Szántóföldi termelésünk az 1933/34. gazdasági évben

4. szám. —-——281—— 1935 a házasságon kívüli születésű gondozottak

aranya.

Az adminisztratív vonatkozású adatok között a pécsi és a szegedi menhelynél a dologi kiadások óriási emelkedése kelthet feltűnést. Ez az emelkedés azonban csu—

pán onnan ered, hogy e menhelyelk az előző években a költségek rovatában nem tün-

"tették fel a dologi kiadások ama részét, mely a menhelyen kívül elhelyzettekre for—

díttatott, míg az 1934. évi mérlegben már .ez az összeg is benn szerepel. A menhelyek

összes költségeinek az előző esztendő'ivel való egybevethetősége végett le kell tehát számítanunk a pécsi és szegedi menhelynél

az ezen a réven mutatkozó különbözetet,

amelynek levonása után kitűnik, hogy a menhelyvek kiadásai annak ellenére, hogy a gondozottak száma jelentékenyen emel- kedett, szinte változatlanul a mult évi szín—

vonalon maradtak, sőt egyes menhelyeken még valamelyest csökkentek is a költségek.

M. S. dr.

tinta-id

e MEZÖGAZDASÁG e §

uo.-l'un-nnna-.-um...-n.o-cuoonno-"no-unt-I'll-u-can-l-nlou-ll

Szántóföldi termelésünk az 1933/34. gazdasági évben.

La production des terres laboarées en Hongrie pendant liannée agricole 1933—84.

Résume'. En examinant les données relatives .aux terres labourables de Hongrie á partir de la vseconde moitie' du dernier siecle, on constate gue, .en raison des progres de la t'echnigue agricole, les Vjache'res diminuaient de plus en plus, de sorte guiaujourd'liui, la proportion en est presgue insigni- _fiante. Mais, pendant Ie méme temps, la proportion ,de la production des céréales nla guere change.

Par contre, la production d'es autres plantes agri- .eoles allait en augimentant; a partit du troisieme guart du dernier siecle, on constate, sous ce rap- port, une progression particuliére pour les four- rages et les plantes industrielles et commerciales;

.toutefois, c'es cultures n'ont pas uugmenté autant (11171 le s'erait souhalitable.

(Pest dans la Transdanubie gu'on exploite le mieux les terres labourables; il est regrettable ce- penldant (]ue la production des plantes industrielles

—et commerciales y soit mise a ltarriére-plan. Dans Ia Grande Plaine, on cultive presgue uniguement le froment et le mais; on y produit trés peu de jourrages. Dans le Nord, ou la production des ce'réales s'est mise au premier plan, la proportion des jachéres est, aujourd'hui encore, trop éleu'ée.

En examinant les chi/fres relatifs aux oli/fé- rentes catégories de grandeur dlexploitations agri- vcolcs, on voit gue les grandes exploitatians, oü les *superficies ensemencées sont les plus variées et les plus proportionnées les unes aux autres, ont,

pour la production, une supe'riorité incontestable sur les petites exploitations. En général, plus une exploitation 'est grande, moins on y cultive de fce'réales, de mais, de pommes de terre, d'e bettem—

mes, et plus on y cultive de fonn—ages, ainsi gue de

[plantes industrielles et 'oommercial'es. Pour les pe—

tites exploitatians, on constate le contraire. Ouant

á la proportion des terres en jachére, c'est dans les plus petites exploitation; gulelle est la plus favourable; aprés ell'es viennent sous ce rapport d*abord les grandes exploitations, ensuite les autres catégories de grandeur d'exploítaltions. Dans ces difí'érentes catégories, les chi/fres niuccusent pas trop de changemenls pour les anne'es considérées, ni pour les di/férentes parties du pays.

Ouant aux changements faits pour la reduction ou l'auglmentation des dilférentes cultures, ils se sont principalement produits dans les exploitations ou la répartition des cultures 'est la meilleure. De toutes les regions, cyest [a Transdanubie gut s*adapte, a cet égard, le mieuac aua: circonstanoes écono- migues; parmi les din'érentes exploitations ugri- coles, les grandes exploitations se conforment le plus a ces circonstances.

Il n'y a d'ailleurs (]ue guelgues cultures peu considérables pour lesrjuelles Ies superficies ense- mence'es accusent, diune année á Itautre, des chan—

g'ements considérables. Pour les autres cultures de terres Iabourables, les changements ne sont pas importants.

