1. szám. _—
harom héten 23, 32 és 25 volt. Kisebb szamban jeleztek influenzahalálozásokat Rotterdam, Utrecht és Hága városokból.
Németország. lníluenzamegbetegedések száma december végén és január elején járványszerüen
" emelkedett. A nagyvárosok halálozási adatai:
lniluenzában Légzőszervi me beteged.-ben
elhaltak száma
(1 ,- , 1 . _
1926. tátoiiíll 1332" 333421?) tágan
XL28—XII. 4. 27 , e 308 61
XII. 5—xn.11. 88 e 344 60
XlI.12—Xll 18. 35 s 391 61
Xll.l9—Xll.25. 37 9 390 72
XI[.26_ I. 1. 83 23 463 78
1927.
1. a— 1.8. 13112 56 9)485 128
Az influenzában elhaltak száma Berlin után
?lloroszlóban (l. 2—1. S.: 40) a legnagyobb.
Norvégia. A varosokban nagyobbszámú influenza—
megbetegedés fordult elö; halálesetek száma csekély maradt. December utolsó két hetében Osloban nem fordult elő egy haláleset sem, Bergenben pedig 8, viszont január első két hetében Osloban 9, Bergen—
ben 4.
Olaszország. Január közepétől kezdve az or- szag több vidékén influenzaiarvány lépett fel, a ha—
landóság azonban idényszerüen normalis maradt Portugália. Az ínfluenzamegbetegedések száma .,elég nagy, de a normalist csak kevéssel haladja meg.
Románia. Katonaság és polgári népesség köré.
ben enyhe lefolyású influenz'amegbetegedéseknagyobb- számban bekövetkeztek.
Spanyolország. lntluenzajarvány december vé- gén főleg a francia határhoz közel eső városokban, különösen Barcelonaban és Saint-Sebastianban lépett fel, de Madridban is'rohamosan teriedt s később 35)
46——
Ill-III. II.-lllllluul-ullll-ll...-Innu-Ill-IIIIIIIII-IItul-Ill!!-Iuliu-ounllnllnun-.lI-annl-l-llll.un.-Illl—lnllul-tnlnnunuIll.-Ill-
SZOCIÁLIS STATISZTIKA
1927
tartományban mutatkozott, A halandóság altalaban alig nagyobb a normalisnal. Jan. 27-i jelentés sze- rint a járvány mindenütt csökken.
Svájc. A járvány dec. 10. körül jelentkezett az országban s bár általában enyhe maradt, terjedésével a komplikációk is gyakoribbak lettek. Januar elején a legtöbb kantonban fokozódott, azokon avidékeken azonban, ahol először mutatkozott, már csökkenni kezdett. A tízezernél népesebb városokban dec. 5——
jan. 15-ig 534 inflnenza halaleset fordult elő, [ebből 314 nő, ill. 316 hatvan évnél idősebb). A városok közül főleg Genfben, Bázelben, továbba Zürichben és
Lausanneben fordult elő több halaleset. Az influenza- llalalesetek szama 10.000-nél népesebb városokban a következő volt:
1926. Xll. ö—Xll. 11. 3
XII. l"——Xll. 18. 2 XII. lB—Xll. 25. 31 Xll. 26— I. 1. 80
1327. l. 2— l. 8. 159 I. 9— l. 15. 169
I. 16— l. 22. 90
Svédországi Jan. 8—ról szóló jelentés szerint influenzajarvany az országban nincs, halandóság nor—
mális. Újabb jelentés az influenzajárvány terjedéséről számol be. Igen gyakoriak a megbetegések a leg—
északibb sved tartományban, Norrbottenben, valamint a déli fekvésű Malmö tartományban és városban is.
Sz. H. Sz. királyság. December folyamán enyhe lefolyású influenzame betegedések nagyobb számban észleltettek. Január közepe óta jarvany fokozódott.
Szovjet-Oroszország. Leningradban december eleje óta fordulnak elő inüuenzamegbetegedések.
Dec. 12—18-ig "8, 19—25-ig ugyancsak 8 influenza- halaleset fordult elő a varosban.
Munkanélküliség és munkapiac Magyarországon az 1926. évben.
()hőrnage et marché du travail en Hongrie en 1926.
Résumé. En Hongrie, au mois de décembre 1926, on a enregistré 22.332 chómeurs, soit 10'80/0 de plus ([ii'en novembre. Le nombre des sans-travail s'est ainsi considérablement accru. Toutefois, il était bien-inferieur-a celui de (lécembre 1925 et 1924; cela ressort Claire—
ment da tableau ci-apres gui montre, en nombres moyens trimestriels, le chőmage (le 1924—1926.
