MEZÖGAZDASÁG
' SZántóföldi és rétgazdálkodásunk főbb eredményei az 1937/38.
gazdasági évben.
0
Les résultats de la production des terms labourées et des prairies en Hongrie pendant la campagne 1.937—38.
Liagrandissement territorial de la Hongrie, sa division en cing parties (au lieu de trois) rendront difficiles pendant guelgue temps les comparaisons statistigue. Aussi, convient-il ilyentrer un peu dans les détails en dressant le tableau de Pugriculiure
en 1937/38.
Les terres en friche r'epre'sentaient 1'9% des terres ensemencées; dans certaines regions, la pro- portion dilfére cependant assez [ort de la moyenne:
en Transdanubie 0'8%, dans la Grande-Plaine 2'3%, au Nord 3'4%; le maximum revient au comiiat de Szatmár (6'8%), le minimum aux comitats diArad—
Csanád et de Torontál (0'2% ).
La superficie des diverses cultures a peu varie' au cours de longues années. Les variations sont dues en partie au mauvais temps diautomne, en partie aux bonnes conjonciures [lui favorisaient certaines plantes. Les emblavures accusent une augmentation de 3*1%,' au contraire, les terres oü lion cultive des pluntes d bécher ont diminué de 2'2%.
Les sinistres ont cause moins de de'gáts guien ,aucune autre année de la derniér'e décade. Pendant l'anne'e 1937/38, ils ont dévasté seulement 0'1%
des ierres ensemencées. et les déyáis étaient de 91795 infárieurs á ceux de I'année derniére. On a constate' le plus de de'gáts au comitat de Bihar (1'1% des ierres cultive'es), le moins de déyáts (íűfarpents cadasirauac, soit 0'01 % ) au comitat de Heves. Dans les dégáts, la gréle figure avec la pro-
portion; la plus forte (72-2%).
Le bilan de l'année agricole est determine en Hongrie suriout par la récolte de ble'. Celle—cí a;
été excellente dans Pannée envisagée ici, égalant la réz-olte de 1933 (]ai constitue un record. Pour le mais, le résultat approchait également de ce auton 1937/38 o (Pannée précédente avail vu de meilleur. Liannée
donc été tres bonne
moyenne, el Pannée diavani bonne moyenne).
Lorsgue Ia récolte est abondante, le rendement moyen par arpent est naturellement e'leve' pour la plupart des produits. Au cours des dix derniéres années, on a enreyistre' plusieurs fois de bons ren- dements pour tel ou tel produit; Pannée en guestion se distingue par le fait gue les rendements étaient excellents pour tous les produits principaum. _Le mais occupe a ce point de vue la premiere place;
le rendement moyen de 1937/38 o dépasse' de 33'6'%
la moyenne relative a la décade. Dans le cas du) ble', Pécart a été de 21'5%; dans le cas des bet- teraves a sucre, Pamélioration a été Ia plus faible, seulement 8'7%.
Les champs ambles ont rapporté en tout 1.847 millions de pengős, %% de plus gue l'année pré- cedente. La part du blé siexprime dans ce total par 28'4%, celle du mais par 19'5%. Les prix ont atteint, au bout diune tongue période d,oscillations,
un niveau á peu prés normal; le blé, le seigle, Forge,
liavoine et le mais se vendaient méme en 1937/38 bien plus cher gue les prix moyens de la décade.
La superficie cultiuée en plantes fourrwageres a uugmente' en ce gui concerne la graine de iréfle incamat et la graine de vesce diautomne et de printem'ps; pour le reste, il niy a guére de change- ment par rapport á Pannée préce'denie. Le rende—
meni moyen du tréfle incarnat siest amélioré; le prix des graines du trefle incarnat et de la luzerne s*est relevé. Liexportatíon des graines de plantes fourrageres a été fortement en recul, sauf pour le tréfle incarnat et le sétaire.
Les prairies ont produit beaucoup de foin, bien plus gwen 1937 gui avait été cependant une unnée de bonne fenaison. Le prix moyen du foín était assez avantageuac en dépit de Pimportance de la récolte; ciest gulen 1938 on a exporte' 172785 guintaux de foin, contre 76.271 en 1937, soit;
126'5% de plus.
17
3; szám _244— 1939 Hazánk területének mostani örvendetes-
mergnövekedése, az egész területnek —— sta- tisztikai szempontból —— az eddigi három or— * szágrésszel szemben öt országrészre történt felosztása a visszatekint—hetest és az adat- összehasonlítási lehetőséget a jövőben csak ' azokra a törvényhatóságokra nézve teszi le- hetőve', amelyek területe az új beosztás alap- ján nem változott, tehát ahol a régi terület megmaradt. Országos eredmények, sőt az egyes országrészekre vonatkozó eredmenyek ezek szerint a közel jövőben visszamenő ada- tokkal nem hozhatók párhuzamba. Teljesen indokolt tehát, hogy az utolsó lehetőséget ki—
használva, az elmúlt gazdasági év mezőgaz- dasági termelésének fontosabb adatait az előző évek megfelelő adataival való össze—
hasonlítás kapcsán behatóbban tárgyaljuk.
