Az elemi csapások kártételei az 1934/35. gazdasági évben

11. szám. —983——— 1935 lyes szolgálat jellegű, a házieselédséggel

többé—kevésbbé hasonló elbírálás alá eső al—

csoportlnál, a takarítók-takarítónők csoport- jánál, valamint a lakást albérletbe adóknál mutatkozott. Ezenkívül tanulságos a köz által eltartottak, továbbá a nem családjuk körében élő tanulók stb. számának emelke- adése is. Adatainkból kitetszőleg egyébként a keresők és eltartottak aránya a kisebb foglal- kozási csoportokban is —— még pedig az egyes foglalkozások természetének megfele-

lően —— elég változatosan alakult?)

A bemutatott adatok csak egészen vázla—

tosan tájékoztathatnak a mai Magyarország népességének foglalkozási struktúrájáról s az egyes foglalkozási ágazatokban feljegy- zett 1920—1930. évi eltolódásokról. A rész- leteket illetőleg az 1930—as népszámlálás két foglalkozási közleményének, kivált a leg—

újabban publikált 3. kötetnek igen bő és sokoldalú anyagára utalunk.

Thirríng Lajos dr.

Az elemi csapások kártételei az 1934/35. gazdasági évben.

Les dommages causés par les sintstres dans lla'rmée agm'cole 1934/35.

Resume'. Dans l'anne'e agricolc 1934———35, les sinistl'es agricoles ont coznplétement ravagé 2196 de la superiicie des tettes laboure'es ensemeucées.

Au cours des dúr (lemiéres uunées, cette proportion a été la pelus basse en 1933 (0'6%), ou les dom—

mages étaient illiérieurs de, 71'4'7— á ceux de 1931——

1935. Pendant les dúr demiércs années, les Sinisfres ont ravagé en moyenne par un 121440 (zrpents (ra—

(lustraux, soit lme superficie infárieurc de 6560/6—

á celle frappe'e en 193/,_35 pur aux,

Panni les sinistres de la derniél'e uunév ugri—

cole, les inondations om fait des (légáls sur 903 arp. and,, re (lui n'est pas lmaumup pur rap—

port () la moyenne des

annuées (15.164 arp, sávhoz-esse (:

jruppé une super/tele '7.—ű'1% In

moyenne des diac derniércs (mnér's (42.811 úr;). 0).

mutuelle dixi derniéres

C.).

(lépussunl de La

La superficie des tettes ensemence'es ravagées par le gel ,a été supérieure de 63'7% á la moyennc (21.434 arp. c.) des dir derniércs unnées. Pendani celle période-lá, la yréle a frappé en moyelmc par an 27.607 arp. c. Dans la demiére (amég ugri—

eole, elle a fait bien plus (le mul. anémitissant (es

cultures ??3'2%-

wife moyenne.

Pendant les dix dernii'res unnám, les sinixtrcs sur une superficiv (lépussant de

ont ruiné en moyenne par (111 49518 arp, r. de :champs de fromcnt, soit 18'2'7. de moins mien

1935. En ce (lui concerne lc pour la derniére année agricole cette proportion es! supé—

ri'eure de 114'2% á la moyennv (les (liar derniéres années (19.388 .arp. c.). Ouant á Forge, pour

seígle,

1) Meg kell azonban jegyezni, hogy népszámlá- lása'inwk a foglalekozásnwélkülieket és ismeretlen fogh

lalskozás'úakat az eltartottak kő'/.t mutatják ki.

1935, elle (lépusse de 114'2% ladite moyenne (9.203 urp. c.). Pour Pavoinc, elle est ín/"érieure de 38'2%4 á la moyenne des dix derniércs mmées (5.176

urp, c.). Guam au mais, elle dépasse de 138'6%

ladite moyenne (20.629 arp. c.). Pour la pom me de terre, elle est supérieure de 130'á% á cette moyenne (4.324 (ltp. ci). Ouant (; ln belterave (l sucre, elle dépasse de 107'4% ladite moyenne (931 arp. c.).

A szántóföldi gazdálkodás eredményes- sége nemcsak a gazdálkodó szak'tudársától és szorgalmátólt nemcsak a gazdaságba fek- tetett tőke nagyságától és a reáfordított munka mennyiségétől függ, igen nagy sze—

repük van itt a természeti tényezőknek is.

A végig megfelelő, kedvező időjárás a szántóföldi termelésben természetesen re- korderedményeket biztosít, a természet romboló erőinek megjelenése viszont a ter- méseredményeket erősen leszállítja, sőt ——

sajnos elég gyakran —— a termést teljesen megsemmisíti. Az ilyen elemi csapások exl-

len a gazda nem tud védekezni, látnia kell,

hogy befektetéseinek és munkáinak gyü- mölcse hogyan megy veszendőbe.

