1. szám.
az a körülmény, hogy ez a javulás kétharmadrész- ben a halálos kimenetelű balesetekre esett, ahol az utasoknál, vasúti alkalmazottaknál és a vasúton kívül álló személyeknél egyaránt kedvezőbbek a viszonyok. A könnyebb és súlyosabb sérüléssel végződő eseteket tekintve a forgalom közben meg—
sérült utasok és vasúti alkalmazottak száma né- hánnyal emelkedett, viszont a vasutakon kívül álló idegen személyek között kevesebb sebesülés
történt, mint az előző évben.
Pénzügyi eredmények.
A személy— és áruforgalom visszaesése terme- szetesen a pénzügyi eredmények kialakulására is
_37__ 1931
káros kihatással volt. A vállalatok az 1929/30_ év- ben kereken 22 millió pengővel kisebb, összesen 366.1 millió pengő bevételre tettek szert. A bevéte—
lek egy részének elmaradását gazdaságos üzletvitel révén elérhető megtakarításokkal igyekeztek ellen- súlyozni. A kiadási tételek redukálásával sikerült is elég jelentős, 19'2 millió pengőt kitevő megtaka—
rítást elérni s ezzel a kiadások végső összegét 3611) millió pengőre leszorítani. A bevételek és a kiadá- sok egybevetése után 5'2 millió pengő tiszta felesleg mutatkozik, mely eremény kereken 3 millió pengő- vel kedvezőtlenebb az előző évinél.
Várszeghy János dr.
ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY ['
III-llllllull-l...-....u.n.-u.n...-...nunnnunnnnun-n...-._...n-lnlnl-nllnnn-n-n-n-n-n-lc--.n--- nn-ncncnnnnn-uucI-nnnnnl
A magyarországi hitelintézetek az 1929. évben.
Les établissements de credit de Hongrie en 1929.
Résumé. A la fm de 1929, on comptait 1.844 établissements de crédit en Hongrie (97 de moins gue dans liannée précédente), dont 690 (37'/i%) bangues et caisses diépargne appartenant a des sociétés ano- nymes et 1.130 (61'3%) coopératioes.
D"aprés les bilans, le total des actifs des établissements de crédit montait a la fin de 1929 a 610636 millions de pengős, dé—
passant de 23'1% le clziffre correspondant de 1928. Les capitaux guiils avaient en propre montaient á 667'2 millions de pen—
963 (11% du montant des bilans), dont les capitaux sociaux représentaient 4.534 mil—
lions de pengős; la réserve de capital, 122'8 millions; la réserve de pensions, 5'4 mil- lions, et les autres reserves, 85'6 millions.
Le total des capitauac sociaua: a augmenté de 439 millions de pengős (10'7%).
Les dépóts die'pargne se sont e'leve's en 1929 a 1.021'7 millions de pengős, accusant une augmentation de 15'3%, et les de'póts en compte courant a 1.737'8 millions de pengős, dépassant de 2'7% ceux de I'anne'e pre'cédente. Le portefeuille de traites siest e'levé á 2.089'3 millions de pengős; la—aussi, la proportion de llaugmentation a été faible;
elle ne représentait gue 7'9%.
Le montant des obligations hypothé—
caites mises en circulation, ainsi gue celui des préts hypothécaíres, accusent un assez grand accroissement en 1929. Lie/fectif des obligations hypothécaires s'est élevé de 3949 millions de pengős en 1928 a 5800
millions, soit de 1851 millions (46976);
celui des préts hypothéeaires, de 4718 mil- lions de pengős en 1928 a 8289 millions H— 75'7%). Cette derniére augmentatíon a
été due surtout aus: préts a long terme, avan- tageum aussi au point de vue des inte'réts, accorde's sur llinitiative de llEtat aux petits proprie'taires ayant bénéficié de la réforme agraire. Les sommes dues ú [*étranger par les établissements de ('re'dit ont représenté en 1929 5192 millions de pengős; leurs cre'ances envers liétranger, 175'7 millions de pengős.
Les profits se sont élevés en 1929 d 80'3
millions de pengős et les pertes seulement a 6'2 millions.
*
Az 1929. év folyamán jelentkezö gaz—
dasági e's hitelválság a magyar hitelinté—
zetek mo'st nyilvánosságra kerülő 1929. évi adatainál már erősen érezteti hatását. Ma—
gyarország ez évben is már egyike volt azoknak az országoknak, melyeket a lefelé irányuló konjunkturális változások a leg—
erősebben érintettek és ezek hatása alatt a hitelintézeteinknél a stabilizáció óta mu- tatkozó biztató és határozott fejlődés sok tekintetben mintha megtorpant volna.
Visszaesésről mindazonáltal nem lehet be- szélni, bizonyos azonban, hogy a regene- rálódás és az előrehaladás folyamata meg—
lassudott.
1. szám. -— 38 ——
A magyar hitelintézetek vagyonmérlege az 1928. és 1929. évben.
Bilom des établissements de credit hongrois em 1928 et 1929.
a) Vagyon. _ Actif.
Magyarország —— Hongrie Budapest
1928 XII. 81. 1929 XII. 31. 1928 XII. 31. 1929 XII. 31.
Tételek —— Postes
1.000 P 0 1.000 P 0 1.000 P ,, 1.000 P 0
. /o . ' /o .. /o . /0
pengos pangas pengos pengos
* .
