, 7. szám. —611——
, 1930
1930. első félévi árstatisztikai és pénzügyi jelzőszámok.
Indiees de statistigue de prix et de finances en Hongrie dans la I" moitié de 1930.
1. Átalakulás.
Formation des prix.
—Re'sume'. En raison surtout de la crise
Lagricole, le nombre-indíce des prix de gros a baisse' dans la premiere moitie' de 1930.
Ijindice des produits de Pagriculture et de liél'evage, gui, en prenant le niveau de prix de 1913 égal á 100, s,établissait () la [in de 1929 d 97, tomba d 82 au cours des six mois .en guestíon; cette díminution était due prin-*
cipalement á la baisse des céréales et des produits des cultures sarcle'es. Le nombre—
indice des matieres nécessaires d liindustrie et des produits industriels a moins baissé.
Comme liíndice des produits de Pindustrie fagrieole a, dans la période envisagée, di—
minué de 103 d 97 et liindice industriel pro- prement dit, de 132 61 124, le nombre—indiai?
moyen des prix de gros a, en fin de compte, ,baissé de 107 d 94, accusant en juiu dernier tune diminution de 6% par rapport au niveau
moyen des prix de 1913.
Ifindice du coüt de la vie a aussi fIéclu', guoigue moins gue celui des prix de gros.
Au 30 juin 1930, en y comprenant le loyer, il était 61 1024, et sans le loyer, d 110'6. Ce dernier chiffre dépasse Ie premier, car les oners sont toujours limites.
*
I. A nagykereskedelmi árak índexsza'mai.
A magyar nagykereskedelmi árak csök—
kenése tulajdonképen a mult év tavaszán indult meg s innen kezdve egyre rohamo—
sabbá vált. 1929 áprilisában még 35%—kal haladta meg a nagykereskedelmi index a békeparitást, egy évvel később azonban már csak 96-on állott, azaz 4%-kal a békepari—
tás alatt. Egy esztendő alatt tehát a csökke- nés 39 pontnak felel meg. A magyar nagy- kereskedelmi árak indexszámának alaku- lása 1929 január óta a fenti tábla mutatja.
Az indestámot alkotó árucsoportok kőr 'zül a gyarmatáruk indexe csak alárendelt jelentőséggel bír és nem nagy a fontossága legalább az indexszámitásnál a mezőgazda- sági ipar (malomipar és cukoripar) indexé- nek sem, mert hiszen ezekben is az agrárter—
mékek áralakulása tükröződik vissza, ha
tompított mértékben is. Legnagyobb mérték—
ben a mezőgazdaság és az állattenyésztés
Mezó— Malom- Az A
gazdaság Gyarmat—r ipar és Egyéb' összes Időszak és állat- áruk cukor— ipar áruk
tenyésztés ipar _A átlaga;
* 1 9 1 s : 1 0 0 §
1929. I 130 147 110 139 132
,, II. 137 147 111 138 136
,, III. 136 150 111 139 136 -
,, IV. 134 150 109 135 * 135
,, V. 120 147 104 134 123
,, VI. 119 144 102 133 122
,, VII. 114 144 111 _ 133 119
,, VIII. 106 144 106 133 _ 114
,, IX. 100 144 103 133 * 109
,, X. 103 138 101 132 , 111
,, XI. 97 138 104 132 107
,, XII. 97 188 103 132 107
1930. l. 95 138 105 131 106
,, II. 93 138, _ 101, 130 104
,, III. 88 138 101 129 100
,, IV. 83 V 138 98 126 96
,, V. 84 _ 138 98 126 96
,, VI. 82 _ 138 97 124 94
indexszámai befolyásolják az, indexet és első pillantásra látni, hogy nagykereskedelmi indexünket elsősorban az agrárcikkek ár- zuhanása szorította le mai példátlanul ala—
csony szinvonalára
Az agrárindex már a mult év novemberé—
ben 3% —kal a paritás alá vagyis 97re süly- lyedt és ezen a színvonalon maradt meg a következő hónapban is. A folyó év első felé—
ben azután tovább gyengülve, június végén már csak 82-őn állott, ami 15'5%-os csök—
kenésnek felel meg. Megállapítható, hogy az agrárindex számításához bevont áru- csoportok közül egyetlen olyan sem akadt, melyet az 1930. év első felének árzuhanó irányzata nem érintett volna. Az összes cso—
portoknál kivétel nélkül az, indexszámok csökkenését látjuk. Vezetőszerepet pedig az árcsökkenő irányzatban mezőgazdasági ter—
mékeink két legfontosabb csoportja: a ga—
bonafélék és a kapásnövények játszották.
A gabona indexe, melyben a négy fő- kalászos áralakulása van összefoglalva, 1929 decemberében 87-en állott s ez a— szám 1930 júniusáig 73-ra, vagyis 16'1%—kal csökkent.
