B á t h o r y István és D o m e n i c o Ridolfino.
H a d t ö r t é n e l m i szempontból figyelemre méltó egyéniség Domenico Ridolfino camerinói s z á r m a z á s ú hadiépítész,1 aki liúzamos időt töltött Báthory István lengyel k i r á l y szolgá- l a t á b a n s N a g y v á r a d erődítése körül szerzett érdemeket.2 Életének e vonatkozásait azonban az olasz hadiépítészet ma- g y a r kapcsolatairól szóló irodalom csak alig érinti, mert azok, akik eddig Ridolfinóról írtak, kizárólag Carlo Promis m u n - k á j á r a t á m a s z k o d n a k , mely épp a minket érdeklő részben igen fogyatékos. Azonban a n n á l becsesebb a d a t o k k a l szolgál M. Santoni rövid t a n u l m á n y a , melyet ha idéznek is, megálla- p í t h a t ó l a g nem h a s z n á l t a k a r á j a h i v a t k o z ó írók, mert rit- k a s á g a miatt m a m á r úgyszólván hozzáférhetetlen.3 Nem lesz tehát felesleges megismertetni Ridolfino életének ma- g y a r vonatkozásait, főleg M. Santoni t a n u l m á n y a a l a p j á n s a m a z okiratok felhasználásával, melyek C a m e r i n o váro- s á n a k levéltárából, a firenzei „Archivio Storico Italiaino"
h a r m a d i k sorozatának XXV. kötetében láttak napvilágot.
A „famiglia dei Ridolfini"4 (mely azonban nem azonos
1 R i d o l f i n ó r ó l Camillo Lilli (Dell' história di Camerino, P. II, pp.
7, 533), Natale Conti (Historie de' suoi tempi, p. 415) és Herberstein (De belio Moscovito commentaria, v. II. p. 547) m ű v e i b e n o l v a s h a t ó g y é r adatokból Carlo Promis: Gli ingegneri militari della Marca d'An- cona che operarino e scrissero dall' anno M D L all' anno M D C L („Miscel- lanea di Storia Italiana", v. VI. Torino 1865, pp. 257—62) c. m ű v é - ben írt v á z l a t o s b i o g r á f i a i összefoglalást, m a j d önálló kutatások alap- ján M. Santoni: D o m e n i c o R i d o l f i n o Camerete ingegnere militare del secolo XVI. (Firenze 1877, pp. 26) c.-en értekezett róla tömören, de igen alaposan. — V. ö. Leone Andrea Maggiorotti: Breve dizionario degli architetti ed ingegneri militari italiani: „Esercito e Nazione", v. IX.
(Roma 1934), p. 383.
2 Lásd I . A. Maggiorotti: G l i architetti militari italiani in U n g h e - ria e s p e c i a l m e n t e ad Agria, „Rivista d'Artiglieria e Genio (Roma 1930), p. 1168, s. U. ő: Gli architetti militari: „Opera del Genio italiano all' estero" ser. III. v. II, p.: t o v á b b á F. Banfi: Olasz katonai építészek Er- délyben, „Erdélyi M ú z e u m " XXXVII. k. (Cluj-Kolozsvár 1932), 501. 1.
3 Rómában pl. a n a g y s z á m ú n y i l v á n o s k ö n y v t á r a k közül csak a V a t i k á n i b a n találtam e g y p é l d á n y á t .
4 A XVI. s z á z a d i köziratok i l y e n kifejezéssel említik a családot, m e l y n e k tagjai a z o n b a n nem „dei Ridolfini". h a n e m ..Ridolfino" név- vel írták m a g u k a t . Promis tehát, valamint követői, alaptalanul h a s z -
a camerinói hercegi családdal,) a XII. századi Gualtieritől, Urbisaglia u r á t ó l vezeti le származását, n a g y n e v ű ősökkel dicsekedve, k i k f ő k é n t a k a t o n a i p á l y á n jeleskedtek. A mi D o m o n k o s u n k „messer Domenico de' R i d o l f i n i " E n e a n e v ű f i á n a k Cruciani F r a n c e s c á v a l 1505-ben kötött h á z a s s á g á b ó l született a marcai C a m e r i n o v á r o s á b a n , 1523-ban. C s a l á d j a h a g y o m á n y a i t követve, ő is h a d i b a b é r o k r a vágyott, s a ca- merinói herceg h a d a p r ó d j a i s o r á b a n k a p o t t gondos k a t o n a i nevelést. Azonban alig huszonegy éves k o r á b a n elvesztette a t y j á t , aki politikai orgyilkosság áldozata lett (1544); f á j - dalomtól elvakulva, p á l y á j a f é n y e s r e m é n y e i többé nem k á p r á z t a t j á k , s bosszút lihegve, 1546-ban megöli a p j a gyil- kosát. Hosszas b u j d o s á s u t á n az u r b i n ó i u d v a r b a n talált me- nedéket, hol Giulia di Yarano, volt camerinói hercegnő, II. Guidobaldo della Rovere gróf neje, vette p á r t f o g á s á b a . Itt Domenico a hadi m é r n ö k i t u d o m á n y b a n , m e l y n e k az u r - binói grófi u d v a r kiváló i s k o l á j a volt, n a g y s z a k t e k i n t é l l y é képezte magát.
Ismeretes, hogy B á t h o r y I s t v á n erdélyi fejedelem ur- binói hadi m é r n ö k ö k r e bízta v á r a i építését. Á l t a l á b a n azt m o n d j á k , hogy Ridolfino a Genga-testvérekkel k e r ü l t a fe- jedelem u d v a r á b a , akik tudvalevőleg 1572-től szerepelnek Erdélyben. A valóság a z o n b a n az, hogy Ridolfino csak hét évvel későbben az i m m á r lengyel t r ó n r a k e r ü l t I s t v á n ki- r á l y egyenes h í v á s á r a , h a g y t a el Urbinót, nem is E r d é l y é r t , h a n e m Lengyelországért. Tényleg, 1579 december 20-án szállt h a j ó r a Anconában, 28-án Velencében l á t j u k , hol né- h á n y napot töltvén, ú t j á t C a p o d ' I s t r i a felé vette, s 1580 j a n u á r 21-én érkezett Bécsbe. Mindezeket magától Ridolfi- nótpl t u d j u k , akit — mint m o n d j a — II. Rudolf császár szolgálatába a k a r t fogadni tüzér f ő k a p i t á n y i („capitano generale dell' Artigleria") r a n g b a n , de ő a megtisztelést elhárította magától, mert nem a k a r t a megszegni I s t v á n ki- r á l y n a k adott ígéretét.5
Az adott szó m e g t a r t á s á n a k büszkeségével e l h a g y t a Bé- cset, s 1580 f e b r u á r 5-én K r a k ó b a érkezett; m a j d Varsóba utazott, hol 12-én kezet csókolhatott a k i r á l y n é n a k , 13-án
nálják a k ü l ö n b e n is h e l y t e l e n „Ridolfini" (helyes a „de' R i d o l f i n i "
forma volna) elnevezést. Mi, Santoni n y o m á n , a R i d o l f i n o f o r m á t a d o p - táljuk, a h o g y D o m e n i c o is írta magát, d o l g o z a t u n k f ü g g e l é k é b e n k ö - zölt leveleiben.