1. Az elemi csapások általában.

Az elemi károk pusztításainak hatása

—— az országos eredményeket figyelve ——

talán nem tűnik fel túlerősnek, hiszen az ebből a szempontból nagyon súlyosnak mi- nősíthető 1935. évi kártételek az ország

összes bevetett területének mindössze

11. szám. -— 984 —— 1935

1. Az elemi csapások által elpusztított vetésterület az 1926—1935. években.

Terres msemencées ravagéesy par les sínistres en 1926—35.

Elemicsapá- Az összes elemi csapásból

sok folytán Terrcs ensemencées complétement ravagées par:

Az összes beve- kweszett

tett szántóföld vetésterület A bueveíeít , . , , , ,

ÉV terület — Total Terres en- 'terulet 0/0- "VIZ aszaly fagy ég arvrz aszaly fagy jég

des lewes labou- semencées aban ,- PVO- ínon— séche- . inon— séchc— .

A_nnees, rács ensemm— . compláíe— P07110'1_d3 datítms TESSE , gel gwle datírms fesse gel grele

uécs lme," rava— cílltesl—c; au

ígescgfgíjís jeff; megse— által elpusztított vetésterület

—— '—————— mencées, %

kat. hold ——— eu m'p. md. kat. hold — en arp. cad. %

1926 9,099.637l 115.559l 1'3 94.238 3.638! 1.947 11.017 816 Sll 17 9'6 1927 9,176.701t 92.917 10 4.077 2.525 63.911 17.934 44 27 68'8 193 1928 9,279.642l 76.084 08 993 17.764 15.185 33.491 1'8 233 200 44'0 1929 9,365.158 89.808 1'0 771 2.975 71.655 11.117 D'!) 33 79'8 125!

1930 9,4t42.916 89.824 10 1.179 54.354 14.267 17.110 13 605 15'9 19-0.

1931 9,474.985 172674 18 2.304 74.110 6.681 46.148 1'3 4219 39 2675 1932 9.4688261') 123234 1' 7.788 32.047 1.382 23.536 63 260 1'1 [191 1933 9,519.225 ; 54.374 015 39.389 3.024 172: 6.965 72'4 5'6 0'3 128

1934 9.509969 ! 198798 21 163148 4.057 19.544 — 821 20! 9'8

1935 2)9,509.969§ 201187 21 903 74.531 35.087 89.216 0'4 37'1 174! 444 1) A rozsda által elpusztított vetésterület 49.803 kat. hold, 40'4 %. — La rom'lle a ravagé 49.803 arp.

0. de terms ensemence'es (404 0/o).

*) Ideiglenes adat hiányában az előző évi adat. —— Donne'e de l'un-nég précédente; on n'a pas de chiffre provisoire pour 1935.

2'1%-át semmisítették meg. Egyes vidékek azonban, amelyek jobban ki voltak téve az elemi csapások pusztításainak, bizony csak nagyon nehezen heverhetik ki ezeket csa- pásokat.

A bevetett szántót'öldterületet ért elemi csapások kártételei közül mezőgazdasági statisztikánk csak azokra a lkáresetekre vonatkozó adatokat gyűjti, amelyek a veté—

sekben százszázalékos kárt okoztak, tehát, amelyek a vetést teljesen (megsemmisítet- ték. A részleges károk eredménye az illető gazdasági növény alacsony termés—átlagá- ban nyilvánul, ez külön statisztikai felvé—

telnek nem tárgya.

Az elemi csapások, normálisnak mond—

ható esztendőben az összes bevetett szántó—

földterületnek körülbelül egy százalékát szokták megsemmisíteni, ha a kártétel nem éri el az egy százalékot, akkor nagyon ked—

vező gazdasági évről beszélhetünk, ha ezt az alsó határt túlhaladja, az elemi csapá—

sok kártétele ilyen esztendőben a gazdál—

kodókra súlyos csapást jelent. Az előző tíz gazdasági év elemi csapásairól a leggyak—

rabban előforduló kárnemek kien'ielésével az 1. számú Összerállításunk tájékoztat. Az 1935. évi bevetett szántóföldterület adata ezzidőszerint még ismeretlen, ennek helyébe a kimutatásba az előző évi adatot állítottuk be. Két év bevetett szántóföldterülete kö- zötti különbség százalékban alig fejezhető

ki, ennek az adatnak a hiánya tehát a he- lyes következtetések levonását egyáltalában nem akadályozza meg.

Az elmult tíz évben az időjárás 1933—

ban volt a legkedvezőbb, ebben az eszten—

d'o'ben a természeti erők pusztításai követ—

keztében az összes bevetett szántóföldterü—

letnek csak 0'6%—a semmisült meg, ez a kártétel 71'4%—kal kisebb, mint a szomorú emlékű 1934. és 1935. években, amikor az elemi csapások az összes bevetett szántó—

földterület 2-1%—át tették tönkre. A leg—

utolsó tíz év elemikár adatait vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy az idei kártétel a 121440 kat. holdas átlagos területveszte—

séggel szemben 65'6%-kxal nagyobb.