La récolte de l'anne'e derniere, stétant fort res- sentíe de la longue séchere'sse guí avait régné pen- dant les mois printaniers, a été une des plus faibles des re'eoltes dluprós-guerre (il est ("1 remarguer ce- pendant gue les prévisions publiées par le ministére de FAgriculture'avaient fort exage'ré Pinfluence de la se'cheresse, surtout sur les ce'réales).

Pour ces derniéres, la récolte a été tres faible, et bien infe'rieure a celle de Panné'e précédente.

Gest pour les cultures sarcle'es les plus importantes gue la récolte a été relativement la meilleure. Le

19*

4. szám.

rendelnem moyen des íourrages a été á peu prés médiocre. Les plantes agricolcs de moindre impor—

tance ont plus ou moins seu/fert de la sécheresse;

il est curieiu: gue parmi elles, les culturcs les plus éteridu'cs l'annéc précédentc ont produit le moins, La récolte de ioín (( été mes-(juc moyenne. —— Mais bien gue la récolte ait été failrle, la valeur (les principaux produits (igricoles a été bien Supérieure () celle de l'année précédcnte, une des meilleures depuis la guerre, les prix de ces produits ayant considérablement augmenlé depuis 1933. Le rap- port brut (les terres luboure'es (1 été I'annóe der) niére de 108 pcngős par arpent cudaslml.

*

1. A vetésterületek alakulása különös tekin- tettel az egyes növényesoportok szerepére.

A mindennapi gazdasági életnek első- sorban a tenmeseredmvények adataira van szüksége s a vetésterületi adatokat is csak azért értékeli, mert belőlük a várható ter—

mt'áseredmt'myekre következtethet. Tudo- mányos vizsgz'ik'xlásokra azonban a vetés- területi adatok az alkalmasabbak. mert __,_ bármilyen különösen hangzik is — segítségükkel a gazdaságok egy-egy réte—

gét — különösen az üzemvezetes minősé—

gét illetőleg w sokkal közelebbről meg—

ismenhetjütk, mint a termésemdmenyek adataiból. Ez utóbbiak ugyanis jóval in—

kább függnek a természeti viszonyok leg—

'áltozatosabb adottsz'lgátíü. mint a külön—

böző termények vetősterületeinek kiterje—

dése, amire ugyan a természeti viszonyok közvetve szintén hatással vannak, 11113ng inkább a gazdálkodó akaratától függenek.

Különösen áll ez az utóbbi megállapí- tás nagyjából hasonló klimta alatt és akkor.

!ha a termelt növényeket nem egyenkint, hanem esoportonkint vesszük számba s ezeket a csoportokat úgy alakítjuk, hogy a hasonló mívelésű és hasznú növények kö- zött olyan fajták is legyenek képviselve, amelyek különféle éghajlati és talajviszo—

nyokat igényelnek.

A mezőgazdasági üzemtan tanítása sze—

rint az ilyenféle vizsgálatok az egyes szántóföldi gazdaságok üzemvezetésének megítélésénél is hasznos támpontot szol—

gálhatnak, annál inkább használható te—

hát ez a módszer a statisztikában, ahol az

egyes esetek különlegességet eltűnnek a normális alakulást mutató számok töme—

guébent

A magyar szántóföldek kihasználására vonatkozó adatokat szemügyre veve, a most említett módszerrel összeállított adatok kö-

—282—— 1935

zül legelőször is az ugar területének a mult század vége óta bekövetkezett hatalmas csök—

kenése tűnik fel. A csökkenés annál na- gyobb, mert közben a szántóterületek is egyre szaporodtak. Az ugarterületek ará—

nya már néhány évvel ezelőtt szinte ahhoz a legalsó (hatálrhoz érkezett el, ahol a to—

vábbi fejlődéstől vetésterületeink javára lé- nyeges nyereséget alig várhatunk.

Az ugar területének egyre csökkenő irányzatz'wal szemben legfontosabb szántó- földi növényeink a gabonafélék vetésterü—

letének szazalekos arányszáma majdnem egy század óta —A Csekély ingadozásoktól eltdkintve —— állandóan egy szinten mozog;

világos jeléül annak, hogy a gabona—

t-ermelés nálunk mennyire adott keretek között mozog s intő tanuságul arra, hogy gabonaaterületeinik minden csökkentése mi- lyen hosszú idő óta tartó egyensúlyi hely—

zetet bon—tana meg s milyen óriási nehez—

ségekkel lenne inegvz'ilósíthatt') bármiféle—

közvetlen bxavatkozással a termelés kára nélkül.

