• Nem Talált Eredményt

Munkanélküliség a külföldön az 1927. évben

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Munkanélküliség a külföldön az 1927. évben"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

(1. 846) jóval nagyobb a növekedés (22'0%) a fa—

iparban, végül a sokszorosító— és műipar 12'4%—os növekedéssel 671 munkanélkülit mutat ki. Az állás nélkül maradt, szellemi munkások száma február- ban 1.996 volt, vagyis ti'l'I/ó-kal több mint az év első hónapjában. Úgy látszik a hónapok óta tapasz—

talt sekély depresszió a szellemi munka körében most kezdi éreztetni hatását.

A munkanélküliség képe a fontosabb foglalko- zási csoportok jelzőszánmi alapján (IV. tábla) élénk hutlámzást és változatosságot mutat. Az 1924——

ltl27. evek átlagához viszonyítva legkedVezőllenebh a jelzőszám a ruházati iparban (128'53, á sokszoro- sitó— és műiparban (l09'1) és a faiparhan thl'l).

Mind a három csoportnál emelkedtek a jelzőszá—

.mok, de legerősebb mértékben a i'aiparban, egy bő- nap alatt 82'8-ról 101'l-re. Kedvező jolzőszámokkal cliosekedhetik négy foglalkozási főcsoport, a szel—

clemi munkásoké (öl'ől a vas- és fémipari), (66'2), az épitőiparé (szintén 66'2), továbbá a szállodai es éttermi alkalmazottaké (66'7). Ezek közül azonban az utolsó esoportnál és az építőiparban január óta lefelé mozgás, a másik két csoportban rosszabbo-

dás állt be. Az élelmezési ipar, melynek jélzőszámai az 1924——1926. évek február hónapjában erősen az átlag fölött mozogtak, egy év óta keveset változott és 1928 február végén 83'7 volt.

Az ÁllamiÉJ/Munkaközvelítő Hivatal adatai sze- rint a hatósági munkaközvetítők forgalma 1928 február havában valamivel megcsappant. A felajái'i—

lott munkahelyek száma ugyanis január óta :l'ő%—

kal 5.27l—re, :] jelentkezett munkakeresőké l'3%—kal 14.614—re, a sikerült közvetitósekó pedig 7'300—kal 3.415—re csökkent. A munkapiae kedvezőtlen alaku- lására jellemző az is, hogy az apadás százalékos aránya legnagyobb a közvetítéseknól, legkisebb a

_" 288 4--

munkakeresők számánál. Mindennek köyetkezt be

száz munkahelyre januárban 271, februárban 2774 munkakereső jelentkezett, akik közül januárban 24'9%, februárban 23'3% volt elhelyezhető. Sőt a munkaadók kívánságának is kisebb mértékben lehe—

tett csak eleget tenni, amennyiben száz munkahely közül januárban 67'3, februárban 64'8 töltetett ben Területi ' szempontból tekintve az adatokat Buda—

pesten jóval mostohább, sőt igen kedvezőtlen volt a munkapiac helyzete. Itt ugyanis száz munkahelyre 327, a vidéken 219 munkakereső jutott és a munka—w . keresők közül a fővárosban 17'9%, a vidéken___k 32'7% kapot munkát. Szász hely közül Budapesten ,

58'7-1'9, a vidéken 71'7—re sikerült munkást közve—

títeni. _ _t

A jelentékeny számú ipakgteleppel bíró vidéki vájni fosok közül a fővárost is meghaladó mértékben ked—'—

vezőtlen munkapiacot jelent Miskolc, hol száz mun—

kahelyre 387 munkakereső tódult, míg Sopronban ezt a viszonyszám 286, Győrött 233 volt. Aránylag legm kiegyenlítettebb volt a mérleg Debrecenben (133). A:

munkakeresők tömegéből Szombathelyen 15'4%, Sopronban 18'8%, Miskolcon 22'1% jutott munka—

alkalomhoz. Debrecenben száz munkakereső közül ISS—at közvetítettek. ,

A Magyar Munkaadók Központjához! tömörült vállalatok 1928 február havában 164288 alkalmazok ' tal dolgoztak, vagyis 0'8%—kal kevesebbel, mint az előző hónapban. Az alkalmazott munkások száma az utolsó három évben jelzőszámokban a következő volt :

1926 február 1001)

l927 február 1047

1928 február 108"!

K. N. dr.

Munkanélküliség a külföldön az 1927. évben.,

()hómage íz FEtmnger en 1927.

Az 1927.

zc-lkőzi adatott liurópaszerte a munkápiaoi viszo—

nyok szezonális évvégi romlását mutatják, A mun—

kanélküliség fokozódása a késő őszi és téli idő- óv utolsó negyedéről közzétett nem-

szakban általában normális méretű volt s az előző évivel megegyező, vagy ahhoz hasonló tüneteket mutatott. Az egész év nemzetközi munkapiaei viszonyairól adatainkból konstruált kep tőbb ál- lamban a gazdasági viszonyok némi j:n'ul:'1s:'mak eredményekónl kedvezőbb az 1926. évinél s Leny—

hebb színben tünteti fel e súlyos szociális és g.,az- dasági problemát, nemely államban azonban 1927 folyamán sötétebb kep tárul elénk, mint az előző évben vagy evekben.