En décembre dernier, les Offices de pla-
cement ont relevé 4.369 ofres, 13.408 rle—
mandes et 2.676 placements.
Sur, 700 offres il y a en 307 demandes
contre 236 en novembre; (lonc la situation du marché du travail slest aggravée.
Az 1926. év folyamán —— az idényszerű
valtozasoktól eltekintve is — nem teliesen kielégítő, de határozottan megnyilvánuló javuló iranyzat vonult végig a nmnkapiacon. Félő azonban, hogy az év utolsó hónapjában mutat—
kozó számottevő visszaesés mar nem tisztán az idényszerü (a téli) rosszabbodás eredménye.
Az 1926. év végén ugyanis 22.332 munka- nélküli egyént mutattak ki összesen a külön—
böző szakszervezetek, vagyis 10'80/o-kal többet,
;— , .. : r ! ;
LMUNKANELKLLIEK NEGYEDEVI ATLAGOS LETSZAMA 00000 AZ1924-1925.EVEKBEN. ! ,
_VLÉFÉCHRywneérmeyjngyeh deghchörheursy93332§f1§26
35000 7 ;
soooo fái *
' 631'0-0-070'0-05075-05533—— 030 $$$/015210" ———— "?
25000 §
0 1 """ x,
zoooo ; §
A íximum, %"
*******
15000 * %J* V "W" ;
100000, %
i
" " " LLLLLLL * 0
5000 _ ,
1924 1925 ,
o j
! II m 3 w ! 11; MI; w : '11 Hi;
( M.Sr.Sz.1927 1924 ' 1925 1926
1. szám
A munkanélküliek számának december havi felszökkenése túlnyomórészt a vidék rovasara esik, ahol 8. 753 munkanélküli egy én szamlal-
tatott össze vagyis 2405 o-kal több, mint; az'
előző hónapban.
A székesfővárosban munka nélkül maradt 13.579 munkás csak 350/o-kal mulia ielül a novemberi létszámot, de az összes munka- nélküliek közül még mindig 60'80/0 esett Buda—
pestre.
UN N' " 6082 's '
Főbb Foglalkozási ágak szerint.
Réparhtion des chömeurs suivanr les prmcipales branches de profession.
!
. , 2515 7; .
1925 vegen Pm 1925
1
:;
1926 végén 320 Fin 1926
Épí/ó'óoar Vasmű/r Pehzm,maya'n/iszfz és Linda?/IIF du % Indus/rve du Éven/c alfa/p.
bár/meni. fer. f/lW/ayespnw's
9/ de comme/we,
kamara/v szálloda/' és gif/er hamm/rakok fgye'b
%MWM Dow/55imám űwr/ers en Mmm fiu/fas, A .de/xrenndhíleús ovis.
6! de res/auranfs M.Sr.Sz,1927.
A nemek arányában is történt egy kis eltolódás, amennyiben a nők aranvszáma az év utolsó hónapjában 11'90/o-ról 10'70/o-ra csök—
kent, a munkanélküliek összes számából tehat
19.942 féríi és 2.390 nő volt.
Az országos összesítésben is észrevehető valtozasok föbb foglalkozási ágankint rend- kivül élénk hnllámzást takarnak, minek egyik általános tényezője az időjárási viszonyokban kereshető, hiszen december havában hellyel- közzel még az építkezést is megengedő szép késő őszi napok mellett olyan pentád is elő—
fordult, amikor a folvókon jégzajlás indult meg. Ezenkívül a vidéken most látszik tetőzni az a gazdasági válság-, helyesebben pangás- hullam amely a fővárosban már, ha lassan1s, de apadásnak indult. Az építőiparban a munka- nélküliek szama 4.762 re emelkedett, azaz
l. A szociáldemokrata szakszervezetek által ki- mutatott munkanélküliek.
Nomln-e des oltómcurs releve's par f'essionnels me.—démocrates.
1927
les syndicats pro—
1935 ll 1 e 2 (;
foglalkozas ll .XH
) . - , — M
I 7 0 f e s 6 7' 0 " '" Össz il Férfi Nő Össz.
i ToIal Homm. Femm. Total
l ?
Aranymiives l i !