A gabonatermő területek kiterjedése—

ben a leglényegesebb változást tti—eg a ví—

lághál'iorú hozta meg, amikor gabona—

teriileteink egy resze is az ugar terü- letet szapt'wította. Az ugar területének háború utáni csökkenésével termeszetesen újra növekedni kezdett a gabonafélék re—

szesedóse melyet előbb a legkisebb bir—

tokkategórii'iknak a földreform után be- következett; megduzzadása, majd a közel—

multban meg a hatalmas áldozatokkal fenntartott holettát—intézmény is némileg növelt.

A szálusmkurtitáni/féléknek .a szántóterü—

letekhez Viszol'lyított rt'wszesedesi arány—

száma, az utolsó 6 évtizedre visszatekintve, az ugarteríiletek arányszámával éppen el- lentétben. emelkedést mutat. A mult szá-—

zad 70—es éveiben meg alig volt számot—

tevő szálastakarmánytermelésünk. Később azonban az ugarlegelőknek a csökkenése—

és a tarlólegelőknek a nyomáSOs gazdál—

kodás lassú megszüntetésével kapcsolatos háttérbe szorulása, valamint a mult század Végén hatalmas arányokat öltött rét- és legelőfeltörések az állattenyésztés fejlődé—

sével kapcsolatban fokozatosan a szálas—

takarmányok termel—esőnek erő-sebb felka- rolátsána készítették gazdáinakat. Ez a helyzet egészen a háború utáni időkig tartott. ami- kor előbb a gabona-termelés konjunkturája, majd a lassan elhatalmasodó válság az álw lattenyésztes továbbfejlesztéset megakaszm

4. szám. —— 283 —— 1935 totta. S mivel közben a rét— és legelőterü— szálastakarmányfélék termelését elhanya- letek feltörése is lassankint megszűnt s a goló legkisebb birtokkategóriák száma is

1. Az egyes növénycsoportok szerepe szántóföldjeinken.

Role des dife'rentes plantes agricoles dans la production des terres labom'ables.

Az összes szántóföld Az összes szántóföld

területéből — Proportion des területéből — Proportion des

É % Sűrű" "__—W'f—M

É §:éÉ §) '?') §f§§ §!)

, § aaa e§§ "$$$ , §; EBEÉ egi?) 333

Ev, országrész 33 %% Ég; %%)Él (,: Ev, országrész, vármegyel) 3.3) %% Ég; ÉÉ'É (,, Arme'es, régzons fi " sk la'—"%% ? 83 § Armc'es, régions, comztats 1) E ** s: 52§ _? ÉJ: §

%% §§ _13'8§§ § %% %% _le'2§§ §

És %el'íüesü * És ÉSEBSee—a *

,.J'elFetuerfeíí; ? A bsxciryermef'íjí

százalékban — par rapport százalékban -— par rapport

;; la superjicíe totale des á la super/ide totale des

terms labourables, % íerrzs laboumbles, %

1870 531) 27 214 229 1934

vm.

, . . ,. ., _ Baranya comitat 505 152 313 20 10

1899 937 79 263 125 Fejér ,, 46—1 17-1 31-7 4-0 1-1

— . . . . , Győr, Moson és

1913 915 100 281! 18 86 Pozsony ,, 53-0 17-3 269 2-3 0-5

. . . . . Komárom és

1920 484 119 230 41126 Esztergom " 51-7 17-7 27-0 18 1-8

Somogy ,, 534 164 276 21 05

1921—25. évi átlag. Sopron ,, 556 200 211 27 06

Moyermes pour 1921—25. 511 128 257 27 7'7 Tolna ,, 50'3 12'8 321 40 0'8

Vas ,, 60'1 19'7 18'3 1'0 0'9

1926—30. évi átlag-_ Veszprém ,, 53'1 17'6 262 22 09

Moyermcs pour 1926—30. Zala ,, 59'8 16'1 21'7 11 1'3

Dunántúl—Transdanubie 548 16-3 5255 US 1-8 Dunántúl összesen—Total !

Alföld _ Grande Plaine 528 82 311 3-2 4-7 pour la Transdanubze . 53'0 16'6 271 24 09

Eszak —— Nord . . . . . 58'6l12'8 19'5 29 62 , vm.

