Olaszország. Társadalmi szervezettség

4. szám

—289——-

Társadalmi szervezettség.

Organizzazioni Sociali.

Riassuntv. [fautore che iratta delle organizza- zioni dello Stato Fascista, parte dalllindagine dei rapportí tra stato e societá. Nelle discussioni teo- retiche di tali rapportí sono venute formandosi due gruppi di ideologie: l'uno si muove dall'individuo per giungere all'idea della collettivilá, Paltro in—

uece deduce lo scope e i principí delllíndividuo dulllesistenza della collettivitá. Per il primo la pz'c- occupazione principale é il bencssere delPindividuo

mentre nel secondo l'indiuíduo viene, del tutto () in parte, sottomesso agli intercssi della collettivitá.

Lo stato moderno tünde alla sintesi (lelPindi—

vidao (? della collettivílá meitendo a base della sua organizzazíonv stleule edella costítuzione sociale guel sistema in cui

dí/fercnze da ció

una tale sintesi si atlua. Le dvríuanii circa Porg'anizzazione della socictá costituíscono [mi le differenze essen- ziali fra i singoli stati, Negli stati basati su una costítuzíone formata secundo i principí del libera—

Iísmo e della democrazia liberale, i cittadini pos- sono, nei Iimíti delle Icggi che stabiliscono i lom diritti (% unirsi in partíti ed associazioni per raggiungere i lom propri scopi ed interessi legittimi per cui

doveri,

essi sono in grado di prov- Uedere i mezzi morali e materiali necessari. Lo stato li confrolla e li sorveglia, ma non Ii dirige; esso determine! tutilal piü guelle con—

dizioní di caraltere gcneralc sotto le guali am- mette dette nttivitd. Il cosidetto stato demolibe—

rule dnngue tinuncia ad org'anizzare la societá, ha solo delle iniziatívc nel campo economico allat- (Inando "fonda Camere e corporazioni indnstrali;

ma anclze in (]uesto campo esse si Iimita ad indi- cate gli indirizzi abbandonando Ie istítuzioní alle siere (l'interesse dei privati. Di modo che se gueste mppresentunze giungono poi ad (were, attraverso l'esercizio (li diritti giuridici dí lieve im- portanza, dei contattí col mcccanismo dello stato, non diventano mai fattori organici dí esso. Lyas- petto della societá in uno stato demoliberale mostra dangue miglíaia di associazioní: spettacolo guesto dove manca pevfino Pidca di (Izralsiasi unitá. Vi é tutta una legione di associazioni aventi gli stessi scopí (: i mezzi medesimi per mggiun—

gerli, mentre altri compiti importantissmi vengono trascuratí. Ciö :? comprovato anche dal falta che un'elaborazione statistica della vita delle associa—

zíoni é sembmta, fin ai lempi piü recenti, unlim—

presa guasi chimerica. Unica in tutta Europa é stata llim'ziatíva del R. Ufficio Centrale dí Stali—

stica Ungherese, compiuta in (Iueslo campo nel 1932. Tale raccolta di datí, omeitendo le Associ—

uzioni Levente (Avanguardisti), (melle giovam'li e scolastíche, e gli Esploraforí, ha trouato in Un—

gheria 14.365 associazioni con 2,998.159 socí (fon—

datorí, ordinari, straordinari) -—— con una circula- zione dí 83 milioni di pengő. Oueste cíire, sopra—

tutto con/rontate ml tel'ritotio delllUnghería mutí—

lata dal trattato di sono testimoní di rilevantí energic sociali, cui manca invece senza dubbío una iorza di coesíone, poiché la societd

basata sulla Iíbertá riconosce

sopra di sé alcuna aulorítd capacc di darle nna (lirczione nnitaria, pure in riguardo alle sue fun—

zioni autonome.

L9antore contrappone a Guesto slato di cose i capisaldi dell'organizzazione e della dottrina dello Stato Fascista, seconrlo i (luali non vi é una so- cietá contraddístinta dalla stato. Io stato Iiberale solo registra e constata gli elfeiti della vita sociale, lo Stato Fascista non sí accontentu

Trianon,

individuale non

Mentre

di create sistemi socialí ed economici e di scrm're solo scopi di benessere publica, ma diventa orga- nizzatore politico, giuridico, economico di tutta la Nazione. Lo Stato Fascista () un sistema totalitarío, il gnale stabilisce un online in mezzo alle orga- nizzazioni eventualmente anchc ostucolí dello sviluppo della collettiuítá, le riduce ad un comune denomínatore c armonizza le Ioro tendenze,

socialí,

íonde le classi sociali in urfunica realtá economica e morale, esíge dí'sciplina, senso di dovere e sacri—

fício di ognuno, perché solo sotto tali condizioni concedc libertá. Llindiuiduo é subordinato in ogni rapporto alle esigenze dello sialo. Nello Stato Fascísta vívono tutte le forze polítiche, economiche e spiritual!" della Nazione tra i guadri adeguatí delle diverse organizzazioni, mentre llindivíduo non viene annullato, anzi fortificato, come nelllesercilo ü valora del soldato ?! moltiplicato dalla virtü dei suoi cameratí.

Dopo aver parlatr) dalla filosofia di

delPIialia Fast-ism, Fantom passa alle organizm-

stain

zioni speciali, cosi fa conoscere dettagIíafamente in primo luogo il P. N. F., la sua origine, il suo sviluppo, sígnífícato, il numero dei membri e le sue suddivisiom'.

Vengono trattate poi PO. N. B., FO. N. D. 6 specialmente Ilordinamento corporatiuo italiana, la sua organízzazione e estensione con i dati statistici piü importanti riguardantí le confedemzioní, fede—

razioni e corporazioní.

