A MAGYAR SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETEK TELJESÍTMÉNYE NEMZETKÖZI PÉLDÁK
TÜKRÉBEN
1(Performance of Hungarian cooperative financial institutions from the perspectives of the international cases)
KOVÁűS SÁNDOR ZSOLT
Kulcsszavak:
Szövetkezeti hitelintézet, takarékszövetkezet, integráció, helyi bank, gazdaságfejlesztés
A 19. század második felében a gazdaság felgyorsulásával lépést kellett tartania a nemzeti bank- rendszereknek is, ugyanis több problémát okozott a bankpiaci centralizáció, a nagyvárosokra és köz- vetlen környezetükre kiterjedő hitelezési tevékenység. A távoli, vidékies térségek ebben az időszakban marginalizálódtak, kirekesztődtek a pénzügyi szolgáltatások jelentős részéből. A helyzetet felismerve több Európai országban is megjelentek az elsőkooperatív elvek mentén szerveződő, egy adott (földraj- zi, vagy tevékenységi) területre fókuszáló pénzintézetek, melyek sok esetben máig is kritikus szerepet töltenek be a vidéki lakosság és vállalkozások pénzügyi szolgáltatásokkal való ellátásában. A 21.
század elején két irány figyelhető meg: egyes országokban nem értek el jelentős szerepet, vagy vissza- szorultak a piacon ezek a szervezetek, míg máshol megerősödtek, s integrálódva piacvezető, ágazati piacokon vezető,vagy ahhoz közeli pozíciókat értek el. Berendezkedésük és irányítási elveik segítségé- vel létjogosultságukat válságidőszakokban is bizonyították, a recessziós éveket könnyebben vészelték át, mint a nagy kereskedelmi banki csoportok.
A tanulmány célja megvizsgálnia magyar takarékszövetkezetek napjainkban adódó lehetőségeit a nemzetközi gyakorlatok tükrében.
Bevezető
A 19. sгáгadТ Európában aг ТparТ sгektorok elĪretörésével, s egвúttal a meгĪ- gaгdaság térvesгtésével megТndult egвfajta gaгdaságТ polarТгácТó, aг államok többségében a gaгdaságТ tevékenвségeket, sгolgáltatásokat tömörítĪ centrumok, pólusok alakultak kТ, s eгekbĪl ТdĪvel a perТférТkusabb, távolТ téregвségek rész- ben, vagв egésгben kТsгorultak (Kalmi 2010). NТncs eг másképp a pénгügвТ sгol- gáltatások sгektorában sem, aСol a korábban kТalakult egв-, kétfТókos kereskedel- mТ bankok össгeolvadásával kТalakultak aг elsĪ nagвobb, általában fĪvárosköz- pontú Тntéгménвek, kТrekesгtve a pénгügвТ sгolgáltatásokból a vТdékТes perТférТá- kat (területТ kТrekesгtés) és aгok lakosságát (társadalmТ kТrekesгtés)2, vagy egyes
tudománвos segédmunkatárs, MTA KRTK RegТonálТs Kutatások Intéгete, e-mail:
sandorjuhasz@ymail.com
A magyar szövetkezeti hitelintézetek... 119 ágaгatokat (Leyshon–Thrift 1997). A perТférТkus térségek СТtelellátása megoldatlan maradt, melв sok ténвeгĪ egвüttese volt: ekkor jellemгĪen fejletlen köгlekedésТ és kommunТkácТós Тnfrastruktúrákat tapasгtalСattunk Európa-szerte, másrésгt a korai bankok köгvetítĪ tevékenвsége sгĸkebb földrajгТ területekre, a pénгügвТ centru- mok СelвТ és regТonálТs sгТntjeТre korlátoгódott, a perТférТákon mĸködĪ koraТ ala- pítású magán és résгvénвtársaságТ bankok aг ТnformácТós asгТmmetrТa mТatt nem voltak Сajlandóak fТnansгíroгnТ a kevéssé fejlett térségeket, Тlletve a kevésbé jö- vedelmeгĪ társadalmТ csoportokat. A jogrendsгer fejletlensége és a СТtel- vТssгafТгetés garancТáТnak kТalakulatlansága tovább korlátoгta a СТtelСeг való Сoггájutást. Eг aг olló egвre Тnkább sгétnвílt aг európaТ társadalmakban, ígв je- lentĪs különbségek, s eгek okán fesгültségek Тs kТalakultak, amТk megteremtették egв új pénгügвТ sгolgáltató rendsгer sгükségességét, a sгövetkeгetТ, kooperatív elveken alapuló СТtelТntéгetek megjelenését (Gál 2010).