.. :) Bocs—Bodrog comm; 44'0 76 458 18 08

Osszesen —— Total 544 118 ..7'5 215 38 Békés " 55-8 7-1 32-7 3—3 1-1

Bihar ,, 49'4 12'8 30'1 4'9 33

1931 Csanád, Arad és

Dunántúl— Transdanubie 53-4 16'6 26'8 2-0 1—2 CT")??? ,, 3ng ig ggg áig 813

Alföld — Grande Flame 53-5 78 31—4 42 3-1 Híjgg a " 3443 61 357 2.4 1.3

_ r , ,. . . . s *

Eszak " Nord. . . . . o80 138 200 42! 40 Jász—Nagykun-

Osszesen — Total 540 118 283 3'4 2'5 Szolnok ,, 57'8 104 267 30 21

Pest-Pilis—Solt—Kiskun ,, 54'8 7'4 31'3 4'7 1'8

1932 Szabolcs és Ung ,, 428 91 324 82 7'5

, , . Szatmár Ugocsa és

Dunantul—Transdanubze 52'1 169 280 1'8 1'2 , . , , _ _

Alföld _ Grande Blaine 51-9 8-0 32—9 4-0 3-2 Bem; " l461 110 270 58101

Eszak —— Nord ... 569 137 208 4'1 4'5 Alföld összesen —— Total

" ' . .r) 5). . .

Osszesen __ Total 52_7 120 295 3.2 26 pour la Grande Flame. 524 8- 3..0 47 27

1933 Abaúj—Torna. 601335160-2 13-2 168 4-0 5—8

Borsod, Gömör és

Dunántúl—Transdanubie 53'4 164 274 1'9 0'9 Kishont ,, 58'3 11'7 17'8 7'8 4'4 Alföld -— Grande Plaine 529 80 324 4'1 2'6 Heves ,, 53'5 14'4 22'4 6'9 2'8 Eszak — Nord ... 57'4 13'7 20'2 4'9 3'7 Nógrád és Hont ,, 53'9 18'4 19'8 3'6 43

Összesen —- Total 53—7! 11-9[ 29-01 3-4 2-1 zemple" " 568 115 231 68 18

Eszak összesen —— Total

pour le Nord ... , 561 141) 20'1 6'1 3'7

Magyazország összesen

! Hongrie entiére . . . . 53'1 12'0 28'7 4'0 2'2

1) Tj. városok adataival együtt. —— Y compris les villes autonomes,

4, szám.

rohamosan "szaporodott, legújabban már a szálastakarmányok arányszáma is a stag- náló termelés képét mutatja.

A régente ugarnak hagyott területek kisebbik részét legfontosabb kapásnövé- nyeink hódították el, melyeknek termelése, ha nem is a szálastakarmányfélék gyorsa- ságával, de azokkal szinte egyidejűleg, már a múlt század harmadik negyedetől kezdve egyre inkább tért nyert.

A háború utáni fejlődés itt is különbö- zik a háború előttitől; mert míg azelőtt a tengeri, a burgonya és a répaifélék arány- száma egyaránt emelkedőben volt, a béke—

kötés óta ezek közül a növények közül jelentős mértékben jóformán csak a ten—

geri vetésterülete szaporodott. A déli és délkeleti országrészek tengeritermö terüle- tein—ek elvesztésével ugyanis a megmaradt országrészeken elsősorban ennek a nö—

vénynek v-etésterületét kellett növelni, hogy a legsúlyosabban érezhető tengeri—

hiányt ki lehessen küszöbölni.

Az adatok kellő értékel-éséhez tudni kell még azt is, hogy 1922 óta a vetésterületi adatok begyűjtése tökéletesebb módszerrel történik s az 1921. és 1922. évek adatai között mutatkozó eltéréseknél ez a körül- mény is némi szerepet játszik.

Szántóföldi termelésünk mai állapotá—

ban főleg a szárlastatkanmányfélésk termelési arányának elégtelensége kifogásolható s fel—

tűnő ezenkívül az 1. sz. táblázatban ,,egyé—b növények" cim—én összefoglalt, job—bálra ipari és kereskedelmi növények aránylag csekély szerepe. Mai rét- és legelőállomá- nylmk mellett a szántóikon jóval több zöld- takarmányt és szénát kellene tenmelni, hogy álltattenyésztésünk kellő intenzitás- sal legyen folytatható; az ipari és keres—

kedelmi növények értékesítési nehézségei—

nek leküzdése után pedig az idetartozó növények termelésének nagyobb felkaro- lása növénytermelésünknek többoldalúságot

s így stabilitást is biztosíthatna. Még ennél is több kívánnivalót hagy maga után az egyes gazdasági vidékek szántóterületének kihasználása. Amint a 2. számú táblázat—

ból kiolvasható, a Dunántúlon minimális ugartartás és elég nagyarányú takarmány—

termelés mellett túlságosan háttérbeszorul az ipari és kereskedelmi növények terme- lése; az Alföldön ezzel szemben a szálasta- karmányfélék termelésének erős elhanya—

golása mellett a búza—tengeri—gazdálkodás egyoldalúságával találkozunk, míg Észa- kon a gabonafélék termelésének nagyfokú előtérbenyomulása és az ugar területének

——284— 1935

még mindig elég magas arányszáma na—

gyon "is szembetűnő.

