185 195 2'—— 119
Újs gpapiros, rotációs —— Papier á
ournaux, fatal. . . . . kg 025 029 0—35 0-35 0'35 0-35! 0-35 0-351 121
égla, 25X12X6 cm méretű —— Brígues
ds 25X12X6 cm . _ , 1000drb 31'— 35'91 ÖO'— 50'— 50'-— 50'— 50'— 50'— 139
Mész, darabos, egetett— Chaux, gros—
síére et suite . . g 220 2'55 4'40 4'40 4'40 4'40 4'40 4'40 173
Portlandcemem —— Címem de Portland ,, 320 3 71 644 6'44 6'44 6 44 6'44 644 174
Bomancement —— (iment roumaín. . ,. 2'—— 2 32 — — -— —— — — _
Epületfa, ácsolt, fenyóíából — Bois de
sapin de construction, charpente' . . ma 45 5213 57'-—— 57'—— 56'— 56'— 56'— 56'—-— 107 Kénsav, 660 Bé —- Acíde sulfurígue . (; 10'— 11" 59 14' -— 14'— 14'— 14*— 14'—— 14'—- 121
Szuperfoszfát -- Superphosphate . . kg % 0'50 058 052 062 0'52 0'52 0'52 0u3 91
Tüzifa _ Bois de chauíage , , , LI 2'28 2'64 3' %) 3'10 3'20 3'20 33) 33 125
s
2. A kiskereskedelem árai. ( 2. Pnac du commerce en détazl.
Marhahús levesnek való — Víande de *
120914, pour 301417! — kg 1'93 2'24 224 224 224 2'24 224 243 108
Sertéshús, comb -— Viande de porc,
CW'SSB — - - . — - ,, 198 2 29 2-64 2 96 309 314 13-14 13-05 133
Disznózsír — Saindoux. . . . . . _ 177 205 196 2— 2-24 2-40 §),—40 288 116
Tej — Laít - - - . . - - . . . , liter 031 036 0-38 0-38 0-38 0-40 0-40 0—39 108
Tej és — Oeufs - - - drb 0074 0086 0-14 0-13 0-09 0-09 0-11 o-x 116
Liptói túró — Fromageon de Liptó . kg 1-95 2- 26 3-23 280 320 4-_ 3-90 3—50 159
Kenyér, félbama, gyári — Pain demí— ,
brun fait en fabrigue. . . ,, ? 0-80 0-35 0-51, 052 063 0'5'5 055 065 157
Búzaliszt z--es —— Farine de froment, ;
No 2 . . . ,, ; 034 039 _ 055 066 0'56 0456 066 066 144
Burgonya, fehér — Pamme de terre .
blanche . . . . . ,, ; 008 009 011 015 0-15 01? 018 042 222
Savanyúkáposzta —— Choucroule . . " 1 0-27 031 0-24 024 024 026 024 024 77
Bab, fehér, apró —— Haricots sees blancs,
751173 - - ; - - - - - - . 041 048 040 040 036 036 086 040 83
* Cukor, finomított, knstály — Sucre '
raf/iné, en cristaux. . . . . . ,, ; 0-88 1-02 129 129 1-26 127 125 124 122
Pérfiruha, Il. -rendű, gyári— Vetements ;
pourhommes Ilegual manu acturés rend 40-—— 4634 51-20 51-20 51-20 51-20 51-20 512 110 Női ruha, XI. -rendü gyári— elements ,
pourfemmes, lle gual, maegufacturés — ,, , 50'—— 57 93 64'—— 64'— 64'— 64'— 64'— 64'-— 110 Gyermekruha II. rendű. gyári —— léte— :
menís pour enfants, He gualw mama—
actures . . " , 20,_ 23-17 28'— ggg-_ 28'—— ggg-__ 23._ o -_ 121
érüing (munkásing _ Chemíses pour L'
hommes (chemises d ouvrier) . _ drb E 290 3 36 4-88 4-88 4-88 4—88 4—88 4-88 145
Férfialsónadrág— Caleeons pour hom- ' §
mes . ,, ; 3 — 348 528 528 328 528 528 528 152
Női ing — Chemíses pour femmes. . ,, í 310 369 432 432 4'32 4'32 4'32 4'32 120
Férfiharisnya. rövid — Chausseltes 3
1four hommes . . . . pár 052 06 1 12 1 12 1_'12 1 12 1 12 1-12 187
ői harisnya — Bas pour femmes ,, 0 90 1'04 208 2 08 2'08 208 2-08 208 200
bermekharisnya —— Bas pour enfanls , ,, O' 50 0'58 1 20 1 20 l'?!) !'20 1 20 1-2 207
F rücipő, gépszeges, fekete box — !
Chaussures pour hommes, cloue'es á ?
la muchine, box noir _ . ! ,, ;, 15'— 1738 2280 2280 22'80 3'80 2280 2280 131
Nói cipó fekete box, magasszárú, ,
fűzós — Chaussures pour femmes, , ', , ;
box noir, hautes, () Iacets . . , ,. ; 16'—, 1864 2320 23130: 2320 23'20 23'20' 2321 125 Gyermekcipó33— 85. sz — Chaussures i
Fpour enfants, 1). 33—35 . * ,, 1 10'—- 1159 14—80 14-80 1480 1480 14'80 14'80 128
űtószén, p rosz — Cha1 bon de chauf- ;
18183) de Pmsse . . g i 3'80 4'40 808 780 780 7'36 7'36 6'91 157
űznfa, aprított — Bois dechauű'age § '
mem; . . . . . . , * 296 343 4'90 4'90 4'36 472 456 466 133
! !