Készpénz —— Argent en caisse .. .. 71.242! 1'5 77.486 1'3H 52.147 14 58.508I 1'2 Valuták és devizák —— Monnaies et
deviscsn .. 77.235 16 123395 20 73.883 20 120960 25
Más pénzintézeteknél elhelyezett tő- kék —— Capitaum place's a dautres
établissem. de crédit. .. 201840 4'1 349141 58 187278 51 332130 70
Értékpapírállomány —— Effectif des
valeurs . . 252447 51 260282 43 238 580 63 241470 51
Különféle alapok és alapítványok ér- tékpapírjai —— Valeurs de diférents
fonds et fondotiarzs .. .. 35.856 07 44.442 07 35.601 10 44.113 0'9 Váltóállomány (a viszont leszámitolt
váltókkal együtt) —— Effectvf de trai
tes (y compris lestraitesrécscompie'cs) 1,936.817 39'3 2,089.304 34'5 1,050.536 28'3 1,111.860 234 Előlegek értékpapírokra, egyéb zálo-
gokra és tözsdei reportüzlet _Avan ces sur titres, sur au res gages et affai-
res de report bours.. .. 43.222 09 80.069 05 41.959 11 28.870 06
Fedezettfolyószámlahitelek-— Crc'dits
couverts de compte comami .. 746138 15'1 "(75.536 128 681992 1851 721814 1532 Fedezetlen fol3ószámlahitelek— Cre'
dits non couvcrts de compte courant 429644 87 402139 66 369502 99 348266 73 Jelzálogos kölcsönök (az átruházások
kal együtt) —— Préts hypoilie'c. ((; com—
pris les transferts). 635962 12!) 1,005.406 166 607994 1654 969366 204 Törvényhat, közs és közhasznú mií-
vekreadottkolceonokatruhazaxokkal együtt —— Empmnts accordc's Ez des comitats, villcs autonomes, communes
et oeuvres dutilite' publ.., y compris 1
les transferts .. 52.968 11 64.569! 1'1 52.856 14 63.675 14
Kölesönök kötelezvényekre (kezesség mellett) — Préts sur obligations (avec
garantle). . .. .. .. .. 38.200 08 42.241 07 6.378 073 6.932 01
Árúk —— Marchandises' .. . . . . . . 19.372 0'4 20.557 ()'3 17.042 025 19.215 04 Ingatlanok — Immeubles . . _ . § 144084 29; 125103 2'] 104625 26": 85.804 18
Be nem fizetett részvémtóke — Capi ' ;
tal- actions nori vcrse'. . . 697 0'( 4.902 00 476 00 4.570 01
Különféle követelések— [)i crscs cre' '. l
ariccs .. . ? 222699 4'5 627916 1014 184220 49 579300 1233
Előre fizetettkamatokTritc'réts verse? ' , '
d avance . . . . 7.345" 02 6.958! 01 4.850 01 4.016 011
Be nem folyt kamatok—— Inter ets non ;
versés .. .. .. .. .. .. .. 5.993 01 7.936 01 5.826 01 7.158 039
Veszteség —— Pertcs .. .. .. .. .. [; 2.599 0—1 6.228i 0-1. 1.391 01 2.070 00 Összesen —— Total .. .. 4,924.360i100'0i megmoiwooí 3,711.5861oo-of 4,750.097wo-o
A hitelintézetek összes száma Magyar— (kihi—telinteze- Csöklgenós/az év,
országon az 1929. év végén 1844 volt, 9740] WWMZ' Mm"
kevesebb, mint az előző évben. A hitel— 1923 " " " ?"574 — intézetek számának csökkenése nem a 19224 " " " 1533 4?
gazdasági helyzet rovására írandó, a sza- 1952" " -- (2421 103
,nálás kezdete óta évről-évre visszatérő je— 1926 -- —- -- _2-300 _ 85
lenség, ez. 1923 óta a magyar hitelintézetek 1927 -— " -— 2183 16' számának csökkenését a következő adatok 1928 -- -- -- 1341 242 1929 .. .. .. 1.844 97 mutatják:
1. szám. —— 39 —— 1931
A magyar hitelintézetek vagyonmérlege az 1928. és 1929. évben.
Bilan oles établissements de cre'dit hongrols en 1928 et 1929, b) Teher —— Passif.
Magyarország —— Hnngrte B u d a p e s t
_ 1928 XII. 31. 1929 XII. 31. 1928 XII. öl. 1929 XII. 1.
Tetelek —— Postes 3
1.000 P 0/ 1.000 P 0/ 1.000 P N 1.000 P 0/
pengős 0 pengős 0 pengős m pengős ! 0
4 Saját tőke —Propre capital '
Alapszabályokban megállapított rész- vény- , részjegy-, törzsbetét-, alap— és ( üzletrésztőke — Capitauw- actions, de part sociale, de dépóts origin, capitaua;
soc. et (le parts d'affaires statutaires 409457 93 458389 75 303791 82 336826 7'1 -— Tőketartalék — Reserve de capital . . 126494 26 122832 20 104372 28 100318 2'1
Értékcsökkenési és egyéb tartalékalap Fonds de elimination deoaleur et autres
fonds de reserve .. .. 52.128 10 85.603 1'4 40.244 1'1i 67.633 1'4 , Nyugdíjtartalékw Reserve denemtom 4.770 01 5.417 01; 4.115 0'1'; 4.747 01 Összesen — Total .. .. .. § 592849 1203; 667241 11' 452522 12'2E 509524 10"?
? Nyugdíjalap, különböző ídegenalapok
' és alapítványok —— Fonds de pensions,
__ divers fonds et fowiattons étrangers 44905 09! 47.561 08 39.767 J'] 41.482 09 Takarék-, törzs , heti- és pénztáriegy— ; ?
betétek —— De'póts d'épargne, dépóts (
Mágia, hebdomad. et de bon-s' de caisse 894743 18'2 1,021.701 16'9 538252 14'5 629827 1312 . Viszontleszámítolt váltók —— Traites !
. re'escomptées . . f "ZO—1.989 14' § 699715 115 270689 73 225619 48
Záloglevelek és egy éb értékpapírok— ? !
Oblz'gahons hypozhe'c et autres valeurs 394853 80 579986 9'6' 894853 106 579.986 12'2
' Községi kötvények —— Obllgations com- * :
* munales . . . ; 22.702 051. 21.416 0'4 22.702 06 21.416 05
; Fedezett tolyószámlatartozások—Det— ' !
