7—8. szám. — 274 — 1924.
sorban, hogy az orvosi karon a zsidó hallga— % szegedi egyetemen (hittud— kar nélkül)- 14 80/0 tók a fenti (kb. 120/0—ot tevő) átlagos aránynál a műegyetemen- 8 90/n is jóval nagyobb hányaddal szerepelnek. % J'Ogakadémiákon - _, - - - — 10'20/0
A zsidó hallgatók arányszáma, így a, leg- a bánya- és erdőmérnöki főiskolán . 0'00/0
utóbbi években arra a nívóra szorult le, a gazdasági akadémiákon GBo/o
amelyen a 70- es évekbenállott. Ha ugyanis az államrvosi főiskolán - 38071)ezeknek az éveknek valamelyikét — pl. az % képzőmüVészeti főiskolán- 9'890 1874/75. tanévet— tekintjük azt látjuk hogy % POlg. iSk- tanárkéDZÖ főíSkOIÉkOH 1'30/0
ebben a tanévben főiskoláinkon 13 80/" volt a zsidók aránya; ez az arányszám az 1879/80.
tanévben már 20'50/0-ra, az 1883/84. tanév—
ben 27'40/0—ra, sőt a későbbi évek folyamán ennél is magasabbra emelkedett.
Amennyiben a zsidó hallgatók megoszlá—
sát az egyes főiskolákon is vizsgálat tárgyává tesszük, a 268—270. oldalon közölt adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a zsidók aránya az 1923/24. tanévben
a budapesti egyetemen (híttud. kar nélkül) . 780!"
a debreceni ,, ,, ,, ,, 15'20/0
a pécsi ,, ,, ,, , 48'70/0
volt. Összesen 7, egyébként kevésbbé népes s inkább szakiskolai jelleggel bíró főiskolán kívül tehát a többiek mindegyikében magasabb a zsidó hallgatók aránya a Go/o-nál. A pécsi egyetem pedig a zsidók számarányát illetőleg messze kimagaslik atöbbi főiskolák közül.
Ehhez még elég annyit hozzáfűzníink, hogy a pécsi egyetemen is az orvosi kar az, amelyen a zsidó hallgatók túlnyomó többség—
ben vannak; 1923/24 ben ugyanis59 OU/O sőt az előző tanévben 63—80/() volt itt a zsidók aránya, míg a bölcsészeti karon 39'00/0 és jogi karon 18'90/0. Asztalos József dr.
Ill.-'I..-
A munkanélküliség és munkaközvetítés.
Chömage et placements.
Résume'. Le ehómage en masse se pré—
senta ap7es la guerre dans le monde ent7er dans des proportions plus ou moins graves.
La s7tuat7on de la Hongrie éta7t sous ee rapport faoorable en tant gue le nombre des sans-travail a montre' pendant les années 1920 a 1922 plutöt une tendanee 77 la d7'm7- 77ut7on. Dapres le reeensement de la popu—
lat7'o77 efectue' en 1920 on a relevé (( Buda- pest et dans les 65 o7lles 7ndustr7elles de la Hont/me en tout 40.115 ehőmeurs. Les con—
jonetures éeonom7gues d'777flat7'on eessées, la Hongm'e a ou également se pre'senter des diff- cu/tes transitoires telles dont l"e]7et se fa7t sentir auss7 sous la forme de llaceroissement eonside'rable da nombre des sans-traoad. Un contingent 7mporta77t des explo7tat7ons 777dus—
trielles travaille avec 7777 e/feet7'f dloavm'ers d7'm7nuéiou pendant une dure'e de trava7l restreiníe. La situation a empire par su7te du conge'diement en masse des fonetionnaires publies et des employe's prioés Le nombre des chömeurs pendant les mois d*e'té de 1924 ne surpasse pas les proportions du ehomage survenu dans les e'pogues les plus défaoorables des années éeoalées, cependant ce (1777 denne
lieu a la cra7nte e,est le fait gue pendant les mo7s dllt7'oers une fois les travaux agrieoles tern77ne's et les travaux de eonstruet7ons — ga7 se poursaioent encore co et lt —— sus—
pendus, le nombre des ehőmeurs prend dlhab7—
tude a sacerottre notablement.
Vu gue le reeensement général des chőmeurs dlapres le guestionna7re de'ta7llé admis dans le programme des travaux de ll0/űee de sta- tist7gue ne put étre eűeetué encore jusguiim'.
nous nlavons pas a notre d7sposit7on des données offleielles sur l77'vmportance du chőA mage.
En eons7dérat7'on du fa7't gu'également ci l'étranger 077 ne connatt a peu d'exeept7on prés gue le nombre des chőmeurs subvent'ion—
ne's par les syndieats ouvr7ers et gue les lluotuations du ehőmage sont suffisamment mis en lumiére par ces données, les ehiűfres figurant dans llétude présente sont assemble's d'apres les releoés transmis par les syndicats démoerates-soeiah'stes et socialistes'chrén'ens.
Les tableaux ci-anneacés donnent les ehifres de'taillés sur le nombre des chőmeurs, sur leur répart7t7on par professions, ains7 gue sur le mouvement des Offices publ7cs de placement.