Ezt most annál könnyebben megtehetjük, mert az utolsó tíz esztendő alatt—a mezőgaz- dasági statisztikai adatszolgáltatásnál nem volt olyan természetű újítás, illetőleg változ- tatás, amelyik ezt (az összehasonlítást lehe—
tetlenné tenne.
A részleteknél a fontosabb adatokat az előző tíz év hasonló eredményeivel, vagy en-
nek a tíz évnek átlagával hasonlítjuk össze,
temészetesen ezzel a módszerrel az egyes adatoknál mutatkozó ingadozások sokkal élesebben domborodnfak ki és így a követ—
keztetések is világosabban vonhatók le.
A) Szántóföldi gazdálkodás.
1. Ugar, vetésterület elemi csapások.
A vetésterületi adatok tárgyalása előtt vessünk egy pillantást az ugarterület mult évi alakulására. Az ugarterület nagysága a tárgyalt gazdasági évben 181 082 k..at hold volt ez az összes szántóföldterületnek 1 9
%——.a Ennek az ugarterületnek csak 15'-1%-a (27. 420 kat., hold) esik a dunántúli dom—
bosvidékre. Ebben, az országrészben tudva- levőleg legbelfterjesebb a gazdálkodás, itt az ugar az összes szántóföldterületnek mind-
össze 0'8%-a. Az Alföldre az össz-es ugar—
területnek már 62-1%—-a esik (112478 kat;
hold). Itt találkozunk erősen külterjes gazdálkodási rendszerrel is, viszont megáll- píthatjuk azt is, hogy az Alföld egyes részein az ugart jóformán nem is ismerik. A gyen- gébb.—gazdálkodás azonban túlsúlyban van, ennek tulajdonítható, hogy az Alföldön az
ugar 2'3%, ez pedig már az országos átlag
felett'van. Meg rosSz'abb ebből a szempont-
ból a [helyzet Északon, itt 41.184rkat. hold (22'8%) az ugarnak hagyott terület, ez az
északi dombosvidek szántóföldterületének
3'4%—a, tehát maga-san [felülmúlja az orszá—
gos átlagot. Az egyes törvényhatóságokra vona-tkozó ada-tokat vizsgálva, kiderül, hogy legnagyobb (6'8%—) az ugaxrnak hagyott te- rület Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyék- ben, utána jön Abaúj-Torna vármegye 4'3
%uos, majd Nógrád és Hont vármegyék 3'8%—os magas aránya. Ezzel szemben megállapíthatjuk azt is, hogy Csanád, Arad és Torontál vármegyékben a szántóföld-
területnek csak 0'2%-át, Sopron vármegyé—
ben mindőssze 0'6%4—át hagyták a gazdál-
kodók ugarnak.Az egyes gazdaságnagyságcsoportok kö—
zött is erősen eltér az ugatnak hagyott terü- let aránya. Legkisebb ez az arány természe- tesen a 20 kat. holdon aluli kisgazdaságok-
ban, _itt a szántóterület is kevés, tehát 1%—
nál több ugart nehéz is lenne elképzelni.
Ezután jön az 1000 kat. holdnál nagyobb gazdaságok 2-1%—os ugara'ránya. A 20—
100 kat. holdas gazdaságokban ez az arány
2'6%—ra megy fel, míg ebből a szempont- ból leggyengébb a helyzet a 100—1000 kat.
holdas kiterjedésű középgazdaságoknál, itt az ugar a szántóföldterületnek 34/0-a
A gazdasági növények vetésterületének nagysága hosszú évtizedek gyakorl-ati tapasz- talatai alapján meglehetősen egyforma ké—
pet mutat. Komolyabb különbség csak a ga—
bontafélék és a kapásnövények vetésterüle- tének nagyságánál szokott mutatkozni. Itt az eltérést rendszerint nem a gazdálkodás eddigi megszokott gyakorlatában bekövetke- vett változás okozza, hanem a különbség leg- főképen az időjárás számlájára írható. Ame—
lyik évben az időjárás az őszi munkák be- fejezés'ét gátolja, vagy meg is akadályozza, a gabona—neműek vetésterülete csokken, a kapásoké ennek megfelelően emelkedik és fordítva. A tárgyalt évben az őszi mezőgaz- dasági munkálatokat rendesen le lehetett bo—
nyolítani így ?— mint azt az 1. sz. tábla adatai is mutatják —— a gabonafélékkel be-
vetett terület nagysága 3 1%—kal nagyobb
lett, mint amekkora az előző gazdasági év- ben volt. Ezzel a területsza'porodással pár- huzamosan a kapás-növények vet—ésterülete 22%- kal csökkent. A kereskedelmi növé—
nyek vetésterülete a mutatkozó konjunktúra esetében igen nagy arányokban meg tud nőni egy esetleges árcsökkenés vagy érté- kesítési nehézség a következő gazdasági év- ben éppen ilyen gyorsan visszaszorítja az illető kereskedelmi növény vetésterületének nagyságát.