A munkamilkiiliseg legerősebb mérvű es bizo—

nyos mértékig a penzertékhullámzással, majd :!

valuIastabilizáeiós törekvésekkel kapesolatbahozható romlását Olaszországnak grafikonunkban is ábrá- zolt adalsora mutatja. .X teljesen munkanélkiil lévők száma az olasz félszigeten az egész eszten—

(lőn ál igen magas volt és fokozatos emelkedes után az év utolsó hónapjában 414.283—at ert el;

lll2l/22—ig kell ' ehhez ha;

sonló magas számot találjunk az olasz munkanél—

küliségi statisztikában. Nem kevesbbe kedvezőtlen a tendencia a részlegesen keresetnélkiil állok let—

számának alakulásában is. '

Az 1926. év utolsó hónapjai óta bekövetkezett;

rosszabbodás Olaszország nem mindegyik tarto—

víssznmenniink, hogy

(2)

3, szám.

mányában volt egyenlő erös. Föleg Lombardia.

Velence. Emilia Puglic tartományok munka- nélküliségi számának magusraszökóse idézte elő a táblázatban bemutatott kedvezőtlen folyamatot, míg

néhány iartomány tárgyalt

egész év alatt csaknem változatlan maradt, alig in-

és

munkanélkülisége :1

——280—— 1928

(lvnvsolru Olaszországban is főlvp; szt—zónjvlcnség:

majdnem teljes egészében arra a két munkáscso—

por1ra jutott, amely az idényvúl(másokra legerö- sobhcn reagál, ú. m. az épílö— ós rokonípurbvli, vu- lnmint ;! mezöwulasági munká sság csoportjára, 111101 11 munkahiányhan szenvedők száma abszolúte"

gadozott. Az 1927. évvégi létszámemelkedés min- is a legnmgasahl).

A munkanélkuhseg kulföldonJ) Chumage ú láEtmngerJ)

[1 A munkanelkulrek szamaz) —— Nombre de chumeurs 6113)

T 710 :: 01 7 i 7— '?' ?? ? ? **, _

*: 1 s ': 1 ;: : 1 : : § * 9 ; f

, " '. :D 7 m % i 5 " M § : :: § '

Ev,hó 1 . 53! § fo ': Én 93. ._s 2 :; §

. ág ..a .. es .. .. : .. ..

, . § us . a a _ 1 ; en § * :: m A : *— B .,) w % a: ..., ap

Aunee,mozs;.oul_gm o'!) grg mia ... [s aug) 51121 fot, 350 Pv N ?,

.síftgá Éő 25 ?S "33. %% %% H 33 §

' : ..."" 3 -:S— oN 'S: 2- ha co: sw is:. ..,; ...-_ 011; 0-3

1221w§§-.£'E§ :: :; 2* MN '; ÉS 53 ?3 m:: ....- 164

l:'* 7) w'" ..., 54? d,-— "3 as; _ ! ,.v .N1'4- 23: a: ?!