1924
A tömeges munkanélküliség a háború befe- jezése után az egész világon többé-kevésbbé súlyos mértékben jelentkezett, s gazdasági ár-apályszerű hullámzása mellett az utóbbi időben bekövetkezett számbavehető enyhülés dacára mindenütt, még egy—két kivétellel a leghatalmasabb államokban is mint nehéz gazdasági és szociális probléma áll előtérben.
Hazánk ebben a tekintetben sokáig annyiban kedvezőbb helyzetben volt, hogy a munka-
nélküliek száma az 1920—1923. évek alatt _
amennyire a rendelkezésre álló gyér adatokból következtethetni lehetett —— inkább csökkenő irányzatot mutatott. A. Magyar Statisztikai Szemle l. évfolyama 2. számában kimutattuk, hogy az 1920. évi népszámlálás szerint Buda—
pesten és a mai Magyarország 65 iparos váro—
sában és községében összesen 40.115 munka-
nélküli egyén találtatott Az 1921. év nyaránaszociáldemokrata szakszervezetek által segé- lyezett munkanélküliek és a földmivelésügyi minisztérium által kimutatott szerződés nélkül maradt mezőgazdasági munkások száma össze-
sen 33 956 volt, Ezután már csakasegélyezett
munkásokról állott adat rendelkezésünkre, mely szerint a munkanélküliek száma 1922 december havában 24.704,1923 december havában 14.031 volt. Ha ezek az adatok hiányosak is, a foko—
zottabb javulást mindenesetre mutatjak.
—275— 7——8. szám.
Az inflációs gazdasági konjunktúra meg- szűntével hazánkban is oly átmeneti nehéz- ségek, sőt válságos jelenségek mutatkoznak, melyek kihatásaként a munkanélküliek száma is jelentékenyen emelkedik. Az ipari üzemek tekintélyes hányada csökkentett munkáslét—
számmal, vagy rövidebb munkaidő (munkahét) mellett dolgozik. Bonyolítja és súlyosbítja a helyzetet, hogy a köz- és magánalkalmazottak tömeges elbocsátása folytán nagyszámú állás- nélküli szellemi munkás keres elhelyezést.
kiknek egy része átmenetileg testi munkára is vállalkoznék. A munkanélküliek száma az 1924. évi nyári hónapokban nem múlja felül az elmult 'évek kedvezőtlenebb időpontjaiban mutatkozott munkanélküliség mérvét, de aggo—
dalomra ad okot az a körülmény. hogy a téli hónapok alatt a mezőgazdasági munka befejeztével és az itt-ott mégis folyó építke- zések szünetelésével a munkanélküliek száma rendesen jelentékenyen emelkedni szokott
Minthogy a nemzetgyűlés, a m. kir. közp.
stat. hivatal beterjesztett munkatervét ezideig nem hagyta jóvá s így a munkanélküliek egyszeri országos összeírása a munkatervbe felvett részletes kérdőív alapján még nem volt végrehajtható, hivatalos adatok a munka- nélküliség terjedelméről nem állanak rendel- kezésünkre. Tekintettel arra. hogy a külföldön
!. Munkanélküliek száma a magyarországi szociáldemokrata szakszervezetek kimutatása szerint az 1922—1924. években.
I. Nombre (les chómeurs démontre' par les syndicats ouvriers démocrates-socialistes de la Hongrie de 1922 ú 1924.
i Munkanélküliek száma — Nombre des chomeurs Ebből —— Dont ;Le § NS a
,, _mm '*— C %% "sie"
ildtmont — Epoauc Férfi Nö Együtt ," 'k §§§§ %
Hommes Femmes Ensemble Budapest X ld? ÉÉT—í § §§§
_ Budapest Provmcc "A-zá 8 3 § ,:
§! , ft 3 El.—: E ?,
1922
december 2-an —— le 2 (lécembre 24 704 2.583 27.287 15.814 11.473 74
, 1923
március 31—én — le 3] mars 17.507 1 143 18.650 10.707 7.943 8'5
április 28—án — le 28 aurie . 17.927 1.554 19.481 11.122 8.359 8'5
május 26—án —— le 26 mai . 11.145 938 12 083 8.884 3.199 137
július 28-án — le 28 juillet . 11.911 1.438 13 349 9.461 3.888 65
augusztus 31-én —— le 31 aoűt . . 9841 1029 10.870 —— _ — 5'3
szeptember 29-én — le 29 septembre 12.141 1.281 13.422 —— — 66
Október 27-én — le 27 octobre . 11.380 1.847 13.227 —— — 65
november 30 án — le 30 noz'embre 12.334 3.075 15.409 _. —— 8 1
december Bl'én -— le 31 décembre 14.031 1 401 15.432 11.272 4.160 91
1924
január 26-án —— le 26 janvier 16.319 1.824 17.643 12.357 5.286 103
február 29-én —- le 29 fe'vrier 19.844 3.916 23.760 — —— 144
március 30-án —— le 30 mars 20.425 2.011 224436 — —— 13 6
április 26—án —— le 26 avril 20 359 1 968 22.327 —— —— 11'6
május 31-én —— le 31 mm" 20.923 1.744 22.667 — —— 117
június 28-án — le 28 juin 22.609 1 989 24 598 17.675 6.923 128
19*
7—8. szám.
is kevés kivétellel csak a munkásszakszerve—
zetek által segélyezett munkanélküliek száma ismeretes és a munkanélküliség hullámzását az ilyen adatok is jól megvilágítják, a sta- tisztikai hivatal felkérte a magyarországi munkásérdekképviseleteket, hogy a munka- nélküliek nyilvántartott számát a hivatallal lehetőleg havonkint közöljék. Ennek a felhi—
vásnak mind a szociáldemokrata, mind a keresztényszociálista szakszervezetek készség- gel tettek eleget. A kapott adatokat az I., II., III. táblázatokban foglaltuk össze.
