A fővárosi hitelintézetek 1934. évi adatai

a ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY a

....lIll—III...III.-llllllllllllllllllllIll-Ill.!IIICIIlllllilllll'llllllII.-IIIIIIIIIICIIUIIIIMI

A fővárosi hitelintézetek 1934. évi adatai.

Les établissements de credit de Budapest en 1934.

He'sume_ Dans le dernier numéro de cette Revue, nous auons exposé en detail, dans un article intitulé: Les établissements

(ie credit et la

h o n _a r 0 i s crise (tu erédit, la situation de ces établissements en 1934. Pour com—

pleter les documents y publiés, nous ofl'rons les données (ri—(lessons, indiauant () pari, pour 1934, les ehiffres relatifs aux établissements de Budapest, bien plus importanls aue ceux: (tu teste du pays.

Le nombre des établissements budapestois ne fait ((ne It'/(,; de celui de tous les établissements de erédit (lellongrie, mais les eapitaurappartenant enpropre aux: établissements de Budapest représentenl 80'29/6 et les capitaur n'y appartenant pas en propre, 782576. Pour les préts aceordés par ear et pour les émissions, les établissements de la eapitale ont également une importance superieure ri ceuzr de provínee,

Dans les 5 tableaur cí—dessons, on tl'ouvera (les renseígnements (létaillés.

:—

A Magyar Statisztikai Szemle legutóbbi számában ,,A magyar pénzintézetek és a hitelválság" című cikk a magyar hitelinté—

zetek 1934. évi országos adatait részletesen ismertette. Ennek kiegészitése gyanant ke- rülnek közlésre az alábbi adatok, melyek a fővárosi intézetek 1934. évi adatait foglal—

ják Össze, miután a Budapesten működő pénzintézetek kimagasló jelentősége ezt mindenképen indokolttá teszi.

Az ország hiteléletében a főváros fölénye igen nagy. A legnagyobb Vidéki intézetek közül is csak néhány akad, mely a főváros—

ban középbank gyanánt szerepelhetne.

Egyedül a szövetkezetek működésének a súlypontja van vidéken, de Viszont a köte- lékbe nem tartozó szi'ivetkezeteknek az aránylagos jelentősége csekély.

Pusztán az orszagban létező intézetek számát tekintve, azonban látjuk, hogy a magyar pénzintézeteknek csak kisebb száma működik a fővárosban (1. sz. táblá—

zat). Ez természetes, mert a fővárosi inté—

zetek súlyat nagyságuk és tőkeerejiik adja meg, szemben az apró-eseprő vidéki intéze—

tekkel. A részvénytársasági alapon működő bankoknak és takarékpénztáraknak csak

21-7%—a bír Budapesten székhellyel, a hitel—

szövetkezeteknek pedig csak kis töredéke.

Viszont a földhitetintézet'ek és a különleges működés—i körű hitelintézetek valamennyien budapestiek.

Összevéve az ország összes pénzintéze-

telt, 1934-ben Budapesten volt 186 (11'0%), vidéken pedig 1.499 (sec/o).

Már egészen más a helyzet, ha nem az intézetek számát, hanem az általuk kezelt tőkéket tekintjük. A bruttó mérlegek alap- ján az összes magyar hitelintézetek saját tőkéinek egész Összege 1934—ben 8209 mil—

lió pengő volt, melyből a fővárosi intéze—

tekre esett ööö-3 millió pengő, vagyis 802

%. Ez az utóbbi Összeg az intézetek egyes kategóriái szerint természetesen nagyon egyenlőtlenül oszlott meg. A r.-t. alapon működő intézetekre esett 4364 millió (öö-ii