Vánmegyénzkiant vizsgálva az adatokat, a Dunántúlon Fejér, Győr, Sopron és Tolna.

megyék adatai mutatják a viszonylagosan legarányosabb megoszlást, az Alföldön pedig Bihar, Csanád és Szabolcs várme-

gyék s végül Északon Heves vármegye

szántóterületei látszanak a legjobban ki—

basználtaknalk. A legkedvezőftlenebb meg—

oszlást viszont Északon Abaúj—Torna és Borsod, az Alföldön Békés, Hajdú és Jász- Nagykun-Szolnok, a Dunántúlon pedig;

Zala vármegyében találjuk.

. Mindent összevetve, a Dunántúl szán—

tóföldjeinek a kihasználása mondható a legkedvezőbbnek s a Dunántúl magasabb mezőgazdasági kultúrájára mutat az a tény is, hogy azok a változások, melyeket az ország vetésterületének alakulásában a körülmények változása vont maga után, a dunántúli gazdaságok nagyobb alkalmaz——

kodási képessége következtében, ebben az országrészben az idők folyamán rendszerint előbb és fokozottabb mértékben jelentkeztek,

A szántóföldi termelés adatait a Sta—

tisztikai Hivatal az utóbbi időkben már nemcsak területi megoszlás szerint, hanem gazdaságnagyságkategóriánkint is feldol—

gozza. Az idevonatkozó adatok közül is, igen érdekesek és feltűnően következetes szabályszerűséget mutatnak azok a része——

sedési arányszámok, melyek a szántóterüle—

tek kihasználását az egyes növényeso—por—

tok és az ugarnak hagyott földek adatain keresztül szemléltetik.

A különféle gazdaságtípusotk

gazdasági termelésére rendkívül jellemző ugaruknak a szz'intóföldahöz viszonyított nagysága. E tekintetben a 20 kat. holdnál' kisebb gazdaságok után —— melyeknek gazdái szántól'ö—ldjeik minél teljesebb kihasz—

nálására leginkább rá vannak utalva —— ;) nagygazdaságok arányszáma ra legkedve—

zőbb. Utánuk a közéwpgazdarsáwgolk .s végül a nagyobb kisgazdaságok következnek. Az országos viszonvoíkat szemléltető arányszá—

mok ugyan több ugart mutatnak a 100"—

1000 kat. holdas, mint a 20—400 knat. holdas gazdaságoknál, de ez kizárólag csak az al—

földi 100 --- 1000 kat. holdas gazdaságok nagy ugartartásának a következménye, mely gazdaságok jórésze azonban inkább a nagyobb parasztgazdaságok közé soroz- ható, mintsem a középgazdaságnak nvezní

szokott gazdaságtípushoz.

Az egyes növénycso—portoknak gazda—

ságnagyságkategóriánkint számított ide—

mező—

4. szám. — 285 —— 1935

2. Az egyes növénycsoportok szerepe a különféle nagy: ágú gazdaságok szántóin.

Róle des diliérenies plantes agricoles dans la production des terres :abowables des emploiiatiows de divevse grandeur.

Az összes szántóföld Az összes szántóföld

területéből — Proportion des területéből —— Propurtíon des

?, $$$ i ; iIi—É 5:

.k: 8'3'5 e.; A: '2'5'5 u

Ég $§§ §?) Év) .$§§_É$

Ev, birtoknagyság EÉ %% $$$ ággá % Ev, birtoknagyság Ég Ég ggg ggg (,, Anne'es et catégories de ÉÉ gé $$$ § §Él§ A'rmée gt catégories de %% ÉÉ $$$ § Ég §

grande-ur de ra m'e'te's álá; %% fel: v: ? $$$: § grandeur de roprie'tés ifi—§ %% 3.1 v: 58 53 §

P P 0 P . o

Év, ÉV) E—§nmf§WN' Én: vica E—ggm§ N'

%% aham! gs— :%s—m,!

