Szántóföldi- és rétgazdálkodásunk eredményei az 1936/37. gazdasági évben

MEZÖGAZDASÁG

Szántóföldi— és rétgazdálkodásunk eredményei az 1936/37.

gazdasági évben.

Les résultats de la production oles terres labourées et des prairies en Hongrie pendant la

* eampagne 1936—37.

Résúmé. Dans Ilonnée agrícole 1936—37, bien olte le print du írornent iát ass-ez bon au point de vue du producteur, la superficie des terres afroment a été réduíte de 8'4% par rapport a la campagne précédente. Dans le méme temps, celle des terres [( mais a été augmente' de 5575. II paraít gue ceile augmeníation a été due, non seulement a ce gu'on a seme' du mais dans la plupart des terres oil le froment dlautomne avait pe'ri, mais aussi au fait oue llengraissement de porcs était bien profitable.

Lu superficie des terres a avoine, (lui avait été réduite pendant plusieurs années, a été augmentée de 9'9%. Cela lenait pour une bonne part a ce gu'on donnaít plus d'avoine aux chevaux destinés á la vente, apprécie's de plus en plus par l'étranger.

(,)uant aux superfícies des cultures de moindre importance, on est írappé diune rédur'tion considé- rable de celles a colza (—23%); et l'on y voit une progression raisonnable pour le piment á épice (4—20'8%), dont l'exportation augmente de plus en plus, pour l'oignon (—I—I8'8%) et pour la tomate

("!—27'3%)-

Les sinístres agricoles, pareils a ceux des anne'es normales, ont ravagé moins de 1% des ter- res ensemencées. Il est curieux aue la superfieie ravage'e par euac ——117.491 arpents eadastraua: ——

étaít presgue égale au chi/fre correspondaní moyen ("8.862 arp. c.) des 10 années pre'ce'dentes.

En 1935—36, la production des terres laboure'es ', a ait été á peu prés au niveau des meilleures an-

' es normales. En 1936—37, elle nla été

n e m édi 0 er e, car certaines cultures et surtout

s céréales, ont moins donné. Le rendement moyen 'díminué notablement (9'5%) Pour le froment; il

aissé de 6'3% pour le seigle, de 14'8% pour

? de 2'8% pour liavoine.

our les légumíneuses, il a été en général suf—

Parmi les principales cultures sarclées, pour i! a dépassé de 1'5% celui de la eampagne denie, gui a été tres bon. Sons ce rapport, on

a! une augmentation de 4'8%* pour la pomme

; e ___,une régression pour la betterave () sucre ( _ __);et la betterave íourragere (—8'8%). ()uant aux plante's diles commercioles, soulignons gue par rapport á la campagne préce'dente, le rendement moyen a augmente' de 1470 pour le coIza, baíssant de 12'5%* pour le pavot et de 1'4% pour le. piment a épice.

Le rendement moyen des cultures fourragéres a été en général pareil á celui des meilleures années moyennes. Panni les légumes, comparativement a la campugne précédente, il a rliminué de 23'8%

pour lloignon el de 15'8% pour Pail, augmentant eonside'rablement (23'4%) pour la tomato. Aux cul—

turos secondaires ou intercalaires, clzange'.

La valeur totale de la production des terres labourées a dépassé de 7'7% celle de la sampagne préce'dente, gui a été au niveau des meilleures an- nées normales. Les prix agricoles ont eonlinué (?

se maintenir au niveau, correspondant aux voeux raisonnables des producteurs, gu*ils avaíent atteínl lentement; pour guelgues produits, ils ont monte' dans une mesure considérable.

La production des cultures fourrageres, im—

portante au point de vue de l"e:rportalion, nla pas e'tű sutis/aisante. Par rapport aux campagnes pl'éC'é—

dontes, le rendement moyen y a buissé, sauf pour la graine (le Iuzeme, ou iI n'a pas varié compara- tivement á 1935-—-36.

Diaprés les chi/fres concernant les prairies, la production de foin, dépassant de 7'2% celle de la campugne préve'dente, a été supérieure de 12%

méme a la moyenne des anne'es 1932—36.

Mulgre' cela, la valeur en a été inférieure de 7 míl—

Iions ;; celle de 1935—36, le prix moyen au pro- ducteur ayant tres baisse'.

il n'a guére

*

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal a szántóföldi gazdálkodásra vonatkozó ada—

tokat ebben a gazdasági évben is általában nagyrészt az előző években követett gya- korlatnak megfelelően gyűjtötte be. A kü- lönbség mindössze az volt, hogy az alsó—

fokú közigazgatási hatóságok tehermente- sítése érdekében az adatok egyéni beval- lása az eddigi 5 kat. holdas alsó határral szemben csak a legalább 10 kataszteri hold nagyságú gazdaságokra nézve volt köt-- lező.

Az eredmények jóságát és pontosságát ez a reform nem veszélyeztetheti, mert ha a községi elöljáróság az 5 kat. holdnál ki—

sebb területen gazdálkodók vetésadatait megfelelően meg tudta becsülni, nagyon va—

2. szám —124— 1938 lószínű, hogy ez a becslés a 10 kat. hold—

nál kisebb gazdaságokra vonatkozólag is megközelíti a valóságot. A községi előljárók annyira ismerik falujuk gazdálkodási rend—

szerének legapróbb részleteit is, hogy becs- lésük az egyéni összeírás eredményeitől alig különbözik, viszont az alsó határ fel- emelése a községi jegyző munkáját erősen megkönnyítette.

