A háborús évek népmozgalmának Európaszerte mutatkozó szabályszerűségei (II. befejező közlemény)

(1)

7—8. szám. ——228— 1923

A háborús évek népmozgalmának Európaszerte mutatkozó szabály- szerűségei.

Régularités du mouvement de la population des années de guewe se présentant en Europe entiére.

(H., befejező közlemény. — Hé?"e et derniére publication .)

c) A halálozások háborús statisztiká-

jában Enrópaszerte mutatkozó közös voná—

sok a következők:

1. A katonai halottakat tekintetbe nem vevő polgári halandóság kisebb-nagyobb mérvű, tőbb háborús évben mutatkozó emelkedése. Ez az emelkedés azonban nem mutatkozik min- denütt a halandósági nyers arányszámokban s reá a hősi halottakat figyelembe nem vevő

s csupán a mögöttes országrészekre vonat—

kozó statisztikákból —— különösen pedig a nyers arányszámokból, az évek azon részé—

ben, ahol nincs meg a közzétett számok szám—

szerű emelkedése — csak akkor lehet még több ilyen esetben is következtetni, ha tekintetbe vesszük a háborús évek halandósági statisztikáinak kiszámítási módját. Fontos technikai különbségek mutatkoznak ezen idő- ben főleg a hadviselő államoknál, melyeket adataiknak úgy a békés évekkel, mint a semlegesek ugyan ezidei statisztikáival való ösz—

szehasonlításakor, mind a halandóság meg- változására való következtetéskor tekintetbe kell venni. Ezek miatt a halandóságnak, mint tömegjelenségnek tényleges kialakulásától lé- nyegesen különböző adatokat tettek közzé a hadviselők. A halandósági statisztika háborús szabályszerűségei éppen ezért nem is mutat- hatók ki számszerűen oly határozottsággal s azzal az összes háborús évekre kiterjedő egy- öntetűséggel, amellyel pl. a házasságkötése- kéit vagy a születésekéit tárgyaltuk. A had- viselök harcvonalaik mögött fekvő ország—

részeikre vonatkozó statisztikáikból ugyanis nemcsak azok hiányzanak — az említett hősi halottakón kívül, — akik bár a mögöttes országrészben, de valamely harctéren szerzett sérülésben vagy betegségben pusztultak el, ha—

nem viszonyszámaik emellett még a bevonultak távollétével sem számolnak. Ezért tehát a hadviselő országokban a világháború ide—

jén a statisztikailag számbavett halálesetek sokkal kisebb népességből származnak, mint amilyenhez az arányszámok számításánál, mint nevezőhöz statisztikáikban viszonyitva vannak. Ezek miatt a hadviselő államok halandó—

sági statisztikáinak nemcsak abszolút ered-

ményei kisebbek a ténylegesnél, hanem a

relatívek, a népességhez viszonyítottak is. Ez utóbbiak két okból is: 1. mert számlálójuk kisebb, 2. mert nevezőjük nagyobb a tényleges-

nél, t. i. nem veszik tekintetbe, hogy a népesség-

nek 1/6—-'/7 része (nálunk 160/0-3) bevonult. Ha

mindezek ellenére a nyers halandósági arány- számok a háború alatt még a hadviselóknél is, nemcsak a fenti hibától mentes semlege- seknél, magasabbak a legutolsó békés évek eredményeinél. avagy ahol nem magasabbak, ott azokkal megegyezőek, úgy belőlük a ha- landóság háborús emelkedésére annál inkább kell a háborús járványok alább igazolt terje—

dését is tekintetbe véve következtetni, mert a népesség kor szerint való megoszlása a háború előhaladtával mindinkább úgy válto—

zott meg, hogy az élveszületések csökkené- sével kapcsolatban éppen a legnagyobb ha—

landóságú, legfiatalabb korosztályok aránya kisebbedett. A háborús évekre s a legutolsó békés évre vonatkozólag rendelkezésünkre álló halandósági nyers arányszámok a had—

viselők és a semlegesek szerint csoportosítva már most a következők:

Az ezer lélekre kiszámított halálozási arányszám alakulása az európai államokban az 1913—1918.

években.

Állam 13137! 19141 lets! 19l6 l9l7 [ 1918

6 V

A) Hadviselők :

Angolország . 138 140 15"? 144 144 176 Skótország 155 156 171 146 143 160 lrország 171 163 17'6 163 16 6 179 Olaszország . 187 179 22-53 283 26 2 354 Franciaország 177 19-6 191 18'1 186 240 Portugália. 207 194 19'9 208 215 402 Finnország 16'1 15'6 15'9 16'5 17'6 28'5 Románia R261 238 24'5 — —— 41'2 Belgium . 146 142 129 132 164 210 Németország a)') 15'0 190 214 19'2 205 24'7 ,, bj?) 15'01 15'5 150 140 16 41188 Ausztria . . 203, 181 21 3 209 229 26'4 Magyarország 232 234 252 209 207 257 B) Semlegesek:

Svédország 137 138 147 1315 13'4 17'9 Norvégia . 13'2 134 133 138 135 170 Svájc 143 138 134 131 138 194 Dánia . . . 125 12'5 12'813'4 13'213'01

Németalföld . 123 124 12'4 12'9 13'1 17'1 Spanyolország 22'1 22'0 220 213 223 331

!) A hivatalos német statisztika által közzétett, a többi országokkal ellentétesen a hősi halottakatis feldolgozó adatok.

?) Csak a. mögöttes országrészek polgári népes—

ségére vonatkozó, az összehasonlítás céljára általunk

kiszámított német adatok.

(2)

23 — 229 —— 7—8. szám.

*A polgári lakosság nagyobb háborús ha- dósága —— melyet a háborús járványok, az influenza, a diftéria s a mindkétféle tífusz), _ tuberkulózis terjedése, az élelem— és gyógy- zerhiány s a nagy drágasággal járó ezer egyéb áborús nyomorúság idézett elő — ezek sze—

'nt tehát számszerűen, az 1913. évi nyers rányszámhoz képest mutatkozó emelkedés- en, a hadviselók ezen évekre vonatkozó ányszámainak fentemlített számos közös ki- sinyítő hibája miatt inkább jelentkezik a emlegeseknél, mint a hadviselőknél. A sem—

egesek közül is Norvégia, Dánia és Németalföld f_—tűnik ki elsősorban azáltal, hogy bármely há- orús évi halandósági nyers arányszáma ma—

gasabb ,az 19l3. évinél.

