; MEZÖGAZDASÁG o ;
II.--nl-ll-ll-ccnunun-.nun-Illoo-alnun-ll-un.-IIIII-llll-llnnlo...-a...-.no-nnn-n-ua...
Szántóföldi termelésünk az 1932/3134 gazdasági évben.
La production des terres labourées en Hongrie en 1932—33.
(Végleges eredmények.)
(Résultats de'/initifs.)
Résume'. En présentant les données définitives relatives á la production des ierres arables en 1932——
33, I'apercu cí—dessous traite, outre les documents sur les superficies ensemence'es et les résultats de la re'colte, Ie róle, dans la production, des di/í'é—
rentes catégories de grandeur d'erpaloitations.
Entre ces dernieres, les terres arables se répurtís- sent assez inégalement. La proportion de celles—ci est la plus e'levée (22'3%) dans les exploitations de 20 () 100 arpents cadustraur; elle est de 19696 pour les exploitations dites naines (de moins de -5 arp. cad.) et de 13'8% pour celles de plus de 1.000 arp. cad. En 1932——33, les jucheres représen—
ptaient 2'1% de la superfieie totale des terres arables, soit 19'2% de moins (lue pendant la campugne pre'cédente.
Les superiicies
ment accusaient une [egere augmentation (0'3%) par rapport á 1931—32. Leur proportion était la plus forte (23'6%) dans les exploitations de 20 Ez 100 arp cad. et la plus faible (11'1%) dans les gran—
des exploitations. La production du seigle () augmenlé; la super/icie des terres senlées de celui—ci était supérieure de '7'I% ou chifíre de 1931—32. La proportion des catégories de grandeur Adyexploitations y était () peu prés la méme gue celle du froment. Les superficies culliuées ven orge accusaíent également une (ingmentation
,_(3-2%) comparatiuement () la campagne pre'ce'dente.
La proportion des grandes erploiiations (114796) y était supe'rieure á leur proportion relative au seigle et au froment. La super/icie des terres seme'es d'avoine accusait de nouveau une dirnz'nution:
melle était infe'rieure de 0'9% ("1 celle de 1931—32.
Ouant aux superficies cullivées en légumi- neuses, on constute une augmentation relative—
.ment aux pois pour graine (39'8%) et á la lentille (á7%).
La superficie des terres de mnís était infe- rieure de 2'3% á celle de 1931———32. La proportion des exploitations de moins de 5 arp. cad. y étuit
de 22'2%; celle des grandes exploitations, seule- ment de 11'200. Les super/icies cultive'es en
pomme de terre accusaient une augmenta—
fion de 1% par rapport á la campagne pre'ce'dente;
pour celles cultívées en betterave á sucre.
;nous eonstatons également une nugrnentation ('2'8
%). Pour les super/icies plantees de pommes de cultivées en fro-
terre, la proportion des exploitations de moins de 5 arp. cad. était éleue'e (29'3%). 55'7% des terres de betteraves á sucre appartenaient aux grandes e.tploituiions.
En ce gui concerne les superficíes cultivées en plantes commercial—les, on voit des di—
minutions pour le colzu (46'9'76), le tabae (25376) et le piment employe' comme épice (19176); des
angmentutions pour le lin (26'9%) et le pavot (85-40/6); la production de ce dernier a progressé avec une singuliére rapidite'.
La superficie des terres de fourrages a augmenté de 5'400 pour la vesce et de 7'9%
pour la luzerne; elle a diminué de 11'1_"o pour la
tréile.
En ce (lui concerne les légu mes oerts, on voit un accroissement (18'2%) pour les super- íicies plante'es dtoignon.
Pour les terres arables,
de 1932—33 a été en 9 énéral
méme on peut dire one c'était une bonne anne'e moyenne, si llon considére le froment, principal produit agricole de la Hon—
grie. Par contre, Io eampagne préce'dente a été de'—
cidément mauvaise. Seule, la production de graines () fourrage a été essentiellement inférieure á celle de la campagne 1931—32. Par rapport á celle-ci, lo production des graines de Iréfle a diminue' de 33'5%; celle des graines de sainfoin, de 20'9%: celle de graines de moha, de 42'3%; celle des graines de Iuzerne, bien (lue les superfieies ensemence'es y accusaient une angmen- tution notable, de 21'9%.
Ouant au rendement moyen, celui—ci a été assez favorable pour les céréales. Pour les exploitations de plus de 1.000 arp. vad., it a atteint non moins de 117 (], dépassant de 18'8% Iu moyenne générale. Pour le seígle, le rendement moyen des grandes exploitations a été particulié—
rement bon (101 g), il dépassuit celui des
importants pays producte'urs de
seigle; pour Forge, les mémes exploitations ont en un rendement moyen (121 g) inférieur seule—
ment á l'imposante moyenne du Dunemark (153? (1).
La sécheresse et la teigne du mais, gui a cuusé de.-v dommages en plusieurs endroits, ont fort nui á la production du mais, laguelle étaít inférieure de 23-5% (1 celle de 1931————32. Le rendement moyen la récolte
satis—
faisante;
3. szám. ——163—— 1934
des pommes de [erre a été médiocre, (lépassant de
*21'3% Ia faible moyenne de la campagne préce'dente.