Ígв mondСatjuk, hogy a takaréksгövetkeгeteknek és a sгövetkeгetТ bankoknak nagв Сagвománвa van aг európaТ orsгágokban, aгonban nem besгélСetünk aгonos ТdĪsгakokban kТalakuló, aгonos modellekrĪl. MТndegвТk érТntett orsгágban meg- vannak a sajátos kТváltó okok, s aг erre kТépült sajátos СelвТ Тntéгménвrendsгer.
AlapításaТk eredetТ célja aг volt, Сogв pénгügвТ sгolgáltatásokat nвújtsanak egвes ágaгatoknak (pl. Nagв-ŰrТtannТa), Тlletve javítsák bТгonвos területek, régТók pénz- ügвТ ellátottságát, segítsék a СelвТ Сatóságokat, sгakmaТ sгövetségeket (pl. Német- orsгág, FТnnorsгág). Aг ТdĪ múlásával, a gaгdaság globalТгálódásával (külföldТ vállalatok beáramlásával) egyre nagyobb versenyhelyzetbe kerültek a pТac sгerep- lĪТ, egвre több kТСívással kellett sгembenéгnТük (Lengyel 2000). Eгekre a váltoгá- sokra aг egвes nemгetТ kormánвгatok, Тlletve bankrendsгerek sгereplĪТ más és más reform megoldásokkal reagáltak, ennek kösгönСetĪen eгen sгerveгetek pТacТ sгerepe Тs eltérĪ méreteket ölt napjaТnkban (1. táblázat). Európa orsгágaТban, egвes Сelвeken a СelвТ fókusг megtartása mellett tovább erĪsödtek a kooperatív pénгpiacТ sгereplĪk, míg másutt a nagв, nemгetköгТ kereskedelmТ bankcsoportok dominancТája, s a sгövetkeгetТ gвökerĸ Тntéгménвek vТssгasгorulása fТgвelСetĪ meg (Martín–Marques Sevillano 2011).
1. TÁŰLÁZAT
Szövetkezeti rendszerű pénzügyi szolgáltatók piaci részesedése, 2011 (%) (Market share of the stakeholder based financial institutions, 2011 (%))
Franciaország Spanyol-
ország Németország Finnország Egyesült Királyság Esгköгaránвos
résгesedés 38,3 34,6 52,2 35,2 4,6
Forrás: Martín-Marqués SevТllano 2011, 122.
AmТ a sгövetkeгetТ sгerveгĪdésĸ bankok mellett sгólСat Európa-szerte, az nem más, mТnt a vállalatТránвításТ és sгerveгĪdésТ formáТkból adódó, válságТdĪsгako- kat jobban átvésгelĪ jellegük. A sгövetkeгetТ bankok, takaréksгövetkeгetek egв
konгervatívabb, tradТcТonálТs bankolás elvárásaТn alapuló, valamТnt a tag- és ügy- fél-köгpontúság elveТnek megfelelĪen sгerveгĪdött vállalatТránвításТ rendsгerrel mĸködnek, sгemben a pénгügвТ válságért köгvetlenül Тs felelĪs strukturált érték- papír-termékeken alapuló modellel, amelвben a bank által kТСelвeгett СТteleket a mérlegbĪl kТemelТk, és távolТ csatornákon keresгtül terítТk.
A lokálТsan értelmeгett bankpТacon aг erĪs СelвТ beágвaгottsággal bíró, decent- ralТгáltan sгerveгĪdĪ sгövetkeгetТ rendsгerĸ СТtelТntéгetek jelentĪs versenвelĪny- nвel bírnak aг orsгágos Сálóгatokat fenntartó fĪvárosköгpontú kereskedelmТ ban- kokkal sгemben, СТsгen releváns Тsmeretekkel rendelkeгnek aг adott térségrĪl, annak ТgénвeТrĪl, ígв Сoггájárulnak a vТdék fejlĪdéséСeг, a perТférТkus régТók lesгakadásának csökkentéséСeг (Gál 2010). A pénгügвТ köгpontoktól való na- gвobb távolságból fakadó ТnformácТós és tranгakcТós költségek nem tesгТk leСetĪ- vé – elsĪsorban a kТs- és köгépvállalkoгások sгámára – a köгpontok pТacaТСoг való köгvetlen Сoггáférésüket. A Сelвben mĸködĪ bankok ígв a legfĪbb (soksгor aг egвetlen) csatornaként sгolgálnak a KKV-k pénгügвТ sгükségleteТnek kТelégí- tésében (Gál 2012). A KKV-kör fТnansгíroгása mellett a СelвТ önkormánвгatТ ügвfelek pénгügвТ ellátása Тs több esetben eгekre a СelвТ, általában sгövetkeгetТ berendeгkedésĸ Тntéгménвekre marad. Berger és Udell (199ő) vТгsgálataТ Тgazol- ták, Сogв a nagвobb bankok kevésbé érdekeltek a kockáгatosabb kТsvállalatТ СТte- leгésben.