A hadviselők közül az emelkedés szám- (szerűen, minden egyes évben csak a többi országokkal ellentétben a hősi halottakat is tekintetbe vevő a) alatti német és az olasz hivatalos adatokban jelentkezik. Megállapít- ható még kisebb mérvben Angliában is. Az összes hadviselőknél — különösen azonban nálunk, a hozzánk hasonló módon kiszámított német (b) alatti) és a francia eredményekben, — ezzel szemben több háborús évben, különö- sen pedig 1914—16-ban, éppen a legutolsó békés évi eredményekkel megegyező, sőt ke- véssel még azok alá is csökkenő nyers arány- számok tűnnek szembe. A fentiek miatt azon-

— ban ezen hadviselő államokban is nemcsak a számszerű emelkedést mutató években, hanem ezekben az egyenlő magasságú arány—

számokat jelentőkben is a halandóság kisebb-nagyobb mérvű háborús emelkedésére kell következtetnünk. A kissé csökkent arány—

számot mutató némely évben pedig a fenti

technikai eltérésnek a halandóság emelkedé- sénél sokkalta erősebb befolyását kell a had—

viselőknél felismerniink. Érdekes megemli- teni azonban azt hogy, ha a háborús évek halandósági arányszámát csak az élveszüle- tések háborús csökkenése, vagyis a népes- ség kor szerint való megoszlása szempontjá- ból standardizáljuk, úgy a halálozás emelke- dése a többi hiba tekintetbevétele nélkül is számszerűen jut már kifejezésre ott is, ahol eddig nem jelentkezett ily módon. Pl. ha egy oly Magyarországra számítjuk ki 1913-tól 1918-ig a halandósági ezrelékeket, amelyben annyi csecsemő él, mint az 1913. éviben, úgy a következő — minden háborús évben 1913—hoz képest emelkedést mutató ——

standardezrelékeket nyerjük :

1913

232 232

1915 252 260

1916 209 241

1917 20-7 244

1918 257 300 Nyers ezrelék

Standard ,,

E számok már minden évben kétségtelen számszerű bizonysággal mutatnak tehát reá a halandóság háborús emelkedésére.

A világháború által közvetve okozott ezen, tehát tényleg Európaszerte növekedő halan- dóságot a régebbi háborúk nagy járványai- hoz viszonyítva azonban szembetűnik a XX.

század e nagy katasztrófájának különös jel- lemzője, hogy benne az egykoriakhoz képest mégis mily csekély a közvetett és mily rend- kivül nagy a közvetlen, a fegyverek által okozott halandóság. A modern tudás a mÖ-—

göttes országrészt jobban megvédte a hábo- rús járványoktól, mint bármikor azelőtt, de viszont a technika haladásával karöltve az ellenségnek mindkét fél aránytalanul nagyobb

(összesen kb. 5 milliónyi) katonai vérveszte—

séget okozott, mint az egykori hadviselők.

Az egyes világháborús éveket egymással hasonlítva össze, Európaszerte az 1918. éV halandósága mutatkozik a legmagasabbnak,

— s minden egyes országban kivétel nélkül igen jelentékenyen magasabbnak, mint az

1913. évi eredmény —— jeléül annak, hogy a-

háborús járványok közül az azelőtt alig is—

mert, váratlanul reánk támadt ez évi spanyol influenza pusztított a legkiterjedtebben és a legnagyobb mérvben.

Egymással hasonlítva össze az egyes or- szágokat a legnagyobb közvetett halandóság- gal járt 1918. évi eredmény magassága szempontjából, úgy látható, hogy számszerűen az egyes országok közül Portugáliában és Olaszországban volt a közvetett háborús has—_

landóság a legnagyobb, jeléül annak. hogy a világháború legnagyobb járványa, az influenza a pyrenei és az apenini félsziget némely ré- szén pusztított a legintenzívebben. Ha ugyanis az 1918. év halottait a százzal egyenlőnek választott 1913. éviekhez viszonyított indexxel mérjük, úgy az európai államokat a követ- kező sorrendbe állíthatjuk:

Sor— Index ! Sor—

szám Ország szám Ország Index

1. Portugália 203 10. Norvégia 136 2. Olaszország . 189 11. Svájc . 135 3. Finnország . 183 12. Anglia 121 4, Németbirodalom 160 13. Franciaország . 112 5. Spanyolország . 155 14. Dánia. . 110 6. Románia . . 155 15. Magyarország 109 7. Németalföld . 152 16. Skótország. 107 8. Belgium . 142 17. Bulgária . 106 9. Svédország . 136 18. Irország . . . 105 19. Csehország . . 93 E sorrendben feltűnő, hogy a semlegesek általában megelőzik a hadviselőket, pedig tudvalevő, hogy az ezévi influenza a legyen- gült, rosszul táplált népességű hadviselőket

(3)

7—8. szám. ——230—— ' 1923

éppen nem kímélte. Oka ennek természetesen itt is csak az, hogy a hadviselők ezévi ká- rának teljes számbavételét is megakadályozza az índexekben is bennlevó fentjelzett kicsi—

nyítő hiba.

2. Számos európai ország, de különösen a hadviselők halandósági statisztikájában mu—

tatkozó másik közös szabályszerűség az is, hogy a háború alatt a városok halandósági nyers arányszáma inkább emelkedett, mint a vidéke. Hazánkban 1913—tól 1918—ig a követ- kező adatokhoz jutunk, ha a törvényhatósági joggal felruházott városok halandóságát a

környező vidékkel állítjuk szembe:

1913 1.914 1915 1916 1917 1918

Vármegyék . 237 238 261 209 201 256 T. j. városok 21'8 21'5 22'4 21'0 239 261 Ország. átlag 232 23'4 252 209 207 257