2. Az egyes elemi csapásnemek.

A különféle csapásneme'k hatása az egyes gazdasági években meglehetős válto-

zatos képet mutat. így az árvíz főleg a

gazdaközönség által megfizetett ármentesí—

tés költséges Végrehajtása után az eltelt tíz év alatt csak két évben pusztított nagyobb mértékben, 1926-ban és 1933—ban, ezekben az években a többi csapásnem kárt—étele jó—

formán eltörpül az árvízkár mellett. Ez a súlyos kártétel inkább annak következ—

ménye, hogy a környező utódállamok az árvédelmi intézkedéseket vagy egyáltalá- ban nem, vagy csak nagyon lanyha módon hajtják végre. Az idei évben 903 kat. hold

l 1. szám.

vetését tette tönkre az árvíz, a tíz év átla—

gos 15.164 kat. holdas árvízkána mellett ez a csapás alig vehető számításba. Megemlít- jülk még azt is, hogy az 1934. év folyamán árvíz következtében teljesen megsemmisí- tett vetésterületről nem érkezett bejelentés.

Az aszály mezőgazdasági termelésünk- nek sajnos legrendszeresebb kártevője. A most tárgyalt évben is igen nagy károkat okozott az aszály, de ez a kár még mindig 54'3%—kal kisebb, mint az előző gazdasági év hatalmas aszálykára. Tíz év eredmé—

nyeit figyelve, az aszály évi átlagos kárté- tele 42.811 kat. h01d§ ezt az átlagos kárté- telt azonban a mostani aszálykár 74-17—

kal túlhaladja. Sík területeinken, főleg az Alföldön az erdőket nagyobb mértékben kipusztították, a vadvizeket jórészt eltün—

tették, ez a két körülmény kétségtelenül erősen hozzájárult ahhoz, hogy az aszály a nyári hónapokban tekintélyes kártétel- lel sújtja a magyar gazdákat. Az Alföld fásításának további erélyes végrehajtása és öntözőcsatornák létesítése mindenesetre sokat enyhitene az aszálykárokon.

Sokkal rendszertelenebb egy szintén nem nagy Örömmel fogadott vendégnek, a szo- katlan időben mutatkozó fagynak megjele—

nése. Évek múlnak el úgy, hogy a bevetett területeken a késői fagy nem igen okoz számbavehető károkat, majd ismét jön egy pár év, amelyekben a fagy az ősz- szes többi elemi csapások kártételeit ma- gasan felülmúlja. A most tárgyalt gaz—

dasági évben gazdáinknak a fagy elég érzékeny károkat okozott, de ez az egyéb- ként tekintélyes kártétel alig jöhet szá—

mításba (51'0%—kal kisebb) az 1929. évi emlékezetes fagykár mellett. Ebben az év—

ben ugyanis egy—es vidékek gazdálkodói a fagykár következtében teljesen tönkre—

mentek. annyira, hogy a gazdálkodást is csak ingyen juttatott állami vetőmag- gal bírták folytatni. Viszont ezzel szemben 1933—ban a fagykár az összes elemi csapá- sok okozta károknak mindössze 0'3%—át tette, a fagykár ebben az évben tehát el—

enyésző csekélynek mondható, Tíz év át- lagát véve szemügyre, kiderül, hogy a 21.434 kat. holdas átlagos fagykárnál az 1935. évi fagykár 63'7%-k-al nagyobb volt.

A kiszámíthatatlan, teljesen esetleges fagykárral szemben hazánkban a íe'overés fellépését úgylátszik állandó jellegűnek tekinthetjük. A tíz év vonatkozó adatait végignézve rögtön szemünkbe tűnik hogy a jégvenés által okozott kártétel minden

——-985— 1935

egyes évben nagyon is számbavehető volt.

De az évtized valamennyi évének kártéte- lét erősen felülmúl—ták az idei jégverések hatalmas arányai. Az elemi csapások által okozott károk legnagyobb hányada (44'4%) az idén a jégver—éseaknek tulajdonítható,

O'9%—kal nagyobb ez az arány az 1928. évi

jégkármál is, addig ugyanis az 1928. évi jégverés volt az évtized legnagyobb jég—

kára. Tíz éves átlagban a jégverés évenkint 27.607 kat. hold vetését semmisíti meg; az idei jégkár—tétel 223'2%—kal nagyobb volt, mint ez a tízéves atlag.

A most tárgyalt leggyakrabban előfor- duló négy elemi csapásnem mellett ,a többi csapásnem kártétele rendszerint teljesen jelentéktelen szokott lenni. Az egyik kivé—

tel az eltelt tíz év vonatkozó adatai között 1932. évben állapítható meg, akkor ugyanis a rozsda olyan nagym—értékben lépett fel, hogy ebben az évben az elemi csapások ál—

tal okozott kártételek legnagyobb hányada az ő számlájára került. Ez az eset mond-

hatjuk, hogy példátlanul áll. Évtizedek

múlnak el addig, amíg ilyen nagy gaboná- val bevete'tt terület (49.803 kat. hold) ter- mése a rozsda fellépése következtében megy tönkre. A másik feltűnő eset 1931—

hen fordult elő, ekkor a nagy arányokban igen ritkán fellépő elemi csapásnemek kö- zül a rovarkár került előtérbe. Ebben az esztendőben főleg a hesseni légy és a szere- csenpoloska tömeges fellépése 35.096 kat.

hold vetését tette tönkre. A rovarkár 1931- ben az összes elemi csapások által okozott

károknak 20'3%—a volt.