5 Bécsből 1580 jan. 28-án kelt levelében, idézve Santoni id. mű, 5. lapján: „ . . . N o n v o g l i o lasciar di dirvi che qui in Vienna sonrt talo ricereato, se voglio restare ai servigi della Maesta dell' I m p e r a t o r e ; e mi a c c e n n a v a n o f a r m i C a p i t a n o generale dell' Artigliaria; alii quali ho risposto, che se mi facessero Re, io non m a n c h e r o di andare al
servizio dove ho promesso." •
pedig kihallgatáson fogadta a király. Ridolfino, hozzátartozói- hoz írt levelében6 e l m o n d j a a kihallgatás lefolyását, értékes le- írást a d v a B á t h o r y I s t v á n királyról, aki a camerinói nemes- től hozott ajánlólevél elolvasása után, k i f e j e z t e neki jövetele felett érzett örömét, s biztosította őt, hogy szívesen veszi szol- g á l a t á b a , mert kedvező i n f o r m á c i ó k a t k a p o t t róla Itáliából.
Igazat szólva, Ridolfino é p p e n k a p ó r a jött a lengyel k i r á l y n a k , a k i n e k tényleg szüksége volt h a d á s z a t i szakér- tőkre, mert h a d b a n állott Basilides János moscoviai nagy- herceggel. Másfelől Ridolfino n a g y p á r t f o g ó t talált Za- moyski János kancellár személyében, akinek — úgy látszik
—* volt némi része a camerinói hadi építész Lengyelországba való jövetelében. B á r m i k é n t is legyen, a kancellár akkori- b a n vette f e j é b e Zamosc (Zamosztj) v á r á n a k építését, me- lyet R i d o l f i n ó r a a k a r t bízni, akit m á r márciusban a hely- színre is vitt,7 mindazonáltal építészünk nem ad számot itt végzett munkálatairól.8
J ú n i u s 9-én m á r \ ilnóból értesíti hozzátartozóit, hol I s t v á n király, m i u t á n a moscoviai nagyherceg b é k e a j á n l a t á t visszautasította volt, a lengyel hadsereget összevonta, döntő t á m a d á s r a készülve. Itt, a kancellártól kísérve, ú j r a fogadta a király, aki útasítást adott neki két régi vár szemléjére, s ennek végeztével a h a d j á r a t b a n való részvételre. A t á b o r b a n hallotta hírét, hogy a k a n c e l l á r a m a g y a r segélycsapat ezre- desévé és az összes olasz k a t o n á k p a r a n c s n o k á v á a k a r t a őt kineveztetni. Azt is megtudta, hogy u g y a n c s a k a kancellár, a h á b o r ú végeztével egy egész f a l u t a k a r neki ajándékozni, j o b b á g y o k k a l és 2000 forint évi jövedelemmel.9
Ilyen r e m é n y e k között július 20-án elkísérte a királyt a moscoviai h a t á r közelében levő a m a két régi v á r szemlé-
6 Lásd („Archivo Storico Italiano" III. sorozat XXV. köt. 420—
21 lk.) teljes terjedelmében d o l g o z a t u n k h o z csatolt O k m á n y o k I. 1.
sz.-a alatt.
7 V. ö. Santoni id. mű, 8. 1., aki szerint „Zamoyski márciusban m é r n ö k ü n k k e l meg^zemléltetett un suo l u o g o che vuol fortificare canto la riva del f i u m e Boristene vicino alli Tartari li quali spesso infestano et a b b r u c i a n o e s a c c h e g g i a n o quel paese", m e l y passzust R i d o l f i n ó n a k e g y közelebbről m e g nem ielzett leveléből idézi. N o t a bene: Zamosc n e m a Boristene, h a n e m a Wieprz f o l y ó partján áll.
8 Zamosc keletkezésére és történetére elsőrangú forrás Herbst Stanislao és Z a e h r v a t o w i c z Jan „Tvierdza Zamosc" című, Varsóban
1936-ban megjelent m ű v e . (Ismertetése: Hadtört. K ö z l e m é n y e k , 1936.
é v f . 125. és k. 11.)
9 „Archivio Storico Italiano" id. köt., 422. 1; lásd szövegét az O k - m á n y o k I. 2. sz.-t alatt. H u m o r o s részlet a levélben, h o g y a kihallgatás alatt a k i r á l y k u t y á j a m e g h a r a p t a Ridolfinót, de Őfelsége hatalmasat rúgott az állatba, m e l y t é n y b e n a cmerinói nemes a király iránta ta- núsított k e g y é n e k jelét látta.
j é r e , de a l k a l m a t l a n f e k v é s ü k miatt nem javasolta erődíté- s ü k e t .
Majd 26-án a moscoviai h a t á r o n levő Vitesbioban lát- j u k , mindig a k i r á l y kíséretében, hol a Vilnóból vonuló len- gyel hadsereg érkezésére v á r a k o z v a , 28-ára t ű z t é k ki az elő- v é d t o v á b b i n d í t á s á t a k a n c e l l á r vezérlete alatt, négy-négy- ezer gyalogossal és lovassal. A kancellár, a k i egyéni akciót tervezett, Ridolfinóra bízta a s á n c p a r a n c s n o k s á g („comando delle trincere") tisztét.10
A h a d m ű v e l e t e k augusztus 6-án k e z d ő d t e k , mint Ridol- f i n o í r j a . „Vielissche" ostromával; kétségkívül a Witebsk kor- m á n y z ó s á g b a n f e k v ő Yieliza (máskép Weliz) városáról v a n szó, s nem a Yilnó melletti Wileikáról, v a g y a K r a k ó köze- lében levő Yieliczkáról, mint á l t a l á b a n a későbbi írók gon- dolják. Itt a két — egy m a g y a r és egy lengyel — ütegből álló tüzérség vezénylésére k a p o t t megbízást Ridolfino, ki a város f á b ó l való védműveit ú j s z e r ű tűzesgolyókkal („palle infuocate") lövetve,11 f e l g y ú j t o t t a , mire az ostromlottak meg- a d t á k m a g u k a t . Másnap, 7-én. István k i r á l y kezébe k e r ü l t a város, 2000 hadifogollyal. U g y a n a z o n hó 14-én a győzel- mes hadsereg m á r 35 m é r f ö l d n y i r e t ú l h a l a d t a volt az el-
foglalt v á r a t , ú j a b b célpont felé nyomulva.1 2
E z ú t t a l a cél, Ridolfino szerint, Yilchiluk volt, vagyis Welikie-luki (Yielkiluki, Yielkuluchia, Velicoluco) a pleskowi k o r m á n y z ó s á g b a n . A v á r n a k a u g u s z t u s 29-én történt kém- szemléjében m a g a is részt vett, s szeptember 1-én hozzá lá- ' tott az ostromárkok készíttetéséhez. S a j á t i r á n y í t á s a mellett 4-én megkezdődött a v á r lövetése olyan eredménnyel, hogy
1 0 Lásd Santoni id. m ű 9. 1.-án Vitesbio-ban 1580 július 26-án kelt levelének a k ö v e t k e z ő részleteit: „ . . . Q u e s t a m a t t i n a 8. M. ha fatta la mostra di 800 c a v a l l i di quelli che tiene alii c o n f i n i del n e m i c o ; per domani si fará la mostra di 2000 fanti e 1500 cavalli del G r a n - C a n c e l - liere; poi partiamo il di sequente per i n v i a r c i alla v a n g u a r d i a con 4000 cavalli e 4000 fanti. Sua S. ria v u o l fare non so che fattione, da sè, m i ha detto che m i vuol dare il c o m a n d o delle trincere, e dicon vo- lermi dare 1000 fanti u n g a r i . . . Sei di indietro sono stato m e n a t o da S. M. a vedere d u e sue fortezze et h a v u t o il mio parere di non forti- f i c a r l e che non è a proposito."
