• Nem Talált Eredményt

SE E I E SS IGAiiDASAfiTAN.g

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "SE E I E SS IGAiiDASAfiTAN.g"

Copied!
96
0
0

Teljes szövegt

(1)

N E P S Z E R U

I R T A

£UVI JULI

j

ÉS PÁL.

I G A i i D A S A f i T A N . g

'

SS

m * m » m *

m *

m * m *

E E *

&

I B *

E

SE

J H i ^

Harmadik javított kiadás.

Á r u 2 0 kr. p.p.

(2)
(3)
(4)
(5)

SfSSOlo

N E P S Z E R ü ^ 0

G A Z D A S Á G T A N .

I R T A

K B H I I

í

T

í

ÉS P Á L ,

M. TLOÓS TÁRSASÁGI L. T A G , VAS KS SOPRON V.WKGVKK’

T Á B L Í BÍRÁJA.

A’ MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG

Ál.TAT. KOSZORÚZOTT N ti PTAN ÍTÓ KÖNYV’ MÁSODIK KÖTF.TKIIŐL

Harmadik ja víto tt kiadás.

P E S T E N ,

e g g e n b e r g e r é s f i a

Acadomiai könyvárusoknál.

• S Í I .

(6)
(7)

G A Z D A S Á G T A N , VAGY Ö K O N O M I A .

E L S Ő SZ A K A S Z .

Á l t a l á b a n a3 g a z d á l k o d á s r ó l ,

G a z d álk o d n i annyit té s z e n , mint szabados uton-módon valami jószágot szerezn i, a ’ szerzettet megőrizni és jó haszonra fordítani. A’ kik ehhez a ’ mesterséghez érte­

nek, azok jó g a z d á k ; a’ kik nem é rte n e k , azok rósz gaz­

dák- Ollyan jószágok p. o. a ’ pénz, ház, házi bulor, kert, r é l , szán tó -fö ld , szerszám ok, műhelyek st. cff. (Kik te­

hát a ’ jó gazdák ? Kik a ’ roszak ?)

Szabados uton-módon kell szerezni a ’ gazdának (azt mondottuk). Ezt pedig leginkább csak munkával és ész­

szel vihetni végbe. Juthatni ugyan néha gazdasághoz szép módjával munka és ész nélkül i s , p. o. jó házas­

s á g , ö rö k s é g , t e s t á l á s , ajándékozás vagy nyerés által.

Do mindezekre az ember ne támaszkodjék. Az örökség­

nek reménylése megcsalhat. A ’ gazdag házasságra min­

den ember nem tehet s z e rt, és nem is üt ki jól minden­

kor. K á rty á z á sra, koczkázásra, loíteriára (álom u t á n ! ) , vagy más v a k s z e r e n c s e - J á té k r a pedig jólelkü ember ne vesse fejét, ha buját látni nem akarja. Mert mind­

ezekben bizonyosabb a ’ vesztés, mint a ’ nyerés. Hanem a ’ munka és ész által szerzett kereset egyedül a z , m elly- ben az ember b iz h a tik , és a’ mellyben legtöbb g y ö ­ nyörűségét találhatja. Vannak ollyan ámitók is, kik pén­

zért kincset akarnak m u ta tn i, melly a ’ földben volna el­

temetve, és csak föl kellene ásni. Az illyen csalárd em­

bereknek hitelt ne a d j a t o k , se kincsásásra soha feje­

teket ne vessétek, mert ez sem istenes módja a ’ szer­

zésnek és gazdagulásnak. Nem istenes módja ennek a?

A *

(8)

4 Kilenczedik rész-

uzsoráskodás i s , mert az nem illik keresztyén emberek­

hez *3- Kiváltképen pedig az igazságtalan keresm ény­

től őrizkedjetek, és tilalmas uton-m ódon gazdaságtokat szaporítani soha ne t ö r e k e d j e t e k * * ) ; m e r t : a z e b ü l g y ű j t ö t t m a r h á n a k e b ü l k e l l e l v e s z n i - Az igazságtalan örökség nem állandó. Másnak r é t j é t , ve­

tését marháitokkal lopva föl ne etessétek. Szántó-földei­

tekhez máséból ne szántsatok b a r á z d á k a t ; a ’ határkövet vagy kompot helyéről meg ne mozdítsátok. Más’ lyu­

k a it, lu d a it, csirk é it, zsibáit be ne k erítsétek, és el ne jegyeljétek.

Gazdálkodni pedig a ’ világon minden embernek k e l l ; csakhogy másként gazdálkodik a ’ kalm ár, másként a ’ b á ­ nyász, másként a ’ m esterem b er, m ásként a’ városi pol­

g á r , másként a’ falusi (vagy mezei) gazda. Azonban gazda-em bernek tulajdonképen mégis csak azt hívjuk, a ’ kinek fő mestersége és egész foglalatossága a ’ me­

zei gazdálkodás. A ’ falusi embernek tehát a ’ me­

zei gazdálkodásnak mesterségét kell érteni k iv á ltk é p e n , mellyet úgy tanulhat m e g , ha ahhoz már gyerm ek­

k o rá b a n s z o k i k ; ha v ig y á z , mit cselekszik az a t y j a, anyja (föltevén felölök, hogy jó gazdák). Ha pedig az atyja, anyja nem volnának jó g a z d á k , tehát azokra néz­

zen a’ g y e rm e k , kik a ’ faluban Jó gazdáknak tartatnak mindenektől, ’s azoktól tanuljon. Aztán örömest olvas­

gassa a ’ gazdasági oktatásokat a’ kalendáriom okban, könyvekben, és legközelebb ebben a ’ kézikönyvben is. „Mi­

csoda? (ezt mondja sok ember nevelve) — a’ gazdálkodást könyvekből ta n u ln i!" Igenis, b a rá to m , könyvekből: ez nem nevetni való d o lo g ; mert könyvekben van elrejtve a ’ tudománynak és bölcseségnek titka. Könyvekben ta­

lálhatni olly ism ereteket, mellyek’ bírásába tapasztalás által so h a se m , vagy igen későn jutottunk volna. Csak­

hogy meg kell választani, mi jó és elfogadható, mi nem. — A ’ kik pedig a' gazdaságot még mélyebben akarják tanul­

ni , azoknak számukra külön fő iskolák is vannak orszá­

gunkban Keszthelyen, O -V á ra lt, és Szent-M iklóson (T o - rontálban). A’ legjobb tanító mégis a ’ mezei gazdaságra

* ) Lásd: XII. r é s z : V. 8. 9.

**) Példát erre láss az első résznek elején.

(9)

G azdaságtan. 5

kinek-kinek s a já t tapasztalása és próbatételei. Kell pe­

dig tanulni a ’ gazdálkodást nemcsak férfi-gyermekeknek, hanem lyányoknak i s , mivel majd asszonyokká l é v é n , rajtok fordul ineg a' belső g a z d a s á g , és sokszor rájok marad az egész külső gazdaság i s , mikor t. i. özvegy­

ségre jutnak.

Igen á ld o tt, tisztességes és becsülendő állapot p e ­ dig a ’ mezei gazdálkodás. Sőt ettől függ az egéiz or­

szág ’ boldogsága és virágzása- Já rn a k ugyan ezzel is (mint akármelly m ás állapottal) sok terhek és nehéz­

ségek , — mellyeken azonban könnyíteni lehet o k o s s á g , ip a rk o d á s , engedelmesség és jám borság által. De sok szép örömei is vannak a ’ földmüvesi állapotnak. Ebben m aradhat az ember derék, erős és egészséges, és a ’ ter­

mészetnek ártatlan örömeiben majdnem egyedül csak ez az állapot részelteti az embert szakadatlanul. ’S aztán a ’ földmüvesi állapot egyik a ’ leghasznosabbak közöl a ’ vi­

lágon , mellyel a z é rt minden okos ember nagy becsben tart. Régenten a ’ szent p átriárkák is nem voltak e g y e ­ bek, mint pásztoremberek és mezei gazdák- H ajd a n ki­

rályok és fejedelmek sem szégyenleltek szántással, ve­

téssel foglalatoskodni. Dicső emlékezetű József k irá ­ lyunk egykor Morvaországban m aga kezével szántott , és az e k é t, mellyen szántott, máig is éltévé tartják örök emlékezetül. Országunkban az úri renden levők máig is megannyi mezei gazdák. A.’ nagy chinai c s á s z á r­

ságban pedig (Ázsiában) esztendőnként tavaszszal maga a ’ császár kimen a ’ mezőre, és ő maga kezeivel szántja a ’ legelső barázdát annak j e l é ü l , hogy az o r­

szágban ö a ’ legelső gazda. Perzsiábán esztendőnként egyszer szántó-vető emberek hivatnak össze a ’ király’

asztalához, ki őket igy szólítja meg: „Tőletek kapjuk mi táp lá lé k u n k a t, és ti védelm eztelek á l t a lu n k ; mivel tehát egymásra illy nagy szükségünk v a n , éljünk egymással mint testvérek b a rá tsá g b a n ." — Az ausztriai birodalom ­ ban is állanak főn állat-tenyésztő és más gazdasági t á r ­ saságok , mellyeknek tagjai a’ legfőbb rangú urak és m éltóságok; melly társaságoknak az a ’ czéljok, hogy a ’ gazdaságot hazánkban előmozdítsák és virágoztassák.

*) Lásd a’ XI. r., i38-dik kérdést.

(10)

6 Kilenczedik rész,

Sőt a’ melly magyar p araszt-gazda elégségei tud lenni királynak , u ra s á g n a k , várm egyének, p a p n a k , helység­

nek és házi nép én ek , az ollyan kellős lisztelelre mél­

tó ember.