ömwymm UN ag gk. És És) 3— Éo ;É* Én: EchN "%f/:AUPZUJ

! 1

1921. 111. . 9.790; 69.714 1 69.387 2.927 91.225 34.106 80.000 1.355.206 53.964 212276 250145) 39.831 40.561 Vl. . 11.035 66.408 ; 46.533 937 47.331 23.866115000 2,171.286 31.283 177916 388.744 45.176 40.525 IX.. 10.094 71.246 § 47.138 1.369 21.797 15.530! 70.000 1,484.829 27.564 81.803 (473216 53.480 40.847 XII. 16.713 49.851 : 74.581 2.127 10.032 24.311173.000 1,934.030 65.313 97.687 541775 65.164 47.668 1022. 111. . 42.231 38.050 . ' 86.627 2.861 8.474 15.173 '73.000 1,765.329 51.250 71.004l 498.606 69.099 45.879 Vl. . 33.355,19.068 . i 33.262 799 4.884 8.101 115000 1,502.955 32.019 36.350 . 372.001 59.456 27.547 IX. . 38.000 9.397 . 27.281 791 2830 4.568 68.000 1,414.373 30.725 52.349 3.750 312714 49.512 20.109 XII. 117.144 11.743 ;52.597 1.294 2.644 9.982 75.000 1,431.929 40.608 182.955 5.086 381.968 53.423 27.764 1023. 111. . 152830 4.788 . 40.684 1.242 2.571 10.185114.570 1,303.476 42.417 3407114376 280.701 44.909 25.678 Vl. . 92.789 5.605 . ; 20.722 512 2.087 5.299 76.397 1,295.136 27.409 235556 2661 216.287 25.583 12.908 IX. . 78.787 3.0081 19.602 676 1.363 3.018 52.420 1.344.667 32.709 501.544 2.5211180634 22.830 10.752 XII. 08.050 11.017. 50.148 779 440 11.767 67.581 1 226.641': 44.185 1,304.973 4.468;258.580 26.873 18.533 1924. 111. . 106908 4.060 _ 43.184 1.620 1.022 10051 109531 1,137.6831 29.320 674.606 4.1013218740 21.380 29.700 VI. . 63.556 6.059 13.116 672 527 9.250 137830 1,084.517 15.843 340.774 1.714 180.793 10.938 15.100 lX. . 77.550 4.597 ' 15.121 1.186 447 9.156156.110 1,240.045 22.716 362.9971.830115.590 8.718 15.200 XII. 151491 9.344 45.206 2.234 509 18.373 161.940 1,260.465*3 34.910 282645 4.386 150.449 11.419 33.900 1025. III. . 173581 0.414 . *. 40.055 3.502 1.031 13.6311183730 1.307.937* 25.718 2112594018142552 10.185 27.200 VI.. 118366 6.483 6.086 24.135 1.155 626 9.578'171.650 1,406.155 18.243 130.116 3.251 85.532 8.084 19.000 IX. . . 119004 4.758 9.775 26.480 2.011 618 8.274195.050 1,423.566 21.182 168657 4.934. 82.764 10.356 20.700 XII. . 207834 16.897 17.106' 85.944 2.176 645 11.716 311.000 1,243.0871 44.660 70618 ' 3631122200 17.027 45.900 1026. 1. 231.361 16.159 . * 83.700 3.832 534 11.907;301.4ö7 1,317.535 49.633 815.434É8.305 156.139 20.525 34.601 11. 228763 9.616 25.333 73.895 3.462 713 12.WOÉ302.179 1,247.823 28.999 786.263 8.042125.803 18.138 32.695 HI. 202394 8.489 27.535 58.014 2.222 343 11.069 295.529 1,171.136 22.338 727.312 9.237 109.471 14.307 36.300 IV. 173415 7.395 30.056 47.516 1.961 442 11.093 272.414 1,093.829 18.414 655537 9.137 98.216 11.320 29.220 V. 154821 6.075 33.670 41.813 1.273 386 7.442 256934 3)1,719.369 17.904 6397518348 98.490 10.703 22.413

VL 150981 5.200 40.034 42.993 024 489 5.965 243302 5)1,751.133 16.983 627287 7.751 83.264 10.272 23.800

VII. . 152495 5.158 46.052 46.761 949 342 3.220 223474 5)1,737.260 10.683 599.917 7.137 79.658 11.013 20.206 VIII í151054 7.268 46.129 47.713 1.212 369 3384 205393 5)1,68—1.507 20.805 567.€')41_7.462 83.090 10.818 19.511 IX. tl48.111 6.818 42.601 44.677 1.325 335 4.837 185207 3)1,648.322 20.695 513.364.7.719 89.434 12.803; 23.500 X. . . ! 51.183 3.088 35.948 50.000 1.813 429 3.929 167826 5)1,635.886 21.341 4769528425 112 922 14 251 29.300

XI. .168320 8.217 20.020 61.467 2.330 571 7032168008 1,630.142 25 899 484078; . 148821 16.366 34.200

XII. '205.350 15.804 29.295 88.854 2.172 17.178 9.3491190340 1,431.840 35.689 571653 181.493 17.000 47.950

;

1927. [, 236404 15.920 33.270 87.100 3.633 56.275 9.748 2085361 1,-151.103 45.658 585687410-290225346 19.370 39.844 11. . 1244257 13.856 31.431 87.100 3.029 80.941 10.596 213.592! 1,315.444 41.142 55962170-618 259.059 19.201 39.772

111. . 208.346 11.294 27.074 72.900 2.104 70.381 8.975 205770 1,187.782 26.949 420.5500.879.227.947 13.568 36.103 2, IV. . 181.175 10.947 22.356 64.801 1.702 58.462 9.871191578 1,133.090 22.154 326.786 9.1152É215316 11.220 31.882 * V. 158332 9.146 18.057 55.200 1.239 39.555 8.515 174 349 1,058.791§ 18.601 262 302 8.797216A41L 9.547 25.460

VI. . 145136 8.323 13.833 50.700 1.130 23.710 5.4101159365 1,069.386§ 17.730 230.507 7.0. ;214603. 7735 24.999

VII. 136909 7.850 11.845 47.500 882 16.994 5.539 147713 1,113.963' 20 5921 211380 6.9642630911 8.404 21.254 Vlll. 135938 7.542 10032 45 300 1.'.'21 14825 6.210132952 112995?) 19.525 181.43716.91'31291.821 8.854 20.163 IX. . 129948 8.595 9.609 44.500 1.251 11.272 5.314116843 1,126.267 20.161 178.916§7.380i305.930 8.330! 22.347 X. . 127352 8.746 8.677 46.700 1.621 8.642 6.743 115732 1,156.27I 20 172 177 012.7.757§332.240 9.873 27.385 Xl. . 159 783 8.595 10.850 59.000 2 449 10.080 8888 136538 1,209.686 20.759 29441317352375734 12 070! 33.561;