Az I—ső kimutatásból azt látjuk, hogy a szociáldemokrata szakszervezetek tagjai sorá- ban legnagyobb volt a munkanélküliség 1922 december 2-áu (27.287 munkanélküli egyén).
A munkanélküliek száma ettől az időponttól kezdve 1923 augusztus 31—ig 10.870-re csök- kent, azóta viszont némi hullámzással folytonos emelkedés mutatkozott és az utolsó adat 1924 június 28-án 24.598 helynélkülit mutat ki. Minthogy a szakszervezeti tagok száma is hullámzott, a munkanélküliek számának a tagok számához viszonyított aránya egyenet- lenebb képet mutat és az 1923 május 26-ának kivételével jelentkezett emelkedő irányzat
1924 február 29-én 14'40/0-al tetőpontját érte
el. Azóta az arányszámok csekély javulást jeleznek, mely azonban úgyszólván kizárólag a nyári mezőgazdasági munkák (munkásátáram—
lás) javára írható.
A munkanélküli női munkások száma erő- sebb mértékben változik mint a féríimunká- soké. A kimutatott munkanélküliek közt 1923 július 28—án 10'80/0,1924 július 28-án 8'10/0
nő volt.
A területi megoszlást vizsgálva a munka- nélküliség Budapesten jóval súlyosabb, mint a vidéken. A fővárosi munkanélküliek száma 1924 július 28-án (17.675) még az 1922 december 2—i maximumot (15814) is fölül- haladta. A vidék aránya a jelzett időközben 42'00/0-ról 28'10/0-ra csökkent.
A második táblázat a munkanélkülieket
32 foglalkozási csoport szerint részletezi. A
kimutatott 5 hónap alatt a munkanélküliség foglalkozások szerint igen változatos képet mutat. A munkanélküliek abszolút számából az egyes foglalkozások viszonyaira az egész országra nézve nem vonhatunk következteté- seket, mert a munkások különböző foglalko- zásokban igen eltérő arányban tömörülnek szakszervezetbe. A viszonyszámokat is csak a népesebb foglalkozásoknál szabad felhasz- nálni. Altalaban figyelemmel kell lennünk arra a körülményre, hogy a munkanélküliség rémé- től jobban sujtott szakmák munkásai időnkint
——276—-
1924a munkanélküliségi segély kedvéért töme- gesebben tolulnak a szakszervezetekbe. Az adatokat ezen kautélák figyelembevételével értelmezve azt látjuk, hogy 1924 június 28—án a foglalkozások közül a legnagyobbmérvű munkanélküliséggel az építőmunkások (41'20/0), a pénzintézeti tisztviselők (41'10/0),aszállodai és éttermi alkalmazottak (32'40/0), a szobrá- szok (27'50/0), továbbá az élelmezési iparban a húsipari munkások (25'90/0), végül a bőr—
munkások (25' %) küzdöttek. Legkedvezőbb
volt a textilipar helyzete (0'30/0) és a szálli-
tási munkásoké (0'50/0). Ha a változásokat vesszük szemügyre, a tavasz óta szép javulás állott be az aranyműveseknél (76'20/0 helyett (14'70/0), és a borbélyoknál (22'40/0 helyett (1'10/0). A helyzet a többi foglalkozásokban vagy stagnált vagy remlottA munkanélküliek nem szerinti megoszlása azt mutatja, hogy tavasszal az építőmunkások közt (március 30-án 738), nyáron apénzinté-
zeti tisztviselők közt (június 28-án 654) volt
a legtöbb nő munkanélkül.
A keresztényszocialista szakszervezetek országos szövetségének a vidéki munkanél- küliek számáról nem állottak adatok rendel- kezésére, viszont a budapesti munkanélküliek számát már július 31-ről is kimutatta. A keresztényszocialista szakszervezetek tagjai közt a munkanélküliek száma 1924 május 31-től június 30—ig 745-ről 976-ra (31 OO/O-kal), július 31-ig 1005 re (további 3'00/0-kal) sza—
porodott. A munkanélküliség viszonyszáma általában nem számítható ki, csak az egyes foglalkozásokra nézve állapítható meg, mert a szakszervezet összes taglétszáma az egész országra nézve csak az 1923. év végéről is—
meretes. A kimutatott 16 foglalkozás közül a legtöbb munkanélküli egyénnel az ételipar szerepel, hol július 31—én 550 (22'00/0) éttermi alkalmazott volt munka nélkül. Ez aziparág, mely a nyári hónapokban rendszerint kedve—
zőbb helyzetben szokott lenni, erősen sínyli a fix fizetésű néprétegek fogyasztóképességé—
nek hiányát. Hasonló helyzetben vannak a belföldi fogyasztásra tömegcikkeket termelő iparok és a közvetítő kereskedelem. Megem—
lítendö még a munkanélküli vas- és fém- munkások száma (359, 10'00/0). Javulás május 31-e óta csak az épitőmnnkásoknál (lO'OO/o helyett 5'00/0) mutatkozott. A nők arányszáma a munkanélküliek sorában május végén 12'69/0, július végén 26'49/0 volt, tehát rohamosan emelkedett.