Mamám —' 245 —- ' 193?) '. 1. A bevetett terület terménycsoportok, szerint. _
Superficies lensemencéesl, par catégories de produits,
.. K ' — K — , Ö *
Gabona— Huve; nögggysek kegreífni Szám?— Fő§elélí' es gyéb 455323
neműek ' lye'sek Flames növények takgrlífiiaDY' zoflfdl'fig" termények terület _ Ev Céréalzs Legu- dites Planta: ' e e ,e e Autrgs - Superjícies
, mmeuses sarclées :ommzrcíalz: Fourrages Legumes produits *ense-
Arme'es mencées au
' bevetettterülete—superficie ensemeucée ,!otal
k a t. h o 1 d —- a 7 p e n i 5 c a d a s 1! r a Ku ::
, abszolút szám .
1937 nombres absolus 4,955.022 86. 089 2,985.683 111260 1,202.275 62.340 59. 278 9,461.947
% 52'4 0 9 ' 316 132 127 * 06 0 6 10030
. abszolút szám ' _ , , .
1938 nombres absolus 5,_109.537 85. 570 2,919.930 126166 1,214.538 60.951 52.832 9,569.524
* 0/o 53'4 0 9 305 1'3 127 06 "06" 100'0
Az 1938. évi bevetett ' *
terület több (—H v.—
kevesebb (——) mint az 1937 évi— Aug—
Mentation H—) ou di-
Minution (—) en 1938, —
par rapport Ez 1937 4— 3'1 ! —— 0'6 — 2'2 %— 13'4 %— 1'0 ! — 2'2 — 109 4- 11
. A szántóföldi gazdálkodás eredményes- ségét veszélyeztető elemi csapások kártétele
az 1937/38. gazdasági évben olyan alacsony
volt hogy az utolsó tíz évben még csak megközelítően sem találunk ilyen, nyugod- tan jelen'béktelennek mondható károsodást
A most tárgyalt gazdasági évben, amint ez a 2 sz. össZeállítás adatanlból kiderül, mind—
össze 13. 583 kat. hold bevetett szántóföld—
terület termését tették tönkre az elemi csa- pások, ez a terület pedig az összes bevetett
területnek csak 0 1%——a. Az előző gazdasági
2. Az elemi csapások által élpusztított vetésterület csapásnemek szerint.
Superá'cies ensemencées ravagées par les sinistres, avec indication dé ces dernie'rs.
Elpusztított vetésterület kat. holdban -—— SupeMcíes ensemencées ravage'es (murp. cad.) §__'Tl-§
— ' $$$-És.?
. 05 '
Az elemi e " m ɧ;§§§
csapás 1355; §? % : Éá'í
me e ezése * .: m 19§V*E*
gu V 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 ,?le § !? ; ..
. §Sinz'stres — amíg 1938 5); ., 323
, , ...- gaigg
tú é v e k b e 11 mm: HA§§§§
,,rl ! gLauas
Árvíz (talaj— !
víz) -—— Imm-
dation (ete _
ÉM?) 993 771 1.178 2.304 7.789 39.389 —— 903 10.232 22.109 8.567 1.669 —— 80'5
, sza y '
Sé'c_he_resse . 17.764 2.975 54.354 74.109 32.047 3.024 163.148 73.146 2.885 80.825 50.378 575 —-— 98'9 Fagy ...; *Gel 15.185 71.655 14.267 6.681 1.381 172 4.057 34.172 1.518 1.160 15.025 404 —— 97'3 . Jég -—— Grete 38.491 11.117 17.110 46.147 23.536 6.965 19.544 87.625 47.125 10.588 30. 325 9.810 — 67'7 — 33.671 -— Vers 157 —— * 388 2.702 233 765 1.350 166 276 453 649 580 — 10'6
- 0251 a ,
'RRouiller . — 3.253 —— 1.088 49.801 760 218 —— 807 231 5616 —— ——
ovar
' Insectes . . 2.510 37 1.774 85.095 5.912 2.507 7.140 1.188 5.339 1.080 6.258 526 — 91'6
Egyéb—Autres — * .
sinistres. 5.984 — ] 754 4.548 2.535 792 3.341 46 1.398 1.045 2.044 19 —-— 99'1
Összesen: * . ,.
[_ ' Total 76.084 89.808 89.825 172574 123234 54.374 198798 197.246 69.080 117.491 nme 13.583 —— 88'6 17*
, _,f.,.946_ ',"',' 1939
3. Elemi— csapások által elpusztitott vetésterület terményenkint.
Super-fides enscmencőes ravagées par les simístres, suivant les produits.