XII. 207.120 22.526 10.839 83.400 2.152 13.221 . 165 268 1,104.i105 59.032 519573; 414233 13.701! 00.650

1) L. —— Voiv Bull. Meus. de Stat. (Sec. des Nations).

szervezett munkásságra, részben a munkahiány esetére biztosítanak;—a,

tanottakra (l. bővebben M. St. Sz. 1924. 182—184. ]. és 1927. 213. 1.) vonatkoznak. -— Ces chíffres ne com—ement gue les chómeurs en partie ceux assnrés contre le chónmge; en partie les

les ouvn'ers enregístre's. —— :) 1926—ban és 1927—ben csak a hatósági munkakúzvetítő hivatalok által nyilvántartott munkanélküliek. ——

Pour 1.926 el 1927, seulement les chómenrs relevés par les Offices de placement. complels et, en partie, les ouvríers syndigués;

Depm's (wril 1.922, Elat libre d'Irlfmde exclu. ——

onvriers m gréve dans les mines de charlaou.

; compris les rmwr'ers de mine.

—- 2) Az adalek csak a teljes munkanélküliekre és részben a

5) A szénbányászsztrájkban résztvevő munkásság nélkül. _ .- *) 1927 januártól a bányamunkásokkal együtt. ———

részben a segélyezettekre, részben a halóságilag nyilván-

onw'iers secozu'us; en parlíe 4) 1922 április óta az Ir szabad állam nélkül.

Non compris les A partir de janvier 1927,

(3)

; 3. szám.

az:

A munkanélküliségi válság erősbödését alábbi negyedévvégi adatok kellően szemléltetik:

A teljes [A rés—zwleges

munkanélküliek száma

1925 ! 1926 ! 1927 I 1925 I 1926 ! 1927

III. l42.552109.471!227.94 14.282 8.333[ 61.599 Vl. 85.532 83.264 214.603 6.844 6.650 103792 IX. 82.764 89.434305.93 7.223 14.519133.568 (XII. l122.200l181.493 414283 8.870 10.216140.121

A másik nagy állam, amelynek 1027. évi mun- kanélkülisége az előző évinél kedvezőtlenebb folya—

matot mutat, Franciaország (l. a grafikont), ahol az évek óta tartó munkáshiányt 1926 decemberében munkahiány, váratlanul fellépő munkanélküliség váltotta fel, s a munkapiacon különösen 1927 elején aggasztó rosszabbodás állott be. Tavasszal azután a munkanélkül lévők számának erős meglegyint—

kozása következett be, a munkanélküliség adatsora azonban az év hátralévő részében is lényegesen erősebb mérvű maradt, mint 1926—ban, bár Európa többi nagy államának adataihoz képest, változatla—

nul jelentéktelen. Az év elején magasraemelkedő munkanélküliség ellanyhulása nem annyira a fran—

cia ipar jobb l'oglalkoztatásával, mint inkább a munkásbevándorlás f*sökkenésével és viszont a

munkanélkül álló külföldi munkásság vissza—vannak;

lásának fokozódásával magyarázható. A fmneia, kormány az 1921. évi munkanélküliségi krízishez hasonlóan, 1927—ben is megtette a szükséges intéz—

kedéseket az idegen munkáselem visszavándorlásáA nak megkönnyítése, illetve az országba irányuló munkáshevándorlás korlátozása céljából. Törekvé- seit siker koronázta, ami nemcsak a munkahiány- * ban szenvedők számának fokozatos visszaeséséből, de a munkásvándorlási statisztika adataiból is ki- tűnik: a háború befejezése óta állandó pluszt mu—

lató, erősen ipari jellegű munkásvándormozgalom

irányzata 1927-ben megváltozott; a külföldLipm-i

munkásság betódulása megcsappant (és kisebb mértékben a mezőgazdasági munkásságé is), viszont, és pedig főleg az olasz munkáselem tömeges haza- lclepiilése folytán a hazájukba visszavándorló ide—

gen munkások száma nagyon megnövekedett; vég- eredményben (előzetes adatok szerint) ez utóbbiak száma mintegy 20.000 fővel meghaladta az 1927—ben

bevándorló munkásokét. ! V

Javuló munkapiaci viszonyokat találunk 1927:

ben Nagy—Britanniában és Németországban. Külö- nösen a Németbirodalom munkanélkülisége fejlő—

(lötl az 1927. év túlnyomó részében irányban.

A MUNKANÉLKÚU'EK SZÁMA.

1928 '*'——

szg—gin: Au sz rna — [utni-lle ezer-mille.

9

B

70

r 11

! ll NI IV V VI VII Vlll X XI XM !! Hl lV V VI

mrile Nagy — Britannia — Grande *JW/Éyűű ezer—mm 113 o

a o

'?00

600

Nombre de chőmeurs.

Franccaország —Fr9nce

Nemerország —A//Emay/79

c"'*'-21927.

ugrbmme tengyelorszég 30/0509.