Ez utóbbi időpontban _ az 1913 évi átlag—
árakat mindig 100 zal véve egyenlőnek —— a búza indexe 80, a rozsé 49, az áipáé 76,a zabé pedig 65 volt. A legkirívóbb teháta rozsnak az árzuhanása, 1930 júniusában a
rozs a békebeli ár felénél is kevesebbe ke-
rült A rozs ára valóban szédületes karriert futott meg lefelé és pedig aránylag rövid idő alatt. Még alig két esztendővel ezelőtt a
48
7,"_szá.m. —612——
Átalakulás Budapesten az 1930. év január—június havában.
Formation des prim á Budapest, en janvier—juin 1930.
1930
!!
ll —
1) Helyesbített adatok. — Chiíres rectijiés.
w, 1913. évi ,,
ÉEW átlagár Arakpengokben
. "" 33 Prix mo en . ,,
Megnevezes _ÉDÉ delglá Pmenpengos
. . .... [ § . § '
Dészgnatzon Émü—ÉÉ ág 1 9 3 O ___í
0 —ca §: '. L bo
; ""B §§ § _ 1. 11. ! m. ] IV. V. VI.
1. A nagykereskedelem árai. [
1. Prut: de gros.
a) Élelmezési cikkek és mezőgaz-
dasági termékek. —— a) Denrées
alimentaires et produits agrícoles. .,
Búza, tiszavidékx 78 kg-os —— Frommt
de la fé ion de la Tisza, 78 kg . (; 2230 2584 24—60 24'55 2380 2260 2343 2068
Rozs — egg-le . . . ,, 17'83 20'66 13'05 11'68 11'45 10'65 11'85 10'15
Takarmány pa -— Orge fouwager . ,, 16'11 18'66 16'15 15'50 14'13 14'63 1463 1413 m
Zab —— Avoine . . . . ,, 19-04 2206 1465 1375 13 35 1335 1320 1435
Tengeri —— Ma'is . . . , 15-11 17—51 13-25 12 85 1193 1175 11-80 1355
Bab, íehér —- Harícot blanc kg 024 028 061 0 48 0 48 0'38 032 029
Burgonya, fehér — Pomme de terre ,
blanche . . () 5'61 6'50 5'50 4'50 375 260 2'50 2'50
Búzaliszt O-ás ——Farine de froment,
No 0 . kg 034 0-39 044 041 042 041 041 0'41
Búzaliszt Z-es -—Farine de froment,
No 2 . ,, 0'33 0—38 0'42 039 039 038 038 037
Búzaliszt 6-os —Parma de froment
No 6 . . . . . ,, 030 035 0'28 025 026 0'24 0'24 0'23
Maláta— Mall. . g 31'——— 35-91 36 50 36 50 35-50 35-50 34-— 33—
Kristálycukor, zsákban —Sucre crist.
en sacs kg 0'8! 0'94 1'08 1'08 107 105 1'05 1'05
Ökör, jpbb minőségűí— Boeuf de gual.
supéríaure . ,, 1-02 118 109 108 105 102 103 0198
Botjú — Veau . . ,, 1-14 1'32 1'61 1'54 1'45 1'36 1'43 1'44
Sertés, fiatal, nehéz—- Porcs, Jeunes
et lourds . . . ,, 1'36 1'58 1'59 1'69 1'62 144 129 1'12
Juh— Moultm ,, 0'64 0'74 0'71 070 070 070 0'70 0'67
Zsír — Graisse. ,, 151 175 1'77 1—88 1-87 1'81 1'86 1'50
Marhahús, Ia helybeli hatulja—— Viande de boeuf, partie postérieure, Ire gua—
líté, de Budapest . . ,, 173 2'— 228 218 210 2'10 222 224
Vaj -— Bem'nz ,, 268 31 8'30 8'90 4'30 4'20 330 380
1440 drb
Tojás ——Oeu s . (én: 97-53 112'99 15480 12480 11866 129'—— 136'-— 131'68
Rizs (Burma II. ) ——Riz (Burmah II.) 3 034 039 056 056 056 0" 056 066
Kávé Santos) —— Cae'a(óantos). ,, 265 307 420 420 4'20 420 420 4'20 *
Tea ( ouchong) hé (Souchong) ,, 6--- 695 690 690 6'90 6'90 690 690 X,
Korpa — Son . (; 1115 1292 990 890 8'—— 825 790 735
Széna —— 1. r. —-— Foín,Iregualité ,, 9-25 10'72 8'75 9'— 760 675 6'75 7'75
Szalma — Paille . . . . ,, 348 403 4'-— 4'25 8'80 8'— 320 360
b) Ipari adya ok és termékek. 3
b) Matíéres in usr. :! produits del ind.