A СelвТ, regТonálТs pénгТntéгetek térségТ gaгdaságot fejlesгtĪ sгerepe a releváns Тrodalmak alapján a követkeгĪ elemekbĪl áll össгe (Porteous 1995): gaгdálkodás a СelвТ pénгügвТ forrásokkal, kapcsolat a СelвТ sгereplĪkkel a regТonálТs fejlĪdés elĪsegítése érdekében, a tĪke- és forráselvonás megakadálвoгása.
A téma sгakТrodalma külön kТemelТ a СelвТ kapcsolatok sгerepét, a relatТonsСТp bankТng módoгatát a sгövetkeгetТ bankok СelвТ beágвaгottsága, sгerepe kapcsán (Ferri–Messori 2000; Guiso et al. 2004). Eгek a kapcsolatok továbbТ versenвelĪ- nвökСöг juttatják a takaréksгövetkeгeteket a vТdékТ régТókban megjelenĪ kereske- delmТ bankok fТókСálóгatával sгemben, elĪbbТek ugвanТs építСetnek a meglévĪ СelвТsmeretükre és СelвТ kapcsolatrendsгerükre, s eг a kapcsolatТ és társadalmТ tĪke (Bodor–Grünhut 2014) leСetĪséget teremt a „СáгТ bankТ” funkcТók ellátására.
A földrajгТ köгelségbĪl és a СelвТ döntésСoгatalból fakadnak a takarékok Тnformá- cТós elĪnвeТ, amelвek aг ügвfélkТválasгtásban, aг adósmТnĪsítésben és СТtelsгer- гĪdések ellenĪrгésben, aг össгefonódásokon alapuló (sгerгĪdéses) kapcsolatok- ban és kölcsönösségТ kontrollban, Тlletve aг adósköteleгettségek nagвobb társa- dalmТ ellenĪrгésében fТgвelСetĪk meg (Gál 2012).
Alulról és felülről vezérelt szövetkezeti bankmodellek
Űár aг ТméntТ beveгetĪbĪl látsгТk, hogy a sгövetkeгetТ modellek sгükségsгerĸen
„bottom-up”, vagвТs alulról építkeгĪ jellegĸek, mégТs a folвtatásban látСatjuk, Сogв eг nem mТndТg evТdens, s egв sгТnt felett kТalakulnak a felülrĪl veгérelt me-
A magyar szövetkezeti hitelintézetek... 121 cСanТгmusok. Még egв dolgot meg kell jegвeгnТ aг egвes orsгágok sгövetkeгetТ mozgalmai kapcsán, aг pedТg aг egв–egв megСatároгó sгemélв sгerepe. Aг elsĪ sгövetkeгetТ СТtelТntéгetek Németorsгágban alakultak kТ, eгek voltak a Hermann ScСulгe munkálkodása eredménвeképp létrejött „volksbankok”, melвek önsegé- lвeгĪ sгándékkal, s a korábban említett sгövetkeгetТ alapelvek mentén jöttek létre (Ayadi et al. 2010). A modell Németorsгág СatáraТn belül, s Európában is gyorsan terjedt, kТsebb módosításokkal, de e típusúnak tekТntСetĪek a LuТgТ LuггattТ által keгdeménвeгett olasг „banco popolare-k” és a magвar takaréksгövetkeгetek Тs (A’Hearn 2000). Aг agrártársadalomra koncentráló modell kТalakulása FrТedrТcС WТlСelm RaТffeТsen nevéСeг és sгТntén NémetorsгágСoг kötСetĪ. Ennek a modell- nek aг adaptácТója fТgвelСetĪ meg FТnnorsгágban, aСol aгonban a köгpontТ ernвĪ- szervezet (OKO, 1902) megalakulását követĪen jöttek létre aг elsĪ sгövetkeгetТ СТtelТntéгetek Hannes GebСard munkájának folвománвaként (Kuustera 1999).