P á r á s z t - d a l . A ’ paraszt a ’ derék e m b er,

Mert ö munkálja a ’ m e z ö l, Ki parasztot csúfolni m e r ,

Nagy betyárnak nevezem Öt.

S z á n t, csépel? ’s paraszt-veríték Után él egész t a r t o m á n y ; Ila parasztunk nincsen elég ,

Mit ér ipar és tudomány ? K o r á n , mikor hajnal e r e d ,

Már ö egyet jó t izzadott;

’S még pacsirta sem csicsereg, Már ő s o k a t végrehajtott.

’S mielőtt az áldott nap j ö , Már ö útjára mégyen e l ,

’S le s z - v e s z , a ’ mi h a s z n o s , k e l l ő , Fütyörézve és vig kedvvel Mindennap eszi kenyerét

V c z á n a k verítékében;

Nélküle nem Lim ánk semmit

’S minden úr lenne szükségben.

Azért nekünk a ’ parasztság Méllán nagy becsületben á l l ; Mert (szóval) hol az az ország,

Mellyet nem ö tart és táp lál?

A ’ gazdának immár mindenkor e’ hárm at kell t a r ­ tani szeme elölt, mint fö czélját minden fáradozásá­

nak, hogy tudniillik: 1) háza’ népének tisztességes eltar­

tására eleget szerezh essen ; 23 hogy megfelelhessen az a d ó n a k , és a’ közjót illető mindennemű lerheknek; vég­

re 3 ) hogy valamit hagyjon utódjainak örökségül, és f é l­

re tegyen maga számára azon e s e t r e , ha szerencsétlen­

ség é r n é , vagy nyavalyába e s n é k , vagy e lö r e g e d n é k : hogy akkor legyen neki mihez n y ú ln ia , és koldusbotra ne szoruljon.

Mikor mindened van, az ju sso n eszedbe, Hogy még szükségét is láthatsz életedbe’.

(11)

Gazdaságtan. 7

Lcgy azért előrelátó. Soha se fogyaszd ki maga­

dat egészen a ’ gabonából. M ert nem tud h ato d , ha nem következik-e rád szükség, d rá g a s á g , szűk term és, j é g ­ eső , a ’ mikor aztán a ’ félretette! jó l fog esni elővenni.

A z új gazda mindeneknek előtte tegyen szert oly- lyan f e le sé g re , ki jó h á z i a s z s z o n y legyen. M egki- vántatik pedig a’ jó h áz ia ssz o n y b a n , hogy ( a ’ férj irán ­ ti hűségen kívül) tudja a ’ gyermekeket gondosan nevel­

n i, v a rrn i, fonni, fő zn i, kenyeret sütni, a ’ házi csinos­

ságot és rendet fö n ta r la n i, a ’ cselédekre ügyelni, a ’ be­

tegeket á p o ln i, és f ő k é p e n , hogy légyen takarékos. Mert azt mondja a ’ p é ld a b e sz é d : „Nem győz a’ k a k a s olt k a ­ parni , hol nem takarítja meg a ’ jé rc z e .“

M é g is: a ’ jó gazda legyen szert d e r é k c s e l é d e k ­ r e i s, kiknek beszegődésökkor adja eleikbe a’ cselédek’

kötelességeit, mint meg van irva ennek a ’ kézikönyvnek XII. és II. részében. Maga pedig a ’ házigazda tarlsa ma­

gát a ’ cselédek elölt bizonyos tekintetben, és tudjon ne­

kik okosan p a r a n c s o ln i; de béreket előre ki ne adja. * ) Tartson a ’ jó gazda egy külön j e g y z ő k ö n y ­ v e t , mellybe szorgalm atosan följegyezze szerszám ait, főbb tetteit; aztán mikor mit vesz be, és mikor mit és mi­

re ad k i ; jól rávigyázván, hogy többet ne költsön, mint a ’ mennyit bevesz; mert másként rák ’ m ódjára mén előbb a ’ gazdasága. Ugyanabba Írhatja fel azon házi eseteit is, mellyek tetemesebb költséget k ív á n n a k , p. o. ha gyermeke szüle­

tik, ha valaki m eghal, h ázasodik, férhezmen slb.

A’ szükséges tulajdonságok egy jó paraszt gazdá­

ban im e’ következendők: a ’ dologszeretés és a ’ szor- g alm atosság, szem esség, ta k a r é k o s s á g , jó r e n d l a r t á s , józan élet, és Istenben vetett bizodalom.

1. Gazda légy munkás e's szorgalmatos.

F áradság nélkül nem adatik az embernek semmi.

Ha van s z á n tó - földed vagy m esterséged, tehát van

* ) A j á n l t a t i k e ’ tárgyban ezen é r t e k e z é s : „ A ’ c s o l é d i r e n d ­ n e k r o m l o t t s á g á r ó l " , mclly a ’ Tudományos Gyűjtemény­

ben o l v a s h a t ó , az lS 3 4 - d i k i év folyamatnak X l - d i k kötetében-

(12)

8 Kilenczedik ré sz ­

jószágod. De űzd is ám azt a ’ m e s te r s é g e t, a’ melly- ben v a g y , és élj eszeddel; mert máskülönben konyhád és kemcnczéd hideg lészen. M esterségedet soha el ne h a g y d , és az sem hagy el léged soha. A’ ki dolgozik, a n n a k van k e n y e r e ; és a ’ dolgos embernek ablakán ha bekukucsál is az é h s é g , de házába bemenni nem m er.

A ’ szorgalmatos gazdának a ’ dulók sem mennek ajta já ­ r a , mert ö az adóját be tudja keresni annak idejében.

Korán lefekünni, korán fölserkenni: ez az ut gazdag és egészséges lenni. Ki jó k o r k e l , aranyat lel. Kivált a z , a ’ ki az eke után ak ar m egg azd ag u ln i, fogja meg az eke’ szarvát maga is. A ’ mit magad m eg teh etsz, arra mást ne kérj. IJa azt a k aro d , hogy dolgaid jól menje­

nek e lő , magad láss u t á n o k ; ha azt nem a k a r o d , küldj mást. Vagy mint mondani s z o k á s: ha kell, menj m a ­ gad ; ha nem k e l l , bizd másra. É s mivel többet é r egy i n a , mint két h o ln ap , tehát:

A’ melly dolgot meglehetsz ma , Azt ne halaszd a ’ holnapra.

Sohasem szabad heverni a ’ jó gazdának, még té­

len sem. Akkor faragjon szerszám o k at, eszközöket c s in á ljo n , igazítsa épületeit, sövényeit, kerítéseit, h ord­

jon fát, kössön k o s a ra k a t, zsom bort, v é k á t , fonjon k ö ­ teleket , vagy egygyel-m ással k e re s k e d jé k , szekerez- z e n s t . c . Oh! gyermekek, milly szép v o ln a , ha ti is mindezt megtanulnátok ! mennyi pénzt és költséget meg­

takarít az ollyan g a z d a , a’ ki önmaga tud segíteni házi szükségein. A ’ szorgalmatosság azonban ki nem zárja a ’ nyugovást és pihenést- Sőt meg kell adni a’ testnek a ’ nyugodalmat, és azt megerőtetni nem kell, mert akkor több kárt tesznek g a z d a sá g u n k b a n , mint hasznot.

2. Gazda! légy vigyázó és gondos.

Szemes légyen a’ jó gazda. Ő légyen a ’ háznál el­

ső a’ fölkelésben, utólsó a ’ lefekvésben. Mindenét zárva tartsa. A’ g a z d á n a k s z e m e t ö b b e t s z e r e z , m i n t a ’ k é t k e z e . A’ gondatlanság több k á r t o k o z , mint a’ tudatlanság. Azért utána lásson mindennek- A' ki munkásaira nem vigyáz, az nekik erszényét hagyja nyitva- Ide t a r to z ik , hogy a ’ gazda minden csekélység­

re kiterjeszsze figyelmét, mert sokszor a ’ csekély­

(13)

Gazdaságtan. 9

ségnek elmulasztása tetemes károkat okoz. A ’ l o v a s k a t o n á n a k p a r i p á j á r ó l , m i v e l e l v e s z e t t a ’ p a t k ó - s z e g , e l v e s z e t t a ’ p a t k ó i s ; m i v e l a’

p a t k ó e l v e s z e t t , a ’ p a r i p a m e g s á n t u l t ; m i ­ v e l a ’ l ó m e g s á n t u l t , n e m t u d o t t n y a r g a l n i s z o k á s s z e r é n t ; m i v e l n e m n y a r g a l h a t o t t , a ’ l o v a s t a z e l l e n s é g u t ó l - é r t e é s l e v á g t a . L á t j á t o k , g y e rm e k e k ! hog y h a ez a ’ lovas ember sze­

mesen vigyázott volna a ’ kis p a t k ó - s z e g e k r e , életben maradott volna.

Névszerént még vigyázni kell a ’ mezei gazdának az id ő -já rá s ra i s , hogy m e g v á la sz sz a , mikor mit tegyen.

Mert nagy gazda az idő. Ha ez kedvez, áldás úgy lesz.