Amióta a modern állam elmélete és fo- galmi köre kialakult, állandó probléma mind a tudományban, mind a gyakorlat—

ban az állam mellett a társadalom. Az ál—

lamtudomány is, a szociológia is különbsé- get tesz az állami és társadalmi szervezet

4. szám _ggo_

4937

között, hol egymásból vezeti le őket, hol elismeri külön létüket, de a kettőnek egy- máshoz való viszonyát, alá—, felé-, melléren—

deltségét, kölcsönös összefüggését, célját, eszméjét, normáit és rendszereit szinte át- tekinthetetlen elméleti zűrzavarban vitatja.

A legkiválóbb filozófusok, szociológusok és

politikusok kiegyenlíthetetlennek látszó el- méleti küzdelmeiből, melyeket egyes alap- vető kérdéseknél gyakran lehetne nevezni mindenki harcának mindenki ellen, nagy- jában két nagy szemléleti csoport alakul ki. Az egyik az egyénből indul ki s annak különféle csoportjain keresztül jut el a közösség gondolatához, melynek vezéresz- méje mindig az egyén életcélja, boldogulása, önálló rendeltetése marad; a másik ell-en—

"kezőleg a közösség tényéből, annak vala- mely elgondolt legfőbb eszméjéből indul ki, s ebből vezeti le az egyén eszméjét, cél—

ját, életelveit, melyeket azonban egész- ben vagy részben alárendel sajátmagának.

Az egyén és a köz őseredeti különbözte—

tése, mindkettőnek önálló rendeltetése, fel—

ismerhető külön céljai, érdekei és gyak- ran, de nem mindég, közös törekvései, ——

ezek azok a nagy elméleti sarokkövek, me—

lyeken egy-egy állam, vagy társadalomkép elgondolása és rendszere felépül. —— A szociológiai felfogás inkább a liberális, az államtudományi inkább a konzervatív szemlélethez áll közelebb, anélkül, hogy akár az egyik, akár a másik kizárólagossá

válnék bennük.

A modern állam az egyén és a köz szin- tézisére törekszik. Megállapítja az állam önálló, egyénekétől független eszméjét, cél—

ját, rendeltetését, de elismeri, hogy kisebb mértékben és jelentőségben az egyénnek is van emberi természetéből következő saját eszméje, célja, rendeltetése s ezt az állam—

nak épp oly kevéssé szabad megsemmisí- teni, mint amily kevéssé szabad az egyén- nek az állam, a közösség eszméje, léte ér- dekei ellen törnie. A kettőnek a szempont- jait össze kell egyeztetni. Az összeegyezte—

tés mikéntje, módja, rendszere, illetőleg az ezt megállapító elvek lesznek azután egyfelől az állam, másfelől a társadalom szervezésének és szerkezetének az alappil—

lérei.

Anélkül, hogy az itt jelentkező problé—

mák és megoldások légiói—t elemeznők, egyszerűen rámutatunk arra, hogy a libe- ralizmus és a demokrácia elvei alapján szervezett alkotmányos államokban a pol—

gárok jogait és kötelességeit megállapító törvények keretein belül az állam alig tö—

rődik a társadalommal. A polgárok a ma- guk törvényes céljai és érdekei szerint szervezkednek, vagy —— ha ugy tetszik ne—

kik — nem szervezkednek, csoportokba, pártokba, egyesületekbe; szabadon tűzhet—

nek ki maguknak ezekben a szervezetek—

ben közösen megvalósítandó köz- vagy magánérdekű célokat és saját erejükből mérten gondoskodnak az ezek elérésére szolgáló erkölcsi és anyagi eszközök meg—

szerzéséről. Az állam legfeljebb felügyel és

ellenőriz: rendet tart, de maga nem szab meg se szervezetet, se működési irányt s édes-keveset törődik azzal, hogy az ,,auto- nom" egyesületek csakugyan elérik-e p. 0.

a maguk elé tűzött és az alapszabályok jóváhagyásával államilag is k'özhasznúnak elismert célt. (A Magyarországon 1932—ben számbavett 14.365 egyesület közül 1.571

(11%) nem működött!)

Megálapítható, hogy liberális és demo—

kratikus államokban az egyesületi jog ke—

retében adott szabályoknak a társadalom szervezése szempontjából nincs gyakorlati értéke, mert egyáltalában nem célja, hogy a társadalom szervezésére irányt adjon, azt kezdeményezze, vagy legalább valami—

lyen irányba terelje, hanem pusztán meg- határozza az egyesületek és csoportok bi- zonyos körére nézve azokat a legáltaláno—

sabb feltételeket, melyek fennforgása nél—

kül egyesületi működést kifejteni nem le—

het, mert az állam nem engedi. Lényegileg tehát negatívum szemben azzal a céltuda—

tos szervező tevékenységgel és pozitív tö—

rekvéssel, melyet a társadalom szerves egybefogása érdekében pl. a fasiszta állam kifejt.

Az ú. n. ,,demoliberális" állam tehát természetéből folyólag eleve lemond arról, hogy a társadalmat a polgárok magánér—

dekeinek, egyéni céljainak és törekvései—

nek, esetleg azok védelmének és fejleszté- sének előmozdítására és főleg a társadalmi egyensúly megteremt-ésére megszervezze.

Csupán egyes foglalkozási kategóriák in- kább gazdasági érdekű összefoglalása vé—

gett lép fel az állam pozitív szervező tevé—

kenységgel, amikor kamarákat, ipartestü- leteket stb. hív életre, de itt is megáll az általános irányszabásnál, s a megalkotott intézményeket meghagyja az egyéni érdek- szférák körében. A demoliberális állam tör—

vényes érdekképviseletei ha itt—ott (felső- házi tagság, tanácskozószerv jellegével való felruházás, kötelező meghallgatás, bizonyos kisebb jelentőségű hatósági jogok gyakor—

lása stb.) fel is érnek az államig, abba

4, szám

—291—

szempontból nézve csak segédeszközök, de nem maga az államgépezet.