Látható, hogy városaink halandósági nyers arányszáma, mely a legutolsó békés években a vidékénél mindig kisebb volt, 1916-tól kezdve 3, fölé emelkedett. A legmagasabb a városi arány 1918—ban volt (26'10/00) jeléül annak, hogy az ez évi járvány elterjedésének a vá—

rosok lakosságának sűrűsége mennyire ked—

vezett. A vidéki ez évi halandóság csupán 25'60/00 és kisebb az 1915. évi eredménynél (26'10/00) is, pedig enrópaszerte láttuk, hogy

a háborús évek közül mindenütt 1918 sze-

repel a legmagasabb nyers halandósági arány- számmal. A városok halandósági arányszá—

mainak a vidékkel való összehasonlításakor e mellett a halandóság megváltozásán kívül a népesség összetételének némely háborús átalakulására is tekintettel kell lenni. Már ugyanis fentebb láttuk (I. közlemény a) 3, 139. l.), hogy a városok kevésbbé viselték a

háború terheit, mint a vidék. Láttuk azt is,

hogy a városok egyéb népmozgalmi jellemzői is kedvezőbben alakultak a háborús évek alatt, mint a vidékei. A városokban pl. több volt a felmentett s így az ő tényleg jelen- lévő népességük — amelyből a statisztikailag számbavett haláleseteik származtak —— ke- vésbbé különbözött attól, a bevonnltakat tekin—

tetbe nem vevő, kiszámított népességtől, amely—

hez a viszonyítás történt. E szerint tehát ezen ok miatt a városok halandósági nyers arányszáma a háborús évek alatt csak kevés- sel kisebb annál az ezreléknél, amely halan- dóságuk ezen években való tényleges kiala—

kulásának megfelel, míg a vidéken attól ugyanakkor jobban különbözik. E mellett egyéb körülmények is érvényesültek, részben olyanok is, amelyek már a legutolsó békés

években is rosszabbították a városok halan—

dósági statisztikáját; így pl. az, hogy a városi kórházakba szállítva sok vidéki ember hal meg. A háború alatt létesült számos új városi hadikórház katonahalottai azonban e tekin—

tetben számba nem jönnek, mert a polgári statisztikákba nincsenek felvéve. A' városok lakosságának azonban kor szerint való meg—

oszlása is más, mint a vidéké és ez több országban oly mérvű, hogy még egyenlő vagy kisebb nyers halandósági arányszám mellett is a városok háborús közvetett halan- dóságának a vidékénél intenzívebb emelke—

désére utal. Németországban pl. kisebb Berlin és a Hansa—városok halandósági nyers arány- száma, mint a birodalomé, a német hivatalos

statisztika a háború alatt (Bd. 276, XLVIII. l.)

— a kor szerint való megoszlás különbsé- gének, annak tekintetbe vételével, hogy mily

mérvű különösen e városokba a 20—40 éves

csekély halandóságú életerős férfimnnkásnép Odaáramlása —— mégis megállapítja, hogy Berlin halandósága a háborús évek átlagában is mennyivel kedvezőtlenebb, mint az egész

birodalomé.

3. A halálozások hónapok szerint való meg- oszlása a világháborús évek alatt az egyes háborús járványok jelentkezése idején európa—

szerte különbözik a békés években mer/szokott klalakulásto'l. A legkiterjedtebben jelentkező, legnagyobb mérvű eltérést az 1918. évi őszi hónapok, különösen pedig ez év novembere nyujtja, mely a szomorú emlékű spanyol influenza révén európaszerte maximum a havi eredmények sorában.

4. A halandóság kor szerint való meg- oszlását illetőleg számos európai országban

szembetűnik, hogy a közvetett halandóság

1. alatt vázolt háborús emelkedésében inkább részesednek a legfiatalabb e's Zef/idősebb kor—

osztályok, mint a többiek Számszerűen azon—

ban ez csak az olyan országok statisztikájából tűnik elő, amelyek— mint a mienk s a német—

országi —— a kor szerint való feldolgozást a nem szerintivel is kombinálják. A férfiak és miattuk az Összes halottak kor szerint való megoszlásának vizsgálatát ugyanis megnehe- zíti a bevonultak távolléte miatt az élő népes—

ségben beállott változás; a nők oldalán ellen—

ben nincs oly zavaró körülmény, mely az egyes korcsoportok halálozási száma meg- változásának a halandóság megváltozásával való párhuzamba állítását megakadályozná. Ha pl. a hazai s a németországi nőhalottak egyes korcsoportjaiban az 1913. évi halottszámot mindig IDO-nak vesszük, úgy a következő képhez jutunk:

(4)

¹⁹²³ ^—231— ^7—8. ^szám.

A nőhalálozások índexszáma korcsoportonként Magyarországban és Németbirodalomban az

1914—1918. években. (1913 : 100.)

l §

Korcsoport 1914. § 19—15. § 1016. § 1917. 1918.

__ é v

a) Magyarország:

;

5— 9 1050 1329 ' 121'9 1098 1738

10—14 1010 1270 11.50 1166 2070

15—19 100'3 117'0 111'8 119'8 220'4 20-tólkoreso- 101'6—tól 113'8—tól'107 6-tó: llB'Z-töl l35'4—től

portok TOig lOleiig 116'5-ig llS'S-ig lZO'ö-ig 228*6-ig 70—79 § 1045 1152 109'1 ; 1238 1298 80—89 § 1054 10N'4 115'2 § 136'5 1280 90—99 § 1042 1129 1053 3 1107 105'2 100 felett 888 1168 981 ; 99 1 94'4

b) Németország:

1— 5 § 991 127 0 1169 j 1186 1736 5— 10 § 1014 141 2 1330 § 143'8 207'3 10— 15 § 104'1 123 8 1310 ! 152'9 2392 105——2 102'6 112'3 ; 121'5 1560 2924 20— tólkorcso 99'7-töl 99'4 tőllOZ'G-tölgllB'Z—től lZ'i'l-től

portok TOig :103 6-ig lOS'O-ig 109'8-ig;135'l—ig 289 8—ig 75—80 § 105'7 1047 llíl'ö ; 1329 132 5 80w—85 § 1038 1045 ; 1120 ; 135'1 1326 85—90 § 1104 110"? f 124'3 ' 154'2 1409 90 felett 1063 108'8 ; 123'5 § 149'9 1452

l l t

. l l

Látható úgy nálunk, de még valamivel határozottabban a németországi adatokban hogy a legnagyobb indexeket a legfiatalabb s a legidősebb 4 korosztaly nyujtja és pedig leghatározottabban 1914—17ig, vagyis az influenzaiárvanytól még mentes évben? vauyis csupan a háborús táplálkozási és közegészség—

ügyi viszonyok egyéb megváltozásainak be- folyása révén. E legnagyobb indexek pedig kétségtelenül a halandóság legnagyobb mérvű növekedésének következményei, mert az ide—

tartozó élők megfelelő csoportjaiban nem állott be e következtetésünket megakadályozó valtozas. Ami pedig az élveszületések háborús

csökkenése révén következett be, t. i. az 1—5

évesek korcsoportjában élők csökkenése, az Németországban az évek nagyobb részében (így 1915, 16 és 18-ban) bár befolyásolta, de mégsem csökkentette annyira ez korcso—

port indexét. hogy az a felnőttek a 20—70-ig terjedők halandósagának háborús emelkedé—

sénél számszerűen nagyobb ne maradt volna, jeléül annak. hogy mily nagymérvű volt éppen a legfiatalabb korcsoportok halandóságának háborús emelkedése. Nálunk az élveszületé- seknek a németországinál nagyobb csökkenése nem engedi ezt az 1—5 évesek korcsoport- jában kifejezésre jutni.