Rúdvas — Fer m barres . . (; 18'90 21-90 29-— 29-— 29'—— 29'—— 29'—— 29'——
Vaslemez, 1 mm-es —— Tóles de fer,
de 1 mm. ,. 2900 3360 3920 8920 3920 8920 3920 3920
Vörösréz (elektrolyt)—— Cuim'e (Elec-
"Ob/tá . kg 1'72 1'99 225 2 20 225 1'70 1'65 1'55 '
lom um) —— Plomb (de fonderie) ,, 0—52 0—60 068 067 060 060 058 058 a
n (Bank! va Billiton) —- Etaín '
Banka ou Bil i.!on) . ,, 4-95 573 650 6 20 320 620 550 5'—— f
organ (hutu) — Zinc (de fonden'e) , 064 0-74 075 075 060 060 0-60 0-60 ;
Szén, azai barnaszénl) -— Charbtm,
li m'te indigenel) . ;; 2—20 255 331 331 330 8'11 311 311 :
S 11, porosz, felsősleézml—Charbon,
fussa, de Haute-Silésíe . ,, 350 405 6'30 610 6'10 5'90 5'90 5'90 *
etróleum (világító) — Pétrole(á éclai—
rag) . kg 034 039 029 029 028 028 028 030 [;
Benzm, nehéz motorbenzin 0-76510 7750 ! ;
Benzine lom'da á motem', ,, ,, 0-30 0-35 0'43 0'42 0'42 042 041 045
Nyersgaxaut, amerikai — Cotzm brut
américaín . ,, 145 168 247 ' 2-40 24? 2'46 244 211
Pamutfonál, 2-es számú—- Fils de —
colon, No 2 ,, 230 266 361 347 13—55 33-58 356 317
Pamatszövet középszálú, fehéritett ——
Tissus de coton blanchis, de [ils moyens m 060 070 110 110 110 1'10 110 110
Nyersgyapjú, középfinom szövetgyapjú, 'f'
szennyben nyírot! — Laíne brule, lame
demi ne pour tissus coup. s. dos kg 1'4'7 170 2'—— 2'— 2'—— 160 160 1'55
Gyapjuszövet, férfi, téli, tiszta gyapjú- ból —— Tissus de laíne pure et chaude,
, d'hiver, pour hommes . m 6'—— 695 1176 11-56 11-46 11'46 11-26 — 11'26
Kender, gyári, tilolt —— Chammz de
fabrigue, íeíllé. . . . . kg 0'80 0'93 1'20 1'12 112 112 104 1-—
7. szám. —— 613 —— 1980
%
_
%. 1913. évi ,.
$$$; átlagár Árak pengokben
, "" ZS Prix moyen ' "
Megnevezes §b§ de1913 PTM enpengos
, . . 33 3 . ::
Deszgnatzon galvgg gu, 1 9 .5 0
' Em §; A e loko
:! *CD "8 '. x bmw 0 m a- x :: §
- V. VI.
; § 3 %%. 1. 11. 111. IV.
Len, nyers —— Lin brut . . . . . . kg 1'20 1'39 2-05 2'— 1'96 1'% 187 1'85
Marhabőr n ers zöldsúlyú, vágóhídi
Peaux dé bgeuf: brutes, d'abattoir . ,, 1'30 151 1'35 1'20 1'25 1'25 1'28 1 25_ Borjúbőr, nyers, zöldbsúlgrú, (?osszúlá-
bú íe'es — Peaux ru s eveau á
Zofigs iiieds, avec léte c , . . ., . )) 2'05 2'38 2'40 2.45 235 210 ZZIO 21138.
Talpgőr —- Cm'rá semkelle . C . . []Wláb 5'85 6'78 5'10 510 5'— 5'30 —— 4
Fels bőr, box-calf fe ete — m'r [:
,empeígne, box-caif, noir . . . . ,, pied 1'45 168 180 180 175 175 175 175_
U'sa a iros rotációs —— Pa ier á
_ _
%%ugfazex, ;olat. . . If . . oolög b 0-25 0-29 0-35 0-35 0—3o 0-35 035 035
é la 25X12xő cm méretű — En" ues 1 dr
degzáxlzxs cm . . . . . .g. . ,,piéces 31-— 35—91 46-— 46'— 46--— 46-— 46'— 46——. Mé z, (1 r b s, 6 etett — Cha os-
sign: etagtíge .g . . . . Twig': . !] 2'20 2'55 4'20 420 420 420 4:20 323,
Portlandcement — Címem Portland ,. 3'20 3'71 5'98 5'98 5'98 5'98 5 98 9
%omáucementl—f Cirggzt íomainpületfa ácso t, eny bó —— Bois de. . ,. 2'—-— 2'32 _ " — *" " "
_ , _ _
sapin, iie construclíon, charpenté m3 45'— 52'13 50'— 50:— 48_50 47__ 47__' g.—
Kénsav, 660áBé _;S'ACide sultl'iurígue .Szu etfoszf t — u er hos ate k (10/g 18'5—0' 1323' 136;' %%' 135—8 135—3 133; 0.5?