Ilyen körülmények között a demolibe- rális állam társadalmi képe a legkülönfé- lébb egyesületek ezreit mutatja fel, mely—

ből az egységnek még a gondolata is hiány- zik. Ugyanazon céloknak ugyanazokkal az eszközökkel való előmozdítására tömege van az egyesületeknek legtöbbször minden rendszer és szerves összefüggés nélkül, más fontos célok viszont teljesen gondozatlanul maradnak. Mi sem bizonyítja ezt inkább, mint az a tény,,hogy az egyesületi élet sla—

tisztikai feldolgozása egész a legutóbbi időkig szinte chimerikus vállalkozásnak látszott s e téren Európában szinte egyedül áll az a bátor és szakszempontból rendkí—

vül érdekes úttörő adatgyüjtés, melyet 1932—ben a magyar Statisztikai Hivatal végzett.

Ezeknek az adatoknak csak nagyjából való áttekintése rendkívül meggyőző a föntebb mondottak igazolására. 1932 vé—

gén (a több mint 3.000-re rúgó levente egyesületek, továbbá a cserkész egyletek és ifjúsági önképző körök nélkül) 14.365 egyesületről készült adatgyüjtés. Ezekben az ország 299815?) polgára vett részt mint alapító, rendes, vagy pártoló tag. Az egye—

sületek által kezelt pénzek meghaladták a 83 millió pengőt. Szerény viszonyaink kö—

zött, trianoni sanyarúságunkhoz képest impozáns számok ezek, melyek hatalmas társadalmi erőt tanusítanak. És mégis tény, hogy a társadalom szervezetlen. Ez a közel 3 millió polgár a maga 14 ezernél több egyesületében olyan gyenge, mint az oldott kéve, vagy hogy a fasizmus jelvé—

nyének hasonlatával éljünk, mint a kötö- zetlen vesszőnyaláb. Hiányzik valami, ami összefogja őket? Igen és nem. Igen, mert egyesületi életünkben sokkal több a meg- osztó, mint az összetartó erő; és ,,nem", mert az egyéni szabadság elvén felépülő társadalmunk nem ismer és nem is ismer- het el olyan erőt, vagy tekintélyt, mely őt életének autonom körében szuverén erővel összetartásra késztesse, közös munkára fogja, s egységes irányítás alá helyezze.

Az állam megkapja ami az államé. A sza- badság liberális fogalmazása azonban ki—

zárja hogy a társadalmi élet szabad me- zőin az állam a rendtartás szempontját ki—

véve rendelkezhessen.

Az itt kifejtett szemlélettel és helyzettel a mai olasz állam alapelvei tökéletes ellen-

tétben vannak. Az államtól különböző ,,tár—

sadalom" a fasiszta szemlélet alapeszméi szerint nincs is.

A fasizmus számára az állam absolu—

tum, mellyel szemben az egyének és cso—v portok alkotják a relatívumot. ,,Egyének"

és ,,csoportok" csak annyiban ,,elgondol—

hatók", amennyiben az államban vannak, A liberális állam szerintük csupán az,

eredmények számontartására szorítkozik,,

a fasiszta állam vezet. A fasiszta állam nem pusztán ,,éjjeli őr", nem csupán, jóléti célokat szolgáló gazdasági vagy társadalmi szerkezet, nem puszta politi- kai abstrakció, mely az élet anyagi ré- szével szemben idegenül áll, _ hanem szel- lemi és erkölcsi erő, a nemzet politikai, jogi, gazdasági megszervezője. Eszme, mely az Összeverődött tömegből nemzetet teremt.

,,Nincsenek egyének és nincsenek cso—

portok: politikai pártok, osztályok, szövet- kezetek, szindikátusok", —— deklarálják a fasizmus ,,alapelvei". _ Minden az ál—

lamban van és semmi emberi vagy szel—

lemi nincs, aminek értéke lehetne az álla—

mon kíviil. A fasizmus totális rendszer, a fasiszta állam minden érték szintézise és egysége: kifejezi és fejleszti az egész nép életét.

Az állam rendet teremt az ezerfelé ta- golt, ellentétes célokért küzdő, s kölcsönös gáncsvetéseikk—el az összesség munkás fej—

lődését akadályozó társadalmi szervezetek között. A mozgalmakat közös nevezőre hozza, az oktalan ellenkezést megsemmi—

síti, az erőfeszítéseket összehangolja, az osztályokat egyetlen gazdasági és morális valóságba olvasztja, mindenkitől fegyelmet, kötelességérzetet és önfeláldozást követel s!

szabadságot csak ennek ellenében ad. Az egyén csak annyiban létezik, amennyiben az államban van; alá van rendelve minden vonatkozásban az állam szükségleteinek.

Az államban a megfelelő szervezetek keretén belül forognak a nemzet összes politikai, gazdasági, szellemi erői. Az egyén ezekben nincsen megsemmisítve, sőt inkább meg van sokszorozva, mint az ez- redben a katona értéke, sokszorozódik baj—

társai száma által. A fasiszta áll—am céltu-i dates—an megszervezi a nemzetet.

Ez a nemzetszervezés természetesen nem ment egyszerre 3 —— mint a fasiszta in- tézmények története mutatja —— nem is el—

méleti meggondolások, hanem tisztára gyakorlati szempontok szerint fejlődött ki,

4. szám

A fasiszta rendszerre nézve jellemző, hogy elsősorban az élet természetszerű követel—

ményeit veszi figyelembe. Amint ezzel tisz- tában van, minden töprengés nélkül azon—

nal cselekszik s 'az elmélet kialakítását rá—

bízza a tapasztalat irányítására. Mindenek- előtt átalakította saját képére az állam egész közjogi és közigazgatási berendezését.

Nem csupán az intézmények, hanem a közgondolkodás megváltoztatására töreke- dett, s ezt el is érte, részint szervező, ré—

szint azzal egyszerre folytatott nevelő, ta—

nítómunkával. Ezt a nagyszabású törté—

nelmi és politikai feladatot mindenekelőtt a fasiszta—párt és a keretébe tartozó, vagy közvetlen vezetése alatt álló szervezetek (Balilla, Dopolavoro) továbbá a korpora—

tív állami (illetőleg társadalmi) szervezet valósítja meg.