El tít 't"1k.hld WVÉ'
Supezjicíegugísígám'í'i'tfs fázaígtéesaamoarp. cad.) igTÉE ÉS
. — ɧ .: §; GN-
A termeny e n D"ɧ§3R
neve 3" 3-5 gossip-_!
19287_ en fái-JE— ; 9.842
Prodm'ts 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 123345" 1938 "317353?
mb % "'f ÉVB'É
, moyenne ÉÉÉÉ §%§
e v e k 1) e n (chances
Búza— Fromentt 30.041 61.582 23.551 76.613 98.811 8.805 86.940 58.525 31.646 47.392 51.888 4.160 —-— 92'0 Rozs —— Se'igle 14.082 4.597 6.520 19.231 13.469 4.895 24.627 41.402 10.088 14.830 15.374 1.424 . — 907 a —— Orge . 5.662 3.795 5.529 18.176 2.852 2.962 22.999 15.897 7.86415.176 10.091 1.013 ' — 90'0 Zab —Avo£ne. 2.339 3.357 1.93115.885 1.661 3.53710.686 3.201 2.59311.486 5.668 604 —— 89'3 Szemes tengeri *
Mais pour . , j ,
graine . . . . 14.099 3.410 36.624 20.064 4.056 20.392 22.642 49.219 7.676 14 802 19.298 2.535 ——- 86'9
Burgonya. —— -
Pommes de 1 ,
terre . . . . 2.979 579 6.654 6.185 2.000 5.467 1.839 9.962 1.553 2.039 3.926 391 — 90'0
Repce— Colza 317 173 828 207 293 42 1.080 985 102 50 408 8 —— 98'0
Dohány -— Tabac 89 359 146 168 228 210 428 227 530 188 257 :232 —- 9"?
Egyéb termé-
nyek _Autres 6.47611.956 8.041 16.145 4.864 8.064 27.557 17.828 7.02811.558 11.952 3.216 —— 73'1 Összesen ——
Total . 76.084 89.808 89.824
172674 123.234 54.374 198798 197.246 69.080 117491 118862 13.583 — 88'6
év kártételénsél ez az arány 91-7%-kal ki—
sebb.
Legtöbb volt a károsodás Bihar vár- megyében, itt az elemi csapás-ok 3.528 kat.
hold bevet-ett területet semmisítettek meg, a károsodás az összes vetésterület 1'1%—át érte. Viszont Heves vármegyében csak 16 kat. hold bevetett szántó pusztult el, ez pe—
dig a vetésterühetnek mindössze 0'01%4-a. Az egyes csapásnemek gyakorisága jóformán
évről-évre változik. így például az 1936/
1937-es gazdasági évben a károk 68'8%1—át az aszály okozta,, a következő évben az aszály már csak 4-2%1-kal szerepel. A mos- tan tárgyalt gazdasági évben a jégverés volt a fő károkozó, ennek a számlájára esik a kárt-ételek 72'2%-a, a megelőző gaz- dasági évben az elemi csapásoknak csak 9% -át okozta a jég. Ezt az ingadozást szem-
lélhető módon tárják elénk a 2. sz. tábla
adatai. Megállapíthatjuk, .hogy a legállan- dóbb, majdnem minden évben jelentékeny
kártétellel szereplő károkozó a jég és az
aszály. Az árvíz (talajvíz) és a fagy márkihagyáso—s károkozó, volt néhány év, ami- kor jóformán semmi kárt sem okoztak. A többi károkozó csapásnem egy-egy éVben kiugorhatott, de rendszeresen nem szere- pelt a jelentékeny kárt okozó esapásmemek között. Azt mondani sem kell, hogy a mas- tani e'v igen alacsony vesztesége az 1928-—
1937. évek átlagánál sokkal kisebb, még talán a .f'éregkárnál közelíti meg legjobban ezt a tízéves átlagot.
Azt szintén külön szoktuk kimutatni, hogy az egyes gazdasági növények vetés- területe az elemi csapások következtében milyen arányban szenvedett károsodást. Az idei év eredményeit az előző tíz gazdasági év hasonló eredményeivel szembeállítja a 3.
sz. táblázat. Valamennyi gazdasági növény—
nél természetesen jelentékenyen kisebb volt ebben az évben a károsodás, mint az előző tíz év átlagos káva. A táblázatban szereplő gazdasági nomen—yek között egyetlen a do—
hány, amelyiknél az idei gazdasági évben körülbelül akkora volt a károsodás, mint amekkora az előző tíz év átlaga.
2. A terméseredmények.
Részben balajviszonyainknak tulajdonít- ható, részben nem Szerencsés csapadék- megoszláSumkna—k következménye az, hogy
nálunk a szántóföldi termelés meglehetősen
egyoldalú,_ a búzatermeles annyira ki—magasló nagyságú, hogy bizonyos agrár-
* körök ezelőtt egy pár évvel talán helyesen állapították meg azt, hogy Magyarország a búzával áll, vagy bukik. A Legtermészete- sebb dohog tehát, hogyha egy [gazdasági év enedmenyességét akarjuk elbírálni, elsősorf
__ 247 _. ' 1939
4. A mezőgazdasági termelés országos eredményei országrészek szerint az 1937/38. gazdasági évben.
Production agricolc du pays pendant la campagne 1937—38, suivant les régime.