A szociáldemokrata és keresztényszoeiálista szakszervezetek adatait összeadva, kitűnik, hogy Budapesten a szervezett munkásság kö—
1921 — 277 —— 7—8. szám.
H. A magyarországi szociáldemokrata szakszervezetek által kimutatott munkanélküliek számának meg- oszlása foglalkozás szerint 1924 február—június havában. — Nombre et répartition par professions des chómeurs démontre's par les synrlz'cats ou'vricrs démocrates—socialistes de la Hongrie du mois de fe'vrier au mois de juin 1924.
A munkanélküliek száma—Nombre des chómeurs
február 29-én — le március 30-án — le április 26-án — le május 31-én —— le — június 28-án —— le
29 f'svríer 30 mars 26 avríl 31 mai 1 28 juin
§ § § § § 5 5 31 § §
gé gé n§ %% §§
Foglalkozás § §, ;§ § ɧ § ;§ (§
P . § §%§ §§§m §§§gi §§§§ §%§
refesswn § § ;, §; § § § § § § § ? § § § ? § ;) § §:
: s : * § E § ; § § § § § § É S * : *
§ § T §§ § § ? "§; § § , §; § § ]" Ég § § T §§
! 75517355!T:§%1713§%lT—§§
:: hog :: en 5 :: bag :: to 5 E bo §
ÉÉ"§É§SRÉÉ*§§É§"2Éɧ§R
! *
1
l [
Aranymiives 1 _ l ! 1 ' '
OVjHM'eS ... 010! 37 556 92 0 432 —- 432 71'5: 550 60 610 76'2' 364 2 366 109 79 6 85 14'7
Bányász *
Alinem's ... _ — — — '— —— -— — — — — — -—- —— —— —— — —— — —
Bizt. tiszcviselő
Empl d'assufance . — "- -— — —— -— —— —§ —— —-— — — — — —— — —— —— —— -——
Borbély ; _ ?
Raseurs ... — -— —-— —; 117 0 122 232E 112 6 118 224 118 4 122 232 5 1 6 1'1
Bőrmunkás , ; ; §:
()zwrim's en mir . . 34 32 66 121 33 38 71.130 59 89 148 258 40 77 117 204 53' 93 146É25'5
Bőröndös -, ! . ?
Valisiers. . . . .' 17 1 18 3'3 27 1 28; 47 24 1 25 4'4f 10 1 11 1'91 12 1 13S 24
C] éSZ § 31 _:
,(gnimmz'ers . . . 800 120 920 88 732 96 828' 7'9'21173 120 1293 120 502 94 596 55: 926 114 1040 9'6
Élelmezési munkás ! ; ;
, Orwr. d'ahmenialion * 540 —- 5410 12'7É 710 35 745 17'5§ 604 — 604 162 450 —— 450 12'1. 439 20 459 130
E itő É § § ;,
gut/r. de construction 09300 200 9500 660; 7000 738 7738 53'40722 604 732638'137614 200 7814 406 É7694 242 7936 41'2
Famunkás § . ; IE i, !
Om'ríers en boís . . " 495' 26 521 4'5§ 827 52 879 765 668 40 7081 5'5E 780 63; 843 6'5 1646 65 1711 13"?—
Fényképész ; ;;
Pholographes . . . —— — —— —; 8 4 12 17'9' —- — — —xi 14 2 16 380 — -— —— —
Grafikus ? _ —'
Out/1:polygmphignes '_ 41? 18 09 6'01 46 19 85 7 6 46 27 73 9']— — — —— —_ 43 20 63 7'8
Húsipari munkás , ; — *
().del'indidela víande 940 '— 940 31'3 1190 — §1190;39'6'1050_ —— 1000 277 1080 — 1080 285 980 —— 980 25'9
Kala os _ - § § . : .
cmÉena-s . . . . — — — —1 — _ — —— -— — — _: 31 .— 31 76 22 7 29 7.1
Kályhás — : * ' ; (
Parlíers . . . 16 -— 1611'0; 13 — 132 9'4 — — — — 22 — 22 151 -— — —— —
Keresk. alkalxii. '
limpl. connnercíaux 140 20 160 24 154 31 185É 28 199; 19 218 35 162 20 182 29 134. 8 142 2 3
Kesztyűs ! ; 3 13:
Ganliers . . . . . ** — —— —- — '— —— —— — ; — — —, —— 11 1 1'6!§ —-—-— —— — ...
