Mezőgazdasági termelésünk gazdaságnagyságcsoportok szerint 1926-ban

10. szám,

tosított alkalmazottat tartottak nyilvánl csak jó hatodrószét (17'1%—át) foglalkoz-

tatták. így gyakran előfordulhat, hogy a

tömeges elbocsátás, vagy a munkanélkü—

liek tömeges elhelyezkedése túlnyomóan a vállalatoknak a szóbanforgó érdekkép—

viseleten kívül álló zöménél folyik le.

Másodsorban arra kell gondolnunk, hogy bár a munkanélküliség jelensége és az ipari termelés tevékenységi foka közt természete—

sen szoros korreláció áll fönn, az egyik

—945—— 1927

tényező hatása a másiknál csak egy hó—

napnál nagyobb idő elteltével jelentkezik.

Ennek megvilágítására álljanak itt a kö—

vetkező adatok:

A Magyar Munkaadók Központjához tartozó vállalatoknál alkalmazott munka—

sok száma:

Jelzöszámok (1925 augusztus : 100)

1925 augusztus 152781 1000 1926 augusztus 154268 101 '0 1927 augusztus 165355 1082

Mezőgazdasági termelésünk ,gazdaságnagyságcsoportok szerint 1926-ban.

Production agricole de la Hongrie en 1926, suioant les catégories de superficie fexploitations.

Re'sume'. Les résultats ate Za récolte de 1926", gue nous aoons déja fait eonnaitre, sont a notre disposition par 4 catégories de superficie d3exploitations.

Lespetites exploitatio ns demoins de 20 arpents cadastraux occupent 42'80/0 de la super/icie ensernence'e; les p e tites e 9319 l 0 i- tations de 20 a 100 arp. cad., 22'50/0;

les moyen n es exp l oitations, 18'20/0;les grandes exploitations, 16'50/0. Dans tes di/fe'rentes catégories d7exploitations, cette nroportion difere souvent au point de vue des superficies ensemencées des principales

plantes agrieoles. _

On izoit par les données, gue dans chague catégorie d*exploitations, ily a guelgues plantes cultivées de preference.

Ce sont les moyennes de re'colte, calculées pour un arpent cadastral, gui montrent le mieux les résultats de la production. Avec Za grandeur des exploitations, augnientent, assez proportionnetlement, les moyennes de re'colte.

La cause en est gue les petites exploitations sont incomplétement outillées, et gue tlinstruc- tion agricole des petits proprie'taires est assez arriérée. Ouand on aura réussi a réduire ces causes, les oives differences existant entre le rendement des catégories dlexploitations diminueront probablement.

A ,,Szemle" folyó évi 3. számában már ismertette az ország 1926. évi termésered- me'nyeinek fontosabb statisztikai adatait.

Továbbmenve, érdekes jelenségeket figyel- hetünk meg, ha ezeket a terméseredmé-

gazdaságok

nyeket a nagyságkategóriái

szem előtt tartásával tesszük kutatásunk tárgyává. A mezőgazdasági statisztika a vo—

natkozó adatokat 4 gazdaságnagyság sze- rint részletezve mutatja ki, úgyhogy a 20 kat. holdig terjedő kisgazdaságok, illetőleg a 20 kat. holdtól 100 kat. holdig terjedő nagyobb kisgazdaságok, a 100 kat. holdtól 1.000 kat. holdig terjedő középgazdaságok és az 1.000 kat. holdnál nagyobb nagygaz- daságok területi viszonyai és termésered- ményei külön—külön rendelkezésre állanak.

Az 5 kat. holdnál kisebb törpegazdaságokra és azok közül is főleg az egy, illetőleg két katasztrális holdnál kisebb gazdaságokra vonatkozólag, sajnos, nincsenek külön ada—

taink. Tekintettel pedig arra a körül- ményre, hogy a földreform végrehajtása következtében éppen ezekbe az utóbb

említett nagyságkategóriákba tartozó tör—

begazdaságok száma szaporodott a legna- gyobb arányban, a tisztán rájuk vonatkozó termelési eredmények ismerete volna a leg- megfelelőbb annak a megállapítására, hogy a végrehajtott földreform a termelés intenzitására nézve milyen hatást gya—

korolt.

A rendelkezésre. álló adatok még így is bőséges alkalmat nyujtanak annak a megfigyelésére, hogy a különböző nagy—

ságú gazdaságok az egyes fontosabb gazda- sági növényeket mekkora területen, milyen eredménnyel termelték.— Nem feltétlen kö- vetkezés az, hogy a gazdasági gépekkel többnyire jobban felszerelt, rendesebben trágyázott és gyakran nemesített vetőmag—

65*

102 szám.