Yll Váll [X X XI Il Ill W V VI Vt! Vlll IX X XI Xll

eler—male Olaszország — 0308

5500

(4)

3. szám.

A teljesen munka nélkül álló szervezet! munkás—

ság száma 1) a januári 585.687—ről októberig 177.012—re csökkent és a kedvező tüneteket mutató nyári, valamint őszi idény után csak az év utolsó két hónapjában vett, igaz, hogy legalább részben szezonszerű okokkal magyarázható kedvezőtlen irányzatot: a novemberről decemberre rendkívül erősen emelkedő munkanélküliség veszedelmesen az 1926 decemberi viszonyokhoz közel hozta gra—

tikonunknak a teljesen munka nélkül lévő szak—

szervezeti munkásságra vonatkozó vonalát. Míg a teljesen munkanélküliek száma a szeptember-de- cember hónapokban 178.916-ról 519.573—ra, aránya pedig a szervezett munkástörzshöz viszonyítva 4'6%—ról l2'9—re (1925 dec.-ben 19'4, 1926 dec.-ben 16'7%) emelkedett, a részleges munkanélküliség

növekedése valamivel enyhébb; a rövidített munka- idő mellett alkalmazásban állott munkások száma szeptemberről októberre 93.113-ról 79.076-ra szállott

alá, majd novemberben 86.905—re, decemberben

pedig l23.207-re nőtt és arányszáma az év végén

3'l%-ot (1925 dec. 198, 1926 dec. '7*3%z tett. A

szervezett munkásság teljes és részleges munka—

hiányának mérlegelése alapján számított foglalkoz- tatottsági index (teljes foglalkoztatás::lOO), ok—

tóberben 95'l-del állott az évi maximumon, majd novemberben 92'1-re és decemberben 86'4—1'e ha- nyatlott vissza; a viszonyok ugyan kedvezőbbek, az évvégi irányzat azonban rosszabb, mint 1926-ban, amikor a három utolsó hónapról 83'2, 83'7 és 8124-es indexet jelzett a német statisztika. Az 1927 téli idény az építőipart jóformán átmenet nél—

kül, hirtelenül hozta súlyos helyzetbe, mig a fa- ipar az idénymunkanélkülise'ggel szemben ezúttal sokkal cllentállóbbnak mutatkozott. Az alkalmazási lehetőségek romlása a ruházati- és bőripari ada—

tokból is előtűnik, viszont a textilipari munkanél—

küliség, alig emelkedett.

A szakszervezeti munkanélküliek a(latsorához hasonló folyamatot mutatott 1927 utolsó negyedé—

benk a munkanélküli segélyt húzók (Hanptunter—

stützungsemptánger) létszáma is, mely a szentem-*

ber-október havi javulás után az utóbbi hoban ki—

mutatott 339.982-ről novemberben 604509-10, de-

cemberben pedig l,187.274-re ugrott fel. A munka—

viszonyok ilyen irányú fejlődésében elsősorban az idénymunkálatoknal alkalmazottak tömegesebb el- bocsátása, de némi gazdasági feszültség, sőt bizo—

nyos mértékig a segélyezésre jogOSnltak körének október l-gyel kezdődő kiterjesztése is visszatük- röződik. Ugyancsak növekedett a uálságscgély! él—

vezők (Kriesenunterstützc) száma is, a szeptember 15-i l36.576-ról a dec. 31—i 211.47'?-re és viszont a szükségmnnkálatok (útépítések és más külső mun-

kák) téli szünetelése következtében természetszerű—

1) Ezekben a számokban a mezőgazdasági mun- kásság nem foglaltatik benn

——291-— 1928

leg 92.858-ról 21.193—ra esett a szükségmunkások adata. A Birodalmi Statisztikai Hivatal szerinti) :!

munkahiányban szenvedőknek a különféle adatok egybevetésével számított kb. teljes száma az év, utolsó három hónapjában 1926 negyedik negyedé- hez viszonyítva a következő volt:

A munkanélküliek becsléssze—

[ d 6 p 0 n t rinti teljes száma

1926 (1927) 1927 (1928)

November 1. 2,014.000 697 000

December 1. 2,009,000 1,049 000

Január 1. 2,350.000 1.736.000

Nagy—Britannia és Észak—Irország munkanélkü-

liségi adatai jóval kedvezőbb kepet nyújtanak a

munkapiacról az 1926. évi válságos helyzetnél. De nemcsak az előző évhez, hanem a háború —— belye—

sebben a leszerelés befejezése, 1920 —— utáni egész időszakhoz képest is javulás mutatkozott 1927—ben a brit munkapiacon. Ezt bizonyítják a munka- nélkül álló munkásoknak a biztosított létszámhoz viszonyított alábbi százalékszámairik