%), a különleges működési körű hitelinté- zetekre 155'7 millió (23'6%), a földhitel—

intézetekre 626 millió (9670), mig a szö-

vetkezetekre csak a fennmaradó töredék jutott. Megjegyzendő, hogy azoknak az in- tézeteknek az adatai, melyek valamennyien Budapesten székelnek, tehat a földhitelinté—

zeteké és a különleges működési körű hitel-

intézeteké, már részletes ismertetést nyert

a M. Stat. Szemle legutóbbi számában az intézetek országos adatainak tárgyalása kapcsán. Vissza kell itt térnünk az idézett cikk egyik kitételére. ahol a földhitelinté- zetek saját tőkéiről szólva a 61. oldal első hasabján a tartalékként kimutatott tőkék jelentős növekedése azzal van indokolva, hogy ,,az intézetek (t. i. a három földhitel—

intézet) a zavaros valutaviszonyok. vala—

mint cimletek visszavásárlása következtében előállott rendkívüli nyereséget :irfolyamkii—

lönbözeti tartalék címén külön tartalékol ták". A közvetlenül érdekelt intézetektől újabban nyert felvilágosítás szerint ez a tó—

tel nem származik cimletek visszavásárlá- síiból és tulajdonképen nem jelent rendkí- viili nyereséget hanem az ,.árfol'amkiilön- bözeti tartalék" címén a mérleg teherolda- lan szereplő összeg az angol font sterling és az aranypengő értékviszonya tekinteté—

ben ezidőszerint mutatkozó eltolódásnak el

nem számolt és ma még el sem számolható, hanem csak nyilvz'intartasi eredménye.

Ugyanis az angol font sterlingre szóló tör—

11

2. szám. ——l50—— 1936

1. A fővárosi és vidéki pénzintézetek száma 1934—ben az év végén.

Nombre, ;; la fin de 1934, des établissements de credit a Budapest et en provincia. ,

Összesen —— Total _ Budapest Vi dék —— Province

": — § v; - §; -

: MÉ §§31§§ azis

Tételek —- Postes §; §§§3§ § Ég §§§§a 3 o, Ét; §§§§§ _3

§§§§§§§3§ ——§ ame-ves fo une—_:m _g %

§§§I§ §§§§§ §§§: §§§§§§ §§§§ §§§§§ §

§z§§;§§§§ §; §s§§;e§§§§§ z§§§§§§§§ es

R. T. bankok és takarékpénztá—

rak — Sociétés anonymes de

bangue et de caísse d'épargne 464 97 561 93 29 122 21"? 371 68 439 783 Földhitelintézetek — Etablisse

ments de credit foncier . . . 3 — 3 —— 3 1000 —— —- — ——

Községi takarékpénztárak —

Catsses d'épargne communales 13 — 13 —- — -— — 13 -— 13100'0'

Különleges müködési körű pénz- intézetek —— E'tabl'issements de kredit ayant une destination

spéciale ... 12 —— 12 — 12 1000 —— —— —— -—

OKH. kötelékébe tartozó hitet szövetkezetek — Coope'mtives de credit faisant purtie de

l'O. K. H.!) ... 908 103 1.009 20 4 24 2'4 886 99 985 97'6

Köteléken kívül álló hitelszö—

vetkezetek — Coope'ratives de cre'dz't ne faisant pas partie de

l'O. K. H... 70 17 87 19 6 25 28"? 51 11 62 71'3

Összesen —— Total général 1.468 217 1.685 147

lesztéses kölcsönöknél az egyes adósok a kötelezvény aláírásakor Angliában érvény—

ben volt törvényes pénznemben való vissza- fizetésre vállaltak kötelezettséget, továbbá a transfermoratórium elrendelése óta az adó—

sok az annuitásokat nem fizethetik ki, hanem pengőletéttel kötelesek azokat biztosítani, a nélkül, hogy az árfolyamkockázat alól mentesülnének. A mérleg teheroldalán sem az intézetek által kibocsátott fon'tsterling értékű záloglevelek, sem a bemuta- tott fontsterling és dollár értékű szelvények Visszafizetési kötelezettsége nem állván fenn a fenti 'megkötöttségben, e zálog—

levelek a mérleg időpontjában volt, a szelvények pedig a lejárati :?rtékkel állíttattak be a mérlegbe. Az így előállott különbözet egy erre a célra nyitott ,,árfo-

lyamkülönbözeti tartalék" számlára vezet- tetett át. Ez a tétel pedig a szóbanforgó kü- lönböző pénzértékek viszonylagos értékará—

nyához képest folyton változhat mindad—

dig, míg a törlesztéses kölcsönök és az ezek alapján kibocsátott záloglevelek értékvi—

szonya Végleges rendezést nem nyer és va- lóságos nyereségnek nem tekinthető. Kész- séggel adtunk helyt e felvilágosításnak és csupán megjegyezzük, hogy az idézett cikk

is erre célzott, mikor elsősorban a ,,zava—

ros valutaviszonyokkal" indokolta a tarta—

lékok e tételének előállását.