4946— *1927

l. A szántóföldterület és a learatott terület nagysága gazdaságkategóriák szerint.

Super/ido des terms labaumbles et des terres moissownées par caiégories d'emploitations.

Szántóföldterület — Terres labourables Learatotl terület — Super/ide maíssonnée

Országrész, d ' k t ó'

gaz 3.538' a eg rla kat. holdakban % o/o—ban kat. holdakban en o/o'ban

Partzes du pays, arp. cad. arp. cad.

catégories d'exploitat.

;

1925 [ 1926 I! 1925 ] 1926 1925 ] 1926 1925 1 1926

I. Dunántúli dombosvidék Transdanubie

20 kat. holdnál kisebb — au-des- ' !

sous de 20 arp. cad . . 1,645.443 1,676141 45'7 46'5 1,608.851 1,637_363 461 469 ' 20— 100 kat. holdas — de 20—4

100 arp. cad.. _ 613965 627906' 17] 17'4 582889 595406 167 170 *

100—1000 kat. holdas — de 100— ;

1000 arp cad. . 568423 562672 15'8 15'6 549995 543288 15'8 15'6 f 1000 kat holdnál nagyobb—au-

dessus de 1000 arp. cad. 767941 735213 21'4 205 747.469 715 749 21'4 205 Összesen —— Total 3,595.772 3,601.932 1000 1000 8,489.204 3,491.806 1000 1000 A

II. Alf öld §

Grande plaine hongroise

l

20 kat holdnál kisebb — au-des-

, f

sous de 20 arp cad. . . 1.716.837 1.798.471 36'3 37'8 1,630.435 1,705.7901' 3723 38'9 ,

20—100 kat. holdas —- de 20— ! :

100 arp. cad. . 1,359.374 1,350.556 28'7 283 1,254.788 1,239.839* 28'7 28'3

100—1000 kat holdas — de 100— §

1000 arp. cad. . . 938545 958687! 19'8 20'0 834898 842001 19'2 19'2

1000 kat. holdnál nagyobb—— au- ; §

dessus de 1000 arp cad. 719594 668'538 15'2 139 654131 598511 14'8 13.6' í Összesen — Total 4,734.350 4,766.252 1000 1000 4,374.252 4,386.141 1000 1000

III. Északi dombosvidék

Nord

20 kat. holdnál kisebb — (zu-des-

sous de 20 arp cad. . . 541475 547534 44'7 45'2 495340 506220 45'4 45'8 ;

20—100 kat. holdas — de 20— :

100 arp. cad.. . 209.704 215.902 17'3 1?'8 181645 189272 16'6 17'1 _

100—1000 kat. holdas —— de 100— .

1000 arp. cad. . . 279469 276280 23'1 228 250529 250652 23'0 22'7 * 1000 kat. holdnál nagyobb— au-

dessus de 1000 arp.cad.179.901 172302 14'9 14'2 163333 159987 150 144 Összesen —— Total 1,210.549 1,212.118 1000 1000 1,090.847 1,106.131 1000 1000

Magyarországon összesen Hongrie entiére

20 kat holdnál kisebb — au-des- í

sous de 20 arp. cad. . . 3,903.755 4,022.246 409 420 3,734.626 3,849.373 41"? 429 '

20—100 kat. holdas — de 20— ' _

100 arp. vad.. . 2,183.043 2,194.364 22'9 22'9 2,019.322 2,024.517 22'5 22'5 * 100—1000 kat. holdasm—de 100—

1000 (171). cad. : . 1,786.487 1,792.639 18'7 18'7 1,635.422 1,635.941 18'3 18'2 ,

1000 kat. holdnál nagyobb—au- ;

dessus de 1000 arp. cad. . . 1,667.436 1,571.053 17'5 16'4 1,564.933 1,474.247 17'5 16'4 Mindössze —— Total général 954067] 9,580.302' 1000

10. szám. —947— l927

vakkal dolgozó nagy-, illetőleg középgazda—

ságok érik el a legjobb eredményeket, két—

ségtelen azonban, hogy ezek a fentemlített előnyök a nagy- és középgazdaságoknak a kisgazdaságoknak termésátlagait legtöbb—

ször elég tekintélyesen felülmuló eredmé- nyeket biztosítanak. Ez a megállapítás ter—

mészetesen teljesen egyoldalú, itt csak a gazdasági növények termelésének eredmé- nyessége van figyelembe véve, a mezőgaz—

dasági termelés egyéb ágaira (állattenyész- tés stb.), valamint a szociális szempontok mérlegelésére, a fenti megállapításnál nem terjeszkedtünk ki.

