4. szám —329— 1937
Energiavíszonyok.
Le sorgenti di energia.
Riassunto. Le frontiere politiche odierne di—
vidono in misura troppo diseguale le fonti (li energie delliEuropa Centrale ira i singoli— pacsi.
Ci sono paesi
viceversa di (Iuelli che ne searseggiano. Riguardo alla passivita dei bilanci relativi alle loro energíe, abbondanti in tesori di energia e
IJItalia e FUngIreria appartengono ai paesi che si trovano in una situazione meno iavorevole rispetto agli altri staii nelliEuropa Centrale Le lora sorti si somigliano per guanto riguarda la mancanza (li energie, ma nel carattere (iell"e(:orromía energica sí ríscontra una diversitá essenziale.
A fine di renderci conto delle condizioni delle energie nei due paesi é opportuno stabilire i loro bilanei 1'ispetio alle energie e rairontare i risul- tuti dei medesimi. Nella Tauola ] troviarno enume—
rate Ie sorgentí di energie prese in considerazione e prendendo per base i dati deli/'anno 1934, tale tavola ei offre poi un orienlamento, in riguardo alla pro—
duzz'one, all'eccedenza delle importazioni, nonché,
per mezzo dellyímporio eomplessiuo delle stesse, in riguardo alla neeessíta valutata. La Tavola II ci presenta gli stessi (lati ealcolatí nel loro eguivalente íermica, espresso in grandi ealorie, affinché in base a guesti possa essere misurate, il significato delle diverse sorgenti di energia tra di Ioro e la parte costituita nelFeconomia delle energie dei due paesi possa essere rafirontata.
La parte che il earbone, che nella nosira epoca e ancora Semple una delle piü generali sorgenti di energia assume nelPeconomia energica dei due paesi, e? in essenza differente. La produzione carbonifera delPIlalia in relazione alla propria necessitá calco—
landola in base al valore caloríco, e insignificanle,
in tutta e del 44-70, e tra le energie enumerate nel earbone si veri/isa la piü grave mancanza, la guale, sempre in base al valore espresso in calorie, eostituisce il 91'0% del totale della mancanza di energie. Per contra [*economia energiea delliUngheria ha per base il earbone, coprendo la propria pro- (Iuzione carbonifera il 92'5% del iabbisogno prove' nendo dal carbone il 73'4% del totale del consumo di energie. UUngheria esporta anche lignite, e soltanto nel carbone di piü alia potenza calorifera si riscontra manchevolezza.
In auanto agli approvvigíonamenti di Iegname, la posizione dell'Italia é piü iavorevole e Ia man- canza di legname rispetto alla necessitá é soltanto del 5'4%. I,,Ungheria inuece, spogliata dalle szre foresie, era in grado di eoprire il proprio fabbí—
sogno con provenienza interna, solo con una pro—
duzione piü forzata, [ina a provvedere aII,87'8%
delle sue necessitá nel 1934.
Liltalia in massima parte, PUngheria inveee interamente sono costrette ad importare gli oli minerali.
La sorgente di energia piü importante per ['lla- Iia e Fenergia idriea e a tutta lyeconomia energica del paese Fenergia idroelettriea dá an impronta ca—
ratteristiea. II 97'3% della produzione di energia elettriea proviene dagli stabilimenti per la produ- zíone di energia irlríca e il 47'72% del totale del iabbisogno di energie del paese e coperto dalljener- gía ídrica. La valutazione dellienergia idrica dell'ltalia, indicata neIIa Tauola I, in mancanza di altri (lati degni dí al/idamento, é fatta in base alla guantita delPenergia elettriea prodotta dai vari sla- bilimenti per la produzione di energia idríca. Il sis—
tema idrograiieo delIJUngheria, ricchissímo e javare—
volmente sfruttabíle, in seguito al iraiiato di pace del Trianon ha perduto il suo significato e le ener—
gie idriehe dei paese oggi sono pressoché insigni- ficanti.