A térségfejlesztő német modell
A német bankrendsгerben a 19. sгáгadban jelentek meg a takaréksгövetkeгetek, melвek aгóta Тs adaptálták mĸködésükbe aг aktuálТs társadalmТ-, gaгdaságТ köve- telménвeket. Ennek kösгönСetĪen, a koraТ sгakasгokban jellemгĪ sгegénвek segí- tése Сelвett mára már unТverгálТs sгolgáltatókká váltak a pénгügвТ sгolgáltatások pТacán, továbbra Тs ĪrТгve a területТ fókusг elsĪbbségét, a helyi-, regТonális gazda- ság fejlesгtésének ügвének sгem elĪtt tartását. лppen eгért tevékenвségük a СelвТ sгereplĪkre, elsĪsorban a KKV-sгektorra, a СelвТ magánsгemélвekre és aг ön- kormánвгatokra koncentrál (ESBG 2009). A takarékpénгtárak Németorsгágban a regТonalТtás elve alapján mĸködnek, vagвТs egв pénгtár mĸködését elsĪsorban saját régТójában (tartománвában) végгТ, fТóktelepeket ott tart fent és ott Сajtja végre pénгügвТ tranгakcТóТt. Aггal, Сogв a Сelвben gвĸjtött forrásokat (betéteket) késĪbb saját régТóТknak fejlesгtĪ beruСáгásaТСoг ajánlják kТ СТtel formájában a regТonálТs gaгdaság növekedését sгolgálják, ellentétben aг unТverгálТs kereske- delmТ bankok gвakorlatával, akТk e tevékenвségeТket pusгtán pТacТ elvek alapján végгТk (DSGV 2012). A régТón belülТ mĸködés tovább erĪsítТ a СelвТ sгereplĪТ státusгt, ugвanТs aг erĪs СelвТ össгpontosítás növelТ a fogвasгtókról sгerгett Тsme- reteket, amТ Сossгú távú, stabТl gaгdaságot Сoг(Сat) létre. Továbbá, aг Тlв módon szerгett Тsmeretek elĪsegítТk a „sгemélвre sгabott”, egвedТ pénгügвТ termékek létreСoгását, a kapcsolatТ tĪke kТalakulását. A СelвТ vállalkoгásoknak, önkor- mánвгatoknak kТköгvetített СТtelek Сatására a régТóban növekedСet a foglalkoгta- tás, újabb és újabb megrendelések és beruСáгások valósulСatnak meg. Eгek Сatá- sára növeksгТk a fogвasгtás, megugranak a СelвТ adóbevételek, új termékek kerül- Сetnek pТacra. MТndeгen spТrálТs tovagвĸrĸгések Сatására aг adott régТó verseny- képessége javul, a régТó gaгdaságТ növekedése beindul (1. ábra).
1. ÁŰRA
A német takarékpénztárak helyi gazdaságfejlesztést szolgáló szerepei (The roles in local economic development of the German Cooperative banks)
Forrás: Deutscher Sparkassen- und Giroverband, www.dsgv.de (2013.04.02.)
Az országosan meghatározó szerepű finn szövetkezeti bankrendszer3 A korábban Тs jelгett elsĪ ТntegrácТós sгerveгet aг OKO 1902-es megalapítása után aг elsĪ években létrejött hitelsгövetkeгetek általában csak egв-egв település- re terjedtek kТ, a tagok a СelвТ lakosok voltak, s köгös vagвonukkal feleltek a mĸködésükért. Sгükség volt aгonban aг ТntegrácТós sгerveгetre és a garancТalapra is, mert az 1920-as években már a nem tagoknak Тs leСetĪsége volt betétet elСe- lвeгnТ, Тlletve СТtelt ТgénвelnТ eгektĪl a СelвТ bankoktól. Ennek Тs kösгönСetĪen az 1940-as években már 10%-os pТacТ résгesedése volt a Сálóгatnak bankpТac egé- sгébĪl, majd nagв felfutást okoгott a másodТk vТlágСáborút követĪ évek mĸködé- se, amТkor Тs a kormánвгat jóváСagвásával ezek a hitelТntéгetek töltСették be a pénгügвТ köгvetítĪ sгerepet, aгoknál a fТnn lakosoknál, akТk a SгovjetunТó által megsгállt területekrĪl költöгtek „vТssгa” aг orsгágba (Ayadi et al. 2010).
