I.u.. '. ,; . 'I- !!lll _ . .. . III.-- ...-I- , .
uton-ol ' ' nu ..
a SZOCIÁLIS STATISTIK e
. ..,LA, );A.
." CII-Idlhlltlhlll .. .na-c' A . non-n [' '*'
Munkanélküliség és munkapiac Magyarországon az 1927. évben.
Chómage et marché du travail en Honmgm'e en 199/.
, Résumé. A la [in de déeembre 1927, les syndicats social-de'moerates et socialistes- chrétiens ont releve' 14.368 chőmeurs ( 8.956 pour Budapest et 5.412 pour la province), ,15'5%_de plus gifau mois précédent et :35'7% de moins guien décembre 1926. La
,proportion de liaccroissement a dépassé les
,années préee'dentes. Si llon considere la moyenne de 1924—1926 comme égale a 7100, Pindice du chömage monta de 389 a 600 depuis octobre dernier. En province le .chómage a augmenté bien plus (31'2%) gala Budapest (7'7%). Parmi les sans-tra- vail, le nombre des hommes s'est élevé a
; 12.668; cel—ui des femmes est tombé a 1.700.
Dans le bátiment, le nombre des ehó—
meurs est monté () 3.343 ( —l— 80'2%); dans Pindustrie du cuir, a 916 H— 43'1%); dans ,I*industrie du bois, a 780 (39'7%). Compa- rativement anemois précédent, H a diminué dans Pindustrie polygraphigue (— 23570) f parmi les employés (Phótel et de restaurant
;§(——— 6'7%) et les travailleurs intellectuels (— 6'0%). Pour toute llannée, (fest dans le bátiment gufil a varié le plus et dans le
vetement le moins.
Le mouvement des Offices de plm'v-
;ment a diminue' en décembre: ils ont enre- ,gistré 5.359 offres diemploi, 14.231 deman—
des et 3.526 placements réussis. Sur 100 offres, il y a eu 265 sans—travail rlont on a place' 24'8% (a Budapest seulement 19976 )- et 66 placements. La situation du marché du travail s,est aggravée, surtout dans les villes munícipales.
En examinant les chiffres ante'rieurs, on voit gue le chőmage a brusguement aug- menté en 1924. A prés avoir atteint son point eulminant dans ie I" trimestre de 1925, il oscillait a un assez haat niveau jusgirau
printemps de 1926. Depuis, il s'améliornit eSsentiellement, et c'est en oetobre 1927 onti!
s,est amélioré le plus.
Rapporte'e a llelfectif des membres assu—
rés obligatoirement des organisations d*as- surance sociale, la proportion des chómeurs oscillait entre 1'4— et 5'8% au cours des (]natre dernieres années.
A la [in de 1927 clest dans le bátiment , au on avait le plus de chómeurs (23395);
venaient ensuite Pindustrie du fer (215% l * et les travailleurs intellectuels ( 15 5% )
Én 1927 dlaprés les Offices de place—, ment, le marché du travail a été le meillen; _ en septembre et le pire en févríer.
!. Az 1927. december havi adatok.
A legfrissebb adatok a munkásérdek—
képviseletek nyilvántartásai szerint azt munk tatják hogy a munkapiac helyzete 1927 december havában tovább romlott és így a munkanélküliek száma a várható idény—
szerű emelkedést meghaladó mértékben nö- vekedett. Minden jel arra mutat, hogy a két év óta tartó kedvező konjunktúrát, mely lassan bontakozott ugyan ki; de tartósnak ígérkezett, __ remélhetőleg csak átmeneti- leg ——- bizonyos fokú visszaesés, megnehe—
zült gazdasági helyzet követi. A gazdasági élet hullámjárása leghamarabb és legérzé—
kenyebben a munkanélküliség alakulásában jut kifejezésre. A népmozgalom és a népes.—
ség összetételének megváltozása lassabban, későbben hat a munkapiacra. Ennek a ha- tásnak a kimutatásához egy-két évtized adataira volna szükség.
A szociáldemokratalés a keresztényszo—
cialista szakszervezetek adatai szerint 1927 december havában összesen 14.368 egyén szenvedett munkahiányban, vagyis 15'5%—
kal több, mint az előző hónapban. Ez a nöi vekedés annál jelentősebb, mert bár a mun—
kanélküliek száma decemberben mindig emelkedni szokott, a szaporodás arány—
száma a rendelkezésre álló négy évre visz—
szamenő adatok szerint egyszer sem köze—
lítette meg a fenti százalékot. A december havi szaporulat ugyanis 1924-ben 5'5%, 1925—ben 1'8%, 1926—ban 1(l'8% volt. Vi- szont a munkanélküliek száma az elmult év folyamán annyira csökkent, hogy az év- végi létszám a novemberi és decemberi gyors emelkedés mellett sem mondható rendkívülinek, hiszen az még mindig 35'7%—kal marad el az 1926. évvégi álla—
pottól.
§
§
1. szám.