Volendo siabiIire un bilancio delle energie, la produzione di coke e di carbone di Iegno, nonché gizella dell'olio dí gas e della benzina e gizella dell, energia elettrica, per evilare delle ripelizioni di cal—
colo, sono state ornesse, poiché sono residui delle energie primaríe irattate pocanzi e cosi nel bilaneir) puö essere presa in considerazione soltanto Fim—
portazione di tali materie.
Al fine di poter dare un giudizio suIIe condi- zioni delle energie nei due pacsi, oltre a guanin (? stato senvono a chiarimento anehe i diagrammi circolari. La super/"ide del settore eircolare e pro—
porzionale al fabbisogno che si verifica in energie (lisiínte in guattro gruppí, menlre la parte strisciaia indica Ia produzione internet della fonie di energia medesima.
In base a tutta ció, (: eonstatabile che le prov- visie dí energie delPUnghería, in base ai dati deIP anno 1934, presentano un (]aadro piü favorevole di guello delPItalia; considerando pero le fonti di energie aneora sfruitabili, Ia posizione dell'ltalia é indubbiamente pia favorevole. Non perdendo di vista la grandiosa operositá cos—
truitrice delllltalía in guesti ultimi anni, (? giusta—
mente sperabile ehe in breve tempo, entro i Iimiti delle possibilitá tecniche, Illtalia, anche nel campo dellieconomia delle energie,
acrzuistare Ia propria indipendenza.
riuscirá ad
33:
A mai politikai határok Közép—Európa energiaforrásait az egyes országok között nagyon egyenlőtlen mértékben osztják szét.
25*
4. szám
Vannak e természeti kinesekben annyira bővelkedő országok is, hogy nagy energia- feleslegeiket kivitel útján értékesíthetik és ily módon számottevő jövedelemre tesznek szert. Vannak viszont energiaforrásokban szűkölködő országok, amelyek erőszükség—
leteiket részben a külföldről kénytelenek fedezni és amellett. hogy függőségük ké—
nyelmetlenségét viselik, energiahiányuk még államháztartásuk jelentős megterhel- tetését is maga után vonja.
Energiamérlegeik passzivitása tekinteté- ben Olaszország és Magyarország Közép—
európának kedvezőtlen helyzetben levő országai közé tartoznak. Sorsközösségük az energiahiány, energiagazdaságuk jelle-- gében azonban lényeges eltérés mutat- kozik. Olaszországnak a fogyasztásához ké—
pest a szén- és ásványolajterlnelése jelen—
téktelen, de hatalmas vízierők felett rendel—
kezik, Magyarországnak Viszont van ele- gendő barnaszéntermelése, azonban vízi- erejének és fatermelésének legnagyobb ré—
szétől a trianoni békeszerződés megfosz—
totta, számbavehető olajtermelése pedig nincs.
A két ország energiaviszonyainak köze—
lebbi megismeréséhez szükséges, hogy az elmondottakat számok segítségével tegyük érzékelhetővé. Evégett célszerűnek látszik
—330—
1937 Olaszország és Magyarország energiamér- legét felállítani s azok eredményeit egy—
mással egybevetni. Minthogy a felvetett kérdést ez alkalommal csupán nagy voná—
sokban óhajtjuk megvilágítani, vizsgálódá- saink tárgykörébe csak a jelentősebb ener—
giahordozókat vontuk be.
Az 1. számú táblázat felsorolja a figye—
lembevett energiahordozókat és az 1934.
évi adatok alapulvételével a termelésükre, valamint a behozatali többletükre, továbbá ezek összegezése révén a kiszámított szük—
ségletre vonatkozóan tájékoztatást nyujt.