3. Gazda! légy takarékos mindenben.

Ha gazdagulni a k a r s z , ne csak szerezni tan u lj, hanem légy takarékos i s ; azaz: a ’ beszerzett javakkal úgy é l j , hogy azokból veszendőben semmi ne h ag y as­

s á k , hanem a ’ legcsekélyebb érték is megőriztessék, k i- m é lte ssé k , és csak szükség’ idején 'h aszn áltassák , — akkor is csak a n n y i , mennyi a ’ czélt fö d ö zi, kamatokra adatván a ’ fölösleget. A ’ ki nem tud szinte úgy takarí­

tani, mint s z e r e z n i : az túrja bár orrával a ’ földet, m ég­

sem hagy egy fillért is m aga után. Tarts kis konyhát, a ’ kis konyha nagy gazdaság. Könnyebb kél tűzhelyet épí­

te n i, mint egyen a' tüzet mindig föntartani. A’ k ö v é r k o n y h a s o v á n y t c s t a m e n t o m o t c s i n á l , ’s a ’ nyalánk száj koldusbotra Juttatja az embert. Hol az asszonyok a ’ ruhákat inkább vásáron v e s z ik , mint fon­

ják ; hol a ’ férfiak előbb veszik kezeikbe a ’ p alaczkot, mint a' k a s z á t, k a p á t : ott a ’ pénz a’ mint j ő , úgy el is mén- Azt h iszed, hogy egy kis jó falat é le k , egy kis czifrább r u h a , n é h a -n é h a korcsm ára m en n i, vagy vendégséget t a r ta n i: nem sokba kerül esztendőt á t ? De csalatkozol. Mert bizony: a ’ s o k k i c s i n y s o k ­ r a m é n . C s a k e g y k i s l y u k a ’ h a j ó d e s z k á n , e l s ö l y e s z t h e t i a z e g é s z h a j ó t . Tudj tehát p a ­ rancsolni s z á d n a k , torkodnak és hiúságodnak. Ide t a r to z ik , hogy az em ber ne tartson se gyerm ekszüle­

téskor nagy paszitát (keresztelési v e n d é g s é g e t), se h a ­ lál’ esetében t o r t ; — sőt se em bertort, se disznótort.

(14)

10 Ivilenczedik rész.

Egy pár koma elég ahhoz a’ szent d o lo g h o z, több már szükségtelen és fönhéjázásnak a ’ jele. A zért, ha egész faluban szokás volna is sok komát összehívni, költ­

séges paszitákat és torokot tartani: le ne gondolj v ele, és merj ellenére tenni a’ rósz szokásnak, — a z a z : taka­

rékosan gazdálkodni minden dolgodban-

Más pedig a’ ta k a r é k o s s á g , más a’ fösvénység- E r ­ ről olvassátok meg az itt következő kis elbeszélési:

Midőn Póriak nevű helységben a' templom’ építésére pénz szedetett ö s s z e : a' kiküldött szedők egy kis házhoz is é r t e k , mellynek ajtaja félig nyitva volt, ’s mellyben egy öreg ember épen akkor pörölt a ’ szolgálójára, azért, hogy a ’ kéngyertya’

végeit elhányta, ’s a ’ szeméttel egyült kisöpörte. Itt bizonyo­

san nem sokat fogunk kapni, ezt gondolták magokban. Azon­

ban csakugyan megszólították az ö reget, a ’ kit ezen zörgölödé- sénél fogva irgalmatlan fösvénynfik tartottak, ’s kérlek tőle ala­

mizsnát az említett végre. Tétovázás nélkül felnyitotta az al~

máriomot, kivette ers zényét, és száz tallért adott. Elbámulván a ’ szedők ezen bőkezűségen, egyenes szívvel megvallottak neki, hogy semmit sem reményleltek tő le, mivel az elvetőit kéngyer- lya-darabokért olly igen porolni hallották. „Uraim! mondá az ö re g , én különös módon gazdálkodom; kímélem is , ki is adom a ’ pénzt; kímélem annak idejében, hogy mikor szükséges, lé ­ gyen mit adnom. De dicsekedhetem azzal, hogy az én házam­

hoz dúló még sohasem jött.“

t

4. Gazda! tar/s jó rendel mindenekben.

Minden dolognak lelke a ’ jó r e n d ta r tá s : a ’ mi még egy igen szükséges tulajdonsága a’ jó gazdának. Miben áll tehát a ’ gazdaságban a’ ren d tartás? A b b a n , hogy minden személynek a ’ háznál ki legyen szabva az ö fog­

la latossága , hogy minden annak idejében menjen végbe, a ’ legszükségesebb leg elő b b , — hogy minden e s z k ö z , szerszám, bútor éjjel-nappal a’ maga helyén álljon, vagy ha onnét clvétetik, ismét oda visszatélessék pontosan, hogy igy rá lehessen vigyázni, benne k á r ne e s s é k , és hogy mikor az ember valamit k e r e s , egyszerre rá lehessen a k a d n i, és ne kelljen a’ keresgéléssel, lu d a - kolással a ’ drága időt vesztegetni. Az illy rendtartás­

(15)

Gazdaságtan. 11

hoz pedig még gyermekeknek is szükséges korán hoz­

zászokni, hogy r u h á ik a t, könyveiket és játékaikat ök is mindig bizonyos helyen tartsák- A’ cselédeknek a ’ ke­

zeikre bízott szerszámokat szám szerint kell á ta d n i, és lölök elő is kérni. Jó azokat meg is bélyegezni.

5. Gazda! féld az Isteni, és bízzál benne.

Mindezen szép tulajdonságához a ’ j ó gazdának j á ­ ruljon végre az isteni félelem, az á h íta to s s á g , imádko­

zás és Istenben retett erős, de nem vak bizodalom, hogy ö meg fogja áldani a ’ jám b o r gazdaembernek fáradozá­

sait. Aztán a ’ nyugott elm e, mikor öt olly szerencsét­

lenségek é r i k , mellyeket nem ö maga okozott. Áldásán Istennek válnak el mindenek. AJ m unka és az im ádko­

zás, ez a ’ két kincs-hordó szekere a ’ keresztyén gazdá­

n a k , mellynek egyikén az áldást a ’ mennyből alá, a ’ má­

sikán a’ földből fölhozhatja. Hogy az embernek nem le­

het magát elbizni g a z d a g s á g á b a n , a rró l ezen elbeszélés fog nektek adni bővebb fölvilágosítást.

Egy bizonyos i f j ú , gazdag szülői lévén , igy gondolkodott m agában: biszen elég pénze van az atyám nak, mi szükségem volna tanulni ? így tehát tudatlanságban és ostobaságban nőtt fel. Minekutána az atyja meghalt, rá szállott az egész jószág Ekkor goromba és kevély le lt; azt cselekedte, a’ mi eszébe ju ­ tott. Mindig igy gondolkodott: elég pénzem v an, és igy soha­

sem lehet semmi bajom. Minden ember haragudott rá 's gyű­

lölni kezdették őt. Midőn egykor v erekedett, azt reményiette, hogy a’ rá esendő büntetés alól pénzzel kiszabadíthatja magát.

De a ’ biró a ’ törvény’ értelme szerént mindenek’ láttára meg­

vágatta , és nem vette el tőle a ’ pénzt. Mivel pedig semmit sem tanult, a ’ mi által élelmét kereshette volna, hanem csu­

pán a ’ készet kellett költenie, ugyanazért az csakhamar elfogyott.

Az ember nagy szegénységbe e se tt, ’s végre mások’ ajtaja előtt koldulással kellett kenyerét keresnie.

Ne bizakodjál pénzedben és gazdagságodban, mert ez által csak vétkekbe eshctel és gyalázatra juthatsz.

A’ ki csupán csak g a zd ag ság ra támaszkodik, az semmivé lészen, ’s nyomorúságra j u t ; az igazságosak pedig sze­

rencsések lesznek. így gondolkozzál n é h a : milly köny- nyen elvesznek e’ világi a v a k , milly sokan voltak g a z ­

(16)

12 líilcnczcdik rész.

d ag o k , ’s végre mégis szegényül hallak meg! Sokan l ü z , víz , h áb o rú , drágaság és más szerencséllenségek által jószágaiknak nagy részét elvesztették, sokakat az álnok a d ó s o k , vagy az elfajult fiák lettek koldusokká.

Mi lehet bizonytalanabb a ’ világi kincsnél j Szerencsések m in d a z o k , a’ kik az Istenben b í z n a k ! Legnagyobb gaz­

dagság a z , a ’ mit tanultál. Azt sem tű z , sem v iz, sem ellenség el nem ragadhalja tőled.

Más elbeszélés a' m ag y ar históriából:

Bars vármegyében a ’ mai Uj-bánya nevű városnak hajdan gazdag aranyhegyei voltak. A' dolgozóknak a ’ ruhájokra ra ­ gadott por engedtetett át bér gyanánt. Ezen kiviil a ’ királyok is sok jót tettek ezen város’ lakosaival. Miért azok elhízták magokat meggazdagulásukban , nagy fényt és pompát ű z te k , a 1 bányákban dombéroztak, vendégeskedtek, Istenről elfeledkeztek.

Végre egy vendégség’ alkalmával a ’ bánya bedőlt, és 400 em ­ bert ott szorított, úgy hogy az embervér több napig folyt a ’ lyu­

kakon. És az aranyérre sem akadtak rá többé soha.

Igen jó volna, ha minden falusi gazda az ö ga z d a sá ­ g a melleit még valamely kézi mesterséget is t u d n a , és azt a ’ külső m unka’ szüntérel gyakorolhatná, — mint cselekesznek a ’ lótok és n é m e te k , sőt némelly úri szü­

lök is megtanítanák gyermekeiket valami szép kézi m es­

te rsé g re .

Hlyen jó gazdák legyetek ti i s , édes gyermekeim!

ak k o r boldogok le sz te k , és ezt m ondhatjátok:

Ha lesz egy kis házain és néhány földecském,

’S e ’ mellett jó dolgos, hiv feleségecskcm;

Egész boldogságom meglesz e ’ világon, Nyugszom, mint vig madár a ’ zöldelő ágon.

