Mezőgazdasági termelésünk az 1926/27. gazdasági évben

3. Szám, —- 293 ¹⁹²⁸

rült munkások közül augusztusban 7'9, (lem-mber—

ben 18'6% volt munka nélkül, Állandóan elég kis számokat mutat Finnország; nninkanélküliségi sla—

tisztikája. A táblázatunkban nem szereplő két balti állam közül, amelynek munkanélküliségi tuladni ís—

meretesek, Lettországban valamivel több munka—

nélküli munkám van, mint Eszlorszáylmn:

thx, munkanélküliek színig)

H (, ! Esztmszágban Lettországban

7 ; 1335 ! 1926 t 1927 1925 t 1926 1 1927

,,_,,,,,__,__,____,,-, (

lll. . ! 2.867i 1.916. 4405 4.214 3.659% 4.028 Vl. . 1.771' 1051? 1.907 1.169 936; 882 lX. .! 883 811l 1.201 910 932 1.422 Xll. 3.213: 3.8075 4.437 5097 5234 6.399

MEZÖGAZDASÁG e

l;'il)lz'izalunk :snpán Konudu a(,lutsorz'it lnrlulnmzza, nbol :! .szer—

wzelt nmnkásságnnk llv——t')%-;i niunkzmólkül l$l27—bcn. Valamivel nagyobb arányú munkanélkü—

liséget találunk zi

Az Európán kívüli államok közül volt

táblázatban nem szereplő Aun—_

egy kevéssel még nagyobbat (kb.

10%-osai) l'lj-Zélandon. Mindezeknek az adatoknak összehasonlításánál azonban nem szabad szem elől Itáliában ós

téveszteni, hogy a nemzetközi niunkanélki'iliséyi statisztika módszere csaknem országonkint eltérő s az adatok tekintélyes része, akár a szakszervezeti akár a munkásbiztosításí statisztika szolgáltatja is azokat, más és más mnnkáslönwgi'c vonatkozik.

'I'Ii. L. (Ir.

nlllllllnnllllnlll'l .lllllllllll ! Il IIUIII Ill.-llllllll-Il

'!!!UF!F'!

Mezőgazdasági termelésünk az 1926/27. gazdasági évben.

Production (tancolt: de la Hongrie dans liannée agricole I92ó'——27.

Résume'. Dans l'onnée ((grieole 192034 1.927 lo super/("cic seniée eu Ironient (( (um—

menté .senszbli ment (7 8'6), [(( prrodiulion de cette plunte (igriiole, lu plus importonti' en Hongrie. présente une tendonce toujours (rroissunte. En eonséouence (les dispositions prises par le ministere (le l'Agrieulture, les super/letes ensemeneées ont considérálde- ment (lugnienté pour le houblon (276775) rt le lin (19923), les (fultures de lubue el de poznmes (le lene ont aussi pris de l'ex—

Iension (9'8 et (TT/%). P((r contre, ont (limi—

uué les super/ieies semées en eolzu (3395),

(woíne (63376 ), seigle (5'27;) (t orgei(t) 2 % ) Pár [es sinistres, 1% (les super/utes en St'IllülK'ét'S (: été totálement ruiné. (fest le seigle (F(iutomne (]ui en (( son/fert le plus, pur suite (le [(( gele'e de mai; (lux ((utres I)l(lll—

les (igi'i('()les, [es (lég/(its (:(lusés se répurtis—

sent llSSt'I proportionnellement.

L"(uigmentátion (le Io super/ide ense—

mence'e en froment n'u pus été proportion—

nelle (((( résultát (le [(( production. Lu ré—

('olle moi/enne ;; (?S/' restée (le 51 % (ui—(lcs—

sous (le F(innée (igricole 1925 1926; si elle (amit été égole () ('elle de P(lIUléC pré- ("édente, on (wmit produit I,]IS).828 (] (le plus. Lu moyenne de la production du seigle fut —l)e(iucoup plus muuvoise, () cause de la gelée de mai.- elle (( été inférieure de 22'7% ("( celle de 1925m1926. Lu moyenne (lu rendement (( également (limi-

nué pour Forge. l'uuoine et le mois; por-mi les principuux produits. elle n'u (Uly—

menfé (pielgue peu (Illl' pour [(( pomme (le [erre.

gumit (lux pluntes ('ominerciulcs, lu

moyeune de la production du tubuc et (les [ilásses (le chonvwre (( (lépussé légéremenl ["(innée derniere; pur ('ontre, celle (,lu (olzu, (tes filosses (le lin et des gmins (le, ('hunvre et (le [itt (( été ínférieure (1 1925—1926, Le rendelnem moyen des principatus her—

hes fourrogéres (( également (liminue'

()u eonstotc (mee regret ([ll'en général.

les résultats de Io production ont été bien plus futbles (pie (luns l'onnée (igriroli. pré- védenie.

