4. szám.
ből—iparban a legkedvezőtlenebb idöpont az 1925.
ev márciusa volt (221'8), a faiparban pedig az 1926. év hasonló hónapja (2031). Egy idő óta meglehetős állandó színvonalat találunk az élei——
mozi-si iparban, hol a jelzőszám utóljára 81'8 volt. Az utolsó évek átlagához képest megnyugtató a szellemi munkások jelzőszáma (501) és az építőiparé i52'8). A szellemi munka terén a leg- súlyosabb helyzetet 1925 márciusa jelzi (14713).
ugyanerre az időpontra esik a munkanélküliség maximuma, az építőiparban is (196'7). A vas- és fémiparban a jelzőszám január óta 58'6-ról (it'r—l—rc—
növekedett, a szállodai és éttermi alkalmazottak- nál ellenben 80'1-ről 66'7—re esett vissza.
á Az Állami Munkakőzvctitő Hivatal által Ösz- szeállított adatok tanusága szerint a hatósági mun- kaközvetítők forgalma a február havi irányzattal ellentétben március hó folyamán jelentékenyen megélénkült. A munkaadók részéről felajánlott munkahelyek 5.271—ről l7'3%—kal 6.188—ra, a Jo lentkezelt munkakeresőké 14.614-ről 3'9%—kal 15.187—re, végül a sikerült közvetítéseké 3.415—1'öl l9'7%-kal 4.091—re növekedett. Minthogy tehát az emelkedés aránya a közvetítéseknél volt legna—
gyobb, a munkapiac helyzete a szakszervezeti ada—
tokkal egybehangzóan javult. Ilyenformán száz munkahelyre februárban 277, márciusban 245 munkakereső jutott, akik közül februárban 23'3%.
márciusban 26'996 kapott munkát. A munkaadók igénye februárban (i4'8%, márciusban 66'l% ert--
—396——
._m
jéig volt teljesíthető. Területi szempontból azt lát—
juk, hogy bár Budapesten a Végleges viszonyszá- mok még mindíg jóval kedvezőtlenebbek a vidék megfelelő viszonyszámainál, _. amennyiben száz mun—
kahelyre Budapesten 276, a vidéken 206 munkal- kereső jelentkezett, m mégis a közvetítési forgat—
lom megélénkiilése s így a munkapiac viszonyla—
gos javulása március hó folyamán a fővárosban;
volt nagyobb mértékű. A
helyek száma ugyanis az előző hónappal szem- ben Budapesten 21'9%—kal, a vidéken 12'2%—kal, a
munkakeresök száma a fővárosban 3'0%-kal, az:
ország többi részében 5*5%—kal, végül a sikerült közvetítések száma Budapesten 25'8%-kal, a vidé—
ken 14'1'lo—kal emelkedett. Dacára azonban annak, hogy a közvetítési esetek abszolút száma rég nem:
tapasztalt mértékben nőtt, a munkakeresők töme-
géből a fővárosban csak 21'8%, a vidéken 35'4%—
jutott munkaalkalomhoz.
A Magyar Munkaadók Központjában képviselt vállalatok 1928 március havában összesen 164.382 alkalmazottat foglalkoztattak, azaz 0'05%—kal"
többet, mint februárban. Az alkalmazott mun!—
kaerők száma az utolsó három évben jelzőszámok——
ban a következő volt:
1926 március
100'0:
1927 március
1051 1928 március
107'4 K, N. drb
A munkanélküliség Európában.
Ohőmaye en Europe.
Résume'. En Europe, lcs théories pré—
conisant la fusion économigue des pays se multiplient; on y constote aussi des fails de concentration effective, et cela molyré les obstacles existants (politiguc douaniérc, limitation de Pimmigration, etc.). Aussi, en cxaminont les phénoménes sociaux et économigues, devons—nous considérer une grande partie de ItEurope comme un terri—
toire économigue homogénc.
