Az államkölcsönök és a háborús pénzügyek

Re'sume' Au siecle dernier, a cause sur—

tout des armements et des guerres, les char—

ges publi'gues augmenterent fort dans les pays (llEurope. De 1858 a 1908, donc pen- dant 50 ans, les de'penses rl*Etat ont guad—

rupté, montant par lete (le 29 a 83 franes.

Pour les couvrir, on augmentait dtune part

les impóts, (l'autre part on avait recours a des emprunts, (le sorte (Iue dans les Etats d"Europe, ta dette publioue a triple', s*e'le—

vant par tete de 19 franes en 1858 a 35 francs en 1908.

Au cours de la grande guerre, pour faire face aug): de'penses de guerre (au total 210 milliards (le dollars), les pays belligé—

rants ont en (liűférentes mesures fait appel á trois ressourees: emprunts, augmentation (les impóts, emission de bittets de bangue.

()n peut établir (luc c'est par des emprunts orron en a convert la majeure partie (195 millíarrls (le dollars); les impóts niont cou- vert oue 15 mittiards (les dépenses de guerre.

Pour financer la guerre, la Grande—

Bretagne (( eu reeours surtout aux impóts;

elle n'a contracte' des emprunts a court terme gue dans la (leuafieme année de la guerre et des emprunts a long terme, a partir de 1917 seulement. La France a fait appelt exetusiuement a des emprunts et a llémissíon de billets de banaue. Ltltalie augmenta surtout les impóts; les autres formes de couverture y furent les emprunts de la defense nationale, les avances de bangue, les bons du Trésor et les em—

prunts interalliés. La Russie avait pour principe de faire face aux dépenses ordi—

naires par des impöts et () celles de guerre par des emprunts et llémission de billets de bangue; dés le clébut (les hostili- tés, ette a émis des emprunts de guerre et la circulation flduciaire y dépassait á la fin de 1) A tanulmány táblázataiban Magyarország

és Ausztria adatai együtt szerepelnek minthogy a külföldi források melyekből az adatok útvétettek azokat csak együtt közlik, úgyhogy a két állam adatainak szétválasztására nem volt mód. _— Les sources étmngéres oü tes chi/Tres ont été puise's ne publient gue _les données d'Autriche-Hongrie, et on nla pas pu les sépal'er suivant tes deux pays.

,

o...-.l—lll.""."lII.-olll-l-lIll.-In.III.-llI-l-l-l-n[Ill.-Illunnllll-llll-IIIll-'...II.-...nl-nunnullun-uun- IIUIUUIIDUUIIII

Az államkölcsönök és a háborús pénzügyekf)

Les emprunts (l'Etat et les finances (le guerre')

1917 dir fois cette de 1913. Les Etats—Unis rfeztrerlt recours a l'emprunt gue lorsgue tlaugrnentation (les impöts nly couvrait * plus les dépenses nécessitées par la guerre.

En Allemagne c'est te princt'pe dlémissíon (femprunts gui predominait au début de la guerre; elle n*a augmenté les impöts gue lorsgue tlespoir de terminer rapidement et victorieusement la guerre y commenca a dimiuuer. En Hongrie et en Autríche, les impöts ont été augmentes (guelaue peu plus tort alien Alternagne, mais cela n'a pas eu asse: de lrésultat a cause des (léfauts du systeme dtímpóts. En outre, on y a eu re—

eours a des emprunts de guerre émis a in—

tervaltes réguliers et () tlémíssion de billets de bangue, (le sorte gue la circulation fidu- ciaire s'est elevee (le 2095 milliards de cou—

ronnes en 1914 a 35.474. milliards a la fin (le 1918.

*

Az államhitel és államkölcsönök kér—

désónek rendszeres vizsgálata újabb keletű, jóllehet idevonatkozó fejtegewsekkel már a 17., de különösen a 18. szazad közyazda-

sági íróináll) elég gyakran találkozunk.