A fasiszta pártot az ú. n. ,,harcoló fasv ciók"-ból (fascio di combattimento) alakí- totta meg az 1921. évi római fasiszta kon—

gresszus. Ez mondotta ki, hogy a harcos faseiók átalakulnak politika—i párttá, s ,,Par- tito Nazionale Fascista" néven a mozga—

lom politikai szervezetét fogják alkotni. Az akkori időkben még szükséges katonai akció a ,,milizia", a gazdasági pedig a fasiszta szakszervezeti mozgalom keretében folyt tovább. A pártszervezet azonban, ha el is különült formailag a mozgalom többi árnyalataitól, már akkor is alapja és zászló- vivője volt ezeknek. Az első időkben a párt feladata volt egyrészt magához vonni, meg- rostálni és kiválasztani mindenekelőtt azt a leghivatottabb emberanyagot, mely a harmadik Róma kormányzására alkalmas és hivatott, másrészt elszánt küzdelmet vívni az ellenpártokkal a nemzet megnye—

rése érdekében. Ezzel a tevékenységével a párt a nemzetszervezés valóságos focusává Vátlt. A demoliberális szervezetek és elvek elleni harccal párhuzamosan állandó erős selectió folyt a fasiszták saját soraiban is.

Könyörtelen szigorúsággal gyomlálták ki maguk közül mindazokat, akiket érdemte- lennek, vagy haszontalannak találtak.

Az ország lakosságának a fasizmus híveiből való beszervezésével és az évről- évre megújított selejtezéssel a fasizmus elérte azt, hogy az új Olaszország legkivá- lóbb erőit a saját kebel-ében gyűjtötte össze és ebből alakult ki a fasiszta pártnak újabb és ma is aktuális az a hivatása, hogy a párt adja a rendszernek —— mint annak—

idején a Duce kifejezte magát —— ,,a vezető osztályát". (,,Il partito deve dare al Be—

———292—— 1937

gime ta classe dirigente".) Hogy ez mit je—

lent, azt a párt akkori főtitkára 1926—ban tartott milánói beszédében a következők- ben vázolta: ,,A vezető osztá-ly jelent 9000 podestát a közigazgatásban; 20.000 tisztet a miliciánál, avanguardiánál és balillánál;

jelenti a községi és törvényhatósgi bizott—

sági tagok (cornsultore) tízezreit, az állami alkalmazottak, a politikai, gazdasági és szo- ciális szervezetek vezetőinek további tíz—

ezreit".

A fasiszta államban a párt állandóan egész sereg aktuális problémával és teen- dővel foglalkozik, de főfeladaha az össz—

hang és az egység megteremtése a külön—

böző állami és községi társadalmi szerve—

zetek között, a fasiszta célok és eszmék összhangzó és sikeres érvényesülése érde—

kében. A párt tisztikarának hierarchikus rendje a következő:

1. A vezér (Duce).

2. A főtitkár. (segretario generale del P. N. F.)

3. A szövetségi (megyei) titkár (Segre- tario della Federazione provinciale.)

4. Helyi titkár (Segretario de Fascio di Combattimento.)

A párttitkárok munkájára és felelőssé- gére jellemző Mussolini egyik beszédében tett következő kijelentése: ,,A megyei tit- károk felelősek minden jóért és rosszért, ami az ő tartományukban a fasizmus neve alatt történik". A titkárok munkáját a párt főtitkársága irányítja, ami a külön—

féle feladatok szerint osztályokra tagolt valóságos minisztérium.

A párt fejlődés—ére nézve érdekes az

alábbi —— nem hivatalos —— összeállítás:

1919 március 23. (alakulás) 1 fasció 145 tag

1919 október (firenzei kongr.) 56 ,, 17.000 ,, 1920 május (milánói kongr.) 100 ,, 30.000 * 1921 nov. (római kongr.) 2.200 ,, 320000 ,, 1922 június kb. 3.000 ,, 477000 ,,

Érdekes szemügyre venni, a tagok fog—

lalkozás szerinti tagozódását. Az utóbb em- lített 477000 fasiszta közül 277000 föld—

munkás, törpebirtokos és kisbérlő, 72.000 pedig ipari munkás, —— tehát 349000 (73%) a munkásosztályból került ki és csak

128000 (magábanvéve azért imponáló szám) tartozott az ú. n. ,,bourgeoisie" kö- rébc.

Mussolini 1923 júniusában, tehát nyolc hónappal a Marcia su Roma után a fasiz- mus politikiai mozgialmáról beszélve, meg—

említette, hogy annak 550000 beiratkozott

4. szám ——293—— 1937 tagja van, de ezek közül legalább 150000-

től szabadulni szeretne; ez rövidesen meg—

történt. Ennek dacára az 1924-i tavaszi vá—

lasztások után hivatalos megállapítás sze—

rint 8.434 fascióban kb. 900.000 tag tömö—

rült. Az ezután történt belpolitikai esemé- nyek hatása alatt ismét nagy rostálás volt.

1926 májusában a Foglio d,0rdini mégis 635000, július végén 915000 5 az év vé- gére 9.472 fascióban 937000 f—eketeingesről számol be. 1927 végén, dacána a folytonos selejtezésnek a párttagok száma már meg—

haladta a milliót. Az előttünk ismeretes legutóbbi adatok szerint pedig már a hat millióhoz (közeledik, mely szá-in csaknem egy hetede az olasz nép 43 milliónyi lélek- számának.

A fasiszta patt és a keretébe tartozó szervezetek taglétszáma 1933 október 28-án az Arturo Marpicati

által közölt adatok szerint.

I. A párt szervezetei.

Harcos fasciók . . . . 1,416.259

Fasiszta Egyetemi és Főiskolai szervezetek 57.596

lfjusági harcos fasciók 459646

Női fasciók ... 217853

Fiatal nők fasiszta szervezetei 57.729 Felvételre jelentkezett egyének 256.331 Összesen . 2,465.474 II. Fasiszta egyesületek.