MÁSODIK S Z A K A S Z . A' házi vagy belső gazdálkodásról.

M i a’ belső házigazdálkodást i l l e t i , az nagyon sok és különféle tárgyakra kiterjesztendő. Kell az em­

bernek gazdálkodni m in d e n é re !: p énzével, kenyerével,

(17)

Gazdaságtan* 13

f á j á v a l , s ó já v a l, zsiradékéval, g y e r ty á já v a l, épületé­

v e l, tak a rm á n y á v al, r u h á z a tá v a l stb.

1. P é n z e d d e l úgy gazdálkodjál, hogy ne azt vá­

sárolj rajta, a’ mi kellene, hanem csak azt, a’ mi nélkül el nem lehetsz. C s a k a z t v e v e g e s d , a ’ m i n e m é p e n s z ü k s é g e s : m a j d k é n y t e l e n l é s z e s z e l a d n i , a ’ m i n é l k ü l e l n e m l e h e t s z . Aztán semmit se vásárolj (ám hacsak leh et), és semmit se s z e r e z z , hacsak mindjárt ki nem fizetheted az árát.

Mindjárt kész pénzzel fizess, ha veszesz. Végre adós­

ságot ne c s i n á l j ; ha pedig c s in á ls z , előre már kiszá­

m o ld : megfizetheted-e vagy s e m , és miből, hogyan, mi­

k o rra ? Az adósság’ lefizetésének ideje nagyon r ö v i d , és a ’ hitelező mindenkor jobb emlékezettel b í r , mint az adós. T u d já to k - e , kinek van kevesebb a’ semminél? a n ­ n a k , a ’ kinek sok adóssága van. M e n j i n k á b b v a ­ c s o r a n é l k ü l a z á g y b a , m i n t s e m a d ó s s á g ­ g a l k e l j f ö l a b b ó l . Az adósság együtlvándorol a’

h a z u g s á g g a l, és az embernek elveszi a ’ bátorságát és jó e rk ö lc s é t; m ert: a z ü r e s z s á k n e m á l l h a t t a l p o n é s m e r e v e n . Általában úgy költs a ’ pén­

zedből, mint a ’ véredből- A k a rjá to k -e tudni a’ pénz’ be­

c s é t ? K ölcsönözzetek, és kérjétek vissza kikölcsönzött p é n z e te k e t; majd t a p a s z ta ljá to k , könnyen megkap­

já to k - e azt vagy nehezen. — Ide tartozik még az i s , hogy pénzeteknek jól gondját viseljétek, kivált a ’ papi­

ros p é n z n e k , hogy el ne szakadjon vagy kis gyermekek’

kezébe ne kerüljön. Ha summásan van a ’ háznál p é n ­ z ed, azt ne fittogtasd, se idegenek’ szeme láttára p é n z -

(árocskádbe ne nyulkálj.

2. L i s z t e d d e l úgy gazd álk o d ó i, ha belőle képe- sint vé sz e sz , és jó l gondját viseled, a z a z : tisztán ki­

söpört lá dába teszed, ezt szellös, száraz helyen ta rto d ; gyakran a ’ lisztet m egforgatod, hogy meg no molyosod- j é k , és dohos ne legyen. Molyok ellen jónak tartják a’

lisztet vászonruhával l e t a k a r n i , és a ’ ruhát fölül egy kevés sóval behinteni; de legbizonyosabb szer a ’ molyo- sodás ellen a z , ha a ’ lisztet m indjárt, mikor a ’ malom­

ból m e g jő , ládába el nem teszszük, hanem előbb kite­

rítve jól m egszárogatjuk, m egszitáljuk és a ’ csomókat benne szétdörzsöljük. Egy személyre esztendőt át hét mérő gabonát szokás számítani, Beörleni egész észtén-

(18)

14 Kilenczedik rész.

döre legjobb mártiusban. Hát azt t u d j á t o k - e , hány­

féle lisztet szokás őrletni a ’ malomban?

3. K e n y e r e d d e 1 úgy gazdálkodói, ha kelletén k i- viil nem fo g y a sz to d , ha cselédeidnek is bitangolni nem engeded; ha egértől, penésztől, fagytól m e g ő rz ő d , h a minden morzsáját megbecsülöd és héját is el nem hányod- De a ’ legfőbb dolog a ’ k enyérrel-gazdálkodás körül a z , hogy a’ kenyér mindenkor jól készítessék. A’

jól sült kenyér a’ háznak czím ere, és a ’ gazdasz- szonynak legszebb dicsérete. Hogy tehát jó kenyered l e g y e n , tartsd meg a ’ következendőket.

Jegyezd meg mindeneknek előtte, hogy: h a c s a k le h e t, kenyérnek mindenkor rozsot őrless in k á b b , mint másféle gabonát- M ert a’ rozslisztből válik a’ legegész­

ségesebb és legtáplálóbb k e n y é r , — csakhogy a ’ lángját ki ne vetesd.

Minden gabonát p e d ig , mellyet kenyérnek s z á n tá l, minekelőlte malomba v in n e d , no resteld jó l megtiszto­

gatni az olly magvaktól, mellyek az egészségnek árta l­

m a s o k , sőt kész m é rg e k ; miilyenek az a n y a r o z s , k o l- dustelü és az üszög. E ’ végeit a’ gabonát meg kell ro s ­ tálni, aztán meg is mosni, nagy edényekben jól fölkever- g e lv é n : a ’ mikor aztán a ’ rósz magvak mind külön vál­

n a k , fönt úszkálnak, és azokat le lehet szedni a ’ jó g a ­ bonáról.

Kenyérsütéshez gondoskodjál e l ő r e , hogy minden­

k o r fris kovászod (sütni v a l ó d , savanyu tésztád) legyen.

Yégy aztán ki a ’ lisztes ládából annyi zsombornyi lisz­

t e t , a’ hány kenyeret sütni akarsz. Ezt tedd teknőbe.

Téli i d ő n , vagy híves őszi ’s tavaszi napokban a’ sütés előtt jóval előre kirendeld a ’ meleg s z o b á b a , és kever- g e s d , hogy a’ liszt átm elegedjék, és hideg ne legyen.

Ekkor tedd meg a ’ kovászt langyos v iz z e l, mellybe egy kis sót vetettél. Megkelvén a ’ tett kovászos té sz ta , ele­

gyítsd össze és dagaszd meg vele az egész kenyérlisz­

tet langyos melegségü vizzel, mellybe sót olvasztottál el (minden kenyérhez egy kis maroknyi sót számlál­

ván). Azonban a ’ kemenezét csak f ü te s d , hogy mire a ’ kenyértészta m e g k c l, és kenyereket szakasztani k e l l : akkorra a’ kemeneze is meg legyen fülve. De hogyan tudhatod m eg , mikor fült meg jól a ’ kemenezéd? Arról tudhatod m e g , ha feneke fejér; vagy pedig igy próbáld

(19)

G azdaságtan. 15

meg azt. Hints a’ kemencze5 szájába egy maroknyi lisz­

tet, ha az tüstént m eg v eresed ik , akk o r jó l mcgfült a’

kemenczéd; ha fejéren m a r a d : még több fiités kell n e ­ k i ; ha pedig m eg fek etü l: tehát fölösleges a ’ hévség, és akkor a ’ kemenczét hűteni kell, Minekelötte a ’ kenyeret bevetélnéd (b e ö lte n é d ), megvizesített pemétlel jó l ki kell a ’ kemenczét p e m e te ln i, vagy még a ’ beöllendő k enye­

reket is megvizezni. A’ bevetélt kenyér ha 4 fontos, egy óráig m aradjon a ’ k e m e n c z é b e n ; ha több fo n to s, m ás fél vagy két óráig. Kisülvén a ’ k e n y e r e d , ne hütsd meg hirtelen, hanem lass?nként. E ’ végre fektesd le a’

kenyereket domború felökre valamelly á g y r a , és k öny- nyüden takargasd be.

Miképen viheted v é g b e , hogy a’ kenyér rtieg ne penészesedjék? Mikor dagasztasz, elegyíts a ’ tésztába egy kevés gyönge Ingót i s , — hat kenyérhez egy mesz- szelyt számlálván. Ez nem ált az egészségnek, a ’ ke­

nyeret pedig nem hagyja megpenészesední. Ugyanazt viszi vcgbe az i s , ha örletéskor babot keverünk a’ ke­

n yérnek való gabona közé: egy összes maroknyit min­

den egy fél mérőhez (vékához). Azonkívül j ó , ha egy­

szerre nem sütsz igen sok kenyeret, és azt szellős he­

lyen tartod.

E gyébiránt a’ kenyérsütésnek többi m e ste rsé g é t, hogy p. o. mi módon kell csinálni jó sütni-valót, hogyan kell lenni a ’ kovászt, sz a k a sz tá st, meddig kelljen da­

gasztani s tb ? majd otlhon tanuljátok meg ti ly ány­

gyermekek : voltaképen édes anyátok-aszszonylól vagy a ’ jó sütőktől, és mulattassátok meg magatoknak. Azok­

tól látásból még többel is fogtok (annlni a ’ kenyérrel való g a z d á lk o d á s ró l, mint e’ kézikönyvetekből *). Kovász helyett a’ finomabb lisztsüteményekhez serélesztöt, kom- ló s - k o r p á t, a ’ czukor-siiteményekhez to jást, a ’ mézes bá­

bokhoz (sitiihez) hamusót szokás venni.