Az egyes gazdaságnagyságcsoportok szántót'öldterületének és learatott terüle- tének nagyságára vonatkozó összehason- lító statisztikai adatokat az I. számú tábla tartalmazza. Úgy a szántót'öldterület, mint a learatott terület kiterjedése szempontjá- ból rögtön megállapítható, hogy az egy- mással szembeállított két év adatai között lényeges különbség nincs. A dolog termé-

szetéből következve, egyedül a 20 kat. hold—

nál kisebb gazdaságok szántóföldterületé- nek nagyságánál mutatkozik 1926. évben egy csekély, (2'770-05) emelkedés. Ennek az emelkedésnek kétségkívül az Országos Földbirtokrendező Bíróság [munkája az oka, mert még a szóbanforgó évben is szá- mos —— jóformán kizárólag szántóföld—

ből álló —— törpegazdaságot létesített. A kis- gazdaságok szántóföldterületének 1926. évi emelkedése az Alföldön (4-1%) volt a leg- nagyobb, a dunántúli dombos vidéken ez 'az emelkedés csak 1'8%, az északi dom—

bus vidéken pedig mindössze l'1%. Tehát az 1925/26—os gazdasági évben, az Alföld nincstelenei aránylag jelentékenyen na—

gyobb szántót'öldterülethez jutottak, mint a másik "két országrész földigénylői.

Érdekes következtetésekre alkalmas adatok vannak az ugarteríilet megoszlását bemutató alábbi kis összeállításban.

Az ugarterület megoszlása gazda- ^{! l}

; r . N'x

sagnagysagcsoportok szerint %%

"___—_ N—

*5; 8"; § "".—§ %%

. § "1 cí. **

E v 3%S" T': M$ %m? 33

0—3 .;m 88— ... ** üss

No,, gsm _oo az: 550

,:o: x'u ._.: mao "

N 5 a NM'U hm:

(cd)

————————————— brigg gazdaságokban b

1925

számszerint

6 128.906 136215 124.880 86.513 476.514

' fuld-

tgrílzeatn'i/n—gban 3-3 6—2 7-0 5-2 5-0

1926

számszerint

124561 143530 134.648 77.926 480.665

' óf"d—

zÉrÉfánot/oítan 31 6—5 7-5 5-0 5-0

A leginkább íigyelemre méltó körül- mény az, hogy az ugarterület százalékos

aránya a két évben semmit sem Változott,

egyaránt 5%-a a szántóföldterületnek. Mint- hogy az ugarterület arányának csökkenésé- ből általában belterjesebb gazdálkodásra lehet következtetni, kedvező jelenség, hogy az 1.000 kat. holdnál nagyobb gazdaságok százalékos aránya javult, viszont öröm- mel lehet megállapítani azt is, hogy a 20 kat. holdnál kisebb gazdaságok ugar- területe úgy 1926-ban, mint 1925-ben a leg- kedvezőbb arányú volt. A legkisebb és leg- nagyobb gazdaságkategória ugarterületének csökkenésével szemben, viszont a két közép—

kategória ugarterületének némi emelkedését állapíthatjuk meg. A gazdálkodási mód- szernek elbírálhatása céljából megemlítjük még azt is, hogy 1925. évben az ország ösz—

szes ugarterületének 61'4%—a az Alföldre esett, az ottani elég külterjes gazdálkodás és az istállótrágya hiánya okozhatta azt, hogy 1926. évben ez az arány 64'3%-ra emelkedett.

A learatott terület nagyságának kiala- kulására az ugarterület nagyságán kívül befolyással van még az elemi csapások

által teljesen megsemmisített vetésterület nagysága is. Amint az ugarterület száza—

lékos, aránya a két utolsó évben teljesen egyforma volt, éppen úgy egyezett az el- pusztult terület aránya is, a szántóföldnek

ugyanis mindkét évben 1'2%-a semmisült

meg teljesen ilyenformán. Az elemi csapá- pások pusztítása az utóbbi két évben gaz- daságnagyságcsoportok szerint részletezve, a következő képet mutatja.

Az elemi csapások által teljesen É ;, m elpusztított terület megoszlása x :: % § gazdaságnagyságcsoportok szeri t 3§ $$$

, T—ÉTÉ'Ta—íí sem 0

E v ;§._ 8.2 ges

o.... ; o-5 m __ 0 _ ___; : 3 E- a,

323 §§§ GÉP: §; '§§§§

'*'*— s..