Közalkalmazottak . . ... 203111

Állami vállalatok alkalmazottai . . . 66.599

Vasutasok ... 124314

Postai- és táviró— alkalmazottak M Wii—1.050 Összesen . 465074

III. Fasiszta oktató szövetségek.

Népiskolák ... 93.508

Középiskolák 31.062

Egyetemi tanárok . ... 2.127

Egyetemi magántanár-ok ... 1.715 Könyvtári tisztviselők . ... 597 Olasz tartalékos tisztek Orsz. Szövetsége . 134284 Dopolavoro Országos Szervezete 1,947.557 Olasz Olympiai Bizottság . . . " 612.559

Összesen . . . 2,823.404

Párt ... 2,465.474 Egyesületek . . . . 465074.

Oktató szövetségek 2823/1011 Együtt . 5,753.952

Ha figyelembe vesszük, hogy a fasiszta párt tagsága. senkire sem kényszer, hanem ellenkezőleg: kitüntetés, melyet annak, aki elnyeri, nagyon meg kell érdemelni, — el kell ismerni, hogy a fasizmus társadalom—

szervezése a társadalmi ,,elite" kiválasztása és egybefogása terén impozáns eredménye—

ket ért el.

Az imént közölt adatok közt —— a harcos fasciók taglétszámától eltekintve —— minde- nekelőtt a három ifjúsági szervezetnek együttvéve a félmilliót jóval meghaladó tag—

létszáma (574971) ragadja meg a figyel—

met. A párt egész itt számbavett erejének 10%—át tehát az ifjúsági szervezetek adják.

Ez az arány a kétszeresére nő, ha az Olasz Olympiai bizottság —— az ú. n. ,,C. 0. N. I."

— vezetése alá tartozó 27 sportegyesületnek a fenti adatok közt egyesítve közölt hatszáz- ezres taglétszámát is hozzávesszük. A fa- siszta párt valóban a ,,giovinezza" pártja.

Mussolini szavai szerint: ,,az ifjúsági szer- vezetekben van a fasizmusnak és a nemzet- nek a legtisztább és a leghívebb tartalékait.

Természetes, hogy a fasizmus társadalom- szervezése a legelsősorban a fiatalságra for- ditja figyelmét: a jelent igyekszik meg- nyerni, de a jövőt mindenesetre biztosítani akarja az ifjúság megfelelő nevelésen és szervezésén keresztül eszméi számára. A fa- siszta állam nevelő tevékeny sége az anya és csecsemővédelemtől kezdve az oktatásügy gyökeres reformjáig mindenre kiterjedt.

Mégis társadalomszervezési szempontból a legfontosabb ifjúsági intézmény a Duce egyenes kívánságára megalkotott s közvet—

lenül az ő felügyelete és ellenőrzése alatt álló iskolánkívüli testedző, szórakoztató és nevelő ifjúsági szervezet, az ú.n ,,Opem Nazionale Balílla".

A Balilla négy külön alakulatban (1. m.

balillák, avanguardisták, leánykák (Piceole Italiane) és serdülő leányok (Giovani lta—

liane) foglalja egységes szervezetbe a 6——13 és 14—18 éves olasz gyermekeket, illetve ser—

dülőkorúakat. A szervezet mind kulturális, mind egészségügyi és szociális szempontból nagyszerűen működik. Miután az 1927. évi január 9—i törvény értelmében az ifjúság szellemi, erkölcsi, fizikai, kulturális vagy szakirányú nevelésével foglalkozó nem ál- lami jellegű intézet alapítása tilos, más is—

kolánkívüli ifjúsági intézmény a Balillán kívül nincs is. Viszont Olaszországnak ma már úgyszólván minden községében van egy—egy jól felszerelt Balilla Otthona. A párt keretében a Balilla feladata a jövő fa—

siszta nemzedék kiképzése, vagy a Duce szavai szerint: ,,katonás szellemű, de egy- szersmind derűs fegyelemhez szoktatás út—

ján a fasiszta életre való előkészítés, vala- mint jellem- és testnevelés". Az 1. sz.

4, szám —- 294 —— 1937

!. Országos Balilla szervezet. — Organizzazione Nazionale Balilla.

A tagok száma 1935 október 28-án. -— Numero dei membri al 28 ottobre 1935.

Olasz Sex-dülő

Tartomány Balilta Avanguardista 122353 áig/3135 %%???

Compartimenti italiana italiane

beiratkozott tagok száma —— Mambri íscrittí

Piemonte ... 172.595 66.380 166.281 33.605 438.861

Liguria ... 77.672 25.075 67.987 13.827 184.561

Lombardia ... 381981 118369 326.472 63.747 840569

Venezia Tridentína ... 33.738 9.917 35.734 7.853 87.237

Veneto ... 280.058 78.296 202.608 35.885 546347

Venezia Giulia e Zara ... 48.017 16.911 44.695 9.405 119028

Emilia ... 208.370 58118 162.256 32.488 461.177

Toscana ... 152260 4 53.019 123.907 21.372 350.558

Marche ... . . . 75023 15.488 62.281 7.080 159872

Umbria ... . , . 40.921 10.650 35.015 4.210 90.796

Lazio ... 137.871 37.878 112.194 17.079 305.022

Abruzzi e Molise ... 78.580 20.140 60.976 5.436 165132

Campania... 162.169 44.632 100.752 15.094 822.647

Puglie ... . . 122.429 88.677 101.220 10517 272843

Lucania ... 20.164 6.534 16.098 1.626 44.422

Calabrie ... 51.792 16.017 36.767 2752 107328

Sicília ... 132725 49.650 108.139 11.860 302374

Sardegna ... 40698 10.839 35.497 4.720 91.754

" szám — numeri 2,117.058 676585 l,798.879 298506 4,89l.028

osszege" * Tome i m —— % . . 43-3 ]3'9 36'7 . 6—1 100-0

, l

táblázat tájékoztatást nyujt arra nézve, szen magánjellegű —- egyesületek és társu—

hogy e programm végrehajtása céljából mi- lyen mértékben sikerült az Opera Nazio—

nale Balillának az olasz társadalmat, illetve az intézmény gondjaira bízott ifjúságot be—

szerveznie.