Annak megmérésére azonban, hogy a kü—
lönféle energiahordozók Olaszország és Magyarország energiagazdálkodásában míly jelentőségűek és avégett, hogy a két ország energiaviszonyai egymással is összehason—
líthatók legyenek, szükséges volt az ener- giahordozók mennyiségét közös nevezőre hozni. A 2. számú táblázat ezért a külön- féle energiahordozók mennyiségére vonat- kozó adatokat kalóriaértékükre átszámítva mutatja be. (Tájékoztatásul megjegyzendő, hogy ll hőértékre történt átszámítás a gya—
korlatban szokásos atlagos kalóriaértékek alapján történt és pedig oly módon, hogy a kőszén, koksz és faszén hőegyenértéke kilogrammonkint 7.000, a barnaszéné 3.500.
a tiizifáé 4.000, az ásványolajé 10.000, a l. Olaszország és Magyarország energiatermelése, behozatala és szükséglete az 1934. évben.
Produzione, importazione e fabbisogno di energia in Italia ed in Ungheria nelllanno 19524.
§ Olaszország —— Italia Magyarország —— Ungheria
" ; beviteli többletének "behozataliH—lv.kiviteli(—]löbbleténekl "
5933 i i Eccedenza d'ímportazione
Eccedeníd d'í'np—(Jr—)OdltfPGVf—(Öl
(A; l 1*_" """ "* "'" " "í*""" § "**űf§*_m*wí "**—**;
Energiahordozók 553 ix (van §Mv§§ §; § § § § ; o ; . %% §
' ' ' ?" §"; Ng'cggmw ívwsg DANE mál—tu *:953:
Sorgent—l dz energza ggg .§-%D§.§I És § § § 35032 §§DE§§§E§ gala § ?; 058 * § ggg §
ÉN 3355: § EE * § e: $$$—4 l—SÉ'ÉEÉ 357; § ÉS '— c§ §; % N § m WÉÉÉ
$$$? Jag MÉEN $$$: azíxá
gs írásai? gi %% §§§§§em§§505 ;; gas ggasefg meg
3 * : l
Kőszén— Carbone foss. EZEYÉ 874 11.518 760000? 9'91 11.892 756 k—t— 218 %— 6.662 —l— 1'93 974 Barnaszén —— Ligm'te %%??? 409 100 6.000é 008 509 6.199 — 154— 2.876 —-— 008 6.045 Keksz Carbon coke zonn, — 951 81.5533 106 951 —— 4— 176 %— 6.464 nt— 187 176
Tüzífa —— Legna da .
";
ardere . . , . ,, ; 8.480 143 04131 008 3.623 1.8001j—t— 200 4— 3.527 —l— 1023 2.000
Faszén — Carbon/: di ; g
legna . . . . . . . ,, — 23 2.710í 004 23 — % 33—j" 1.937 %— 0'56§ 33
Nyersolaj — Pe/rolio l _ ;;
greggio . . . . . . ,, 20 143 19.812 ! () 25 168 —— 4— 230 Jr 12.21l % 3543 230 Gázolajü— Olío rli gas ,, —— 150 24.937§ 033 150 —— $ *) 'l— 124— % 0'04; ") Benzin —— Benzina . ,, — 345 84.7023 1'10 346 —— — *) —— 53 —— 0*(hí *)
Villamos energia _ ngílligz § '
E nergía eletirz'm . 513151)— —— 150 80 000; 039 150 —— —— —— —- , ——
Yizíerő —— [droenerm'a [(I/Vh 11.560 —— —- 1 — 11.560 10 — —— —-— 10
Összesen — Totale _ — 1,015.627'13'24 -— _ * 'l— 28.496 %— 8-26 _;
l
1) Beeslés —— Valutazione. —— 9) Az olasz kiadványokban 1730. stat. szám alatt kimutatott residuumok között szereplő és esetleg energiaforrásként felhasznz'llllató anyagok nélkül,
*) Ezer tonna alatti mennyiség. _ (garantitá sotto 1000 ion".
4. szám
villamos energiáé pedig kilowattóránkint 9.000 kilogrammkalóriával vétetett egyen- lőnek.)