1 1 E tűz-, h e l y e s e b b e n g y ú j t ó - g o l y ó k a l k a l m a z á s á t az e g y k o r i írók, mint 1596-ban Justus Lipsius (Opera omnia, t. III. Poliorceticon, lib.
Y. dial. Y.) ú j d o n s á g k é n t tüntetik fel, miért Giovanni De Castro (Sto- ria di un cannone, Milano 1866, p. 81.) e g y e n e s e n R i d o l f i n o találmá- n y á n a k tartja azt.
1 2 Lásd 1580 aug. 14-én sógorához írt levelét az „Archivio Storico Italiano" id. köt.-e 424. 1.-án. s innen az O k m á n y o k I. 5. sz.-a alatt.
Yieliza ostromáról részletes elbeszélés o l v a s h a t ó Nat Conti (id. mű, 415.
s. k. lk.)-nál, akit egész terjedelmében idéz S e b a s t i a n o Ciampi: Biblio- gráfia critica delle antiche reciproche corrispondenze dell' Italia colla Russia ed altre parti settentrionali, v. I. (Firenze, 1854). 256 s k. lk.
6-án m e g a d á s r a kényszeríttetett. Ridolfino azonnal h o z z á - fogott az elfoglalt v á r elődeinek helyreállításához, s a m u n k a szeptember 25-én m á r a n n y i r a előrehaladt volt, hogy nyolc n a p m ú l v a m á r befejezését remélhette.1 3
Az ostrom e l ő m u n k á l a t a i közben, p o n t o s a b b a n szep- t e m b e r 2-án k'elt az a pátens, mellyel István k i r á l y ezredessé léptette elő Ridolfinót,1 4 aki a n y á r i h a d j á r a t f á r a d a l m a i t V a r s ó b a n pihente ki, a k i r á l y kegyében sütkérezve s a kancellár b a r á t s á g á t élvezve. Itt, 1581 j a n u á r 23-án k a p t a azt a hírt,1 5 hogy a k i r á l y E r d é l y b e a k a r j a küldeni egy vég- v á r megszemlélésére, minek megtörténte u t á n a k a n c e l l á r é p í t e n d ő v á r á n a k tervezését szándékolta. Valóban, f e b r u á r 1-én a k i r á l y kihallgatáson fogadta, s kellő útasítással el- látva, N a g y v á r a d erődítményeinek felülvizsgálatára kül- dötte.16 B i r j u k a k i r á l y n a k a megelőző n a p o n írt levelét, mellyel a bihari f ő i s p á n t és v á r a d i f ő k a p i t á n y t értesítette Ridolfino küldetéséről.1 7
A n a g y v á r a d i cittadella keletkezése, mely tudvalevőleg az olasz b á s t y a r e n d s z e r legszebb példáit követő szabályos öt- szögű a l a p f o r m á b a n épült, m i n d m á i g tisztázatlan probléma.
Ismeretlen tervezőjének és építészének, aki m á r 1569-ben fel- építette volt a K i r á l y f i a - b á s t y á t , 1572-től Simone Genga se- gédkezett, minek következtében a v á r legalább d u r v á n y s z e - rűen. 1580 végén készen állhatott. E k k o r azonban elhalálozott az ismeretlen mester, s ez volt oka Ridolfino v á r a d i küldetésé- nek azon célból, hogy felülvizsgálja a királytól k a p o t t ú t a - sítás18 értelmében, a néhai mester („architetto defonto") hát- r a h a g y o t t rendelkezéseit. Ridolfino 1581 f e b r u á r 2-án indult el Varsóból, s m á r 19-én V á r a d r ó l értesítette sógorát, hogy
1 3 Lásd 1580 szept. 25-én kelt levelét az „Archivio Storico Italiano"
id. köt. 425. 1.-án, s az O k m á n y o k I. 4. sz.-a alatt.
14 Santoni (id. mű, 24 1.) n y o m á n k ö zö l j ü k az O k m á n y o k II. 1.
sz.-a alatt.
1 5 E n a p o n kelt levelét sógorához lásd az „Archivio Storico Ita- liano" id. köt.-e 426. 1.-án. h o nn a n idézzük minket érdeklő részleteit az O k m á n y o k I. 5. sz.-a alatt.
1 6 Lásd Santoni id m ű 25. 1.-án 1581. febr. 2-án kelt levelének e részletét: „ H o g g i parto per T r a n s i l v a n i a et Ungaria. Hier sera stetti a parlare al mio Re il q u a l e mi f e c e a d d i m a n d a r e sopra le cose di Transilvania, e mi dette un' istrutione di cose importantissime, le quali la Maestrá d'Iddio benedetto m e l'ha mandate, p e r c h é il Re conosca q u a n t o v a g l i o e posso in servitio délia M. S."
17 Santoni (id. mű, 27. 1.) alapján k ö z ü l j ü k az O k m á n y o k II. sz.-a alatt.
1 8 Lásd az „Archivio Storico Italiano" id. köt-e 428. 1.-án, honnan kö zö l jü k az O k m á n y o k II. 3. sz.-a alatt. Az instrukció a király névalá- írásával v a n ellátva, de — ha igaz a „Memoriale di F u l v i o Genga p e r S i m o n e fratello suo" (közölve a „Miscellanea di Storia Italiana" XIV.
k. 555. 1.-án) állítása — B á t h o r y nevében Simone Genga f o g a l m a z t a v o l t .
a rábízott m u n k a elvégzése után, visszatérni szándékozik Itáliába.1 9
N a g y v á r a d i tevékenységére, s e g y á l t a l á n a v á r törté- netére kiváló érdekű az említett utasítás, mely tennivalóit a következő p o n t o k b a n írta elő:
1. Szemlélje ineg a v á r a t , t o v á b b á ennek helyzetét és á r k a i t .
2. Állapítsa meg, m e n n y i b e n felelnek meg a v é d ő m ű - vek az eredeti tervnek, s hogy megvalósíthatók-e a n é h a i építész rendelkezései.
3. Vizsgálja meg a b á s t y á k a t , s főleg az ötödiknek casamattáit, s az esetleges h i b á k k i j a v í t á s á r a tegven j a v a s - latot.
4. Döntse el, hogy a v á r k a p u j a mely ponton helyez- hető el a legelőnyösebben.
5. Állapítsa meg, v á j j o n a templom á t f o r m á l h a t ó - e oly módon, hogy alsó része lőszertárképen, felső része pedig á g y ú p a d („cavaliere") g y a n á n t szolgálhasson.
b. Vizsálja felül a v á r b a n levő á g y ú k a t és az egész h a d i felszerelést.
7. H a t á r o z z a el, hogy a mellvédek földből a v a g y kőből készüljenek-e.
8. Hozza el a k i r á l y számára, a v á r n a k f á b ó l k é s z í t e n d ő modelljét, s t é r j e n mielőbb vissza V á r a d r a , hogy az egész márciust és áprilist ott tölthesse.