De hát ha kicsirázott gabonád v a n , mi tevő légy a k k o r , tudvrn a ? t , hogy kicsirázott gabonából enni na­

* ) Gazdasszonyaink’ számára írott jeles értekezést a ’ kenyérről és kenyérsütésről olvashatni: Tudom. Gyiijtem. 1817. VI.

köt.; — IlfTai Vándor 1 835-re; és F;'lérlf;r 1835. 2. szám, és 160. lap.

(20)

16 Kilenczedik rész.

gyón ártalm as az egészségnek, és számtalan sok ve­

szedelmes nyavalyának lészen o k a , kivált a ’ gyerm e­

kekre nézve? A’ kicsirázott gabonával következendőké­

pen kell b á n n i , hogy belőle egészséges kenyér v á ljé k : mindeneknek előtte jó l ki kell az olly gabonát szárítan i, cs Cha lehet} tavasznak előtte nem is kell azt kenyérsü­

tésre fordítani. Ha pedig vele várakozni nem le h etn e, tehát más módot kell keresni a ’ kiszárításban. Lisztjét is szellős helyen kell ta r ta n i, és mikor sütéshez készí­

ted , akkor meg különösen is a ’ kályhánál meg kell szá­

rítani. Továbbá a ’ csirás gabona’ lisztjéhez sütéskor egy h arm ad-résznyi árpalisztet kell keverni- A’ k o v á sz - tevéskor kevesebb vizet kell venni, mint a ’ j ó liszthez.

A ’ kovász is erősebb le g y e n , mint m ásk o r; só is több té­

tessék bele. Köményt is jó bele. tenni- A’ kenyereket kisebbekre kell szakasztani, mint egyébkor. A’ fris é - ben készült kenyeret melegen enni sohasem e g észség es, de az illyen kenyeret épen nem. — A’ dohos gabonát viszont úgy teheted j ó v á , ha forró vízzel leö n tö d , úgy hogy a’ víz a’ gabonát befödözze; hagyd ra jta meghűlni ar* vizet, azután szűrd l e , és szárítsd meg cserényen.

És így

A’ mi romlott és hitványság, Tegye jóvá az okosság.

Lehet sütni b u r g o n y á s k e n y e r e t i s , mellynek legjobb és legokosabb készitésmódja im e z : megtevén eslve a ’ kovászt, mint eg yébkor, és reggelre k e lv é n , főzz meg egy vas-fazéknyi burgonyát szépen m egm osva, cs e’ végre az öregét és lisztesét válogatva. A’ meg­

főtt burgonyát bőrétől megfosztván, törd át sü rü szi­

tán. Most dagaszd bele a’ kovászos tésztával megegyc- litendő egész kenyértésztába. Annyit dagaszsz pedig be­

l e , a ’ mennyit a ’ liszt és tészta bevesz. De vizet hozzá tölteni nem szabad eg y csöppet i s , és a’ sót i s , apróra m e g tö rv e , csak úgy hintegesd el a ’ dagasztás közben.

A ’ burgonyás kenyér-tészta illyenforrnán sokkal k e m é ­ nyebb fog l e n n i , mint az egyébként dagasztott tészta.

A’ ie m e n e z é t is erősen meg kell fűteni, mert a ’ b urgo­

nyás kenyér nagyobb meleget és erősebb sülést kíván , mint a ’ puszta lisztből sütött kenyér. Ha són kirül egy kevés kömény-magvat is hintesz a ’ té s z tá b a , a' burgonyás kenyér annál kedvesebb izü lészen, — íg y kell tehát süt­

(21)

Gazdaságtan. 17

ni egészséges burgonyás kenyeret. Az asszonyok s o k - réleképen készítik azt is , de nem helyesen. Ti a z é r t , kedves lyányaim ! ha valaha magatok kezére juttok, a ’ k e ­ nyérsütés körül ahhoz tartsátok magatokat, a ’ mit ezen könyvetekből tanultatok.

Különös nemei a ’ kenyérnek a ’ prófunt és a ’ czvi- b a k , vagy tengeri kenyér. Amazzal élnek a ’ közkato­

n á k , emezzel a ’ tengeri hajós utazók. Egy személyre eg y -e g y nap ra két fontot szokás számlálni mind kato­

náknál mind cselédeknél.

4. A ’ s ó v a l is úgy gazdálkodói, ha belőle keve­

set v e s z e s z , é s azt száraz helyen t a r t o d , nehogy elol­

vadjon. Aztán sót Chacsak lehet) nem fontonként, h a ­ nem nagyobb mennyiségben kell b e v á sá rla n i; nem is zsidóktól és kis boltosoktól, hanem a’ királyi sóházak­

tól. Nagy szaporája lészen s a v a d n a k , ha azt langyos vizben — több napig benne állni hagyván — egészen felolvasztod, és m egszűröd, és ezzel a ’ só-vizzel sütsz, főzesz. Számláltatik pedig só esztendőnként egy személy­

re ( a ’ baromtartást és gazdaságot is hozzá tudván), tizen­

két font.

5- T ü z e l ő - f á d d a l úgy gazdálkodói o k o s a n , ha azt ugyancsak apróra felvagdalod, és csak akkora tüzet ra k s z , mekkora a’ le konyhádra elmulhalatlanul szüksé­

g e s ; — továbbá, ha akkor mosasz, mikor a ’ főzéshez úgy is kell fát égetni a ’ tűzhelyen; ha téli időn a ’ kályhában főzesz, a ’ mit le h e t; ha házad körül és mezőn mindent m eggyüjtesz, valamit tüzelésre h a sz n á lh a tn i: t u s k ó k a t, m á k sz á ra t, kórót stb- F á t é g e t n i , p é n z t é g e t n i : ezt mondja a ’ példabeszéd. Uefütölt szobában a ’ meleget igen tartóssá lehet t e n n i , ha kályhádat téglával jó m agasra körül megrakod- íg y tesznek a ’ hollandi p a ­ rasztok. — T i gyermekek , hadd halljam , beszéljétek elő, hogyan kell tűzhelyen, kályhában és kemenezében stb ham arjában és okosan tüzet r a k n i? Hadd lá ssa m , valljon ezt a ’ szükséges munkát é r tite k - e ? — Mikor a ’ tűzre tett nedves fa sustorog és zuhog, ezt szokták mon­

da n i: a’ tűz h arag szik ; mit mondasz ehhez? miért susto­

ro g tehát, az a ’ fa ?

6. A’ g y e r t y á v a l gazdálkodás azt hozza m agá­

v a l , hogy a ’ háziasszony tudjon j ó gyertyát m ártani:

a ’ mit igy vihet v é g b e .. Bélhez végy felét leafo n alat,

KÉZI-KÖNYV. II. B

(22)

18 Kilenczedik rész.

felét pamulfonalat, mellynek szép simán fonottnak kell lenni. Se igen t á g a n , se igen szorosan ne sodord A’

megsodrott beleket áztasd meg erős b oreczelben, és sz á ­ rítsd ki j ó l : mi aztán a’ gyertyának füstölgését és b ű ­ zét elveszi. A ’ máriás elölt még a ’ beleket meg kell h úzkodni, viaszból és faggyúból összeolvasztott keve­

rékkel. F aggyút leggazdaságosabb úgy v enni, hogy egy h a rm a d -ré sze legyen m a rh a -fa g g y u , két harm ada ü r ü - vagy birkafaggyu. Legjobb pedig mindenből a ’ vesefaggyu. Ellenben a’ régi faggyúból és a’ döglött marhákéból nem lesz jó gyertya. Mártás közben a ’ gy er­

ty a vizbe ne é rje n , mert különben serczegő lesz. A ’ kész gyertyákat azlán nem felaggatva kell eltenni, ha­

nem zsupszalm ára lefektetve. Gyertyaégelés közben azt jegyezd m e g , hogy nagy hamvat neki soha ne h a g y j, m ert az .szerfölött sietteti elfogyását.

7. É p ü l e t e i d d e l úgy gazdálkodói, ha rajok gon­

dot v i s e l s z ; esztendőnként legalább is egyszer a ’ falakat besározod és bemeszeled. A z lá n , ha minden kis h a s a - dékot tüstént b e d u g s z , b efo llo zasz, és elejét veszed a ’ romlásnak- — Épületnek való fákat télen kell le v á g n i, hóid’ fogytán. — A’ vásárlandó fenyöszálfát megpró­

b á l n i , ha belül é p - e vagy n e m , imigyen kell. Egyitek ta rtsa fülét a ’ fának végéhez, épen a ’ centrumhoz ( k ö ­ zös közepéhez); másítok pedig a ’ fának túlsó végét üsse meg gyöngén kulcscsal; ha jó és ép a ’ szálfa, általhal—

l i k , — habár 00 lábnyi hosszú volna is az.

8. T a k a r m á n y o d d a l ( a ’ szüleséggel) úgy gaz­

dálkodói, ha minden barom az ö eledelét bizonyos m ér­

tékkel kap ja, és azonfölül többet nem k a p ; mivel egyéb­

ként azt csak elgázolja, és a ’ takarmány idő elölt el­

fog y v án , azt pénzen kell vásárolnod. Mire nézve a ’ szé­

n a - , szalm a-kazalok és boglyák jó rendben és ta k a ré ­ kosan t a r t a s s a n a k , és a ’ házi állatoknak porcziószámra adassék ki az eledel. — Ugyde mihez tartsam magamat annak m e g b irá lá sá b an , hogy mellyik barom nak m ekkora porcziót a d ja k ? A’ végett im ezt a ’ szabályt vedd zsin ó r- mértékül. E g y 24 órányi id ő re , mindenik egy mázsás élő állati testnek táplálására 2 fontnyi sz é n a , vagy 8 fonlnyi zöld takarmány számiltatik. Szemmértékkel azlán biráld meg ö k rö d e t, l o v a d a t, hány mázsás l e h e t , és a ’ szerént rendeld ki a’ porcziókaf.