A mai kor még egyik legáltalánosabb energiahordozójának, a szénnek, a szóban- forgó két ország energiagazdálkodásában betöltött szerepe egymástól lényegesen el—
térő képet mutat. Olaszország —— minthogy a szükségletéhez mért széntermelése el- enyésző —— annak energiatermelésre való felhasználását a lehetőség szerint csökken—
teni igyekszik. Ezt annál is inkább meg—
teheti, mert egyrészt a rendelkezésére álló hatalmas vizierői a szénen—ergiának helyet- tesítésére sok esetben módot nyujtanak, másrészt Viszont meleg éghajlata következ- tében fűtőanyagsziikséglete minimális. A szénnek más energiaforrásokkal való he- lyettesítésére irányuló igyekezete teljesen indokolt, mert a szénfajták (szén és koksz együtt) beviteli több'lete'r'léke az ország egész beviteli értékének az 1934. év- ben is még több, mint ll%-át — tehát jelentős hányadát ——— tette. Magyarország jelenlegi energiagazdálkodása ezzel szem-
——331-— 1937
ben természeti adottságai következtében teljesen a szén jegyében folyik. A tria—
noni békeszerződés megfosztotta ugyanis Magyarországot minden más energiaforrá—
sától s energiagazdálkodásábán ma csupán barnaszén bányászatára támaszkodhatik, amelynek termelése annyira számottevő, hogy abból belföldi szükségletének fedezé—
sén kívül külföldre is szállíthat. Ennek ellenére Magyarország szénbehozatalra is szorul, mert a magasabb fűtőértékű kő—
szén termelése nem kielégítő. A két ország szénszükségletének számszerű egybevetésé—
ből egyébként kitűnik (1. sz. táblázat), hogy Olaszország szénfogyasztása abszolút számban ugyan nagymértékben megha- ladja Magyarország ezirányú fogyasztását, de a szénnek az energiaelőállításban betöl- tött szerepe Magyarországon hasonlíthatat- lanul jelentősebb. Mig ugyanis a szénfajták a hőértékek alapján számítva Olaszország összes energiaellátásában csak 42'0%—ig vesznek részt, addig Magyarországon ez az arányszám 73—4% (2. sz. táblázat).
A tűzifatermelés tekintetében Olaszor- 2. Olaszország és Magyarország 1934. évi energiamérlege az energiahordozók fűtőértéke alapján.
Bilancio delle fonti di energie in base al valora calorico in Italia ed in Ungheria nell'anno 1934.
Olaszország — Italia Magyarország — Ungheria
Energiahordozók
beviteli behozatali ($)
_ , , termelése többlete szükség— termelése vagy kiviteli szükség-
Sorgentz dr energia www ecgedenza lete WWW, (——) többlete lete zione dy'zzgígía' fabbísogno zzone 71333er315277) fabbísogno
a) billió kilogrammkalóriában —— in bilioni di grandi calorie chilogramma
Kőszén —— Carbone foss. . . . . . . . . . 26 806 83" 5'3 —l— 1'5 6'8
Barnaszén — Ligm'te ... 14 0-4 18 217 —— 05 212
Koksz —— Carbone coke . . . . . . . . . —— 67 67 —— ni— 1'2 1'2
Tüzifa — Legna da ardere . . . . . . . . 13'9 0'6 14'5 72 4— 08 80
Faszén —— Oarbone di legna . . — 02 02 -— %— 02 02
Nyersolaj —- Petrolio greggio . . . 0'2 1'4 1'6 _ J;— 2'3 2 3
Gázolaj — Olio di gas. . —— 15 1-5 —— — —
Benzin —— Benzina . . . . . ... —— 35 3-5 — —— —
Villamos energia _ Energia elettrica . . . — 1'4 1'4 — — ——-
Vízierő — Idroenergia . ... 104'0 — 1040 01 01
Együtt ' szám szerint —- numeri ass. . 122'1 96'3 218'4 343 4— 55 398
Totale o/o—ban —- in 0/0 559 44-1 100-0 862 138 1000
12) százalékban — 'in 0/0
Kőszén —— Carbone foss. . . ... 2'1 83"? 88-1 154 4— 273 171
Barnaszén — Ligm'te ... 11 04 08 63'3 —— 9'1 58'3
Koksz —— Carbone coke . . ... — 6'9 i—i'l — 4—— 21'8 8'0