Orfeines . 87: 17 ' 4 ; 21
Borbély " ' _
Coüfezn's. 31 ' 26 2 28
Börmnnkas —
()ut/ríers en mir. TOÁ 65 83 148
Böröndös ! § *
Faiseurs de malles . 137? 80 3 83
Cipész l _ :
Cordmmiers . 1.123! 504 i 68 622 Élelmezési munkas § ?
Ozwr d'alímentatíon [381 _! 566 1 567
Épitömunkas _ _
Ouur. en bátiment J 8.282 ;? 4.700 — 4.750
Famunkás ; § É
Oum'iers en bois . .712§ 397 T 95 992
Fényképész !
Photographes . _ 9 30 26 56
Grafikus § ? ;
Ouvriers graphigues A 52! 41) ; 38 77
Húsipari munkás l j 3
Ouvr.d'ind.delaw'ande ? 560* 528 ' —- 528
Kalapos ': l l
Chapeliers . ..1§ 1163 78' 20 78 Kereskedelmi alk. il ':
Empl. de commerce 3 267l 170 18 188
Kesztyűs ;
Gantwrs 11 l 1 2 ;;
Konyvkötö !
Reliems . 147l 33 20 53
Magantisztviselő '
(imrloyés privés - 1_054§ 694 438 1.132
Mintakészitő ?
Faiseurs de modéles 117 3 79 —-— 79
Nyumdász ; l
,Typegmpheg _ . . ; 308! 298 72 370
Penzmtezeti tisztv. § ii
Empl- d'établ deffédfí l 2.293; 1.599 938 2.587 Pénzint segédm. l 5
Ouvr auxíl. d'établ ! a
de .:édit . . . A ' 62:_ 45 _ 45
Segédmunkas ; :]
Ouvners aux l/aíres l 49 ii 9 —— 9
Szabó § _
Taillenrs , 408 ! 195 91 286
Szállítási munkás '
Oumiezsde lranspmt ; 86 ! 186 — 186 Szállodai,éttermim. * !1
Dumad'huteletderesianr. j 637 f 471 117 588
Szobrász ' i
Sculptenrs is 150 l 56 _ 56
Textilmunkás
.Oum' d'industntextíle 17 16 19 35
Uveges ,
mim '% 62 - 41 — 41
Vasmnnkás
Onvríers enjer 6961 6.799 92 6.891 Ves;yész
Ch'mlífes 190 82 27 109
Zenész ;;
M usicíens 32 ;! 140 14 154
Összesen .— Toial: 06.711 18.534: 2.178 20.712
l. szam, _— _lll
mok jelentéktelenebb volta (decemberben 584 munkanélküli) csökkenti az arányszámok jelen- tőségét. Jóval kisebb mértékben bár, de emelkedett az alkalmazás nélkül állók száma a két tipikus munkahiányos ipar—csoportban, t. i. a fa- és a vasiparban. A munkahelyhez nem jutott famunkások száma 1340/0- kal 1.010-re, a vasmunkásoké 2 8" 0--kal 7. 327——re nőtt az év végéig. Örvendetes hogy aszellemi munkások körében — a többi munkanemmel ellentétben —— javulás mutatkozik. A szak- szervezetek által nyilvántartott állásnélküli szellemi munkások száma a novemberi ki- mutatással szemben 4.078—ra(2'70/o-kal) apadt.
Érdekképviseleti kötelék szerint a szociál—
demokrata szakszervezetek 20.712 (november- ben 18.576), a keresztényszocialista szak-
szervezetek pedig 1.620 (1.574) munkanélküli
egyént mutattak ki.
Három év óta hónapról hónapra figyelem- mel kísértük a Magyar Statisztikai Szemle hasábjain a munkanélküliség alakulását az érdekképviseletekbe tömörültD munkásság kö—
rében Álljunk meg az 1927. év mesgyéjén és tekintsük át a mozgalmas három év álta- lános, részletektől nem zavart jellemzését.
Minthogy azonban az olyan grafikai vonal, mely a munkanélküliek egyszerű számának amúgy is bőven ismertetett havi hullámzását foglalna össze a három év keretében, az idényszerű változásokkal túlságosan eltorzítaná az egész időszak keresett jellemzőjét, ezúttal a munkanélküliséw görbéjének kiszámításánál a következőkép járunk el: az 1924 év január elsejétől kiindulva, az 1926. év végéig folya- matosan mutatjuk be a munkanélküliek szá—
mának hullámzását, de a negyedévi átlagos
létszámok alapján. Kiegészítésül pedig, hogy a főábrán letompitott szélsőségek is szóhoz jussanak, külön közöljük az évi maximum— és minimumgörbéket és ezenkívül az évi átlagok tanulságos alakulását.