Megállapíthatjuk tehát, hogy a Balilla fennállásának alig 10 éve alatt közel 5 mil- lió gyermeket és serdülőkorút szervezett be, s ha a taglétszámot a megfelelő korcsopor—

tok létszámával egybevetjük, kiderül, hogy a 6—13 éves korú fiúk és lányok ma már teljes számban mindenütt tagjai a Balillá- nak.

A fasiszta párt társadalomszervező munkájának másik hatalmas gyűjtő és szűrő organizációja az ,,Opera Nazionale Dopolavoro", mely ugyanakkor szociálpoli- tikai, kulturális, egészségügyi, népművelési és erkölcsi szempontból is a legelsőrendű társadalmi intézmény. Az 1925. május 1—i királyi rendelet alapján működik, s a Bali]- láhozliasonlóan behálózza az egész orszá—

got. Célja a munkások munka utáni sza—

bad idejének hasznos értékesíte'se, azoknak testi, szellemi és ethikai gyarapodására.

Élen a fasiszta párt főtitkára áll, mint el—

nök.A Dopolavoro mint a közhatalom által teremtett és támogatott intézmény fel van ruházva azzal a joggal és egyben megbízva azzal a feladattal, hogy egybefoglalja és összeegyeztesse a helyi -—— kezdetben egé-

latok szétszórt és gyakran disszonáns tevé—

kenységet. A Dopolavoro Országos Intézete ilyenformán ,,felsőbbH szervezet (,,super organizzazione"), melynek feladata, hogy a nemzeti erőket a nemzetnevelés érdekében egyesítse és így nagyobb eredményt érjen el, mint amekkorára részegyesületei külön—

külön képesek. Az intézet kebelében ezer és ezer helyi Dopolavoro szerv összponto- sulván, ezek működése egységes terv, cél—

tudatos programm, szakszerű és gazdasá—

gos irányítás mellett hasonlíthatatlanul si—

keresebb és hatékonyabb lett. A kitűnően működő, áldásos intézmény a legszélesebb tömegekhez elér, mind a szellemi, mind a testi munkások körében rendkívül ne'p—

szerű, s valamennyi társadalmi rétegben nagy megbecsülésnek örvend. Munkáját, fejlődését, a tagok számát stb. a 2. és 3. sz.

tábla szemlélteti.

A társadalom szervezésének Olaszor- szágban a fasiszta párt és az ennek kere—

tébé tartozó fennebb ismertetett intézmé—

nyek mellett másik hatalmas eszköze az olasz érdekképviseleti rendszer, az ú. n.

Icorporációs állami és társadalmi szervezet.

Az a kép, ami erre nézve ma előttünk áll, évek során át tartó szerves fejlődés ered—

ménye, melynek kiindulását a fasiszta szakszervezetek, azután az 1926 április 13—i törvény (kollektív munkaviszonyok jogi

4. szám —— 295 —— 1937 2. A Dopolavoro szervei és működése. — Orgam' e mmm del Dopolavoro.

Testnevelés Népművelés Népművészet Szakoktatás Népjólét Gimnastz'ca Educazione populare és folklore Istmzione A sgt-Shumi

zene, film ,, Arte populare professional: Bem-füg"?

, A svervek sport kirándu_ rádióelőadások inukedvelő e jolklore popular;

Ev száma versenyek lások musica, cine- szmielőadások

Anni degltíygggm gare esmrsioní magágfo, 115272; te elÉÉÉÉÉOk tangggynagiok elgígí'tnsgk

mm Máma , . "??Zríígííík """Éíígidd delleNgáiíj":1€enze

numero numero delleimppnsentazwm

1931 16192 89.623t 53.243 331.254 13.733 27.791 1.162 143027

1932 17.809 150622 53.370 471.735 15.390 29.970 1.094 187335

H—Rr—d

1933 19.029 227361 665.107 14.862 52.853 1.170 159412

1934 20.322 257259 897.867 15.589 52.236 1.292 168474

1035 19.996 229.120 811.468 14.095 49.659 978 138.774.

szabályozásáról) és az 1927 április 21—én Federációk.

megjelent _Carta del Lavoro alkOt-lák' Mel— 1. Helyi szakmai egyesületek (synda—

lózve a fejlodesnek egyébként rendkívül cati)'

?

érdekes és tanulságos történetét, pusztán a meglévő helyzet rövid ismertetésére szorít- kozunk. Olaszországban ma minden hiva- tás, foglalkozás, kereseti tevékenység szak- mai és területi szervezetekbe van tömörítve, amelyeket a törvényben előírt feltételek fennforgása mellett az állam az illető szakma Összes hozzátartozóinak (munka- adóknak, illetve munkásoknak) törvényes érdekképviseleteként elismert. A szervezet minden munkást, illetve munkaadót törvé- nyesen és kizárólagos joggal kollektíve kép—

visel, akár belépett abba az illető egyén, akár nem. Az alábbi kimutatásban ezért különböztetünk meg ,,képviselt" és ,,belé- pett" tagokat. A szervezet kiadásainak fede—

zésére a konfederáeió által kivetett járulé- kok fizetése a szakma minden hozzátarto—

zójára nézve kötelező.

A szakmai szervezetek felépítése nagy- jából a következő:

2. megyei szakmai egyesületek (synda- cati provinciale);

3. országos szakmai egyesületek (fede—

rationi, syndacati nazionali).

K on federációlc.

1. Országos szervezetek (federációk, stb) ;

2. megyei uniók (unioni provinciáli);

3. helyi megbízottak (fiduciarri).

A kont'ederációk az alájuk rendelt terü—

leti szervekkel (megyei unió) a felülről le- felé való kiépítést és a központosító irányt képviselik, míg a federáció a hozzá tartozó sindacatokkal együtt az alulról felfelé való felépítést valósítja meg. A konfederá- ció a munkaadókra, vagy munkásokra nézve összefoglaló, egyeztető és irányító szerv, ezzel szemben a federáeiók egy-egy foglalkozási (a mezőgazdaságnál: szociá- lis) kategóriát képviselnek.