Városokban ezt a becslést a gazdasági tanácsnok előterjeszt-ésének figyelembevéte- lével a gazdasági bizottságok végzik.

A) Szántóföldi gazdálkodás.

I. Vetésterület, elemi csapások.

A szántóföldön termelt különböző gaz—

dasági növények vetésterületénelc nagysága a fontosabb gazdasági növényeknél egy megállapodott, rendszeresnek mondható keretet foglal el, egyik évről a másikra lé- nyeges eltérés igen ritkán tapasztalható.

Ezzel szemben a kisebb jelentőségű gazda—

sági növényeknél a konjunktúra hullámzá- sainak megfelelően, gyakran találkozunk a vetésterületnél meglepetésszerű emelkedés-

sel és visszaeséssel.

A most tárgyalt évben a legérdekesebb jelenség az volt, hogy az elég kedvező ga- bonaár dacára, a búzával bevetett terület nagysága 8'4—0/0—14011 kisebb volt, mint az

1935/36—os gazdasági évben. A búzavetések

nagyságának csökkenését az őszi vetéseket követő időszak meg nem felelő időjárásán kívül jórészben a kedvező hízlalási ered—

mények okozhatták, ezek hathattak a gaz—

dákra olyan buzdítóan, hogy a tengerivel bevetett terület nagyságát — főleg a tönkre- ment őszi búzavetésterület rovására, —— 5—5

%—kal emelték.

A gépesítés rohamának csökkenése, va- lamint a magyar lovak kedvező külföldi el- helyezési lehetősége volt az oka annak, hogy a zab vetésterülete 9'9% —ka1 nagyobb, mint a megelőző évben. A többi fontosabb gazdasági növényűnk vetésterületének nagysága, eltekintve a rozs 6'2%—os fogyá- sától, nagyrészben az előző évi arányokat tartotta meg. A kisebb jelentőségű gazda- sági növényeink vetésterületi adatai között erős fogyást látunk (——23%t a, mindig in- gadozó repcéne'l, viszont élénken emelke- dett (—l—16'8%) a borsóe'. Igen kedvező je—

lenség, hogy a külkereskedelmi forgalmunk- ban nagy szerepet játszó fűszerpaprika ve- tésterülete 20'8%-kal és a vöröshagyma ve- tésterülete 18'8% -kal megnőtt. Az utóbbi években a paradicsomkonzerv valószínűleg

megtalálta külföldi piacait. Ennek tulajdo- nítható, hogy a paradicsom szántóföldi ter- melése egyre 'nuagyobbarányú lett; a tár—' gyalt évben vetésterülete 27'3%-kal ha- ladta túl az előző évi eredményt.

A vetésterületi adatokra vonatkozólag még csak azt jegyezzük meg, hogy a szálas—

takarmányfélék bevetett területe általában a tavalyi keretek között mozgott. A bíbor- herével bevetett terület ugyan 21'2%-kal kisebb lett, de ezt ellensúlyozza a muhar 21'5,%-os vetésterületnövekedése. Az őszi takarmánykeverék 10'6%—os fogyásával szemben a tavaszi bükkönykeveréknélé

11'8%—os emelkedést állapíthatunk meg,

úgyhogy végeredményben a szálastakar—

mányféléknél a bevetett terület mindössze) 2'6%-kal nagyobb, mint a megelőző évben.

Az elemi csapások a tárgyalt évben ugyan valamivel nagyobb vetésterületet tet—

tek tönkre, mint az előző esztendőben, a kártétel azonban még mindig az összes be- vetett terület 1%'-án alul maradt, tehát, gazdaközönségünk károsodása a normális, keretek között mozgott. Az elemi csapások szerepét különb—en áttekinthetően úgy szem- lélhetjük, ha az elmult tíz év vonatkozó;

adatait (1. sz. tábla) tesszük vizsgálódá- sunk tárgyává.

Azt, hogy a tárgyalt évben az elemi csa-—

pások kártétele normálisnak mondható, számszerűleg teljesen megerősíti az is, hogy a tíz év átlagos kártétele (118862 kat._

hold) jóformán teljesen megegyezik a mos—

tani (117491 kat. hold) kártétellel. A fő kártevő csapásnem jóformán évenkint vál-—

tozik, az egyetlen a jégverés, amelyik min—

den évben_következeteson tekintélyes káro- kat okoz. Igy mindjárt 1928—ban a jég volt a fő károkozó, ebben az évben az összes.

károk 44%-át az ő számlájára kellett írni.

1929—ben viszont a kártételek 79'7%-át a fagy okozta, itt a jégverés csak 12'4%-kal szerepel. A következő évben az aszály jött előtérbe, káraránya 60'5x% volt, a jégkár ekkor 19%. Az 1931. évben is az aszály- kár (42'9%) áll az első helyen. A jégverés:

26'7%-a, a rovarkár 20'3%—a az összes ká- roknak. Ebben az évben jelentkezett a sze-—

recsenpoloska és ekkor szerepelt mint kár—

okozó nagyobb arányban a hesseni légy.

Egészen különleges, más években jóformán semmi szerepet nem játszó kárféleség, a rozsda állott 1932. évben 40"4%-os arány—

nyal a károkozók élén. Ebben a gazdasági"

évben az aszály kártétele 2696, a jégverésé—

19'1%' volt. 1933-ban a károkozók élén egy

.