A mi hivatalos statisztikank az egyes korcso—

portok halottait az összes halottak százaléká—

ban mutatja ki. Itt is látszik az idősebb kor- osztályok jelentőségének növekedése, éppen úgy, mint a legfiatalabbaké, míg a közbülsők stagnálnak vagy fogynak. Száz halott közül volt ugyanis Magyarországon:

1913 1914 1915 1916 1917ésl918-ban

4—6 éves 3—5 3-5 4—4 4—8 4-2 4-90/0 7—9 ,, 1—9 2-0 2-3 2-6 2-4 3-1,, 10—14 ,, 2-2 2—1 2-5 28 2—9 4-1, 15—19 ,, 2-9 2-8 3-0 3-4 38 5-8, 45 éven felüli 38-5 36-9 38-0 42-6 47-2 418,

Látható tehát a szélső korcsoportok nö—

vekedése, azonban kérdéses, hogy ebben minő része van a halandóság tényleges emel- kedésének. mert a felnőtt férfi korcsoportok- nak a bevonultak távollétével bekövetkezett csökkenése már egymaga is s még változatlan halandóság mellett is a kiemelt szélső kor- csoportokra eső halottak százalékának emel- kedését vonja maga után. Általában zavaró e módszernél az, hogy e százalékok nagy—

ságára természetesen már nemcsak a halan—

dóság alakulása van befolyassal, mint a fenti indexeknél, hanem a többi koresoportokban lévők számának megváltozása s éppen ezért ez a módszer az egyes országokban szám- szerűen igen ellentétes eredményekre vezet.

Igy pl. az 5 éven aluliak korcsoportia az élveszületések háborús csökkenése révén a halottak körében a legtöbb európai országban csökken, mert az 5 éven aluli élők, a legfiatalabbak korcsoportia halandóságának más úton több államban megállapítható háborús emelkedése sokkal kisebb jelentőségű, sem- hogy az ily korú élők szamanak nagymérvű csökkenése mellett e százalékokban kifeje—

zésre jnthatna. Az alább felsorolt európai országokban ugyanis a halottaknak rendre a következő százaléka volt 5 éven aluli:

1913 1914 1915 1916 1917 1918 Magyarorsz. 430 421 402 335 284 230 Németország. 85 6 358 32'6 252 208 194

Svajc ... 205 19-5 17-9 155 14-5 125

Hollandia. . . 271 276 250 246 240 241) Spanyolorsz. . 38'5 36'9 37'5 35'9 35'6 __

Dániában az 1906/10. évi 27'70/0-ről ará—

nyuk 1911/15—ben 24'2-re, majd 1916/20-ban

21'60/0-ra esett.

A csecsemőhalandóságnak az azon évi élveszületésekhez való viszonyítása is olyan eredményekre vezet a világháborús években, amelyből az egy éven aluliak halandóságának szórványosan bekövetkezett és csak kismérvű

(5)

7—8. szám. —232——

¹⁹²³

háborús emelkedése csak számos más körül—

mény ellentétes befolyásától elmosva jelentkezik. A oseesemőhalandőság ezen arány- száma az oldalt felsorolt országokban 1913-tól

1918-ig ugyanis a következő volt:

Az egy éven aluli halálozásoknak az élveszüle- tések százalékában kifejezett arányszámának alakulása az európai államokban az l913—1918.

években.

A 191311914 1915 1916 1917i1918

llam _

e v A) Hadviseló'k:

Angolország . . 10'8 10'5 110 91 96 9"?

Skótország. . . 110 111 1215 97 107 100 lrország . , . . 9-7 87 92 853 88 8'6 Olaszország . . 138 130 147, 1613 158 — Franciaország . 109 109 141 122 123 13'8 Finnország. . . 113 104 110 110 118 115 Románia . . . . 20'2 18'7 —— — —— — Németország . . 15'1 16'4 148 140 149 158 Ausztria . . . . 190 172 218 192 186 193 Magyarország 201 195 264 218 216 217 B) Semlegesck :

Svédország. . . 70 73 76 70 65 — Norvégia . . . . 6'5 6'8 68 64 64 63

Svájc ... 9 6 9 3 90 7-8 79 8 8 Dánia ... 9'4 98 9 5 100 99 7-4 Németalföld . . 91 95 B'? 85 8'7 9'8 Spanyolország . 155 15 2 15'2 14'7 15 5 18 3

Látható tehát, hogy a esecsemőhalandő—

ságnak ezen arányszáma csakis 1915-ben és csak a hadviselőknél mutat európaszerte álta—

lános emelkedést. aminek azonban nem halan—

dóságuk emelkedése, hanem az élveszületé- seknek a háború kitörését 9 hónappal kö- Vető. tehát elsőizben 1915—ben jelentkező csökkenése az oka. E csökkent eredményhez viszonyitva ugyanis az előző évi nagyobb számú, még békés méretű élveszületések (csecsemőhalottai normális halandóság mellett

is emelkedésre vezetnek. 1918-ban pedig, bár sokkal kisebb mérvben, de éppen ellentéte- sen hat az élveszületéseknek az előző évvel szemben jelentékeny mérvű emelkedése. Né- mely országban e körülményeket a hivatalos statisztikák számszerű korrekciós faktorok számításával is iparkodnak tekintetbe venni, azonban ezek alkalmazásával is csak ugyan- arra a következésre jutnak, amivel ezek nél- kül, hogy a háborús évek csecsemőhalandó—

sági arányszámai a legutolsó békés évekhez

képest az évek nagyobb részében mégis némi emelkedést mutatnak A legrészletesebb ily kOrrekeiós számításokat végző németbirodalmi statisztika szerint (1. Bd. 276. LXII. és LXVI. l.) * is pl. a háborús csecsemőhalandóság némely

évben, így 1914—ben és 1918—ban magasabb

volt7 mint 1913-ban, de különösen magasra

a birodalom egy részében sem emelkedett.