3. Nemzeti Dopolavoro szervezet —— Organizzazione Nazionale del Dopolavo'ro.)

A Dopolavoro szervek száma, a tagok foglalkozási viszonya és főbb foglalkozási ágak szerint. — Numem deglv, orgam (lel Dopolavoro secondo zl rapporto d'occupazione dei membri e i principali rami d'occupazione.

Membri appartenenti

' 'Tagok n - Kereskede— " T v,. ' , Egyéb fog- AD.szervei—

EV . Mégis—gíz— "tisztviselő miiíisktás Ipar . 153233 Mezggíízdu- RÉÉZZZÉS lülígfzaás Hilás/Sír?

A'm/M, Membrí in Addl'm Operai Industrm !: Credito )Agi'ícoltum cazione occupazíone degli arg.

iolale ._ , , del D.

korebe tartozo tagok

1931 1,772.085 674626 1,097.459 683851 205819 383599* 80.009 468.807 16.192 1932 1,775.570 675626 1,099.944 684.413 206.245 335.102 80.429 469.381 17.809 1933 1,927.557 725979 1,201.578 707907 208567 405.152 88.519 517412 19.029 1934 . 240822? 795729 1,312.498 759302 211 647 460022 93.174 584.082 20.822 1935 ggg" 2,377.538 805541 1,571.997 911975 222104 538587 121435 583.437 19.996

% 100—0 339 66—1 383 9-3 227 5.1 24.13 _

23

4 szám — 296 —— 1937

4. Törvényesen elismert érdekképviseleti egyesületek 1935 december 31-én.

Associazioni gmridicamente riconoseiute al 31 dicembre 1935.

Orsz. É

Orsz. _É

Egyesületek ggg §

egyesületek § §§ §

.: Assocíacioni faág § _ * —_ Assoeíazioní %% m 5.

MunkaadókAssociazz'owi di datoriegyesületeí És§§— 35nazionalíkg__ §vng—ii,I'É (S,! MunkásokAssoczazwm dt. . egyesületei. . (latom. _g§%%:_ _____.__v___4'3nammmli§???" $$$§ IÉs , §?

di zavaro _33;as fS-S_m;; ass "il-St_magvak § di lavoro es %% ggg age g

% Bá; img magnak %

ÉS: St Ngv£3§ ;; na§ sk? §$B€$É §

58 Es Era-35 es e 06 Es egg sss w

! mi gmwmma ru M m;; commwn %O

Mezőgazdaság Mezőgazdaság

Agrtcoltum . ... 1 4 —— —— 5 Agricoltwa . . . . 1 4 — —— 5

Ipar —— Industria. . . . 1 45 —— —— 46 Ipar —— Industria. . l 20 9 — 30 Kereskedelem—Commercio 1 37 —— —— 38 Kereskedelem—Commercw 1 5 -—— — 6 Hítel- és biztosítási—int. . Hitel- és biztosítási-int. .

Credito e assicurazioni . 1 13 —— —— 14 Credito e assicurazwne . 1 4 — —— 5 Szabadfoglalkozásúak és

—— —— — — —— —— és művészek—Professio-

m'sti e artisti 1 — 22 1.0281'051

Összesen — Totale . . 4 99 — _ 103 Összesen — Totale . . 33 31 1.0281.097

Minden egyes olasz megyében (provin- elvileg — autonóm szervek, tiszteletbeli cia) minden egyes konfederációnak van funkcionáriusokkal. -———Akon—federáció csak egy megyei szerve (unio), mely összefog— egyesületeket foglal össze. Az egyes polgá—

lalja az illető konfederációba tartozó me—

gyei szakmai egyesületeket (ilyen Viszont minden megyében annyi van, ahány fede—

rációja van a konfederációnak). A konfe—

deráció helyi megbízottja (fiduciario) az érdekképviseleti szervezkedés legalsó —— köz—

ségi —— tagozatában érvényesíti az egysége—

sítő, központosító célokat és feladatokat.

A konfederációk állami szervek, kinevezett és fizetett tisztviselőkkel, a federációk ——

rok tehát nema konfederáció, hanem a fede-

ráció, illetve ennek vidéki, helyi tagozatai útján válnak tagjaivá az érdekképviselet—

nek. A szakmai szervezetek legfontosabb teendője az anyagi, erkölcsi, kulturális és társadalmi érdekek általános gondozásán kívül, a kollektív szerződések megkötése és a kollektív munkaügyi egyeztetés. Az ebben a hatáskörben tett intézkedések a szervezet kerületében az egész szakmára kötelezőek.

5. Az érdekképviseleti egyesületek taglétszáma 1935 dec. 31.—én.

Numcro dei membri delle Associazioni sindacali al 31 dicembre 1935.

N .

Munkaadók egyesületei ___—_minfiío—dí_____ Munkások egyesületei Num—grid". _N—

tkonfederáeiók) % kérni?? A belépett (konfederáoiók) Éképviself A belépett Associazz'oni (Zi datom' di mit,— Z Assoeíaíí Associazioni di lavoratori 419539" ASSOCMH

laUOTO (Confederazioni) ___—,.",,,,.,_,,,_l.,,,_,_,.,tagok szama (UOHdeCTaZiO/nl) _MMÉWTM—í—E———

tagok szama

Mezőgazdaság — Agricoltum 8,828.254 845171 Mezőgazdaság —— Agricoltum 2,790.145 2,197.199

; í arosok

%d%%—az,; 158704 83059 Ipar _— Industria 3,876.229 2204295

Ipar kézművesek

. .