9. Jelöljön ki a v á r b a n p o r h á z n a k a l k a l m a s helyet.
Ez útasításokból látni való, hogy Ridolfino v á r a d i t a r - tózkodása ezúttal csak n é h á n y n a p r a volt tervezve, c s u p á n a m e n n y i feltétlenül szükséges volt a v á r felülvizsgálására és modelljének elkészítésére. Viszont kétségtelen, hogy m é g j ú n i u s b a n is N a g y v á r a d o n tartózkodott, amiből nyilvánvaló, hogy a v á r modelljének elkészítésén kívül, az erődítési m u n - k á l a t o k f o l y t a t á s á r a is befolyást gyakorolt, s azokat jelen- tékenyen gyorsíthatta. Mindazonáltal a v á r még mindig tö~
1 9 Leveléből Santoni (id. mű, 15. 1.-án) közli a köv. részletet:
„ . . . v o g l i o stare qua f i n tanto che la Maestà d'Iddio b e n d e t t o vorrà che possa far questo servitio, poi volent ieri mi ritireria, essendo il o a e s e non p o c o aspro. sicuro che in Italia non rni m a n c h e r à il n m e ho r mai h o n o r e v o l m e n t e . . . Q u a n t o al resto a me li stare essendo v i s t o dal m i o Re con grata ciera, e m i tien in quelld consideratione, che si puù tenere un h u o m o di honore. Ma, caro cognato, io sono stanco di tanto travaglio, con tutto cic> non posso farlo questo con mio honore al- meno per due altri anni e soddisfare alla M. S. e mantenermi la servitù perpetua di questo m a g n a m i n o et invitto. Re, il quale e al m i o gusto di bontà, di fede, di religione e di valore; è bello di aspetto, e so che mi ama, e posso sperare ogni sodisfattione, ma mi creda che sono stanco dalle f a t i c h e di tanti anni, nè mai mi è a v v e n u t o che h a b b i a desiderio di ritornare in Italia come adesso."
keletien á l l a p o t b a n m a r a d t , mikor Ridolfino elhagyta Nagy- v á r a d o t , hogy a következő évben még egyszer visszatérjen oda, egész erejét e v á r építésére f o r d í t v a .
E l h a g y v á n N a g y v á r a d o t , 1581 június 22-én Yilnóba ér- kezett. ú t b a n Moscovia felé, hol István k i r á l y táborozott, s m á r v á r t a érkezését.30 Ettől kezdve ismét a h a d j á r a t b a n volt
•osztályrésze, s több v á r megostromlásában segédkezett, mint július 21-én írja.2 1 jobbára a kancellár oldalán, aki augusz- t u s 14-én kelt okiratával, főleg Plescovia ostromában szer- zett érdemeiért, h á r o m m a g y a r zászlóalj p a r a n c s n o k á v á tette meg.22 Közben azonban, Antonio Possevino közvetítésével a h a d a k o z ó felek közt megindultak a tárgyalások s 1582 j a n u á r 15-én békéhez vezettek. Ez alkalommal Ridolfino is- meretséget kötött a híres jezsuita diplomatával, akinek ré- vén 1582 április 6-án egy levelet k ü l d ö t t sógorának ,.a Len- gyel k i r á l y pátenseit és a r c k é p é t t a r t a l m a z ó csomagokkal"2 3
A h á b o r ú befejeztével Ridolfino a márciust és áprilist R i g á b a n töltötte; j ú n i u s 15-én Grodnóból írt levelet, miköz- ben azon fáradozott, hogy a velencei Signoria f o g a d j a szol- g á l a t á b a , mert a lengyelországi éghajlat elviselhetetlennek látszott neki.24 Azonban nehezen tudott megválni István ki- rálytól, aki, ha m á r elengedni kényszerült is őt Lengyel- országból, legalább Erdély s z á m á r a feltétlenül meg a k a r t a t a r t a n i . Valóban, a u g u s z t u s b a n K r a k ó b a magához hívta ez- redesét, s megbízta, hogy N a g y v á r a d r a m e n j e n a v á r befeje- zésének szentelve erejét.2 6
Ridolfino tehát 1582 a u g u s z t u s 26-án m á r másodízben
Lásd Vilnóból 158í. jún. 29-én kelt levelét („Archivio Storico Ita- liano" id. köt. 429. 1.) „Arrivai di U n g a r i a qui a Vilna alli 22 di g i u g n o . . . "
21 Santoni-tó 1 (id. m ű . 17. 1.) vesszük k ö v e t k e z ő részletet: „ . . . M i - trovo in Polosco eittá . . . Mi sento una s o d i s f a t t i o n e trovarmi in questa guerra en un Re tanto gran soldato e coll' 111. mo Gran-Cancelliere il q u a l e mi a m a e mi riverisco molto d e g n a m e n t e : io non li sono inutile, e s e n d o c h è , c o n f i d a t o in tutto e per tutto nel consiglio nella e s p u g n a t i o n e delle fortezze, e fino adesso non si è a b b a g l i a t o punto, d a p p o i c h è quando h a v e i n o battuto le fortezze h a v e m o havuti li Ungari da una parte, e s e m p r e dalia parte mia si sono presi i e a s t e l l i . . . "
22 Santoni-nál (id. mű, 25. 1.) teljes szövege, m e l y b ő l lásd e részle- tet: „ . . . N o b i l i D. no D o m e n i c o R u d o l p h i n o Sac. Reg. Majestatis Co- l u m n e l l o . . v e x i l l a tria Militum LTngarorum. tercentum singula militum.
ÎTommisisse eisque e u m C o l u m n e l l u m praefecisse, q u e m a d m o d u m illi ea v e x i l l a I l l u m q u e militum n u m e r u m c o m m i t t o . . . "
2 8 V. ö. Santoni, id. mű, lb. 1., hol idézve találjuk R i d o l f i n o e g y másik levelének passzusát, m e l y a jezsuitát n a g y í n y e n c n e k („gran giotto") mondja.
2 4 Lásd 1582. márc. 9-én, 17-én, húsvét ünnepén és jún. 15-én kelt leveleit az ..Archivio Storico Italiano" id. köt. 432. s. köv. lk.
25 Santoni, id. m ű 19. l.-ján idézett, s Krakóban 1582 augusztus 7 - é n kelt levele szerint.
érkezett N a g y v á r a d r a ; ezúttal a z o n b a n betegen és v á r m u n - k á l a t o k r a kedvezőtlen időszakban, mert a p a r a s z t o k a t a me- zei m u n k a t a r t o t t a elfoglalva, úgy, liogy — szeptember 14-én kelt levele szerint — az erődítési m u n k á l a t o k a t a jövő év tavasza előtt megkezdeni nem remélte.26 Nem csoda t e h á t , ha két n a p p a l később írt levelében mindenről beszél N a g y - v á r a d d a l kapcsolatban, csak é p p e n a v á r r ó l nem xesz em- lítést.27 Betegsége alatt a h o n v á g y is gyötörte, s szívesen búcsút mondott volna V á r a d n a k , ha a velencei Signoria fel- vette volna szolgálatába, de ebben a r e m é n y é b e n csalatkoz- nia kellett. Másfelől Zamoyski lengyel k a n c e l l á r t a r t o t t igényt rá, hogy visszatérve Lengyelországba, Zamosc v á r á t felépítse.