A budapesti r.-t. bankoknál a saját tő- kék 4364 millió pengőt kitevő összegéből 2622 millió pengő (60'1%) esett a rész—

vénytőkére, míg a fennmaradó összeg a kü—

lönböző tartalékok között oszlott meg. Az utóbbiak közül még mindig a tőketartalék Összege a legnagyobb (93'4 millió pengőu, míg a többi tartalékokra —— beleértve a 4'.') milliónyi nyugdíjtnrtalékot is —— együttesen is csak 807 millió pengő esik.

Az OKH szövetkezetek összes részjegy tőkéjéből 9'2% (31 millió pengő) esett a fővárosi tagszövetkezetekre. Ha figyelembe vesszük, hogy szám szerint az OKH szövet- kezeteknek csak 2'4%-:a működik Budav pesten, kitűnik, hogy itt a fővárosi intéze- tek a tőkeerősebbek. A tartalékok összege a fővárosi ()Kll szövetkezeteknél csak 0'6 millió pengőt tesz ki.

Végeredményben esik az összes magyar hitelintézetek saját tőkéiből az összes buda- pesti intézetekre:

Alaptőke . . 424'9 millió P (79'30/0) Tőketartalék . 95'6 ,, ,, (84405) Egyéb tartalék . . 133'8 ,, ,, (80'60/n) Nyugdíjtartalék . . 4'5 ,, ,, (7O'OG/ol

szám. --— 1

2.

,.—

D1 —— 1936

2. A saját tőkék összege Budapesten és a vidéken 1934—ben.

Capitauac appartenant en propre en 1934 aux établissements de Budapest et de piovince.

057552?" Budapest Vidék —— Province

Tételek—Postes ,

ezer pengo ezer pengő ezer pengő en milliers en mzlliers 0/0 en millíers %,

de pengős de pengős de pengős

R -.t bankok és takarékpénztárak —— Sociéte's anonymes de ;

bangae et de caisse d'épargne ... 562092 436352 77'6 125740 22'4 1' 14 oldhitelmtezetek —-—- Etablissements de cre'dit foncier 62.597 62.597 1000 —— —— J Községi takarékpénztárak — Caisses d épargnf communales 1.372 — —— 1.372 1001) Különleges müködési körű hitelintézetek —— Etablissements

de crédzt ayant une destination spéciale. . 155.660 155.660 100'0' — ——

0 K. H. kötelékébe tartozó hitelintézetek — Cooperatives

de credit faisant partie de l'.0 K. H. 1) ... 33.235 3.058 92 30177 908 Köteléken kívül álló hitelszövetkezetek —— Coope'ratives de

credit ne faisant pas partie de t'O. K. H. . . . . 5.958 607 102 5.351 898 Osszesen —— Total general . . .

A fővárosi intézetek tehát az ország ösz- szes hitelintézeti tőkéinek mintegy négy- ötöd részét kezelik.

Ha már most a fővárosi hitelintézetek által kezelt idegen tőkék összegét tekintjük, ott is megközelítőleg ezt az arányt találjuk (3. sz. táblázat). A bruttó—mérlegek szerint (tehát beszámítva a Viszontleszámitoláso- kat, átruházásokat stb.) az összes magyar hitelintézetek által kezelt idegen tőke 4.190'8 millió pengő volt, melyből 3.288'7 millió pengő, vagyis 78'5% esett a budapesti inté—

zetekre. Ez utóbbi összegből 2.195'5 millió (66770) jutott a fővárosi r.-t. bankoknak és takarékpénztáraknak, 8064 millió pengő

(24'5%) a különleges működési körű hitel-

intézeteknek, 277-5 millió pengőt (8-4%)

pedig a földhitelintézetek kezeltek. A szö—

vetkezetek viszonylagos részesedése itt még

kevesebb, mint az alaptőkéne'l, mert a fő-

városi OKH szövetkezetek a központtól csak alig számottevő ellátmányban része- sülnek.