"gazdasagokban I::

1927

számszjerint 40.223 27.506 26.185 15.990 109354

a szántóföld— . .

terület UID-ában 1'3 1'3 15 1 0 1 2

1927

számszerint 48.312 26.317 22.050 18.880 115.559

a szántóföld- .

terület Olo—ában 1'2

a

Az elemi csapások által teljesen meg—

semmisített vetésterület nagysága 1926. év- ben valami keveset emelkedett, az egyes gazdaságnagyságcsoportok részesedési ará-

10. szám.

nya azonban a két évben lényegesebb elté—

rést nem mutat.

A gazdaságok nagyságának arányOS megoszlása a szántóföldi termelésre kétség- telenül igen nagy hatással van. Ennek a megoszlásnak termelésünk kialakulására gyakorolt befolyását úgy állapíthatjuk meg, ha elsősorban igyekszünk azt megis—

merni, hogy az egyes fontosabb gazdasági növényeket a különféle nagyságú gazda- ságok közül melyik kategória, milyen arányban termeli. A mellékelt színes ábra szembetűnően bemutatja az egyes gazda- ságnagyságcsoportok szerepét, több fontos gazdasági növényünk termelésében. Ebből az ábrázolásból láthatjuk, hogy melyek azok a gazdasági növények, amelyeket fő- leg a nagygazdaságok, illetve főleg a kis- gazdaságok termelnek és melyek azok a gazdasági növények, amelyek termelésében az egyes gazdaságkategóriák arányosan vesznek részt.

Foglalkozzunk először a kisgazdaságokkal. A 20 kat. holdnál kisebb gazdaságok összes beve—

tett területe az ország bevetett területének 42-8%—át teszi ki, ezzel szemben megállapíthat—

juk, hogy a búza bevetett területének l§6'2%-a, a rozsnak 47'40/5-a, a tengerinek 48%-a, a burgo-

nyának 54%—a, a vöröshagymának 51'7%—a, sőt a fűszerpaprika bevetett területének 71'9%—a esik a 20 kat. holdnál kisebb gazdaságokra. A burgo—

nyát és a tengerit mindig elöszeretettel művelték a kisgazdaságok, a vöröshagyma és a fűszerpap—

rika termelése pedig tudvalevőleg egészen kis parcellákon történik, természetes tehát, hogy be- vetett területük legnagyobb hányada a 20 kat.

boldnál kisebb gazdaságokra esik. A kenyérmag' vak termelésénél is magától értetődik, hogy a legkisebb gazdaságok részvételi aránya ilyen ma—

gas, minden kisgazdaság igyekszik ugyanis házi—

és gazdasági szükségletét ezekből a mindennapi életben nélkülözhetetlen terményekből maga pro- dukálni. Az árpa és a lóhere termelésében a kis- gazdaságok körülbelül a fentemlített területi arányukban vesznek részt. Elég élénk még a kis.

gazdaságok részvétele a többi szálastakarmányféle és a zab termelésében, azonban a cukorrépa, a

repce és a dohány termelésében való részvételük egészen minimális. Ez szintén teljesen érthető,

először,'n1ert a cukorrépa tömegtermény, kisterü- leten való termelése nem fizeti ki magát, azután pedig azért, mert a repcénél és a dohánynál az elemi csapások kártétele igen gyakori, termelésük nagy kockázattal jár, ezt pedig egy kisgazdaság ne—

hezen viselheti.

A 20 kat.. holdtól 100 kat. holdig terjedö na—

gyobb kisgazdaságok 22'5%-os vetésterületi ará-

—— 948— 1927

*.yuknak nagyjából megfelelő aránnyal vettek részt a fent ismertetett gazdasági növén—yek ter- melésében. Náluk is a legfeltűnőbb a cukorrépa, a repce és a dohány

tásuk,

termelésben való passzivi- aminek oka ugyanaz, mint amit a legki- sebb gazdaságkategória itteni szerepénél már emlí—

tettünk. Előbb említett országos arányukat jóval meghaladó részben termelik az árpát (24-S%) és a takarmányrépát (27'%). A többi tárgyalt gazda—

sagi növény vetésterületének nagyságnsoportnál az

mozog.