5. Az elhaltak családi állapotát illetőleg számos országban —— de elsősorban a had—

mselőknél s a nőknél —— látszik az özvegyek arányának fokozatos emelkedése. A legszembe—

tűnőbb ez az 1917. évi eredménynek az 1913.

évivel való egybevetésénél, mert az 1918. évi influenza leginkább a nőtlenek és hajadonok arányát emelvén, e háborús hatást kissé ismét elmosta. Nálunk a 7 éven felüli férfihalottak- nak 1913-ban 21'30/0-a volt özvegy, 19 7—ben 24'00/0—a. A nőknél az 1913. évi 38'§-/0-kal szemben 1917—ben 40 00/() halott özvegy áll.

A hasonlóképen feldolgozott spanyolországi eredményekben 1913-ban az összes halottaknak 19'10/O-a volt özvegy, míg 1917—ben 20'20/0—uk. Az átalakulás több államban, így nálunk is, már a legutolsó békés években is megállapítást nyert s a háború alatt így — a népesség családi állapotának főleg a nők oldalán s a hadviselőknél történt átalakulá—

sával, a hősi halottak özvegyeinek szaporodá—

sával kapcsolatban — csak tovább erősbbödött.

6. A halottak halálok szerint való meg- oszlásában earo'paseerte a fertőző betegségek arányának háborús növekedése tünik szembe, Az alább felsorolt néhány európai országban például a világháború éveiben és a legutolsó békés évben fertőző betegségben —— hozzá—

értve az 1918. évi spanyoljárvány tüdőgyulla- dás alatt elkönyvelt halottai miatt mindenütt a tüdőgyulladás és tüdőhurut rovatait is ——

a halottak következő százaléka halt meg:

1913 191411915119161191711918

Allam *

é v

Magyaroszág . . 82'7 31'1 35'0 37'3i 34"? 483 Ausztria ... — 36'8 4148 432 391 506

Angolország .. 25-4 258 280 2419 264 42-9

Svájc ... 280 26"? 261 286 297; 484 Hollandia . . . .

24'1 234 252 264 25'6 41'5

A számokban a legutolsó békés évvel (1913) szemben mutatkozó háborús emelkedés

(1915/16—1918) az érdekes. Egymással való

egybevetésük nem lehetséges, mert az egyes betegségcsoportok az egyes államok külön- böző haláloki nomenklatúrái miatt nem egyez—

nek s így a fertőző betegségek jelen célra

történt megállapítása sem lehet teljesen egy-

öntetű a más szempontok szerint csoportosí—

tott eredmények miatt. Az emelkedést az egyes fertőző betegségek közül leginkább a már fentebb említett iníluenza, diftéria és

(6)

——233——— ^7—8. ^szám,

kétféle tífusz háborús járványai és a tuber—

kolozis—halandóság növekedése okozták.

d) A születések és halálozások különbö- zetének, a természetes szaporodásnak há- borús statisztikájában európaszerte látható:

1. a világháborúnak a népesedés szapo- zodását gátló hatása. A világháború éveiben s a legutolsó békés évben az alabb megne- vezett országokban a természetes szaporodás ezer lélekre" eső száma ugyanis a következő volt:

_Az ezer lélekre kiszámított természetes szapo- rodási arányszám alakulása az európai államok-

ban az l9l3—18. években.

1913 1914 1915 1916 § 1917 1918

Állam !

é v a) Hadviseló'k

Angolország 103 98 62 6'5 3'4 0'1 Skótország . 10 106 68 8"? 58 42 Irország. . . M 57 623 4'4 4'6 31 19 Olaszország. [1 130 181 82 07 — 6'7 ——17'5 ,— Franciaorsz.. r 06 -—1*6 *7'8 —-8'7 —8'2 411'9

* Portugália. . 12'3 125 12'0 103 530 -—11'4 V Finnország . 110 113 95 7'5 6'7 — 4'7

' Románia 160 183 160; — — —26'9

, Belgium. . . ; 78 60 82 *0'4 —5'l _ 9'6 . Németország ; 12'4 7'8 —1'0 '4'0 —6'6 —105

? Ausztriai . . l 94 52 —2'9 ——6'2 —9'0 —123 Magyar-orszá; lll ll-l —1.61— 41 ——4-7 —lO'4

— b)Semlegesek il §

Svédország . l 95 9-01 69 7—7 7—5 2-3

Norvégia .112'3 12'0 10'3 10'6 11'8 7'7 Svájc ... )! 88 87 62 60 48 — 0'6

Dánia . . . . M 13-1 131 11-4 110 10-5 111

* Németalföld. li 15'9 158 13'8 136 129 77

— Spanyolorsz. l 83 7'8 8'8 7'7 6'5 — 4'0

A katonai halottakat ügyelmen kívül hagyva számított ezen arányszámokból lát- ható, hogy a természetes háborús népfogyás a nálunk mutatkozónál olyik évben Német- rországban, Ausztriában, Olaszországban, Portu- gáliában, Franciaországban és leginkább Ro—

mániában (1918: —26'90/Oo) volt nagyobb mérvű. Figyelembe veendő azonban még az

"is, hogy az adatok hiánya miatt nem állítha—

tok be e rangsorba: Oroszország, Szerbia,

Bulgária, Görögország, Törökország és Luxem—

burg. A nálunk kedvezőbb helyzetben lévő 'hadviselők között a népszaporodas az Angol- V'birodalom részeiben érezte meg a legkisebb mértékben a háborús évek terhét. Közülük is ma skót arányszám a legmagasabb (1918:

4'20/00). A nagy népveszteséget szenvedő had- viselőktöl elütően kedvező s a békés évek Fszaporodási arányszámaitól csak kevéssé kü- lönböző adatokat jelentő semlegesek között

is különösen Dánia népszaporodása volt elő-

nyösen alakuló (1918: 11'10/00).

A természetes fogyásból származó tényle—

ges kárf) a népfogyás abszolút eredményei az egyes országok népességének nagy különb- ségei miatt mások s annak nagysága szem- pontjából is más országok mutatják a szélső értékeket, mint fentebb a fogyás mérve tekin- tetében. A katonai halottakat éppen úgy figyel—

men kívül hagyva, mint a fentebb felsorolt arányszámoknál, a születési többletre ($), illetve hiányra (—) vonatkozó háborús eredmé—

nyek a legutolsó békés évi adatokkal egybevetve a következők:

A szaporodás (4), illetve fogyás (—) százezer lélekben kimutatva az európai államokban az

1913—1918. években.