Ilymódon a következő legfőbb törvény- szerűségek tünnek szembe:
a) Az 1924. és az 1925. évek általában válságosabbak voltak, mint az 1926. év.
b) A válság tetőpontját az 1925. év első negyedében érte el. A szanálási erőfeszítés itt éreztette legjobban hatását.
c) A munkanélküliség szinvonala az 1926.
év utolsó negyedében már a tárgyalt időszak kiindulópontjának az 1924. év első negyedének szinvonala alá sülyedt.
irl) Az idényszerű tényezők befolyása, mely Magyarországon különösen erős, még a negyedévi átlagok görbéjén is határozott nyomot hagy. Különösen mutatja ezt az 1925.
_, l 5) 2 7
H. A keresztényszocíalista szakszervezetek által kimutatott budapesti munkanélküliek.
Nombre des chómeurs de Budapest relevés par l'Asse- ct'ation nationale des syudicats sociahls'tes-chrétiens.
§l1925§ 1 9 2 e
Foglalkozás ___,Xil'm
' : %? to 3 ::
Professzori 'Ég §. $$$
*SS %% § %B
e* es És és
1 l *
Cipész és börmunkas —— Cor-
donniers et ouvrz'ers en cuir 34 17 1 18 Egészségügyi alkalmazott — §
,límployés dlhygiéne. . . . 70* 8 86 94 Élelmezési munkás — ()uv-
rz'ers dalimentation. . . 15 17 — 17 Építőmunkás —— Ouvriers en 3
bázimcnt . . , 55 12 —- 12
Éttermi alkalmazott _ Ém §
ploye's de restaurant 381 215 32 247 Famunkás —— Otwr en boís§ 48 18 M- 18 Festőmunkás — Peintres en
bátiment . . . 19 26 —— 26
Húsipari munkás —— Ouuriers
(l'-industrie de la mande . . 27 29 —— 29 Kereskedelmi alkalmazott —
Employe's de commerce . . 73 70 13 83 Könyvkötömunkás —— Onv—
rz'ers relieurs . . 14 8 11 19
Magántisztv ——Employespr'lv. 198 91 47 138 Molnár és malommunkás ——
Meunzers el ouvr de moulz'n 3 — -— ——
Pénzint. altiszt — Gargons
de bureau d'établiss. de créd. _ 420 —— 420 Segédmunkás -— Ouvrz'ers
auwiliaires . . . 23 11 1 12
Szabómunk —— Ouvr. tailleurs 42 24 18 42 Textilmunkás — Ouvr'lers ,
dinduslr. textile . . 18§ 6 8 9
Vas- és fémmunkás — One-ir
en fer el en métauac . . ., 253 436 — 436 Osszesen — Total 31273 1.408 212 1620
év utolsó és az 1926. év első negyedéböl álló féléves időszak (a görbe kiöblösödése), mely egyúttal a tárgyalt évek harmadlagos mini- mumát hozza magával. Az általános javulást a minimum után erősen megzavarta az azon téli visszaesés, de a másodlagos maximum jelentékenyen alatta maradt a tó maximumnak.
9) Azt a körülményt, hogy a javuló irány- zat minduntalan túlsúlyra igyekszik kerülni, de a tényleges színvonal emellett még min- dig jóval a normális fölött mozog, semmi sem mutatja jobban, mint a maximum és minimum összehasonlitása. A legújabb 1926. évi maxi—
mum mélyen az első maximum alatt maradt, viszont az utolsó minimum el se éri az első kiinduló minimumot. A munkanélküliek száma a három év alatt, egyetlen egyszer, 1924 január havában esett húszezer alá. Viszont
a negyvenezret egyszer sem érte el.
4
l . szám. 1927
f) Legelőnyösebb az 1926. évre nézve az évi átlagok összehasonlítása. A legkisebb évi átlag ugyanis a három év között az 1926.
évre esik (25.998 munkanélküli).
Utolsó ábránk a munkanélküliek számá—
nak megoszlását mutatja a fontosabb foglalko- zási ágak szerint az 1925. és az 1926, év végi állapotok szembeállításával.
Az 1925. év végén a főbb foglalkozási ágak sorrendje az előző évvel nem változott.
Egész más volt a helyzet az 1926. év végén, midőn a foglalkozási ágak sorrendje és a szá—
zalékos arányszám lényeges eltolódásokat jelez.