A 100 kat. holdtól 1.000 kat. holdig terjedő középgazdaságok összes bevetett területe az or—

szág bevetett területének 18'2%-át teszi ki. Ez a nagyságesoport a szóbanforgó gazdasági növények termelésében szintén elég arányosan vett részt. A

búzának, rozsnak, árpának, tengerinek, burgonyá-

nak és vöröshagymának termelésében az országos arányánál valamivel kisebb arányban,

ennél a arány körül aránya

országos

a fűszer- Ennek a gazdaságnagyságcsoportnak szerepe kétségkívül leg- feltűnőbb a dohánynál, itt ugyanis bevetett trületé—

nek aránya 181-3%—kal nagyobb, mint az ország összes bevetett területében elfoglalt aránya. Elég kiemelkedő még a szerepe a repce, a cukorrépa, a zab, a csalamádé és a bükkönyfélék termelé—

sében.

Az 1.000 kat. holdnál nagyobb gazdaságok be- vetett területe az ország összes bevetett területé—

nek 16'5%-át teszi ki, ezt az legjobban

felülmúlja a repce (60-1%), a cukorrépa (58%), a dohány (36 7%), a (fsalamádé (32'7%l, a bük-

könyfélék (28'6%), és a zab (23'1%) termelésé—

ben való részvételük. Legkisebb viszont a nagy—

paprika termelésében alig részesedett.

arányt

gazdaságok vetésterületi aránya a búzánál és a tengerinél (l3'.l%), a rozsnál (12'4%), a burgo—

nyánál (11'5%), a vöröshagymánál (ll'l%) és fő—

leg a fűszerpaprikánál (1-7%). A többi tárgyalt termény bevetett területe ebben a nagyságrsoport—

ban is körülbelül egyezik a fentemlített országos aránnyal. Láthatjuk tehát, hogy mindegyik gaz- daságnagyságcsoportnál van egy pár gazdasági nö—

vény, amelynek termelését az illető nagyságcsoport gazdaságai speciális előszeretettel űzik.

A ll. sz. táblázatban bemutatjuk a fő—

termények tetmésállagaü országrészenkint, az egyes kategóriák szerint részletezve. A főtermények termésátlagai a gazdaság nagyságának emelkedésével jóformán kivé- tel nélkül fokozatosan szintén emelkednek—

Ez az emelkedő tendencia nemcsak az or—

szágos eredményekben mutatkozik, hanem ugyanaz a helyzet, ha az egyes országré—

szek termésátlagait külön vesszük figye—

GAZDASÁGI l—NÖVÉNYEINIÁ BEVETETT TERULETE GAZDAS ÁG-NAGYSÁGCSOPDRTOK SZERINT.

SU DEDFICIE ENSEM ENEÉE DE DLANTES AGRICOLES EN HONGDIE, SUIVANT LES CATÉGORIES D'EXDLOITATIONS.

1926.

BIRTOKNAGYSÁG MAT; HOLDAKBRN:

SUPERFlClES DE PPODRIETESIN ARRCA

ZO—Dn alul. 20-100 1 1.0 DV 1000-en Fe1ül.

[twins de 20. 20-100 100-1000. plus de 1.000.

1mm3:100 kathold.

immözlüü arp.cad.

" ,-

Repce. Dohány. Vöröshagyma. Paprika (füszernekl.

Colza. Tabac. Oignnnl DimenMáépice).

37.292 6.10k 31.18

Total :

Búza. , Rozs. rpa. 4 Zab. Tengeri. Burgonya. Cukorrépa. Takarmányrépa, Csalalmádél Bükkönyfélékl Lóhere. Lucerna.

Fromenr. Seigle. Orge. Avomve. Ma'l's. Domme de terre Berreraveá Benerave Ma'l's Fourrag. ESpÉCES de TréFle. Luzerne.

Ö _ "

sUCre Four-rag. vesce. —

sszesen— Zsmg; 1229218 .7L.8.123 testhez 1876530 amsg nzw. 171589 135852 341761 212355 305293

MASr.Sz .1927.

millen/os Iván.

10. szám. —949— 1927 II. Termésátlagok gazdaságnagyságcsoportok sZerint.

Moyennes de production suivant les catégories de supprficie d'emploitations.

Búza Rozs Árpa Zab Tengeri § Blgrgonya § %uiorrépa országrész, Froment Seigle Orge Avoine Mais § 451232 [ 455573?

gazdasagkategória 1

_ kat. holdankínti termésáxlaga métermázsákban

Parties du pays, production moyenne par arp. vad., 41

catégories- d'ewploitations §

1925 1926§1925 1926 1925 1926 1925 1926 1925 1926 1925 1926 1925 § 1926

I. Dunántúli dombos vidék

Transdanubie §

20 kat. holdnal kisebb —— au-des-

sous de 20 arp. cad . . 88 79 74 67 84 74 79 71 125 115 517 45'9 1200 1200

20— 100 kat. holdas — de 20— § ,

100 arp. cad. . 90 86 74 71 83 77 77 76 129 112 513 46'4 1190 1160 100—1000 kat holdas— de 100—— §