Az összes magyar intézetek idegen tő- kéiből a budapesti intézetekre a jelentősebb tételek szerint a következő mennyiségek

jutottak:

a) Hosszúlejámtú tőkék

Záloglevelek . 591'2 millió P (lOO'Oo/ui 38'6

b) Rövidlejámtú tőkék

Községi kötvények ,, (100'00/0)

Takarékbetétek 555-2 millió P (69-80/0)

Folyószámlás tartozások 1.283 ,, ,, (91'30/U) Viszontleszámitolások . 685'2 ,, (57'5" ,)

3. Az idegen tőkék összege Budapesten és vidéken 1934-ben.

Capitaam (mi n'appartenaient pas en propre aux établissements de Budapest et de province, en 1934.

Összesen Vidék

Total Budapest Province

Tételek—Postes ,, ,, ,,

ezer penge ezer penge ezer penge en míllícrs m milliers (% en miltiers ; O/()

de pengős de pengős da pmgős l

R.,-T btnkok és takarékpénztárak —— Sociétés anonymes de

bangae et de ezisse dépargne . . 2,918.886 2,195.527 7512 723309 24'8 Földhitelintézetek — Établissements de credit foncier 277496 277496 1000 — ——

Községi takarékpénztárak —— Caisses d épargne commanales 12.998 _ — 12.998 1000 Különlcn'es működési körű hitelintézetek —Etablissements

de (redit ayant ane destination spécialc . . 806360 806360 1000 _ — OKH kötelékébe tzntozó hitelszövetkezetek —— Ooope'rcitives

de cre'dzt faisant partie de tO. K. H 1) . 166530 7.606 4'() 158.924 95'4 Köteléken kívül álló hitelszövetkezetek —— ()oope'ratives de

credit ne faisant pas partie de 10. K. H. 8.573 1.735 202 6838 79'8

Összesen _ Totat général. . . 4,190.793 3,2ss.724 7625 902069 21-5

') Cooperative Générale de Credit.

11*

2. szám. __ 152_ _

l936

4. A váltótárca álladéka (a viszontleszámítolással együtt) Budapesten és vidéken 1934-ben.

Portefeuille—effets [! Budapest et en- province en 1934 (y compris ia récscompie du liortefeuille).

Oslsífjlen Budapest Vldék— Province

Tételek—Postes ; ,, ,,r

ezer penge ezer penge ezer penge en millicrs en milliei's 0/0 en millíers 0/0

de pengős de pengős de pangás

R. T. bankok és takarékpénztárak —— Sociéte's anonymes

de bangue et de caissc d'e'pargne . . . . . . . . 1,791.081 1,107.657 618 683.424 38'2 Földhitelintézetek —— Etablissements de credit foncier 61.834 61.834 1000 —— —— "

Községi takarékpénztárak — Caisses d'épargng communales 12.297 —— — 12.297 1()0'0*

Különleges működési körü hitelintézetek —— Etablissements

de credit ayant une destination spéciale . . . . . . . . 415638 415538 1000 —— ——

OKH. kötelékébe tartozó hitelszövetkezek —— Uaope'ratives

de ere'dit faisant partie de l' O.K.H.1) . . . . . 166636 1.641 10 164.995 99'0'' Köteléken kívül álló hitelszövetkezetek —— Coope'ratives de

crédit ne faisant pas partie de l, 0. K. H. . 6.461 191 30 6.270 97'03

Összesen —— Total général. 245334? 1,586.961 64'7 866386 5353

1) Coopémtive Générale (lc Credit.

Az adatok igen jellegzetesek a fővárosi intézetek jelentőségére és erős túlsúlyára.