[Lu betteravc () sucre a en un rendcment moyen supe'rieur aux chi/[res des 6 derniéres années et dépassant de 8'1% la meg/enne, asse: fuvorable, de Pannée 1932.
*
A bevetett területre (s a termésered—mé- nyekre vonatkozó legújabb végleges sta- tisztikai eredmények ismertetésénél a meg- szokott adatok bemutatása mellett kitérünk ezúttal arra is, ,hogy az egyes gazdaság—
nagy-ságcsoportok milyen arányban vettek részt a legfontosabb gazdasági növ—ények szántóföldi termelésében.
A gazdaságnagyságesoportok szerepét a szántóföldi termelésben a vetésterületre vo—
natkozólag a Szemle 1927. évi októberi száma, a tenmésereclményekre nézve ugyan—
azon év novemberi száma már ismertette. Az újabb ismertetést nemcsak az elég hosszú el-
telt idő teszi indokolttá, hanem az a körül-
mény is, hogy a bevetett szántófvöldre vonat—
kozó statisztikai adatgyüjtés azóta elég lé- nyeges változáson ment keresztül. Az 1929——
1930. gazdasági évre vonatkozó vetésterü- leti adatok még csak a következő négy gaz—
daságnagyságesoport megkülönböztetésével állottak rendelkezésünkre:
20 kat. iholdnál kisebb gazdaságok, 20—100 kat. [hold kiterjedésű gazda- ságok,
100—1000 kat, hold kiterjedésü gazda- ságok,
1000 kat. h'oldnál nagyobb gazdaságok.
Az 1930—1931. gazdasági év óta a 20 kat. holdnál kisebb gazdaságok adatait to—
vábbi három csop ortrza szétválasztva közöl- hetjük. Külön rendelkezésünkre állanak az 5 kat. 'holdnál kisebb törpe gazdaságok ve—
tésterületér—e, továbbá az 5—10 kat. Iholdas és 10—20 kat. holdas kisgazdaságok bevetett területére vonatkozó adatok.'A földbirtok—
reform végrehajtását sem fejezték még be 1927-ben, a reform következtében erösen megszaporodott kisgazda—ságok vonatkozó adatai teljes egészükben tulajdonképen csak most állanak rendelkezésünkre. A termés—
eredmények gazdaságnagyságcsoportok sze—
rinti megoszlása nem változott, az adatok
továbbra is a 4 nagyságkategória megkülön- böztetésével kerülnek nyilvánosságra.
Mostani ismertetésünkben az 1932—1933.
évi vetésterületi statisztikai adatokat és ter—
méseredményeket gazdaságnagyságcsopor- tok szerinti megoszlásban az előző évek ered-
ményeivel és a nemzetközi adatokkal össze- hasonlítva a következő fejezetekben mutat- juk be:
1. Vetésterület.
2 . Termésmennyiség . 3. Termésátlawgok.
Amennyire az adatok rendelkezésre álla—
nak, a szántóföldi termelésben fontosabb gazdasági növényekre vonatkozólag hazai eredményeinket a termelő külföldi államok által elért eredményekkel párhuzamba ál—
lítjuk.
1. Vetésterület.
A bevetett terület nagyságának megálla- pitása tudvalevőleg úgy történik, hogy az egyes gazdaságok szántóföldterületéből a be—
gyüjtött adatok alapján szintén rendelkezé- sünkre álló ugarnak hagyott területet levon- jwk. A kü'lönbs—égként visszamaradt terület- ről kell az adatszolgálta—tóknak pontosan be—
számolni, ihogy azt milyen gazdasági növé- nyekkel vetették be.
Az egyes gazdaságnagyságesoportok ará—
nya, mint ezt az 1. sz. tábla adatai mutat—
ják, már a szánotóföldterület és az ugar megoszlásában is érdekes megállapításokra ad alkalmat.
A megfigyelt legkisebb nagyságkategó- ria, az 5 kat. holdnál kisebb gazdaságok szántóföldterülete az összes gazdaságok szántó területének 19"6%—a, ezt a magas arányt csak egy nagyságosoport, a 20—100 kat. holdas nagyobb kisgazdaságok csoportja (22'3%) mulja felül. A szántóföld nagysá—
gának arányát nézve viszont legkisebb az 5ü10 kat. hold nagyságú csoport (11'1%) és az 1000 kat. hold-nál nagyobb gazdaságok
(13870) szántófvöldrészesedése.
Egész más a kép természetesen, ha az egyes kategóriák szántóföldarányát a gaz- dasági vidékek megkül—önböztetésével figyel—
jük. A törpegazdaságok zöme az északi dom- bosvidéken van, a már említett országos ará—
nyuk 11'3%—kal kisebb, mint az Észak vo-
natkozó aránya. Ezzel szemben az Alföldön a törpegazdaságok aránya feltűnően ala- csony, az országos átlag 6'5%-kal nagyobb az Alföld gyenge részesedésénél. A törpegaz- daságok szántóföld aránya a Dunántúlon közelíti meg legjobban az országos arányt.