, _
Tüsza — Bois de (: aulálzgf (I a 2'28 2'64 3'37 337 3135 335 3 30 3 30
2. A kiskereskedelem árai.
2. Prix de détail.
Marhahús, levesnek való -— Víande de
boeuf, pour soupe . . . . . . . kg 1-93 2-24 230 220 220 220 220 2'20
Sertéshús, comb —— Viande de porc,
cuisse . . . . . . . . . . ,, 1-98 229 270 290 3'— 270 260 230
Disznózsír — Saíndoux. ,, 1-77 205 2-06 208 212 210 206 181
liter
Tej —- Laít . . . lítre 0'31 0'36 0'38 0'88 038 038 037 037
drb
Tojás —- Oeufs' . . . . . . . . iéce 0074 0086 010 007 008 0-08 008 008
Liptói túró — Fromageon de Liptó Pkg 1-95 2-26 330 330 330 53-30 260 230
Kenyér, félbama, gyári —— Pain demi-
bis, de fabrigue . . . . . . . . ,, 0-30 0-35 0-43 0-43 043 043 0443 043_ BúzaIiszt 2-es —— Farina de froment,
No 2 . . . . . . . . . . . . ,, 034 039 042 041 041 041 040 041_
Bur on a fehér —— Pamme d íerre
blagm'hye' . . . . . ,, e ,, o—os 0-09 0-08 0-07 0-06 0.05 005 0:05
Sagan;y§káposzga — Choucroute . . ,, 027 031 031 031 0'26 026 026 022
Ba. e ér a r — Hari ts blan s,
őzet'üsukor finomított. '. p. . .kristál. .w. —. .Sucre.c. _ 0-41 048 078 065 0'65 0-60 0'54 0'51
magáé, crist. '. . . y. . . ,, o-ss 1-02 118 1—18 1-17 1-15 1-15 115
Fér ruha II.-rendű ári — Vétemmts rend
ourhommes,lledg'ugayl., fails en abr. compl. 40-—— 46-34i 51'20 51'20 5120 51-20 5120 5120. Nvöi ruha, II.-ren ű, gyári -— obes
_ 64'
pourfemmes, II: gual.,faítes en fabr. , 50-— 57—93 64'—— 64 _ 64'_ 64'— 64 " "'
Gyergxekruha II.,:rendű, gyári — Véte- mm 3 pour en ants IIe nal. aits
Fegzáabrigue ká . ,, _ g _ ifi _ " 20.___ 23.17 28'—— 28-__ 28 _ 28'— 28— 28 —. r'ng (mun sín )— Chemises our drb
Flgognaáneg (Éhímíseégd'ouvrier) .p. . piéce 290 336 488 4'88 4'88 4'88 488 488.
mres .s .na. r.g:— .Cúfegwsfour Mimi ,, 3-—_ 3-48 5-28 5-28 5-28 528 5'28 5.953
ggiüitlllgd— Chemises pour femmes. . ,, 3-10 369 432 482 4'82 432 432 4 32
r a snya. rövid —- Chausseltes ár
, .
our hommes . . . . . . . . . ;aire 052 060 1'80 1'80 IZSÓ 1'80 380 ggg lül harisnya — BasGiermekharisnya —— as pour enfantsour femmes ,,,, 0900'50 0'58104 2'701'78 2'701'78 2701 78 21401 78 1 7_43 1-78
Fájicipö, gépszegef, fekete box ——
aussures pour ommes, clouées á
_ .
la machine, box noir _ . . . . . ,, 15'— 1738 25'—— 25 "' 25 — 25 '*' 25 '" 2350
ki? őcipó,chte;(_ete box, magasszábrú, z s —— o mes our emmes, ox
_ ,
Gnoír, lilacgs . .? . .f. . . . . ,, 16'—— 18'54 25'—- 25'— 25— 25— 25— 2350
erme cip 38—35. sz. -— Chaussures
. .
Fiat? gnfanls, 17. 33—35sz n orosz—_ Charbon de chau -. . . . . , 10'—- 1169 17'—— 17'—— 17'— 17'— 17" 16—
age, de' russe . . . .f. (1 3-80 4-40 7-71 7-51 7-51 731 731 711.
m' effort .— .Bofs dáC'fMtfftgez , m 3-43 m wo wo wo m 5-60
46*
7. szam.
rozs ára 30 pengő felett állott (1928 áprili-
sában 32'95 pengő) és 1928. évi átlagára is meghaladta a 27 pengőt. Ez év végén azon—ban már 22 pengőig esett s a következő 1929. évben az árzuhanás szinte szakadatla- nul folytatódott, eltekintve egyes kisebb je- lentőségű ingadozásoktól. Ez év májusá- ban már 17 pengővel jegyzik a budapesti tőzsdén a rozsot, az év végén pedig az ár 14 pengő alá kerül. Decemberi 14'83 pengős ára a békebelinek már csak 72%—át éri el és az 1930. év első fele csak további gyors ártuhanást hoz. Június végén a rozsot 10'15 pengővel jegyzik és elmondhatjuk, hogy rö—
vid két esztendő alatt a rozs elvesztette ér—
tékének kétharmadát.
A búza ára 1929 decembere óta 2395 pengőről 1930 júniusáig 20'63 pengőre esett, az áresés aránya tehát meg sem közelíti a rozsét. Jellemző a rozs mai árhelyzetére, hogy míg azelőtt a rozs és a búza ára közti különbözet sokszor igen csekélyre szállott alá, a folyó árzuhanásai után a rozs ára a búzáénak felét sem éri el.