Az elmult gazdasági év lerinöterületére, valamint termésmennyiségére vonatkozó statisztikai adatok vizsgálatánál. mint Osz szeállításunknak az 1925/26. évre is vissza—

tekintő adataiból megállapíthatjuk egyik legfeltűnőbb jelenség tl búzával bevetett terület elég nagyarányú (7'8%) növe—

kedése. Legfontosabb gazdasági növényi'ink termelése tehát még mindig emelkedő, len- (lenciát mutat. Százalékos arányban a bú"

zavetésterület emelkedésénél sokkal kima- gaslóbb a komló bevetett területének (276'7%) ugrásszerű emelkedése. Ez a ha—

talmas előtörés a földmívelósügvi kor—

3. szám.

az:

-——294———

21936

A bevetett és learatott terület kiterjedése, valamint a termés átlaga és mennyisége az 1925/26. és 1926/27. gazdasági években.

Superficies msemmcées et récoltées; moyemze et guantiie' de la récolte dans les annéesagmcoles 1925 26 et 1926—27.

9.578 §

;, §; % § N §"; § §; Termésátlag ,_ ,

:— a; ,. -_. .— a .— —— . Iermes mennyisége

*— -: ** §: _ ... : : '*' .a k .

, § %? § % § § § LD § % ÉÉ %t holdankmt Orlantité de la,

A termeny neve ;; § § ; 3 313 3.3 § ; §? Ravlífmoymnw ,. ;

$§§§3§§ 36§ 366 mmwwd "m"

, f',

m.-.,

Dun/na von terület 1000 kat. holdakban % 1000 g—han

millíers d'arp. cad. (] millíev's de ;)

? ". _. _ " 1925/26 §§ 1926/27 1925/26 § 1926727§ 1925/26 § 193572?—

H, ; iif/§, ; ,, !

1. Gabonaneműek —— Céréales § ! _

Búza. —— Froment 2.642 2.606 2.847 2.828 § 7'8 § 7'4 20.387 20.938

Rozs —— Seig/e .; 1.229 1.216 1.165 1.113 6'6 51 7.980 5.681

Árpa -— Orge . .;j 748 738 710 ; 705 7'5 73 5.554 5.157

Zab — Avoine. .§É 486 478 454 § 452 7'5 , 72 3.600 3.268

Egyéb gabonanemíí ——Autres (éréales §. 22 §. 21 19 19 — .! —— 119 § 99

Együtt _ Ensemble. . §§ 5.127 6059 5.195 5.117 _ —— '37640 35.143 2. Hüvelyesek — Légumineuses §; 26 23 28 , 33 ' .— — ; 164 144

3.Kapásnövények——Culturessarcle'es §' ; — §

Tengeri — Mais . . . . § 1.876 1.850 1.856 1.846 105 A 9'4 19.443 17.361 Burgonya —- Pommvs de terre. §§ 441 436 453 ; 451 429 444 18.746 20049 Takarmányrépa —— Better. fourragére §§ 172 168 176 ; 175 144'5 140'3 24.321 24.580 Cukorrépa — Beitemve (1 sucre. . . 112 110 112 ; 112 1314 1208 14.446 14.554

Egyéb kapásnöv — Autres cultures §§ ' —

sarclées . . . . . . .I; 36 ; 36 37 37 w —— 2.557 2.718

Együtt, —— Ensemble. .j; 2.637 2.600 2.634 7.621 .— f _— 79.513 79.262

4. Kereskedelmi növények —— Plantes §§

commerm'ales 5' 2 — _

Dohány — Tabac 37 36 1 41 41 72 7"? 260 313

Repce — Colza . . 25 25 ' 16 , 16 5'6 4'8 139 79

Kendermag — Grawe de chmwre . 19 18 ; 16 i 16 2'9 ? 27 52 42

Kenderrost __ Filasse de chamre . ' ' *; 5'1 ; 44 92 68

Lenmag —— Graine de lm. 3 % ; 4 .; 2'9 ; 2'4 ,, 9 8

Lenrost —— Filassé de lm . , '* , * 5'0 : 39 141 14

Egyéb keresk. növény —— Autresplan § ; § ;

tes commevc ;; 14 14 ; 21 ; 21 —— ; —— 53 70

Együtt _— Ensemble. §§ 98 § 96 §§ 96 ; 97 § __ § _ ; 619 594

5. Szálastakarmány _ Herbes 67 ' ; ; §

fourmgéres

: § ;: — ;