1913 [ 1914 ' 1915 19161 1917 1918

Állam

e v a) Hadm'selők

Angolország -l— 377 -l— 362 4— 252 *k 277 -I— 169 -l- 51

Skótország . *l— 47 _i- 50 4— 33 4— 39 d— 28 -l— 20

lrország. .. _i— 25 a 271 199 204— 14-i— 9 Olaszország. 4- 458 'I- 471 'I— 298 t 25 _ 240 — 619 Franciaorsz. 1— 43 *— 54 -- 267 " 293 " 270 — 405 Portugália. . 4— 75 *l— 76 "l— 74—1- 64 4— 56 72 Finnország . 'l— 35 -l- 37 'i— 31 'l— 25 *!— 22 _ 15 Románia. . . 4- 118 *l- 144 4— 126 —— —— — 194 Belgium... -l- 60—1—48-1-23— 2— 38— 72 Németország % 834 -l— 766 —l— 363 'l— 69 *" 142 _ 300 Ausztria?) . . wi— 275-1— 44— 19 — 40 *- 57** 77

Magyarorsz. Jr2084r209 _ 30 — 78 — 88 — 245 b) Sem legesek

Svédország . _i— 53—1— 51—i— 39-i— 444— 43-i- 14 Norvégia . . 4— 304— 30'l' 261L 27 -l— 30 % 20 Svájc 'i' 34-i— 84-i" 24—i- 234— 19* 2 Dánia _l— 37—i— 371— 33-i- 324' 311- 33 Németalföld. ."l' 98—i- 991 88-i— 89—i— 864- 52

Spanyolorsz. Jr 169 % 158 4— 179 4- 157 'l- 136 — 83

E szerint tehát hazánk helyzete a ter—

mészetes szaporodás abszolut eredményeinek nemzetközi összehasonlítása tekintetében még kedvezőtlenebb. Hazánk nemcsak a békekötés- ben, hanem már a háború alatt is azok közé tartozik, amelyek népessége és vagyona leg—

többet szenved. Igy a természetes szaporodás révén 1916-ig bezárólag csak egy ország népességének vesztesége volt évről évre hazánkénál isvnagyobb, a szaporátlanságáról

1) A teljes háborús népveszteséghez ezenkívül a hősi halottak, a sebesültek s a járványok által meg- viseltek nagyobb mortalitása s az elmaradt születé- sek járulnak. lgy eltekintve a békekötés által elsza-

kítottaktól, mindezek miatt hazánk 2 millió lelket vesztett.

') 1914-től a békekötésben megállapított határ-ú Ausztria.

(7)

7——-8. szám. ——-234—

régóta hirhedt Franeiaországé. Csupán 1917—

ben és 18-ban mutat fel kívüle még Olasz- és Németország is nagyobb passzivitást, mint hazánk. Igy tehát a háborús évek alatt egész Európában mindössze három olyan államot találunk, mely bizonyos évek alatt kedvezőt- lenebb népmozgalmi mérleget jelent, mint hazánk. A fogyás mérve, a relatív eredmé- nyek tekintetében még kétszer ennyit, hatot

találtunk. 1)

Az öt háborús esztendő, 1914—18, ter- mészetes szaporodásának évi eredményét össze—

gelve, a fogyás nagysága tekintetében Francia—

országé az elsőség (— 1.289000). Utána következik hazánk (— 231000). Az adatokkal még rendelkező államok közül még Olasz- ország végső mérlege negatív (_ 64.000), a németországi már nem. A nagyobb, adatokat közzé nem tett államok közül valószínű, hogy ugyancsak negatív a mérleg a régi Ausztriára és Oroszországra vonatkozólag. Az ötévi mér—

leg fogyását a népességhez viszonyítva Francia—

ország és a mai Ausztria mutatnak hazánknál nagyobb mérvű fogyást.

Az egyes évek népszaporodásának egv- mással való nemzetközi összehasonlítása minden országban a spany'oljárványos 1918. évet mutatja a legrosszabb helyzetben lévőnek.

Ha ezen év kedvezőtlen természetes szapo- rodásának abszolút értékét a megelőző leg- utolsó békés esztendő (1913) ugyanezen ered- ményéhez viszonyítjuk, ugyanezen Viszonyí- tásból származó index alapján az európai államokat a következő rangsorba állíthatjuk:

I.Fráneiaország. —899 11.Finnország. . . — 44 2. Bulgária . . . . —281 12. Svájc ... —— 7 3. Románia. . . . —165 18. Anglia ... 14 4. Olaszország . . ——135 14. Svédország . . 25 S.Belgium . . . . —121 15.1r0rszág . . . . 34 6. Magyarorsz. . —— 116 16. Skótország . . 48 7. Portugália . . . -— 96 17. Németalföld . . 53 8. Németország . —— 82 18. Norvégia. . . . 67 9. Csehország . . _ 76 19. Dánia ... 90

x

10. Spanyolország. — 49

A rangsor megváltozik, ha a csökkenés mérvét az 1913. évi s az 1918. évi ezrelék között lévő különbségben mérjük permillek- ben, hazánk azonban ebben is hatodik marad, mint az előbbiben. Ekkor ugyanis a következő más sorrendhez jutunk:

!) Természetes szaporodásunk történetében a most már több mint félszázadja rendszeres, hivatalos magyar statisztikával ellenőrzött szaporodási mérle- günkben az eredmény nem volt máskor még negatív, mint az 1873. évi kolerajárvány (— 308000) 5 a világháború idején.

1923

1.Románia . . . . 42'90/00 10. Spanyolország 12'30/00, 2. Olaszország . . 805 ,, 11. Anglia ... 10'2 ,, 3. Portugália . . . 23'7 , 12. Svájc ... 9'4 ,, 4. Németország. . 22'9 ,, 13. Németalföld. . 8'2 ,,

5.Ausztria . . . . 21'7 ,, 14. Svédország . . 7'2 ,,

6. Magyarorsz. . 21-5 , 15. Skótország . . 5'8 ,, 7. Belgium . . . . 174 ,, 16. Norvégia . . . 4'6 ,, 8. Finnország. . . 157 ,, 17.1rország. . . . 38 ,, 9. Franciaország . 12'5 ,, 18. Dánia ... 2'0 .

Az államok száma eggyel kevesebb, mint fentebb, mert Bulgáriára vonatkozólag hiány-

* zanak a népességhez viszonyított arányszámok, A rendelkezésünkre álló adatokból az látható, hogy Dánia van a legkedvezőbb helyzetben úgy az ezrelék csökkenésének mérve szem—

pontjából, mint az indexek tekintetében.