Industria Artioianí . "(65.078 282.796 Kereskedelem —— Commercw 868196 404495

gyártulajdonosok Hitel- és biztosításü i intéze-

Propm'etdifabbr. 4,2s9.350 91.980 tek __ [simm— dngedüo

Kereskedelem —— Commercio 901065 550829 d'Assz'curazíone . _ _ . _ . 61.918 453755 Hitel- és biztosításügyi intéze-

tek —— Istituti di Crediro e Szabadfoglalk. és művészek

d'Assicumzionc . . . . 15.158 8.571 —— Professionisti e artisti , 171249 121.533

Összesen —— Totale . assem] 1,862.406 Összesen — Totale. 7,2e7.737 4,973.277

1934 dec. 31-én — 31 die. 1931 7,799.601t 1,580.714 1934 dec. 31..én — 3.1 die. 1934 * 7,150.787 4,698.019'

1933 ,, 31.-én—31 ,, 1933 4,151.794I 1,310.655

4, szám __097_._ 1937 6. Az 1935. évben bevételezett érdekképviseleti járulékok.

Contm'buti sindacali riseossi nell'amao 1935.

A konfederáci— A konfederácí—

okra és a kisebb okra és a kisebb

egyesületekre A b 't ! egyesíiltetekre

MunkaadOk egyesuletei briixttójeövsztfege ($$$; dissszztgg MunkaSOk egyesuletei bruttoedlgsíege (filing) (ils—55225;

. . , . . Importo mi! 0 , _ , _ lmporto netto

ASSOCZazwnl dl, dalon Importolordo devoluío alle Assoczazwm dt Importolordo devoluto alle

di lavoro Confedrrazioni lavoratori Confederazi'oni'

6 assoczazíoní e assoctazcwm

WML— ___MJÉÉZL—

ezer lirákban—Míglíaia di líra ezer lirákban—Migliaía di life

Mezőgazdaság —— Agricol. 61.487 44.270 Mezőgazdaság —Agricol. 23608 16998 ipar — Industria . . 82.045 61.447 Ipar —— Industria . 41.325 29.791

Kereskedelem —— Com— Kereskedelem —— Com-

mercio ... 42.358 30.505 mercio ... 13.047 9.387

Hitel és biztositásügyi Hitel- és biztosítasügyi

intézetek —- Azienda del intézetek — Aziende del

credito e dell'Assicumz. 5885 4.103 credito e dell'Assícuraz. 2.436 1.754

Összesen _ Totale 191775 140.325 Összesen — Totale 80.416 57.930

Fasiszta Szöv. Központ — Szabadfogl, és művészek

Ente Fascz'sta della coop. 5.706 4.108 —— Professiomstí e artisti 7.7 28 5.564 Együtt — In complesso 197481 144433 Együtt — In complesso 88.144 63.494 1934-ben — 1934 . . 193530 141474 1934-ben —— 1934 . . 89.995 64.828 1933-ban —— 1933 . . 206742 150877 1983-ban —— 1933 . . 83.180 59.923

Hogy ez az érdekképviseleti szervezet szervezetté. A törvény által elrendelt 22 milyen óriási méretű, erre nézve Vizy korporációra és a mindegyikük élén álló ta- Andor dr. tanulmányából közöljük a követ—

kező jellemző adatot. Az ipari munkások országos szervezetét a konfederáció 2236 fizetett tisztviselőjén, alkalmazottján kívül mintegy 60—70. 000 Választott tiszteletbeli munkásvezető (syndicatus titkára, direktó- riumi tag, üzemi megbizott, osztályvezető, stb.) alkotja. Ennek a hatalmas gépezetnek akadálytalan működését az alá- és föléren- deltségi viszonyok pontos szabályozása ésa párt által képviselt4 egységes fasiszta szel—

lem teszi lehetővé.

A törvényes érdekképviseletek számára, tagozatára, továbbá a taglétszámra és a já- rulékok összegére vonatkozóan a 4., 5. és 6.

sz. táblázatok adnak részletes tájékoztatást.

Az érdekképviseleti rendszer reformját és a munka társadalmi szervezésének bete- tőzését jelentette az 1934 február 5-i 163.

sz. törvény, mely az egyes termelési ágak gazdasági tevékenységét termelését irá—

nyító, összehangoló és szabályozó korpora—

ciókat hívta életre. A korporácíók hatás—

köre tényleg azonban nem az egyes nagy termelési ágakat öleli fel, hanem az egyes fontos nyersanyagok termelését, az ezeket feldolgozó iparágak és termékek kereske—

delmét (termelési ciklus), végül egyes fon- tos közgazdasági vagy társadalmi szolgál—

tatásokat nyujtó vállalati és foglalkozási ágakat foglalja össze egy-egy gazdasági

nácsok összetételére a 7. sz. tábla ad felvilá- gosítást.

A tanácsok elnöke ezidőszerint maga

Mussolini. A fasiszta párt 3—3 tagja min- den korporációban az állam és a fogyasztás érdekeit képviseli.

*Alapelve a korporatív rendszernek, hogy az állam csak akkor lép közbe, de akkor aztán hatályosan ha az egyéni gaz—

dasági tevekenyseg hiányos, nincs meg, vagy elégtelen. Sem a magántulajdont, sem az egyéni kezdeményezést nem szünteti meg, de rendet teremt a termelési anarchiá- ban. A magántulajdont szociális funkció—

ként fogja fel, tehát nemcsak a jogot, de a vele együttjáró kötelességet is érvényesí—

teni akarja az egyetemesség érdekében.

A korporációs állam érdekképviseleti rendszere érint és érdekel minden egyes embert,akiafasiszta államban él és dolgo—

zik. Senki sem vonhatja ki magát belőle, viszont a rend és fegyelem mindenkinek a javát akarja. A fenti adatok élénken szem—

léltetik ennek az óriási szervezetnek a tár- sadalomszervező és építő erejét. A 9 kon- federációban e gyütt van, egységes eszmék, tervek és közös szükségletek szerint moz- gatható az olasz társadalom valamennyi munkaadó és munkás szervezete. A 22 kor—

poráció egységes nemzeti és gazdasági ér—

dekek és szükségletek szerint rendezi és irá-

23'