2. szám -— 125 — 1938

1. Az elemi csapások által elpusztított vetésterület csapásnemek szerint.

Superficies msemence'es ravage'es par les sinistres agn'coles, par si'nistres.

Elpusztított vetésterület kat. holoban —— Super/Zeiss ensemzncées ravagécs

Az elemi csapás Maj/W

megnevezése 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 nespom'

. . 1 1928—

. Szmstres 1937 évi

években — dans les années indíguées ci—dessus, en arp. cad. átlag

_ I !

P(talajvíz) —— Imm—

tion .- ... 993 771 1.178 2.304 7.789 39.389 — 903 10.232 22.109 8.567 mily —- Sécheresse 17.764 2.975 54.354 74.109 32.047 3.024163.148 73.146 2.385 80.825 50.378 Esgy — Gal ... 15.185 71.655 14.267 6.681 1.381 172 4.057 34.172 1.518 1.160! 15.025 _ elég —- Gréle ... 33.491 11.117 17.110 46.147 23.536 6.965 19.544 87.625 47.125 10.588 30.325 : Féreg — Vers . . . . 157 — 388 2.702 233 765 1.350 166 276 453 649

* , 'Rozsda -—— Rouille — 3.253 — 1.088 49.801 760 218 _ 807 231 5.616 Rovat —— Insectes . . . 2.510 37 1.774 35.095 5912 2.507 7.140 1.188 5.339 1.080 6.258 Egyéb — Autres 5.984 —— ) 754 4.548 2.535 792 3.341] 46 1.398 1.045 2.044 Összesen — Totaua: 76.084! 89.808 89.825 172674 123.234 54.374 198798 197246 69.080 117491 118862

új kánnemmel, az árvízzel (72'4%) talál—

kozunk. A következő évben ismét az aszály

'(82'170) a fő károkozó. 1935—ben az aszály

és jég (44470) okozott egyes vidékeken lé—

nyeges kárt. 1936-ban a jégverés kártétele

(68'2%) állott az első helyen, míg a most tár-

gyalt gazdasági év fö károkozója ismét az aszály (68'8%) volt. Elég tekintélyes károkat okozott ebben az évben a vízáradás (18'8%)

és a jégverés (995) is. A tíz év kárátlagait

vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy a fő kár- okozó az aszály volt (424913), utána jön a jégkár (25'5%), azután a fagykár (12'7%).

Az a Véletlen körülmény, hogy volt gaz- dasági év, amikor a vízár-adás, a rozsda, illetőleg a rovarkár dominált. a tízéves át—

lagban eltűnik, ezek itt már a felsorolt fő-

"károkozók pusztításai mellett átlagosan

számba alig jövő aránnyal szerepelnek.

A csapásnemek szerint csoportosított adatokat kiegészítik azok az adatok, ame- lyek azt mutatják, hogy az elmúlt tíz év- ben az egyes gazdasági növények vetésterü- letéből az elemi csapások következtében mekkora terület semmisült meg. (2. sz.

tábla.) A dolog természetéből következik, hogy majdnem minden évben a búza ve- tést—erületéből semmisül meg elemi csapás következtében a legnagyobb rész. Mégis

volt két olyan év, amelyikben nem a, búza

áll ebből a szempontból az első helyen.

1930-ban ugyanis az összes károk 40'8%-a a tengeri vetésterületét érték, a búza kár- aránya ebben az évben 26'2% volt. 1933- ban ugyancsak a tengeri állott 37'5%--os.

káraránnyal a búza 16'2%-os káraránya előtt az első helyen. A tízéves átlagos ered- 2. Elemi csapások által elpusztított vetésterület terményenkínt.

Super/icies ensemencées ravagées par les Sinistres agricoles, suivant les produits,

Elpusztított vetésterület kat hold —- Superjícies ensemencées ravage'es

Tegigíigeve 1928 ( 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 "13353;

, . . . , . 1928—1937

evekben — dans les amwes mdtguees cz—dessus, m arp. cad. évi átlag (

l l

—— Fromemt . 30.041i61.582 28.551 76.613 93.811 8.805! 86.940 58.525I31.646 47.362 51.888' 8 — Seigle ... 14.082 4.597 6.520 19.231 13.469 4.895 24.627 41.402 10.088 14.830 15.374 11— Orge ... 5.662 3.795 5.529 18.176 2.852 2.962 22.999 15.897 7.864 15.176 10.091É

"Avoim ... 2.339 3.357 1.931 15.885 1.661 3.537 10 686 3.201 2.593 11.486 56681

es; tengeri — Mais ;

V—pow grai'ne ... 14.099 3.410 36.624 20.064 4.056 20.892 22.642 49.219 7.676 14.802 19.298

Burgonya —— Pommes de —

terre ... 2.979 579 6.654 6.185 2.000 5.467 1.839 9.962 1.553 2.039 3.926,

Repce -— Colza ... 317 173 828 207 293 42 1.080 985 102 50 408;

Dohány — Tabac. . . . 89 359 146 168 228 210 428 227 530 188 257,

Egyéb termények

Autres produits . . . , 6.47611.956 8.041 16.145 4.864 8.064 27.557 17.828 7.028 11.558 11.951 Osszesen —— Totauac . . 76.084 89.808IS9.824i172.674 123.234 54.374 198798 197.246 69.080 117491 118861

2. szám —l26— 1938

3. Az elemi csapások által elpusztított vetésterület termények szerint 1936-ban és 1937-ben.

Super/icies ensemence'es ravagées par les sim'stres agrícoles en 1936 et 1937, sui'vant les produits.