Érdekes egyébként, hogy e szomorú emlé-

kezetű 1918. évben, amikor az európai álla- mokban a háború borzalmaihoz csatlakozott spanyoljárvány oly nagy pusztítást okozott Európában, egyidejűleg a többi világrészeken is kedvezőtlenebbül alakult a természetes népmozgalom, mint az előző évben. Az összes államok között mindössze egyet találunk, 'Venezuellát, hol kedvezőbb az 1918. évi eredmény az előzőnél. Az összes államok között legkedvezőtlenebb az Angol Kelet-India.

mérlege (— 27'10/00). Az egyes világrészeket

Európához viszonyítva mégis szembetűnő, hogy a többi világrészek Európánál kedvezőbb helyzetben voltak. Fogyással statisztikájuk csak kevés országban zárult, míg Európában 1918-ban 18 közül 11-ben volt az eredmény negatív. A világrészek között a legkedve- zőbb helyzetben a tőlünk legtávolabb fekvő Ausztrália maradt 12—180/Oo-es szaporodással.

Az amerikai San-Domingo 1918 ban, mint

ezévi maximumot 32 50/00—es természetes szapo—

rodást jelentett.

2. A természetes szaporodásnak nemek szerint való alakulásánál a háború alatt fokozódó liúszületési többlettel kapcsolatban (1. b) 6. alatt) azt látjuk, hogy különösen a hadviselő/r mögöttes országrészeiben az otthon—

maradt népesség háborús fogyása —— ha tehát a hősi halottakat nem vesszük figyelembe — inkább érinti a nőket, mint a férfiakat. Száz.

főnyi természetes szaporodásból, illetve fogyás— ' *

ból 1913 —18-ig pl. Magyarországon a nők rendre a' következőképen részesedtek: 494, 491, — 576, 600, — 62'6, —— 60 3.

A születési szabályszerűségek körében közöl-, teknek megfelelően hasonló adatok számít—

hatók a többi országokra is. A tényleges szaporodás, az 1920-es népszámlálás tanusága

szerint, a hősi halottak miatt az egykori had—

(8)

——235— 7—8. szám.

lőknél természetesen európaszerte éppen nkező eredményre vezet. Nálunk 8 millió ességünkben ez a népszámlálás közel 300 fenol több nőt mutatott ki, mint férfit.

: 3. A természetes szaporodás kor szerint 6 megoszlásában ugyancsak a születések rében már említett egyik szabályszerűség- l,*t. i. az élveszületések európaseerte matat-

* o' háborús csökkenésével kapcsolatban európa- erle mutatkozik egy igen terjedelmes, ötéves

rosoport, t. i. az ]915—1919-ben születtek—

k megfelelő korúak háborús csökkenése. Ha hősi halottak tekintetbe vétele nélkül raj- ljuk fel az európai országok legutolsó, az 0. évi népszámlálás szerint számított kor erinti megoszlását, szokás szerint olyképen, hogy a korcsoportok terjedelmével arányos gylán ok a kor növekedésével párhuzamosan ulrőlyfelfelé helyeztetnek és pedig olyképen, hogy a két nem két különböző oldalra kerül, kor mindenütt látszik a téglányoknak a szü- letési arány csökkenésével arányos megrö- vidülése. Ha a hősi halottakat is tekintetbe Vesszük, úgy a ferfiak oldalán a hadviselők—

nél ezenkívül még a bevonult korosztályok—

nak fogyása is mindenütt szembetűnik.

4. A tényleges szaporodás családi állapot 'zerint való megoszlásában főleg a hadviselők a nők oldalán látszik az özvegyek arányá—

ak — már a halottak családi állapot szerint való megoszlásánal is említett —— nőve-

edése.

e) A vándorlások háborús statiszti- ájában úgy a külső, mint a belső vándor- ások alakulásának vannak közös európa- Zerte mutatkozó háborús jellemzői a külső

ándorlások oldalán.

1. Az Európából a tengerentúlra irányuló ivándorlásnak a világháború kitörésével egy- __xdejüleg bekövetkezett lecsökkenése, illetőleg központi hatalmaknál annak teljes meg- zünése. Az alább felsorolt európai országok- ól ugyanis a világháború éveiben és a leg- ,_ lolsó békés évben tengerentúlra a jobbol—

fdali táblázatban feltüntetett számú kiván-

Édorló indult.

Látható, hogy az országok közül a semlegesek kivándorlási mozgalma sokkal kisebb mérvben volt akadályozva mint a hadviselőké.

Náluk csak a búvárhajók s a háborús gaz-

jdasági helyzet fejtette ki gátló hatását, mig

a hadviselőknél ezeken kívül a bevonulási kötelezettség és a kivándorlási tilalom is sze- repelt Ha az" 1913. évi kivándorlók számát

100-nak választjuk, úgy a legkevesebb kiván—

A tengerentúli kivándorlók száma az európai országokban az 1913—1918. években.

1913 191431915 1916 1917 1918

Ország '

é v A) Hadoise-

lók:

Osztrák—

Magy.—Mon. 309950 — —— — —— —

Németország 2575511752 —— —— — -- Oroszország. ;208719 58661

Angol birod. 469640 293204 104317 76479 20—5—78 17319

Olaszország. 564971 236332716307715515057 5325 Portugália. 77227 — 1929812472115689 — Finnország . 20057 6474 4041 5325 2773 1900

B) Semlege- sek:

Svédország. 1722410006 4672 7488 '2571 1498 Norvégia .. 9876 8522 4573 5212 2518 1226

Svájc 6191 3869 1978 1464 656 304

Dánia ,. . 8846 6203 3802 4265 1614 793 Németalföld. 2330 2174 1074 911 867 1160 Spanyolorsz. 210708 117705 87535 92476 65418 35698

dorlóval szereplő háborús évben az egyes államok indexe a következő lesz:

1.Németalföld 37'7(1917) 8.Svájc . . . . 49 (1918) 2. Portugália . 203 (1917) 9. Angolbirod. 36 (1918) 3. Spanyolorsz. 170 (1918) 10. Olaszorsz. . 09 (1918) 4. Norvégia . . 123 (1918) 11. Oroszorsz.1)0(1915/18) 5. Finnorsz. . . 95 (1918) 12.Németbirod.0(1915/18) 6 Dánia. . . . 90 (1918) 13. Osztrák-

7. Svédorsz... 8'8(1918) Magy.-Mon.0(1915/18)

Amennyiben a háború előrehaladtával a kivándorlás fokozatosan csökkent — mind- azokban az államokban, ahol nem szűnt meg annak kitörésével egyidejűleg, mint a köz- ponti hatalmaknál és Oroszországban — s így

legkevesebb kivándorló 1918-ban ment Euró-

pából tengerentúlra.