A többi elemicsapásnemnek, például a ködnek, az egereknek és a férgeknek kárté- tele rendszerint jelentéaktelen, ezekről rész- letesen megemlékezni nem indokolt. Kár- tételük w- legtöbbször nem lévén százszá- zalékos —— legtöbb esetben az alacsony ter- mésátlagokban nyilatkozik.

3. A gazdasági növények károsodása az elemi csapások következtében.

Az elemi csapások kártételei az egyes gazdasági években igen különböző arány- ban érik a különféle szántóföldi termelvé- nyeket. A június végén be—érő gabonafélék az aszály kártételét természetesen köny- nyebben viselik el, mint pl. a kapásnö—vé- nyek, amelyek tudvalevőleg legerősebben a nyári hónapokban fejlődnek, tehát eb- ben az időszakban elég sok nedvességre van szükségük. Viszont a fagy vagy a ta—

11. szám. —— 986 —- 1935 2. Az elemi csapások által teljesen megsemmisített vetésterület az 1926—1935. években.

Terres ensemence'es complétement ravage'es par les Simstres en, 1926—35.

* * l .; * § * § % 1 i 1 ,

— ; ; km;? ;..S; ; : *;

l ; : t ; ;; § ;, ,; .; § ; . * 5

- f 4 ; ; ! ; ; ;; ; —

, ;l ; ., %%;GLW ; ;; ;;

?. ; ; . : *" l : § . e ?; § 35 3 (D :; ** % vs §

ET ;;ra; ;; el;;I;——l;;— -;; ;uí—;

Annees És. Éwiéc §; $E§§m;5mí£É ?g ggg éw És 291 §": (tg-ÉJ;

elpusztított vetésterülete kat. hold

sulu'rjiuz'e. ez; arp. ami., das terres msemencées des produits cí—dessus et compléíemmt ravagées

! ' !

1926 35.805 13.403 9.418 7.110 25.978 5.492 2.446*8.305 7.817. 20 285 1.071 329 3.080 115559

%) 31'0 116 81 G')? 225 4'8 21 29 68 00 02 09 03 2"? 100'0 1927 19.505 51.526 4.689 2.051 9.804 2.080 345 337 1.212 1 79 227 15 1.055 92.917

% 21'0 554. 5] 232 106 2'2 014: 04 1'3 00 01 02 00 1'1 1000!

1928 30'04144-082 5.662 2.389 14.099 2.979 90. 265 5.322 —— 817 89 54 745 76.084

0/0 3955 185 74 31 185 3'9 01 04 70 — 04 D*] 01 10 1000

1929 61.582? 4.597 8.795 3.357 3.410 579 50 113 11317 55 173 359 24 397 89808

om 68'6 52 4—2 3-7 38 0-6 0-1 0-1 126 0-1 0-2 0-4 0-0 04 zoo-a-

1930 , 23.551 6.520 5.529 1.931 36.624 6.654 962 1.023 3.972 30 828 146 83 1.971 89.824

om 26-2 7-3 (; 2 2—1 40; 7—4 1-1 1-1 4—4 0—0 0—9 02 0-1 22 1000

1931 76.613 19.231 18.176 15.885 20.064 6.185 2.490 3.737 5.823 33 207 168 306 3.756 172674 oxo 4414 111 105 932 11'6 3'6 1'4 232 314 00 G'] 01 02 2'2 1000 1932 * 93.811 18.469. 2.852 1.661 4.056 2.000 349 690 2.569 225 293 228 186 845 123.234

0/0 761! 109 23 1 '3 3'3 1'6 0'3 0'6 21 02 02 02 01 08 1000!

1938 * 8.805 4.895 2.962 3.537 20.392 5.467 2871912 4.193 641 42 210 225 806 54.374

"70 16'2 9'0; 5'4 6'5 37'5 101 05 3'5 7'7 1'2 G'] 04 04 1'5 100'0 1934 86.940 24.62722.999 10.686 22.642 1.839 363;1.208 13.253 5.722 1.080 428 2.498 4.513 196798 0 43'7* 12'4 11'6 5'4 11'4 0'9 02 06 6'7 2 9 05 02 1'3 22 1000 1935 '0 58.525 41.532 15.947 3.201 49.219 9.962 1.931 5.155 7.966 197 985 207 409 5.901 201137 01/() 290 20'6 7'9 1'6 24'5 50 10 26 40 ()'1 05 G'] 02

vasszal fellépő jégverés rendszerint főleg az őszi vetésű gazdasagi növényeket teszi tönkre. Az elemi csapások által teljesen tönkretett ve'txéstuerületet a gazdasági növé—

nyek szerint részletezve tíz évre visszame- nőleg 2. sz. összeállításunkb—an mutatjuk be.