1000 arp cad . . 101 98 813 81 98 98 84 85 128 123" 543 549 1260 1270 1000 kat. holdnál nafry obb— au- §J

dossus de 1000 arp. cad. ., 10'5 MH 91 86 9'6 96 87 88 133 13 2) 594 601 1800 1330

A dunántúli dombos vidéken álta- '

laban—Transdanubie enge'néral 93 86 7'9 7'2 8'8 82 82 79 128 120 580 487 1270 1293

11. Alföld Grande plaine hongroise

20 kat holdnal kisebb — au—desA ;

sous de 20 arp. cad. . . 71 73 59 59 6—9 08 61 63 117 97 493 864 1320 1170

20— 100 kat. holdas —— de 20— ;

100 arp. vad.. . . 71 73 59 5'7 7-0 69 62 65 117 102 485 367 1230 1205

100—1000 kat. holdas —— de 100—— M § ,

1000 arp md. . . 74 80 67 63 77 79 70 75 116 9'8 511 419 1350 1323 1000 kat holdnál nagyobb— au

dessus de 1000 arp. cad. 86 92 75 7 3 89 92 79 B'? 124 104 55'1 470 1480 143'3 Az Alföldön általában —— Grande

plaine 11 en génézal . 74 77 63 61 74 74 68 73 118 99 502 388 1430 1375

111. Északi dombos vidék

Nord

20 kat. holdnál kisebb — au—des— § l

sous de 20 arp. cad , . 5'9 6'3 55 59 54 59 43 53 100 86 444 369 1210 1146 20— 100 kat. holdas _ de 20— _ §

100 arp. cad. . . 03 66 60 59 6'] 60 5-4 5'7 100 91 451 882; 1190 1087

100—1000 kat holdas — de ]00— § !

1000 arp. cad. . . 71 73 67 6'5; 71 69 61 69 102 B'?) 48'1 414 1210 1162 1000 kat. holdnál nagyobb— au- §

dessus de 1000 arp cad. 78 79 71 72 76 72 66 79 109 9'6 526 480 1260 1170 Az északi dombos vidéken álta-

lában — Nord en général . 64 67 61 62 62 63 55 64 101 90 459 384 1230 1161

Magyarország Hongrie

20 kat. holdnál kisebb —— au—dns— -

sous de 20 arp. cad. . . 76 74 6'6 6'3 72 69 70 6'7 11'8 102 500 412 123'6 1180 20— 100 kat. holdas —— de 20—-

100 arp cad. . 75 75 64 61 73 71 68 69 119 104 492 401 1210 117'4 100—1000 kat. holdas— de 100— :

1000 arp cad. . . 81 82 73 6'9 82 82 7'5 79 118 105 516 456 1284 1272 1000 kat. holdnál nagyobb—— au- '

dessus de 1000 arp. cad. 98 B'?) 82 79 90 91 82 89 127 116 569 529 137'8 136'1

Magyarországon általában § § ' (§

Hongrie en général 79 7 8 G'!) 66 77 75 74 75 120 100 51'0 43 § 1333 1314

10. szám.

Moyennes de production suivant les catégories de superficie d'emploitations.

—950—

II. Termésátlagok gazdaságnagyságcsoportok szerint.

1927

(folyt. — suite.)

Tk B"kk" -

" " P "k

Országrész a alán), Zs'fmmádé 111616);y Lóhere Lucerna Repce Dohány ggg); (függ;-11111)

? B a'ís/onr- E — , _ -

gazdaságkategória 533232? rag. desiígíi Tfejle Luzerne Colza Tabaa Oignon (]]]-313753)

Paftieádupaysi kat. holdankinti termésátlaga métermázsákban

categorzesd'ewploz' moyen-ne de production par arp. cad., g.

tations ! ; 37

1925 1926 1925 1926 §1925 1926 1925 1926§1925I1926 1925 1926 1925 19261925 1926_;1925 1926

" 1

I. Dunántúli

dombos vidék

§

Transdanubie 3

20k t.h ld álk' bb—

aíagsíou'édez'őímc. 146'0145'0149'0173'0 13-3 185 195 22-1 24-2 26—4 62 49 6-4 81 596 59—6 121 97

20—100 kat. holdas — _ !

de 20—100 m. cad. 141-0141-0 148'0174'0 13-3 138 19-3 22-4 24-4 276 56 5-2 6-5 8-1 56'5 5684111'4 9-2