Könyvkötő _ v ': ( ; _ ! ; § § 1
Relzeurs ... * 128 174 302 81 110 212; 322§ 8'6 134 236 370102 186 340 526 146; 102 180i 282; 7 8
Magántisztviselő ; 1' * * _ ;? ; §
Employés príue's . . : 40 182 228 30; 81 171 252 43 128 175 303 4'9 186 269 405 7'4f 219145; 364i 5'9
Mintakészitö : í '? f'
Fabricants de modéles 58 — 58 130, 55 — 55 12'3 55§ — 55 122? 55 —— 55 12'2 68' —- 68 15'1
Nyomdász : f * — ,
Imprimem's. . . 310 145 455 9'115429181. 61012'21 4555230 685 8-9; 384 99 483 6'31812168 9801'2—8
Pénzintézeti tisztv. * _, ; j _
15"sz djmbljhmnc. 203 10 30 06 (300 100 400! 81; 580 120 700 12 71100 4001500 27'21610 654 2264 41'1
Segédmunkás , _ -,
()m'ru'rs auxiliaírfs 141 8 149 87 121 6 121 7'42 84 5 89 5'5 115 —— 115 7 1 57 41 98 ,6'1
Szabó ; : :
Taillezm's _____ * 178 56 234 3'4É 200110 310 4'6 224 71 295 4'3 207 7 214 3'1f 190 25 215 3'1
Szállítási munkás _ _ * ; ,;
()mv'íersdetranspnrt_ 11 _ 71 201919 — 919520'0; 85 — 85 1'8É' 56 — 56 1'2t 26 —— 26 05
Szállodaiéttermim. * * ' ; ;-
Pe1'son.d.hu't.,di rest, gi 740 260 1000 464: 572 142 71433'15' 65695 751300; 386 76 462186 637 175 812 324
Szobrász ; ! _: !
Sculpleurs . . _ _ 20 — 20 02 97 —— 67210 80 — 8024'2i— —— — ——l 91 — 9127'5
Textilmnnkás ? 3? *
"Omzruu'iml.texme —- —- — —— — —— —— —§ 2. 8 10 0-3; 3 2 5 0—2 8 —— 8 O'?)
Uvegesmunkás É ! §; )
Ve,,.,—e,,sk _____ 49 —- ; 49 98; 51 —— 5112'3§ 74 — 7414'833' 61 —— 611223 85 —— 8517'0 .
Vasmun ás ' i %%
()"17'1'ersgnfcy _ , 5233 2626 7859 17'816222 66 6288'14 236577 54663114'7336982 82 7064 15'716667 23 6690 14'8
V eg 'ész ; 1 'i !
Chgnístgs_ _ , _ _ 3 — 1 3 —— 5 3 8. 021 10 7 17 0513 7 4 11 033 _— —— —— —
Zenész !
összesen — Tofanx - II19844J3916I23760114'41120425120111224361'18'631203591196022327I11'6i12092311744í22667I11'7i122609I1989l2459812'8
7—8. szám. —278— 1924
rében 1924 június havában 18.651 munkás nem kapott munkaalkalmat.
A gazdasági statisztikai adatok nemzet- közi összehasonlítása mindig nagy nehézségbe ütközött s szigorú módszerességgel alig volt keresztülvihető, de az egyes országok jellemző adatainak szembeállítása különösen nehéz a háború befejezése óta, midőn a politikai és gazdasági viszonyok fokozott bonyolultsága és differenciálódása mellett az egyes országok valósággal zárt gazdasági területekké váltak.
A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal évek óta fáradozik a nemzetközi munkanélküli statisz- tika megteremtésén és tökéletesítésén. A hi- vatal HBB-ben megjelent egyik kiadványa (A numkanélkiili statisztika módszere), tag- lalja a munkanélküliség fogalmi meghatáro- zásának, az iparok és foglalkozások egységes osztz'tlyozásának kérdését, s a nemzetközi sta—
tisztikai felvétel tervezetét, valamint a kor- mányok észrevételeit ismerteti.
A Magyar Statisztikai Szemle ll. évf.
5—6. számában közöltük az egyes országok munkanélküliségi statisztikai adataira, forrá- saira vonatkozo tudnivalókat. A mutatkozó eltérések dacára tanulságosnak igérkezik Ma—
gyarország s nehány külföldi állam használ—
hatóbb. egyöntetűbb adatainak óvatos össze- hasonlítása.
Az összehasonlításra még a viszonyszámok a legalkalmasabbak. A lV—ik táblában csak azokat az államokat mutattuk ki, amelyeknél mind a munkanélküliek száma, mind pediga szakszervezeti tagok létszáma ismeretes. Az adatokból mindenekelőtt azt a törvényszerű—
séget látjuk, hogy a munkanélküliség téli maximuma és nyári minimuma ipari és mező- gazdasági; győztes, legyőzött és semleges;
III. A keresztényszocíalísta szakszervezetek országos szövetsége által kimutatott munkanélküliek száma és megoszlása foglalkozás szerint Budapesten 1924 május—július havában.
Nembre el répartillon par professions des chómeurs a Budapest de'nztomrés par lialliance nationale des syn- tlzcats professiomwls des socialistes chre'lzens du mois de mai au mois de juillet 1924.
A munkanélküliek száma — Nombre (les chón'zeurs
május 31—én — le 31 mai l jún. 30-án —— le 30 juin ; jul, 31-én -— le .?Ijuíllet
)
Foglalkozás
Hommes
Profession
Nő—Iv'emmes
Férfim Együtt——En- semhle —'Pour— centagcdunom-
okszámának brrdnsmembres ábanwPour— centagedunom—
o-Ebau ó-HFemmes s
bredesmembres bredesmembres
gyütt——En-
centagedunom- semble
semble ofo-ában—-Pour- IV.).