ár: az §§§§$§§l§ % m$ §§§§§§ ie

Égi—eltett terülel "§ §? ;;llflezotítirulá 311

százalékban — par rapport százalékban ——par rapport

á la superfcíe toíale des [1 la supcrjicia talalt des

terres labourées % terres labourées, 0/0

I I

1914 1934

_)IPplus de _ §pplus de (

*a "3 , . _ __ _ m 1000 kat. holdon felül 44'5 189 244 99 23

§ ifiníaínhomon felül § 519 155 221 36 69 $ 100 1000 kat. hold § 499 142 25-4 66 3-9

%. "* ;" _A .r— ._ . .

iíloo kot. holdon alul ; 51-9I 7—9 29-0 10 9-3 %%)0138022 " " § 05* 10' 283 23 30

Összesen _ Total 51-9 100 271 2.4 86 9-4 20 kath.—on alulössz. 55'6 99 312 2-1 12

Ebből: — Dont:

1926—30. évi átlag. át:—10 20 kat hold 50-3 11-3 29-0 18 1-6

Moyemles pour 1926—30. de— 5—10 ,, %% 562 % 31-2 18 10

pl el [ moinsde—ö kat "h. alul) % 546 88 330 2—6 1-0

§ us e . . . .

3 1000 kat. holdon felüli—5, 47-5 180 251 5-4 40 Összesen — Tatai 531 120 237 40 22

$ 100—1000 kat. hold E 51'9 135 246 4'1 6'0 . , .

.; 209100 " ,, % 561 107 267 115 4_9 Dlmantul— Transdanubze

§" moins de § % plus de

mi 20 kat. holdon alul 56'9 9-5 301 1 3 2—2 m 1000 kat. holdon felül % 44'1 225 251 7'2 1'1

.. _ _ [_ § 100—1000 kat. hold 3 49-2 202 25-3 3-9 1-4

Osszesen —— Total 544 118 27'5 2'5 3'8 "; 2()__ 100 " " a. 553 1740 251 1.0 1'6

§ moins de §

1931 3— 20 kath.-on alulössz. '6'4 13'4 290 08 0'4

(,) plus de Ebből: —— Dont:

"3 1000 kat. holdon felül § 466 183 251 7—5 26 tic—10 zona hold , 57-2 15-4 261 07 06

$ 100—1000 kat. hold ?. 510 140 szo—1 5-7 4-2 de— 5—10 %% 57-3 13-2 285 07 0-3

§ 20 100 a 566 104 27 5 2.1 3.4 moinsde—ökat. h. alullüv 55-3 110 31-5 10 0-3

__ ,: n x

6 moins de § .. . .

i 20 kat. holdon alul 56-11 9-7 309; 10 1-4 MÉM; G'Wle Hamre

.. _ N pus e

Osszesen —— Total 040 11'8 2831 3'4 2'5 "2 1000 kat holdon felül§ 44—3 148 25-1 12—5 33

53 100-1000 kat hold 505 99 276 70 51

1932 § 20— 100 ,, ,, g; 555 7'2 318 2'5 32

plus de § moins de §

§, ;; _ -- . . . .

"5; 1000 kat holdon felül _S- 45-2 18-7 26-1 69 3-1 20 kat-ho" al'ÚOSSZ- 534 62 359 30 15

33 100— 1000 kat. hold E 498 14'1 26'9 5'3 44 Ebből: — Dont.—

*: 20—100 ,, ,, ;; 54-7 106 292 20 35 de—lO—ZOkat. hold .. 54-3 7-4 34-3 22 1—8

Émoins de § de_— 540 " ,, iÉ—E öfi-O 6-1 36-4 23 12

D., 20 kat. holdon alul 55.13 99 317 1.9 1.4 momsde—Skat.h.alul 9 52'4 5'7 86'8 38 l'?)

Összesen _- Total 52—7 120 20-5! 32 2—6 Észak _ Nord

§uhu-l de

1933 m 1000 kat. holdon felül 3 47 1 180 199 113 3"?

plus de ( § 100—1000 kat. hold § 49'4 162 180 112 5'2

§!)l000 kat. holdon felül]§ 46-7 187 25—2 7-4 2-0 %%)Omlsoge " " §57'0 14'7 15'9 54 60

33 a . ( . . . . ;

§ ági-13800 kat Md §; ggg 183 332 38 33 C— 20 kat. h.—on alul össz 605 110 22-1 3-1 2—4

§ moins de " IÉ Ebből: — Dont:

9—4 20 kat. holdon alul 55'6 981 31'4 2'0l12 Ze__ 1(%_%%kat_ hold wo 282 1113; ggg 3.3 32

_ (_ " " ._ 1 . ._ . l.

Összesen —— Total 53-7 119

4. szám.