Ridolfino a z o n b a n november 25-én Alberto Bolognetti len- gyelországi p á p a i n u n c i u s n a k írván, biztosította őt, hogy eleget a k a r tenni István k i r á l y ó h a j á n a k az erdélyi v á r a k megjavításával, a z n t á n pedig tüstént visszatér Camerinóba.2*
Egyébként ezen N a g y v á r a d r ó l 1582 n o v e m b t r 25-én kelt levél utolsó emléke Domenico Ridolfino földi p á l y á j á n a k : halála hírét később a lengyelországi p á p a i n u n c i u s közölte özvegyével, mint sógora, Giovanni Batt. Lilius leveléből ki- tetszik, mellyel 1585 m á j u s 7-én B á t h o r y I s t v á n k i r á l y a n y a g i t á m o g a t á s á t k é r t e Ridolfino gyermekei számára.2 9
Ez a d a t o k b ó l logikusan levont következtetés nem lehet más, mint az, hogy Ridolfino N a g y v á r a d o n , hová 1582 augusztus 26-án betegen érkezett, kevéssel november 25. u t á n elhalálozott. Következtetésünket két k ö r ü l m é n y is megerő- síteni látszik. Először: N a g y v á r a d 1582 végével hadiépítész nélkül m a r a d t , miért is B á t h o r y I s t v á n k ö z b e n j á r á s á r a Rur dolf k i r á l y 1585 m á r c i u s á b a n megengedi O t t a v i o Baldigara császári építésznek, hogy Szent László v á r o s á b a ú t a z z é k a várbeli építkezések előmozdítására. A jeles hadiépítész ez
26 Y. ö. „Archivio Sorico Italiano" id. köt., 433 1.: „Arrivai alli 26 di A s o s t o in Yaradino in Unsrheria. tutto pesto dal c o c . c h i o . . . con u n a terzana poi che mi ha tenuto f i n o alli 7 di Settembre, ma f i a c c o t a l m e n t e che lioggi, che s i a m o alli 14, non m i posso r i h a v e r e . . . S. M. mi ha m a n - dati in mal t e m p o ; et in ogni m o d o per adesso non si puo far niente, attesochè li villani attendono a ricor biade. e poi v i e n e il ricorre le uve: . . . tanto che bisogna aspettare a primavera per far qualche lavoro."
27 Váradról 1582. szept. 16-án kelt levele („Archivio Storico Ita- liano" id. köt. 454. 1.) az O k m á n y o k I. 6. sz alatt
2 8 Kivonata Santoni-nál (id. mű, 20. 1.), aki szerint R i d o l f i n o saj- nálkozását fejezve ki a nunciusnak, h o g y hozzá írt leveleit a kancellár, v a l ó s z í n ű l e g s z á n d é k a k i p u h a t o l á s a végett, felbontotta többek közt ezt írja: „Non ho v o l u t o m a n c a r e di v e m r e in Ungaria, e s s e n d o c h è m o l t o importava alla M. S. di rimediare a questi castelli, essendo qui vicini duoi inimici, cioè il Turco e l'Imperatore. Poi fatto questo sarô a Ca- merino."
2 9 Lásd az „Archivi Italiano" id. köt., 439. 1.
a l k a l o m m a l részletes jelentésben f e l t á r t a az erődítmények- ben észlelt lényeges fogyatkozásokat Possevinonak; ez a jelentést 1583 október 20-án t o v á b b í t o t t a István lengyel ki- rálynak.3 0 Másodszor: Zamoyski János lengyel kancellár, aki
— m i n d e n valószínűség szerint — Zamosc v á r á n a k építése végett elősegítette volt R i d o l f i n ó n a k Lengyelországba való jövetelét, 1583 elején a velencei Bernardo Morando hadimér- n ö k n e k adott megbízatást a vár felépítésére.3 1 Erkölcsi le- hetetlenség volna, ha N a g y v á r a d o t kötelessége mellőzésével elhagyva, a h a z á j á b a visszasóvárgó Ridolfino, a neki elvisel- hetetlen Lengyelországba ment volna csak azért, hogy ne áll- jon Zamoyski rendelkezésére; holott ezen erkölcsi lehetet- lenségre kellene t á m a s z k o d n u n k , h a el a k a r n ó k fogadni azt a közkeletű, de téves véleményt, mely szerint Ridolfino Len- gyelországban, 1584-ben halt volna meg. Az a k ö r ü l m é n y , hogy Lilius a lengyelországi nunciustól k a p t a sógora halá- l á n a k hírét, egyáltalán nem b i z o n y í t j a , hogy ez Lengyel- o r s z á g b a n halt volna meg, mert a nuncius, aki egyúttal ca- merinói p ü s p ö k is volt, teljes jogcímmel a d h a t o t t hírt egy f ö l d i j e h a l á l á r ó l ; hasonlókép Lilius levelének d á t u m a sem p e r d ö n t ő Ridolfino h a l á l á n a k i d ő p o n t j á r a , mert hiszen nem a r r a vonatkozik, lévén egyszerű k é r v é n y a halott á r v á i n a k segélyezése t á r g y á b a n . Mi sem z á r j a ki tehát a n n a k a meg- á l l a p í t á s n a k helyességét, hogy a camerinói hadiépítész Nagy- v á r a d o n z á r t a le földi p á l y á j á t 1582 végén, v a g y 1583 elején.
í g y állván a dolog, l e m é r h e t j ü k Ridolfinonak N a g y v á - r a d erődítményei k ö r ü l k i f e j t e t t tevékenységét is. E tekin- t e t b e n ú t a l n u n k kell az olasz H a d ü g y m i n i s z t é r i u m „Esercito e Nazione" című hivatalos f o l y ó i r a t á r a , melyben a IX. (1934).
évf. 383. l a p j á n egy p o m p á s a l a p r a j z o t l á t u n k ezen aláírás- sal: „La fortezza di Yaradino (Romania) di Domenico Ri- dolfini (1580—1590)." Az aláírás nem kevesebbet állít, mint hogy N a g y v á r a d n a k a r a j z o n szemléltetett cittadellája Ri- d o l f i n o m ű v e volna. Ez állítással szemben való tény, hogy a cittadella tervezője nem Ridolfino volt, h a n e m a neki adott ú t a s í t á s b a n megjelölt névtelen építész, aki 1581 előtt be- következett haláláig, a bástyaövet Simone Genga segítségé- vel f ő b b elemeiben m á r felépítette volt, s továbbá, hogy ezen p r i m i t í v b á s t y a ö v ö n a camerinói építész csak igen lé-
30 Fraknói Vilmos: P o s s e v i n o n a g y v á r a d i látogatása. Különlenyo- m a t a „Tiszántúl" (Nagyvárad) 1901. évf. 81. számából, 19. 1.
3 1 Zamosc építőire az olasz s z a k i r o d a l o m b a n eddig ismeretlen ada- tokat t a l á l t a m Alberto marsai p ü s p ö k n e k Savelli bíboroshoz Krakkóból 1583. április 23. írt levelében: Augustinus Thei?ier, Annales Ecclesiastici, v. III. (Roma, 1856), pp. 727—33.
nyegtelen j a v í t á s o k a t eszközölt. Á l l í t á s u n k a t igazolja O t t a - vio Baldigara t a n ú s á g a , a k i 1585-ban oly jelentékeny fo- g y a t k o z á s o k a t állapít meg, liogy j a v a s l a t a i a l a p j á n 32 a szá- z a d végéig kiváló s z a k t e k i n t é l y e k (az említett Genga, Achille Tarducci, Giovanni Marco Isolani) dolgoztak az A r a n y o s - és N a g y Tamás3 3-bástyán, anélkül, hogy a Csonka- és Föld3 4- b á s t y a befejezésére k e r ü l t volna a sor. K ü l ö n b e n m a g a a szóban levő a l a p r a j z sem Ridolfinóé, mert német n y e l v ű szö- vegezéssel lévén ellátva, császári szolgálatban álló német m é r n ö k kezére vall, s mint ilyen, a camerinói építésztől jó- v a l későbbi korból származik, mikor N a g y v á r a d az erdélyi fejedelem kezéből m á r a m a g y a r k i r á l y joghatósága alá ke- r ü l t volt.