A jelzőszámok, t. i. az 1924wm1926. évek átlagát, 28.713—mat, százzal véve egyenlő—
nek, 1927-ben havonkint a következő hul- lámzásról tanuskodnak:
1927 január . . . , . . 761 1927 február . , . . . . 73'3 1927 március . . . . . . 68'5 1927 április . . . 6413 1927 május . . . 51'7 1927 június . . . 4513 1927 július . . . 442 1927 augusztus . . . . . 43'3 1927 szeptember . . . . . 403 1927 október . . . 38'9 1927 november . . . . . 43'3 1927 december . . . . . 50'()
A múlóban levő konjunktúra okozta hav- tározott javulás október haváig szakadat- lanul tartott s ekkor 38'9-cel mély pontját érte el. Az év végére a munkanélküliség színvonala éppen felét éri el az előző évek átlagának.
A munkanélküliek számának területi megoszlását vizsgálva azt látjuk, hogy a munkapiac megromlása vidéken jóval na—
gyobb arányú volt, mint a székesfőváros—
han. Az alkalmazás nélkül maradt munkás—
törzs ugyanis november óta a vidéken 31'2%—kal, Budapesten 7'7%—kal nőtt, m'i- nek folytán a munkanélküliek országos tö-
niegéből 62396 (novemberben 66'8%) Bu—
dapesten, 37'7% (novemberben 33276) vi—
déken tartózkodott. A vidék rovására tör- tént eltOlódást elsősorban a mezőgazdasági.
munka hiánya, másodsorban az idézte elő, hogy a vidéki törvényhatóSági jogú váro—
saikban, mint a hatósági munkaközvetítő
HiVatalok adataiból alább látni fogjuk, a közvetítési fórgalom különleges nehézségek—
, kel küzdött.
A munkanélküliek nem szerinti meg—
osztása terén folytatódott a már november- ben jelentkező irányzat, amennyiben az el—
helyezést nem talált férfiak száma 10.716—
ról 12.668—ra emelkedett, a nők, száma el—
lenben 1.722—ről 1.700—ra apadt s így a fér- fiak arányszáma 86'2%-ról 88'2%-ra nőtt, a nőké 13'8%-ról 11'8%—ra csökkent. A jelenség oka az építőipar téli szünetelése, mert az összes nyilvántartott munkanélküli
építőmunkások (3.343) férfiak voltak.
_ Ezzel kapcsolatban áttérve a munkanél—
küliek foglalkozás szerint való— tagolódásá- nak vizsgálatára e tekintetben az egyes fog- lalkozásoknál az országos átlagtól meglehe—
tősen eltérő viszonyokat találunk. Minde—
Pénzintezeti tisztv. §
1928
l. A szociáldemokrata szakszervezetek által ki- mutatott munkanélküliek.
Nombre des chómeurs felezés par les syndicats social-démoc'rates.
§§1926 1 9 2 7
Foglalkozás §§X11_'
xu. _y
Profession Össz összl §AEPÉÖI"DU",' Total Total § 11233" §,ng
Aranymíives %;
Orjöwes . . , . . § 21 112 94 - 18 D'
Borbély §
(foi/921473. . . . . § 28 84 84 m— * Bőrmunkás szticsök §
Ouvriers m cuir . . 148 203 85 118
Böröndös :
Faíseurs de malles . _ 83 86§ 81 5
Cipész ; ,
,Cordonm'ers . . . ; 522 598 507 91 Élelmezési munkás !
,Ouvr. d'alímentah'on § 567 547 544 4 3 Epltömunkás x §
Oum'. m bátímcnt . § 4.750 3 311 3.311 __
Famunkás §
Omfrz'ers en bois . . § 992 759 727 32
Fényképész _ , ' l
Phatagraphes . . . 06 14 :) g
Grafikus ; _
Omgriers graphigues § 47 83 29 34
Gépjárművezetök ; ,
Chauff. d'aulomob. 3 v— 99 99 _—
Húsipari munkás _ ,
Ommd'ind. de la viande 028 004 504 --
Kalapos .
Chapeliers . . . . 78 71 35 38
Kereskedelmi alk.
Empl. de commerce § 188 140 128 12
Kesztytts ,
Gantwrs . . . . . § . 3 .- " ——
Knnyvkötö _ f
Relieurs . . . . . 53 201 112 89
Magántisztviselő
Emptovésprivés. . §1.132 459 267 1927
Mintakészitő " ,
Fm'seurs de modéles § 79 55 65 "._. '
N umdász í '
ypographes 370 425 278 147 ;
' .
Efnplid'élabl.dccrédzt 2.537 1_153 857 296 _
l'enzint. segédm. § '
Oum'. auxil. d'établ. §
de .Jédít ... 45 15 15 "
Segédmunkás §
Ommers aulezaires § !) 8 8 "
Szabó ** §
Taillem's ... 286 ' 296 207 89 Szállítási munkás !
Ouwiers de transporl § 87 _-
Szállnd_ai,éttermim. '
Ouvr.d'hóteletdereslaur. § 588; 652; 504 148
Szobrász % í § §
y..— (D G? 00 _)
Sculptem's . . . . § 56 41: 41 W
Textilmunkás
_Ouvi.d'indu$ír.textile § 55 49 23 26
Úveges §
Vthvzrs . . . . . § 41 36 36 *—
Vasmunkás §
Ouvriers enjer , . ? 6.891 2.764 2.734 30
Vegyész ;
('himíttes . . . . ? 109§§ 44 512 12
Zenész 35
Musicz'ens . § 154§§ 159 148 11
Összesen —- Totál:
Ebböl Budavest . , -
Don! (( Budapest: § 11 959§ 7.633 §
: §
20.712'§*13_o45 11.645 1.400
§ 1 (§
?