Bükkönyfélék .._ Espece) (le Nem; . 344 342 ; 344 343.5! 18-6 : 173 6.363 6.161 Lucerna —— Luzerne . . 305 303 § 297 § 297 §§ 236 § 21'1 ? 148 6.257

Lóhere —— Tre/le. . . ' 256 255 ; 276 ; 276 § 21-1 % 184 5.889 5.073

Egyéb szálastakaxmány w— Aufres hm- ; ; ' §;

bes fourrag.. , . ;; 245 242 x§ 241 ; 241 ;§ —— ; — 25.642 21.894

Együtt — Ensemble 1.156 1.143 § 1.153 § 1.157 §; — 44.543 ; 39.356

?; ; r' —

6. Egyéb főtermény Auíres cultures * §' §

princzpales . 58 37 64 . 153 § —— — 1.741 § 9.019"

; §. §

7. Utónövények és mellékterm. 1" A terület ** fötermények terü §

Plantes tardives et secondaíres § §$;?f;czebeggfogizga;;íem(13172; §§ —— —— 9.768 § 9.016

8.Szalma,száréskóró——Paille ettige § cell? des produits principamv § —— §; 95.573 § 39.411

Bevetett és learatott terület össze- § ; § ;

sen —— Superfírrie msemence'c totale §§ !1097' § 8.982 !).177 § 9.084 gi __ :! _ __

Ugar " ."Iarchére . § 481 § 4738 —— ; —— §! —— ——

Szántóföld, terület és termés össz. §; ; § § § ;

Terres labourables etre'colte au total §§ ——— §; 9.605 , —— —— 32695in 254944:

TERMÉSÁTLAG És BEVETETT TERÚLET.

Moyerpne de récohe et super—üde ensemencée.

BÚZA * 392347- ROZS

25 25

% :?

s

8 g (1

3 meihnn§ _ mvHió fs

ARPA

25

1-5 millions

"!

M ;; .

25 **

frame/if Sti/W *

, (1 *-

százezer s :. s sem—maig

ZAB ; ; TENGERI

25 25

* !

F

§ % §

.. 25 A

Orge )

'! 8.9 ex — * 9 _

saázezer 6 : ns cenz—miiíe mntaó ' * ' - '2 mdfmns

)

ID

?; Á? ;;

, . , 25 i

"( termesatiag g. _.

Mme mgvenadyrécd/z y. Mais

BURÉ'P NYA bevetett terület kathold. CUKDZEREPA

; super/75 easemmcée

' amcad

§

9 3 9 9 1 _

százezer s 3 L. 5 cent—mille ezer 120 120 mlHe

, ' ;

" ?;

§ ?; ;:

25 25

Pommeo'e/erm M.ShSzAISZB. Bel/eme á sum! _

legújabb időben megindított akciónak a kő—

vetkezménye a len vetésterületének

l9'9%—os emelkedése. Általában a kereske-

delmi növények vetésterülete a stagnáló kender és a visszaeső repce kivételével a szóbanforgó gazdasági évben elég nagy arányban emelkedett a Énár említetteken kívül bizonyítja ezt meg a dohányvetésterü- let újabb —— 9 8 % -os w— emelkedésels; A fon- tosabb termények közül megemlíthetjük még azt, hogy a burgonyavetésterület 2 7%-kal emelkedett és a cukorrépa vetes—

területe jóformán teljesen azonos volt 717 *

előző évi bevetett területtel. ?" *

Az egyes fontosabb gazdasági novenyek kétévi vetésterületét a visszaesés Nemnem—__

jából összehasonlítva, legnagyobb a fogyás a repce vetésterületénél (34096) A repce—

nél az előző évbenIS már 20%—osvetnteru letcsökkenésről számoltunk be, úgylá. * hogy az elemi csapások kártételeitőlleg—

gyakrabban súlyosanérintett repceter'me- lés hazánk mai területén jelentőoségét lassa-n

teljesen el fogjaveszíteni. Éppen ilyen

visszamenő tendenciát árul el évek óta a zabvetésterület. A zabbal bevetett terület a tárgyalt évben ugyanis ismét 6 6% —kal esők kent, ha pedig az 1923/24. évi területtel ha—

sonlítjuk ossze; a csökkenés teljes 12%.