:' tes couvertes de compte courant 120758 25 81.163 13 100670 2'8 67.924 14
i Fedezetlen tolyószamlatartozások —— 5
l Detles mm couvertesde comptecourant 1,570.658 31'9 1,656.628 27'3 1,428.528 38'5 1,523.581 32'1
Átruházott jelzálogos kölcsönök —— !
Préts hypothéc. transfe'rés . 164214 33 176538 29 148506 39 148395; 3'1
; Átruházott törvényhatg közs. és köz 5 *
§ hasznú művekre adott kölcsönök — É
; Emprtmts transfe'rés, accorrle's a des *
comitats, m'lles aut, communes et * §
. o'eavres dutllite' publ. . ' 4.151 01 7.126 011 4.151 01 7.057 O']
— Adótartozások — Impóts . . .. 2.073 00, 2.472, 0-1 1.451 0- 1.723 0-0
Különféle tételek —— Postes dioers .. j 279873 5'6'; 964676 15'9' 224647 60 896897 18'9 Elöre befolyt kamatok —- Intéréts ver—
se's davaace .. í 38.026 08 43.629 07 22.488 06 25.872 05
Hatralékos kamatok— Arrerages (lm- j %
íe'rets . . . 7.982 023 13.427 02 7.608 02 13.018 0'3
Nyereség —— Proűts . ! 81.589 1' 7] 80.331 1'3; 59802 111 57.7761 1'2
Összesen _— Total.. .. .. 4,9ei.360 leo-ol 6,063.610.1oo-oí 3,711.5so1oo-0H 4,750.097 zoo—0
li ! '
Az 1929. évben az 1923. évi helyzethez szerint 468 bejegyzett __ társulati alapon viszonyítva a magyar hitelintézetek száma működő —— hitelintézet volt a főváros terü- nem kevesebb, mint 730—cal, vagyis 28'4
%-kal csökkent. Az inflációs konjunktúra alatt gombamódra elszaporodott életkép-
?te'len intézetek kiválasztod—ása tehát már nagyrészben megtörténtnek tekinthetö.
Különösen feltűnő a fővárosi hitelintéze- tek csökkenési aránya. Az 1923. évi adatok
!ete'n, 1929-ben pedig már csak 236, tehát csaknem pontosan félannyi. Az 1929. év folyamán az Összes magyar hitelintézetek számának csökkenési aránya kereken
5% volt.
A magyar vénytársasz'igi
hitelintézetek közül rész- alapon működő bank és
1 . szám.
__.40_
1931
takarékpénztár volt az 1929. év végén 690, tehát az összes intézeteknek 37'4%—a, míg a tulajdonképeni hitelszövetkezetek száma 1.130 volt, az összes hitelintézetek 61'3
% -a. Volt ezenkívül 8 olyan szövetkezeti alapon működő intézetünk, melyek spe—
ciális rendelkezésűknél fogva a szoros ér- telemben vett hitelszövetkezetek közé nem sorolhatók, mint pl. a Pénzintézeti Köz—
pont, Országos Központi Hitelszövetkezet stb. A szoros értelemben vett hitelszövet—
kezetek közül 1.010 tartozott az 0. K. H.
kötelékébe, 118 köteléken kívül, 2 pedig az Iparosok Országos Központi Szövetke—
zetének keretében működött. Az 0. K. H.
kötelékébe tehát a hitelszövetkezetek 881
%—a tartozott. A felsoroltakon kívül a ma—
gyar hitelintézeti statisztika kiterjed a 3 magyarországi földhitelintézetre és a 13 községi takarékpénztárra. Nem terjed ki azonban a Magyar Nemzeti Bankra, a Pos—
tatakarékpénztárra és a nem társulati, te—
hát egyéni tulajdonban levő hitelintéze—
tekre s így ezek adatai az ismertetendő adatokban nem foglaltatnak bent.
A magyar hitelintézetek vagyon-teher—
mérlegének végösszege az 1929. év végén 6.063'6 millió pengő volt, 1.139'3 millió pengővel több, mint az előző évben. Az 1928. év folyamán az emelkedés 1.263'4 millió pengőt tett ki, tehát jelentékenyen több volt. Még nagyobb az eltolódás, ha az arányszámokat tekintjük. A mérlegösszeg emelkedésének aránya ugyanis 1928-ban az előző évhez viszonyítva 34'5%-nak fe—
lelt meg, míg a tárgyalt évben csak 231
%-nak.
A mérleg teheroldalán a saját tőkék összege 6672 millió pengővel, vagyis 11
%-kal szerepel. A saját tőkék aránya a mérlegösszegben évről—évre csökkenő, amennyiben egy évvel azelőtt még 12%, 1927-ben pedig 13'9% volt. A saját tőkék és az idegen tőkék egymáshoz való viszonya e szerint meglehetősen kedvezőtlen képet ad s az arány folyton romlik. 1913—ban az ország összes pénzintézeteinél a saját tőkék aránya 18'05% volt.
A saját tőke az alaptőkéből és a külön- böző tartalékokból áll. Ezek alakulása az utolsó három évben a következő volt:
Alaptőke (rész—
, , . Rendes és e éb T k - K "—
veggfeggggy, tartalékait krimik 3353;
m i l 1 i ó p e 11 g 6 b e n
1927 . . 34.58 334 1273 36
1928 . . 409'5 52'1 126'5 48
1929 . . 453'4 85'6 122'8 5'4
Az alaptőkék öSszege tehát még jócs—
kán félmilliárd alatt marad s növekedése az elmult két esztendő alatt Összesen is csak alig haladja meg a 100 millió pengőt.