A táblázat adataiból elénk táruló kép meglehetősen változ—atos. aszerint. hogy melyik csapásnem az illető év legnagyobb kártevője. mindig más és más gazdasági növény áll a kártszenvedettek között az első helyen.

Az elmúlt gazdasági évben a búzát suj—

tott károsodás elég nagy volt, de búza- vetéseinket ért elemi csapások kártétele még mindig 37'6%-k—al kisebb, mint 1932—

ben, amikor a rozsdakár elsősorban a búza—

termést pusztította. Nagyon magas a búza káraránya az 1929. évi katasztrófális fagy—

kár következtében. ebben az esztendőben a búzavetése'ket ért károsodás az összes ká- roknak 68'6%-a. Tízéves átlagot vizsgálva, kiderül, hogy a búzavetések 49.518 kat.

holdas átlagkáránál az 1935. évi búzakár 18'2%—kal nagyobb volt.

A rozzsal bevetett terület elemi csapások következtében 1927-ben szenvedte a leg-

nagyobb károsodást, ekkor az összes elemi károk 55'4%-a a rozsvetésezket pusztította el. Igen nagy volt a rozsvetés pusztulási aránya a most tárgyalt évben. A jégverés és a fagy főleg olyan területeken pusztí—

tott, ahol a gazdxaközőnsiég leginkább ro- zsot termel, így aztán könnyen érthető, hogy a rozsban iden okozott kár 68695 —kal nagyobb, mint 1934-ben. Még világosabb lesz a rozsvetés kárarányának magassága, ha a tízéves átlagot vesszük szemügyre. A 19.388 kat. holdat kitevő átlagot a rozs-

vetések idei :káraranya 114'2%—kal múlta felül.

Az árpával bevetett terület nagysága a tárgyalt gazdasági évben ismét elég nagy területtel csökkent. de még mindig 307?- kal kisebb volt ez a kár, mint (a megelőző évben. amikor (a tíz év adatait nézve leg- nagyobb volt az árpával bevetett terület pusztulása. Az árpa tíz éves kárátlaga elég alacsony, mindössze 9.203 kat. hold. ennél az 1935. évi kár 73'3%-kal nagyobb.

A gazdasági jelentőségéből folyton ve—

szítő zab vetésterületének pusztulásáról csak annyit említünk meg. hogy az idei károso-

ll. szám. —-— 987 —— 1935

3. A főterméuyeket az 1934/35. gazdasági évben ért elemi csapások kártétele pénzben kifejezve.

Evaluation des de'gáts causes par les sinistres aux principales cultures m 1934—35.

At Ae mass; §? s; ** __ (§ :

Demus—' tos—: a. —c5_§§7m3 § *Nzo Exzü-v—a

, 233§k§ BEss'w waste 1— 53510 gebuEs—

A termes neve Égággö Zug—$$$ geÉfigf §.___ £É§ :xál—cgar)

. ***—*** ; m$; ngg'gSWJ); ___: LMKE£_§—ÉKWÉ

WWW §§§ §§§§§x :ts m1§ ;§ §

535§we %A exe 553 az: isemzs —eaazzac

$j§t§§ esmeg 03532? a—rbáEp Egaetü

;53333 357238 gÉB'SES. §;Z:.§;§iL gea§áá

Búza — Fromm/, 58.525 715 418454 % 144 6,025.738

rem ._. Seig/e 41.532 6—21 251914 t 1015 2,733.888

Arpa _ On./e , 15.947 692 110353 ; 12-7 1,401.483

Zab — Avoine . , . . . . . 3.201 5'71 _ 184278 108 197.402

Szemes tengeri — Mais pour amim: 49.219 7'09 i 348363 § 9'4 8,280.252

Burgonya — Pommes du terre 9.962 27'1'3 270169 § 3'8 1,026.642

Cukorrépa —— Betterave sucriére 1.931 96'34 186033 § 2'2 409.273

Összesen _ Total. 180317 _— : 1,610.164 — § 15,074,678

dás az 5.170 kat. holdat kitevő tíz éves át— okoztak. A kimutatásban természetesen

lagnál 38'2%-kal kisebb.

A tengerivetések most is leginkább az ,aszálykárt szenvedték meg, általánosan is—

mert tény, hogy főleg ennek az elemi csa—

pásnak következtében idén milyen rossz volt a tengeritermés, de ez a kártétel az 1933. évi szintéin aszályukárokozta tengeri- yetéskárnál még mindig 58'6%-kal kisebb marad-t. Legnagyobb volt a tengerivel be- vetett terület vesztesége 1930-ban. ekkor az összes elemi csapások kártételének 408

%—a tengerivetéseket sujtotta. A 20.629

"kat. holdat kitevő tízéves átlag—nál az 1935.