Az 1950-es években aгonban a pТacnвerésТ trend vТssгafordult, amТ nagвrésгt a tradícТóknak volt kösгönСetĪ. A vТгsgált sгerveгetek ugвanТs továbbra Тs tartották magukat eredetТ alapelveТkСeг, mТsгerТnt a vТdék, aг agrárТum fТnansгíroгását, pénгügвТ ellátását testesítТk meg, aгonban eг aг ТdĪsгak FТnnorsгágban aг urbani-
A csoport aг átalakulást követĪen a 2000-es évek elsĪ évtТгedében egвötödrĪl köгel egвСarmadra növelte pТacТ résгesedését a bankТ termékek pТacán, kТsvállalatТ СТteleгés tekТntetében aг össгes KKV СТtel több mТnt 26%-át nвújtva, s pТacveгetĪ a termelĪТ-, és agrárСТteleгésben (Kopanen 2003; Bank of Finland).
A magyar takarékszövetkezetek illeszkedése a nemzetközi modellekbe
E tanulmánв terjedelmТ okokból nem kíván kТtérnТ a СaгaТ sгövetkeгetТ sгerve- гĪdésĸ СТtelТntéгetek történetТ gвökereТre4, Тnkább aгt tekТntjük át, Сogв a jelenleg érvénвben levĪ sгövetkeгetТ ТntegrácТós séma mutat-e egвeгést a bemutatott nem- гetköгТ példákkal, avagв sem.
Magвarorsгágon keгdetben a német „volksbank”, majd „raiffeisen” típusú sгö- vetkeгetek jelentek meg aг osгtrák–magyar kiegyeгés ТdĪsгakában (Moizs–Szabó G. 2012), melyek aгonban aг ТdĪ során sok váltoгáson mentek át. A takaréksгö- vetkeгetТ struktúra két legnagвobb problémája, Сogв a kétsгТntĸ bankrendsгer újbólТ létreСoгásakor kváгТ ugвanolвan sгerepkört kaptak ezek a szervezetek is, mint a kereskedelmi bankok (1991. évi CXII törvény), és nem vették fТgвelembe a törvénвalkotók a specТálТs sгerepüket, mĸködésТ elveТket (Kiss 2009). MásrésгrĪl látСató a nemгetköгТ példákból, Сogв a jó gвakorlatok mögött mТndТg megfТgвel- СetĪ egв erĪs Тntegráló sгerveгet, vagв aгok egв Сálóгata, a magвar takaréksгö- vetkezeteket azonban 2013-Тg a sгéttagoltság jellemeгte, СТsгen két (nem köteleгĪ tagságú) orsгágos sгövetség (OTSZ, TлSZ), Сárom ТntéгménвvédelmТ alap (Otiva, Takiva, RepТva) és egв nem mТnden Тntéгménвre kТterjedĪ „köгpontТ bank”, a Takarékbank mĸködött (Gál–Burger 2013). Eг a típusú mĸködés meg- akadálвoгta aг egвüttmĸködés egвes formáТt, a soksгoros admТnТsгtrácТós és egвéb költségek csökkentését, sok esetben a köгös fellépést, aг egвséges arculatot.
Emellett e rendsгer eredménвeгte sok esetben a pТacТ versenв létrejöttét Тs aг egвes önálló entТtású sгövetkeгetek köгött. A sгétСúгás problémája korábban Тs látsгott, több tanulmánв (Kiss 2008, 2009; Kovács 2013) Тs felСívta a fТgвelmet aг integrácТó erĪsítésének fontosságára, amТt végül kormánвгatТ sгándékkal a 2013.
évТ űXXXV. törvénв top-doаn módon Сoгott létre. Eг a fajta, polТtТkaveгérelt ТntegrácТó több, fĪként kТadáscsökkentĪ eredménnвel járt (köгös marketТng, pТac- kutatás váltotta fel a korábbТ sгövetkeгetТ sгТntĸ Сasonló funkcТókat), aгonban a rendsгer több problémáját nem oldotta meg. Eгek a nemгetköгТ relevancТával Тs össгevetve a követkeгĪképpen foglalСatók össгe.