Mivel azonban a mai értelemben vett ál—

lamhitel lelti'ételeinek kifejlődése (a fejede- lem személyi pénzügyeinek végleges elvá—

lása az állampénzügfycktől. az általános adókötelezettségi elv elismerrése,sstl). ) csak a 18. század végén (Anglia, lmaneioország), illetőleg a legtobb államban a 19. század első, sőt második felében indul meg s így az államadósságok szerepe is csak ez idő- ponttól kezdve nyer az állampénzügyek te- rén döntő jelentőséget, a kérdés vizsgálata ezeknél az íróknál még természetszerűleg nem terjedhetett ki mindazokra a szempon, tokra, melyek az államkölcsönök lényegé- nek és jelentőségének megítélésénél ma figyelembe jönnek. Ricardot tekinthetjük

Éssny upon loans, 1710, David Hume: Essay on public credit, 1752 James Stevart: Principles of political economy, Alexander Hamilton: Report on public credit, 1790.

A merkantilista írók szórványosan szintén foglal—

koztak e kérdéssel.

ll Charles Davenant :

6. szám; —-—-605—— 1928 az első írónak, aki az államadósságok ter-

mészetét és jelentőségét alapos és részletes kutatás tárgyává tette,*) bár —— mint alább látni fogjuk —— az államkölesönök megíté- lését illetőleg ma már az ő felfogása sem tekinthető l'ielytállónak.

A 19. század második felében az állam—

adósságok kérdésének irodalma erős im—

pulzust kapott az államok pénzügyi hely—

zetében mutatkozó jelenségek által. A gaz—

dasági és intellektuális élet fejlődéséhez tapadó különböző állami feladatok jelen—

tékeny szaporodása, valamint azújabb há—

borúknak ipari jellegükből folyó költsége—

sebb volta a mult század vége felé a köz- kiadásoknak alig sejtett mérvű emelkedé—

sét idézte elő. A szükséges fedezetek cél- szerű előterei'ntésének kérdésével kapcsolat- ban nyert mind fokozottabb jelentőséget,

mint egyik fedezeti forma, az államkölesön, melynek vizsgz'ilatára a tudomány repre—

zentánsainak egyre növekvő a felfogás killÖllif)ÖZÖSÓg€ szerint két ellentétes eso—

portra oszló ___ tábora so 'akozott fel?) A vilz'igln'tború után, amelyből a legtöbb hadviselő állam rendkívül felszaporodott ad(')ssz'ig'terhekkel került ki, különös fon—

tosságot és jelentőséget nyert a kérdés vizsgálata s az államok gazdasági létérde- kébe vágó államadósságok kérdése felé egyre fokozódó figyelem fordult, mely az idevágó szakirodalom háború utáni erős fellendülésében kifejezést is nyertfl) Szinte azt lehet mondani, hogy a háborús állam- pénziigyek vizsgz'ilata a pénzügyi szakiro—

dalom egy újabb, egészen speciális ágává fejlődött, mely a klasszikus iskola speku- lativ természetű megállapítz'isai helyett az

1) Essay on the funding systeme. London 1852.

2) E kérdés háború előtti irodalma rendkívül termékeny. A főbb művekre vonatkozólag ]. A. C.

Adams: Public debts New—York, 1887, G. Colin:

System der Finanzwissenschaft, 1895, A. Wagner:

Traité de science des finances, 1912, von Heckel:

Anleiben und Staatsehulden, Gorges: La dette publigue, 1884, J. Landmann: Zur Entwiekelungs- gesehichte der Formen u. Organisation der Öfi'entli- c'uen Credit, 1912, Max Reinitz: Das oesterreiehi- sche Staatsehuldwesen, 1913, Hírst: The credit of nations, H. Dietzel: Kriegsteuer oder Kriegsanleihe e. műveket.

3) A főbb munkák közül megemlítendők: M.

Keynes: Economic conseguences of the peace, 1920, Eheberg: Die Kriegstinanzen, 19t9, E. A. Selzg- mann: Le coűt de la guerre (Revue de science et de legislation financiere 1919 --lt—)20), Ci. Jéze; Les emprunts de guerre (fenti folyóirat 1919—1926. évi

számaiban), Fr. Marsal: Les dettes interalliées, Hl26,

; stb. stb.