1._ szám.
——46——
_1928
ll. A keresztényszocialista szakszáttvezetek által
kimutatott budapesti munkátlélküllek.
Nombre des chómeurs de Budapest, relevés par les syndicats socialistestchre'tiens.
1926 1927
XII XII.
Foglalkozás Ebből-Dan!
-Pro—fession g § !: _Te_
) te te § §
; ' És 3)— Éí 25
'
ríCípész és börmunkás —— 007—
_§ donniem' et oumiers en cuir Egészségügyi alkalmazott ——
;.4 (I) M CO PO db 00
436- . 1.620
en fer et en metauz , ; 3l7 Összesen —— Total
! M',fe'—ff'hrvf;t*
3ekelőtt szembe szökik hogy a munkanél—
üiiek számának erős szaporodása orosz ánrészben az építőiparra és :) faiparra esik.
Az előbbi iparnál t. i. a munkanélküliek száma az előző hónappal szemben 802/5- kal .3. 5343- ra az utóbbi iparnál397%-kal 780111 ugrott. Ez a körülmény remélni en—
edi hogy ;) munknpiacon tavasszal erősebb Éavulás áll be. Nagymértékben nőtt a mun- ganélküliség :) bőriparban is hol 'a létszám _ecemberben 43 %-kal 916— ia emelkedett.
A vasipm ban 3.081 munkanélküli volt
§4'9%--kal több, mint novemberben Az élel—
Énezési ipar 1. 098 munkanélkülijo csak cse- kély (12%) növekedést jelent.
Javulás mutatkozott a vsokszorosító és
ánűiparban,
() szállodai (')s éttermi alkalma- Employe's sam't . . . 94 81 16 65 7Élelmezési munkás — Ou- '—
.? vriers d'al'ime'ntation . 17 23 23 ——
;;Épitőmunkás — Ouvriers en .
' bát'immt. . . 12 32 32 -——
Éttermi alkalmazott —Ém— ' _ ; plug/ée tie resíáu'i'aút . . 247 3109 lm 8 j ,leamunkás —— Ouw. e—n bois 18) [21 21 — ) EFestőmunkás —- Peintres en , ' *
"; batiment . . 26 19 10 m '
Húsipari munkás—-— Ouvriers _ :
) (l índufstrz'e de la vicmde . . 29 24 24 — § Kereskedelmi alkalmazott —— '
! Employés de commerce .. . 83 120 105 15
Könyvkötömunkás —— Ou— ' :
; orders relieurs . . 19 27 , 16 "__11 _;
§Magántí$ztv. ——Employe's priv 138 347 7163 184 5
Molnár és malommunkás —— ' ; _
% Meumlers et ouvr. de moulin —— — _. —— ?
§,Pénzint. altiszt —— Gargons ;
§ de bureau détabliss. de ("rád. 420 129 129 — ? ,Segédfnunkás —— Ouvriers
§ aumiliaires . , 12 8 8 -— :
'Szabómunk. — Ouvr. tailleura 42 16 13 3 ;
Textilmunkás —— Ouvm'ers , )
§; d'industr. tem/éle, . . 93 21 -10' 11 ; Vas- és fémmunkás _—_— Ouw. " '
3717. 4— ; 1.323 1.023 360 §
zottak körében és a szellemi munka terén.
A munkahiányban szenvedők száma ugyanis :) sokszorosítő— és műiparban 235%-kal"
502—re, :) szállodai (')s éttermi alkalmazot- taknál () 7,o kal 761re, végül a szellemi munkások között 6 0% —kal 2. 219--r() fogyott.
Bár az alkalmazás nélküli szellemi munká—
sok száma még mindig igen jelentékeny, különösen, ha figyelembe vesszük hogy a többi foglalkozási csoporttal szemben itt a legkisebb hányad tartozik valamely szak—
szervezethez. mégis örvendetes tünet hogy ez a csoport :) munkapiac általános hanyat—
lása mellett is további javulást jelez
III. A munkanélküliség jelzőszámal néhány ton- tosabb foglalkozási csoportnál az 1927. évben
havonkí—nt (az ,lü4—Jl926. évi átlag : 100).
India-es du chómagc dans guelgues groupes de profes—
sums (moyerme de 1924—1926 —: 100).