Mindent összevéve, Domenico Ridolfino egyénisége ki- válóan érdemes emlékezetünkre, nemcsak B á t h o r y István- n a l és N a g y v á r a d d a l való jelentékeny kapcsolatai, h a n e m a személyéhez f ű z ő d ő o k m á n y o k érdekessége miatt is, melyek ú j színekkel s eddig észre nem vett elemekkel g a z d a g í t j á k a m a g y a r f a j és a m a g y a r föld örökre szóló h i v a t á s á n a k di- csőséggel és f á j d a l o m m a l telt történetét.
Dr. Ban fi Florio.
O K M Á N Y O K . I.
Szemelvények Domenico Ridolfino leveleiből barátaihoz.*
( C a m e r i n o városi k ö n y v t á r á n a k «Varior. C a m i l l i Lilli» jelzetű k é z i r a t - g y ű j t e m é n y e IV. kötetében.)
1.
Varsavia, 16—11—1580.
Sono a r r i v a t o in V a r s a v i a alli 12 di f e b r a r o , città della p r o - vincia e d u c a t o di Massovia, et il di medesimo baciai la m a n o alla R e g i n a ; et alli 13 la m a t t i n a la Maestà del R e in p u b b l i c a u d i e n z a subito uscito di c a m e r a e postosi a sedere, mi fece c h i a m a r e dal
3 2 Ezért a Szamosközi Istvántól („Monumenta H u n g á r i á i Histo- r i c a l Scriptores, v. XXVIII, p. 168) s z á r m a z ó h a g y o m á n y őt tartja a vár t u l a j d o n k é p e n i szerzőjének: „ . . . n o v i s s i m e ab O c t a v i o Baldigara, cae- sareo architecto,, S t e f a n o Po l o n i a e Regis studio, ab earn normán est redacta, ut" stb.
33 Később „Veres"-, v a g y „velencei"-bástya.
34 1618 óta „Bethlen-bástya."
* E l e v e l e k k ö z ü l R i d o l f i n o az 1—5. s z á m ú a k a t s ó g o r á n a k , G i o v a n n i Battista Liliusnak, a 6. s z á m ú t p e d i g A s c a n i o F a n n i n a k írta.
G r a n C a n c e l l i e r e . et a r r i v a t o m i stese la m a n o p i g l i a n d o l a c o n l a m i a , et i n g i n o c c h i a t o m i li b a s c i a t t i ; p o i s u b i t o mi f e c e l e v a r su e li p r é s e n t a i le l e t t e r e , d o v e le lesse s e m p r e g u a r d a n d o m i d a l c a p o alli p i e d i , p o i p a r l ö al G r a n C a n c e l l i e r e e m i fece r i f e r i r e q u e s t e p a r o l e c h e li d i c o q u i sotto: C h e a v e v a a v u t o c a r o l ' a r r i v a r mio, e c h e e r o v e n u t o a t e m p o ; e c h e a v e n d o a v u t o r e l a t i o n e d i I t a l i a d e l l e q u a l i t à m i e v o l e v a v a l e r s e d i me, del consiglio e t o p e r e mie, le q u a l i m i s a r e b b e r o f a t t e i n t e n d e r e alia g i o r n a t a . f, simili p a r o l e li r i s p o s i : dicesse a l l a M. S. c h e li r e n d e v a g r a t i e i n f i n i t e c h e la se fosse d e g n a t a a c c e t t a r m i p e r s e r v i t o r e , e c h e v o l e n t i e r i e r o v e n u t o a s e r v i r e la M. S. e v o l e n t i e r i b i s o g n a n d o s p e n d e r o l a v i t a al s u o servitio. c o m e o b b l i g a t o s e r v i t o r e e s o l d a t o ; e q u a n t o al resto n o n volevo d i r altro, v o l e n d o c h e le o p e r e m i e e n o n le p a r o l e m i fossero s t r a d a . Mi f e c e r i s p o n d e r e c h e a n c o r i o a v r e i c o n o s c i u t a l a M. S. Mi dice Niccolô, c h e il R e q u a n d o p a r l a v a con il G r a n C a n c e l l i e r e non m i l e v a v a occhi d a dosso. N o n voglio r e s t a r di dirli le q u a l i t à del c o r p o di q u e s t o R e e le v i r t ù sue, c h e c e r t o sono r i m a s t o m a r a v i g h a t o . D i c o r p o g r a n d e e d i m e m b r a grosse, s c a r n o , con m o s t a c c i d u n g r a n s o l d a t o n e . II vestir sem- p l i c e a l l ' u n g a r a , e p o r t a u n b e r r e t t i n o t a g l i a t o con u n a p e n n a , p a r e c a p p o n e , m a n o n è di c a p p o n e ; l a c a u s a è s t a t a p e r c h é S. M.
p o r t a v a c i p i u m e . d i m o d o c h e t u t t i v o l e a n o i m i t a r l o . U n a m a t t i n a s c a p p a d i c a m e r a con q u e s t a p e n n a , di c h e accortisi q u e s t i g e n - t i l u o m i n i si sono r i t i r a t i . D o r m e in u n l e t t o t r e p a l m i largo, s e n z a p a d i g l i o n e n è a l t r o , 11011 p o r t a m a i g u a n t i , v i v e p a r c h i s s i m a m e n t e . H a p o i c[ueste q u a t t r o v i r t ù p r i n c i p a l i : U o m o cattolico. li p i a c e il consiglio, e r e s o l u t o d u n a cosa la m e t t e s u b i t o a d esecutione, è b r a v o d e l l a v i t a sua. S a v i o s p e d i t i v o n e l l e c a u s e civili; d i c o n o c h e h a piii c a u s e q u e s t o R e n e l suo t e m p o , c h e t r e a l t r i R e : e m o l t i si a c c o r d a n o p e r noil a n d a r l i i n n a n z i . p e r c h e t r i s t o a ehi t o c c a , sia di c h e g r a d o si v u o l e c h e h a torto. O r a v e d e t e c h e R e b r a v o e v i r t u o s o è questo. II s e c o n d o di di q u a r e s i m a p a r t i r e m o p e r il Polosco, c i t t à c h e h a p r e s a S. M. al M o s c o v i t o con sette a l t r i c a s - telli, d o v e si r i t r o v a il c a m p o . Si a s p e t t a a m b a s c i a t o r e del Mosco- v i t o c h e v i e n e a d i m a n d a r l a p a c e , c h e s i n t e n d e c h e il n o s t r o R e n o n vuol f a r e , se non li r e n d e t u t t o q u e l l o c h e a l t r e Aolte f u t o l t o alli a n t e c e s s o r i d e l l a M. S. in L i v o n i a et alli c o n f i n i di Moscovia.
E f i n i t i q u e s t a s ' i n t e n d e c h e v u o l f a r e la g u e r r a al T a r t a r o , e dicesi vuol f o r t i f i c a r e il Polosco et a l t r i c o n f i n i .
2.
Vil na. 9—VI—1580.