Első helyre az épitőpar helyett 32'80/0-kal (az 1925. évi 25'80/0) a vasipar kerül. Az épitő—
ipar viszonyszáma 29'80/0—1'61 21'30/0-ra szállt alá. A harmadik helyen szereplő szellemi mun- kások csoportja megtartja helyét, de sajnos 14'10/O-ról 18'30/0-ra szökik fel. Javulás jelent- kezik af. élelmezési, szállodai és éttermi ipar- ban, melynek részesedési aránya 8'20/o-ről 6'40/0-ra fogyott, de még inkább a faipar-
* ban, hol ez a viszonyszám 9'90/0—ról 4'50/0—ra csökkent.
Az állami munkako'zoel'ítő hivatal jelen—
tése szerint a hatósági munkaközvetítők 1926 december havában 4.369 munkahelyet és
13.408 munkakeresőt tartottak nyilván, a si- került közvetítések száma 2.676 volt. Bár a
munkakeresők száma az előző honappal szem-ben megcsappant (10'90/0—kal), mégis a munka—
piac megromlásáről beszélhetünk, mert a száz munkahelyre eső munkakeresők száma orszá—
gos átlagban 236—ről SOT—re nőtt és a mun—
kahelyért jelentkezők közül csak 20'00/0 (no—
vemberbeu 26'00/0) volt elhelyezhető, A mun—
kaadók kívánsága 61'20/0—ban (novemberben 61'30/0—ban) nyert kielégítést.
A fővárosban száz munkahelyre 375, a vi—
déken 221 munkakereső jutott. Feltűnő a hónapról hónapra mutatkozó nagy eltérés a, budapesti és a Vidéki arányszámok között. Nem lehetetlen, hogy itt az ipari munkapiac bo—
nyolultabb és így érzékenyebb nagyvárosi viszonyain kívül közvetítés technikai okok is közrejátszanak. Mindenesetre télen a vidékről is a fővárosba tódulnak a munkakeresők.
A vidéki gócpontok közül legkedvezötle—
nebbül alakult a helyzet Miskolcon. hol száz
munkahelyre 373, legkedvezőbben Pécsett,
ahol 141 munkakereső jutott. Közel jár ehhez Debrecen 156 arányszámmal.
A magyar munkaadók központjában tömö- rült vállalatok az általuk foglalkoztatott mun- kások számáról az 1926. évi december ha napra vonatkozólag még nem rendelkeztek adatokkal. November hónapban 158916 mun—
kás volt foglalkoztatva, ki"/írkál több, mint az előző hónapban.
Kovacs Norbert fir.
Munkaviszályok'Magyarországon az 1926. év ll. negyedében.
Előzetes eredmények.
Conflits de travail en Hongrie dans le demciéme tri—mestre de 1926".
Résaltats préliminaires.
Re'sume'. Dans le tlenxieme t'rimestre de 1926, on a enregistré 36 conflits de travail en Hongrie; les oavriers y ayant participe' ont perda au total 14.929 journées de travail.
Le nombre des grévistes a été 4580. olont 91'205'0 n'ont obtenu aucun résultat; 0'50/0 ont eu un saccés partiel et 8'30/0 un plein succés.
En moyen, sur une gréve. il y a en 129 chőmears et 4147 journées de travail perdues.
Az 1926. esztendő második három hónap- jában a munkaviszályok száma emelkedett ugyan, de belső terjedelmük általában erősen visszahanyatlott. Az elvesztett munkanapok számában ugyanis emelkedés csak a bányá- szati sztrájkoknál mutatkozik, az ipari munka—
viszályok belső terjedelme, vagyis az elvesztett
volt a munkanapveszteség a II. ipari főcso—
portba tartozó egyik pestkörnyéki vállalatnál, és annak különösen bognáríizemében alkal—
mazott munkásai'között, továbbá a VII. ipari főcsoportban, különösen a főváros egyik ke- rámíai gyárában, végül a VIII. ipari főcso- portban egy fővárosi dobozgyár munkásai
között. _
Amint ebből látható, a sztrájkmozgalom belső terjedelmének nagyságát tekintve, majd- nem teljes súlyával a főváros és a közvetlen környező községek ipari életére nehezedett.
A munkaviszályoknak majdnem őOo/o-a a ruházati iparra esett, azonban e munkaviszá- lyok kivétel nélkül csekély belső terjedelműek voltak és leginkább csak a vásári szabő— és