Évi átlag Díja 81th

1921 17'0 17 9

1922 14'3 12'8

1923 11'7 10'6

1924 10 3 107

1925 11'3 10'4

1926 . . . 12'5 11'9

1927 , . . . 9'7 9'8

Az 1927. évről újólag között korrigált arányszá—

mok szerint az évi minimum májusban tt'7% volt:

ez a szám, valamint a júniusi 8'8—es arány is ala- csonyabb az 1920 óta eddig kimutatott (1926 ápri—

lis havi) minimális arányszámnál. Az 1927. év l'o- lyamán egy-egy iparág tevékenységet korlátozó, részben idényszerü depresszió a munkanélküliség kedvezőtlenebbre fordulását komolyabb mértékben még a téli hónapokban sem idézte elő. A szén—

bányászsztrájk befejezését követő gyorsütemű ja—

vulás úgyszólván minden iparágat kedvezőbb kö—

rülmények közé hozott, s az évvégi helyzet az 1926 deeemberihez viszonyítva, mely utóbbi időpont még a válságos periodnsba esett, természetszerűleg min- denütt kedvező. Megemlítendö azonban, hogy .a szénbányászat valamivel kedvezőtlenebb helyzetben

dolgozott, mint két év előtt, amikor (1925 decem—

berben) a munkanélküliségi arány ebben az ipar- csoportban 11'3% volt, míg most, 1927 decembe—

rében l7'3—et tett. A szénbányászat mellett a hajó—

építőipari, továbbá az építő- és a szállodaipari mun- kahiany emelkedett valamelyest az elmult ev vé—

gén. Mint a legtöbb államban, Nagy—Britanniában

*) L. Wirtschaft und Statistik.

?) L. The Ministry of Labour Gazette.

(5)

3 szám

__ 292 *.

sem teljes a munkanélkülieknek táblázatunkban feltüntetett létszáma. Német statisztikai becslés sze- rint a kimutatott adatokhoz hozzászámítandó a húzó, de munkaképes, munka—

hiánybau szenvedő egyének száma, akik a törvé- nyes szabályozás szerint munkanélküli segélyben nem részesülhetnek. lizek számbavételével a mun—

szegénysegélyt

kanélküliek száma a brit szigetesoporton novem- ber elején mintegy 1'42 millió volt.

'— Nagy-Britannia és lÉszak-lrország adatainak ki- egészítéséül alabbiakban közöljük az Ir szabad ál- lam táblázatunkból hianyzo munkanélküliségi adatait:

_ A munkanélküliek száma

H 0 -

1920 1926 1927

Ill. . . . . . . 59.362 34.331 27.105

Vl. . . 44.795 31.248 22.776

le . . 29.837 25.063 .

Xll, . . 35.858 .,7.014

1027 augusztusában 22.122, november havában

pedig 25.586 munkanélküli volt az ir szabad állam-

ban, ami a munkanélküliség esetére biztosítottak

összlétszamahoz viszonyítva t—l'ti'M—nak felel meg.

Közép-Europa államai és az utódállamok kö—

zíil 1927 folyamán Cseh-Szlovákiában mutatkozott a legkedvezőbb folyamat, míg Ausztria magas mun- kanélkülisége az egész évben kb. az 1926—ossal pár—

huzamosan alakult (l. a grafikont is). Az évvégi általános szezónjelenség, a munkanélküliség foko- zódása természetesen Ausztriában sem maradt el:

az építőipar inunkanélkiilieinek száma a szeptem—

berben feljegyzett 10.588-rél decemberben 44.739—re emelkedett és más kisebb iparcsoportok mellett a ruházati iparban is elég tekintélyes rosszabbodás mutatkozott. valamint az ipari segédmunkások eso—

portjában, ahol a kereset nélkül állók állandóan magas száma a nehéz elhelyezkedési lehetőségek miatt szeptember-december hónapokban 44.768-1'61 63.780-ra szökött fel. Az osztrák munkanélküliség 1020 utolsó negyedévi adatainak értékelésénél figye- lemmel kell lenni arra a körülményre is, hogy a (itt évnél idősebb munkanélküliek kb. 17—20000 főnyi létszáma október 1. óta ez adatokban nem szerepel; ez a munkáscsoport ugyanis a munka- nélküli gondozás hatásköréből az öregségi gondo—

zás hatásköre ala utaltatott. Ha ezek számát is tigyelemhe 1026 december havi lét—

számmal (205350) szemben mintegy 20.000 főnyi többletet, mulat Ausztria mult évvégi munka—

nélkülisége.

vesszük. az

lz ország gazdasági tevékenysegt'rnek fokozó—

dása, iparának jobb munkaviszonyai Lengyelország)- bun a nulnkam'dküliség enyl'iiilését idézték elö. .t munkahianyban szenvedők száma itt a februári 2l3.592-ről októberig liö.732—re csökkent s bár decemberig a szokásos leli munkanélküliségi hul—

lámmal "33.2681111 emelkedett, az elöző deeemberi a svéd statisztikai ahol a szakszervezetekhe tömö—

l90.140-es adattól elég messze maradt; A len statisztika szerint a nem kvalifikált munkásság rében mutatkozott a munkanélküliség legerősebbf mérvű ingadozása, amely egyúttal a végszámok ala- kulását is a legeröteljesebben befolyásolta: ezek—