Ha figyelembe vesszük, hogy a háború;
előtt csupán a fővárosi intézetek alaptő—
kéje is meghaladta az egymilliárd pengőt,.
tisztán látni, hogy mily messze vagyunk.
még ma is e téren a békebeli viszonyoktól- Egy-egy fővárosi intézetre 1913-ban átla- gosan 5'2 millió pengő alaptőke esett, míg 1929—ben, mikor a fővárosi intézetek ösz—
szes alaptőkéje csak 3368 millió pengő—
volt, mindössze 1'4 millió pengő, tehát a békebelinek alig több, mint negyedrésze, A tőkeemelési mozgalmak az 1929. év—
ben az előző évinél jóval szűkebb keretek között mozogtak, amit az is mutat, hogy míg 1928-ban a magyar hitelintézetek alaptőkéje 637 millió pengővel (18'4%)x gyarapodott, 1929—ben az emelkedés csak;
439 pengőt (10'7%) ért el. Ez évben csak 103 oly intézet akadt, mely alaptőkéjét emelte, míg az előző évben 196, 1927-ben pedig 250. Ha figyelembe vesszük, hogy 1927—ben a tőkeemelések egész összege 834 millió volt, látjuk, hogy a tárgyalt évben ez az összeg mintegy felére csökkent.
A részvénytársasági alapon működő hitelintézetek által az utolsó három év fo- lyamán kibocsátott új részvények száma és értéke a következő volt:
Darab— Név— Átvételi
száma értéke ára
1927 1,790.943 509 7 58
1928 1,678.868 45'6 629
1929 894229 295 433
A kibocsátott részvények darabszáma tehát közel felére esett, névértékük pedig 64'7%-át érte el az 1928. évinek. A részvé—
nyek átvételi ára pedig az előző évinek 68'8%-a volt. A részvények névértéke és
átvételi ára között tehát jelentősebb eltoló—
dás nem következett be. Erősen csökkent azonban a külföld részesedése a részvé—
nyek átvételénél. A kibocsátott 894'2 ezer darab részvényből a külföld összesen csak 204'5 ezer darab részvényt vett át, vagyis az összes részvények 22'9%-át, míg az 1929. évben a külföld részesedési aránya kereken 30% volt.
A tartalékok közül a tőketartalék a dolog természeténél fogva stagnáló jellegű, összege lassan lemorzsolódik. 1929. évi 1228 millió pengő összege az előző évinél 3%—kal, az 1927. évinél pedig 3'6%-kal ala—
csonyabb. A tulajdonképeni tartalékok ösz—
1. szam. —— 41 —— 1931
AMAGYAR HITEIJNTEZETEK FDBB ADATAI. .A? 1929; 9" ÉeflÉgfflt S?e"nt1,ő§72
Dannéespr/nupa/essur/es é/abl/ssemenfsdeuídr'fdeHangr'e lnllllO Pengos sajat tOkek tulnyomoresze 2000 mil/láP-mM/iansdepzngáír """" 5223 mlllló pengő, vagyis 78270 a rész-
'!SOO ). vénytársasági alapon működő bankok és
16 ///./ takarékpénztárak tulajdonában volt, 76'4
OO / millió pengő" (11'5%) .a külön törvény
na,,mní—z'xz';5;zi/ pezaíizizaaxai ittam; m'É—lfffgit 1- t'fdízgvgtkíetekgg
1200 / _ !, g a" o ("1 em eze e ere en
1000 // 9—_ millio pengo sajat toke felett rendelkez-
, Á,,— '/ tek, ami az összes hitelintézetek saját tő—
800 ;; ,akwkbdé, ?, ' ,r/ kéinek mindössze 4'5%—át teszi. Feltűnő, 600 JEM/MW??? / 1/ hogy a tulajdonképeni hitelszövetkezetek lm , ',Jf/ /,/// H " saját, tőkéinek összege "még 'nlindiglrrnily
200 a' A/ÖrÉÉÉpZ/fíwf/ííün csekely. Az 0. K. H. kötelékében mukodo
x,,r hitelszovetkezetek osszes sajat tokeje nem
0 193; 1926 1927 1928 1929 volt tobb 25'7 mlllio pengonel stekmtettel lármás .De/fas arra, hogy az 0. K. ll." szovetkezetek AkÚ/fáta'de/szemben/'LÚmm/És-őréanceslenvefsfára/7578!" szama 1.010, az egy—egy.szoyetkezetre eso—
wow/"DP saját tőkék osszege mindossze mmtegy
25.400 pengő. A köteléken kívül működő
[00 / hitelszövetkezetek saját tőkéje 1172 millió—
pengő volt s miután ily szövetkezet mind—
/ össze 118 volt, az utóbbiakra eső átlagos
300 " saját tőke az 0. K. H. szövetkezetekénél
jelentékenyen magasabb, mintegy 94.000
200 %, pengő volt. Összes hitelintézeteink saját
tőkéiből a tulajdonképeni szovetkezetekre csupán 5'5% esett, tehát ez az 1.128 szö—
4007 vetkezet alig rendelkezett több saját tőké—
vel, mint a három földhitelintézet. Szövet—
kezeteink tőkeszegénységét mutatja, hogy
0 1928 1929 1913—ban a régi lN/Iagyarbirodalomban a
szövetkezetek saját tőkéinek összege 364'2
100 millió pengő volt, amely összeg elérte az
összes magyar pénzintézetek saját tőkéi—
" nek 25'7%-át. Egyedül a fővárosban is
200 ""MWMWMW mmm 1913-ban a hitelszövetkezetek sajat tőkéi—
szege (rendes, rendkívüli, értékcsökkenési és egyéb tartalékok) aránylag még mindig csekély, dacára a viszonylagosan jelentkező erős növekedésnek. Arányuk az alaptőkék összegéhez viszonyítva még mindig csak 18'9% (1928-ban 12776, 1927—ben 9'7%), holott 1913—ban az ország összes pénzinté- zeténél a rendes és rendkívüli tartalékok összege 47'7%-ára rúgott. A rendes tartalé—
kok ezidőszerint rendkívül alacsony aránya tudvalevőleg a felértékelési rendelkezések következménye, melyek az intézeteknek úgy- szólván egész vagyonállagát az alaptőke és a tőketartalék tételei alá sorozták. A tarta- lékok gyorsabb iramú emelkedése _— külö- nös tekintettel az alaptőkék relatív ala—
csonyságára —— mindenesetre kívánatos lenne.
nek összege 82'2 millió pengő volt, tehát jóval több, mint kétszerese annak az ösz—
szegnek, mely felett ma az összes hitelin—
tézetek rendelkeznek, holott tudjuk, hogy a szövetkezeti mozgalom súlypontja soha——
sem volt a fővárosban.