Tűzifa —— Legna di ardere . . . ... 11'4 06 66 210 %— 14'6 20'1
Faszén —— Carbone di legna —— 02 01 —— 4— 3'6 0'5
Nyersolaj —— Petrolio greggz'o . . 0'2 1'5 0'7 — %— 41'8 5'8
Gázolaj — Olio di gas ... — 1'6 0'7 —- ———- ——
Benzin — Benzina ... — 36 16 ——- — —
Villamos energia —— Energia elettrica . . . — 15 07 _ —— —
Vizierő — Idroenergia ... 85'2 — 47 '6 08 — 0'2
Együtt —— Totale . . . . '. 1000 1000 ' 1000 1000 1001) 1001)
4. száni
szág helyzete lényegesen kedvezőbb, mint Magyarországé. Tűzifaszükségletének fede- zésében ugyan részben Olaszország is a külföldre támaszkodik, de fatermelése mégis annyira számottevő, hogy a bevi—
teléből származó megterheltetése nem sú- lyos. Annál elszomorítóbbak e téren a ma- gyarországi állapotok. A békebeli Magyar—
ország nagy erdőségei mind idegen kezekbe jutottak és ennek következtében Csonka—V Magyarország mai külkereskedelmi mérle- gének a nyers és megmunkált fab—ehoza'tal a legsúlyosabb tehertétele. Az 1. számú táblázatban közölt adatok ugyan elég ked—
vező képet nyujtanak, jelentékeny tűzifá—
termelésről adnak számot, de ez a jelen—
ség csak átmenetinek tekinthető. Az ország külkereskedelmi mérlegének javítása vé—
gett ugyanis a 'tűzifakitermelés egy—két éve a normálisnál fokozottabb mértékben fo- lyik. A fakitermelésnek ez a módja azon—
ban ——. az erdő faállományának épségben tartása érdekében —— a jövőben való meg—
takarítási szándékkal csak egészen rövid időre tervezte'tett. Az elkövetkező évek tűzifatermelése az 1. számú táblázatban feltüntetettnél tehát lényegesen kisebb lesz s a behozatal ennek megfelelően jelentősen növekedni fog.
Ásványolajszükse'gletét Olaszország leg-
nagyobbrészben, Magyarország pedig teljes egészében a külföldről kénytelen fedezni.
Olaszországnak van ugyan némi nyersolaj—
termelése, de ásványolajtermék fogyasztása oly nagy, hogy termelése emellett teljesen eltörpül. Minthogy pedig az ásványolaj- termékek leginkább a helyhez nem kötött üzemeknél —— a robbanó mótorokkal ellá—
tott közlekedési eszközöknél —— használa—
tosak és Olaszország autóparkja, repülő—
gépállománya és egyéb mótoros közleke—
dési eszközeinek száma nagy, az ásvány- olajbevitele aligha csökkenthető. Míg ugyanis a helyhez kötött üzemek erőszük- ségletének más energiaforrásokkal való el—
látása könnyen megvalósítható feladat,
addig a helyhez nem kötött üzemek nyers—
olajszükséglete a gyakorlatban ezidőszerint más energiaforrással még általában nem elégíthető ki. Olaszországnak tehát az ás—
ványolajok beviteléből származó terhet egyelőre még továbbra is vállalnia kell. Ma—
gyarországnak a nyersolaj hiányából szár—
mazó s'úlyos helyzetét szegénysége némileg úgyan mérsékeli, mert aránylag kis géperejű járóműállománya következtében csekély ásványolajszükségletét az importált nyers-
—332— 1937
olajból belföldön is elő tudja állítani s "ily módon a külföldi munkabért nem kell megfizetnie, de az importált energiaforrá—
sok között mégis kimagaslik a nyersolajbe—
hozatal tétele. Ennek m—agyarázatául az szol—- gálhat, hogy a helyhez kötött üzemek ás- ványolajjal hajtott erőgépeinek összes telje- sítőképessége, valamint az olajnak a vasúti közlekedésnél betöltött szerepe Magyarorszá- gon aránylag nagyobb, mint Olaszország—
ban. Magyarország ásványolajbehozatali többletének értéke az 1934 évben egyébként több mint 12 millió értéket képviselt, ami az összes behozatal értékének 3'56%-át tette.