évi tengerivetéskár 138'6%-kal nagyobb volt; ez a magas arány annak tulajdonít—

ható, hogy a tízév közül pár évben a ten—

gerivetéseket alig érte elemi csapás. A több évben előfordult elég jelentékeny mérvű tengeribehoza—tal. illetőleg az ezáltal oko—

zott kereskedelmi mérlegromlás tehát szin- tén az elemi csapásokna'k következménye.

A burgonyavetéseket ért elemikárokra vonatkozólag csak annyit jegyzünk meg, hogy ez 'az 1935. évben igen tekintélyes volt.

130'4%—kal nagyobb területet pusztított el.

mint a 4.324 kat. holdat kitevő tízéves 'kárátlag. A cukorrépánál a helyzet hasonló.

itt az idei kár 107'4%-kal nagyobb, mint

*a 931 kat. holdas tízéves kárátlag. A többi gazdasági növényeinke-t ért elemi csapá—

sokra vonatkozólag az összeállításaink ada—

taira utalunk.

Érdekes adatokat tartalmaz a 3. sz.

'összeállításunk. Megkíséreltük pénzben ki- fejezni azt a kárösszeget, amelyet az elemi csapások az elmúlt gazdasági évben a fő- termények vetésterületében gazdáinknak

most még csak a földművelésügyi minisz- térium legutóbbi termésbecslóséb-en közölt és becslésen alapuló ideiglenes termésátla- gok szerepelnek. A termésérték kiszámí- tásánál is újabb adatok hiányában az előző évi átlagárakat használtuk fel, az adatok szerint mégis 15 millió pengőnél nagyobb az a veszteség. amelyik gazdálkodóinkat az elemi csapások következtében csak a főtermények termelésénél érte. Ennek a 15 milliós kárősszegnek 40%-a a búzára esik, 21'8%-a tengeritermés vesztesége, a rozs- termaés ebben a kárösszegben 18'1%-kal ré—

szesedett. A kárösszeg közlxésénél a ,,mégis"

jelzőt azért használtuk. mert a végleges ter- mésátlagok tudvalevőleg a becslés útján megállapított termésátlagoknál rendszerint valami—vel magasabbak. így az elpusztult terül-et termése a kimutatásban szereplő mennyiségnél több lenne. továbbá az idei termelői átlagértékek az előző évi átlagok- nál köztudomás szerint szintén nagyobbak.

tehát a kimutatásban feltüntetett kárösszeg a fent részletezett körülményeket figye- lembe véve. bizonyára jelentékenyen na—

gyobb.

4. Az elemi csapások területi megoszlása.

Az elemi csapások területi megoszlására vonatkozó adatokat két irányban tehetjük vizsgálat tárgyává. Először megállapítjuk azt. hogy az egyes elemi csapásnemek az egyes törvényhatóságok területén mekkora bevetett területet semmisítettek meg, a má- sik lehetőség annak a meghatározása, hogy az elemi csapások a különféle gazdasági növények VBtaéSthI'ülGléhől az egyes vár-

11. szám.

megyékben hány katasztrális holdat pusz—

títottak el. Mindket megoldásra vonatkozó 1935. évi adatokat a 4. és 5. sz. Összeállí- tásunk tartalmazza. Térképeinkben pedig bemutatjuk ezt, hogy a törvényhatóságok bevetett területet tíz ó,:vi átlagban milyen elemi csapások pusztították és hogy ezek

—988— 1935

'az elemi csapások milyen gazdasági növé—

nyek bevetett területet tették tönkre.

Az aszály, mint rendesen, ezidén is fő—

kép az Alföld (73'8%) törvényhlatóvságait károsította, Dunántúlra a károk 16'9%-'a,

Északra 9'3%—a esett. Már ennel a kár—

nemn-él általánosságban megjegyezzük, 4. Az elemi csapások által elpusztított vetésterület csapásnemenkint az 1934/35. gazdasági évben.

Superficie des cultures ravagées par les sim'slres dans l'année agricol'c 1934-——35, sm'vant les differ-mis sinistres.

"ÉZÉIY j f*WíZ Fagy Jég Rovat Féreg Egyéb Az összes Országrész, törvényhatóság Teás;— ; (12322 Gel Gréta Insectes Vers Autres Total

Regions, cmmmls et Miles autonomes elemi csapások által megsemmisített vetésterület kat. hold — supm/icie _ des culmres ríavaeles, en arp. cad.