Foglalkozási csoport — ) Groupesdeprafessians
! l :(
e )eia ( — : ev * *S*—' _:
sk ! ' S § 03 33 %,
, '*'-:; í *— [§"'* ) "45. 3422"
—V — Ni ): 3 ": 5'2 En ou
Av,l10 iz § § a GM _): w§
s?) . 5 Én 5, m" 3? §):
Anne'e._ _n.§—:_ %a ):: 2138: .e—ÉN (e§ ' S::__, 33—i)o ::: §
Én 'a e 9-3 ....u % ——- "n): a:
mats ,o. -— .,); _ ma: m. 3
mio § R ';3 "Du 53 8): 'g'G*._:—;
33 .."3 lév §?) 33 393 van: 333 Ég)
(§ . '.' * . . . . ,
ÖÉ (:(—§ E); 23 %n 23 Én ;; 355
S-— § *O 3§ ; D.— 0: N NN
Pak—N na'—' az" ÖN );le (n'—' mm a:
1927
[. 853 492 700 1333 90"? 826 II. 727 477 75 9 128'5 85'5 85'4 ) Ill 739429 669 626 978 638
IV. "(34366 419 4535 943 612102 1 557 V. 683 30 0 39 6 672 991 191 1047 15'0 87 VI. 579224 51 1 7l'l 863 91 992 246 7 (Vll. 49'219'8 617 806 793 14'41145 36') 7 )VHI. 157 7 18444'8 743 681! 136 1181 493 71
IX. 40 7 205 419 903 664 17'3§100'5 514 6 X. 398206 513 808 669 17'7'1060 626 611
* Xl. ; 3549 945 794 30 8, 776 89'067'4 XlI. 78 61002 803 55'5; 809 643 5450
I
777 641 98'1 82'4 68'6 969 933 628 944
É. 4 3.1 m CHO!
r.
_ A [II. táblázat a munkanélküliség ála- kulását ;) főbb 'l'oglalkozási esop()rtokil:')l
az elmult évről hónapról hónapra tünteti
fel, még pedig az 1924—"1926. évekátlagá!
hoz viszonyított jelzőszámok alapján. Ezek, () jelzőszámok különösen annak megvizsgá) lására alkalniasaki hogy az egyes foglalko—
zások körében egyrészt milyen változások történtek az előző évek s7mvonalav11 szem ben, másrészt milyen mértékű és milyen
irányú hullámzás—történt az 1927 év fo)
lyamán. Az első szempontot tekintve leg kevesebb változást tapasztalunk a ruházati iparban hol () ielzőszám áprilisban átme)
1. szám. —— 47 —-- 1928 netileg leszállt ugyan 45'5—re, de az év vé—
gére kisebb-nagyobb ingadozással ismét 100'2-re emelkedett. Legkevesebb kilengés mutatkozott a SOkszorosító— es műiparban.
hol az arányszám az év végén 80'9—ben álla—
podott meg. Hasonló a helyzet az élelme—
zési iparban (80'3) és a bőriparban —— de itt már nagyobb ingadozásokkal (786). Az építőipar, a nyári és őszi hónapokban annyi munkához jutott, hogy a novemberi és de- cemberi visszaesés dacára még mindig csak 55'5-en áll. Természetesen a szélső számok ebben az iparban távolodnak el leginkább egymástól úgy, hogy az indexszám a feb—
ruári 85'4-ről júniusban 9'1—re zuhant. A faiparban nincs túlnagy hullámzás, de a színvonal az előbbi (')vek átlagának körül—
belül csak egyharmadrészét teszi. Tartós és fokozatos a javulás :) szellemi munka terén, hol a januári magas (98'1) jelzőszám decemberre (')4'9—ra csökkent. Hasonló a helyzet a vas- (És fémiparban hol a moz—
gás 8.)8 es :)9 :) között lefele. történt.
Az Állami Munka/rö:vetítő Hivatal ada—
tai szerint a hatósági nmnkaközvetítők for- galma december havában meglehetősen megcsappant. minthogy pedig a csökkenés mértéke a sikerült közvetítések számánál volt legnagyobb, a munkapiac helyzete vi—
szonylag kedV(;)zőtlenebb lett, ami összhang- ban áll a szakszervezetek által kimutatott adatokkal. December havában az ország egész területén (3559 munkahely nyílt meg,
melyre 14.231 munkakereső jelentkezett,
akik közül 3.526—0t sikerült közvetíteni. Az előző hónappal szemben a
munkahelyeknel 1()'7%' () számánál 7876 vvegül a
i))unkakeres'ők
eltérést takar. amennyiben Budapesten 30'3'%—kal kevesebb, de videken 2'5%—kal több közvetítés történt. Száz munkahelyre novemberben 231. decemberben 265 mun- kakereső jutott!) minek folytán a munka—
keresők közül novemberben 27'9%$-ot, de- cemberben csak 248%—ot lehetett elhe—
lyezni. Viszont a munkaadók kívánságát valamivel nagyobb mértékben (65'700') le,—
hetett kielégíteni mint az előző hónapban (646%) vagy mint az 1926. (')v decembe-
nében (61 2/(/),l-'
*. A székestővárosban a viszonyszámok kedvezőtlenebb kepet ))yt'ljtanak, mint álta— , lábai) a vidéken. Száz munkahely) () ugyanis _ Badapesten 291) a vidéken 226 munkake reső esett és az utóbbiak közül Budapesten 199%. a videk()1) .)4.4% jutott _munkaal
csökkenés a, ( . közvetítéseknél '—
fS' 2% volt Ez utóbbi szám területileg nagy,
kalomhoz. Száz munkahely közül Buda—
pesten öS-at, a vidéken 78—at töltöttek be.
A nagyobb vidéki városok munkapiaca 1927 decemberben igen kedvezőtlen volt.
Száz munkahelyre Miskolcon 360, Szombat—
helyen 324 munkakereső jelentkezett. A munkakeresőknek igen alacsony hányada kapott munkát Szombathelyen (12975), Győrött (20'2%), Sopronban (20'3%) és Miskolcon (24'9%). Aránylag legtűrhetőbb
volt a helyzet Debrecenben, hol száz mun—
kahelyre 137 munkakereső jutott, akik kö—
zül 70'0%—ot sikerült közvetíteni.