(23)

Gazdaságtan. 19

9. R u h á i d d a l úgy gazdálkodói, ha azokat megkí­

méled, megfollozod, és csak a ’ magad sorsához illő, minél egyszerüebb ruhát viselsz mindenkor. Tudjátok-e pedig azt a’ m esterséget, miképen kell végbovinni, hogy a ’ ruhán sohase kelljen nagy lyukat befoltozni? íme meglanillak a r r a titeket. Foltozzátok be a ’ ly u k at, mig még kicsiny: igy el lehet kerülni az ú j ruhának szerzé­

s é t , és sokáig lehet huzni avult öltözetünknek tartóssá­

gát. Aztán azon legyetek, hogy m agatok termeszszétek ki ruházatotokat. Mert a ’

Magaszőtt ’s font öltözet Legszebb paraszt viselet.

A’ ki olly dolgokat v á sá ro l, mellyeket maga is m e g c sin á lh a tn a , az önmagát lopja meg. A* vásáron vett ing és gatya olly nem jól áll parasztoknak, mint az úgy kölcsönözött ruha. J o b b , hogy legyen szántófölded a ’ m ezőben, tehened és ökröd az istá lló b a n , pénzed az e rs z é n y b e n , minthogy a ’ húszasok a ’ h á t a d o n , vagy a ’ forintok a ’ nyakadon legyenek. Az öltözetben való paj- kosságot és pompát szegényeknek kerülni kell, mint a' p e s ­ tist- Mert az olly szemtelenné teszi az embert, mint a ’ koldus.

Ha egyszer t. i. vásárlottál magadnak egy szép darab r u h á t , még más tizet is kell venned h o z z á , hogy rajiad minden öszzeillő legyen. Szegény a’ gazdagot soha ne majmolja. A’ mit ha mégis cselekedni valaha kedved j ö - n e : emlékezzél m eg am a’ békáról a ’ mesében, melly lel- fuvta m agát, hogy akkora le h e sse n , mint a ’ mellette legelő b ik a , és halálra repesztetle magát. _— A ’ k e - vély fölüstökömöz bőség g el, vacsoráz szégyennel és

gyalázattal.

Ti a n n a k o k á é rt, kedves fiaim! és lyányaim ! ha majd nagyok lesztek is , mindenkor egyszerűen r u h á z - kodjatok, és a ’ nemesi r e n d n e k , az u r a k n a k , a’ g a z d a ­ goknak és városiaknak módis öltözeljeiket utánozni soha ne vágyjatok.

I

Bezzeg rászedettek egykor a ’ családi lyányok az illyen czif- ra módizással. Ez egy ollyan paraszt falu, melly a ’ körül­

fekvő sok nemes helység között egyedül maga á ll, mint sze­

gény jobbágyfala. A’ lakosok, ö kegyelm ük, a ’ ruházat- B *

(24)

20 Kilenczedik rész.

bán épen úgy akartak t e n n i , mint kürülöttök látták a ’ n e ­ meseket és úri rendeket, liogyan tesznek. Kivált az aszszonyok és lyányok elkezdtek mód nélkül czifrálkodni; a ’ redős pen- del helyett drága karlonszoknyákat vásárlottak, nyakukra selyem-kezkenőket és gyöngyöket aggattak, fejökre bodros fej- kötőket tettek. Fels ő-ruha volt rajtok tarka - b a rk a , de alul nem volt szép fejérruhanemüjök; hanem egyik ing a ’ t e s ­ te n , másik a ’ kerten. — Eleintén tetszettek a ’ férfiaknak ezek a’ szép czifra pillék körülöttük" De meghallották, hogy a ’ pompázó falukban mennyi sok jó gazda elpusztult: hogy az adót fizetni nem tudták, fülig ültek az adósságban, végre ek- szekválták m indenüket, és örökségüktől megfosztatva bujdosók­

ká lettek. Tehát a ’ családiak csakhamar észrejöttek. És hogy a’ gonosz dolgot mindjárt kezdetében elfojtsák, — im ezt a' derék fortélyt gondolták ki. Házasuló ifjaiknak eleikbe a d t á k , melly igen sokba kerül a’ pompára vágyó feleségnek tartá sa , — hogy úgy a ’ gazdaságot soha meg nem győzik , ha nálok tovább is úgy tesz az asszonyi n é p , a ’ mint már egy idő óta kezdi. Mire összebeszéltek a' legények, és megfogadták egymás közölt, hogy egyik sem fog soha megkérni ollyan lyányt, a ’ kinek öltözetében csak egy darabka lesz is valami, a ’ mit nem maga állított e lő , és hogy inkább más faluba fognak házasodni, hol még nincsen semmi p om pa, mintsem a ’ magokéba: — ha a ’ lyányok fel nem hagynak a ’ pompázással Továbbá arra is megeskiidtették egy­

mást , hogy eljegyzett mátkájának egyik se móringoljon többet negyven forintnál, se ne csináltasson neki ollyan jegyruhát, a’

melly öt forintnál többe kerüljö n, és menyasszonyi ajándékul in - káblf egy tehenet vagy juhot küldjön neki, mint gyöngyöt, vagy más csecse-becsét. Ezt határozták meg alaltomban a ’ legények.

De mivel némellyek közölök jegyben is voltak már a k k o r: azok tehát kibeszélték titkon az egész dolgot mátkáiknak, és kérték őket szeretettel, hogy magokat a ’ szerént alkalmaztatnák; — é rt é ­ sükre adván egyszersmind n ek ik , hogy abban az ő végzésükben igen jó czél volna elrejtve. Mert ha a r r a , Isten segedelme á l t a l , rá mehetnek : sohasem látnak olly sok szükséget egész házassági életükben. Ezt hallván a ’ családi lyányok, igen könnyen rá vették magokat; ismerőseiknek is azonnal kibeszélték a ’ dolgot: a ’ mi­

ből csakhamar az lett, hogy lassanként hagyogatlák a ’ bodros fe j- kötő t, a ’ selyemkezkenőt, a ’ kartonruhákát; és alig tölt bele

(25)

G azdaságtan. 21

két esztendő, már a ’ lyányok egészen a' magok vásznából ké­

szült és föstetett ruhákban jártak. Végre az asszonyok is els zé- gyenlették magokat a ’ cztfra ruháb an , ’s azokat egyénként elh a- gyogatták. És mivel mind az asszonyok, mind a ’ lyányok azon kezdtek egymás között ve rs enyezni, mellyik kaphasson fel jobban a ’ férfiak előtt: tehát mindenik azon iparkodott, hogy minél szebb és vékonyabb vásznat fonhasson ; és mind magát minél csino- sabban vis elh esse, mind a ’ h á z a t , konyhát és minden házbeii ’s konyhabeli eszközt minél tisztábban tarthasson. Honnét a ’ ta­

karékosság , mindenüknek tiszlán-tartása olly nagy divattá lelt a.

családiaknál, hogy azt gyönyörűség volt nézni. A’ pénz a ’ háznál jobban megmaradt, több húst e h e t t e k , több bort ihattak, mint az­

elő tt; erő sek , pirosak voltak, és mind a ’ porcziót (adót) meg tudták fizetni, mind pedig a ’ magok szükségeire is maradt pénzök.

A’ czifraság nem ad észt és méltó ság ot, Mert sokszor czigány is hord veres nadrágot.

A’ melly asszony maga sző, fon háznépének, Semmi híja sincsen szép öltözetének.

10. J ó e c z e t e t is a ’ gazdasszonynak magának kell tartani a ’ háznál mindenkor. Eczetet készíteni lehet ugyan gyümölcs’ levéből is; de az igazi és legjobb eczet csak borból válik. Hogy tehát eczeted legyen, és az t a r ­ tósan elálljon: sz ü k sé g , hogy annak jó ágyat (s ö p r ű t, aljat) készíts. Az eczetágy’ készítésének számtalan sok­

féle módja vagyon. A’ legegyszerüebbek közöl való p. o.

im ez a ’ mód. Nyers lencsére — nem pörköltre — tölts kész linóm erős boreczetet; és ez iay álljon három na­

pig , azután tölts hozzája felforralt ó bort. Mikor hülni k e z d , önts még bort rá Rázd meg jó l mindennap. K i- lencz nap múlva megérik. M ikor aztán lefogy az ágyról az eczet, töltsd fel ó vagy uj b o rra l; és igy folytatha­

tod több esztendeig. Hogy pedig az undor ázalékfér- gek eczetedben meg ne teremjenek: légy eczetedbe — különösen az á g y b a , mikor készíted — néhány fekete borsmagvat. Tartani kell pedig ez eczetet mindig szá­

raz és meleg helyen- — A’ gyárosok nagyában az ecze- tet erős pálinkából és vizböl készítik.