2. A kioándorláshoz hasonlóan a lenge—

rentúlról Európába irányuló olsseavándorlás is csökkent a világháború idején. Mindazon- által a kivándorlással ellentétben a központi hatalmakhoz irányuló bevándorlás sem bé—

nult meg teljesen. A legerőteljesebb beván- dorlási mozgalom az Észak- Amerikai Egyesült—

Államokból Európába irányuló országok szerint részletezve 1913- től 1918ig a követ- kező volt:

1) Eltekintve a Csendes Óceánon át ment hábo-

rús orosz személy- és árúforgalomtól, mely m'kart'áló növekedést mutat

17

(9)

7—8. szám.

___ 236 _

1923.

Az Észak-Amerikai Egyesült-Államokból beván- dorlók száma az egyes európai országok szerint

részletezve az 1913/1914—18/19J) években.

: e e : ee ?:

?: ? IB B § $

Ország § § §. § § §

e v A) Hadviselők:

Osztrák-Ma-

gyar mon. .27815218511 5191 1258 61 53 Németbirod... 35734 7799 2877 1857 447 52 Angolország. . 48729 27237 16063 10735 2516 6797 Irország . . . . 2468814185 8639 5406 331 47 Franciaország. 9296 4811 4156 3187 1798 3379 Portugália. . . 10898 490712259 9975 2224 1222 Belgium ... . 5763 2399 986 398 73 268 Olaszország . . 283738 49688 33665 34596 5250 1884 Orosz-és Finno. 255660 26187 7842 12716 4242 1403 Románia. . . . 4032 481 90 66 59 19 Balkán—államok 53220 15003 28111 24277 1944 418 B) Semlegesek:

Svédország . . 14800 6585 6248 6368 2298 2243 Norvégia. . . . 8329 7986 5191 4659 2578 1995 Svájc ... 4211 1742 663 911 331 381 Dánia ... 6262 3312 3322 274416301352 Németalföld .. 6321 3144 2910 2235 9441098 Spanyolország 7591 2762 5769 10232 4295 1573 Többi eur. orsz.

967 1180 1717 1463 42 16 1) Az Egyesült-Államok e statisztikái júl. 1-től június 30-ig tartanak.

Látható tehát, hogy a háború előrehalad—

tával a bevándorlás is éppen úgy csökkent,

mint a kivándorlás s sokkal inkább fogyott;

meg a hadviselók körében, mint a semlege—

seknél. Látható az is, hogy az Európaszerte' mutatkozó jelenséggel a háború első felé—

ben szembehelyezkedik a szabad fekvésű két pyrenei ország és pedig Portugália 1916-ig, Spanyolország pedig 1917-ig mutat növekedő eredményeket. Ha az 1913—hoz képest mutat- kozó csökkenés mérve szempontjából akarjuk az egyes országokat egymassal összehasonlí- tani s ugyanolyan indexeket számítunk, mint amilyeneket a kivándorlásnál, úgy a legnagyobb mérvű csökkenés nagysága szempont—

jából az európai államokat a következő sor—

rendbe szedhetjük:

1. Norvégia 240 (1918/19) 2. Dánia. . . .22'5 (18/19) 3. Spanyolor. . 20'7 (18/19) 4. Franciaorsz. 196 (17/18) 5. A felsorolta-

kon kivüli

európaiak . 16'5 (18/19) 6. Svédország 149 (18119) 7. Németalföld 14'9 (17/18) 8. Portugália . 11'2 (18/19)

10. Angolorsz. 5'1(1917/18) 11.1rország . .1'3 (17/18) 12. Belgium . .1'3(17/18) 13. Balkán-áll. . 08 (18/19) 14. Olaszország 07 (18/19) 15. Orosz- és

Finnorsz. .0'5(18/19)

16. Románia . .0-4 (18/19)

17. Németbirod. 01 (18/19)

18. Osztr.- Ma-

9. Svájc. . . . 7'8(17/18) gyarmon.0'02 (18/19)

A sorrendet természetesen ismét a semlegesek kezdik s a hadviselók és pedig köztük is a központi hatalmak zárják.

Saile Tivadar dr.

u.n-n...-u.n--uccu-....v-Iuhaclilllll-u.n.-...nin-un.-novcul-In-lcouuo-c-cnun-cllll-llll-l

§ e SZOCIÁLIS STATISZTIKA §

Az ipari munkabérstatisztika legújabb eredményei.

Les résultats les plus zécents de la statistigue des salat'res industriels.

A szociális statisztika egyik legfontosabb kérdésére, az ipari munkabérek emelkedésére.

annak mérvére és a megélhetés drágulásához való viszonyára szemlénk előző számaiban egészen ezévi május haváig közöltünk adatokat. Azóta a korona értékének rohamos esése a drágaságnak s a munkabéreknek több ízben újabb oly nagyarányú emelkedésére vezetett, hogy azóta az ipari munkabérek nem- 'csak abszolute, hanem viszonylag is sokkal nagyobb mértékben változtak, mint bármely másik megelőző évnegyedben.

A legtöbb munkást foglalkoztató vas— és gépipari munkabérekre vonatkozó, a Magyar Vasmüvek és Gépgyárak Országos Egyesü- lete által rendelkezésünkre bocsátott legújabb adatokat szemlénk legutolsó számában közölt

május havi adatokkal egybevetve, az alábbi I. táblázat mut-atja.

Látható, hogy az egyes hónapok közül az emelkedés júliusban volt a legnagyobb mértékű.

A júliusi bérek a júniusiaknak 162**/0-ával nagyobbak, míg augusztus és július között 44, június és május között pedig csak 3270 a különbség. Az emelkedés a nyár alatt így augusztus végéig a májusvégi munkabérek ötszörösére (3990/0-kal) történt. Az arány az alkalmazás minősége szerint alig változott.

Ha a tanulatlan napszámos órabérét 100 egy- ségnek vesszük, akkor a betanított s bizonyos fokú jártassággal bíró napszámos óra—

bére augusztusban is 115, a szakmunkásé 137, viszont az ifjúmunkásé csak 49, a mun—

kásnőé 68, éppen úgy, mint májusban. Meg-