Ugyanez az arányszám Olaszországban
csak 1'68%.
A koksz és faszén, továbbá a gázolaj és benzin, valamint a villamos energia ter—
melését az energiamérleg felállításánál —--——
a dolog természetéből folyóan —— figyel- men kívül kell hagyni és csupán a kül- kereskedelmükre vonatkozó adatokat lehet számításba venni. A szóbanforgó energia—
hordozók ugyanis az előbbiekben tárgyalt elsődleges energiaforrásokkal szemben már másodlagosak, előállításuk azokból törté—
nik, tehát termelésük számbavétele a két- szeres felvételt jelentené. E másodlagos erő- forrásoknak az a mennyisége azonban, amely a külföldről származik, az energia—
készlet növeléséhez természetesen szintén hozzászámítandó és így a vonatkozó adataik az 1. és 2. számú táblázatban fel is vétet—
tek. Olaszország —— bár mindinkább csök- kenő mértékben —— de még mindig jelen- tős Villamos energiamennyiséget importál.
Az az energiamennyiség viszont, amelyet Magyarország exportál, oly csekély, hogy annak számbavétele ez alkalommal mellőz—
hető volt.
Olaszország legjelentősebb energiafor- rása a vízierő. A természet az Ap-ennini—
félsziget fekete szénben való szegénységét a ,,fehér szén"—nel pótolta és ma, amikor az Alpok folyóinak gazdag erőit hatalmas, nagyszerűen megépített erőtelepek alakít- ják át villamos energiává s ezt az ország minden részébe szerteágazó távvezetékek szállítják, már megdőlt az a tévhit, amely szerint Olaszország iparának kifejlődése elé szénhiánya gátat emelne. Az ország egész energiagazdálkodására a vízierőből szár- mazó villamos energia nyomta rá bélyegét.
Jellemzésül e helyütt csupán annyit emlí- tünk meg, hogy a hivatalos statisztikai ki- adványok szerint az olaszországi Villamos erőtelepeken az 1934. évben termelt ener—
gia 97'3 % -át vízierőtelepek állították elő s
4. szám ———333—— 1937
OLASZORSZÁG llalia
gamma kgkat
- %
ii Energiahiány Scarsitá d' energse
M. *St. 81. 1937.
OLASZURSZÁS ÉS MAGYARURSZÁG 1934. ÉVl ENERGIASZÚKSÉGLETE.
utcessnl D'ENERGIE m lTALlA E m UNGHERIA nevu—uno 1934.
ASzénte—rmelés
Produzione di carbone atermelés
roduzxone di legna
ANyersolaitermelés
Produzione di petroliogreggio.
Illlillli Vízierö által termelt villamos energia.
all"! l'Energia ldroelettrica.
Magyarország ezidőszerint tehát nincs abban a ked- vező helyzetben, hogy más en-ergiaforrásokban fenn- MAGYARORSZÁG álló hiányát vízierőivel pó-
Unghe'la tolhatná.
388 billió kg kal.
Figyelmen kívül hagy- va a többi kisebb jelentő—
ségű energiahordozó—kat, a táblázatokban foglalt ada—
tok elegendő'knek látszanak arra, hogy Olaszország és Magyarország energiavi—
szonyairól nagy általános- ságban tájékoztatást nyujt- sanak. Az 1. számú táblá—
zat eredményei szerint az ott feltüntetett energiafor- rásokban mutatkozó hiány fedezése Olaszországnak az 1934. évben kb. 1 mil—
liárd lira, Magyarország—
nak pedig majdnem 30 millió pengő kiadást jelen—
tett. Olaszország legna- gyobb költségtétele a szén—
beszerzésre esik, Magyar—
a.sz.u.1937. országon pedig a nyers—
a hőerőtelepekről a termelésnek csupán 2'7
%—a származott.