A kötvénykibocsátásokon alapuló hosszú—

lejáratú tőkék kivétel nélkül a fővárosra koncentrálódnak és messze túlnyomó részv ben itt találhatók a folyószámlákon elhe—

lyezett tőkék is, mely utóbbinak magassága egyenes arányban áll a gazdasági élet élénk—

ségével és fejl—ettségével. Világos, hogy itt a vidéknek háttérbe kell szornlnia. Valamivel kevésbé nyomasztó a fővárosi intézetek fö- lénye a takarékbetéleknél. S hogy a váltó viszontleszámítolásoknál a fővárosi intéze—

tek részesedési aránya 57'5'70-1'1—1 száll alá, az ismét csak a fővárosi intézetek nagyobb tőkeerejét mutatja, mert kisebb mértékben

szorulnak rá, hogy Váltóik egy részét más intézeteknek tovább adják.

A rendelkezésre álló saját és idegen tő—

kék arányából már következtetni lehet a forgalomba hozott (kölcsön, váltó stb.) álla—

dékára is. A vagyonmérlegek alapján az 1934. év végén a különböző kölcsönökből és egyéb kibocsátásokból "% csupán a je- lentősebb tételeket tekintve —— a fővárosi hitelintézetek részesedése a következő volt:

a) Ró'nidlejáratúak:

Váltóállomány (a Viszontle—

számitolással együtt , 1.586'9 millió P (64'70/0) Folyószémlás követelések . 718'3 ,, (92'10/0)

b) Hosszúlejáratúak :

Jelzálogos kölcsönök . 5788 millió P (95'50/0) Községi és hasonló . 60'2 ,, (99'90/0) 5. A felosztásra került tiszta nyereség összege Budapesten és vidéken 1934—ben.

Béne'fíces nets distribués en 1934 par les établissements de cre'dit de Budapest et de province,

OSSZCSCH Budapest Vidék — Province

Total

'l' é t e l e k ————— P 0 s t e s """" """""" """"; " É"""'";""""—"

ezer penge OZCI' pengő ezer penge

m milliers en inilliers § 010 en millic'rs 0/0 dr pwigős de pengős ; de peng/is

R.-T. bankok és takarékpénztárak —— Sociétés anonymes de §

bangue et de eaisse diépargne . . . . . . . . . . 20.017 16002 § 7929 4.015 2011 Földhítelintézetek —— Etablissements de credit foncier . 388 333 100'0 —— — Községi takarékpénztárak —— Uaisscs d'épargne communales 64 —— § — 64 1000 Különleges működési körű hitelintézetek —— Etablissements §

de credit ayant une destination spéciale . . . . . . . . 2.451 2.451 § 100'0 _, — 0. K. H. kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek —— Coopéra— §

tives de credit faisant partie de li0. K. H. 1) . . . . 670 82 § 1232 588 87'8 Köteléken kívül álló hitelszövetkezetek — Coope'mtíves de ;

crédit ne faisant pas partie de PO. K. E. . . . 243 17 § 7'0 226 9530 Osszesen — Total général. .

2, szám. __ 153 —— 1936

Látni, hogy a tőkékről szóló adatoknak megfelelően, a hosszúlejárati't kölcsönök- nél a vidéki intézetek szerepe meglehetősen szerény, éppenúgy, mint a folyószámlák útján forgalomba hozott Összegeknél is.

A x'áltótz'rrm'rnál (részletesebb adatokat lásd a 4. sz. táblázatban) már 35'3% a vidéki

intézetek részesedése, ez a magas arány—

szám azonban erősen csökken, ha elte—

tekintünk a viszontleszámítolási állomány- tól. Csupán a fővárosi hitelszövetkezet—ek azok, melyeknél a váltótárea alig bír va- lami jelentőséggel, mert ezek pénzeiket in—

kább kötelezvény-kölcsöm'ik és folyószám- lás hitelek útján hozzák forgalomba.

Egyéb vagyontételeket tekintve a fővá- rosi hitelintézetek kezén 1934 végén össze—

sen 1420 millió pengő értékű ingatlan volt, az ország összes hitelintézeti ingatlanána—

dékának 71%-a, értékpapírálladékuk pedig

2437 millió pengőre rúgott, aminek hasonló arányszáma 93'9%. Ez utóbbi tekintetben tehát szintén igen inferióris helyzetben van- nak a vidéki intézetek.