'ményeket vizsgálva kiderül, hogy ebben .az évtizedben az elemi csapások kártételé—

nek 43'7%-a a búzavetéseket, 16*2%-a a

"tengerivetésterületeket érte. Aránylag igen kevés a burgonyavetésterületek 3'3%—os át-

lagos károsodása.

Az elemi csapások pusztításainak terü—

.Ieti megoszlását mutatja a 3. sz. kis össze- állítás. A károsodások nagyobbik része az Alföldet érte, 1936-ban az összes károk

.37-5%-a az Alföld vetésterületét semmisí- tette m-eg. A tárgyalt évben az aszály volt ._a fő károkozó, érthető tehát, hogy az ösz-

;szes károk 62'4%-a ismét az Alföld vetés—

területeit tette tönkre. Mindkét évben arány-

lag a legkevesebb károsodás (26'8 % és 13'5%) a Dunántúl bevetett területét suj-

totta.

?. A terméseredmények, a termésátlagok és a termés értéke.

Az 1936137. gazdasági év szántóföldi ter- melése eredniényességének általános meg—

állapításánál elsősorban természetesen. a búzaterme's nagyságát kell figyelembe ven- ni. A közepes búzatermést jelentő húsz millió métermázsát kitevő mennyiséget a tárgyalt év búzatermése majdnem elérte, a különbség olyan csekély, hogy egészen nyu- godtan számíthatjuk közepesnek. A többi kalászos aratási eredménye eléggé opti- mista megítéléssel legfeljebb szintén alig közepesnek minősíthető. A hüvelyes növé—

nyek terméseredménylének nagysága nem igen tért el az elmúlt évben megállapított -_eredményektől. A fontosabb kapásnövények 'terméseredménye ugyancsak a tavalyi szin—

alten mozgott, csak a tengerinél látunk cse-

hlpusztított vetésterület kat. holdban — Superjícíes ensemeneées ravagées, en ami.. cad.

?: a ., § ': 373 ?. §) §, s ': gar?

** .10 %m -— 9 aa.) § ; __ is 55 g: .4, :

Országrész § 33 $ § %% ÉÉ : § % D § § § ÉÉ ::

, _ ;; I I ;; s. 8 sa a ll. ! ! "! m § 53 s. a)

Regums - ! 43.03 .az; $_ ' ; ww§ .az; kN

a . :s s .. áss ;:

a: m %: § ales—o WE on m § % ; § $$$: um: OH

1936 1937

É Dunántúl —— ]

Aíllrargtdanubie . 8.854 3.055 2.580 1.118 1.579 1.340 18.526 6.516. 3.471 2.856 1.026 369 1.648 15.886 .A föl —-

,Grande Plaine [0.578 4 510 2.038 961 3.292 4.529 "25.908 26.928 8.767 7.591 9.090 10.850 10.060 73.286 Eszak — Nord 12.214, 2.523 3.246 514 2.805 3.344 24.646 13.918 2.592 4.729 1.370 3.583 2.127 28.319

Mindössze -—-— l

Total général . 31.646 10.088 7.864 2.593 7.676 9.213 69.080 47.362i14830 15.176 11.486 14.802 13.835 117.491

kély emelkedést. A kereskedelmi növények közül egyedül a fűszerpaprika termés- mennyisége volt az előző évi termésmeny—

nyiségnél jelentékenyen nagyobb, a többi—

nél általában visszaesésről számolhatunk be. A szálastakarmányfélék termésmennyi- sége a tárgyalt évben, épúgy, mint a megelőző évben is, elég kielégítő volt. A zöldségfélék terméseredménye a fejeská- posztát kivéve, elég kedvező volt, a közöt—

tesként termelt gazdasági növények ter—

mésmennyisége ellen sem lehetett panasz.

Amikor tehát az 1936/37. évi szántóföldi

termelés eredményét az előző évi jó köze- pes eredménnyel szemben átlagosan csak közepesnek mondjuk, ezt a gyengébb mi—

nősítést a gabonafélék meg nem felelő ter- méseredményével indokoljuk. Az egyes gazdasági növények terméseredménye a szűk keretek miatt külön nem tárgyalható, ezekre vonatkozólag meg kell elégedni a 4. számú tábla adataira való utalással.

A termelés eredményességét tulajdon- képen nem is a terméseredmények meny—

nyisége mutatja, mert az összehaso—nlításnál a bevetett terület nagyságának ingadozása zavarólag hat, inkább célravezető, ha az ] kat. holdra eső átlagos eredménye-lc között

vonunk párhuzamot. _

A gabonafélék közül a búza termésát- laga 9'5%-kal az előző évi átlag mögött maradt. A búzánál tehát nemcsak a vetés—

terület csökkent, hanem a termelés ered- ményességében is elég nagyarányú vissza- esés állapítható meg. A visszaesést főleg a tárgyalt gazdasági év őszi vetéseinek siker- telensége okozta; ez a sikertelenség a terü- leti csökkenésnek és a tengeri vetésterület növekedésének is egyik oka. Az őszi meg

2. szám —127-——

1938

4. A mezőgazdasági termelés országos eredményei 1937-ben.

Résultals de la, récoltc de 1937 en Hongrie.