Az 5——10 kat. xholdig terjedő gazdaságok szántóföldpészesedése szintén az Alföldön a legkisebb, ennek a gazdaságnagyságesoport—
nak országos aránya 12'1%—ka1 nagyobb, mint az Alfvöldé; legnagyobb arányú a része—
sedés ennél a kategóriánál is az Északi dom—
3. szám. —— 164 — 1934 1. Szántóföld, ugar és a bevetett terület.—Les terres ambles, les jachéres et les superűcies ensemencées.
Supcrficie Országrész, gazdaságkategória
A szántóföld területe ? Az ugar területe § A bevetett terület
Régions el catégories , des tewes ambles **, des jachéres 3 des ierres ensemencées
d'exploílations 1 kat.h.-ban—cn arpzad. 3,;x 0/o [ kat. holdban —— en arp. cad,
_______ m (79431 1 1932 ] 1933 1119311193211933 1931 [ 1932 3 193333 1931 1 1932 19337",
!. Dunántúl: —— Transdmmbic :
Au—dessous de 5 kat, h. kisebb—arg). C. , 684582 715237 737424 5—10 kat. holdas —arp. c. 457900 446363 441476
18'8 197 20'.' 1.540 2.076 3.0463' 688.142 713.161 734.878 12'6 12'3 12'2 1.958 1.522 1.6011 456037 444641 439575
Plusde1000 kat.ní'-ná1£agy.-ar5.c.; 568506 562285 557179
10—20 ,, ,, ,, 643708 632767 62835 178 175 173 5.886 4.785 4.074 637822 627382 024782 20—100 ,, ,, ., 628450 624580 610861 , 174 172 171 14.228 12.441 10.654 614221 612139 609207 100— 1000 ,, ,, ,, 555574 550007 5470453 15'3 15'2 15"! 10.505 11.175 7666 545069 538832 539379.
Plus de 1000 kat. ti.-nál nagy. —a1'p. 6. 655612 654831 652.561l 18'1 18'1 18" 8.524 9.896 53041 647088 644935 647.257
Összesen -— Total . .. , 3,626.016 3,628.585 3,626.928 100'0 1000 100033 42.637 41895 32.3451,3,583.379 8,581.690 3,594.578
n. Alföld: — Grande Plaine: ; ;'
Au-dzxsou: 1.5 kat. h. kisebb-am. c._ 781478 896342 896134 10-1 184 184 14139 12.713 11. 767339 884229 884316
5—10 katholdas—arpm. 500057 488659 482959 10'5 10'0 9'9 7.205 7.549 6.0! 501.852 481.110 476.944 10—20 ,, ,, ,, 743398 712712 71836 15'2 I4.6 14'8 12.841 14.608 122 730.557 698.104 706.714 20—100 ,, ,, ,, 1,376.462 1,333.170 1,833.751 28'3 27'4 27'4 47.379 48.897 39.68311,829.083 1.284273 1,294.068 100—1000 , 888168 879578 880508 18'2 M'] 181 48.571 49.297 88.753É 839597 830281 841355 117 116 11'4 22.652 23.768 17.013, 546154 538517 540166
Összesen _Tolal .. . .. ? 4,867.369 4,873.346 4,869.550§
III. Észak: — Nord: l
11000 1000 1000 152.787§156.832 123587314714382 4,716.514] 45439613.lé
Magyarországon összesen:
Összesen — Total.. .. .. 31,226.448 1,225.495 122535!
T 1
Hongrie cntiére : §
Au—desmus de 5 kat, h. kisebb—arg), c. _ 1,710.536 1,874.100 1,904.2151;
5— 10 kat, holdas—arp.c. "1,130.691 1,092.765 1,078.327 10—20 ,, ,, ,, 1.585.400 154082?) 1,538.693 20—100 ,, ,, ,, 2,223.710 2,169.749 2,165.421 100—1000 ., 1,700.181 1,685.461 158936,
Au—desmus deö kat. h. kisebb—ama. 6. 244376 261321 270607 190 214 221 4.152 5.197 3.878, 240224 256724 2665290 5— 10 kat.holdas—arp.c. 163644 157943 154192 13'4 ]2'9 12'6 4.742 4.362 3.922 158902 158681 150270 10—20 ,, ,, ,, 198294 195346 190868 162 159 15'6 8.497 8.462 7.271 189.797 186884 183597 20—100 .- —. ,. . 218798 211999 211809 17'8 17'3 17'3 13.561 14.230 13.05 205.237 197.769 198.750, 100—1000 " ., ,, _; 250439 255876 261807 209 209 21 '3 13.209 14.247 12. . 243.230 241.629 249.267 Plus de 1000 kat. ti.-nál nagy.-an C. H 144397 142410 13637 11'8 11'6 ]1'IÉ5 5.263 8.375 4.303; 139634 184035 182071 3
31000 1000 100' 49.424 54.873 44.973
Plus de 1000 kat. h.-nál nagy.—ars. c. 1,369.315 13595sz 1,346.1143
1,177.024 1,170.6221 1,180.684 ,
17'6 19'3 19'6 19.831 19.986 18.7921,690.7051,854,1141885.4237 11'6 11'2 11'] 13.900 13.433 11.53 1,116.791 1,079.3321,066.789 16'3 15'9 158 27.224 27.855 23.60 1,558.1761,512.9701,515,093 2229 22'3 223?" 75.169 75.568 63.396 2,148.541 2,094.181 2,102.025' 175 173 174 72.285 74.719 58.959 1,627.896 1,610.742 1,630.401, 14'1 14'0 135, 36.439 42.089 2662 _ 1,332.876 1,317.487 1.319A94
Összesen—Tom.. .. , 9,719.883 anem; 9,722.13d,lzoo-0 zoo-bí1120-053244.s483253.m,1202.9o53
i 31 3 , 3
9,474.985 9,468.826 9,519.225
bosvidéken. A két legkisebb xgazdasáxgnagy- ságcsoport területe tudvalevőleg jóformán egyedül szántóföld, a többi mívelési ág ezekben a kategóriákban egészen alárendelt szerepű, láthatjuk tehát, hogy a szántóföldi gazdálkodásban a törpegazdaságok — szem—
ben a másik két országrészben elfoglalt te—
kintélyes arányukkal ——— az Alföldön inkább stagnálást mutatnak.