újabbkori háborúk által bőségesen szolgál- tatott anyag empirisztikus vizsgálatára építi alapjait. Az újabbkori tudományos vizsgá—

lódások az államadósságok természetének és jelentőségének analízise mellett főleg annak a gyakorlati szempontból is igen

fontos kérdésnek tisztázására irányulnak,

hogy az államkölesönök igénybevétele mily esetekben és mily mértékben jogosult az állami és magángazdasági élet szempont- jából s —— a nagy liá§n)1'ii tapasztalatai alapján —— a háború tihanszirozásánál a kölesönöknek az egyéb fedezeti formák mellett mi a helyes szerepe.

Jelen tanulmányban az államhitel és államkőlesönök vázlatos ismertetését kíván- juk adni, éspedig úgy elméleti, mint gya—

korlati vonatkozásban. Az első részben te- hát rövidesen érinteni fogjuk az államhitel és államkölesönök kifejlr'idését, valamint ezeknek gazdasági és pénzügyi szempont—

ból való jelentőSégét, mig a továbbiakban, a legújabb tapasztalatok nyomán a kölcsö- nöknek az egyes főbb államok pénzügyei- ben elfoglalt szerepét s ezt kiegészítőleg az illető államoknak a világháború finan- szirozásánál követett gyakorlatát fogjuk vizsgálat tárgyává tenni.

Az államhitel és államadósság kifejlődése.

Az államhitel a mai időben az állatn- adósság fogalmával fűződik Össze, jóllehet a két fogalom nem egészen ugyanaz. Az államhítel azon (( lehetőségen épül fel, hogy az állam, mint kényszergazdasági Icözület, mint legfőbb közhatalmi szervezet, az ál—

lami és társadalmi élet zavartalan funkciója érdekében vállal! mindennemű kötelezettsé—

geinek részben az állampolgárok kényszer- hozzájárulása (adók), részben önkéntes szol- gáltatása (kölcsön) révén eleget tenni képes és hajlandó. Az államhitel kifejlődése tehát feltételezi a fejedelmi és'állami pénzügyek teljes szétválasztását s fellépése összeesik a modern állameszme kifejlődésével. Funda- mentális jellemzője s egyben kelléke az adó- kötelezettségi eszme általános elismerése.

Az államhitel szilárdsága nem annyira az anyagi garanciáktól (melyeknek beváltása, a magánhitellel ellentétben, egyébként is bajosan kényszeríthető kit s attól a körül- ménytől függ, mily mértékben van az államvagyon már megterhelve, hanem el- sősorban függ az illető állam morális ere-

jétől, melyet vállalt kötelezettségeinek tel- jesítésénél mutat. Anglia államhitele pl.

43*

6. szám.

még ma is csaknem korlátlan, jóllehet horribilis államadóssági terhet visel.

Az államhitel szerepe legélesebben az államadósságoknál, illetőleg az államköl—

esönöknél domborodik ki, az utóbbiak an—

nak legáltalánosabb konkrét megnyilvánu—

lási formái.

Hogy az államkölesönök természetét és jelentőségét s az általános gazdasági viszo—

nyokra, valamint az állampénzügyekre gyakorolt hatásait tisztábban megítélhes- sük, hogy továbbá-azt a szerepet, melyet a nagy háború finanszirozász'inz'il az egyes or- szágokban betöltött —- helyesen értékelhes- siik, szükséges, hogy a kérdés általános elméletével röviden foglalkozzunk, különös tekintettel azon felfogásbeli különbségekre, melyek a pénzügyi tudomány elméleti és gyakorlati képviselőinél az államkölcsö—

nök igénybevételét illetőleg konstatálhatók.