Dunán- Alföld : Magyar- Dunán- Alföld :
túl Eszak ország túl Eszak Magygrorszzíg
Trans— (342333 Nord Hongrie Trans— ???/22116 Nord Hongne ennen
danubíe mtiére danubie
TaAA'
_ '
SV: !
Atemlenstneve termésmennyisége g—production eng Égáfígoi
Produzts ; 35§§ És.
"É$§§*a
075§§§0
1937 1938 9í3§§3§
gi99§§a
!. Gaboaune-műek.
Cére'ales.
Búza — Fromm! . . . . 6,733.03610,758.579 2,14,6.656 19,038.271 9,218.07514,213.383 3,451.694 %,883.152 4;— M'!) 8075 —— Seigle . . . . . . 2,584. 142 3,107.058 487709 6,178.909 3,478.770 3,822.831 744660 8,046.261 —1— 302 Arpa — Orge . . . . . ?,099. 711 2,575.954 893530 5,569.195 3,054.880 3,086.404 1.098.488 7,239.772 4— 300 Zab — Avoine . . . . . . IAZO. 287 992.260 291.487 2, 704. 034 1,780.488 1,010.296 312. 817 3,103.601 %- 14'8 Köles _ Mille! . , . . . . 60. 930 53.271 12 688 126.889 35.708 29.026 5. 350 70.084 —— 44'8
Tatárka —— Sarrasín . . . . 1.866 961 606 3. 433 1.504 909 435 2.848 — [70
2L Hüvejyesek.
Légumínmses.
Borsóma nak-Joispaurgraim 143. 284 179.133 57.296 379713 145244 189.390 81.437 416.071 4— 96
Bab -—— ariaots . 15.176 18.478 8.294 41.948 10.621 17.391 6.127 34.139 —- 18'6
Leac'se -— Leumi: . . . . 21. 231 31.112 39.669 92.012 22.558 23.248 36.759 82.565 — 10-3 3. Kapisgövények
Cullures dites sarclées.
Szemes tengeri— Mats pour .
graine . . . 10,540.66915,331.722 1,714.986 27,587.377 9,0b3.36915,813.932 1,753. 106 %,620.407 ——- 3'5 burgonya — Pommcs de tem 12,455.84411,026.884 2,110.788 25993516 9,898.893 9,459.591 2017. 741 21,406.225 — 16'4 Cukorrépa —- Battaraveámcn 4,052.309 5,087.736 985314 10,125.859 3,701.537 4,962.654 1,029. 829 9,694.020 — 4'3
Tammanyrépa —— Blueraws _ —
fvwm éres . . . . .' 13,795.208 14502. 814 3, 775. 306 32973328 14,270.578 16,631.573 4,307.463 85,209.614 i 98 Dinnye lék —- M_elans . . . 232.2771,472.413 295. 781 2,000.421 249426 1,552.646 357. 782 2,159.854 80
Tök takarmány —- Citrouüle _
Spougfourmge . . 156517 1,440.294 294.487 1,891.298 157383 1,851.270 316049 2,325.802 —l— 23'0
epr cirok— _
mag Sorgho gr"??? 5.214 97.124 595 107.933 1:780 48.176 007 50.503 —— 50-9
, Seprőcírok- [! bula!" .ra," '
szakál 0" 35 3.545 00.833 418 04.790 1.755 33.520 411 35.186 — 45-7
4.Kereskede1m1 növények.
; Plantzs commerciales ;
Dohány — Tabac . . . . . 20.957 152555 30.641 204.153 17.438 145.502 32.384 195.824 43 Repce — Colza . . 19.157 34.686 4.725 58.568 42.523 59.307 12.132 113.962 ;- 94 6 Ch am;,,e Rostnak termelt ken—
sult demag— graines . 739 1.156 259 2.154 744 1.275 263 2.282 4— 5-9
űl110311); Rostnak termelt ken—
detkóró — tiges. .. 226395 335.024 50.433 611852 211421 _398.183 59.746 669350 %— 9'4 . Cham" Mag-nak termelt ken— '
Jam! dermag -—— gramm . 3.335 6.162 874 10.371 2.377 5.988 1.191 9.556 , — 7-9
4753 Magnak termelt ken— .
gr derkóró — tigcs. . 15.343 29.503 3.992 48.898! 10.179 29.041 4.187 43.407 _ 11'3
_ Liu Rostnak termelt _ - , .