A gazdaságnagyságcsoportok szántóföldi arányáról még csak két jellegzetes arány—
különbségről kell megemlékeztünk. Egyik a 20——100 kat. holdas nagyságú gazdaságok hatalmas szántóföldi aránya az Alföldön, az országos átlag eben a kategóriában ugyanis 18-6%-kal kisebb, mint az alföldi átlag. A másik ilyen kiugrás, hogy az 1000 kat. hold- nál nagyobb gazdaságok országos szántóföld aránya 23'370—kal kisebb, mint a dunán—
túli arány. A nagvgazdaságok dunántúli 'ki—
magasló szerepét ez az aránylkülönbs-ég is elég élesen domborítja ki.
Az ugatnak hagyott terület 1932-ben az évtizedes következetes csökkenés után egész
kis arányban ugyan, de valamit emelke- dett. Már akkor hangoztattuk, hogy ez a váratlan emelkedés nem mehet a jól induló belterjes gazdálkodás rovására, az 1933-iki adat ennek a megállapításnak teljesen iga—
zat adott. A tárgyalt évben ugyanis az ugar—3 nak hagyott terület az összes szántóföld- lerületnek csak 2'1%—a volt, 19'2%—kal ke—
vesebb, mint az előző gazdasági évben. Az ugarterület 61'9%-a az Alföldre esik, élénk bizonyság arra, hogy hazánkban a legkül—
terjesebb gazdálkodás itt folyik. Ebből a szempontból azonban az Alföldön is elég szélsőséges különbségek vannak, mert míg az ugarnak hagyott szántóföldterület pél—
dául Csanád rármegyében az l%-ot sem üti meg (O'—196), addig Szatmár vármegyé—v ben a 8%—ot is felülmúlja (8'9%).
A szántöföldre és az ugarra vonatkozó adatok rövid általános ismertetése után a 2. sz. táblában a fontosabb gazdasági nö- vények vetésterületi adatait mutatjuk be, mindenütt kiterjeszkedve az egyes gazda—
ságnagyságcsoportok szerepére.
3. szám. _ 165 !— 1934 2. Gazdasági növényeink bevetett területe. _ Superficies cult'ivées m plantes agricoles.
Dans les emploitations agricoles de
Az összes
az 5 kat. _ az a a a, az 1000 kgt. Dans tputgs
A termeny neve 113355 33311 75—10 10—20 20——100 100—1000 hogggfglgh lesezgzgífms
Dés'ig'nat'io" des Praduits 5 ("p' C': kat. holdig terjedö _ arp. c. : 1000 m'P-C"
gazdaságok bevetett területe kat. holdban _ super/icies ensemence'es, en arpents cadastmmc . Gabonanemüek _ Cére'ales
; Búza. — Froment . . 575788 335283 466300 653366 431378 305931. 2,768.046
ROZS — Seigle 258646 153051 204659 264476 187790 115.463j 1,184.085
Arpa —- Urge . 147.130 88.556 135629 200589 148866 124239 845009
§ Zab _ Avome 50.181 33.004 63 672 90.167 89.496 78.188 404.708
Köles _ Millet 1.257 573 950 2.667 4.564 4.556 14.567
. 'l'atárka _ Sarrasin . 127 104 110 138 202 237 918
Hüvelyesek _ Légumin.
- Borsó,magnak-Poisp.gr. 577 177 211 920 10.511 18.498 30.894
; Borsó, zölden —— Pois vert 1.581 589 627 717 1.567 1.079 6.160
: Bab _ Haricots . 2 754 833; 1.117 1.937 1.657 1.761; 10.059
; Lencse — Lentilles 1.776 1.002 1.918 4.183 8.239 4.457'§ 21.575
— Kapásnövények — Cult.