Dunántúl _ Transdamtbz'e

Baranya vm.!). ... —— § — 246 ——- — —— —— 246

Pécs !jv. ?) . — — —— — —— —— ——

Fejér vm. . . ... 1.533 18 1.691 1.709 — —— —— 4.951

Székesfehérvár tjv. —— — — —— —— —— ——

Győl, Moson és Pozsony vm 624 885 — — —— —— —-— 1.509

Győr tjv... — —- — — —— —— -— —-

Komárom és Esztergom vm. —— — 275 1.045 8 —— —— 1.328

Somogy vm. . . 1.266 —— 4.282 610 —— — —— 6.158

Sopron vm. . 313 ——- 21 —— 47 _ — 381

Sopron tjv. —— —— — —— —— —— —— _

Tolna vm. . . 6.010 —-—— 7.503 28 46 —— —— 13.587

Vas vm. . . 444 — — —— _ —-— —— 444

Veszprém vm. . 1.944 — 840 — — 140 —— 2.924

Zala vm. 465 —— 1.697 961 —— —— —— 3.128

Összesen — Totauac. 12.599;! 903 16.555 4.353 101 140 —— 34.651

Alföld — erVldÉ Flame ;

Bács-Bodrog vm. 228 — 272 —— — 26 — 526

Baja tjv. _ _ _ _. — __ . . __

Békés v.m 50 — 2.172 1.800 —-—— — —— 4.022

Bihar vm. . 238 —— 1.560 130 ——— —— —— 1.928

Csanád Arad es Torontál vm. 915 —— 4.040 17.895 —— —— —- 22.850

Csongrád vm. 6.000 — — 19.183 —— —— — 25.183

Hódmezővásárhely tjv. — .— .., _ _ _ __ __

Szeged tjv. —— — 629 —- 957 — —— 1.586

Hajdu vm. 8 642 —— 22 —— — —— — 8.664

Debrecen tjv. . . 6. 000! _ — M —— — —— 6.000

Jász-NNagykun Szolnok vm 14.470j — 10 1.800 —— —— 46 16.326

Pest Pilis- Solt- Kiskun vm. . . 10. 699 —— 7.481 13.555 40 -— —— 31.775

Budapest székesfőváros —— -——— —— — —— —— —— ——

Kecskemét tjv _ — 663. 26.525 —— —— — 27.188

Szabolcs és Ung vm . , 368 —— 852 3.512 — — —— 4.732

Szatmá1 Ugocsa és Bereg vm. 7.427 — 15 79 —— ; u— — , 7.521

Összesen _- Toícmx . . ! 55.037 _ ? 17.716 84.479! 997' 261 46 158301

Észak _ Nord

Abaúj- Torna v.m . 24 —— 2 28 —— —— — 54

Borsod, Gömör és Kishont vm. 14 —— —— 329 5 —— —— 348

Miskolc tjv. _ —— — —- —— —— —— —

Heves vm. . 3.996 — 540 — 85 — — 4.621

Nógrád és Hontvm. 2.242 —— 274 27 — —— -— 5 2.543

Zemplén vm. 619i —— —— — — ] _— — § 619

Összesen —- Tota-ux. 6.895 — 816 384 90 —— —— 8.185

Magyarország összesen —— Hongrie

entiére . . . . . . . 74.531 903 35.087 89.216 1.188 166 46 201137

1) Vln. :: comitat. —— 2) ij. : ville autonome.

AZ ELEMI CSAPÁSUK ÁLTAL ELPUSZTh'UTT VETÉSTERULET KÁRNEMEKINT AZ1926—1935. EVI ÁTLABABAN.

CULTURES RAVAGÉES PAR LES smusmes, suwmt LES DIFFÉRENTS SINISTRES, MOYENNES DE 1926—1935.

_ kat. hold 5.0 0 o

arp. cad.

44000 '—

3.000 —

2000

1.000

' 5 s o o —

t

. 0 —

l * Elem! csauások anal megsemmisített vetésterület kataszteri holdakban —Culture: ravagées par les simms en arp. can.

f* Muly — Souhomu Auf: — lnondntlou! Fagy — Bol Jea — Etele Rnur — lnmtn Finn — Von Egyen — Autm simnm

M.St Sz.-1955 -R.H.dt Sr.

:- ! anno" II.

. _

AZ1926—1935. ÉVI ÁTLAGÁBAN.

SUPERHCIE DES CULTURES RAVAGÉES PAR LES SINISTRES, MOYENNES DE 1926—1935.

1

3

m

MX Buza meen!

,, _

i 4-

AZ ELEMI csnpáson ÁLTAL ELPuszmon TERMÉNYEK VETÉSTERIILETE

Rozs Secgle

t t.

5000

. 5000

1000

EIpuszu'tott vetésterület kaíaszleri holúakhan —— Cullu'es ravagées. en arp. cad.

Ama ürge z;

Mm pm" gram: anmes de íme Benlrnvn sucliivu ln

M.Sr 51 —193§;B Mosr.

3000'

20004

500 ?

Szem" tanga" Butgunva Guknrrm Egyeb tumúnvek

_ kat. hold arul cad.