A kedvezőtlen pénzügyi helyzet és a gazdasági viszonyok leromlása természete—
sen a magyar hitelintézetek által kezelt ide—
gen tőkék adatainál is éreztette hatását.
Mindenesetre örvendetes, hogy a takarék—
betétek növekedése ily körülmények között sem állott meg s a betétek —— ha az előző évekhezviszonyítva csökkent mértékben is———
tovább növekedtek az 1929. év folyamán. Ez:
évben a hazai pénzintézetek által kezelt ta—
karékbetétek összege már meghaladta a mil—
liárdot és pontosan 1.021'7 millió pengőt ért;
el, mint az kitűnik a következő adatokból:
_ 1. szám. —— 42 — 1931
Összeg'az Ageígggg- Aíefgggf' rékbetéti könyvecskék darabszáma az 1929.
ev Vig?! 1 ításszigf; n g"g—-a év folyamán 987.140—ről 1,020.701-re emel;—
1926.. .. __ 4996 1904 616 kedett, tehát mintegy 33 ezerrel több. Egy;
1927_ _ _ _ _ _ 7070 2074 415 egy beteti konyvecskere kereken 1.000 penge 1928.. .. .. 8947 1877 265 betét esett. Az év folyamán kibocsátott új
1929.. .. .. 1.021"? 1270 1432
Az évi szaporulat abszolút összege már két év óta csökkenő irányú. 1927—ben még meghaladta a 200 millió pengőt, 1928-ban 1877 millió, 1929-ben pedig 127 millió pengőre esett. A növekedés %-os aránya természetesen jóval erősebben csökkent, miután az évi többlet csökkenő összege min- dig magasabb számokhoz viszonyul. így 1926—ban még 61'696—05 volt a betétek évi gyarapodása, míg 1929-ben csak 14'2%—os.
* A takarékbetétek túlnyomó része 965'1 millió pengő, a részvénytársasági alapon működő bankok és takarékpénztáraknál volt elhelyezve. A tulajdonképeni hitelszö- vetkezetek mindössze 386 millió pengő ér- tékű betétet kezeltek, míg a többi intézetek betétálladéka jelentéktelen volt. A takarék- .betéteknek e szerint 94'4%-a a részvény—
társasági alapon működő intézeteknél volt,
*a szövetkezetekre pedig nem esett több, mint 38-96. A fennmaradó 1'8% megoszlott a többi hitelintézetek között. A takarékbeté—
teknél is nagyon figyelemreméltó a szövet- kezetek háttérbeszorítása, ami főleg azzal függ össze, hogy vidéken a takarékbetétek
*regencrálódási folyamata lassabban halad előre. A háború előtti viszonyokkal való összehasonlítás az ország megcsonkítása miatt összegszerűen nem igen lehetséges, mindazonáltal kétségtelen, hogy akkor a hitelintézetek takarékbetéti üzletének súly—
pontja a vidéken volt. 1913—ban a fővárosi intézeteknél elhelyezett betétek összege nem volt több az országos összeg 21%-nál, míg most, a megcsonkított országban a fővárosra esik a takarékbetétek 61'6%—a. Bizonyos, hogy ez az eltolódás nemcsak a Vidéki te- rület csökkenésére, hanem arra is vissza-
vezetendő, hogy vidéken jóval lassabban
gyűlnek a betétek, mint a fővárosban. Arra vallanak azok az adatok is. melyeket a ta—
,karékbetétállag havi változására vonatkozó—
lag-gyűjt a Statisztikai Hivatal a legnagyobb fővárosi és vidéki pénzintézetektől. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a fővárosi 12 legnagyobb hitelintézetnél és a postataka- rékpénztárnál a takarékbetétck álladéka 1929 december 31-én már elérte az 1913.
' évinek 60%-át, míg a 35 legnagyobb vidéki
pénzintézetnél ez az arányszám 32'0—% volt.
' A hitelintézetek által kibocsátott taka—
betéti könyvecskék darabszáma 305 ezer volt, a kiegyenlített (megszűnt) betéti köny- vek száma pedig nem egészen 267 ezer. A kamatozási viszonyok tekintetében az 1929.
év gazdasági helyzetnek megfelelően a ma- gasabb kamatra szóló könyvecskék száma emelkedett. Közel 400000 könyvecskén 8—10%-ot hozó betétek voltak elhelyezve, míg a 6%—ot, vagy ennél kevesebbet kama- tozó betéti könyvek száma csökkent. Még inkább előtérbe nyomulnak a magasabb ka—
matozású takarékbetétek, ha nem a betéti könyvecskék számát, hanem az azokon el—
helyezett összegeket tekintjük. A kedvező 1927. évben a takarékbetétek értékősszegé- nek már közel fele esett a 6%—os, vagy en-
nél kevesebb kamatot hozó betétekre, míg 1928-ban már csak alig több, mint negyed—
része. 1929-ben az arányszámok még erő- sebben eltolódtak. Az 1.021'7 millió pengő értékű takarékbetéti összegből 1551 millió pengő, vagyis csak 15'2% esett a 6%—os, vagy azon aluli kamatláb mellett elhelyezett betétekre, míg 866'6 —millió pengő; azaz 84'8% 6%-nál magasabb kamatot hozott.
Sőt ekkor a betéteknek csaknem pontosan
fele (5092 millió pengő) 8—10% között ka—
matozott. A 10%—nál magasabban kamatoZÓ takarékbetétek összege 1929—ben is jelenték—
telen volt. '
Az év folyamán a takarékbetéti köny- vecskékre befizetett egész összeg 1.279'8 millió pengőre emelkedett, a visszafizetések összege pedig 1.201'8 millió pengő volt. li szerint a tényleges befizetések 6'5%-kal múlták felül a tőkekifizetéseket. míg az előző évben a befizetések Összege 14'5%-kal volt több. A betétek után járó kamatok Ösz- szege 66'6 millió pengő volt, mely összegből kereken 9 millió pengő, vagyis 13670 került tényleg kifizetésre. A tőkebefizetésekből 8738 millió pengőt, vagyis 68'370-ot Buda- pesten teljesítettek, míg a kifizetésekből 807'9 millió pengő, azaz 07276 esett a fővá—
rosi hitelintézetekre.