11. V égre még fontos czikkelyo a ’ belső gazdálko-

* dásnak a ’ fo n á s , szövés és szó v al: a ’ h á z i v á s z o n ­

(26)

22 Iiilenczedik rész.

n a k készítése. Tehát kendert, *) lenti sőt gyapjút is fon­

n i : korán meg kell tanulni a ’ lyányoknak; és pedig úgy, hogy a’ rokkát (guzsalyt) necsak mindig ugyanazon egyik lá b u k k a l , hanem felváltva mind a’ két lábokkal hajthassák. Nem volna pedig szégyen a’ fonást férfiak­

nak is megtanulni és téli időn g y a k o ro ln i, mint ez szo­

kásban van a ’ németeknél és tótoknál- Fonás körül im ezeket kell megtartani. Szépen meglépve és rendes r é te ­ gekbe összetekercselve kösd fel a ’ kendergyiirelet ( a ’ rokkát) és rétegenként húzkodd is le. Rokkakereked zsinege se igen tág, se igen feszült ne legyen. A’ fonal’

nedvesítéséhez ne nyálat használj ( a ’ mi árt az egész­

sé g n e k ) ; de ne is puszta vizet: hanem s e r t , szappanos vagy gummis vizet. Míg az orsón kevés van, lassan hajt­

sad a ’ kereket; de minél inkább szaporodik a ’ fonál, annál gyorsabban tipord a’ nyomalékot. A’ kapcsot m in­

den hatvan fordulat után más lyukba d u g d , és a’ k a ­ p o c s-a lja k a t soha n a g y ra ne fond; mert egyébként a ’ fonál motólázás közben az orsóról ledül és elveszelödik.

Aztán fonásról szemedet sokáig elfordítva ne t a r t s d , se a ’ rokkáról gyakran ne futkározz. A’ megszakadt fonalat jó l összeragaszd és jól összesodord.

Az orsókon álló fonalat aztán matólára fel kell gom­

bolyítani. A’ matóla (ásp a) legjobb, ha egy röf hosszú­

s á g ú , mellyen egyszeri egcsz kerülő (esz egy s z á l a t ; 320 kerülő vagy 120 szál pedig tesz egy k ö t e t e t . Ezen 120 szálat a’ fonál-malólázás közben igeszámra is szokás számlálni- E g y i g e tudniillik a n n y i , mint 3 szál, és igy mondd m eg : hány ige lesz egy kötelet? — E gy darab fonálba matólázhatni annyi kötetet, a ’ meny­

nyi tetszik; p. o- vékonyabból ö lö t, h a to t; vastagabból h á r m a t , négyet- Minden egy darab fonált egy külön g o m b o l y a g b a kell felgombolyítani! előbb a ’ fonálda­

ra b o k a t szépen megszapulván, és jól megszárítván. M in ­ den c g y -eg y gombolyagból egy röf vászon kerül.

A’ gombolyagban levő kölelek’ mennyiségéhez ké­

pest a ’ vászon vagy keskenyebb lesz és d u r v á b b ; vagy szélesebb és finomabb. És e’ szerint neveztetik el a’ v á ­ szon nég y esn ek , ö t ö s n e k , hatosnak, hetesnek, nyolczas-

* ) Ennek nemei a’ gyáratásban : s z á l a , szösz (levont kócz) , csöppü.

(27)

G azdaságtan. 23

n a k , vagy mindeniket kélszerle v év e, nyolczasnak, tí­

z esn ek , tizenkeltősnek, tizennégyesnek, tizenhatosnak.

Ha p. o. egy darab f o n á lb a n , és következésképen egy gombolyagban négy kötet v a n : úgy abból négyes vászon l e s z , vagy n y o lc z a s ; — ha van benno öt k ö te t: úgy a ’ vászon ötös le sz , vagy tizes és igy tovább. A ’ három kötetekből szőtt vagy hármas (közönségesen hatos) vá­

szon tehát már igen k e s k e n y , és zsáknak v a l ó , vastag.

A ’ tizenhatos házi vászon pedig a ’ legfinomabb és legszé­

lesebb. A’ tizenhatos vásznat tehát mondd meg m á s­

kép en ? Hány kötet van itt egy g o m bolyagban? Hát a ’ takácsgom bot, vagyis fouálgombot hogyan kell csinálni?

M ikor a’ gombolyagokba kicsinált fonalat a ’ s z ö r ő - lakácsnak a d o d , azt vagy gombolyagszámra adhatod át nek i, annyi röf vásznat várván tőle, a ’ hány gom­

bolyagot neki a d tá l, vagy fontszámra, annyi font vász­

nat várván tőle, a’ mennyi font volt a ’ fonál. Ha font­

szám ra adod ki fonaladat, akkor nem szükség a r r a is vigyázni, hogy hány rőfet vársz a ’ lakácstól, és hogy hatkötetes fonalból épen hatos vásznot sz ö v e ss; — h a ­ nem ekkor szövethetsz hatosból h e t e s t , hetesből n y o l- c z a s f; csak annyi fonlnyi vásznat k a p j , a ’ mennyi font- nyi fonalat adtál. De akárm int mesterkednek a ’ házi a s s z o n y o k , a’ takács uk a z é rt ki szokták venni ré sz ö - ket a ’ fonálból; és azt sz o k á s m ondani, hogy ha rő f- szám ra adod k i , a ’ takács is rőfszámra l o p ; ha font­

számra adod k i, a ’ takács is fontszámra lop. Mennyiért tartozik pedig a ’ takács egy-cgy rőfet s z ő n i , azt min­

denkor a ’ tekintetes vármegye határozza (limitálja) m eg, a’ mit minden helység’ elöljáróitól megtudhatni.

Ha a’ fonalat kétszeresen összefonod, összevissza■■

ló d: abból lesz a ’ ezérna. Hát valljon mit hívnak a ’ l a ­ kácsok e lő - f o n á ln a k , mit bélfonálnak?

A’ vászonfejérílés van még hátra. Vásznat fejéri- leni annyit tesz , mint belőle a ’ sok mocskot kirotliasz- lani- Ennek mestersége tehát im ezekben áll. Hacsak leh et, p a ta k - vagy folyóvízzel kell öntözni. Egészen sohasem kell hagyni megszáradni; ellenben nedvesen se álljon sokáig. N éha-néha gyönge meleg lúggal meg kell mosni és sulykolni. Hogy pedig hirtelen ne s z á ra d ­ jon ( a ’ mi hasonlókép egyik fő dolog a ’ fejéritésben),

tehát a’ fák’ virágzásának id e jé t, azaz: április és május

(28)

24 K ilenczedik rész.

h0napok.it kell c’ munkához választani. (De mikor a p r i- lisre vagy m áju sra sem kész még sok háznál a ’ v á s z o n , kicsoda annak az o k a ? Hát még mi is lehet oka?

Vászon’ n e m e i: a ’ zsáknak v a l ó , házi v á s z o n , kit­

t ő l , gy o lcs, festett, m e rő , v iaszo s, kan afász, batisz stb. Hát a ’ csinvat mi lehet?

A’ fejérruhával-bánáshoz tartozik annak tisztoga­

t á s a , a z a z : m o sá sa , szapulása slb. Melly körül a1 jó gazdasszony a rra fog törekedni , hogy ruháját minél kevesebb r o n t á s s a l , költséggel, f a - és idővesztéssel m o s h a s s a ; mint ezt lálás és gyakorlás után tanulhatni meg leghelyesebben.

Végre még a ’ belső gazdálkodáshoz való a ’ f ő z é s , és a ’ sorsunkhoz illő ételeknek jó l elk é sz íté se : a’ mihez a’ nöszemélyeknek kell érteni. A’ m ár mondottakon kí­

vül őnekik kell tudni p. o. a’ hússal b á n n i ; hogy a’ vén húst meg kell veregetni, a ’ büdösest vízben m egszívatni;

ellenben a ’ melly húst vissza akarunk küldeni a’ mészá­

r o s n a k , azt vizbe nem tenni, mivel úgy a5 mészáros vissza nem veszi s t. cíT-

HARMADIK S ZA K A SZ.

Különösen « ’ mezei gazdaságnak ágairól.

A’ mezei gazdasághoz tartoznak névszerént; 1) a ’ földművelés, azaz: s z á n tá s-v e té s, rétek’, kertek’ inunká- l á s a , élő -fák ’ nevelése és a’ szőlőművelés; 2 ) a' kisebb és nagyobb házi állatok’ ta rtá s a , vagyis b a ro m ta rtá s, m a jo rs á g -c res zté s , méhek’ és selyembogarak’ tenyészté­

se. Ide já ru lh a t még a ’ vadászás és halászás.

A) A 3 szántóföldekről.

A ’ termő földnek sokféle nemei vannak, mellyek közöl legnevezetesebb: aJ sikeres föld, vagyis az a g y a g ; a’ homokos föld és a’ kerti föld, fekete, g y ö p - vagy pázsitföld : és ez a ’ legjobb. De a’ földnek sokféle ne­

mei közöl v a la m e ly ik e t tisztán és magánosan egy s z á n ­ tóföldben sem találni f ö l, hanem mindenik-féléböl v a n ; és az a ’ legjobb f ö l d , melly közölt legtöbb a ’ kerti föld, más szóval: a’ televény. Ezzel kell meghordani és össze­

(29)

Gazdaságtan- 25

keverni az olly földet i s , melly sovány és termésre nem mindenképen alkalmatos. Föld’ javítására szolgál még a’

trá g y a , valamint agyagos földön a ’ tarlónak beleszán- tá s a , ritka földön pedig a ’ tarlónak meggyújtása és föl­

égetése ; mert a ’ hamu termékenyíti a ’ földet még akkor is, ha m ár belőle lúg öntetett.

Ha a’ földeken a ’ viz megállapodik, csinálj melléjök c sa to rn á k a t, és tedd a' szántást ormosán.

Ha olly darab telkeid volnának, mellyeket homok és fövény b o r í t , úgy hogy haszonvehetlenek; azokat úgy teheted haszonvehetökké , ha alacsony sövénynyel bekerítvén , szénapolyvával beveted, galyakat szórsz el a.’ vetem ényre, úgy aztán a ’ fűmag kikelvén, benő szép zöld p á z s i t t a l ; — vagy ültesd be nyirfa- és füzfa- á g a k k a l , mellyek megfoganszanak akármi homokban i s , cs hasznot hoznak a’ gazdaságra.