' Parmi les conditions sociales de [*Eu—
rope, une des guestions les plus aigué's est celle du chómage. Examinons en la forma—
tion, en 1921—1927, sur le territoire formé, des grands Etats, pur llAlIemagnc, la Grande—Bretagne, la France, liltalie, la Pologne, des Etats moyens. par la Tche'co- Slovaouie, la Belyigue, les Pays—Bos, llAutriche, la Suéde, la Hongrie, et des
moindres Etats, par la Suisse, le Dane——
mark, la Finlandc et la Norvége. Il sürgif lá de 2825 millions dlhabitonts, dont, ír la [in de 1927, 278 millions (1'0%) zinva—- ient pas de travail. —
Par les statistigues relatives á la fluo—
tuation par trimestre du chömage, on voit' gue le maximum (3'14 millions de chö- meurs) en (1 été en janvicr 192] et le mint-—
mum (1'85 million) en juin 1924. ! En 1921—1927, il y a eu, en moyenne, 2'45 millions de sans—travail. *Rapporté á' ce nombre et emprimé en nombre—indices, le minimum a été de 76 et le maximum, 128, donc, relativement, les écarts ne futeni pas extrémes.
Si [Jon prend pour 100 le nombre moyen—
des chőmeurshla moyenne du mois de sep—
tembre est de 91 et celle de décembre, 112.
A la [in de Panne'e 1927, őétait la Grande—v
nyilvántartott munka—y'
'__
4, szám.
Bretagne gui (amit le plus de chómeurs (1'19 million),- venaiení' ensuite, mois avec des chi/fres bien moindres, liAIlemagne ((l'52 million) et Pltulie (O'/II million). A cet égard, c'est lu situation de la France,,de
la Finlande et de [a Norvége gui est le plus fauomble; celle de [a Hongrie est également usse; bonne.
$
A modern tőkegazdálkodás rohamos fejlődése és bonyolulttá válása, valamint a jelentékeny népszaporodás már a XIX.
század végén és a XX. század elején lehe- tetlenné tette —— még nagy államok szá- mára is —— az önálló gazdasági terület (antarehi-a) fenntartását. Ez a tény hatal—
mas befolyással volt a politikai és gazda—
ságpolitikai erőfeszítésekre és előidézett mély nyomokat hagyó eseményeket is (vi- lágháború).
A háború után fokozódott ez a jelen—
ség, de zavaró, késleltető, hátráltató körül-
mények is beállottak. így .az általános el—
zárkózás magas vámt'alakkal, a bevándor- lás megakadályozása, vagy szigorú meg- szorítása, az ellentét győző és legyőzött államok között, nagyfokú elszegényedés és eladósodás, stb. Viszont a tengerentúli ha—
talmas gazdasági erőtényezők (Amerika) növekedő befolyása, a gazdasági és társa—
dalmi bajok elleni küzdelem párhuzamos érdekei fokozott egymásra utaltságot te- remtettek. Szaporodtak az európai mester—
ségesen elválasztott gazdasági területeket összeolvasztani, legalább is szorosabbra fűzni törekvő elméletek (Páneurópa, vám- uniók, nemzetközi tervgazdálkodás), sőt ezek nyomán már a gyakorlatban is utat talált az összeolvadás, a koncentráció (né—
met-francia ipari tömörülések, nemzetközi kartellek és trösztök, stb.). .
Azok az okok tehát, amiért Európát (Oroszország nélkül) a gazdasági és tár—
sadalmi jelenségek vizsgálata alkalmával más kontinensekkel szemben bizonyos fo—
kig tipikus és integráns gazdasági terület—
nek, munkakohónak tekinthetjük, s az egyes államok külön—külön taglalt adatait összegezveis szemügyre vehetjük a követ-
kezöket: '
a ) Az elméleti egyesítési törekvések érveléseinek statisztikai megvilágítása.