Wm lenmag —— graines .— 5.090 1.903 — 1.163 8.216 11.791 4.182 2.908 18.881 4—129'8
"mass; Rostmxk termelt _ _
' lenkóró — tige's . .* 59.485 22.173 11.388 93.046 58.219 17.550 11.498 87.267 ' -— 6'2
mü" Magnak termelt ' * _ ' . _
, — graíms . 15.857 27.066 1.737 44.660 23.767 41.459 4.778 70.004 _b- 567
!ermelt —
., ' 101111016 —— i s . . 25 234 02.765 3.539 71.588! 35.302 61.110 7.171 103583 4— 44'8
' Komló—- Houblon. .W. . 141 399 33 573 ' 285 245 28 558 — 2-6
Műk 1—1- Pavat. . . . . 14.150 18.141 6 .025 88.810 14.341 18.820 _ 71919 40.580 4— 4—5 Naprafo§ —— Tournesol . .. 382 47.810 3. 826 52.018 755 68.195 5.396 74.346 4— 43-17 napvilág zarnak —— Pimem d
? mMygr comme gpicc . . . 3.807 56.119 46 59.972 3.182 58.314 171 61.667 4— 2-8
3 GW__ , rmáayiélék- ,
, ouzrages. *
g' (;salamádé — Ma'is veri. . . 11,013 392 636231? 2,004.741 19,980.850'11,742.392 8.393000 2,284.151 22,419.543 4- 122
1 0871 takarmángákp— Mé- . _
' langes defourmgas d'aulomne 430241 231.715 75.548 737 501 450650 284.766 83.921 825.337 4- 11-9 Tavaszi bükkönykwerék— Má-
langes de waces deprxutemps 1771990 1,124.470 097020 3,594.0801803.027 1139009 0907013033097 4. 1-1 Lólaere -— fogla. .! 7.904410 507.501 813 690 4,185.661 7954. 499 771 08.7 1 115.013 4', 811. 799 157 , Bíborhere —— rajz: maar'ua't . 731. 779 41.030 58. 675 831490 873010 40.841 79 3141 999701 — 202 Lucema — Lmeme . . . ., 3074728 5, 100547 1545. 590 10,326.87 3 545 593 05034st 1053. 090 10, 701 .809' 4-2 Mgltacim -—MSamfom. . . . 803029 100800 13. 274 983402 899.987 10 .958 9.335 1,012. 240 . 3-0
* uhar— 573073 275.227 13.227 807177 431728 21 .470 _ 13. 3 00117 22303
_- éb sxáiaAítakarmÁn —— Aun — , _ ' , '
%sfpurrages . . y,. 467.685_ 231407 85.079
784._1'Zf 345454 198.875 04.127 , 590400 _, —— 73-7__
3." szám. —— 248 ;— 1939
Dunán- Alföld ' MagVPT- D*"!á'l' Alföld ' '
ú Grande 135753]; orszag tul * Grande 135235 HMagyat—otstzeg
Trans- Plaine Hon ne Trans— Plaine 07' ongrze en W"
danubíe - entiere danubíe
e AA .
A termény neve , _ , _ ÉJ/FÉLÉ?
. termesmennyísegeg ——productton eng Égrg_g*§
Prodmts * _ a) ; 3.3 ; .
' easasee
_§.0 s § Ro;od § .; § § es"
' § 533 §-_§'§
1937 1938 NA—uxonwg
(mi?: § § §
6 Fózelék és zöldségfélék.
Légumes. ,
Zöldborsó — País verts . 40.661 91.617 13.678 145.956 42.070 97.640 12.014 151.724 el— .?'.9 Zöldbab — Haricots verts . 6.270 , 28.666 4.010 ' 38.946 5.979 42.782 7.156 , 55.917 —l— 43'6
Tök főzeléknek — Citrom'lle á , .
employer comme légnme 12.472 80.116 18.281 110.869 _ 8.448 85.063 27.450 . 120. 961 4- 911 Paprika zölden — Pimení vert.17.894 69. 438 8.547 90.879 20.137 77.549 5.032 102. 718 %— 13'0 Vöröshagyma —— Oignon. 30.390 461. 680 11 .097 503.167 26. 414: 504. 371 8.749 , 539. 534 7'2 Fokhagyma — Ail. . 5.244 38.095 4. 015 . 47.854 5. 036 50. 825 , 1.993 57 854 , 22'2 Fejeskáposzta —— Chou pommé 105460 400. 478 75.445 581.383 183. 808 686154 132957 1002 919' 725 Paradicsom — Tomate . . 35.573 704.083 78 356 818.012 32. 668 570799 74. 634 678 101 . _— 17-1 Kelkáposzta —— Chou blanc . 7.590 28 210 3. 981 39.781 9.834 37.392 7. 208 54. 434 —1— 368 Sárgarépa —— Carolte . 37.506 47.038 9.177 93.721 46.745 50.756 9. 543 , 107044 .4. 14'2 Petrezselyem — Persil 21.906 36.142 3.974 62.022 25.245 34.422 6.287 65.954 —l— 6'3 Kalarábé __ Chou-rave 2.165 20. 521 1.631. 24.317 2.793 20.602 5.702 29.097 -i- 19"?