* aarcle'es *'
Szemes tengeri _ Mars ;
— pour graine . . . . . 443326 237346 321828 467032 307216 223818; 2,000.566
Tök, főzeléknek _ Ci— í
trom'lle employe'e c. légume 500 160 207 270 245 98 . 1.480
Tök, takarmánynak _
Citmuz'tle fourragére 1.720 777 2.299 3.764 4.632 2.175f 14.367 . Burgonya—Pommesdeterre 150.596 71.981 84.689 89.304 73.344 458145 515728
Cukorrépa _ Beítemve i
a sucrc . ... 2.647 1.267 2.414 5.233 22.083 42.304; 75.948
Takarmányrépa _ Bette- É
rave á fourrage . . 40.797 24.607 38.256 56.165 39.461 26.902, 226.188 Egyéb kapásnövény ek — '
Autres cultures sarcle'es 8.240 3.398 5.161 10.584 10.140 6.563 44.086
Koreskedelmi növények '
Cultures commerciatcs
Repce _ Colza . . . 119 57 142 1.268 4.432 6.366 12.384
Komló _ Houblon . ! 4 2 2 68 108 186
Dohány __ Tabac 570 253 377 2 011 18.518! 10. 274 32.003
Kender _ Chanvre 2.673 1.287 1.484 1 316 2.324 6 050 15.134
Len _ Lin . . 335, 196 179 456 4.300! 8.390 13.856
. Mák _ Pavot . 2.001 710 1.087 2.102 8.776 10. 6661 25.342
* Napraforgó _ Tournesol 769 523 640 1.497! 1.715 1.109 6.253
Paprika fíiszernek— Pap ! . *
" rika emplowí c. épice 2.248 1.054 1.313 994 163 93 5.865
. Szálas takarm.—Fourmg. _
Csalamádé—Ma'ís four-rag. 18.243 9.354 17.443 23.903 28.158 31.265 128 366 Bükkönyfélék _ Vesces 33.659? 21.805 37.898 53.485 67.194 69.249 283.290 ( Herefélék _ Tréfles . . 46.033 32.163 47.488 46.077 49.431 419531 263075 _ Lucerna _ Luzerne 50.903 30.064 49.774 75.959 64.286 71.532 342.518 Baltacim _ Sainfoin 7.099 4.618 9.328 13.097 7.592 13.152 54.886 , Muhar _ Moha . . . 6.501 4.217 8.169 12.237 5.517 7.749 44.390 ' Egyéb szálas takarm. _
Autres fourrages 3.758 1.560 , 2.666 4.189 10.611 16.839 39.623
Zöldségfélék —- Lég. verts ,
Fejeskáposzta- Ohoupom'lné 3.267 1.301 1.698 2.378 1.077i 390 10.111
. Paradicsom _ Tomate . 1.967 814 1.131 993 395§ 303 5.603
Vöröshagyma _ Oignon 4.653 808 984 1.615 1.416 1.203 10.679
_ Egyéb zöldségfélék _
; Autres. . . . 8.471 1.948 2.350 2.892 2.269, 1.685 19.615
, Egyéb termények _
Autres produits . . . . 4.507 1.347 1.893 4.112 10.768, 19.035! 41.662
' Bevetett terület össz. _
Total général des super— 3
ficies ensemence'es . . l,885.423 1,066.789 1,515.093 2,102.025 1,630.4OII 1,3l9.494 9,519.225
3. szám. —166-—— 1934——
Búzavetésterúletünlr az évek óta tartó csökkenő irányzattal szemben 1933-ban egészen jelentéktelen mérvben (0'3%)
emelkedett. Úgylátszik, további csökkenés
csak az irányított gazdálkodás bevezetése után remélhető. A búzával bevetett terület nagyságában —— már a szántóföldi részese—
dés arányának ismertetéséből is követke- zik —— a 20——100 kat. holdas (főleg alföldi) nagyobb kisgazdaságoké a legnagyobb rész
(23'6%), második a sorban a jóformán ki- zárólag önellátásra termelő törpegazdasá- gok 22'2%-os tekintélyes részesedése. Leg—
kisebb az 1000 kat. holdnál nagyobb gaz- daságok 11'1%-os elég alacsony aránya, bizonysága annak, hogy nagygazdaságaink már a hivatalos tervgazdaság életbeléptetése előtt is eléggé kikapcsolták üzemtervükből a búzatermelést.
Itt említjük meg, hogy hazánk szántó—
földterületének 28'5%—át vetették be az
1932/33. gazdasági évben búzával. A Római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet 1932.évi évkönyvének adatai szerint Spanyolor—
szágban a búzával bevetett terület a szántó- földterületnek ugyancsak 28'5%-a, tehát hazánk arányszámával teljesen egyenlő. Az arány ennél magasabb a következő búza—
termelő országokban: Kanada (44'9'70),
Ausztrália (433536), Olaszország (344370),
Bulgária (32'9%) és Jugoszlávia (30495).A kimondottan búzatermelő országokban a szántóföldterülethez viszonyítva hazánk búzaterületi aránya normálisnak mond—
ható, öt búzatermelő országban ez az arány, mint látjuk, jóval magasabb és Olaszországot kivéve a búzafelesleg elhe- lyezési nehézségei ezekben az országokban a gazdasági válságot erősen növelik. Ha- zank arányszámánál alacsonyabb az arány
Romániában (25'7%), Argentínában (246
százalék), Franciaországban (23'4%), az Egyesült Államokban (16'2%), a Délafrikai Unióban (14470), Cseh—Szlovákiában (142 százalék), Németországban (10696), Britt- indiában (10'4%) és Lengyelországban
(9'8%). Ezeknek a termelő államoknak jórésze már nem tudja saját termésével fe—
dezni búzaszükségletét, tehát behozatalra szorul.