H o g g i c h e s i a m o alli 9 di giugno, mi t r o v o a A i l n a c i t t à p r i n - c i p a l e di L i t v a n i a , e m e r c o r e p a r t i r à la M. S. di qui, p e r i n v i a r s i alla g u e r r a c o n t r o il Moscovito, con l ' a i u t o d i I d d i o b e n e d e t t o , il q u a l e p r e g o ci d i a v i t t o r i a . E p e r c h é lo s a p p i a , q u e s t a m a t t i n a m i è s t a t o f a t t o i n t e n d e r e c h e l a M. S. vuol m a n d a r m i a d u e s u e f o r t e z z e alli c o n f i n i di Moscovia p e r p i f f l i a r e il disegno. e q u i n d i v a d i al c a m p o : di q u i f i n o a Posko, d o v e io dico, sono da 800 m i g l i a p i ù l o n t a n o . C i r c a a l l a m i a p e r s o n a , io sono b e n i s s i m o visto, e q u e s t o s i g n o r e mi h a t a l m e n t e messo in g r a t i a di S. M. c h e m i g u a r d a p e r m i r a c o l o ; et u d i t e q u e s t o t r a t t o . Q u a n d o s i a m o a r r i -
vati a Vilna, il S. re G r a n - C a n c e l l i e r e a n d ô a f a r r i v e r e n z a al Re, e t u t t i női e n t r a m m o in c a m e r a con S. Sig. r i a ; et e n t r a t o p e r la stretta, io posi p i e d e nel p i e d e di un suo cagnolino, si dolse u n pezzo, e q u a n d o f u i a b a c i a r la m a n o al Re, come si costuma, il cagnolo vieiie alla volta mia, e mi m o r d e u n a g a m b a , si move il Re e li d à u n calcio che lo balzô q u a n t o era l u n g a la c a m e r a . C o n s i d e r a t e , quest a t t o f u n o t a t o d a t u t t i ; et a n c h e che q u a n d o il Re stese la mano, in c a m b i o di s t e n d e r l a , v e n n e con la sua m a n o e piglio la mia. Il S. re G r a n C a n c e l l i e r e mi f a colonello di 1000 soldati ungari, e c a p o di t u t t i gli I t a l i a n i che vengono al c a m p o , e mi f a f a r e colonnello di S. M. Et ha d e t t o che t o r n a t i d a l l a g u e r r a vuol f a r m i d o n a r e non so che ville, con s u d d i t i villani, di e n t r a t a almeno di 2000 fiorini. Q u e s t o mi è stato r e f e r t o d a u n servitore caro del Sig. re e mol to mio, soggiungendo che non vuol che mi p a r t a dal servitio délia M. S. m a i . . .
3.
Moscovia, 14—VIII—1580.
. .. Q u e s t a lettera la scrivo di Moscovia, 35 migla l o n t a n o d a u n a f o r t e z z a del Moscovita c h i a m a t a V ielissche. G i à otto di sono 1 a b b i a m o presa, essendoli f a t t e d u e batterie, u n a dalli U n g a r i , l ' a l t r a
dai Polacchi, d a t e m i dal S. re G r a n C a n c e l l i e r e in c u r a a me, et in d u e colpi d ' a r t i g l i a r i a li ho scavalcati d u e pezzi di 12 l i b r e di palla, poi li ho cominciati a b a t t e r e ; alla p r i m a p a l l a che li h o T irata dentro, si sono resi alla g r a t i a e d i s g r a t i a di S. M. L a c a u s a è, che essendo t u t t e queste fortezze f a b b r i c a t e di legno n o n li f a niente l'artigliaria, salvo u n ' i n s e n t i o n e la q u a l e è q u e s t a : si b u t t a coll'artigliaria le p a l l e infocate, m a bisogna conoscer la d i s t a n t i a dove si tira. Bastavi a d i r e che alla p r i m a b o t t a si sono resi, p e r c h e non p o t e v a n o smorsarla in modo alcuno; e la m a t t i n a alli 7 di Vgosto sono dati prigioni d u e mila a n i m e . . . Bastavi a s a p e r e c h e ii ho f a t t o questo che mi sentite, et ho p r e s o il modo di b a t t e r l i , a t a i e che ogni fortezza delle loro mi b a s t a l ' a n i m o s p u g n a r l a . Questi L n g a r i e Polacchi loro tirano, m a non c o n s i d e r a n o cosa alcuna, et ho f a t t o ved ere al S. r e G r a n Cancelliere, che il loro f o r t i f i c a r s i li d à p i ù debolezza; et in q u e s t a sola f o r t e z z a h o vista t u t t a l'arte, che si deve u s a r e p e r e s p u g n a r l i . M a non l'ho detto a nessuno. p e r c h é noi a n d i a m o adesso ad u n a c i t t à p r i n c i - pale, c h i a m a t a V i l c h i l u k ; dicono essere in p a e s e fertilissimo. u n a città che è l u n g a 5 miglia, e li siamo l o n t a n i 80 miglia. S i a m o alloggiati in un bosco, e s t i a m o a s p e t t a n d o S. M. che è in u n altro, con 24 mila cavalli e 80 mila f a n t i u n g a r i e polacchi ehe sono a n d a t i a p i g l i a r e u n a l t r o luogo con li L i t v a n i . . . Q u e s t o loco dove noi andiamo, S. M. lo vuol f o r t i f i c a r e , se lo piglia, p e r q u a n t o mi h a detto il S. re G r a n - C a n c e l l i e r e , p e r m e t t e r l i u n f r e n o in bocca, dove bisognerà che sia a l m e n o u n anno, se a D i o b e n e d e t t o li p i a c e r à d a r m i v i t a . . .
Hadtörténelmi K ö z l e m é n y e k XLII. 5
4.
Vilchiluk. 25—IX—1580.
Alli 29 di Agosto fui a riconoscere il castello délia gran città di Vilchiluk, con il conte Cristoforo et un colonello tedesco, fino su la fossa a furia di archibugiate et artigliaria. Il primo di Set- tembre alle tre hore di notte li disegnai le trincere vicino alia fossa; alli 3 la notte li feci piantare i gabbioni e 1'artigliaria; alli 4 la mattina cominciai a batterli, essendo eletto colonello da S. M., come sentirete dalla copia délia patente fattami; alli 6 si resero, e ne furono tagliati a pezzi 4000 . . . Hoggi che siamo alli 25 di Set- tembre, mi trovo a fortificare Vilichiluk, con gran sodisfattione di S. M. la quale ogni di è qui a sollecitare il lavoro, col viso pieno di terrano. Penso tra otto di partiremo per inviarci alla volta di Vilna e Versovia, lasciando qui 2 mila fanti e mille cavalli, ma in tutto aile fontiere saranno 15000 tra cavalli e fanti. Credo ci pre- pareremo per la guerra l'anno che v i e n e . . .
5.
Varsavia, 23—1—1581.
. . . Da Agosto fino alli 6 di Dicembre sono stato in gran fastidi délia vita e del corpo, che mentre sono stato nelle f a t t i o n i . . . bisognava battere la fortezza nemica, e per ignoranza di novi bombardieri ha bisognato pigli sempre io la mira all'artigliaria . ..
Jo non so come son vivo alla gran quantità d'archibugiate che sono state tirate. dove sono stato io a disegnare trincee, metter srabbioni et artigliaria . . . Hier sera, che fummo alli 22 Möns. R. mo Nunzio, molto mio signore e difensore. ha parlato con S. M.; et il mio Re li ha detto grandissimo bene di me. Möns, re li ha risposto che sarà bene che M. S. ved a di trattenermene alla sua servitù,...
e dopo questo il Re ha stabilito di volermi pagare quattro huomini a 12 talleri per uno, et ha detto volerme dare mille fanti ungari.
Möns, re li ha detto che la M. S. si assicuri che li farô honore di questa carica. li ha risposto: questo l'habbiamo visto, et è troppo val ente per me; perché, se morisse, come farei io che ho tanto bisogno délia sua persona. Ha detto insomma che mi ha in gran- dissima consideratione. Per ultimo li ha addimandato se ho figlioli;
li ha detto di si, che ne ho due; ha risposto: ha ragione di essere ajutato. Questo medesimo di mi ha fatto intendere che mi metta in ordine per Transilvania, per vedere una sua città alli confini del Turco. dove vuole il mio consiglio. Poi bisosrna che torni in Russia, per fortificare la città del S. re Gran Cancelliere, e poi alla querra . . .