Uborka — Concombre. . . 21.043 171. 850 12.462 205355 17.987 169.383 13.933 201.803 — 1'8 Saláta -— Salade . . . . 20.040 60. 611 5.855 86.506 14.745 54.643 3.959 78.347 — 15'2
Karflol —— Chou-fleur. 1.260 13. 815 961 16.036 1.692 12.636 1.984 16.312 —l— 17
Paraj —— Epimzrd . 3.153 7.208 870 11.281 5.336 5.726 538 11.600 —l— 3'3
7. Melléktermén ek és kö- zöttes növ nyek.
Prodm'ts secondaires et planles ,
dites intercalains. ' .
Bab —— Han'cots.194.168 324.391 79.591 598145 191710 207.292 52.537 451.539 — 245
Tök — Citrouille 5,236.46013,696.282 1,140.916 20,073.658 6,271.049 14,754.145 1,136.932 22,162.126 10'4 Fejeskáposzta —— Choupommé 272.500 96.408 42.381 411289 431891 128.414 '12.502 ' 602807 4615 Napraforáó — Toumeeol 21.642 175.381 25.056 222.079 22.546 187.883 27.912 238.341 7'3
Mák —— avat. . . . 12.385 5.308 2.596 20.289 13.718 5.481 2.877 22.076 8'8
Seprőcirok— mines _ *
mag Sorgho g a ._ 34.194 95.323 9.389 138.906 32.405 68.770 13.082 114.257 — 17'7
Sepi'őcírok- a balaí gulm
szakál es 23 804 65.447 6.141 95 392 23.072 45.759 7.383 76.214 — 20-1
Kendermag l Chan— l graínes 201 138 37 376 ' 181 162 37 380 —I— I']
Kenderkóró [ m': ; tigts 76.800 27.831 7.758 112.389 59.489 44.071 8.014 111.524 —- 08
8. Szalma és kéró — Paille
el tiges. . . 43,300.191 64,929.497 10,230.969 118,460,657 47,425.938 71,464.768 18,813.126 132,703.827 4— 120
ban a búzatermés adatait kell figyelembe
vennünk. Az 1937/38— 335 gazdasági év búza-
termése elsőrangú volt, a megelőző tíz év- ben csak a rekordnak mondott 1933. év eredményeit lehet .a mostanival egy sorba helyezni. A most tárgyalt évben még az is fölöttébb kedvező körülmény, hogy a ten- geritermés szintén rekordszerű volt. A többi főtermény is nagyon jó eredménnyelsze—repel a szántóföldi termelés terméskimuta- tásán. Az eredményesség elbírálásánál te- hát teljesen indokoltan állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt gazdasági év szántóföldi termelése kiválóan sikerült, ezért az ered- mény igen jónak minősíthető. Az előző gaz—
dasági évben—ez a minősítés közepes volt, _ az 1935/36-os gazdasági évben jó közepes.
_ Az egyes gazdasági növények termés-
eredményeit az országrészek. megkülönböz- tetés'ével két évre vonatkozólag 4. számú
táblán]; mutatja be. A főtermények termés—eredményéről a minősítés megállapításánál fentebb már röviden megemlékeztünk, most
még csak egy-két kirívó különbségre mu- tatunk rá. Feltűnő a bab és a lencse termes—
eredményének csökkenése, mindkettőből je- lentékeny kivitelünk van, ezt a visszaesést külkereskedelmi mérlegünk fogja megérezni.
Igen érdekes az örökké ingadozó repce ter—
méseredményének óriási! arányú növeke-
dése. Itt megjegyezzük, hogy általában az olajos magvak term-ése * teljesen kielégítő volt. A szálastakarmányfélék termrésered- ménye elég jó volt, nagyobb kiugrás az eredményekben nem mutatkozik. A kon- zervipar előretörése nyilvánul meg a fő—zelék— és zöldségfélék jó, enedményeinél, a zöldborsó, zöldbab, fejeskáposzta, pa- radicsom nagy termesfeleslegeinek kon—
zerválása szépen fellendült konzervgyár—
iparunkat kellőképen foglalkoztathatta. A konzerválásra szoruló termésrfeleslegek ezek-;
.,,,_,,zí3;;íístá—m . _; 21191— __ '1'1'9359 .
5.A hét tötermény ideiglenes és végleges termésmennyisége.
Próduátion pour les ? principales plantes ag-ricoles ; chi/Tres provísoires et résultats définitifs.