Az intézeteknél elhelyezett idegen tőkék másik jelentős hányadát afolyószámlákon elhelyezett összegek tétele adja, mely ösz—
szegszerűség szempontjából első helyen áll.
A folyószámlás üzletnél a kedvezőtlen koti-
junkturális helyzet *jóval erősebbube'folyást gyakorolt, mint a takarékbetéteknél. amit—a
1. szám. 43—— 1931 folyószámlás tartozásoknak a konjunktu—
'rális változásokkal szembeni nagyobb érzé—
ikenységénél fogva természetes jelenség.
Csökkenésről azonban a folyószámlás tar- tozásoknál sincs szó, tény azonban, hogy :azok az idegen tőkék, melyek a folyószám—
lák útján kerültek intézeteinkhez, az 1929.
—év folyamán csak alig valamelyes gyarapo- dást tudnak felmutatni. Az összes magyar hitelintézeteknél a különbözö folyószámlá-
"kon elhelyezett összegek (összefoglalva te—
hát hitelintézeteink fedezett és fedezetlen
*folyószámlás tartozásait) az utolsó négy év- Iben a következő változást mutatják:
Folyószámlás tartozások 1926—1929-ben:
Összeg az Az évígym Az évi nö- , , , lapodás vekedés
ev vegen összege aranya
millió pengő (),/0
1926 . . . . 940'8 95'7 1133 1927. . . . 1.315'8 375'0 ("i'/'!) 1928. . . . 1.691'4 375'6 ,?8'5 l929 . . . . 1.737'8 46'4 2'7
Az 1927. és 19528. évek erőteljes gyara- '1podása után tehát a tárgyalt évben a folyó—
számlákon elhelyezett összegek növekedése úgyszólván megállott. A mutatkozó mind—
eössze 2'70/0-05 emelkedés legjobban mutatja a konjunktúra megfordulását. Hasonló a helyzet a mérleg másik oldalán, ahol a hi—
telintézeteink által a folyószámlák útján folyósított összegeket látjuk feltüntetve.
Ezek összege az utolsó négy évben a követ-
?kező volt:
(")sszeff az A'. ' igyav Az evi ni)—
, _" " vekedes CV ici—"3" hsszetre aránya
millió peng (§ "'n
1926. . .. 7748 1395 32 0
1927. . . . 1.048'3 272 "5 "37 .?
1925. . . . 1.l75'8 127'5 I'J' ! 1929. . .. 1.177? 19 ()"l
A folyószámlás hitelek erős megszorí—
t'tása már 1928—ban jelentkezett, amikor a 'folyószáinlás tartozások 28'596—05 növeke- désével szemben a folyószámlás kihitelezév sek összege csak l2'2%—kal emelkedett, az 1929. év pedig a teljes stagnálás képét mu—
tatja._1926—ban a hitelintézetek mérleg sze- rinti folyószámlatartozásainak összege 21'4
%—kal múlta csak felül a hitelek összegét.
míg 1929-ben az előbbi már 47't'S%-kal. Kü- lönösen a fedezetlen hitelek álladéka ala- kult jellemzően Ez nemcsak az 1928. évi-
"hez képest csökkent hanem az 1927. évit :sem éri már el. *
. Magának a folyószámlás üzletnek az egész forgalma vatfyis az ev folyamán tel- jesített befizetések es kifizetések Cf'ÖSZ Ösz—
szege 1928—hoz képest valamivel több, mint 10%-os emelkedést mutat. Úgy a befizetések, mint a kifizetések Összege _— egyenkint _—
47'7 milliárd pengő körül volt s a követe—
lések és tartozások egyenlege az év végén 211 millió pengős passzív szaldót mutatott.
A folyószámlás üzlet oroszlánrészét, mint mindig és mint a háború előtt is, a fö—
városi intézetek bonyolították le. A vidékre úgy a tartozásoknak, mint a hiteleknek csak töredéke esett.
A váltóleszámitolási üzletágnál is ha—
sonló volt a helyzet, mint a betéti és a folyószámlás üzeletnél. A váltótárca, illetö—
leg az intézetek birtokában levő leszámított váltók Összege nem csökkent, növekedési aránya azonban az előző évekhez viszo- nyítva jelentékenyen kisebb volt. Beszá—
lnítva a viszontleszámított váltók összegét is, a váltóállomány adatai az utolsó négy évben a következö képet adják:
Összeg az Az évi gya- Az évi "IL , _ , , lapodás vekedés Ú Xegen összege aránya
millió pengő %
1826. . . . 9854 259 7 35'H
1927 . . . . 1.480'9 495'5 502"!
1928. . .. 1.936'8 4559 3075
1929. . 2.089'3 152'5 7'!)
A váltóállomány túlnyomó része (1929—
hen 81'()%) a részvénytársasági alapon mű-
ködő bankok és takarékpénztárak birtoká- ban volt. Az 0. K. H. kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek részesedése itt viszonylag erős, hiszen e szövetkezetek egyesített va- gyonmérlegének végÖSSzegében nem keve-
sebb, mint 68'30/0-kal szerepel a leszámított váltók tétele, míg a bankoknál és takarék—
pénztáraknál csak 405% kal. Az (). K. H.
szövetkezetek V áltóállományt 1929- ben 138 8 millió pengőre emelkedett s ennek nagyobb része, 102'4 millió pengő Viszontleszz'nní- tásra került. Feltűnően kevés volt a kötelé- ken kívül álló hitelszövetkezetek váltóállo- Hiánya. mely nem tett ki többet 7'7 millió pengőnél.