Rozstermelés szempontjából hazánk je- lentősége a búzatermeléshez viszonyítva kisebb ugyan, de főleg a belföldi fogyasz—
tás terén a rozs nálunk még mindíg kima—
gasló fontosságú. A rozs vetésterülete az elmúlt gazdasági évben elég jelentékeny arányban megnőtt, a hihetetlenül alacsony
rozs-árak dacára az 1932/33. gazdasági év- ben a rozzsal bevetett terület 7'1%—kal na—
gyobb volt, mint a megelőző évben. Az egyes gazdaságnagyságcsoportok közül *a, rozstermelésben is a legnagyobb szerep a 20-———100 kat. holdas gazdaságoké, rozzsal bevetett szántóföldterületük ugyanis az összes rozsvetésnek 22'3%—a, tehát erősen
megközelíti a búzavetésük 23'6%—os ará-
nyát. A törpegazdaságok itt 21'9%-kal sze—repelnek, míg az 1000 kat. holdnál na- gyobb gazdaságok nem igen foglalkoznak rozstermeléssel, szántóföldjüzknek mindössze
9'7%—a a rozsvetés.
A rozzsal bevetett terület hazánk szántó- földterületének l2'2%-a, ezzel az aránnyal, a jelentékenyebb rozstermelő országok kö—
zött negyedik helyen állunk. Kimagaslóam legnagyobb az arány Lengyelországban—
(31'1'70), utána következik Németország (21'3%) és Cseh-Szlovákia (17'1%). Fel le—
het még említeni Bulgária 6'6%-os ará-
nyát. Ezzel szemben a búzatermelésben je- lentékeny szerepet játszó Olaszországban és Egyesült Államokban a rozzsal bevetett terület az összes szántót'öldterületnek mind—
össze 0'9%—a.
Az állattartás szempontjából igen nagy fontosságú árpatermelés a szóbanforgó gaz- dasági évben hazánkban a bevetett terület nagysága szempontjából ismét növekedést mutat, a bevetett terület ugyanis az előző évi területnél 3'2%-kal nagyobb. Az árpa—
termelésben is a 20——100 kat. holdig ter—
jedő gazdaságok vettek részt a legnagyobb
arányban, az árpával bevetett szántóterület
2í3'8%—a erre a nagyságkategóriára esik. A törpegazdaságok részesedése 17'4%, az 1000 kat. holdnál nagyobb gazdaságok itt.
már élénkebben szerepelnek, arányuk 147 százalék.
Magyarország összes szántóföldterületé—
nek 8'7%—a az árpavetés, a fontosabb me—
zőgazdasági államok közül a következő négy országnak van ennél nagyobb arányú árpavetésterülete: Románia (14270), Dánia
(13770), Cseh-Szlovákia (l2'3%) és Spa—
nyolország (ll'8%). Az állattenyésztéssel kiterjedten foglalkozó Románia, Dánia és Cseh-Szlovákia magas aránya nem feltűnő, Spanyolországnak épen nem nagyarányú állatlétszámával azonban nincs arányban ez a magas százalék. Olaszországban (1'6%) és Franciaországban (3470) az árpaterme—
lésnek nincs nagyobb jelentősége, a tenge—
rentúli nagy termelő államok közül Kana—
(lának legnagyobb az aránya (6'5%), Ar—
3. szám. ———167——— 1934 gentinában ez az arány 15 %, Ausztráliá-
ban meg mindössze l'l%.
A :abbal bevetett területünk ismét fo—
gyott, az évek óta tartó csökkenés után most megint 0'9%-kal kisebb a zab vetés- területe, mint a megelőző évben. A gazda—
ságnagyságcsoportok szerepe itt csak any—
nyiban tér el a többi kalászosoknál már is—
mertetett részesedéstől, hogy ugyan ismét a 20—100 kat. holdig terjedő gazdaságoké a legnagyobb arány (22'30/0), de a közép—
gazdaságok 22196 —os aránya ezt már majd- nem eléri; a nagygazdaságok 19'3%—os aránya szintén tekintélyesnek mondható. A törpegazdaságok viszont a zabtermelésben már háttérbe szorulnak, vetésterületi ará—
nyuk mindössze 12'4%.
A zabbal bevetett terület hazánkban a szántótöldterületnek csak 4'2%—át foglalja le, ez az alacsony arányszám is mutatja, hogy a visszafejlődő zabtermelésnek nem igen lehet jövőt jósolni, a termelő külálla-
mokban a helyzet hasonló, itt tehát össze-
hasonlitó adatok közlése nem indokolt.