között ugyanis februárban 87.578, 3 eptemberhen 39.131, novemberben pedig 54.018 állott munka"í nélkül. Az egyes tartományok közül Szilézia, Lodz és Kielce produkálják most is a legnagyobb Szá—'

mokat. , _

Hollandiában 1927 folyamán a munkapiaemr—

az előző évihez nagyon hasonló viszonyok ural;

kodtak s a munkanélküli létszám kis ingadozásait április-november hónapokban állandóan 20.000 kö rül mozgott, decemberben azonban rendkívül m gasra (59.032—re) szökött fel; a munkanélküliség esetére biztosítottak 6—7%—a volt, munkanélkíil (kivéve decemberben, amikor jóval _magasabbra emelkedett). Belgiumban ez az arány, ugyanakkor"

l'2—l'4%-ot tett s csak decemberben nött

it'ti-re, amikor az abszolútszám is ra _no-

vemberi 8.595—röl 22.526-ra emelkedett. Az egész, át kedvezőtlenebb adattal találkozunk lte_

gium reszleges munkanélküliségi statisztikái—(tban—

:iz előző év (lCCPKnbel' havában kimutatott rövid mnnlmszakaszos munkásszáuiot (17.889l 1927 mind—

egyik hónapjának adata meghaladta, söt a decem—

beri létszám, 35.006 (a biztosítottak 5'69á-a) közel kétszerese volt a tizenkét hónap előttinek. Kisebb téli emelkedés, de általában kedvező irányzat mu—

tatkozott Svájc munkapiacán.

éven

Az északi és skandináv országok közül Norvé—

g/íúnuk a tz'iblúzatban között munkanélküliségi artat—

sora esupáu a 10 munkas szakszervezet statisztika—- jat tartalmazza. liz a statisztika a legújabb nép- szövetségi ..llullelin mensuel"*-ben a munkaközve- títö lit-'alalokban regisztrált munkanélküliek ada—

taival egészült ki. Ez az új statisztika, amelynek leg- jellemzőbb evi négy adatát alábbi tablz'tzalnnklm foglaltuk, az előző két ___év adalaihoz viszonyítva vsak lSt'JS-tel szemben mutat bizonyos mértékű

növekedést: .

A munkanélküliek száma

H 0 1925 1926 1927

III. . . . . . , 15.522 26.392 29.112 Vi. . . . A . . 9.963 19.300 19.854 IX. . . . . . . 12.646 20.128 18.915 Xll. . . . . . . L26276 30.558 28.532

Norvégiában. ahol a szakszervezvti tagoknak movemberlwn 24'8%—a; állott munkanélkül, de Dániában is elég magas a munka—

kb. egynegyede

ta'—lküliség. llt a szervezett munkásságböl a nyári hónapokban tti—17973 szenvedett munkabianyban, majd deeemlwrben 30'5-1'0 emelkedett ez az arany.

Ugyancsak erős deeemberi növekedést, de általán ban alacsonyabb imu'ikanélküliségi színvonalat: Jelen

(6)

3. Szám,

—- 293

1928

rült munkások közül augusztusban 7'9, (lem-mber—

ben 18'6% volt munka nélkül, Állandóan elég kis számokat mutat Finnország; nninkanélküliségi sla—

tisztikája. A táblázatunkban nem szereplő két balti állam közül, amelynek munkanélküliségi tuladni ís—

meretesek, Lettországban valamivel több munka—

nélküli munkám van, mint Eszlorszáylmn:

thx, munkanélküliek színig) H (, ! Esztmszágban Lettországban

7 ; 1335 ! 1926 t 1927 1925 t 1926 1 1927

,,_,,,,,__,__,____,,-, (

lll. . ! 2.867i 1.916. 4405 4.214 3.659% 4.028 Vl. . 1.771' 1051? 1.907 1.169 936; 882 lX. .! 883 811l 1.201 910 932 1.422 Xll. 3.213: 3.8075 4.437 5097 5234 6.399

MEZÖGAZDASÁG e

l;'il)lz'izalunk :snpán Konudu a(,lutsorz'it lnrlulnmzza, nbol :! .szer—

wzelt nmnkásságnnk llv——t')%-;i niunkzmólkül l$l27—bcn. Valamivel nagyobb arányú munkanélkü—

liséget találunk zi

Az Európán kívüli államok közül volt

táblázatban nem szereplő Aun—_

egy kevéssel még nagyobbat (kb.

10%-osai) l'lj-Zélandon. Mindezeknek az adatoknak összehasonlításánál azonban nem szabad szem elől Itáliában ós

téveszteni, hogy a nemzetközi niunkanélki'iliséyi statisztika módszere csaknem országonkint eltérő s az adatok tekintélyes része, akár a szakszervezeti akár a munkásbiztosításí statisztika szolgáltatja is azokat, más és más mnnkáslönwgi'c vonatkozik.

'I'Ii. L. (Ir.

nlllllllnnllllnlll'l .lllllllllll ! Il IIUIII Ill.-llllllll-Il

'!!!UF!F'!