A Magyar Munkaadók Központjában tömörült vállalatok december hónapban 166219 alkalmazottat foglalkoztattak, 1'()% — A kal kevesebbet, mint az előző hónapban.
Jelzőszámokban a foglalkoztatott munkások száma az utóbbi évek alatt decemberben a következőkép alakult: ;
1925 december 1001)
1926 december 1026
1927 december 1()7'()
2. Az 1924—
A munkan(')lkiilis(')g(alakulásáról a szak- szervezetek nyilvántartásai alapján az utolsó négy (')Vről állanak adatok rendelke—— ' zésünkre. Ez a négy év az ország helyre,—
állításának munkájában rendkívül jelentős ; időszakot képez melynek lolyamán a szo—
ciális adatokban is élénken visszatükröző' (lik eleinte a szanálási válsáe', majd a gaz- dasági ('),let lokozatos megetosodeu
1. gralikonunk a munkanélküliek számá- nak liullánizását az 1924 41927. evek fo—
lyamán havonkint ábrázolja. Ebből a nyers"
görbéből () kovetke7őket olvashatjuk ki:
(1) () lmlnkan(')lkiilis(')g ld(nvs/e1u inga—*
(lozása nem takarja el szemünk elől az ál talános iiányzatot " '
b) A irtunkahiányban szenvedok,száma az 1924. év elején, adataink kiinduló pontjá—
nál már elég magas volt, azután rohamosan emelkedett, amíg a. válság tetőpontját az_
1925. ev januárm—mareius havában el nem
erte. :
() A javulás ()7. 1 925) ev nyarán (')s őszén az idenyszeri'i merteket tulhaladta ugyan de a munkanélküliek száma () rakovetkezo téli hónapokban (192.) november _) 1926 március) olyan magasra emelkedett hogy)
1927 évi adatok.
'állandóan javuló irányzatról csak (17 19261
évi tavasz óta beszelhetunk. §
(I))- A munkaalkaloinhoz nen) jlltottá'kj letszáma az 1927 év őszén (okt(')benben).a"
A MUNKANÉÚÁÚUEK SZÁMA.
Nombre des chömeurs.
M.Sr-Sz ! Il !" V V! WW!!! IX X I ll' "! IV V VI WVM IX X X! XII ! ll ll! IV V IXX XI I'll Ill W V VI VIWHHK X X!
1928. *
r l l )
1 . szam.
négy év alatt a legalacsonyabb volt és mé- Alyen a kiinduló pont alá csökkent.
e) A főirányzat, az 1924—1925. évi emelkedés és az 1926—1927. évi rohamos csökkenés, legtisztábban a másodlagos gör—
békben jelentkezik, vagyis az évi maximum—
ban, minimumban e's átlagban. Az évi át—
lag és minimum 1927-ben meredekebben hanyatlik alá, mint 1926-ban. A maximum—
nál ez a jelenség elmosódik, ami az évsza- kok befolyására vezethető vissza.
i) A munkanélküliek száma mindig meghaladta a tízezret, de egyszer sem érte el a negyvenezret. A viszonyok hazánkban még mindig nem tekinthetők normálisnak, hiszen például Franciaországban hosszabb időn át csak néhány száz munkanélkülit találtak.
! u 2. ! ! l '
—.A M U N KAN ELKU !,lS Eü lDENYHULLAMZASA J ELZOSZAM OKBAN.
Fluctuarion saísonniére du chömage,indices.
1924'192'7évek állaga 400 Ala/Elme Melyik/527402
'! 2 ()
A). A havi adatok számtani középarányosaí atap'an.
, ,, s .S'z/r A; [7359 de la maja/we ari/fm des Mi fins mamat/s.
110.
405
100
s—s
90
.85BO
420_*
B).Azmelőző haviadathoz való viszonyítás alapján(Harvard egyetem, ., ,, ;, módszere .)óur /a [7558 da rappar/ a' és! dan/7443 Wmm;;rfifg'dz/V
ülé/Imot" de /'yn/Vers/Ié Ira/mrd),
110 __ W,, , , , (e .,
ma?/ix
100
L. ' l ,, %
95 ,. ., , , ')
, _
[ i
90, l
Bo
MSr-Sz : " wav v V! vu vm IX § X X! gxu
"1928
Négy év adatai alapján már megkísé—
relhetjük a munkanélküliség.idényhullám—
zását az általános irányzattól elkülönítve rajzolni meg, bár az így nyert kép hosz—
szabb pl tízéves időköz adatai alapján va- lószínűleg számbavehetően módosulni fog.
A főjellemvonások azonban már most is kifejezésre jutnak. Az idényhullámzás fel—
tüntetésére két módszert alkalmaztunk.
_49_
1928 melyek eredményét a 2. számú ábra mu—
tatja. Az első módszer abban áll, hogy az egyes hónapok számtani középarányosát kiszámítjuk és a négyeév átlagát száznak veve jelzőszámokká alakítjuk át. Vagyis
hol H a hónapok, n az évek számát, K a havi középarányost, A az évek átlagát, S a jelzőszámot jelenti.