Hát a ’ tavas és vizenyős helyeket lehetne-e vala­

miképen haszonra fordítani ? I g e n i s , ha fűz- és eger- fával beültetjük, melly fák a’ vizes földben is d isz le n e k , mint p. o. vízben álló egész erdő van egerfából a ’ F ertő ’ hanságában Soprony vármegyében.

A ’ melly szántóföldet pedig a* csigák (t. i. a ’ mez­

telen , házallan vagy parlagi csigák) tesznek haszonvc- h e tle n n é : azon úgy kell s e g íte n i, hogy az elvetendő magvat áztassa meg az ember olly v iz z e l, mellyben egy pár maroknyi fokhagyma szétzúzva ázott 24 óráig.

Ennél nincs hathatósabb szer a ’ csigák’ pusztítására- Sokszor a’ földet az igen elgyökerező gaz teszi te r­

méketlenné, minemü a ’ fö ld i-b o d z a , pörje, k á k a , höle, siklófű és f. eíF. Ezeknek kiirtására a ’ tapasztalt gazdák sokfélét javasolnak; p. o. irtsa ki az ember azokat Mag­

dolna és B ertalan-napok között valamellyik hév n a p o n , d é l- tá jb a n ; — vagy m ájus’ e le jé n , mig a ’ gonosz gaz még g y ö n g e , vágja el azt az ember, mindjárt az első czikkelye a la tt, olly id ő b en , mikor az eső közelget; a ’ meleg csőtől a ’ megsértett növény fenct k a p , melly be­

hatván a’ gyökérre , kiveszti az egész növényt- Még mások olly s'rló v a l javasolják elvagdalni a ’ makacs gazt, mellyel választó vizzel nedvesített kövön köszörültek. De legfoganatosabb eszköz e’ v é g re , ha az ember a ' földet gyakran és mélyen szá n tja , k a p á lja , boronálja. Ültesd be tehát az illy ’s földibodzás földet burgonyával vagy ku-

(30)

26 K ilenczedik rész.

k o ric z á v a l, kapáld meg készakarva (öbb izben, u g y a n ­ csak emberül jól felh án y v a, és épen a ’ forró napok­

ban. így a ’ leggonoszabb gaz is ki fog veszni földedből bizonyosan.

A’ trágya m indaz, valami a ’ házi állatokból ter­

mészeti utón jö k i , egy kupaczban m eggyüjtetik, és szalmával ’s mindenféle" személtei és hulladékkal összc- elegyítve megposhad A ’ ganéjgödör (más s z ó k k a l : t r á ­ gyafészek , s z a rv a s ) olly helyen á lljo n , hová nem süt a ’ nap m indenkor, hogy a’ trágyának olajos részecskéit ki ne szívja. A’ juhganéjt kivevén, minden állatok’ g a - néját össze lehet keverni és érleltctni. így megjavul a ’ sertés-ganéj is , mclly egyébiránt sovány trágyát szokott adni. A’ trágyázásban e’ következendő szabályokat kell m e g ta r ta n i:

1- Ne hordd addig ki a’ tr á g y á t, mig jól össze nem p o s h a d o ll; a ’ ganéjlevet ne elő b b , mint buborékozni megszűnik.

2. Ne hordasd előbb a’ trágyát a’ szántóföldekre, mint csak a k k o r , mikor azt vagy néhány nap m úlva, vagy mindjárt alászánlhatod. Mert a ’ t r á g y a , ha a ’ föl­

dön sokáig eloszórva hagyalik , minden balzsamát és j a ­ vító erejét olveszti Az őszi vetés alá tehát ju n iu sb a n , a ’ tavaszi alá márcziusban kell tr á g y á z n i, vagy mikor a ’ keverőre a’ szántás nyomban rákövetkezik. A’ ta­

vaszi trágyázás még is mindenkor h a s z n o s a b b , mini az őszi.

3. Minél többel visszaadhatsz földednek az ö a d o ­ m ányaiból: annál háladatosabban fog az fizetni tené- ked A ’ trágya (úgyszólván) a ’ gazdaságnak lelke. Azonban in é g s e ö l d meg a ’ földet igen sok trágyával, ftlcnnyil kelles­

sék valamelly földre hordani, azt annak a ’ földnek mine- müsége határozhatja csak m e g , és más felöl a ’ benne termesztendő vetésnek tulajdonsága. Az olajos p l á n l á k , p. o. rep eze, mák több olajat, és igy több trágyát kí­

vánnak. A ’ trágyának jobb vagy alább való voltától is sok függ- A’ g alam b - és tyukganéj p. o. két annyit ér, mint a ’ marhaganéj. — Néha trágya gyanánt szolgál, ha a' földet a’ m arhacsordák meggázolják. Hendszerént 2 0 - 2 5 szekérnyi trágyát szokás számlálni egy hol.Inak illendő m e g trá g y á z ás á ra ; 30 — 40 szekérnyi trágyázás már v a s ­ ta g trágyázás.

(31)

G azdaságtan. 27

4. A’ soványabb f ö ld e k r e , vagy ugyanazon egy föld­

nek soványabb darabjaira, több és jobb trágyát hordj. Hogy a ’ soványabb helyeket k itan u lh asd , je gyezd meg aratás­

ko r , hol volt rósz a" termés.

5. Mindenféle trágyát oda v íg y , a ’ hová miilyen kí­

vántatik. A’ ganéjlevet a’ r é tre ; de n e s z á r a z , hanem esős időben. Ugyan oda az utczaföldet; a’ m u rv át, a ’ g a la m b - és tyukganéjt i s , és a’ favágitó’ alján talál­

tató földet. A ’ marhaganéjt a’ szántóföldekre, a ’ disz- nóganéjt a ’ füves-kertbe, a ’ veteményes kertbe pedig juh-, l ú d - , ty u k - és galambganéjt.

A ’ jóféle fekete föld legtovább ellehet trágya nél­

kül. Mikor pedig trágyázni kell, leghasznosabb a r r a min­

denféle trágyát összekeverve hordani. Ellenben a' hideg agyagos föld legtöbb trágyát kiván. Az agyagos földet pedig tehén- és ju h g an éjjal, valamint az iszapost ló- ganéjjal legjobb trágyázni.

Külföldön használják trágyául a ’ meszet, m á r g a - és gipszföldet is , és a ’ csontlisztet, mellyet a’ mindenne­

mű elszórt és meggyüjlölt állati csontokból készítenék. (N á­

lunk az állatok’ csontjainak mi a’ s o r s a ? — )

A ’ s z á n t á s b a n fő törvény a z , hogy a’ földek jó m élyen, a z a z : egy hüvelykes tenyérnyire és aprón föl - szántassanak. Hányszor kelljen a ’ földet megszánlani, az­

irá n t azt tartja a’ közmondás: ,,a ’ hány sz á n tá s , annyi szelet ken y ér." Azonban háromszori szántás elég a k á r - minemü f ö ld n e k , tavaszi alá pedig kétszeri. Sőt ha a ’ föld erőteljes (mint p. o. az alföldön), elég az őszi alá kétszeri, tavaszi alá egyszeri szántás. Az is egyik sz a b á ­ lya a ’ g a z d á n a k , hogy esőben se ne szán tso n , se ne boronáljon; mivel az ollyan szántás a’ földet cserepessé és göröngyössé teszi. Az esőben tett boronálás pedig a’

gazt igen szap o rítja, mivel a ’ kiszántott és a ’ borona ál­

tal elszaggatott dudvák’ gyökerei ollyankor hamar ismét megfoganhatnak. A’ vetőre való szántásról azt is meg kell jegyezni, hogy az úgy legjobb, ha minden öt közönsé­

ges férfi-lépésre tizennyolcz, vagy legalább tizenhat barázd szántatik. — Jó volna pedig a' földet minden szántás után meg is b o ro n áln i, és nemcsak vetéskor.

Mire való a’ szán tás? A r r a , hogy a’ föld a ’ fölfor­

gatás által a ’ nap’ és levegő’ jóllevő erejének k ité te ssé k , hogy a ’ benne találtató gaz k iirtassék , a’ kikelni készülő

Ábra

kép en ?  Hány  kötet  van  itt  egy  g o m bolyagban?  Hát  a ’  takácsgom bot,  vagyis  fouálgombot  hogyan  kell  csinálni?

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

21 Porras, Francisco: U n texto inédito para títeres, de Federico García Lorca, in: Títere, Madrid, n°. New York, Society o f Spanish and Spanish-American Studies,

Die Gesetze vom Jahre 1848 und die im Sinne derselben stattgefundene Ordnung des Urbariums hatten dieses Ver- hältnis dahin geändert, dass die Prälaten statt des Zehntens

A tanulmány célja, hogy bemutatást és átfogó ismertetést adjon egy hazánkban, 2010-ben lefolytatott elektronikus könyveszközökkel végzett kutatásról, az „E-papír a

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

század elején, amikor már a magyar nyelvtörténet oktatása termé- szetes része a magyar nyelv oktatásának, szükségességének megkérdőjelezése fel sem merül

Akkor még úgy gondoltam erre, hogy ez amolyan „kötelesség”, amit teljesítenem kell.. Hat hónap ut|n leszereltek, a tanulm|nyaim alatt úgynevezett

A klasszikus zene és a popzene közötti feszültségről, a szórakoztatáshoz való eltérő hozzáállásukról elmélkedve azt írja, hogy „a klasszikus zene szemszögéből

zásánál azt kell tekintetbe kell venni, hogy mi az a minimális, maximális és optimális idö, amit egy olvasóra lehet, illetve kell fordítani..