—397—
1928b,) A népszövetség működésének általá- nos gazdasági és társadalmi kihatása. ,
c,) A termelési költségek alakulására kiható szociális törvények elterjedése.
d) A nemzetközi töke összpontosítása,
kartellek és trösztök terjedése.
e) A munkásvándorlások. Minthogy azonban .a munkanélküliség (s nehéz meg—
élhetés miatt legtöbb állam megtiltja, vagy megnehezíti a külföldiek bevándorlását, e tekintetben nem a gazdasági közlekedő edények törvénye, hanem a gazdasági átszivárgás (osmózis) törvénye érvénye—
sül, ami a statisztikai tisztán látást meg—
nehezíti. Magyar szempontból érdekes pél- dául a Franciaországba irányult (izikai munkáskivándorlás és a szellemi munká—
sok elhelyezkedése Tőrökországlmn.
f) A közös eladósodás az Amerikai ]. A munkanélküliek száma Európában az
1921—1927. években.
Nombre des chómews en Europe, en 1921——1927.
É v, h ó Munkanélküliek száma Anne'e, mois Nombre des chómeurs
1921. III. . . . . . . 2,275.026
,, Vl. . . , , 3,142.174
,, IX . 238843?)
., Xll. . 3,0T7.941
1922. III. . 2,852 410
,, VI. . 2226696
,, IX. . 2,029,831
,, Xll. . 2,420.442
1923. lll. , 2359453
,, Vl. . 2,026.996
,, lX ... 2,251.513
,, Xll. . 3,127.700
1924. III ... 2,405.265
VI. . . . . . . . 1,847.613 ,, IX ... '. 2,051.484-
,, XII. . ... 2,186.742
1925. Hl ... 2,186.459
,, VI. . 2,084,097
, IX. . 2,116.475
,, Xll. . ... 2,858.192
1926, III. . 2,715.745
,, VI. . 3,031.461
, lX. . 2,766.243
,, XII ... 2,867.075 *
1927. Ill ... 2,540.801
,, VI ... 1,997.018
,, lX ... 2,002.919
., Xll. . 2,778.295
4f szám
--- 398 _—
Egyesült Államokkal szemben s ezzel
együtt Amerika fokozódó pénzügypolitikai beavatkozása (Dawes-terv, nemzetközi bankok ellenőrzése).
g) A gyarmatok Önállóságra törekvése és az ázsiai népek nemzeti öntudatra éb- redése, valamint a kommunista izgatás közös veszedelme.
h) A közlekedés gyors fejlődése (repülő—
utak).
A társadalmi viszonyok közül legálta- lánosabban érdekli Európát a munkanél—
küliség kérdése. A Szemlében időnkint' kö—
zölni szoktuk a külföldi államok munka—
nélküliségére vonatkozó nyers adatokat or—
szágonkint külön-külön s az adatok hul- lámzását negyedévenkint. A fentebb elő—
adottak értelmében kíséreljük meg itt a munkanélküliség képét egész Európára nézve egységesen megrajzolni. Nem sza—
bad visszariadnunk attól, hogy célunkat csak nagy megközelítéssel érhetjük el, amennyiben néhány állam adata egyálta—
lán hiányzik, .a többi állam adatszolgálta tása pedig különböző természetű és terje- delmű adatforrásokból merít. A hiányzó államok, pl. csak a fontosabbakat emlitve Spanyolország, Románia, Sz. H. Sz. állam, Bulgária és Görögország, részben az orszá—
gok erősen agrár jellege, részben a népes—
ség csekély száma miatt minden valószínü—
ség szerint nem változtatnának az általá—
nos képen. Oroszországot pedig részben a nagyfokú politikai és gazdasági elzárkó—
zás, részben a nyugati kulturájú és érde—
keltségű szegélyállamok leválása folytán egyelőre nem szükséges Európához számí—
tani. Rendelkezésünkre állanak tehát a nagy államok közül Németország, Nagy- Britannia, Franciaország, Olaszország és Lengyelország adatai; a középállamok kö- zül Cseh-Szlovákia, Belgium, Németalföld, Ausztria és Svédország, valamint Magyar—
ország adatai; a kisebb államok közül ada—
tok állanak rendelkezésünkre Svájcról,
Dániáról, Finnországról és Norvégiáról. A felsorolt *államok összes lakossága 2825
millió, ebből a tömegből az I. tábla adatai
Szerint aZ71927. év végén 278 millió volt
' munka nélkül, ami 1'0%—nak felelne meg, de ha minden munkanélkülire átlag két
családtagot
számítunk, akkor a munka, 1328 _
hiányában nélkülözők aránya az előbbi—
nek háromszorosára emelkedik.