Az így nyert adatok mindenekelőtt a mezőgazdasági munkálatok nagy befolyá—
sát, azaz a téli maximumot tüntetik fel, az—
után az építőipar vezetőszerepéhez mérten az őszi minimumra mutatnak rá. Tavasz- szal gyors javulás jelentkezik, nyáron a színvonal az évi átlag körül mozog. Végül az őszi minimumot már november és de—
cember havában rohamos emelkedés váltja fel mely februárban kulminál.
Az évszakok okozta változások feltün—
tetésére szerintünk kevésbbé alkalmas, de más szempontból igen tanulságos a Har—
vard—egyetem módszere, mely abból áll.
hogy minden hónap adatát a közvetlenül előző havi adathoz viszonyítjuk, ezekből a viszonyszámokból évi átlagot számítunk s az egyes havi viszonyszámokat az így nyert evi átlaghoz mérjük.
Vagyis :: V és
V,%V, Ifj—V. 4— ,
www V—i : A.
12 '
továbbá 1993 2 S, hol A
V :; havi viszonyszám, stb.
A téli maximum, az őszi fő- és a tavaszi másodminimum így is kifejezésre jut, de a hullámkép zavarosabb és nem oly egysé—
ges. Világosan látjuk azonban ebből az ábrából, hogy a munkapiac helyzete milyen labilis, hónapról-hónapra mennyire el nem hanyagolható változások várhatók s érde—
kes az is,.melynek nyoma az első módszer szerint szerkesztett ábrán is látszik, hogy t. i. nyár közepén a sok szünetelő cam—
pagne-szerű ipari üzem miatt az aratás da- cára kis visszaesés szokott beállni.
' 1. szám ;050_._ 1928 IV. A munkanélküliek száma a társadalmi
biztosítási szervek taglétszámához viszonyítva az l914——1927 években évnegyedenkint.
Nombre des chőmeurs, pm 70717th 14 lefesti)" des membres des organisations (l'assurance sociale,
par trimestzes, 077 1924—31927.
(I)
(G ;; ;— ") *a) 4—4 u. it; ; UK! (x; mi
75 27 § : EEG-WS 33"
*: 4-4 s s ;*3323343
% § "' § "HS—aha §c
; §,— EÉ a: ? AnE§ssN
F hó "urat.; (D'—5 **. Woa§§
IV, 843 : ; , ;._hnN—— _ §
305 33 :: 3 ;;ÉEMÉN
, . (_
Annee, mozs 5333 "ts-3 § % ;; ág:; ! ír:):
*a"; 333 § ?: ;; $$$—§
; 2-3 ':E'WG x a Sz 4334:pr
3§g ti?-T?— : : ;; Gazűvgsü
ros: Egg .E S ;; S; engem::
m*' 4 44 vad—- 939
723281, ?
1924 m. 31 ; ; 23.410 ; 3-2
4 IV. 30; 724119 25 574 35
2, (X. 30; 724777 ; 29.377 ; 4-1
xu. 31; 090391 34.844 5-0
1925 III. 31; 659123 ; 33 191 ; 5-9 ,, VI. 30; 061012 ; 35.210 3— 5-3 ., IX. 30 ;; 685 526 ; 20.011 ; 3-9
,) Xll. 31 ; 050 740; 27.934 ; 4-3
1926 III. 31 ;; 681880* 30.913 : 4-5
" VI. 30 ; 393 770; 27.043 ; 3-9 , IX. 30 ; 734137; 21 332 * 2-9
" Xll. 31 ' 7035 (4; 22 332 ;; 32 1927 m. 31 ; 734. 697 ;; 19. 054 27 _ VI. 30 803 040 ; 13 110 1-7;
,, lX.
30 ;;833098 ; 11 505 '; 1-1
;
*) A M. A V. intézet tagjai és a háztartási al-
kalmazottak nélkül. % Non compns les membres dc l'établissement d'assurance des (7707777'773 de fer de l'Etat et les employe's de ménage.
A munkanélküliek abszolút száma mel—
lett azoknak a dolgozók számához viszo—
nyított aránya jellemzi legjobban a munka—
piac mindenkori helyzetét. Sajnos, biztos támaszpontunk ezen arány kiszámításához nincsen. A munkanélküliek számát a szak—
szervezeti tagok számához azért nem mer- hetjük. mert a munkahiányban szetwedök
lényegesen nagyobb arányban, tódulnak a szakszervezetekhez, ahol támogatásban ré—
szesülnek, mint amilyen hányada tartozik az összes dolgozóknak szakszervezeti köte—
lékbe. A népesség számához való Viszonyí—
tás a ('iépesség kor- és foglalkozási viszo—
nyai miatt csak homályos képet ad s az évi népszaporulat különben is elenyésző a mimkanélküliek számában beálló változa—
soklioz képest. A kívánt célra még legin—
kább használható a társadalmi biztosítási szervek taglétszáma. amely a statisztikai adatgyűjtés tökéletesítése folytán körülbe liil felöleli az ipailorg(lmi népesség körében (lol fozok számat. mert a biztosítási bérhatár—
nál nagyobb keresettel bírók száma csak kisebb töredéket képez.