A takarmánygabona viszonylagos ára ál- talában alatta marad a kenyérmagvak árá- nak, illetőleg indexszámának, lényegesen meghaladja azonban a rozs indexét. 1930 júniusában úgy az árpának, mint a zabnak az ára 14 pengő körül állott.
Sajátságosan alakult a búza árához vi—
szonyítva a lisztnek az ára, különösen, ha az árakat egyszersmind az 1913. évi árak- hoz viszonyítjuk. Ez utolsó békeévben, mint ismeretes, az egyes lisztfajták közti árkü—
lönbözet meglehetősen jelentéktelen volt, a nullás liszt 39, a kettes liszt 38, a hatos liszt pedig 35 fillérbe került pengőértékre átszá—
mítva. A kettes liszt e szerint akkor csak 2'6%-ka1, a hatos pedig 10'3%-kal volt 01—
csóbb a nullás lisztnél. Ma azonban az ár—
különbözet — különösen a barna lisztfajtá—
kat illetőleg —— jelentékenyen megnöveke- dett. 1930 júniusában a nullás liszt 41 fil—
lérbe, a kettes liszt 37 fillérbe, a hatos liszt pedig 23 fillérbe került. A kettes liszt ára tehát most már 9'8%—kal, a hatos liszt ára pedig 43'9%—kal olcsóbb, mint a nullás liszt.
Ennek megfelelően alakulnak azután az egyes lisztfajták indexszámai is. A nullás
liszt indexe —— dacára a búzaindex alacsony—
ságának — még ma is 5%—kal a paritás fe—
lett, áll, a kettes liszt csak 3%-kal süllyedt az 1913. évi színvonal alá, míg a hatos liszt indexe 34% —kal olcsóbbnak mutatja árát az 1913. évinél. Ennek következtében a nullás liszt ára 1930 júniusában kétszeresen ha—
——-614—— 1930
ladta meg a búza árát, míg a hatos lisztét alig haladja meg azt.
A kapásnövények közül a burgonya az, mely a magyar nagykereskedelmi index számításához bevont összes áruk közül a legalacsonyabb viszonylagos árat tudja fel—
mutatni. Egy év előtt a burgonya indexe magasságban alig talált társat a legdrá—
gább áruk között sem, indexe 1929 áprili—
sában 231 volt, tehát közel két és félszere—
sébe került békebeli árának. Azóta elVesz- tette értékének nem kevesebb, mint öthatod részét és indexe 1930 április-június hóna—
pokban mindössze 38, tehát 62%-kal ala—
csonyabb az 1.913. évinél. A fehér burgonya ára budapesti paritásban 2'50 pengő volt, míg egy évvel azelőtt 15 pengő. Ez valóban oly árfejlődés, melyre csak az inflációs idők ármozgalmaiban találhatunk példát.
Az állattenyésztés termékeinél általában nem találunk oly példátlanul alacsony ár- színvonalat, mint a mezőgazdaság termékei- nél, csak a sertésáraknál látni az utolsó hő—
napokban oly árzuhanást, mely azokéra emlékeztet. Az élő sertés ára (fiatal, nehéz) a mult év utolsó napján élősúlykilogramni szerint 147 fillér volt s a következő év téli hónapjaiban elég számottevő emelkedés kö—
vetkezett be, amennyiben január végén 159, február végén pedig 169 fillérrel jegyezték.
Februári ára ekkor 7%—kal a békeparitás felett állott. Márciusban azonban már csök- kenés állott be, mely ugyan ekkor csak 162 fillérre szorította le az árat, de a következő hónapokban már zuhanásszerű áreséseket látunk. Áprilisban 144, májusban 129, jú- nius végén pedig 112 fillér a sertés ára s
ekkor (júniusban) indexe mindössze 71,
vagyis 29%-kal áll az 1913. évi paritás alatt.A szarvasmarha ára 1929 decemberében 109 fillér volt s ez az ár júniusig fokozatosan csökkenve 98 [illérre esett. lndexszáma ek—
kor 83 volt.
A tojás, valamint a tej és tejtermékek ára _— az előbbinél a szezonszerű ingado- zásoktól eltekintve tartotta színvonalát.
Ezek ára, illetőleg indexszáma a békepari—
tás felett volt. A tej ára 132-es indexével legmagasabban áll az összes agrártermékek között.
A gyarmatáruk ára a tárgyalt időszak- ban teljesen változatlan maradt. A cukor ára a folyó év első felében 3 fillérrel csök- kent, indexe júniusban 112.