Az 1936/37. évi %% ggggá Az 1937/38. évi Ej,—§ ggg—353353 Ouaníité produíie m ZÉAITWÉ gAÉ guantt'lé produits m :SAÉÉ 'gf—É 1936-37, d' aprés les chiű'res 10. Laci: § L'; 1937-38, d apre's les chtj'res ÉLÉSÉJ/B
A termény neve ___—___———— fái; §;ng mg ___—___ ggg-megg 3-3
_ ideiglenes végleges ; ?; 2 is §?) 3 ideiglenes végleges . ; % § § §§ § Producnon provisoins définilifs §É§§§§ ; provisoires dejimtzfs ÉD§§§§§ ;
termésmenn isé (] ÉÉÉÉÉ—Sɧ *.* termésmennyisé :; EÉÉÉÉ'EÉ—la m __
gy g ;ssá'sss ,; g zsssas—s
Búza — Froment ... 19,022.401 19,638.271 —l— 3'2 26,340.026 26,883.152 4— 21 Rozs — Seigle ... 5,8284225 6,178.909 _j— 6'0 7,809.979 8,U46.261 —j— 3'0 Árpa —— Orge ... 4,722.81O 5,569.195 —j—17'9 6,671.582 7,289.772 —j— 8'5 Zab —— Avome ... 2,351.612 2,704.034 4— 14'9 2,784.7.57 —3,103.601 —-j— 11'4.
Szemestengeri—Ma'ís pourgraíne 26,919.256 27,587.377 4- 25 25,807.543 26,620.407 Lj— 3'1 Burgonya —— Pommes de terre . 25,990.495 25,593.516 —— 1'5 23,171.964 21,4OB.225 —* 7'6 Cukorrépa —— Bettemvea sucre. 11,027.970 10,125.859 —— 8'2 10,531.363 9,694.020 —— 8'0
nél a, term-ényeknél még kedvező term és term—ett. Ezek az adatok azonban nem tá- esetén is valószínűleg évről-évre csök-
kenni fognak, mert ezek a vitamindús tápszerek a nagy tömegek táplálkozásánál napjainkban mindinkább nagyobb szerep- hez jutnak, így a friss állapotban történő—, belföldi fogyasztás előreláthatóan mindig nagyobb mennyiségeket vesz igénybe. A kő—
zöttes termelésnél a fejeslkáposzta termés- mennyiségének nagyarányú növekedése és a közöttes bab termésmlenmyiségének elég nagy fogyása ötlik leginkább szemünkbe.
Itt számolunk be 5. sz. táblázatunkban arról, hogy a legutolsó két gazdasági évben a hét főterménycre vonatkozólag közzétett ideiglenes termésbecslés eredményei és a végleges termésadatok között milyen ará- nyúak az eltérések. A legnagyobb eltérés két évvel ezelőtt is" az árp—ánál es a zabnál mutatkozott, most a helyzet hasonló, azon- ban meg kell állapítanunk, 'hogy a száza- Élékokban kifejezett eltérés ezúttal sokkal ki- sebb, mint a megelőző évben. A földmíveles- ügyi minisztérium szakközegei a három leg- fontosabb gazdasági növényünknek, a bú- zának, a rozsnak és a tengerinek ideiglenes adatait igen jól becsülték, becslésük majd- nem. egyvonalban van a végleges adatokkal.
A burgonyánál és a cukorrépánál azonban a szokott óvatos, majdnem pesszimista becslésrük elég jelentékeny menetben több termést jósolt, mint amekkorát a végleges adat megállapított.
3. Termésátlagok.
A ter'mésenedményekből azt tudjuk meg, hogy az egyes gazdasági növényekből a gazdasági év folyamán milyen mennyiség
jékoztatnak a termelés sikterességéről, erről úgy nyerhetünk felvilágosítást, ha az egy kat. hold learatott területre kiszámított átla- gos eredm-ényeket tesszük tanulmányunk tár- gyává. A szántóföldön tenmelt gazdasági növények termésátlagait az utóbbi években mindig elég behatóan ismertettük, az elmúlt gazdasági évre vonatkozólag tehát 6. sz.
összeállításunkban' tíz évre visszamenőleg az egyes gazdaságnagyságcsoportok kieme- lésével csak a hét főterm—ény termésátlatgait állítottuk be. ,
A tárgyalt gazdasági év, mint már jelez—
tük, igen jó eredménnyel végződött, termé—
szetes tehát, hogy az egy ket. holdra számí—
tott termlésá'tlxa'gtai is kiválóan jók. Az elmúlt
tíz évben csak egy-egy olyan jó átlagot ta- lálunk, mint a mostani, de arra nemyolt ez alatt az egész évtized alatt még példa, hogy valamennyi főtermén-ynél olyan jó át- lagok mutatkoztak vólna, mint a most tár- gyalt gazdasági évben.
Ugyancsak következetesen érvényesül az adatokban az .a már, többször megállapított kat. holdra számított termésátllag, minél na- gyobb gazdaságcsoporttal állunk szemben.
Legfeljebb a két kisgazdaságkategórianál fordul néha elő, hogy egynehány gazdasági növénynoél a 20 kat. holdnál kisebb gazda- ságok jobb eredményeket produkáltak, 'mint a 20—100 kat. holdas gazdaságok Az az eset fordult most elő a tárgyalt gazdasági évben a rozsnál, a zab—nál és burgonyánál.
Az 1937/38. gazdasági év jó termésátla—
'gai temészetesen jával nagyobbak, mint a