A német modellben látott, ТntegrácТóban egвüttmĸködĪ sгerveгetekre deklarált területТ fókusг jellemгĪ. Eггel ellentétben, Сa a СaгaТ takaréksгövetkeгetek mĸkö- désТ területét és átlagos méretét, fТóksгámát tekТntjük, akkor a járásТ sгerepkör leСetne megalapoгott, aгonban a magвar sгövetkeгetТ СТtelТntéгeteknek köгel Сáromnegвede mĸködТk a sгékСelвük járásának СatáraТn kívül, s több mТnt egy- harmaduk megye, sĪt régТóСatárokat Тs átlép funkcТó-ellátásТ körгetét ТlletĪen. Eг a
A magyar szövetkezeti hitelintézetek... 125 sгövetkeгetТ rendsгeren belülТ versenвСelвгet erĪsödését СoгСatja, amelв egв jól mĸködĪ ТntegrácТóban nem poгТtív jellemгĪ. A sгerгĪ sгĸkebb területТ fókusгa, a dél-dunántúlТ Űaranвa megвe takaréksгövetkeгeteТ erre nagвon jó például sгol- gálnak. Űaranвa területén öt takaréksгövetkeгet tart fenn fТókokat, folвtat üгletТ tevékenвséget. A legegвsгerĸbben beaгonosítСató ügвfeleТk aг önkormánвгatok, s Сa a megвén belülТ önkormánвгat-takaréksгövetkeгet kapcsolatokat (sгámlaveгe- tés, СТteleгés) mutató 3. ábrát tekТntjük, látСató, Сogв mТndegвТk СТtelТntéгet kТlép saját járásából (s több esetben Űaranвából Тs), ТlletĪleg a HungárТa Takarék sгék- Сelвe (ŰonвСád) pedТg nem a megвében találСató.
3. ÁŰRA
A Baranya megyében működő takarékszövetkezetek önkormányzati ügyfelei, 2014 (Municipal clients of the savings banks in Baranya County, 2014)
Forrás: TakaréksгövetkeгetТ Сonlapok adataТ alapján saját sгerkesгtés, 201ő.
Aг ТntegrácТótól várt, nemгetköгТ példákban Тs látott megСatároгó pТacТ sгerep néСánв év eltelte után még nem várСató, a 2. ábra is mutatja, hogy ez FТnnorsгág- ban Тs több évtТгed tudatos építkeгésének eredménвe volt. A korábbТ ő% körülТ pТacТ résгesedés egвelĪre csak kТs mértékben növekedett. Aг ТntegrácТó elĪnвeТ aгonban aг agrárfТnansгíroгás területén ennél jóval bТгtatóbbak, ott a sгövetkeгe-
tek elérТk a 12–15%-os pТacТ résгesedést Тs (Moizs 2013). MТnt említettük, a taka- réksгövetkeгetek másТk jelentĪs báгТsa a СelвТ önkormánвгatТ sгereplĪk. A 2000- Тg elért, valamТvel 8% alattТ résгesedés 2003-ra már 12,8% volt, a válság éveТnek Сatására pedТg újabb Сullám volt érгékelСetĪ, ígв ma már a takaréksгövetkezetek aг önkormánвгatok több mint 32%-ának váltak sгámlaveгetĪ ТntéгeteТvé (Varga 2013). E dТnamТkus fejlĪdés mellett meg kell jegвeгnТ azonban azt, hogy a helyi СТtelТntéгetek többnвТre a kТs- és köгepes méretĸ településeket tudják megnвernТ méretkorlátaТk mТatt, ígв a keгelt önkormánвгatТ pénгügвТ Тnstrumentumok a teljes banksгektor önkormánвгatТ üгletágán belül csak mТntegв ő–6%-ot tesznek kТ. SгТntén a kТsebb méretĸ települések pénгügвТ ellátását jelгТ aг Тs, Сogв a teljes önkormánвгatТ СТtel- és kötvénвállománвokból folвamatosan csökkenĪ mértékben résгesülnek a takaréksгövetkeгetТ ТntegrácТó tagjaТ. Eг aг aránв 200Ő-ben még 2%
felett volt, míg 2012-re nem érte el a 0,9%-ot sem (Magyar Államkincstár).
Ugвancsak a nemгetköгТ példával, neveгetesen a német gвakorlattal ellentétes, hogy a magвar takaréksгövetkeгetek forrásaТk nagвobb résгét nem a Сelвben kТköгvetített СТteleгésbe fektetТk, Сanem a bankköгТ pТacon Сasгnálják fel, eггel mintegy visszafogják a СelвТ gaгdaságfejlesгtés leСetĪségeТt (Gál–Burger 2013).
Aг egвТk talán legtöbb vТssгСangot kapott probléma, aг ТntegrácТós törvénв beje- lenése és elfogadása köгöttТ ТdĪsгak, mely a sгéttagoltság továbbélésének Тs ked- veгett, több sгövetkeгetТ hitelintéгet résгvénвtársasággá alakulva késĪbb „kТma- radt” aг ТntegrácТóból (hvg.hu). (Ennek a lépésnek a jogТ és erkölcsТ problémáТ sok esetben kerültek felsгínre a 2015. év elejТ pénгügвТ csĪdСullám kapcsán.)