Superficíc A termésmennyiség A termés értéke guantüé produite Valeur de la production

. w:— lxo ;"

A termény neve A bevetett A learatott § G§_ összesen § $$$!) Pradmts ensemencée récoltée összesen :; . ag d ezer pengő % D' § %—

! tao—%i au total, Eɧ§

; _ a" total, m 4 x-E () § en milliers mi? § 5,

terület kat. hold %% § ; de pengő: gé ** x—

enarp.c. §v§§§ §3§§

1 Gabonaneműek —— Cére'ales

úza —— Froment ... 2,624.913 2,577.551 19,638.271 76 376076 1915 Rozs —— Sezyle ... . . . . 1,068.742 1,053.912 6,178.909 59 111.577 18'06

, Árpa — Orge ... 827208 812032 5,569.195 69 87.071 1563

_ Zab —— Avoine ... 412018 400532 2,704.034 68 41.830 1547 Egyéb gabonanemű —Aulres ce're'ales 22.141 22.024 — —— 1.868 —

1. Együtt — Ensemble . . . 4,955.022 4,866.051 —— — 618422 ——

2. Hüvelyesek —— Le'guminenses

Borsó magnak —— Pois pour graine 53.708 53.670 379.713 7'1 7.072 1863

Bab —— Haricots . . . ... 7.212 7.116 41.948 59 928 2213

Lencse —— Lentille ... 25.169 24.891 92.012 5"? 3.248 3530

2. Együtt —- Ensemble . . . 86.089 85.677 — — 11.248 —-——

3. Kapásnövények—Cnltures sarcle'es !

Szemes tengeri — Ma'l's pour graine 2,092.546 2,077.744 27,587.377 133 294569 1068 Burgonya — Pommes de terre . . . 514609 512570 25,593.516 4952 115336 4'51 Cukorrépa— Belteráves iz sucre . 82.150 81.714 10,125.859 124'0 22.495 222 Takarmányrépa — Betlemves fonn-ag. 242880 241548 32,073.323 1.328 36.057 112 Dínnyefélek —— Mclons ... 28.566 28.507 2,000.421 —— 12.840 — Tök takarmány —— Citrouille fonrrag. 15.285 15.257 1,891.298 123' 9 2.254 119 Seprőcirok mag— Graine de sorgho 9 647 9 639' 102.933 10 7 894 8 69

Seprőcirokszakál—Panicnleolesorgho ' ' 64.796 6 7 1.141 1761

3. Együtt —— Ensemble . . . 2,985.683 2,966.979 —— —— 485586 — 4. Kereskedelmi növények —— Cultu—

res (lites eommereiales

Dohány*) — Tabacl) ... 25.366 25.178 204000 81 9.474 4644

Repoe —— Colza ... 10.405 10.355 58.568 57 1.586 27'08

Rostnak termelt kendermag — Chan—

vre pour flbre, graines . 2.154 01 136 6'3'27

Rostnak termelt kenderkóró— Chan- 22'072 21'816

vre pour fibre, tiges 611852 280 4.130 6'75

Magna); termelt kendermag— Chan—

vre pour graine, graines . 2 963 2 927 10.371 35 655 63'18

Magnak termelt kenderkóró — Chan ' '

we pour gvalne, tiges ... 48.898 16"? 225 4'6'1

Rostnak termelt lenmag —— Lin pour . '

flbre, graines ... 8.216 1'3 247 3008

Rostnak termelt lenkóró —— Lin pour 6'440 6429

fibre, tiges ... 93.046 145 807 867

Magnak termelt lenmag —— Lin pour ! l

graine, graines . . 44.660 3'9 1.323 29'61

Magnak termelt lenkóró——Linpour ( 11490 11.4048

grazne, tiges ... 71.538 6'3 339 4'74

Kómló — Honblon ... 171 144 573 4'0 183 320'00

'Mák —— Pavol ... 14.229 13.970 88.816 28 8.495 9003

Napraforgó —— Townesol ... 9.603 9.416 52.018 55 820 15'77

Paprika fűszernek —-— Piment pour

épice ... 8.521 8.517 59.972 70 8.700 145'10

4 Együtt _ Ensemble 111260 110156 —— —— 82.120 ——

! 5. Szálastakarmányfélék — Cultures

fonrragéres _

f gsalamádé — Mais fonrrager 137035 136922 19,980.850 146'0 11.751 059 [_ Öszi takarmánykeverék — Mélanges

de fourmges d' automne 39.658 39.593 737.504 186 2.444 331

( 1) Előzetes adatok. ——Chilfree pióm'soires.

11

2. szám —— 128 —— 1938

Supemc'íe A termésmennyiség A termés értéke guantíté produits Valzur de la production

. ' §" ' -o 18 .

A temeny neve A bevetett A learatott E 65 összesen §; 639

Produits ensemeueée récoltée összesen .: Vg 5 ezer pengő 3 a'§ §.

Cl 331; %i au total, '%EÁS

__ ————-— a" total; 6" 4 m;; § ; m minap %% § ;.

te!-211525? gold § § Ég de yengos Egg—§ §

Tavaszi bükkönykeverék — Mélanges

de vesces de printemps ... 234372 232146 3,594.086 15'5 13.192 3'67 5 Lóhere — Tre/'la ... 191.495 188.111 4,185.661 223 17.292 4'13 Biborhere _ 'l'réfle incarnat 56.590 56.495 831.490 147 2.610 3'14.