A munkanélküliség hullámzása 1921. óta negyedévenkint a közölt grafikon szerint meglehetősen élénk volt s a görbe meneté- ből a következő jelenséget olvashassuk ki:
1. A fő maximum 1921. júniusára esik, amikor a felsorolt államokban összesen 3,142.174 munkanélkülit tartottak nyil- ván. Ezt a számot azonban erősen megkö- zelíti az 1923. decemberi állomány is 3,127.000 munkanélkülivel s a munkanél- küliek száma ezenkívül még két alkalom- mal —— 1921. decemberben és 1926. június—_
II. A munkanélküliek száma országonkint
1927 december havában.
Nombre des chőmeurs par pays, en décembr61927,
Munkanelkühek száma (1927. ' Népesség (1925. évi decemberi adat)
A l l a m adat) _, Populah'on Afombre des , * (donnees de 1925) %%!tgcáüfa _ _
P a 9 S " 1921)
." e
053557" % B*í'ífíz" %
Ausztria '
Autriche ]) 6,700.000 25! 201120 74
Belgium _ _, _
Belg'igue . , 7,812.000 2'8 22.526 0'8'
Cseh—Szlovákia ' '
Tche'co-Slooa-
guie . 14,'.44.000 5 10.839 0-4':
Dánia , *
Danemark. 3,420.000 1'2 83.400 Sol
Finnország ,
Finlande . !) 3,530.000 1'2 2.152 0— 1
Franciaország * ;
France . . 40,744.000 14-4 13.221 m;
Németalföld _ *
Pays—Bus . 7,416.000 26 59.032 232!
Lengyelország ' * v — * *
Pologne . . 29,249.000 105! 165.268 5'9' Magyarország
Hongrie . . 8,365.000 30 14.868 0'5
Nagy-Britannia ' '
Grande-Bra __ _
tagne _ . 45,170.000 16" 1,194.305 12'9
Németország
Allemagne. 62,569.0"u0 22'1 519573 *18'6 Norvégia
Norvége 3) 2,763.000 1' 7.852 04
Olaszország ' , ' ' *
Italic 4U,548.000 144 414.283 14'9 Svájc — Suisse 3,936.000 14 13.701 05
Svédország '
Suéde 6,054.000 21 50.655 1.8 Összesen — Tot. 282,520.000100'0f 2578295100'0'
Jegyzet: 13 1923. évi adat. —— ') 1924. évi adat. ,——'.
3) 1927. novemberi adat.
' ') Donne'e de 1923. ——
*) Donne'e (le aiovembre 1927.
s); Donnée de" 1924. ——
28'
35mIIIió—m/M'ms.
A M U N K A N É L K Ú L I E K S Z Á M A E U R Ö P Á B A N . N o n w b r e d e s c h ö r n e u r s e n E u r o p e . I A % n I
! I I * a l I ! X ! ' 74 ! X ! l l l l 0 . ;
x x y !