Záró gondolat
MТnt aг a fentТ sorokból látСató, vannak olвan problémák a magвarorsгágТ sгö- vetkeгetТ СТtelТntéгetek mĸködése kapcsán, amelвek aг ТntegrácТó továbbélése mellett elТmТnálódСatnak, s vannak, amelвek már megoldódnТ látsгanak (köгös marketТng, admТnТsгtrácТó össгeСangolása), aгonban a legnagвobb probléma a rendsгerben véleménвünk sгerТnt a belsĪ versenв megléte, a nem kТmondottan területТ alapú mĸködés és gondolkodás. Ténв, Сogв ma nem aг a takaréksгövetke- гet nвТt kТrendeltséget, vagв keгd el pénгügвТ termékeket terjesгtenТ egв adott településen, amelвТk térségТ köгpontú, Сanem amelвТk a leggвorsabban sгembesül aг adott pТacТ réssel, leСetĪséggel. Ha erre aг ТntegrácТó tud megoldást СoгnТ, akkor aг aг egвТk legnagвobb Сoгadéka leСet.
Jegyzetek
1 A tanulmánв elkésгülését a Pallas AtСéné Domus ScТentТae Alapítvánв vendégkutatóТ programja támogatta.
2 A magвar pénгügвТ sгektorban Тs tapasгtalСató a kТrekesгtésnek e kettĪssége, lásd: Kovács 201Ő.
3 A fТnnorsгágТ vТгsgálatok elvégгését a ŰalassТ Intéгet űampus Hungarв Programja támogatta.
A magyar szövetkezeti hitelintézetek... 127
4 Aгt lásd résгletesen Gál 2009 és Moizs–Szabó G. 2012 munkáТban
Irodalom
A’Hearn, Ű. (2000) Could Southern Italian Cooperate? Bance Popolari in the Mezzogiorno. The Jour- nal of Economic History, 1. 67–93. o.
Ayadi, R. et al. (2005) Investigating Diversity in the Banking Sector in Europe – Key Developments, Performance and Role of Cooperative Banks. Centre for European Policy Studies, Brussels.
Bank of Finland website: http://www.suomenpankki.fi/en/Pages/ (2015. 06. 12.)
Berger, A.–Udell, G. (1995) Universal Banking and the Future of Small Business Lending. Center for Financial Institutions Working Papers 17. Wharton School Center for Financial Institutions, Univer- sity of Pennsylvania.
Űodor Á.–GrünСut Z. (201Ő) DТlemmák a területТ tĪke modelljének alkalmaгСatóságáról A társadalmi tĪke problémája űamagnТ elméletében. Tér és Társadalom, 3. 3–17. o.
Deutscher Sparkassen- und Giroverband, DSGV (2012a) Inside the Savings Banks Finance Group, www.dsgv.de (2015. 06. 12.)
European Saving Bank Group, ESBG (2009) Balanced structural policy: German savings banks from a
regional economic perspective,
http://www.esbg.eu/uploadedFiles/Publications_and_Research_(ESBG_only)/Perspectives%2058.pd f (2015. 06. 12.)
Ferri, G.–Messori, M. (2000) Bank-Firm Relationships and Allocative Efficiency in Northeastern and Central Italy and in the South. Journal of Banking and Finance, 6. 1067–1095. o.
Gál Z.–Burger Cs. (2013) A vТdék bankjaТ? A magвar takaréksгövetkeгetТ sгektor СТteleгésТ aktТvТtása, KöгgaгdaságТ Sгemle, 3-4. 373–401. o.
Gál Z. (2009) The Golden Age of Local Banking – The Hungarian Banking Network in the Early 20th Century. Gondolat KТadó, Űudapest.
Gál Z. (2010) PénгügвТ pТacok a globálТs térben. A válság sгabdalta pénгügвТ tér. AkadémТaТ KТadó, Budapest.
Gál Z. (2012) A СaгaТ takaréksгövetkeгetТ sгektor sгerepe a vТdék fТnansгíroгásában. TerületТ StatТsz- tika, 5. 437–460. o.
Guiso, L.–Sapienza, P.–Zingales, L. (2004) Does Local Financial Development Matter? The Quarterly Journal of Economics, 3. 929–969. o.
Kalmi, P. (2010) The Development of the Legislation on Co-operative Banks in Finland. (For the workshop on legislation on co-operative banking.) Manuscript.