A hüvelyesek közül a babnak, mint fő—
terménynek szántóföldi termelése hazánk—
ban teljesen alárendelt szerepű, a babnál a kapásnövények vetése között űzött közöttes termelés a fontos, a kertitermelés is lénye- gesen felülmúlja a szántóföldi főtermény- ként való termelést. A magnak termelt borsó vetésterülete élénk arányban fejlő—
dött, 39'8%-ka1 múlta felül az előző évben borsóval bevetett szántóföldteriilet nagysá- gát. Még ennél a tekintélyes előtörésnél is nagyobb a lencsével bevetett szántóterület nagyságának ugrásszerű növekedése, a te-
riiletszaporodás itt 47%—os. Érdekesnek
tartjuk itt felemlíteni, hogy a gazdák a lencsetermeléssel hazánkban főleg három törvényhatóságban foglalkoznak, Borsod vármegyében van a lencsével bevetett szántóföldterület 44'3%—a, Nógrád várme- gyében 13'4%-a és Zemplén vármegyében 11'2%—a, tehát úgylátszik, az északi dom—
bosvidék klimatikus viszonyai felelnek meg leginkább a sikeres lenesetermelés követel- ményeinek.
A búzatermelés kétségtelenül elsőrendű fontossága mellett hazánkban a szántó—
földi termelés terén legjelentékenyebb sze- repe a tengeritermelésnek van. A tengerivel bevetett szántóföldterület nagysága a tár—
gyalt évben csökkent, a csökkenés azonban nem nagyarányú, mindössze 2'3%, úgy- hogy ennek a 46.673 kat. holdat kitevő visszaesésnek gazdaságpolitikai szempont-
ból nincs jelentősége. Gazdaságaink közül a tengeritermeléssel is a 20——100 kat. hol—
das kiterjedésű gazdaságok foglalkoztak a legnagyobb arányban (23'3%), igen nagy itt a törpegazdaságok (22'2%) szerepe is, míg a nagygazdaságok szántóföldterületé—
nek csak 11'2%-a volt tengeri vetés.
Magyarország szántóföldterületének 20'6%—a a tengerivel bevetett rész, ezt a magas arányt öt tengeritermelő állami ten- gerivetésaránya múlja csak felül. Első ezek közül Mexikó, itt a szántóföldterületnek kétharmadrésze (66'2 %) tengerivetés, ez- után következik a Délafrikai Unió, ahol a tengerivetés a szántóföldnek 47'8%-át fog- lalja el, utána jön Románia (35'3%), Jugo—
szlávia (33'9%) és az Egyesült Államok (30'8%). A még számításba jöhető tengeri-
termelő államok vetésterületi aránya a kö- vetkező: Bulgária (18'6%), Argentina
(H'—170) és Olaszország (10'8%).
Két legfontosabb gazdasági növényünk—
nek, a búzának és a tengerinek bevetett te—
rületét grafikonban is bemutatjuk. A gra—
fikon az egyes gazdaságnagyságcsoportok szerepét a gazdasagi vidékek megkülön- böztetésével tünteti fel.
Fontos népélelmezési tömegcikkünknek, a burgonyának vetésterülete 1%-kal, tehát egész lényegtelen mértékben, kisebb volt, mint az l931/32-es gazdasági évben. Ter—
melésében legnagyobb arányban a törpe—
gazdaságok vettek részt, a burgonyával be—
ültetett teriilet 29'3%—a erre a kategóriára esett. A nagygazdaságok a burgonyaterme- [ésben sem játszanak jelentékeny szerepet, arányuk 8'9%.
Összes szántóföldterületünknek 5'3%-ar
volt a burgonyával beültetett terület, a burgonyatermeléssel foglalkozó országok között arányunk eléggé alárendelt. A na—
gyobb burgonyatermelő államok szántó—
földjéből a burgonyával beültetett terület
Németalföldön 18%, Lengyelországban 14'7 %, Belgiumban 14%, Németországban 13'8%, Cseh-Szlovákiában 12'3%, Ausztriá—
ban 10%, Franciaországban 6'5%.
A cukortermelés világválságát hazai tcrmelőink is megérezték cztkorre'paveté- seink kiterjedése az utóbbi években ——
többízben zuhanásszerűen —— következete—
sen visszaesett; úgylátszik, hogy a cukor—
répával bevetett terület 1931/32—ben érte el
a mélypontot, mert a most szóbanforgó gazdasági évben a következetes visszaesést egy 2'8%—0s emelkedés váltotta fel. A cu- korrépa—termelés főleg a nagygazdaságok—
3. szám. —168—— 1934____
ban folyik, az 1000 kat. holdnál nagyobb gazdaságokra esik a cukorrépavetés 557 százaléka, a középgazdaságok aránya 291 százalék, az 5—-10 kat. hold nagyságu gaz-
daságoké pedig mindössze 1'6%.