Mezőgazdasági termelésünk az 1926/27. gazdasági évben.

Production (tancolt: de la Hongrie dans liannée agricole I92ó'——27.

Résume'. Dans l'onnée ((grieole 192034

1.927 lo super/("cic seniée eu Ironient (( (um—

menté .senszbli ment (7 8'6), [(( prrodiulion

de cette plunte (igriiole, lu plus importonti'

en Hongrie. présente une tendonce toujours (rroissunte. En eonséouence (les dispositions

prises par le ministere (le l'Agrieulture, les

super/letes ensemeneées ont considérálde- ment (lugnienté pour le houblon (276775) rt le lin (19923), les (fultures de lubue el

de poznmes (le lene ont aussi pris de l'ex—

Iension (9'8 et (TT/%). P((r contre, ont (limi—

uué les super/ieies semées en eolzu (3395),

(woíne (63376 ), seigle (5'27;) (t orgei(t) 2 % ) Pár [es sinistres, 1% (les super/utes en St'IllülK'ét'S (: été totálement ruiné. (fest le

seigle (F(iutomne (]ui en (( son/fert le plus, pur suite (le [(( gele'e de mai; (lux ((utres I)l(lll—

les (igi'i('()les, [es (lég/(its (:(lusés se répurtis—

sent llSSt'I proportionnellement.

L"(uigmentátion (le Io super/ide ense—

mence'e en froment n'u pus été proportion—

nelle (((( résultát (le [(( production. Lu ré—

('olle moi/enne ;; (?S/' restée (le 51 % (ui—(lcs—

sous (le F(innée (igricole 1925 1926; si

elle (amit été égole () ('elle de P(lIUléC pré- ("édente, on (wmit produit I,]IS).828 (] (le plus. Lu moyenne de la production du seigle fut —l)e(iucoup plus muuvoise, () cause

de la gelée de mai.- elle (( été inférieure

de 22'7% ("( celle de 1925m1926. Lu

moyenne (lu rendement (( également (limi-

nué pour Forge. l'uuoine et le mois; por-mi les principuux produits. elle n'u (Uly—

menfé (pielgue peu (Illl' pour [(( pomme (le [erre.

gumit (lux pluntes ('ominerciulcs, lu

moyeune de la production du tubuc et (les [ilásses (le chonvwre (( (lépussé légéremenl

["(innée derniere; pur ('ontre, celle (,lu (olzu,

(tes filosses (le lin et des gmins (le, ('hunvre

et (le [itt (( été ínférieure (1 1925—1926,

Le rendelnem moyen des principatus her—

hes fourrogéres (( également (liminue'

()u eonstotc (mee regret ([ll'en général.

les résultats de Io production ont été bien plus futbles (pie (luns l'onnée (igriroli. pré- védenie.

Az elmult gazdasági év lerinöterületére, valamint termésmennyiségére vonatkozó statisztikai adatok vizsgálatánál. mint Osz szeállításunknak az 1925/26. évre is vissza—

tekintő adataiból megállapíthatjuk egyik

legfeltűnőbb jelenség tl búzával bevetett terület elég nagyarányú (7'8%) növe—

kedése. Legfontosabb gazdasági növényi'ink termelése tehát még mindig emelkedő, len- (lenciát mutat. Százalékos arányban a bú"

zavetésterület emelkedésénél sokkal kima- gaslóbb a komló bevetett területének (276'7%) ugrásszerű emelkedése. Ez a ha—

talmas előtörés a földmívelósügvi kor—

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Érdekes mozzanat az adatsorban, hogy az elutasítók tábora jelentősen kisebb (valamivel több mint 50%), amikor az IKT konkrét célú, fejlesztést támogató eszközként

kusnak csak igen rövid és tömör áttekin- tést kell nyújtania az itt tekintetbejövő kér- désekről és feladatokról és azokat még érintenie is csak abból a

gyüjtése 39 állam és Columbia kerület népmozgalmi statisztikai feljegyzéseiből, a Metropolitan életbiz- tosító társaság jelentései, az állami Census Buren 78 nagy

A kereskedelmi mérleg aktívuma pedig (317 millió pengő), ugyanez idő- szakban csak 400 ezer pengővel volt kisebb a mult évinél.. Hogy a belföld ellátását a fontosabb

Envers llltalie, laauelle a figuré pour 11'300 dans le commerce de la Hongrie (contre 10'5% llanne'e derniére), les exportations hongroises ont monté dans une tres grande

Pour [es 3 premiers trimestres de 1937, les importations représentent 344 millions de pengős et les exportations 43232 millions, par suite de guoi notre balance commerciale accuse

lal, 393'2 millió P értékű kivitellel és 94"? millió pengős kiviteli többlettel zárult. A behozatal értéke 46'4 millió pengővel maradt el az 1937. évi első kilenc

Kiivitelünkben csak a nyersanyagkategória mutat hatalmas, 61'5 millió pengős emelkedést (főként búza, élő állatok), míg az ipari export kedvezőtlen alakulása folytán