Minthogy a kiépített összes vízierőtele—
pek teljesítőképességére, valamint azok ki—
használási mértékére vonatkozóan megbíz-
ható adatok nem állanak rendelkezésre, a
vízierőtelepek energiáját táblázatainkban az általuk termelt villamos energia számba- vételével értékeltük. Valószínűnek látszik, hogy az íly módon Figyelmen kívül hagyott
—— nem energiatermelést szolgáló —— kisebb vízierőtelepek teljesítőképességének kiha- gyása révén számításainkban lényegesebb hibát nem követtünk el. A vízierőtelepek energiájaként tehát Olaszország energia- mérlegében 11'6 milliárd, Magyarorszá—
géban pedig 10 millió kilowattórát vettünk fel. Már ez az arány önmagában is kellő- képen érzékelteti Magyarország vízierői—
nek szegényes állapotát. Annak a tökéletes és energiaforráske'nt oly kedvező módon kihasználható vízrendszernek, amellyel Ma—
gyarország a háború előtt rendelkezett, az ország mai megcsonkított területén erőki—
használás szempontjából csak alig számba—
jövő, darabokra szabdalt töredéke maradt.
olaj behozatalának értéke emelkedik ki legjobban. A felsorolt energiahordozók beviteli többletér—
telkének az összesbehozatali értékhez mert aránya Olaszországban 13'24%, Magyaror- szágon pedig 8'26% volt.
' A két ország en-ergiaviszonyainak Össze—
hasonlítására azonban —— amint erről már a fentiekben is említés történt _— az energia- hordozók mennyiségének fűtőértékükben kifejezett adatai alkalmasabbak (2. számú táblázat). Az energiahordozók hőegyenér- téke az erőszük—ségletek hozzávetőleges fel- becsülésére és egybevetésére gyakorlatilag is elfogadható alap, bár nem hagyható figyelmen kívül, hogy a különféle energia- hordozók hőe'rtékéneku értékesítése az ener—
giaátalakítási folyamat hatásfoka szerint igen különböző mértékű is lehet. Ez a kö—
rülmény azonban megállapításaink érvé- nyességét bántó módon valószínűleg nem befolyásolja. Csak az elmondottak szem előtt tartásával értékelhető tehát a 2. számú táblázatnak az az eredménye, mely szerint Olaszország összes energiaszükséglete a Magyarországának mintegy 51/g-szeresét teszi.
Az ismertetett adatok szerint Olaszor-
4. szám ——334—— 1937
szág az energiaszükségletének 55'9%—át, Magyarország pedig 86'2%-át az 1934. év—
ben a belföldi termelésből fedezte. Magyar- ország kedvezőbb arányszámának megíté- lésénél azonban a tűzifatermelés várható visszaeséséről az előbbiekben mondottak nem hagyhatók figyelmen kívül. A Magyar- ország energiaellátottságát feltüntető arány tehát a jövőben —— normális tűzifatermelés esetén —— kedvezőtlenebb képet fog mutatni.