Az ország Összes pénzintézeteinél 1934- ben 234 millió pengő nyereség került fel- osztásra, mely összegből 18'9 millió esett a fővárosi intézetekre. Tehát itt is körülbelül megvan a vidékhez viszonyítva a négyötöd—

egyötöd arány. Az 5. sz. táblázatban közölt adatokból látjuk, hogy a fővárosi intézetek összesen 189 milliót kitevő nyereségből 16-()

millió (Bel-770) esett a r.—t. alapon működő bankokra és takarékpénztárakra, 26 millió

pengő (13-0%) a különleges működési körű

pénzintézetekre. míg a földhitelintézetek

nyeresége csak (l'íi millió pengő (1-8 %) volt.

A szövetkezetek részesedése forgatott tőkéi—

nek megfelelően csekély volt. 826. Gy, dt".

IRODALMISZEMLE e §

Itt-Ill!-lll'llIll-lllllull-I'l-U-nlllIll-vill-Ill...-ll!lIlIl-IIIIIWIIIIIIUIIII'IllnI-lu-Inllllun

Könyvismertetések.

Chrouigue de livres.

Buziássy Károly dr.: Idegen elemek Buda- pest népességében különös tekintettel a letele- pedési engedélyt nyert külföldiekre.

Dr Charles Buziássy : Les éléments élrangers dans la population de Budapest, eu égard parttoulié—

remeut aux étrauge'rs ayant obteuu uu permis de sejour.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illyffalvi I. Lajos dr.) 65. kötet 4. szám. Kiadja: Budapest székesfő- város Statisztikai Hivatala. Budapest. 242 ].

Publications Slalísligues. (Rédígées par le Dr Louis I.

Illyefalm'), őőe volume, numéro 4. Publié par le Bureau de Slatistigne de la Ville de Budapest.

Budapest, 242 p.

Buziássy Károly dr. tartalmas és terjedelmes könyvében nagy körültekintéssel gyűjtötte össze a Budapest idegen népelemérc, a külföldi hono—

sokra vonatkozólag különböző forrásokban és adatgyüjtésekben fellelhető számanyagot és azt sokoldalú, gondos elemzéssel egészítette ki. Köny- vének első részét a kisebb táblákkal igen bőven felszerelt szöveges fejtegetések foglalják el: az utolsó 60 oldalon (a függelékben) a részletes táb-

lázatok sorakoznak. A közölt adatokból kitűnik, hogy a világszerte városias, nagyvárosias telepü- lésti idegen elem Budapest népességének tulajdon- képen csak töredéke; demográfiai, társadalmi,

gazdasági alkata azonban annyi sajátos vonást árul el, hogy jellegzetesebb adatainak részletes taglalása szükséges és megokolt. E mellett szól az is, hogy a külföldi állampolgárok száma Buda—

pesten ——— részbeli Trianon következtében is -—

elég magas; 1925—ben például 34.026, azaz a ne pesség 35%a volt sziékesfővárosunkban

állampolgár s az utóbbi arányszámot a szerző ál—

tal felemlített 14 európai nagyváros közül csak Bécs (1923112'50/6), Bern, Párizs és Moszkva (?) multa felül,

idegen

Buziássy tanulmánya bőven merít a történeti statisztika forrásaiból; ezenkívül a népszámlálások

adattárát is részletesen kiaknázza,

részben pedig a letelepedési engedélyt (lakhatási bizonylatot) nyert egyének hivatalos nyilvántartá- sából származik.

legnagyobb

A szöveges rész három szakasza közül álta—

lános érdeklődést mindenekelőtt az első rész léb- reszthet. Szerző ebben az idegenrendészet általános szempontjait s az idevonatkozó jogszabályokat tárgyalja; majd a legmesszebb multba visszakis—éri a főváros, ill. a területén állott települések törté- netét; természetesen mindig az idegeneknek (le- települőknek) a város alakulásában játszott vál- tozatos, de általában jelentős szerep—ét emeli ki.

Ehhez kapcsolódik a legfőbb népszámlálási ada—

tok, továbbá a letelepedéseknek a főváros népes- ségére gyakorolt hatásáról végzett vizsgálódások összefoglalása.