Kiss Gy. K. (2008) Trend és paradТgmaváltás, Űank és TĪгsde, 1-2. 22–27. o.
Kiss Gy. K. (2009) A „vТdék bankja” megteremtésének dТlemmáТ Magвarorsгágon. HТtelТntéгetТ Szemle, 6. 496–515. o.
Kopanen, A. (2008) Essays on Technological Development and Competition in Local Bank Markets.
Turku School of Economics Series, No. A.5.
Kovács S. Zs. (201Ő) ElérСetĪség és kТrekesгtés Magвarorsгágon a pénгügвТ sгolgáltatások aspektusá- ból. Területfejlesгtés és InnovácТó, 3. 28-35. o.
Kovács, S. Zs. (2013) Takaréksгövetkeгetek sгerepe a regТonálТs és vТdékfejlesгtésben. In: RecСnТtгer J.–Somlвódвné PfeТl E.–Kovács G. (sгerk.) A hely szelleme – a területТ fejlesгtések lokálТs dТmenгi- óТ: A FТatal RegТonalТsták VIII. KonferencТáján elСangгott elĪadások. SгécСenвТ István Egвetem RegionálТs- és GaгdaságtudománвТ DoktorТ Iskola, GвĪr, 326–335. o.
Kuustera, A. (1999) Niche of Cooperative Banking in Finland during the first half of the Twentieth Century. The Finnish Journal of Business Economics, 4. 438–448. o.
Lengyel I. (2000) A regТonálТs versenвképességrĪl. KöгgaгdaságТ Sгemle, 10. 962–987. o.
Leyshon, A.–Hrift, N. (1997) FТnancТal DesertТfТcatТon’ Тn RossТter (ed) FТnancТal EбclusТon: űan mutuality fill the gap? New Policy Institute, London.
Magвar ÁllamkТncstár, http://www.allamkincstar.gov.hu/ (2015. 06. 11.)
Martín, R. A.–Marqués SevТllano, J. M. (2011) Cooperative and savings banks in Europe: Nature, challenges and perspectives, Banks and Bank Systems, 3. 121–135. o.
Moizs A.–Sгabó G. G. (2012) A sгövetkeгetТ СТtelТntéгetek története, jelenlegТ rendsгere és sajátossá- gaТ Magвarorsгágon. HТtelТntéгetТ Sгemle, 1. 67–85. o.
Moizs A. (2013) Magвar sгövetkeгetТ СТtelТntéгetek sгerepe aг agrárfТnansгíroгásban. Gaгdálkodás, 3.
249–259. o.
OP Financial Group website: www.pohjola.fi/pohjola/group/ (2015. 06. 12.) Porteous, D. (1995) The Geography of Finance. Avebury, Aldershot.
Varga Antal (2014) A TakaréksгövetkeгetТ IntegrácТó bemutatása és elСelвeгkedése aг önkormánвгat- ok életében. PreгentácТó, 201Ő. 07. 31.
Űankká váltoгtak aг államosítást megúsгó takarékok:
http://hvg.hu/gazdasag/2014013_Uj_magyar_bankokkal_usztak_meg_az_allamos (2015. 06. 12.) 1991. évТ űXII törvénв a СТtelТntéгetekrĪl és a pénгügвТ vállalkoгásokról (Hpt.)
2013. évТ űXXXV. törvénв a sгövetkeгetТ СТtelТntéгetek ТntegrácТójáról és egвes gaгdaságТ tárgвú jogsгabálвok módosításáról.
PERF ORMANCE OF HUNGARIAN COOPERATIVE F INAN- CIAL INSTITUTIONS F ROM THE PERSPECTIVES OF THE
INTERNATIONAL CASES
SÁNDOR ZSOLT KOVÁűS
The savings banks and co-operative banks have a long tradition in the developed Euro- pean countrТes, but tСese roots aren’t equТvalent. TСe common moment is the local special- ties in the models and procedures of these institutions. Original purpose of founding was to provide financial services to certain sectors (e.g. United Kingdom) and to improve the financial endowment of certain areas, regions or assist local authorities, trade unions, etc.
(eg. Germany). However, with the globalization of the economy (expansion of for- eign/global companies), the market players were in higher and higher market competition with more and more challenges. The individual national governments responded for these changes with different reform solutions, so these cooperative financial institutions have different roles and positions in the national financial systems nowadays (Table 1.). The main question was the following: What is the most important principle: the former "phi- losophy of local interest" or the global/universal perspectives?
The aim of this study is to define the possibilities of this situation in Hungary from the perspectives of the German and Finnish cases.