Lucerna —— Luzerne ... 391914 390046 10,326.871 26'5 47.516 4'6'0 ' Baltacim —— Esparcette ... 59.331 59.331 983.102 16'6 3.846 391 I'

Muhar —- Moha ... 47.280 47.146 862.127 18'3 3.532 4'10 3.

Egyéb szálastakarmány —— Autres

gros fonn-ages ... 44.600 44.518 784.171 1715 2.759 352 5. Együtt. —- Ensemble . . . 1,202.275 1,194.308 —— — 104942 — 6. Takarmánymagvak 1)

Graines de fourmgesl)

Öszi bükköny -— Vesce duautomne 8.045 8.045 35.101 4'4 1.030 2934 Tavaszi bükköny— Vescedeprintemps 29.425 29.425 127.268 43 2.311 1816 Lóhere — Tre/le ... 86.480 36.480 42.174 1'2 4.876 115'61

Biborhere —— Tréfle incarnat 19.847 19.847 49.442 25 2.407 48'69

Lucema — Luzerne ... 51.915 51.915 76.614 15 12.671 165'38

Baltacim — Esparcette ... 8.202 8.202 28.422 35 661 23327

Muhar —— Moha ... 7.155 7.155 32.123 4'5 526 1638

6. Együtt —— Ensemble . . . 161069 161069 -— —— 24.482 '— V 7. Fözelék és zöldségfélék

Plantes potageres

Zöldborsó — Petits país verte 7.750 7.749 145956 188 2.203 1579 Zöldbab — Harieots vert.? . . 2.196 2.196 88.946 177 479 1230 * Tök, főzeléknek — Citrou—ille comme

légume ... 1.768 1.766 110869 628 489 4'41

Paprika zölden _ Piment vert . 2.818 2.785 90.879 326 918 1010

Vöröshagyma — Oignon ... 10.058 10.037 503.167 500 4.068 808

Fokhagyma — Ail ... 1.929 1.929 47.354 245 878 1954

Fejeskáposzta —— Chou pommé . . 9.852 9.596 581 383 606 4.624 795

Paradicsom —-— Tomate ... 11.261 11.258 818.012 726 4.257 5220 Egyéb zöldségféle — Autres légu—

mes verts ... 14.713 14.691 —— —— 4.833 -——- k

7. Együtt —- Ensemble. 62.340 62.007 —- — 22.749 — §

' 8 Egyéb f_őtermény — Autres pro-

duits principaua: ... 59.278 59.278 — — —— —-—

9. Melléktermények és közöttes E

növények 1) —— Cultures seeondaires et plantes intercalaires 1)

Bab — Harieots ... 735839 735639 598145 08 13.070 2213

_ Tök —— Citrouille ... 922967 922967 20,073.658 21 7 26.784 1 19 Fejeskáposzta —— Chou pommé . . 41.423 41.423 411.289 99 3.883 795 ;

Napraforgó —— Tournesol ... 299262 299262 222079 07 3.529 15' 77

Műk —— Pavot ... 45.403 45.403 20.289 051 1.836 9003

Seprőcirokmag - Graine de sorgho . 138906 09 1.242 869!

Seprőcirok szakál -— Panicules de 156242 156242

sorgho . . FCI—z ... 95.892 06 1.635 Ig'ől

Kendermag — anvre, graine . . 376 001 3 6 '27

Kenderkóró — Ohanvre, tiges . . . 36411 364111 112389 3-1 775 6'75

9. Együtt -— Ensemble . . . —— —— —— —— 52.707 ——

10. Szalma szár és kóró—Paille et tíges -— —— 118,460.657 —— 158583 —- A bevetett, learatott terület és a

termés értéke összesen : —— Jotauac pour les superfieies encemenee'es

et réeoltées et pour la valeur de

la production ... 9, 461947 9,844.456 — — 3) 1, 510.889 — 1) A takarmányma gvak területe a szálastakarmányfélék területében, a melléktermények területe pedig a másnemű főtermén

graine figure aussi

dans les données des ,autres produits principauw'n

yek területi adataiban is bennfoglallatnak. — La superfícíe des terres de fourrages pour ans les données des eultures fourrageres; celle des cultures seeondaires figure aussi

— 2) Előzetes adat -— Clzíjfre provisoire.

2. szám.

nem felelő időjárásnak a búzavetésekre gyakorolt hátrányos befolyása a főoka annak, hogy a szántóföldi termelés ered- ménye nagyátlagban csak közepesnek volt minősíthető. Hozzájárul ehhez még; az is, hogy a rozs termésátlagánál a visszaesés 6'3, az ázrpánál 148 és a zabnál 2'8%—os. A kalászosok tehát, akár az őszi, akár a ta- vaszi vetésűeket nézzük, az egész vonalon

gyenge ' termésátlagokat produkáltak.

A hüvelyesek közül a magnak hagyott borsó termésátlaga 6'5%-kal kisebb, mint az előző évi átlag. Ezzel szemben a főter—

ményként termelt bab termésátlaga, 7'27 — kal, a lencse termésátlaga l2'1%-kal ked—

vezőbb volt, mint az 1935/36-os gazdasági évben elért termésátlag. A hüvelyesek ter—

mésátlaga tehát általában kielégítő volt.

A Icapásnövényekre vonatkozó termés- átlagok tárgyalásánál örömmel lehet meg—

állapítani, hogy a, tengeri termésátlaga az előző évi kitünő átlagnál még 1'5%-kal na-

gyobb volt. Legjobban mutatja, hogy mi- lyen kitünő ez a term—ésátlag, ha megemlít- jük, hogy az 1934/35—65 év gyenge tengeri termésátlagánál 87'3,%-kal volt nagyobb.