Természetesen itt már nem a termeléssel járó rizikó a csökkenés oka, hanem a mind- inkább elterjedő gazdasági gépek —— főleg ' traktorok —— az igáslovakat feleslegessé te—

szik, ennek következtében a legfontosabb abraktakarmány termelése is szükségkép- pen visszaesik Egyforma arányban csök—

kent a, rozs és az árpa vetésterülete (5 '2%), mindkettő már évek óta —— bárcsak lényeg—

telen arányban 1—— szintén visszaeső tenden—

ciát mutat. A fontosabb termények vetéste—

rületl változásaira vonatkozólag még csak a tengeri 1 1%-os csökkenését említjük fel ez tulajdonképpen nem is csökkenés, inkább azt jelzi, hogy vetésterülete a tavalyi stagná- lást a tárgyalt gazdasági évben is folytatta.

A bevetett és learatott terület nagyságában

az országos végeredményt nézve csak l'()%

a különbség; az egyes fontosabb gazdasági növények közül igen nagy volt a bevetett és learatott terület különbsége az őszi rozsnál, az elemi csapások ennek vetésterületét suj—

tották a legnagyobb mértékben, a többi fon—

tosabb terményeinknél ez az 1%—os kü- lönbség elég arányosan oszlott meg.

akciójának

' a huzatermésátlag, mint az 1925/26-os gaz:—

nye az lett hogy a rozs 1925/26. évi 66 (;

terme átl'a ról számolhatunk be. A rozster—

tok vizsgálatánál természetesen legelsősora- ban ismét a búza eredményeit vesszük szem?

ügyre. ltt sajnosan kell megállapítanunk hogy a területnövekedés és a termelés ered— ' ményessége a tárgyalt gazdasági évben nem állott arányban A búzatermés átlaga

ugyanis az 1925/26. évi 7' 8 (1——Val szemben csak 7 4 (1 volt tehát az átlag teljes*.) 1 % -ka*l kisebb Ez a jelentektelennek látszó termés- átlag—különbség pedig azt jelenti hogy ha az 1926/27 gazdasági évben akkora lett (volna

dasági évben, akkor Magyarországnak

1, ne. 828 (j-val nagyobb lett volna a búza——

termése ez pedig az ország ga'z'dascigi hely- zetében igen számottevő tételt kepviselne. ;

*Az elmult gazdasági évben katasztrófális kart okozott az emlékezetes májusi fagy az őszi rozs vetéseiben, ennek szomorú eredm

mesátlagnal a két év különbsége százalékban kifejezve 22'1" %o-ot tesz ki ez a magas száza- lék a visszaesest már sokkal élénkebben le—

jezi ki mint a búzatermés átlaga

Az árpánál a zaba-ál és a tengerinél szin- tén csak visszaesésről számolhatunk be, a

termésátlag csökkenése *' ' ek közül csak a tengerinél jelentékeny, ,1925/26. évi 10'5 g--ás átlaggal szemben a _tengeritermelok ugyanis az 1926/27-es gazdasági évben csak;

9 4 g- ás átlagot értek el. Az első fontosabb;

gazdasági növény, amelyiknél a termelés eredményességének némi emelkedéséről szá—*

molhatunk be, a burgonya . A burgonyánál

ugyanis az 1926/27 évitermesatlag 3 5% —kal nagyobb volt, mint azelőző évi termésátlag A cukorrépánál ha nem is jelentékeny nagy — ságú a fogyás, de ismét csak visszaesés ta—

pasztalható, az 1925/26—es gazdasági évben

ugyanis 1314 (I-ás volt a cukorrépa átlagter- mese, ezzel szemben a tárgyalt gazdasági év—

ben ez az átlag csak 1298 g—át tett ki.

A fontosabb kereskedelmi növények kö—

7ül a tárgyalt gazdasági évben kedvezőbb Hill a dohány és a kenderrost termésátlaga, mint az 1924/25ös gazdasági évben, viszont eléggé visszaesett a repce, a kendermag,a lemnag és a lenrost termésátlaga. A repeénél nemcsak a bevetett terület nagysága csök—

ken évek óta, hanem a termelés eredményes—

sége is úgy látszik, hogy évről-évre rosszabb lesz. Az 1924/25—ös gazdasági évben még

59 (1 volt a repcetermésátlag, 1925/26—han

már csak 513 g, a most tárgyalt gazdasági,

El. szám.

_sem—

évben pedig mindössze, 4'8 (1—3 volt a repce kataszteri holdankinti átlagos termése.

A sZálastakarmányneműek között a leg- nagyobb szerepet játszó bükkönyféle'k 1926/27. évi 179 (J—ás termésátlaga szintén

visszaesésről tanuskodik, a megelőző év- ben ugyanis 18 (3 (1— ás termésátlagot értek el. Hasonló a hely zet (( lucernánál és a ló- herenel is,m1ndkettonek 1926/27. évi teimés- átlaga jelentékenyen alatta maradt az előző

két év termésátlagának.