0!: Férfi—Hommes atavakszámának
atagokszamának Férfi——Hommes Nó—Femmes
ata Együtt——En- E
Cipészek éa ből—munkások — Cordon—
niers et oumiers de cuir . . . . Egészségügyi alkalmazottak — Em-
, ploye's (l'hygiéne
Élelmezési munkások —
, mentalion . . . , . . . . Epítőmunkások —— Onv'rie'rs de con-
, struclion. . . . . . . . . Ettermi alkalmazottak —— Employe's de
restaurants , . . . . . . . Famunkások — Otlvriers en boz's
Festőm—unkások —— Pcintres m bátz'ment Húsipari munkások — ()uvricrs de lin—
rlustrz'e de la viamle . . . . Kéménysepriimunkások — Ramoneurs Kereskedelmi alkalmazottak Em-
ploye's (rmmnerciaux. . . . . Könyvkötömunkások —— Relicws . Magántisztviselők — Employe's prive's Molnár- és malommunkások — illeuniers
et mwriev's (lc minoferie Szabómunkások — Tailleurs
'l'oxtilmunkz'isok — ()um'ers textiles Vas- és t'émmunkások —— Out-rvers de
sítle'ruryic el metallumie .
Ouvriers d'ali—
S
Összesen —— Totamc.
í 1005
l92—l _ 279 _ 7—8, szám.
nagy és kis allamban egyaránt bekövetkezik.
A munkanélküliek száma a, felsorolt országok átlagában a szakszervezetek taglétszámának telen 12'OO/O-a, nyáron 6'70/0—a. Altalaban ha egész évet állítunk szembe egész evvel, a munkanélküliség mérvében nem nagy, de ha—
tározott javulás állapítható meg. Az 1924.
évi február havi adatoknál újabb adat szór- ványosabban akad, de ezek is azt mutatják, hogy februárról májusra a munkanélküliek arányszáma Dániában 21'30/0—ról 6'10/0-ra, Kanadában 7'80/U-ról 7'30/0-ra. végül Svéd- országban 12'80/0-1'61 7 '50/0-ra csökkent. Re- mélhető tehát, hogy a gazdasági helyreállítás áldozatokkal járó munkája által kiváltott át- meneti bajok lezajlása után Magyarországon is tartósan apadni fog a munkanélküliek száma.
Hazánk 1922 decemberben 11 állam közül a nyolcadik, 1923 júniusban a hetedik, 1923 decemberben ismét a nyolcadik helyen állott.
Az 1924. évi májusi adatok közt a magyar viszonyszám a legmagasabb, de erről a hónap- ról több oly állam adata hiányzik, ahol az előző hónapokban jóval nagyobb volta mun—
kanélküliek arányszáma, mint Magyarországon.
_ IV. A munkanélküliek száma a szakszervezeti munkások (vo-ában.
Nombre des chómeurs en ponrcentage (les ouvriers membres des syndtcats
331922 1923 1924
A l l a m S— 33 $— §)
B $ § $ ;. §
P (1. y 3 § § ;? _ § E "§ .3 g;
;; tg 'E E 3 § 5 S 1? §
'u *3 E R 1: r: 3 § E 5
Ausztrália —
Australíe . . . 86! 71 6'2 7'63) ——
Belgium — Belgigue 1'7É 0'8 1 7 H? 09 Dánia — Danemark 208 8.1 196 213 61 Hollandia — Pays-
Bas . . . . . 151 98 173 173 8 22) Kanada —— Canada 6'4' 34 72 78 ' 7'8
Massachusetts —— .
Massachusetts . . 105 51 118 — — Nagybritánnia —— !; : ;
Grande-Bretagne 140 111 10'7 8'1 9'5 Németország -— §
Allernagne . . . 2'8! 41 282" 251 86 Norvégia — Non—ége _, ]5'1 79 1450 82 ——
Svédország —— Suede i 21'7 9'8 14'1 128 75 Magyarország — l ,
Hongrie. . . .jÉ 7'4 6'51)! 91§ 144 11"?
1) Július — Jm'llet.
§l) Előzetes adat. —— Donne'e préliminairc.
3) Március — Afars.
Minthogy a munkások szakszervezeteihez minden államban a munkásság más-más há- nyada tartozik s ezenkívül a munkanélküliek
abszolút számáról több oly országra nézve
*- vannak adataink, ahol a szakszervezeti tagok- hoz viszonyított arányszám nem áll rendelke—
zesre, a munkanélküliség összehasonlítására teljesebb alapot nyujt az a módszer, ha a munkanélküliek számát a népesség egész szá- mával hasonlítjuk össze.
V. A munkanélküliek számának nemzetközi összehasonlitása.
Comparaison internationale du nombre des chómenrs.
Munkanélküliek száma § ;?