A biztosított tömeget. valamint a munka- nélküliek számát és arányszámát az l924—3—
1927. évekről a IV szánni táblázat fog- lalia magaban. Meg kell jegyeznünk hogy a biztosítási szwvek taglétszama csak ne—
gy—ulévenkint áll rendelkezésre s az 1027.
(leeember íll-iki adat még hiányzik. A MAV biztosító intezel tagjait,. minthogy 1924—ben nem voltak kimutatva, :) többi évben is kihagytuk, az Önkéntes tagokat és a háztartási alkalmazottakat pedig kii—
lönleges viszonyaik miatt mellőztiik. A munkanélküliek arányszáma így sem ma—
gas és 1925. március 31—én volt :) legnaf gyobl) (58373). ()nnet 1927. szeptember 30— ig l'4/ó——1'a szallt alá. Ha a munkanél- küliek szamal (( Szakszervezetek által ki- mutatott li'nnegm'd 20 309?)kal többre becsüljük. ami elég magas becslés, akkor azt mondhatjuk. hogy a munkanélküliek létszáma az 1924——— 1927. évek folyaman ') 7'77' közt mozgott.
V. A munkanélküliek száma foglalkozási csoportonkint az 1924——l927. években.
N0777b7'e des chűmeurs, par yraupes de ;p'r'OfCSSiOI/LS, 377 l!)24———I927.
;; Munkanélküliek száma az év Végén — — ('Iuimeurs [( la fin de I'amzőz'
FOgla'kozw 0309?" ; i 9 2 4 ;; 1 9 2 5 ( 9 2 0 ;; ( 9 2 7
Graupes de professzons ;; száni ;, ;); ;; szár—n'; ; .,; száin ; U; ;; sziámi, ! ,
;; nam/arc; ;" :; nomlwrr ;" * nombre; ;" ;; nomine! "" ,
, *; ; ; ; ; ;; ;
Epítőipar * Industrie (177 batiment . ; 11.567 331 8.337 "B!)/ 4.762; 2191; ?343; 233 Vasipai —— Industrie sidérurgigue , . 10.002 28'7; 7.214; 95 617327; 3283 3.081; 215 Élelmezési ipai —— 17771. de l'ahmentation . ;; 1431 ; ri :! 1.286 ; 46; 1.141 ; 51; 1.098 ; 71) Faipai —— Industne du ?)07'3 . ;; 1.359 ; 39; 2.760; 9 9; l.0lO; 45; 780; 54 Bőripar Industria du 07777. . . . ; l.321% ; :? H " 1.364 ; ki 9; 871 22201; 916 ; (5-4 Ruházati ipar —— Industria du ütemezni .;;'%671'1 008; 'J'í ; 437; 20 383; 27 Sokszorositó és müipa) — [mi poly/(17. et d'm ; 627;; l 8; 2300 % lufi, 503 ; '2'.*íj 502 375
Szállodai és éttermi alk. -— Emplm/és dzatezs ; § ' ; !
et de restaurants ;;1 5377; 44 (..01 3-0 335 ; 3 3; 701 ; 5-3
Szellemi munkások— 7'7a71'a7'lleurs 777telleetuels ;; 5. 240 ; 1-7) 0; 2% 880 ; 13'9; 4 078 § 18' ff ;; 2.219 155 Egyéb ——-— Aut'res ._ ; 1 '%91 1 () 1.143; 41 ;; 1.368 ; 6'1; 1 285 8'8
Osszesen ————— 707777 ;: 34. 344; 1000; 27994; 1000 22.332;1000;1.4303; 1000
1. szám. __ 1928 A munkanélküliek számának megosz-
lását az 1924W,,1927_ év végén foglalkozási csoportonkinl az V. tábla mutatja. Legelső helyen általában az építőipar áll., 1927—ben 23'3% -kal. mely viszonyszám 1924-ben volt a legmagasabb (33'1%).Á A második legnagyobb tömeget a vasipar szolgáltatja, mely 1920—ban 32' %—kal az első helyen
állt. A vasipari válság csökkenése után az
arányszám 1027. év végéig 21'5%—ra szállt
alá. Harmadsorban a szellemi munkások következnek, akik a rájuk nézve legked- vezőtlenebb időpontban. 1926-ban, 18'3%-ol
képviseltek. de l'ÓSZOSOdÓSük még 1927.
év Végén is 15133) volt. A munkanélküliek tömegéből a többi foglalkozási csoportra jóval kisebb hányad esik. de ezek részese- dése általában emelkedő irányzatot mutat.
így az élelmezési ipar aránya 4'2 % —ról 7'(i%—1'a, a bőriparé 3'8%-ról ti'4%—ra sőt a sokszorosítt') és nn'iiparé is 1'3% -ról íi'ő%—ra emelkedett. A kisebb foglalko—
zási csoportoknak viszonylagos előnyomu- lása (együttesen 23'2%—ról 39'7%-ra) ko—
rant sem jelenti a helyzet rosszabbodását a felsorolt foglalkozási csoportokbim, ha- nem csak annak függvénye. hogy az álta—
lános helyzet javulász'tval a vezető építő- ipar és vasipar a munkanélküliek számá- nak robamosabb ütemű fogyását szokta felmutatni.