A fontosabb mezőgazdasági termények

1926/27-es gazdasági évben elért termés—

eredményei rövid ismertetése után grafikon- ban bemutatjuk a hét főtermény bevetett területére és termész'itlagára vonatkozó ötévi összehasonlító adatokat. A grafikonnak a termésátlagokat bemutató részében szemlél- hető alakban előttünk áll az egyes évek erő—

sen hullámzó tenm'tseredménye, a, l'őtermé—

nyekre vonatkozó adatokból általában már könnyű megállapítani az egyes évek sikeres vagy gyenge terméseredmenyét.

()sszesítve a tárgyalt gazdasági évre vo—

natkozó termésadatokat, végeredményben azt a sajnálatos következtetést tudjuk csak, levonni, hogy az 1926/27-es gazdasági év a termelés eredményességének szempontjából általában az 1925/26--os gazdasági év sike rességet nem tudta elérni, a termésátlagok legnagyobbrészt kisebbek voltak. Agyen- gébb eredmény csak részben írható azelemi csapások kártételeinek vagy az idójáiás

mostohaságának rovására, a belteries gaz—

dálkodás a szóbanforgó gazdasági évben a.

rossz hitelvismnyok következtében sem ha—

ladhatott az eddigi tempóban, bizonyára ez is egyik oka volt a termelési eredményesseg megállapított visszaesésenek

S'aióheluí István.

Szántóföldjeink trágyázásae 1927—ben.

Fumage des lerres laboumbles de Hongrie en 1.927.

líe'sume'. Pour juger (la systeme (l'ex—

ploitation rurale (l'un pays, il faut con- naitre aussi les données (lu fumoge.

Comme (( ('et égard on n'avail des rcnseig—

nements guc sur le commeree extárieur des engrais artificiels, ["0 f f i c () li o (( 9 r () i 5 de statistigue (( recucilli, lors de.('*(Nigiiéteagricolede1926——

1927, aussi les données des

terres labourables fu mécs

, La connaissance (le celles—ld est parti—

culiérement ímportante en Hongrie ou les petits cultivateurs ——— et surlout ceux de lAlföld, attache's aux vieux sgslémes —— ne sont pas encore habitue's (( lemploi de Pen- grais ((rtificiel Aussi, il n est pas élonnant gu en certains pays agricoles la récolte moyenne de cére'ales est bien plus grande gu en Hongrie. Par exemple, guoigue au Danemark les conditions du sol soient (1 peu pres les memes gu en Hongrie et gue le nombre des petites exploitations () soit encoreplus grand, toutefois la production moyenne de froment et de seigle (; a été en 1926 supérieure de 73196, respectivement de 31'8%, rlz—celle de la Hongrie.

[i,-grande différence ne peut étre uníguement

Nattribuée ("( ce gue Ia répartition des pluies es! plus favorable au Danemark, llemploi rationncl de l'engrais ((rfi/iciel doit y avoir également sa part.

.

()r, cette

En certaines (*an'ipagncs de l'Alfo'ld, on chair/fe encore avecdu f((micr (l'étable, "au lieu dlamender avec lui la terre,- cela doit étre aussi une des causes de l'insu/fisance des résultats de récolte. Malgré cette mauvaisc habitude populaire, 29'6% des tcrres labou—

rables ont été engraissés avec du fumier dans llanne'c agricole 1926 ————— 1927, ef er scrait en soi suffisant, mais guant á l'en—

grais artí/icíel, la proportion n'était gue de 7' 2% (fest dans le eomitat G(JÖr, Moson el Pozsony gue les terrcs labourables étaicnt le mieux pourvues dlengraís artificiel (22%) et cest dans le comitat Hajdu gue celui--:((

etaif le moins emplogé (dans 1% seule- ment des terres labourablcs). Pour Ilernploi de (*engrais animal, le comitat Abaúj— Torna occupait la premiere place (30 3%) et le eo—

mitat Hajdú la derniézeűl' 1495 ); donc ,parmi les comitats, clest dans ce dernier gu'e Io terre était le moins cngraissée. Ces bas nombres proportionnels mont'rent guiau point de vue de llemploi de l'engrais, el szitrtout de liengraís ortificiel, Pagrieulture de Hongrie a besoin dlun grand développe—

ment.

Plus les exploitations sont .petites, plus grande est la pro—

porfíon des terres' labourab—

les amendées avec du fumier.

Ouant ('1 Pengrais artificiel,

("est tout ("( fait Ir contraireí