1923 decemberben : § (,, Nainbredes chúrneurs au § § § mms de decembre 1923 a 535
___—___.— 3 es
Állam § %x; % % É §
Pays § §? *) 2.7? " §§
5 f: lms É; %S
% § % 393 : e ;? %% § §
,O : Geo §Ék§ N 9-4
Ausztria —
Autríche . 98.050 —— 149
Ausztrália ; '
Australia . 22.682 62 38
Belgium ——
Belgigue . . 11.017 17 15
Csehszlovákia —
Tche'co—Slovagnie 191978 — 141 Dánia -——
Danemark 50.148 19'6 152
Finnország —
Finlande . . . 779 — 2
Franciaország —
France. . . 440 — ()
Hollandia —
Pays-Bas . 48.770 173 69
Kanada ——
Canada . . . 11.767 72 13
Lengyelország ——
Pologne . 67.581 — 25
Massachusetts —
AIassac/msetts . 26.617 118 69
Nagybrítánnia —
Grande—Bretagne . 1,226 641 10'7 279 Németország —
Allemagne 1,204.973 282 201
Norvégia —-
Norvége 4.468 140 17
Olaszország ,
Italia 258 580 — 67
Svájc ——
Suisse . 20'751 —— 54
Svédország —
Suede . . . 18.583 14'1 31
Magyarország —
Hongrie . 15.432 91 19
Az ötödik táblában Magyarországgal együtt 18 államról kimutatott átlagszámokat csak durván hozzávetőleges adatoknak kell tekin—
tenünk. mert egyes államokban —— mint pl.
Nagybritánniában — ahol a munkanélküliség elleni biztosítás kötelező, a munkanélküliek
összes száma ki van mutatva.
a többi állam—
7—8. szám.
—280—
1924ban pedig a munkanélküliek kisebb-nagyobb hányadáról, főleg a szervezetlen munkások közt előforduló munkanélküli esetekről nincse- nek adatok. Mégis anépesse'ghez viszonyított arányszámok mutatják legjobban, milyen rend—
kívül különböző mértékű a munkanélküliség a különböző államokban. Ebben a tekintetben ugyanis három fő típust lehet megkülönböz—
tetni: az első csoportba olyan államok tartoz—
nak (Franciaország, Finnország), amelyekben a munkanélküliség elenyészően csekely, ezzel szemben a második csoportban (Nagybritánnia, Németország, Dánia, Csehszlovákia) katasztró—
fális munkanélküliségröl lehet beszélni, végül a többi államban, bár meglehetősen különböző mértékben, normálisabb arányú munkanélküli—
ség jelentkezik. Magyarország az 1923 decem- beri adatok alapján a 13-ik helyen áll s a harmadik típushoz számítható. De már 1924.
július 28-án, ha a többi állam adatait válto-
zatlannak vesszük, a 11. helyre kerül (10.000
lakosra 31 munkanélkülivel).
VI. Hatósági munkaközvetítők forgalma az 1917—1923. években.
Mouvement des Offices publics de placement de 1917 ft 1923.
's i *0 a) .
s ma'") sm, §
s. 20 ;": azaz:: ;
Év 3§ % w § ÉÉ §:::
es ass 13 s 352; §§§§§§
Anne'e 330: 333 5595 3393
ca? E§u 3918: 53365":
551: mats :oSloa 8§ES€
; g ; ! n., :; o État—1. zta-c
1917 45.443 45.493 25.925l 100 57 1918 * 96.531 67.081 d3.742l 69 50 1919 901657114179 48.398l 125 42 1920 92.381 109.588 54.224; 119 50 1921 87.04111582? 54.764' 193 , 47 1922 ;103 012 115.860 60.402, 112 52 1923 ! 80.331 101.579 51.588, 130 49
A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal egyik kiadványa a munkanélküliség elleni küzdelem eszközeit kimerítően tárgyalja s nagy figyel—
met szentel a munkaközvetítés ügyének. Szük- ségesnek tartja a hivatalos, központosított munkaközvetítő szervek fejlesztését, a díjazott munkaközvetítés eltiltását, a helyközi munka—
közvetítés megkönnyítését, a munkaerő cél—
tudatos terelését és szétosztását. Ezenkívül foglalkozik a munkanélküliség nemzetközi szer- vezésével és a be- és kivándorlás kérdésével.
A jól működő országos munkaközvetítés min- denesetre hathatós technikai ellenszere a munkanélküliségnek s ezért ennek kiépítése a gazdasági és szociális rendszabályok mellett szintén különös figyelmet érdemlő kívánalom.
A magyar munkapiae helyzetéről a hatósági munkaközvetítők tevékenysége alapján jól tájékozódhatunk. A magyar kir. állami munka- kó'avetítőhivatal1.923. évi jelentése nem rég jelent meg s a hatósági munkaközvetítők for—
galmáról igen becses részletes adatokat tar—
talmaz.
Ha mindenekelőtt a munkapiae alakulását évekre visszamenőleg vizsgáljuk, azt tapasz—
taljuk, hogy a közvetítési forgalom jelentékeny hullámzást mutatva 1917 óta általában növe- kedett és a munkapiao legnagyobb élénkségét az 1922. évben érte el, mikor 103012 beje—
lentett munkahely mellett nyolc intézet 115860 munkekereső közül 60.407 munkást helyezett el. Az 1923. év kisebb forgalmat mutat fel (80.331 munkahely, 104579 munkakereső és 51.588 közvetítés), minek oka részben ajobb konjunktúra is volt, mert a munkások hely- változtatása kisebb arányokban történt (ezért fogyott a munkakeresők száma is). A tenyle- ges munkapiac azonban mégis romlott, mert száz munkahelyre 1922-ben 112, 1923—ban 130 munkakereső esett, száz munkakereső
közül pedig 1922-ben 52, 1923-ban 49 jutott
csak munkaalkalomhoz. A közvetítés arány- száma különben 1919-ben volt a legalacso—
nyabb (42), a munkakeresők túlsúlya pedig 1921-ben kulminált, midőn szaz munkahelyre 133 munkakereső esett. A női munkások arányszáma 1922—ről 1923-ra a munkahelyek- nél BO'SU/O-ról 35'80/0-ra, a munkakeresők számánál 27'50/0-ról 29'7O/O—ra, végül a köz- vetítéseknél 33'70/0-ról 37'70/0-ra szökött fel.