§ ';
u
1) 1 belga : 5 belga frankkal. -— 2) Új sorozat. —— ') 1921 : 1—.
7. szám. — 689 — 1927
Különböző államok deviza— és ár-indexszámai.
Indices de prim et de cours de devises en dife'rents pays.
be 's . ., . _ . a
* a %u . Én .s a eve—use
%% Ausztria ÉÉ %% §§§ Én; §§ guga §u 08 %% Ég, ÉEÉÉ
' , 69370 Aum'che 2.030 " '; .; § u 0 a E 3 % 3: Én?-í"- %) 's) e " '
Ev,ho se ee :: ;:st és ;; es se m m ;: am
Année,mois Kiindulásiidöpont—Base ate
1914 1. fél— 1914 , M
1913 ' _ 1 1 5 191 1 9 1 3
zzmesíf; w. M 4; vu-
a) Váltóárfolyamok diszparitásának indexszámai (new-yorki paritás : 1) Nombres-indices de la disparite' des cours de devises (Parite' de New— York : 1)
1926 VI 10 * 1'00 6'50 -— 658 100 100 1'22 526 1' 100
VII 1' 100 7 "96 — 790 100 100 1'22 576 1' 1 00 100
VIII 1' 100 7'01 —— 683 100 100 1'22 585 1' 100 100
IX I'O 100 708 —— 6'76 100 100 1'22 524 10 100 1'00
X 10 100 1) 1'0 —— 6'59 1'00 100 115 4'70 1' 100 100
XI 10 100 100 — 5'62 100 100 107 458 10 100 100
XII 10 100 100 1'00 489 100 100 106 434 1' 100 100
1927 1 10 100 100 100 1187 1'00 100 105 445 100 100 100
11 100 100 100! 100 492 100 * 100 104 447 100 100 100
III 10 100 100; 100 493 100 100 104 4'29 1' 100 100
IV 100; 1'00 1ng 100 493 100 100 104 3'86 1' 100 100
V 100; 100 10 100 493 100 100 104 358 1' 1' 100
VI — 1 _ _ § "' —* _ — _ _ — '— 1'00
D) N agykereskedelmi árak indexszámai Nombres-indices des prim de gros
1926 VI — 146 124 761 10'791' 739 144 1'25 194 737 1'52
VII 1'49 1'26 876! 1079! 837 141 127 1.92 754 1'51
VIII 1'49 1'26 8'36J' 1092; 770 139 127 193 771 1'49
IX 151 123 [ 859? 1093; 788 140 127 193 7'62 1'50
X 152 1'25 ! 171; 1095 7'53 1'43 1'30 198 742 1'50
XI 162 128 4. 173, 1097 684 147 132 199 739 151
XII 146 127 172 144 627 147 131 184 7'09 147
1927 I 144 160 171 144 623 145 136 174 235'58 1'45
II 1'43 130 171 144 632 146 1'36 1'72 556 143
III 141 133 1"? 143 642 144 135 1'67 545 141
IV 140 135 1'69 143 687 148 135 164 521 1'40
V 141 187 170 _ 6'29 1'45 1'37 —— 496 140
VI —— _— —— — —— — — —- —— ——
c) Aranyértékben számított nagykereskedelmi indexszámok Nambres-indices des prim de gros calculés en or
1926 VI 146 1 24 116 141 112 144 125 159 140 1-22 1'52
VII 149 126 110 141 106 141 127 157 11—31 123 1'51
VIII 149 126 119 143 113 139 127 168 132 122 1'49
IX 151 123 121 143 117 140 1'27 158 1745 122 160
X 1'52 1'25 ——- 143 114 143 130 172 158 125 1'50
XI 1521 128 —- 1'43 1'22 147 132 186 161 127 151
_ XII 146 127 —— 1'44 1'28 147 131 1'74 1153 1'26 147
1927 1 144 130 —— _ 144 128 145 136 1'66 125 127 1'45
II 143 130 — 1'44 128 146 136 165 124 129 143
111 141 183 — 143 130 144 135 1'61 1'27 '1'28 141
IV 140 185 — 1'43 1'29 143 135 1'58 1'35 130 140
V 141 137 —— —— 1'28 145 137 —— 139 133 1140
VI — — —— — — — — — 1—33 —
d) Megélhetési índexszámok
Nombres-indíces du coüt de la vie ' '
1926 VI 168 103 3) 161! 1175 485 — 1'40 2'18 6'50] 1'75
VII 170 103 183 1183 539 — 142 22 6'49 _—
VIII 170 103 1'90J 12'13 5'39 —— 142 219 652 —
IX 172 103 183 1203 5 39 — 142 217 647 __
X 174 1'03 ! 191 11-97 545 — 1'42 2'183i6'72 _
XI 179 104 199 1193 545! — 1'44 2'17316'57 —