100—1000 kat. holdas — §

de 100—1000arp.cad_ 145'0157'0152'0185'0 18—2 199 19-6 23-6 24-3 27-0 65 6-1 6-6 77 53-3 562 12-0 157

1000kat.holdnálnagyobb

— audessus de 1000

m. ai 150—0163-0152-0178-0 17-3 20-0 205 244 240 27-9 6-7 58 6-7 7-7 67-7 62-1 116 12-0

A dunantúli dombos

vidéken általában —— . '

Transdanubíeengén. 146-0 149-7150-0177-3 181 19-3 19-7 228 24-2 26-9 6-6 5-6 6-6 7-9 61-0 59-2 11-9 105 11. Alföld

Grande plaine hongroise

20 kat. holdnál kisebb — '

au—dessousdeZÚarpc. 147-0139—3157-0166-3 17-1 162 194 19-2 224 20-9 48 4-6 5'8 6-4 69-1 637 11-9 116

20—100 k !. h ld ——

de 20300 030320. 148-0137-7 157-0167-1 17-1 166 19-1 19-4 224 20-7 45 4-9 6-1 70 66-0 605 11-5 121

100—1000 k t. h ld -—

de zoo—1300 155300. 150-0150-9 157—0173-8 16-9 182 19-2 20-1 22-5 228 49 5-3 6-3 7-1 66-9 614 11-0 98

lOOOkat holdnálnagyobb

—— au--dessus de 1000

m cad , . 163-0 1580173'0 184-3 19-5 198 21-2 21-1 24-6 238 5-7 5-8 6—2 72 725 582 121

9-1

Az Alföldön áltwábaní

—— Grandeplaíne h.

en genéral . 150-01438163-0176-2 177 17—8 19-5 193 22-9 218 5-3 5—5 6-2 7-1 69-1 62-0 118 115

111. E s z aki

dombos vidék

Nord !

ZOkthd'lk' bb—L !

atfdes§on§31622isírpa 123-0124-2130-0154-3 15-8 17-6 131 19-6 20'8 22-0 4-4 4-7 3—9 6-255-8 503 114 107

20—— 100 k t. h ld — 1

de 20-500 a'íplasmd. 130-0124-e 130-0150-3 15-5 173 177 194 20-4 21—4 42 4-6 6-8 63 576 493 9-8 11-5

100—1000kt.hlÁ_——— ! í

de 100—13000312.8300. 136-0137-1 1390169-3 16-5 18-2 18-7 203 20-6 22-4 46 5-1 6-9 70 539 49-1 111 11-0

IOOOkat %oldnálrggyjoütáb _ U §

_ _ () 7 1

arpmáafsfüg 137-0144-0132-0172-9 176 19-4 13-6 214 21-4 245 5-5 5-7 68 7-4 62-6 555 12-3 80

Az északi dombos vidé— ! ! !

ken általában ——

Nord en général . 132-0130-1134-0 165-3 16-3 180 16-3 20-2 208 22-3 5-1 5-4 6-3 TDI—563 508 11-2 10-7

!

Magyarország ; í1

Hongrie §

20kt.hld álk' bb— :

aídesíouídezlíím. 144-11402149—2 169-6 175 17-7 193 21-3 223 23-1 5-1 4-8 6'17'4168'1 63-1 119 114

20—100 k t. h ld —— 1

de 20300 430320. 144-21374151-1169-3 174 177 19-1 211 226 22-1 43 4-9 6-2 70 673 601 11-5 118

10041000 katholdas — _ 3 f _ -

de 100_1000 arpcad. 140'8150-6152'2180'2 174190 19-3 221 226 239 56 5-5 64 7-1 660 60-9 11-1 114

IOOOkat. 51101an niarrylfblálá ;

'— ' ] !

arpa'íaássfls." . 153'8 159-1153-5 1798 183 19-9 20-3126-4124-0 25-6 62 5-8 64 73 719 582 11-9 91

Magyarországon _álta— 11

31307 . MW,"? 146-1144-5153-5175-8 177 1815 194 21-9 23-0 236 5-9 5—6 64 721168? 1616 11-3 115

10. szám.

lembe. Ettől az általános megállapítástól a főterményeknél csak egyetlenegy figye—

lemreméltó eltérést találunk, a tengerinél ugyanis az Alföldön a középgazdaságok termésátlaga 3'9%—kal kisebb, mint a 20—

100 kat. holdig terjedő nagyobb kisgazda- ságok átlaga.