Áttérve a tulajdonképeni ipari anyagokra
és termékekre, a szénárak már a tél végén
csökkenni kezdtek s a barnaszén indexe l30—ról 122—re, az importált kőszén indexe
7. szám.
pedig 158-ról 146-ra esett. A vasárak ——
értve a hazai kartellárakat _ most sem változtak, erősen lefelé irányuló volt azon- ban az irányzat a többi fémeknél. Ezek árá- nak alakulása ugyanis a következő volt:
1929. XII. 1930. VI. Az áresés
pengőben (u.,-a
Vörösréz kg. 215 155 279
lom ,, 0'68 0'58 14'7
n ,, 650 500 24'1
Horgany ,, 0'81 0'60 259
A fémárak esése természetesen a neni- zetközi árhelyzet függvénye. Az összes fé- mek ára ez év első felében az 1913. évi szín- vonal alá került. Nagy volt aránylag az ár- esés a textilipari nyersanyagoknál is. A nyerspamut indexe 1929 decemberében 156—on állott s júniusban 126-ra esett. A gyapjú indexszáma pedig az utóbbi idő- pontban nem volt több 91-nél, holott az év elején még 118-on állott. Esett a kender- nek és a lennek az ára is. A textilipari fél- gyártmányok ára általában követte a nyers- anyagok árhullámzásait, míg a szövetek ára inkább tartott volt.
A bőráraknál kisebb arányú árlemorzso- lódás következett be. Csaknem az összes bőrfajták ára paritás alatt mozog.
A többi ipari anyagoknál és termékek—
nél nagyobb arányú ármozgalmák nem igen voltak észlelhetők.
Az ipari anyagok és termékek indexe
—— figyelmen kívül hagyva a mezőgazdasági ipar termékeit —— mint látni, szintén nem vonhatta ki magát az általános árcsökkenő irányzat alól és 1929 vége óta, mikor 132-őn állott, egy félesztendő alatt 124-re csökkent.
A csökkenés aránya persze messze elmaradt az agráríndexnél látott zuhanás mögött és ezzel az agrárollónak nevezett jelenség is- mét a kettő közti diszparitás kiéleződése't mutatja. Ha az ipari indexet 100-zal egyent lőnek vesszük és ehhez viszonyítjuk az agrárindexet, azt látjuk, hogy az agrárindex 1930 júniusában nem kevesebb, mint 339
%—kal állott alacsonyabban az ipari index- nél.
II. A létfenntartási költségek.
Az általános árcsökkenő irányzat köze- pette a létfenntartási költségek indexszámá—
nak irányvonala is lefelé irányult, bár oly arányú áringadozások, mint a nagykeres- kedelmi indexnél, itt természetszerűen nem voltak észlelhetők. Ismeretes, hogy a sta- tisztikai hivatal egy négytagú munkáscsa—
ládnak elméletileg meghatározott reprezen-
———615— 1930
Egy négytagú munkáscsalád heti kiadásainak alakulása indexszámokban.
Formatz'on des dépenses hebdomadáires d'une famille ouvriére de 4 membres, en nombres-indices.
(1913 : 100.)
§ Ez" (0 955 3
Fo— §"3§ sw 9:
Időpont § ;: $$$, 352513-
es ,; mego ; $$$ Beags Epoaue % § Én ma.: m$ ehe %s%s
És lc§ ass es 3333 $$$?
És és es 53 zsesewess
1924 XII. 31! 1450 1660 128'0 250 1160 1490 1925 XII. 31 1150 1810 125'0 460 1020 1190 1926 XII. 31 1150 1240 1340 60'0105'0 1190 1927 XII. 31 1232 1292 1280 75'0113'0 1249 1928 XII. 31 1255 1348 1294 863 117'6 127'5 1929 XII. 31 114'5 130'9 188'1 86'3112'5 1207 1930 I. 31 1147 1309 1360 86'3112'4 120'6 ,, 11.28 1181 1309 1331 863 1112 1190 ,, lII.31 1132 1309 1346 86'8111'4 119'8
,, IV. 30 no-o meg 1331 86'3109'6 116'9
,, V. 31 41058 1303 130'8 863 1071 1136 ,, VI. 30 1024 1275 1294 86'3104'8 110'6
tatív heti szükségletei alapján kétféle lét—
fenntartási indexet számít ki, melyek abban térnek el egymástól, hogy az egyiknél a lak—
bér költségei is figyelembe vannak véve, míg a másiknál ez figyelmen kívül marad.
A lakbérrel együtt számított létfenntar—
tási index 1929 december végén 1125 volt, vagyis 12'5%-kal állott az 1913. évi szín—
vonal felett. Innen kezdve a csökkenés sza- kadatlan s júniusban az index nem több 104'8—nál, ami 6'8%-os esésnek felel meg.
Mindazonáltal figyelemreméltó, hogy míg ez utóbbi időpontban a nagykereskedelmi index már jelentékeny mértékben paritás alatt állott, a létfenntartási index, dacára a lakbér megkötöttségének, mégsem süllyedt az alá. Még az élelmezési költségek sem ala- csonyabbak az 1913. évi színvonalnál, holott láttuk, hogy az agrárcikkek nagykereske- delmi indexe 82-re esett. Mindenesetre azért bizonyos, hogy a létfenntartási index alko- tói közül is az élelmezési költségeknél látjuk ez év első felében a legnagyobb csökkenést
(11'8%). Általában az összes élelmezési
cikkek kiskereskedelmi áránál csökkenés jelentkezett, az árak többsége azonban a békeparitás felett maradt.