_ Általában a férfimunkasok számában a köz—
vetítési forgalom mindkét irányú változá- sánál egyaránt nagyobb kilengések tapasz talhatók.
Tanulságos a munkaközvetítés eredményeit a munkakeresök főbb csoportjai szerint vizs—
gálni. Az 1923. év folyamán 28.363 (35'30/0)
munkahely jelentetett be szakmunkások és 51.968 (64'70/0) munkahely segédmunkások számára. A munkakeresők közt 45.173 (43'20/0) szakmunkás és 59.406 (5080/0) segédmunkás volt. A szakmunkásoknal 17.309 (33'50/0), a segédmunkásoknál 34.279 (06'50/0) sikerült közvetítés történt. Szomorú tünet, hogy a munkapiac a szakmunkásokra nézve jóval kedvezőtlenebb volt, amennyiben száz munka- helyre a szakmunkásoknál 159, a'segédmun—
kásoknál csak 114 munkakereső jutott s ennek folytán száz munkakereső közül a szakmun- kások körében 38, a segédnmnkások csoport—
jában ellenben 58 kapott alkalmazást. A buda- pesti hatósáézi munkaközvetítő adatai szerint 1923-ban 1353 szakmunkás megfelelő szak-
— 281 7—8. szam.
munkaalkalom hiánya miatt kénytelen volt tanulatlan, napszámosmunkát vallalni. A hely—
zet annyiban enyhült, hogy a deklassziíikált munkasok arányszáma (az intézet által nyil-
VII. A közhasznú érdekképviseleti munkaközvetítők 1923. évi tevékenysége.
VII. Activite' des Offices de placement des groupes d'intéresse's.
vántartott szakmunkás munkakeresők számá- hoz viszonyitva) évről évre csökkent. Ez a viszonyszám ugyanis 1921-ben 6'60/0, 1922-ben 5'90/0, 1923-ban 4'60/0 volt.
MUPÉBIKÖZ- h$ygeuéls£att logegggfea
' vall? Ég!?" , Munka- munka— esett köz—
Erdekképviseleti csoport 553358 munkahely kereső Közvetítés kereső vetítés
,_ , , Xomlirede Oűres Proporlion Propertion
Groupe d UlíeTCSSCS _. s , , Demandes Placements des deman— des place—
assotzaímns d "711715" , — des pour 100 ments pour puurle Pia" d emplox ogfres d'mz- 100 deman-
cement ploí des d'emploí
Munkaadó egyesületek —— Associations
des patrons . . . . . . . . . 1 674 926 491 137 53
Ipartestületek — Oorporations indu-
strielles. . . . . . . . 11 2.804 15.618 85283') 556 ——
Keresztény, illetve keresztényszooialísta alapon álló munkaadói és munkás—
egyesületek —— Associations patro— '
nales et ouwiéres chre'tiennes, respec-
tivement chrélienwes—socíalistes. . . 7 7.230 4.517 3.071 62 68
Szocialdemokrata alapon álló munkás—
egyesületek — Associations ouwíé- A
zés démoeratcc-socíalistes 12 16.376 50.205 30.785 807 61
Osszesen —— Totaua: 31 27.084 71.261
69.630!) 263 —
Az állami munkaközvetítőhivatal a fenn- tartott együttműködés alapjána közhasznú
érdekképviseleti munkaközvetítők 1923. évi
forgalmát is kimutatja. A hetedik tábla ösz- szesen 31 ilyen munkaközvetítő tevékenysé- gére vet vilagot. Az összforgalom élénk volt s a felajánlott munkahelyekre bőven jelent- keztek munkakeresők. A közvetítés arány- száma különösen a sűrű kisegítőközvetítések figyelembevételével kedvezőnek mondható.Az ipartestületek közül a legnagyobb forgalmat a borbély-, fodrasz— és parókakészítőipartes- tiilet, tovabba a kávésipartestület érte el.A keresztény jellegű munkaadó- és munkás—
egyesületek közül a katholikus háziasszonyok országos szövetsége fejtette ki alegélénkebb tevékenységet. A szociáldemokrata munkás—
l) A kisegítő közvetitésekkel együtt. — Aveo des plaeements provisoires.
egyesületek sorában a famunkasok szövetsége
all első helyen. .
Ha a különböző munkaközvetítő szervek munkájának eredményét összefoglaljuk, a magyarorszagi munkapiac túlnyomó részét át- tekinthetjük. Ha a hatósági munkaközvetitó forgalmi adataihoz a békéscsabai, hódmezö—
vásárhelyi, kecskeméti és székesfehérvári gyüj—
tőhelyek önálló tevékenységének eredményeit., valamint a közhasznú érdekképviseleti munka—
közvetítők működésére vonatkozó adatokat is hozzáadjuk, azt látjuk, hogy Magyarországon 1923—ban összesen 118.428 munkahely nyílt
meg, melyekre 186931 munkakereső jelent- kezvén, 131838 sikerült munkaközvetítésröl
számolhatunk be.Kovács Norbert dr.