A főterményeknél következetesnek mond—

ható fenti megállapítás nem vonatkozik egyéb fontosabb mezőgazdasági termények termésátlagaira. Az egyes gazdaságnagy—

ságcsoportok termésátlagai a nagyságkate—

gória emelkedésével általában, a felsorolt gazdasági növényeknél is emelkednek, de itt már a bükkönyfélék, a lóhere, a lucerna, .a dohány, a vöröshagyma és a fűszerpap—

rika termésátlaga a kisgazdaságoknál ked—

vezőbb, mint a kÖzépgazdaságoknál, sőt a dohánynál, a vöröshagymánál és a fűszer—

paprikánál, — tehát a legbelterjesebb mű- velést kívánó gazdasági növényeknél, _ a kisgazdaságok még az 1.000 kat. holdnál nagyobb gazdaságok termésátlagánál is magasabb átlagot produkáltak.

Mint már fentebb említettük, a 20 kat.

———951— 1927

holdnál kisebb gazdaságok az ország Összes bevetett területének 42'8%-át, a 20—100 kat. holdig terjedő nagyobb kisgazdaságok pedig 22'5%—át teszik ki, tehát a bevetett terület felénél jelentékenyen nagyobb terü- letet foglalnak el, miután pedig az előbb részletezett adatok szerint produktivitásuk a közép- és nagygazdaságok eredményei- nek meglehetősen alatta maradt, nemzet- gazdasági szempontból igen fontos volna, ha ezek a termésátlagkülönbségek ke- vésbbé élesek lennének. A mutatkozó kii- lönbségeknek nézetünk szerint legfőbb oka az, hogy kisgazdaságaink, —— de főleg a mostanában keletkezett törpegazdaságok, ——

felszerelése igen távol áll a nyugati államok kisgazdaságainak modern felszerelésétől.

A másik ok valószínűleg az, hogy kisgaz—

dáink gazdasági képzése, sajnos, még eléggé elmaradt. A fentemlített két ok alapos re—

dukálása után remélhetjük csak azt, hogy a gazdaságnagyságcsoportok eredményei között most még elég élénken tapasztalhato különbségek a jövőben lényegesen csök- keni fognak.

Sajóhelyi István.

Az 1927. évi termés.

La réeoltei de 1927.

Magyarország.

Hongrie.

Résume'. D'apres les données relatives aux sept principaum produits de Hongrie et détaillées par petites et grandes exploitations (au—dessous de 100 arpents eadastraux et au- dessus), sauf le froment, la guantité de la production est inférieure (: llanne'e derniere.

Le froment méme n*a rendu, au fond, plus gu'en 1.926 ; le léger excédent de récolle y constate' nlest du gu'á l'augmentation de la super/ime de froment.

Au point de vue de la gualité, on n'a pas a se plaindre: en général, toutes les cé—

réales ont atteint un poids de gualite' par hectolitre supe'rieur a ces derniéres années.

Celui—lá est le suivant: Pour le froment, 7942 kilos (75'46' en 1926, 7789 en 1925);

pour le seigle, 71'59 kilos (6'9'94 en 1926, 7140 en 1925); pour Forge, 65'59 kilos (65'06' en 1926, 64'19 en 1925) ; pour l7avoine, 46'96 kilos (44'96 en 1926, 44'85 en 1925).

Selon le rapport (Zu ministere de l'Agri- culture, le raisin ayant commence a pourrir par suite du temps pluvieux, une partie des petits

vignerons a déja commence les vendanges;

dans les grandes oignes, elles ne commence- ronl gue ces jours—ci. Dans les vignes con- venablement soignées, situées sur coteaux, et nlayant pas seu/fert de la gele'e, la récolte est médioere; dans celles, endommage'es par la gelée, des endroits plats, elle ne peut étre éva- luée gu'd 2 on 3 hectolitres par arpent cadastral. En général, la production de moút prornet dlétre au—dessous du médiocre. Jusgue-la, la teneur en sucre des inoúts oarie beaueoup, entre 15 et 20() de Klosterneuburg, suioant les regions et les especes de raisins_

Folyó évi október hó 8-án jelent meg a földmívelésügyi minisztériumnak az a vetés— illetve termésjelentése, amely a hét"

főterme'ny idei termésmennyiségére vonat—

kozólag utóljára tartalmaz számszerű ada—

tokat.

A jelentés szerint, gabonaneműek csép- lését —— csekély kivétellel — mindenütt befejezték. A gazdák országszerte hozzá—

kezdtek a szántó—vető munkálatokhoz.

Ezeket a munkákat kedvező időjárás mel—

lett, serényen végzik s ma már mindenfelé