A tengerinél a tárgyalt évben tehát nem- csak a vetésterület szaporodását, hanem ki- váló terméseredményt is állapíthattunk meg. A burgonya termésátlaga 4'8%-kal nagyobb volt, mint az előző évi átlag; a kora—őszi esőzés az addigi gyenge kilátáso—

kat lényegesen megjavította. A cukorrépá—

nál úgy látszik elkésett a csapadék, ter- mésátlaga 5'7%-kal a tavalyi alatt maradt.

Ugyanez áll a takarmányrépára, itt az átlag nagysága 8'8%-kal kisebb, mint az előző évi termésátlag.

A kereskedelmi növényeink közül a ve- tésterületben sokat vesztett repce termés—

eredménye elég jó volt, termésátlaga 147 —

al haladta meg a tavalyit és 46'8%-kal agyobb volt, mint a két év előtti. Ezzel 'zemben a főterményként termelt mák ter—

átlaga 12'5%-kal kisebb volt, mint előző évi. A fűszerpaprika tennésátlaga _ avalyival szemben egy hajszálnyit '1'4%) romlott, de a két év előtti katasz—

lisan rossz termésátlagnál még mindig

%—kal nagyobb maradt.

A szálastakarmányfélék terméseredmé- nye általában jó közepes volt. A csalamádé 146 métermázsás átlaga ugyan 5'2%-kal a tavalyi alatt maradt, de azért még elég te- kintélyesnek mondható. A lóhere átlag—a 4'2%-kal jobb, mint az előző évi, a bíbor—

here termésátlaga viszont 6'3%-kal kisebb

——129— 1938

volt. A lucernánál a két év eredménye kö- zött alig van eltérés, a tárgyalt évben elért termésátlag csak 1'1%-ka1 volt kisebb, mint a megelőző év termésátlaga.

A zöldségfélékre vonatkozó termésátla- gok közül megemlítjük, hogy a vörös—

hagyma termésátlaga igen gyenge, 238

%-kal kisebb, mint a tavalyi és 9'l%—kal kisebb, mint a két év előtti átlag. A fok—

hagyma termésátlaga is 15'8%-kal elma- radt a tavalyi átlag mögött. Jó termés—

átiag-ot ebben a csoportban —— valószínűleg szintén a koraőszi esők kedvező hatása alatt —— csak a paradicsomnál tudunk megállapítani. A kat. holdankint 7'2'7 mé- termázsás paradicsomtermésátlag ugyanis 23'4%-kat nagyobb, mint az előző évi és

54'4%-kal nagyobb, mint .a két év előtti

pardicsomtermésátlag.

A melléktermények és a közöttesként művelt gazdasági növények termésátlagai jóformán teljesen a tavalyi eredményeket érték el. Terméseredményük a két év előtti gyenge eredményekkel szembeállítva, ha- tározottan kedvezőnek mondható.

A termés értékére vonatkozó adat-ok ugyancsak a 4. sz. táblán találhatók. Az adatok ismertetése előtt szükséges ki- emelni, hogy itt az értékmegállapításnál a termelői árakat kellett figyelembe venni;

az időpont általában október hava. Az egyes gazdasági növények termésértékének kiszámításánál természetesen főszerepe a termésmennyiség nagyságának van, de elég nagy a jelentőségük itt az időszaki árak- nak is.

Az egész szántóföldi termelés így számí- tott értéke 7'7%-Ical nagyobb volt, mint a megelőző évi — jó közepesnek minősített

— termés összértéke. Ez az emelkedés a gazdaközönség érdekeire vonatkozólag igen kedvező adat, mert azt mutatja, hogy a sok évig tartó gazdasági válság megszűnése után a mezőgazdasági termelvények las—

san kialakult méltányos ára a most tárgyalt gazdasági évben nemcsak hogy megma- radt, hanem egyes gazdasági növényeink—

nél olyan mértékben emelkedett, hogy a szórványosan mutatkozó árcsökkenéseket kiegyensúlyozta, sőt — mint láttuk —— .az össztermés értékét is némileg emelte.

Érdekes jelenség, hogy a búzatermés összértéke az elég nagyarányú mennyiségi csökkenés dacára 6%-kal nagyobb volt, mint az előző évben. Ez a kedvező tünet csak úgy magyarázható, hogy a métermá- zsánkinti átlagérték ugyanakkor viszont

11*

2. szám. — 130 -— 1988

5. A hét főtermény ideiglenes és végleges termésmennyisége.

Donne'es provisoires el définitives sur la récolte des sept produits principaum.