6. Varadino, 1 6 - I X - 1 5 8 2 . . . . Qui son benissimo visto mediante la lettera seritta dal Serenissimo Re. Mi si dà alloggiamento, come anche di tutto che fa necessario per me e sevitori e cavalli! e mi danno 76 talleri ogni mese, a 35 grossi per tallero. Scrivo questi partico- lari che sono più da mercanti che da soldato, ma solo perché
Y. S. vede come traita con me questo Serenissimo Re, che non fa cosi con li altri. Ma non so che sia, non posso più star di qua in modo alcuno. Io ho grandissimo desiderio di servire la Signoria di Yenetia, e sono chiamato da loro Signorie per terza mano. Ma non dica niente. Voglio dire a V. S. di questo paese la bontà e fer- tilità. Qui il paese è pieno di fiumi grossissimi, piani fertilis- simi da frumenti, e moite biade; la natura ha fatte a tutte le città e ville certe colline piene di vigne, che si coglie tanti vivi e buoni, e non bevono salvo vino senz'acqua. E quando si ammalano di febbre, fanno certe fregagioni con olio, aceto e sale, che dogliono perche l'hanno fatte a me; poi Ii danno da bere quanto vogliono del vino e li coprono bene, e la maggior, parte sudano e sono guariti. Ma io non ho voluto bevere il vino. Hanno gran copia di meloni e buoni. persiche, prugni damasceni, tutti in gran copia;
peri e meli bellissimi come in Italia; e tutti ripongono e seccano come persichi, prugni e meli che se ne serve tutta Polonia in gran copia. Hanno ancora di meli cotogni gentili, e grandissima copia di pesci e grandi . . .
IL
Báthory Istvánnak Domenico Ridolfinora vonatkozó okiratai.
(Camerino városi könyvtárának «Venanzio Argenti: Raccolto historico» című kézirat-gyűjteménye kötetéből.)
1.
Stephanus Dei gratia Rex Poloniae, Magnus Dux Lithvaniae.
Russiae, Prussiae, Massoviae, Samogitiae, Livoniae, etc., P r i n c e p s
Transilvaniae.
Significamus universis et singulis harum notitiam habituris, quod posteaquam Nobis ab illustribus quibusdam Italiae viris Nobilis Dominicus Rudolphinus Camerinus, ob eximiam virtutem et in re militari singularem scientiam et usum, diligentius fuisset commendatus. Nos adductos et commendatione et forma eundem Dominicum Rudolphinum per nostros in Italia agentes, opera studioque ejus in re militari utendi causa, ad Nos evocasse; cum- que ita evocatus ad Nos prompte in Regnum Nostrum ex Italia venisset, a Nobis in numerum servitorum ac aulicorum Nostrorum receptum atque adscriptum esse. Qui initio spectati ejus ingenii excellentiam peritiamque in rebus omnibus quibus nobilem ac militarem virum praestare oportet, ita perspeximus, ut suscepta hac altera contra Moscum hostem expeditione belli, cum progressi cum exercitu illustrem Dominum Joannem Zamoiscium Regni Nostri Cancellarium ad expugnandum Vielisiam arcem in Dhunae ripa sitam cum parte exercitus Nostri praemitteremus, Domini- cum Rudolphinum non modo adesse in iis copiis opera sua, verum etiam cohortibus aliquot mille peditum Polonorum praeesse, et in obsidione rei tormentariae suo loco curam habere voluenmus. Qua in obsidione atque expugnatione arcis Vieliniensis industriam,
scientiam, fidem, studium, operamque suam ita probavit, ut et hominum commendationi et expectationi Nostrae cumulate satis- fecerit. Dignus et a Nobis judicatus sit, ut eanidem illius operám in hac obsidione arcis primariae ditionum Moscovitarum Velico- lunensis uteremur, et eum in Columnellum militum reciperemus, quemadmodum eum in ordinarium Nostrum mille peditum Prae- fectum, quem Columnellum vocant, vigore harum litterarum re- cipimus et conservaturi sumus. In cujus rei fidem haec Manu Nostra subscripsimus, et sigillo Regni Nostri jussimus sigillari.
Datum in Castris Nostris Velicolumnensibus, 2-a de Sep- tembris, Anno Domini MDLXXX, Requi vero Nostri anno V.
Stephanus Rex.
2.
Stephanus Dei gratia Rex etc. . . Generoso Joanni Gievry*
Capitano Nostro \ aradiensi et Comiti comitatus Bicoriensis, fideli Nobis dilecto s,alutem et gratiam Nostram Regiam.
Generose, fidelis Nobis dilecte! Quando quidem. Nobilis Do- minici Rudolphini Columnelli Nostri industriam, fidem non modo in re militari, sed etiam in muniendis arcibus peritiam superiori anno in ipsa Moscovitica expeditione non minus laudabilem quam necessiariam comperimus, ejus opera in perlustranda quoque Arce Nostra \ aradiensi in eaque munienda, peritorum virorum mili- tarium judicium libenter sequunti, adhibendam esse duximus.
Quare eum ad fidem tuam misimus et injunximus, ut posteaquam ilium locum diligenter invertigaverit et illius arcis forma confecta.
cum fide tua de rebus omnibus quae ad exedificationem illius permittere videbuntur consilium comunicaverit, ad Nos in Po- loniam revertatur. Qui. cum ad fidem tuam pervenerit, patefacies illi ad ipsam arcem aliaque loca aditum: nec secus facies.
Datum in Arce Nostra Regia \ arsaviensi, ultima die mentis Januarii A. D. ni MDLXXXI. Regni Nostri vero V.
Stephanus Rex Poloniae.
3.
Instructione data dal Ser. mo Re di Polonia al Colonnello Domenico Ridolfino da Camerino, sopra la fortezza e munitione di Varadino, il primo di febrajo a Varsavia 1581.
1. Comanda S. Sacra Maestà ch'egli deva considerar bene la fortezza. sito e fossa di essa.
2. Veder se l'intentione di fortificar delTArchitetto defonto sia stata ben intesa o nô; e se si deve seguitare l'ordine da lui lasciato.
3. Veder gli Baloardi, s'hanno alcun difetto; et havendolo, come si devano emendare, massime le casematte dell ultimo.
4. In che luogo la porta del castello deva esser piii com oda- mente collocata.
5. Se la Chiesa si possa mettere in tal sesto, che la parte da
* Iráshiba. G h y c z y Jánosról v a n szó.
basso serva p e r le m u n i t i o n i , e q u e l l a cli s o p r a p e r u n a p i a z z a d e l l a r t i g l i a r i a , in guisa d ' u n c a v a l i e r e p e r d i s c o p r i r e la c a m p a g n a .
6. R i v e d e r t u t t e l ' a r t i g l i a r i e e m u n i t i o n i che sono d e n t r o d e t t o castello.
7. Se li p a r a p e t t i della fortezza si d e v a n o f a r e di t e r r a ovvero di p i e t r a .
8. C h e a v e n d o visto e c o n s i d e r a t o b e n e la f o r t e z z a e sito di essa, deva p o r t a r n e modello cli legno della d e t t a fortezza, e q u a n t o p r i m a tornarsene, se si p u ó p e r t u t t o il mese di m a r z o e di a p r i l e . 9. T r o v a r e nella fortezza un luorgo tale d a t e u e r e la Polveriera.
S t e p h a n u s R e x .