—— 286 —— 1935

AZ EGYES NOVENYCSOPDRTOK SZEREPENA KULONBOZO NAGYSAGU GAZDASAGOK SZANTOFOLDJEIN.)

ROLE DES DlFFÉRENiES PLANTES AGRlCOl£S POUR LES TERRES LABOURKES DES EXPLUlTATIONS DE DJVERSE GRANDEUR

1933—34.

Dum/vmi " ) , M M N 41/1710

IÁ/WSD/l/W/BM

[mű/VDEPJ/J/NE

* way?/(szaz; 'Jtíűíi/GR/f

!, awdessusde'lúüo Felül

k*MYj

u. mon-mo ;; ' É '

m. ze—mo ;

WV mmnsde 20 alul 5

v. 70—20 %

Vl. 540 f.

Vll au—dessuusdeSalul §

A7Osszes sfanlumlclemlemöi— w _? ( ámwlm de leve: talmi-állja;

Gabonalevex --- millwees ev nemi—"á

Szálai: lakalmzlnytéiék —— eolifíeá (e. le

1 Tengeri—, burgonya— ÉS lépalí'álek v—— (I' * s * e:

" tgve'b ndve'nyek —— Co u am i

. L !

_Ugaf — enjachwe

! www

!, ' u. - m. ' v, va. ' vu. Mamma

vonatkozó arzfmyszz'lmait — — a 20 kat. hol- a'ányúban mutatkoznak. A n—agygazdaság don aluli gazdaságok részletesebb adatait átlagosan ketszerannyi szántóföldi takar—

egyelőre figyelmen kívül hagyva ,,_ szea— ményt termel, mint a legkisebb gazda- vakban röviden úgy foglalhatjuk Össze, sagtípus, holott sokkal kevesebb állatot hogy minel nagyobb a gazdaság, annál ke-

vesebb gabonát és lengerit. burgonyát, illetőleg repafólét, viszont annál több la- knrmányt, valamint ipari és kereske—

delmi növenyt termel. S megfordítva: mi—

nél kisebb gazdaságnől van szó, annál több ott a gabona és a leg'i'onlosabb knpásnöve—

nyek területe s annál kisebb szerep jut a takarmányféléknek, valamint a kereske-

delmi és az ipari növényeknek.

Rendkívül erdekes és jellemző, hogy a legnagyobb különbségek az egyes gazda- ságkategóriák szítnhőföldi termelése kö- zött a szálastakarmányfólek, walamint az ipari és kereskedelmi növények termelési

tart s a nagygazdaságok szantóin nagy út—

lagban háromszonnnyi kereskedelmi és ipari növényt találunk. mint a 20 holdas—

nál kisebb gazdaságoken, noha azt szokás állitani, l'iowgy a .kiisgnzda—sz'lgok igazi tere a sok kézimunkát kívánó es aprólékos gonddal járó ipari és kereskedelmi növe—

nyek termelése.

A kisgazdaságok rendelkezésére álló bőséges kézimunkaerő felhasznz'ilása első—

sorban a legfontosabli) kapásnövényeink fokozottabb felkarolásában jelentkezik, bár az egyes gazdaságtípnstok termelésé—

ben itt n'mtatkoznak aránylag a legkisebb különbségek s a fentebb megállapított

4. szám.

sorrendtől is itt van a legtöbb eltérés. — Kivételeket találunk az előbb említett sorrend alól a gabonatermelés terén is, de csak a két kisebb gazdaságkategória arány—

számainál, melyek különben a közép- és

nagygazdaságok megfelelő arányszámaitól elég jelentékenyen különböznek.

A 20 holdasnál kisebb gazdaságok ada—

tait részletesen megvizsgálva csaknem tel- jesen ugyanazokat a szabályszeri'iségeket találjuk, mint amelyeket általánosságban niegz'lllapítottnnk s a különbség csak annyi, hogy az 5 lkül. holdnál kis—ebb ü. n. törpe- gazdaságok —— a dolog —te.rnu€szeléből kifo—

lyólag _ rendszerint keveseb—b gabona—

félét termelnek, mint a hozzájuk legköze—

lebb esö birtoktípusok s az ,,egy—éb növé—

nyek" címén emlegetett növények terme- lését is jobban felkarolják, jobbára a kerti növények nagyobbfoki'i szántóföldi terme—

lése alakjában.

Megjegyzendő, hogy a törpegazdaságzok adatai csa-k becslésen alapulnak s így nem teljesen egyenértékűek a nagyobb birto—

kok egyénenkint begyűjtött adataival.