Az egéstéges államhitel, illetőleg köl—

csönigénybevétel feltételeit a következők- ben foglalhatjuk össze:

1. közgazdasági szempontból: erősen fejlett ipari és kereskedelmi organizmus, bőség ingótőkékben, fejlett pénzforgalom, jól szervezett ingóértékpiac (tőzsde);

2. politikai és szociális szempontból:

külső és belső béke előrehaladott alkotmá- nyos és közigazgatásiszervezet, a politikai és közigazgatási személyzet erős morali- tása;

3. pénzügyi szempontból: annak az alapvető elvnek elismerése, hogy a köz- bevételek főforrása az adó; jól megalapozott pénzügyi rendszer, a kiadások és bevételek szabályszerű ügyviteli kezelése (budget), ellenőrzés és nyilvánosság. Más szavakkal, az államhite'l kifejlőrk'rséhez szükséges, hogy jelentékel'iy ingótőkék álljanak ren- delkezésre, hogy a kölcsöncímletek átruhá- zási és forgalmi lehetősége fennálljon, hogy a tőkéseknek meg legyen a közható- ságokkal szembeni bizalma s végül, hogy az ország akarja és képes legyen fizetni

mindazokat az adókat, melyek a kölcsön—

szolgálathoz szükségesek. (Ez az utolsó feltétel adja annak a lehetőségnek a ma- gyarázatát hogy valamely országban az államhitel igen gyenf'e lehet, mig a magán—

hitel virágzó.)

Az allam adósság jellemzői:

1. az állam s nem a fejedelem terhére vétetnek fel;

2. rendesen nagyösszegű, szabálysze- rűen kibocsájtott kölesönök, rendkivüli

-—606—— 1928

___—mm

jellegű, általános érdekű, meghatározott kiadások fedezésére;

3. általában a népesség minden osztálva nyujtja;

4. hosszúlejárati'iak, sok esetben a visz-

szatizetés kötelezettsége nélkül;

_ 5. a eimletbirtokosoknak bizalma van,

mert a visszafizetés politikai (kormány-)

változás esetén is biztos;

6. semmiféle jogi biztonság, semmiféle speciális garancia nem áll fenn a vissza- fizetésre nézve, csupán a nemzet reprezen—

tánsai által tett ünnepélyes ígéret. Látható, mily fundamentális a különbség a régi fe—

jedelmi és a mai államkölcsönök lényegét illetőleg.

Az államkölcsönök kérdése a pénzügyi tudomány alapvető problémájába, a köz- terheknek a közületet alkotó egyedek közt való mikénti megoszlásába torkollik.

Tudvalevő. hogy az állami kiadások s így

1. Az utolsó két század nevezetesebb háborút—v nak költségeíJ)

De'penses pour les principales guerres des deux der- mezs siécles.1)

. ' Millió

Megnevezés E v fÉPll'fkhan :

, . ,.

Deszgnatwn Annee (kihágás

Spanyolörökösödésiháború Guerre de la successio'n

d Espagne. . . (1702—1718) 1250 Osztrák orokosodesmaberu

Guerre de la successwn

d Autriche .. (IRS—1748) 1.100

Hétéves háború —Gue'rre — ,

de Sept—Ans. .. ' (1756—1763) 1.681 Amerikai függetlenségi há—

ború —— Guerre (l indepen-

dance en Amérigue .. (1776—1785) 2.425 Krími háború —— Guerre

de Crime'e .. . (1854—1856) 8.500 Olasz- osztrák háború

Guewe itala aumchimne (1859) 1.265 Osztrák—porosz háború

Guerre austro—pmsse (1866) 1.650

Egy.Áll.szeeessziós háború

(merre de sécession, Etats— § _

Um's (1861—M1865) 18596

Francia német háború *

Guerre franco- allemande —' (1870—1871) 9.820 Orosz—török háború '

Gue'rre russo tami/te.. (187 7) 6.452 Spanyol amerikai háboru :

Guerrehispano amézicaíne (1898) 5.350 Angol bur háború — Gumre ,

angloboére ,, . _ (1899—1902) 5.699

Orosz-japán háború-Guewe'

russo -_7aponaise

(1904) 10.821 1) Gaston Jeze : Cours de science des finances 1925.