A cukorrépával bevetett terület hazánk szántóföldterületének csak 0'8%-át fog- lalja el. A többi cukorrépatermelő ország- ban ez az arány szintén kicsi, még legna- gyobb Belgiumban 4'27, Németalföldön 4'1%, Cseh-Szlovákiában 3'2%. A termel—
hető cukormennyiség kontingentálása ——
mint láthatjuk — a répacukrot produkáló államok eukorrépavetésterületét igen kis- aranyúvá szorította le
A kapásnövények közül még az elég nagy területet lekötő iukarmányre'pa vetés—
területi adatairól emlékezünk meg. A ta—
karmányrépa vetésterületének 24'8%-a a 20—400 kat. hold kiterjedésű gazdasá- gokra esik, a törpegazdaságok aránya 18%, míg az 1000 kat. holdnál nagyobb gazda—
ságok itt csak 11'9%—os aránnyal szerepel—
nek. A többi kapásnövényre vonatkozó adatokra nézve 2. sz. táblázatunk adataira utalunk.
A szántóföldön termelt kereskedelmi növények vetésterületére vonatkozólag csak egy pár jellegzetes adatra hívjuk fel a figyelmet. A vetésterület nagyságára nézve a legingadozóbb kereskedelmi növé- nyeink egyike a repce. Több élénk fellen—
dülés után vetésterületének nagysága már második éve zuhanásszert'ien csökken, most ismét 46'9%-os visszaesésről számol- hatunk be, A repce termelésével a nagy- gazdaságok foglalkoznak, vetésterületének
51'"4%-a az 1000 kat. holdas és ennél na- gyobb, 35'8%—a a középgazdaságokra esik.
A törpegazdaságok csak 1%-kal részesed—
nek a repeevetésekben. Másik fontos keres- kedelmi növényünknek, a dohánynak ve- tésterületét a kincstár ismét redukálta, vetésterülete 25'3 % —-kal kisebb, mint a megelőző évben. A dohány termelésével fő- leg a középgazdaságok foglalkoznak, ter- melési arányszámuk 57'8%, a nagygazda—
ságoké 32'1%, ezzel szemben a törpegaz—
(daságok részesedése mindössze 1'8%. A ,Ienmag kedvező elhelyezési lehetősége a lennel bevetett terület nagyságát 26'9%-kal
emelte. Amennyiben a németországi len—
magátvétel sikeresen bonyolódik le, itt újabb hatalmas területi emelkedés vár- ható. Ugrásszerűen emelkedett a mákkal bevetett szántóföld nagysága, az emelkedés 85495. Ezzel szemben a magyar fűszer—
nek, a paprikának bevetett területe 19'1%—
kal kisebb volt, mint a megelőző évben.
A szálastakarmányiélék vetésterülete nem szokott nagyobb ingadozásokat mu-
tatni. A bükkönyfe'lék vetésterülete 5'4%-
kal megnövekedett, a hereféléké viszont 11'1%-kal fogyott, a lucerna vetésterülete
viszont 7'9%-kal megnőtt. Az egyes gaz—
daságnagyságcsoportok szerepe érdekes a hereféléknél, ezeknek vetésterülete a hat gazdaságkategória között meglepő arányos—
sággal oszlik meg. A lucernát inkább a na—
gyobb gazdaságok termelik. A zöldségfélék szántóföldi termelése a kerti termelés mel- lett hazánkban nem nagyjelentőse'gű, az adatokból csak azt emeljük ki, hogy a vö- röshagyma vetésterülete 18'2%—kal na- gyobb volt, mint az 1931/32. gazdasági év- ben. A vöröshagymát a legkisebb gazdasá—
gok termelik, vetésterületének közel 50%-a
a törpegazdaságokra esik.
2. Terméseredmények.
Az 1932/33-as gazdasági év szántóföldi
termése általában kielégítőnek mondható, sőt ha legfontosabb terményünknek, a bú- zának terméseredményét nézzük, szemben
a megelőző év határozottan rossznak minő- sített eredményével, a termést nyugodtan jó közepesnek ítélhetjük.
Ezt a kedvezőnek mondható eredményt mindenesetre elősegítette az a körülmény,
hogy az elemi csapások a szóbanforgó gaz—
dasági évben a bevetett területnek mindösz- sze csak 0'6%-át semmisítették meg. A
kártétel 53'8%—kal kisebb volt, mint az
előző gazdasági évben.
Áttérve az egyes fontosabb gazdasági növények terméseredményének tárgyalá- sára, a 3. sz. összeállítás adataiból minde—
nekelőtt megállapíthatjuk, hogy az 1932/33.
évben termelt búza mennyisége 40'5%-kal több volt, mint az előző évben. Ekkora búzatermésünk az utóbbi években nem
volt, erősen megközelíti az 1927/28. évi re—
kordnak tekinthető 27 millió métermázsás termésmennyiséget. Az egyes gazdaság- nagyságesoportok részvételi arányát a fon—
tosabb gazdasági növények termelésében grafikonjaink könnyen szemlélhetően mu—
tatják. Most csak annyit jegyzünk meg, hogy egész búzatermésünk 47'7%-át, tehát mondhatni oroszlánrészét, a 20 kat. hold—
nál kisebb gazdaságok produkálták, az 1000 kat. holdnál nagyobb gazdaságok aránya ezzel szemben mindösze 13'6%.