Ugyanez áll különben a háború előtti 100 kat. holdnál kisebb gazdaságok adataira vonatkozólag is, melyek vizsgálatánál nem szabad azt sem elfelejteni, hogy azok a háború előtti Magyarország egész terül—e—

tére vonatkoznak.

Az eddig tárgyalt adatok alapján hatá—

rozott biztonsággal megállapítható na- gyobb gazdaságaink szántóföldi termelésé—

nek felsöbbsége a kisebbek felett. A na- gyobb gazdaságok vetésterülete ugyanis jóval változatosabb. a modern gazdálko- dás követelményeinek sokkal megfelelőbb és nagyobb intenzitásra enged köv-etkez—

tetni, mint a kisebb gazdaságoké. Szinte bámulatos az a következetesség, melyet a gazdaságok nagyságával együtt változó arányszámok mutatnak s ezt még csak jobban megerősíti az a körülmény, hogy .az országos arányszámok változásával az egyes gazdaságtipusok aránvszámainak sorrendje rendszerint mitsem változik.

Az eddigieken kívül megállapítható adatainkból az is, (hogy a 20—400 kat.

holdas és a 20 kat. holdnál kisebb gazda—

ságok szántóföldjeinek kihasználása alig különbözik egymástól valamiben s hogy a legnagyobb gazdaságtípus az, mellynek szán—

tóföldi növénytermelése leginkább elüt a többi gazd—aságtípusok növ—énytermelésétől.

Ezt a körülményt talán azzal a közismert ténnyel magyarázhatjuk, hogy alsóbb birtok- kategóriáink gazdái között gazdasági mű-

——287—

veltségben alig vannak nagyobb különb- ségek s a földmívelö magyar parasztság egyes társadalmi rétegei inkább csak a va- gyoni különbségek szerint alakulnak.

Rá kell mutatni végül ehelyen is arra a rendkívül jellemző tényre, melyet már az egyes országrészek adatainak tárgyalá—

sánál megemlítettünk, hogy t. i. azokat a

változásokat, melyek az idők folyamán ve—

tésterületeink növénycsoportok szerinti megoszlásában bekövetkeztek, a kedvezőbb megoszlást mutató gazdaságok mindig fo—

kozottabb mértékben vitték keresztül, mint a többiek s így a gazdasági alkalmazkodó- képesség is egyenes arányban áll a gazda- ságok nagyságával. Természetes következ—

ménye ez annak, az egyes évek adataiból külön is leolvasható ténynek, hogy a na—

gyobb gazdaságok inkább kereshetik és keresik is a piachoz alkalmazkodó gazda- ságos termelés útjait, mint a kisebbek, me- lyeknek gazdáit saját háztartási szükség—

leteik s talán szaktudásuk hiánya is szinte túlságos mértékben lenyügözik szántóföld—

jeik vetésforgójának megállapításánál. (Bú-

za-, tengeri-, burgonyagzazdálkodás.)

Az egyes szántóföldi növények Ivetsésite- rüiletrének lhálbO'I'ú utáni alakulásáról Szem—

lénlk kezdettől fogva rendszere-sen be- számolt s ezért az idevonatkozó 3. sz.

táblázatlnöl csak a legutolsó és legfonto—

sabb változásokat emeljük ki.

Mindenekelőtt meg kell említeni, hogy az összes szántó és az ugar területe a mult esztendőben alig változott lényegesen.

(Ugyanez mondható el a rétek teriiletérr'il is.) A gabonafélék vetésterületi adatai ikö- ziil említésreméltó a rozs 1933-ban meg—

duzzadt területének közel 4%—os vissza—

esése és a (köles újabb 18%-os területvesz-

itesége. A rozs különösen .a Dunántúlon, a köles termelése pedig főleg az Alföldön veszített teret. Az 1933 őszén későn lel-vetett húzták rosszul teleltetk, közülük kora tavasz- szal aránylag sokat ki kellett szántani s ezért a mult évben a tavaszi búza vetéste- rülete elég jelentékenyen megnő—tt.

A szálastakarmányfélék vetésterületei közül a tavaszi keverék-takarmányok kö- zel 8%-os területgya'rawpodiálsa a legfeltű—

nőbb. Ez a gyarapodás részben valószínű—

leg a télen kipusztult takarmányok pótlá—

sára szolgált s a Dunántúlon volt a legna- gyobb arányú, de a másik két országrész—

ben is elég számottevő volt.

Sokkal szembetűnőbb az eddig említett változásoknál a magborsó területének

36'4%—os. a lencse 53'9%-0s. a repce