Ha a létfenntartási költségek indexének kiszámításánál a lakbért figyelmen kívül hagyjuk, az index természetesen magasabb leSz az előbb ismertetett indexnél. A lak;
bér nélkül számított index 1929 decem4 berében 1207 volt és júniusig 11.0'6-ra ese'ttt
7. szám.
2. Pénzintézeti betétek.
Dépóts en bangue.
Résume'. De fin décembre 1929 a fin juin 1930, aux 12 principaua: établissements de crédit de Budapest et a la Caisse d'épargne postale, les dépóts d,e'pa1'gne se sont élevés át 6463 millions de pengős, soit dc 7'4%, de sorte gulils représentaient () cette derniére date 6/1'579 de leur effectíf diavant-guerre.
Les dépóts sur comptes courants y ont baissé pendant la méme période de 811'6 el 7879 millions de pengős, et en juin 1930 ils représentaient 9270 de leur effectif de 1930.
*
I . Takarékbetétek.
Az 1929—30. évek kedvezőtlen gazda—
sági helyzete semmiképen sem lehetett elő- nyös a hazai tőkeképződés szempontjából sem. A takarékbetétek összegének további növekedése azonban ennek dacára sem szűnt meg, sőt az 1930. év első felében ——
figyelemmel az adott viszonyokra —— eléggé tekintélyes gyarapodás mutatkozott. A buda—
pesti 12 legnagyobb pénzintézetnél —— eddig 13 intézet szerepelt kimutatásainkban, mi—
után azonban kettő fúzionált, számuk 12-re csökkent —— és a postatakarékpénztárnál el- . helyezett takarékbetétek álladéka 1929 de- cemberében 601'6 millió pengő volt s ez az összeg egy félév alatt 6463 millió pengőre növekedett, ami 7'4%-nak felel meg. Látni tehát, hogy a takarékbetéteknek a szanálási időszak kezdetén megindult növekedése a kedvezőtlen viszonyok dacára ebben a fél- évben sem szakadt meg s ha arányában el is maradt az előző évek mögött, mégis elég jelentékeny volt. A szanálási időszak kezdő pontjától, az 1924. év közepétől számítva a fővárosi 12 legnagyobb pénzintézetnél és a postatakarékpénztárnál elhelyezett takarék- betétek álladéka félévenkint összefoglalva a következő emelkedést mutatja:
A takarék— A félévi Az átlagos betétek szaporulat havi összege összege szaporulat
millió pengőben
1924 június végén 3"? — —
december ,, 306 269 45
1925 június ,, 829 523 87
december , 1480 601 100
1926 június ,, 1834 404 67
december ,, 231 '9 485 81
1927 június ,, 3085 766 128
december ,, 3648 563 94
1928 június ,, 4286 638 106
december ,, 4959 67 —3 112
1929 június ,, 5596 637 1015
december ,, 6016 420 7 '0
1930 június ,, 6463 447 75
—616— 1930
A takarékbetétek átlagos havi szaporu—
lata tehát 76 millió pengő volt, valamivel még több, mint az 1929. év második felé—
ben.
A takarékbetétek gyarapodásának meg- oszlása az egyes hónapok szerint nagyon el—
térő volt. Legkisebb volt a betétek gyarapo—
dása áprilisban (1'5 millió pengő), legna-
gyobb pedig januárban (127 millió pengő).
Igen számottevő volt a júniusi növekedés is, mely 125 millió pengőt ért el.
Jelentékenyen csökkent —— közel négy millió pengővel — a folyó év első felében a külföldi értékben elhelyezett takarékbeté—
tek Összege. Ez annál figyelemre méltóbb, mert az előző 1929. évnek egyik jellegzetes sajátsága volt a külföldi értékben elhelye- zett betétek összegének számottevő növeke—
dése, mely évben a külföldi valutára szóló takarékbetétek a szóbanforgó intézeteknél 350 millió pengőről 596 millió pengőre emelkedtek, tehát nem sok híján megkétsze- reződtek.
A postatakarékpénztár betétálladéka az 1930. év első felében 55'5 millió pengőről 628 millió pengőre emelkedett.
A folyó év első felében látott szaporu—
lattal együtt a takarékbetétek álladéka el- érte az 1913. évi álladéknak 64'5%—át.
II. Folyószámlabete'telc.
Míg a takarékbetétek álladékánál a gya—
rapodás most sem szakadt meg, a folyószám- lákon elhelyezett betéteknél már hosszabb idő óta a határozott visszafejlődés tünetei mutatkoznak. A folyószámláknál éreztetik hatásukat leginkább a nyomasztó gazdasági viszonyok és ez csökkentőleg hat az itt el- helyezett betétek álladékára. Pontosan más- fél esztendeje, hogy a folyószámlabetétek álladékának csökkenése megindult és azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal állandóan folytatódott. Az utolsó hónap, melyben a folyószámlabetétek összege még nagyarányú emelkedést mutatott, 1929 januárja volt, mikor a folyószámlabetétek összege 35'4 millió pengővel gyarapodott. Ez a nagy emel- kedés az oka annak is, hogy félévenkint foglalva össze az eredményeket, az 1929. év első fele még csak stagnálónak és nem csökkenőnek mutatja a folyószámlabetétek álladékát. Innen kezdve azonban a csökke- nés állandó. Az 1924. év júniusa óta a fo—
lyószámlabetétek változása —— félévenkint összefoglalva a következő volt (1. a 618. ol- dalon levő kimutatást).