1'5 1'n O'a O M.S'.Sz.1828.(* )
III
VIIXXIIIIIVIIXXIIIIIVIIXXIIIII
V I I X 1 9 2 4
1VIaIX
1 9 2 5
4. szám.
ban ——v haladta meg a három milliót. A leg—
alacsonyabb létszámot, l,847.613 munka—
nélkülit, 1924. júniusáról jegyezték fel. A másod minimum 1927. júniusára esik
(1,997.018).
2. Minthogy a háború óta Eur'lópa gaz—
dasági helyzete (legalább is mindig számos államé) többé-kevésbbé válságos volt, a megvizsgált hét esztendő 28 időpontja kö—
zül egy sem volt olyan, amikor a munka—
nélküliek száma csak megközelítette volna a normális színvonalat. Ezért sem a szeku—
láris, sem az idényszerű hullámzás nem okoz túl nagy kilengéseket. Ezt az állitá—
sunkat legjobban a jelzőszámok világítják meg. Ha ugyanis az 1921—1927. évek átla—
gát, 2,448.178—at százzal egyenlősitjiik, akkor a fentebb említett maximum 128-at, a minimum 76-ot jelent, sőt ha a kilengés szélső mértékét vesszük is, azaz a minimu- mot tekintjük száznak, úgy a maximum 170—nek felel meg. Itt a hatóokok között valószínűleg az is szerepel, hogy ami az egyik államterületen hátrányos, válságos jelenség, ugyanaz a másik területen pilla—
natnyi előnyt jelent. Gondoljunk csak pl.
a hatalmas angol szénsztrájkra, mely Né—
met—, Lengyel- és Csehországban szén—
termelési magas konjunkturát okozott.
3. Az a szabályos idényszerű hullámzás, amelyről a magyarországi adatokra vonat- kozóan a Szemle 1928. 1. számában (49.
l.) beszéltünk, a tárgyalt tömeges adatok- nál is élesen érvényre jut. Általában a mun- kanélküliség színvonala nyáron legala- csonyabb, télen legmagasabb s ezt a képet csak néha zavarja meg valamely rohamo- sabb általános irányzat. Például ebben a tekintetben az 1926. év teljesen abnormá- lis volt. Ennek dacára, ha minden negyedév
átlagát külön—külön az egész tárgyalt idő- szak végső átlagához viszonyítjuk (azt száz—
nak véve) az alábbi jelzőszámokat kapjuk:
március 101
június 95
szeptember 91
december 113
A ll. tábla a munkanélküliek számát országonkint tünteti fel az 1927. december havi állapot szerint. A népesség számát az.
egyöntetűség kedvéért ott is az 1925. évi adatok alapján mutattuk ki, ahol a kiszá—
mított népességről újabb adat áll rendel- kezésre. Az árnyalati különbségek az, arányszámokban úgy sem jutnának kife—
jeze'sre. Ha mind a népességet, mind a
munkanélküliek számát a tárgyalt álla1
mokból alkotott egész terület adatösszegé—
hez viszonyítjuk és a két arányszámot , összehasonlítjuk, szembeszökően nagy kü—
lönbségeket találunk. A munkanélküliek/'
arányszáma négy államnál haladja meg a
népesség arányszámát. Ézek Nagy-Britannia
Ausztria, Dánia és Olaszország. Legkedve- zőbb a helyzet Franciaországban, Finn- országban és Norvégiában és aránylag elég kedvező Magyarországon is. A munkánál—*küliek abszolút számát tekintve, 11'2 mil—
lióval Nagy—Britannia vezet, utánafélmilliÓL
val Németország következik, Ol—aszoi'szág'e ban pedig négyszázezer munkanélküli volt. Ez a három állam mutatja fel a_munf ,kanélküliek több mind háromnegyedré;
szét. Mindenesetre az iparosodás mértékei
számításba veendő a munkapiac helyzete—e nek megítélésénél. A felsorolt adatok azon—
ban igen jó tájékozódást nyujtanak.
Kovács" Norbert dr., _ [*