Hitelintézeteink az 1929. évben is elég"
nagy mértékben vették igény be a váltók vi—
szontleszániítását, az évvégi álladéknál azonban az elöző évvel szemben visszaesés tapasztalható. Az 1928. év végén kereken 705 millió pengőre rúgott a viszontleszámí—
tott váltók álladéka, a következő évben azonban 6997 millió pengő're csökkent. A csökkenés aránya ()'8% . Általában a viszont—
leszámított váltók álladéka 1929—ben 335 f"o—át tette ki az effész váltóállománynak, míg 1928—ban 36406 —at. A viszontleszámi—
1. szám.
tást elsősorban a vidéki intézetek vették igénybe. A fővárosi intézetek 1.111'9 millió pengő értékű váltóiból csak 225'6 millió pengő értékű került viszontleszámításra, ami nem több 20'3%-nál. Az intézetek tárcájá—
ban levő váltók darabszáma körülbelül ará- nyosan emelkedett értékösszegükkel s az 1929. év végén 1,946.204 volt, az előző évi l,806.320—al szemben. A viszontleszámitott váltók darabszáma az értéknél észlelt csök—
kenésnek megfelelően, de valamivel na—
gyobb arányban 640.433-ról 605.846-ra esett.
Érdekes, hogy míg az előbb közölt ada—
tok szerint a váltóállomány évvégi álladéka csak 7'9%-kal emelkedett, a váltóleszámí—
tási forgalom, vagyis az 1929. év folyamán leszámított váltók egész összege 18'7%-kal, tehát jóval erősebben növekedett. Az 1929.
év folyamán leszámított váltók értékösszege _ugyanis 8.427'6 millió pengő volt, míg az előző évben nem volt több, mint 7.106'0 millió pengő. Abszolút számban ugyan nem jelentős, de jellemző a behajthatatlanként leírt váltók összegének megnövekedése, mert míg 1928—ban a magyar hitelintézetek 368000 pengő értékű váltót voltak kényte- lenek, mint behajthatatlant leírni, a tárgyalt évben az ily módon előállott veszteség már közel háromszorosára, azaz 1,048.000 pen—
gőre emelkedett. A leírt váltók 93'5%-a a bankokat és a takarékpénztárakat terhelte.
A váltók átlagos értéke az 1929. évi álladék szerint 1.074 pengő volt. E tekintetben a mult évhez képest eltolódás alig követke—
zett be, lévén akkor a váltók átlagos értéke 1.072 pengő. A bankváltók átlagos értéke természetesen lényegesen magasabb, mint a szövetkezeti Váltóké, az előbbieknél ugyanis egy—egy váltóra az értékösszegből átlagosan 1.158 pengő esett, míg az 0. K. H. szövetke- zeteknél az átlagérték csak 542 pengő volt.
Az évi forgalom szempontjából még ér- dekesebben alakult a helyzet a viszontleszá- mításnál. A viszontleszámított váltók évvégi álladéka, mint láttuk, csökkent. Ennek da—
cára az egész évi viszontleszámítási forga—
lom 1928-ról 1929-re 2.992'6 millió pengő- ről 4.975'4 millió pengőre emelkedett, ami nem kevesebb, mint 66'2 (,a—nak felel meg.
Míg az 1928. év folyamán leszámított összes váltóknak 42'1%—a került viszontleszámí—
tásra, 1929—ben már 59'0%—a. Ez főleg arra vezetendő vissza, hogy a vidéki intézetek fokozott mértékben vették igénybe a fővá—
rosi nagy intézeteknél a viszontleszámítást.
._.44—
1931 A jelzálogilag biztosított váltók összege az 1929. évi adatok szerint 847'0 millió pengő volt, mely összeg 612555 váltóra volt elhelyezve. Az előző évvel szemben, mikor a jelzálogilag biztosított váltók értékösszege 7058 millió pengő, mennyisége pedig 542.210 darab volt, a növekedés 1412 millió pengőnek, illetőleg 70.345 darabnak felel meg. Ezek álladéka tehát jóval nagyobb arányban gyarapodott, mint az összes váltó- állomány, a növekedés aránya —— az érték-
Összeg alapján ___A 2()'6%—nak felel meg. A ielzálogilag biztosított váltókra való hitele- zést természetszerűen inkább a vidéki inté—
zetek kultiválják. Az egész álladéknak érték szerinti összegéből mindössze 347 %, vagyis
alig több, mint harmadrész esett csak a fő—
városi intézetekre. Az országos összeget te—
kintve, a bankok és takarékpénztárak 740'6
millió (87'4%), a tulajdonképen hitelszövet—
kezetek 54'5 millió (6470), a földhitelinté-
zetek pedig 41'3 millió pengő (4'9%) ér-
tékű jelzálog—fedezettel biztosított váltót tar—
tottak tárcájukban.
Sajnálatos módon emelkedett a hátra—
lékos váltóknak úgy a száma, mint érté—
kük is, ami annál inkább jellemző az 1929.
év rossz konjunktúrájára, mert ezeknél az emelkedés az előző években aránylag csak csekély volt. Az 1928. év végén még csak 30.809 hátralékos váltót mutattak ki inté—
zeteink, 1929—ben azonban ez a szám 50.022-re ugrott, ami 62'4%-nak felel meg.
Míg 1928—ban az egész váltóállománynak csak 1'7%-a esett a hátralékos váltókra, a tárgyalt évben a váltóknak már 2'6%—a volt hátralékban. A hátralékos váltók ér- tékösszege az 1928. évi 53'3 millió pengőről 80'3 millió pengőre, azaz 50'7%—kal emel- kedett. Hitelintézeteink a hátralékos vál—
tók közül 14.455—öt óvatoltak 1.8'1 mil—
lió pengő értékben, 17.289—et pedig perel-
tek 32'3 millió pengő értékben. Úgy az
óvatolások, mint a perlések igen nagy nö—
vekedést mutatnak, egy év alatt az óvato-
lások értékösszege 66'5%-kal, a perelt vál—
tók értéke pedig 122'2%—kal emelkedett.