A különféle energiafajtáknak Olaszor- szág és Magyarország energiagazdálkodá—
sában betöltött szerepét a kördiagrammok is szemléltetik. A jobb áttekinthetőség ked- véért az energiahordozókat négy csoportba foglaltuk Össze, úgymint: szén (beleértve a kokszot), fa (beleértve a faszenet), nyers- olaj (beleértve a gázolajat és benzint) és vízierő (beleértve az importált villamos energiát). A körök területe arányos a két ország hőértékben mért energiaszükségleté- vel, a körcikkek területei pedig az egész ener- gi—aszükségletnek a négyféle energiaforrásra való megoszlását mutatják. A körcikkek vo—
nalkázott területe a megfelelő energia termelt mennyiségének, az üresen ha- gyott része pedig az importált mennyi—
ségnek felel meg. Első tekintetre is szem—
beötlő a két ország energiagazdálkodá—
sának —-—- a fentiekben már váz—olt —- egy- mástól eltérő jellege. Olaszország ener—
giagazdálkodásában a vízierejére (471370), Magyaronszág pedig a szénenergiára támasz—
kodik (73470). Természetesen energiaterme-
ugyanis Olaszország elsősorban vízierejével termel villamos energiát (85-2%), Magyaror- szág energiabennelésében pedig a széné az elsőség (78'7 %). A külföldről beszerzett ener, giafajták között Olaszországban a szén emel"
ked'ik ki (gt-076), viszont Magyarország legnagyobb energiahiánya a nyersolajban
mutatkozik (41'8%). A két ország energia—
gazdálkodásának az elmondottak a ki—
emelkedő jellemzői, a részletkérdésekre a 2. számú táblázatban közölt adatok 5 az azok alapján szerkesztett grafikon további tájékoztatást is nyujtanak.
Osszegezve az elmondottakat, megálla—
pítható, hogy a számszerű eredmények szerint a tárgyalt két ország közül Magyar—
ország az energiaellátottság tekintetében látszólag előnyösebb helyzetben van. A va—
lóságban azonban a viszonyok — különö—
sen a jövő szempontjából — sokkal kedve- zőtlenebb látókört nyujtanak. Magyaror—
szág az értékesítésre közvetlenül kínálkozó és kedvezően kiaknázható energiaforrá—
sainak legnagyobb részét ki is használja s újabb, bőséges energiaforrások keletkezé—
sére az ország mai területén vérmes remé—
nyeket aligha táplálhat. Ezzel szemben Olaszország kihasználatlan gazdag ener—
giaforrásokban még mindig bővelkedik.
És ha figyelemmel kísérjük a legutóbbi
években teljesített építőmunkáját, úgy való- színűnek látszik, hogy a technikai törvények által megszabott keretek között az ener—
giagazdálkodásban is függetleníteni fogja lésük is ennek megfelelő módon alakul: magát. Szalay Zoltán,
Külkereskedelem.
Commercio con l'estero.
Olaszország külkereskedelme. —— Commercio dell'Italia con Pester-o.
Riassunlo, I.,Italia é uno dei primí pacsi zione di materie prime coll'esportare, iratta delltEuropa, per ció che riguarda la densifá della
popolaziane; ma non ha terreni produltívi suffi- cienti ai bisogni della numerosa popolazíone.
Anche iI suo patrimom'o zootecnico é limitalt).
Deve guindi ricorrere alllimportazione dei seguentí generi alimentari: frumento, granotarco, bestiame da macello, in ispecie bovim'. I.,industria italiana é fiorente, ma non dispone delle principali maierie alla produzione in- dall'Estero.
prime e ausiliarie necessarie
dustriale, e (leve guindi importarle
Eltalia infatti non ha carbon fossile, oIío minerale e la sua produzione di [eno é molto Iimilata. Per guesle importantí malerie prime I'ltalia paya all' Este-ro vari miliardi dí lire alllanno, e cerca guindi di contrabbílancíare guesta considerevole importa—
fresche e secrhe, dí seta arti/iciale e naturalf', dí stoffe di cotone e dialtri importanti articoli dí es- portazione. Ma le entrate delllesportazíone, negli' ultimí decenní, non coprivano completamcnte le uscite dell'importazione e il bílancio del commer—
cío estem del paese rimaneva ogni anno passivo..
Tale passivita, dopo la guerra mondiale, aumentr'r tanto, che íI governo fascista affrontó [importan—
tissimo problema dí ridurz-e, per guanío piti fesse possibile, il passivo. Cercö di miglíorare sempre píü, per mezzo dí vari provvedimenti governatíui, la prodazione agricola (: specialmente il raccolto del grano. Ordinö I'incremento della produzione interna delle materie prime industriali, Paso obli—