Ha a folyószámlabetétek 1930 júniusi álladékát összehasonlítjuk az 1929 januári
7. szám. — 617 — 1930 A betétek alakulása a postatakarékpénztárnál és a 13 legnagyobb budapesti pénzintézetnél.
Formation des dépőts a la Caisse d'e'pargne postale et aux 13 principaux établissements de cre'dit budapestois.
é 1913 H 1924 " 1928 M 1929 1 9 3 ()
Me nevez s __,
,g. . XII. ]! VI. H xn. U xn. I. I 11. I 111. ; IV. ! V. ! VI.
DeSignation _.
hó végén millió pengóben — á la jin des mois ci—dessus, millions de pengős
Takarékbetétek álladéka. — Dc'yzóts d'épargne.
!
Postatakarékpénztár
Caisse d'épargne postale 1304 03 408 556 568 61"! 68'3 _ 634 618 628
13 budapesti pénzintézet
—- 13 éiablíssem. de crédit
budapeslois .. 8718 28 420'1 4866 4968 5057 5090 5l1'8 515'8 526'6
Pengőér'cékű betétekóssze- * *
sen —- Total des dépóts
libellés en pengős .. .. 10022 81 460" 5420 5536 566'8 5723 5752 5776 589'4
Külföldi értékben elhelye- zett betétek — Dépóts pla—
cés en valeur étrangére. — 06 35' 59' 607 594 57'8 56'4 56'2 56'9
Belétek összesen —— Total
des dépöts .. ' 10022 3"? 4959 60113 614'8 626'2 8301 631'6 633'8 646'8 ' '
lmiex—zsámok Indíces.
(1913. XII. 31 : 100) Belföldi értékben elhelye-
zett betétek— Dépőts pla-
ce's en valeur mtérieure. 100 03 46-0 541 55'2 56'5 571 57—4 576 58'8
Összes betétek --— Total
des dépóts .. .. .. .. .. .. .. 100 04 495 600 616 625 62'9 63-0 632 646
Folyószámlabetétek álladéka. — De'póts sur comptes courants.
Postatakarékp. — Caisse
d'epafgnepostale. 1329 235 1210 92'9 913 801 77"! 82'0 880 845
18 budapesti pénzintézet — 13 établissem. de crédít
budapestoís .. A. .. 723'2 40'6 506'4 452'9 441'3 458'5 455'2 489'5 4439 4422
Pengöértékű betétek össze- sen — Total des dépóts
libellés m pengős 8561 641 627' 5458 5826 5386 5323 521'5 581'9 526'7
Külföldi értékben elhelye- zett betétek —— Dépóts pla-
cés en valeur éirangére.. — 211 265' 2658 2910 2776 2624 2644 ' 259'4 261'2
Betétek összesen — Total
des dépőls .. .. .. .. . .. 866'1 85'2 892'4 8111? 82313 816'2 794"? 7859 7918 787'9
Index-számok Indices (1913 XII. 31 : 100) Belföldi értékben elhelye—
zett betétek— De'póts pla-
cés en valeur intérieureu 100 75 733 63'8 62'2 62'9 62'2 ' 60-9 621 615
Összes betétek —— Total
des dépóts .. .. .. .. . 100 100 1042 94'8 962 954 92'8 918 924 920
Betétek összesen. —- Total des dépóts.
Postatakarékp. —— Caisse
d'épargne postale . 2633 238 1618 148'4 1481 1412 1404 145'4 149'8 147'3
18 budapsetl pénzintézet — 13 établissem. de crédit
budapestois ... 1595' 43'4 926'5 939'4 938'1 964'2 964'2 951'3 959'7 968'8
Pengóértékű betétek össze- [
sen ——- Total des dépóts
libellés en pengős .... 18586 672 1088' 10878 10862 11054 11046 10967 1109'5 1116'1 Külföldi értékben elhelye-
zett betétek —— Dépóis pla-
ce's en valeur étrangéreu —— 2l'7 300" 325'4 351'7 8870 3202 3208 8156 3181
Belétek összesen —— Total
des dépóls . .. .. .. 1858'3 88'9 1388' 1413'2 1.487'9 1.442'4 1.424'8 1.417'5 1.425'1 1.434'2
Index-számok Indices (1913 XII. 31 : 100) Belföldi értékben elhelye—
zett betétek — Dépő ls pla-
cés m valeur interíeure.. 100 31; 58-49 58'5 58-5 5516 59—44 59-0 597 601
Összes betétek — Total
des dépóts .. .. .. .. .. .. ,. 100