Különösen a perléseknél feltűnő az összeg—
nek több, mint megduplázódása, jeléül
annak, hogy a hitelintézetek fokozottabb mértékben veszik igénybe késedelmes adó—
saikkal szemben az erélyesebb eszközöket.
A többi üzletágakkal szemben erőtelje- sen gyarapodott a magyar hitelintézetek ál—
tal forgalomba hozott záloglevelek és ha—
sonló természetű kötvények értéke és ezzel hitelintézeteink mérlegének záloglevéltétele
1, szám,
ismét jelentős lépést tett előre az irányban, hogy elfoglalja a hazai hitelintézeteink által kezelt idegen tőkék sorában azt a kiváló helyet, melyet a háború előtti időkben betöl- tött, hiszen tudjuk, hogy a fővárosi hitel- intézetek által kezelt idegen tőkék legna- gyobb tételét alkották a záloglevelek, lefog- lalva maguknak a vagyonmérleg végösszegé- nek közel 30% -át. Ismeretes, hogy a korona telértéktelenedése következtében megsemmi—
sült záloglevélálladék hitelintézeteink mér- legeiben még 1925—ben is csak egészen alá- rendelt szerepet játszott s tulajdonképen csak ez év után kezdődhettek meg az új ki- bocsátások. 1925 óta a magyar hitelintéze- tek által forgalomba hozott záloglevelek ér—
téke a következő emelkedést mutatja:
Az egész Az évi szaporulat álladék összege
millió pengő
1925. . .. . . 15'0 ——
1926. . , . .. 101'9 869
1927. . .. .. 215'5 1136
1928. . .. . . 3948 1794
1929 . . . . . . 580'0 185'1
A záloglevelek álladékának 1929. évi növekedése összeg szerint tehát még az 1928. évit is meghaladta és 185'1 millió pengővel rekordösszeget ért el. Az 1929. év kedvezőtlen viszonyai nem kedveztek ter—
mészetesen a zálog]evélkiboesátásoknak sem és csak örülnünk lehet, hogy ily körül—
mények közt is sikerült a mi viszonyaink között ily számottevő összegű záloglevelet felhelyezni.
A zálogleveleket kibocsátó hitelintéze- tek valamennyien Budapesten székelnek s
*a forgalomban levő záloglevelek megosz- lanak a földhitelintézetek, egyes részvény—
társasági alapon működő nagy bankok és a külön törvény alapján működő hitelszö—
vetkezetek között, mely utóbbiak tétele alatt szerepel a Magyar Jelzálogintézetek 'Szövetkezete és a Magyar Pénzintézetek Záloglevélkiboesátó Szövetkezete is. A hitel—
intézetek e három kategóriája között a for- galomban levő záloglevelek egész álladéka a következőképen oszlik meg:
Össze" millió 0 pengőben 1/0
Részvénytársasagi bankok
és takarékpénztárak. . .. 226'6 3911 Földhitelintézetek. . . . . . 139'0 23'9 Külön törvény alapján mű—
ködő hitelszövetkezetek 2144 370
5800 100
A záloglevelek ez évben is kizárólag dol- lárra, vagy font sterlingre szóltak. de túl—
_45— 1931
nyomórészt dollárra. A font sterling név-
értékű záloglevelek kevés kivétellel Angliá- ban nyertek elhelyezést, összesen 1,240.000 font értékben. Magyarországon is forga—
lomba került közel 100000 font névértékű záloglevél, a túlnyomó többség azonban Magyarországon is dollárértékű volt. A ha—
zai piacon kívül a záloglevelek főelhelye- zési piacai 1929—ben is Anglia és az Ame—
rikai Egyesült Államok voltak. A többi or- szágok szerepe jelentéktelen. Franciaor- szág, Hollandia és Svájc is csak egészen je- lentéktelen tételekkel szerepelnek. A kibo—
csátott záloglevelek, mint az előző években,
a tárgyalt évben is 7 71/2%-os típusúak voltak. A newyorki piacon elhelyezett zá—
loglevelek általában 7%—osak voltak, míg Londonban főleg 71/2%-osak kerültek ki-
bocsátásra.
Ami már most a folyósított jelzálogos kölcsönök álladékát illeti, maguk a számok 1929-ben aránylag óriási emelkedést mu—
tatnak. A jelzálogos kölcsönök álladéká- nál ugyanis 1926 óta a következő változá- sokat látjuk:
Az egész kölcsön- Az átruházá— A tiszta álladék összege sok összege álladek
millió pengóben
1926 1380 371 1009
1927 353'6 1046 2491
1928 3360 1642 4718
1929 1.005'4 176'5 828'9
Az adatok szerint tehát a jelzálogos köl—
esönök tiszta álladéka egy év alatt csak- nem megduplázódott, 1928-ról 1929-re 357'1 millió pengővel növekedve. Ezeket a szá—
mokat kellő óvatossággal kell azonban meg—
bírálni. A jelzálogos kölcsönök 1929. évi álladékában szerepelnek már ugyanis azok az összegek, melyeket a Földbirtokrende—
zés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szö—
vetkezet bocsátott ez évben a földhözjutta- tottak részére, továbbá a vagyonváltsági földhöz jutottaknak. Ezeknek a kölcsö—
nöknek az összege 245'4 millió pengő, mely összeget az 1929. év jelzálogkölcsön álladékából le kell vonni, hogy a tulaj- donképeni tiszta összeghez hozzájussunk.
E szerint, eltekintve a most említett 245'4 millió pengőtől, az 1929. év folyamán a szabad forgalomban a jelzálogos kölcsö—
nök alladéka az 1928. évi 471'8 millió pen—
gőről 5835 millió pengőre, azaz mindössze 1117 millió pengővel növekedett. Ebből azt látjuk, hogy a jelzálogos kölcsönök ki- boesátásánál is erősen éreztette hatását az
idők változása, mert 1928-ban még több,