Az 1934/1935. évi segg §§ Az 1935/1936. évi ísgs §§ Az 1936/1937. évi $$$? §§

Année 1934—35: ;; ! É'É'E' Année 1935—36': ;; ! § —3§ Arm-ée laid—37! :; l $$$

production d'aprés É'g : $$$; production d'aprés § F.; :: $$$. production d'aprés Ég § §$§

. :: az.—e , "Aacwe , "_ *h'ee

A termény neve les dannees 31'213 § § les donnees "(Pálfi—?: Ég les donnees %i'ÉÉ—íi

Produits ideiglenes végleges Égígi—g ideiglenes végleges ggíá—t; ideiglenes végleges ÉÉÉÉÉÉ

provism're: defimtwes 333 a:?! S § provísaiux déjim'tives ingat %% § § provisaius de'/ínííívzs %% %% § §

, ——*. aie—5313 , . 13—st essen:

termésmennyiség (; "fixálgi § termesmennyiség (; "§x-Ég ;: § termésmennyiség (; *§§.§§ §;

eng 4$E€33 eng (USE—35; eng ejSE-ÉEÉ

Búza. -—- Froment . 20.125.44l 22,922.206 —j— 13'8 23,607.54l 23,S92.458 %— 12 19,022.401 19,638.27l -i— 32 RDZS -- Seigle . . 6,7Ö3.963 7,277.388 —i——_ 76 7263395) 7,l4l.435 —— 1'7 5,828.225 6,l78.909 4— 60 ma —- Orge ... 5,751.ől8 5,564.498 —— 3'3 5.8?0.576 6,583.366 -f— 131 4,722.810 5,569.195 179 Zab -- Avome . . 2,2l9.547 2,459.041 %— 10'8 2.463.956 2,619.801 —i— 6'3 2,351.6!2 2,704.034 149 Szemes tengeri — Mais

pour gram: ... 14,360.430 l4,lS3.377 — I'Z 26,006.851 25,930.977 —— 01? %,919256 27.587.377 4? 2'5 Burgonya —— Pommes de

terre ... 14389396 13,926.662 —— 25 26,620.861 24.512.89l — 7'9 25,990.495 Eli—593516 -— 1'5 Cukorrépa —- Betteraves

[) sucre ... 7,368.881 7,689.70ő 4— 4'4 lO,94l.603 11,244.460 -i— 28 11,027.97O 10,l25.859 — 8'2 '

28'9%-kal nagyobb lett. A rozstermés ér- kalászosok terméskilátásait pesszimista

téke, ámbár, mint már említettük, a ter- mésmennyiség lényegesen kisebb volt,

mint a megelőző évben, mégis 30'7%-kal

növekedett; igaz ugyan, hogy itt az átlag- érték emlekedése igen tekintélyes (51'1%) volt. A figyelemreméltó esetek közül ki- emeljük még, hogy a zabnál az összérték a tavalyi eredménnyel szemben 25%-kal, a tengerinél 19'3%—ka1, a máknál 257

%-kal, a fűszerpaprikánál 188'3%—kal, a

átlagérték legnagyobb emelkedését (139670)

a fűszerpaprikánál láthattuk.

A termésérték emelkedése mellett ter—

mészetesen néhány gazdasági növényünk- nél elég nagyarányú értékcsökkenés is mu- tatkozik. Igy a cukorrépa összértéke 116

%—kal, átlagértéke 2'6%—kal, a lóhere összértéke 6'7%-kal, átlagértéke 6'8%-kal, a biborhere összértéke 37'6%—kal, átlag- értéke 15'6%-kal, a lucerna összértéke 5-2

%—kal, átlagértéke 5'9%-kal és a fok-

hagyma összértéke 52'7%-kal, átlagértéke

Az 5. sz. táblában azt mutatjuk be, hogy a legutolsó három gazdasági évben az ideiglenes termésbecslések adatai a hét főterményre vonatkozólag mennyire köze- lítették meg a végleges termésadatokat. A korai határidők, az időközben rendszerint bekövetkező időjárási rendellenességek ter- mészetessé teszik, hogy a legkörültekintőbb és legóvatosabb becslés dacára a két adat között egyik—másik gazdasági növényiink—

nél néha elég jelentős különbségek mutat—

koznak. A most tárgyalt évben a gazda- sági felügyelők és a gazdasági tudósítók a

szemmel nézve bírálták; ennek tulajdonit—

ható, hogy a végleges eredmény a búzánál 3'2%—kal, a rozsnál 6%—kal, az árpánál 17:9%:-kal és a zabnál l4'9%-kal múlta felül a becslés alapján kiszámított eredmé- nyeket. A tengerinél a végleges adatokat

vizsgálva, szintén csekély H— 2'5%—os)

többlet mutatkozott. Legjobban megközelí- tették a végleges adatokat a burgonyater- més becslésénél, itt csak 1'5%—kal t-ér el'a két adat. A cukorrépánál a végleges ter- méseredmény adata 8'2%-kal kisebb, mint

a becslési adat, ennél az időjárástól várt javulás valószínűleg nem következett be.

3. A szálastakarmánymagvak termelési és kiviteli eredményei.

Külön fejezetben kell tárgyalnunk az évről—évre nagyobb gazdasági jelentő- ségre emelkedő szálastakarmánymagterme- lésünkre vonatkozó és ugyancsak a 4. sz.

táblázatban látható adatokat. Ezeknek a külkereskedelmi mérlegünk javításában igen nagy szerepet játszó takarmánymag—

vaknak termelése az utóbbi években any- nyira fellendült, hogy teljesen elég, ha megemlítjük, hogy a szálastakarmánymag- vaknak összértéke körülbelül ugyanakkora, mint a kereskedelmi növények és a zöld- ségfélék összértéke, vagy több mint két—

szerese a főterményként termelt hüvelye- sek összértékének.

A takarmánymagtermelés sikeressége a tárgyalt gazdasági évben nem volt kielé- gítő. Az őszi bükköny magtermésátlaga 10'2%-kal, a tavaszi bükkönyé 10'4%-kal,

a lóhere magtermésátlaga 25'O% kal, a lucer—