Szemléltetően tárja elénk az egyes fog—
lalkozási esoportok váltakozó szerepét és ezzel kapcsolatban a munkanélküliség ál- talános alakulását a 3. számú ábra. A ki')- rök sugarai úgy aránylauak egymáshoz.
mint a munkanélküliek száma az 1924—m 1927. évek végén.
A munkaközvetítő hivatalok forgalma alapján áttekinthetjük a munkapiae hely- zetének változásait az 1927. év folyamán.
A VI. tábla a forgalmi adatokat havonkint tünteti fel. A'bejelentett munkahelyek szá- mában nagyobb kilengéseket látunk, mint a munkakeresők számánál. Legtöbb mun- kahely (10.151) szeptemberben. legkeve—
sebb (3.802) februárban nyilt meg. a kii-
lőnbség 163%. A nmnkakeresők száma 12.039 (április) és 15.442 (november) kő- .zött hullínnzotl, az eltérés csak 22%—nak felelt, meg. A közvetítések számának mini—
muma (2.322) februárra. maximuma (5.881) szeptemberre esett. A száz munka- helyre eső munkakeresők arányszáma az év elején igen magas volt. legnagyobb is- mét februárban (Jiíitl). de a legkedvezőbb viszonyszám. vagyis a minimum nem egy
VI. A munkapiac helyzete a hatósági munka—
közvetitő hivatalok adatai szerint az 1927. évben havonkínt. *
Siluation par mois, en 1927, du marc/zé du travail, sm'mmt les données des Oű'ices de placement.
l' ' . u) :! m
;É , $$$ Eme %e.;
.a; ?: %% § ., %% $$$ $$$
§: § ;m .a; taliga §§B§§§§§§§
"il ;: ;,m'É 332 35.20, 3:3§3%n—:§§
os (hw a; a: EESvaxs§§532§u
n§ Égi "§§ srnawf-rsmvtf
m; zo 29 545 miséaeiaraeí§§
1927 -
Il 4.037 13 577 2.530 531; 152"? 18'6 II [ 3.862 13.077 2.322 33!) § 6021 17 7 111 5.928 14.264 3.445 241 % 581 242 IV 6.359 12.639 3463 199 '— ;745 274 V 8.051 13.822 4.573 172 508 33'1 Vig 8.788 12.906 4.648 147 528 360 VlIi 9.490 13.341 4.941 140 520 37'() VIII; 9.341 14.160 5.281 151 565 373 IX; 10.154 14 609 5.881 143 571) 403 XE 9.118 14.509 5.475 15!) 5 1501; 37"?
XM 6.678 15.442 4.314 331 ; 64'0' 27-9 XII; 14.231 3.526 865 6.5"? 24'8
őszi hónapban. hanem júliusban követke—
zett be. A munkaalkalomhoz jutott mun—
kakeresök száma a munkakeresők ősszes
számának t'eln'uz'irban (tsak 17'7%-át, szep—
temberben 401576 —át tette. Meg kell azonban itt jegyeznünk, hogy a hatósági munkaköz- vetitők útján munkához nem jutott mun- kakeresők egy része más közvetítő szerv (érdekképviselet. stb.) segélyével tudott el- helyezkedni. A munkapiae helyzetét csak akkor tudjuk pontosan feltárni. ha a mun- kaközvetítés központosítva lesz és kime—
rítő statisztikai adatokat fog szolgáltatni Már többször rámutattunk arra a fel- tünő körülményre. hogy ugyanakkor. mi—
(lön a munkáért jelentkezők nagyon ala-- esony hányada jut elhelyezéshez, mert szá—
muk erősen fellülmulja a felajz'mlott mun- kahelyek számát (pld. februárban 2392,- kal), ugyanakkor a munkaadók igénye kétharmadrész erejéig sem teljesíthető.
Száz munkahelyre ugyanis decemberben 4135'7. júniusban azonban csak 52% közve-
títés esett. Évi átlagban is a közvetítés ará-
nya csak 585% volt. Ennek a jelenségnek oka lehet: a) hogy sok tanoneot keresnek s kevés jelentkezik; b) hogy a munkaadók a munkahely bejelentése után közvetle—nül, vagy valamely munkaadói érdekkép—
viselet útján (párhuzamos bejelentés) vesz-
nek föl munkásokat; e) hogy a munkafel—
tételekre nézve gyakran nem jön létre
4*
xxn::
L A M U N K A N É É
'K U L I E K S Z A M A
F D G L Á L K D Z Á S I C S O P O R T O K S Z E R I N T .
N o m b r e d e s c h ó m e u r s p a r g r o u p e s d e p r o f e s s i o n s .
( É v v é g i — a d a r ö k — — D o n n é e s d e F i n d ' a n n é e . )
,,4
É p i r m p a r
**Mdusfnéz/z/űci/zmnf
Ruházanípar
lmiduVá/amm/
* á g i / a g y ? V a s i p a r É l e í m e z é s í i p a r
( n o . / d e M á m a / W i m // 70 .' 02 / 7 2 ? —
S o k s z o r o s í r ó é s m ü i p , $ g f f g m g ' z g a g g e r m '
[ % p / g y a k a ' 7 7 0 7 5 / 5 e /
549fES/men/S
F a i p a r ' B ö r i p a r
M i a ? / á á á . ! M d d z / [f f/ k'
SzellemimunkásokmEgyéb hm/Áf/ffsfiz/WedÁU/PES