Im produits

11. szám. —— 989 —— 1935 hogy az elemi csapások pusztítása 1935. ban lehet használni, úgy kedvező arányban évben legnagyobb arányban az Alföldet, az északi törvényhatóságokat érte. Az kisebb mértékben a dunántúli és ha ennél aszály pusztításának fő károsultja Jász- a tárgykörnlél a kedvező jelzőt egyáltalá- Nagykun—Szolnok vármegye gazdaközön—

5. Az elemi csapások által elpusztított vetésterület terményenkínt az 1934/35. gazdasági évben.

Superfície des cultures muage'es par les sinistres dans l'année agrícole 1934—35, suivant les produits.

§ e

: § 5 § y. %

§ § M m "3 E É: DJ %% ?

Országrész, törvényhatóság § § ? § ÉM?!) .! ! § % § §

_ _ _ *— ca 0 ; e § e .. g % § § §

Régzons, comztats et vallas ! l ! ! 3 § ;! § ? .s 53 § w

autonomes _S S 3. D áfg Én"; 5; § %% 053

e a; e s e s 55 e e . es e e

elpusztított vetésterülete kat. holdakban super/ide des cultures ravagées, en arp. cad.

l l

Dunántúl _— Transdcmubie ! *

Baranya vm. . . . . . . . . . . 220 24 — — — 2 __ _ 246

Pécstjv...—— —— — —— — _— —— _ ——

Fejér vm. , . . . . . . . 1.356 1.187 558 202 208 240 —— 1.170 4.951

Székesfehérvár tjv . . . . . . —— —— —- — —— _— — —— —

Győr, Moson és Pozsony vm . . 340 55 483 72 160 82 —— 317 1.509

Győr tjv. . . . . . —— — — —— —— — —— —_ ——

Komárom és Esztergom vm. . , . 448 662 118 15 —— 7 32 46 1.328

Somogy vm. . . . . . , . , . . 1.655 1.608 387 214 827 662 — 1.305 6.158

Sopron vm. . . . . . . . . . . —— —— — 108 170 — 15 88 381

Sopron tjv.. . . . , . . . . . — — —- -—— _ —— —— _ ——

Tolna vm. . . . , . . . . . . . 3.847 1.769 635 807 3.280 861 121 2.267 13.587

Vasvm... — — —— —— 219 148 — 77 444

Veszprém vm. . . . . . . . . . 494 903 192 202 223 361 98 453 2.924

Zala vm.. . . . . . , . . . . . 626 2.0211 10 14 225 63! — 154 3.123

Osszesen — Totaum. . . 9.016 8.229 2.383 1.634 4.812 2.426 264 5.887 34.651 Alföld — Grande Plaine

Bács—Bodrog vm. . . . . . . . . 205 60 154 3 -— —— 4 100 526

Bajatjv...,. _— —— —— _— —— _— ——- — _,

Békés vm. . . . . . . . . . . . 1.793 178 468 100 34 50 211 1.188 4.022

Bihar vm. ... . . 520 81 —-— 24 22 20 72 1.189 1.928

Csanád, Arad és Torontálvm. . . 17.035 45 1.641 372 1430 410 110 1.807 22.850 Csongrád vm. . . . ... . 14.983 186 3.573 320 6.000 —— -— 121 25.183

Hódmezővásárhely tjv. . . . . _— —— —— — -— —— — —— ——

Szeged tjv.. . . . . . . . . . 233 1.353 —— —— — — —— —— 1.586 Hajdu vm . . . . . . . . . . , _ —— — —— 5.080 —— 1.100 2.484 8.664

Debrecen tjv. . . . ... —— — —- — 6.000 — —— —— 6.000

Jász-Nagykun Szolnok vm. . . . . 1.800 100 135 62 13.705 15 — 509 16.326 Pest- Pilis- Solt- KISnm vm. . . . . 2.424 14.808 1.311 208 6.100 4.844 . 50 2.030 31.775

Budapest szfőv.. . , . , . . . —— —— — —— _— _ —— — —

Kecskemét tjv. . . . . . . . . 6.600 14.047 4.961 104 —— — —— 1.476 27.188 Szabolcs és Ung vm . . . . . 1.826 1.412 194 — 305 130 —— 865 4.732 Szatmár, Ugorsa és Bereg vm. . . 552 127 397 250 3.372 1363 60 1.400 7.521 Összesen —— l'otauw. . . 47.971 32.397 12.834 1.443 42.048 6.832 1.607 13.169 158.301

Eszak —— Nord :

Abaúj-Torna vm. . . . . 2 18 10 —— _ —— —— 24 54

Borsod, Gömör és Kishont vm. . 195 15 80 10 —— 10 —— 38 348

Miskolc tjv. . . . ... —— — —— —— — —— -—— — ——

Heves vm. . . . . . . . . 839 50 590 89 1.500 333 60 1.160 4.621

Nógrád és Hont vm. . . . . . . 502 823 — —— 459 349 —— 410 2.543

Zemplén vm . ... . . —— —— 50 25 400 12 — 132 619

Összesen —— Totaum. . . 15381 906! 730 124i 2.359 7041 60! 1.764 8.185

Magyarország összesen

Hongrie entiére . . .