6. szám.

a közterhek növekedése az'utolsó század folyamán minden országban igen erős mé—

retű volt, aminek kézenfekvő magyarázata 2. Az egyes főbb államok közkiadásail)

De'penses publigues des principauw EtatsJ)

t 1858 M 1883 ! 1908

%? %A %a

las gg§ ai?

És É % § És §

Ország %% § íg § es; §

fas % es, ** ÉR "*

Pays %% es es es és es

ne "és Be ge És ge

ge EÉ gin EÉ És: 32;

23 ÉN NÉ 'Gm PÁÉ 363

%s 29 És § es. zás

millió frankokban —- millions defrancs

Németország '

Allcmagne.. .. 801 124 2695 504 92631504 Nagy-Britannia

Gr.-Bretagne .. 1651 579 2192 702 51691487 Magyarország és

Ausztria össze- sen —— Hongrie et Autm'che au

total .. .. .. 852 268 2087 318 3946 529 Belgium

Belgigue .. .. 141 33 323 44 621 57 Bulgária

Bulgaria .. .. —— —— 36 11 117 30

Dánia ,

Danemark .. 75* 18 67 20 141 29 Spanyolország

Espagne .. .. 514 107 880 156 1029 205 Franciaország ]

France .. .. 1717 480 3)3573 789 39101100 Görögország

Gréce .. ., .. 27 7 72 20 134 27 Olaszország

Italic .. .. .. 410 46 1556 311 2085 457 Norvégia

Norvége .. .. 26 8 60 11 159 25

Németalföld ,

Pays—Bus .. .. 161 43 290 72 409 97 Portugália

Portugal .. .. 74 22 199 36 407 73

Románia H

Roumam'e.. .. — —— 125 29 409 54 Oroszország

Russie.. .. .. 1234 493 3114 894 69971511 Szerbia—Serbie 7 1 35 10 95 22 Svédország

Suede .. .. .. 48 17 109 31 281 111 Svájc -— Suisse 16 2 49 13 139 42 Törökország

Turguie .. 335 142 437 140 647 186 Egyéb európai

ország —— Autres

pays (l'Europe —— —— 9 —— 26 -——-

Osszesen— Total 808912390. 17908 4111 35984 7546

1) Edmond Théry: L'Europe éeonomigue, 1912.

?) Ebből 700 millió rendkívüli beruházás (Plan Freyoient). —- Dont 700 millions d'ínvestisseme'nts ewtraordinaires (Plan Freycinet).

—— 607 —— 1928

%

van. A társadalomgazdasági élet fejlődése, a kulturális haladás rendkívül sokféle gaz—

dasági és szociális állami szükségletet ter- ' melt ki, melyek rendszeresen visszatérő ki- adásokat igényelnek. Ehhez járultak még az államoknak a mult század folyamán egyre nagyobb méreteket öltő fegyverke- zési költségei 5 a gyakori háborúskodások- ból eredő hatalmas pénzügyi terhek.

Az utolsó két század nagyobb háborúi- nak költségeiről, valamint a közkiadások általános növekedéséről az 1. és 2. számú táblázatok szemléltető képet nyujtanak.

A régebbi háborúk költségei, különö—

sen, ha a világháború költségeivel (kb.

1100 milliárd pengő) hasonlítjuk össze, nem tekinthetők .ugyan túlnagyoknak, figyelembe kell azonban venni —— a pénz—

értékcsökkenés mellett azt, hogy rend—

szerint csak két hadviselő felet terhelt s ezek még inkább emberháborúk voltak, az 1914—18. év költségesebb s nagyobb rész—

ben anyagháborújával szemben.

Látható, hogy 50 év alatt az összes állami kiadások megnégyszereződtek, a fe- jenkinti kiadás pedig háromszorosára emelkedett (1858-ban 29, 1908-ban 83 frank). A hadikiadások emelkedésének oka a 19. század második felében bekövetke—

zett területi változások, a militarisztikus szellem kifejlődése s a német—angol gazda- sági és tengeri rivalizálás. Ha a pénz Vá—

sárlóerejének csökkenését, a lakosság szá- mában beállott változást is figyelembe vesszük, a valóságos tehernövekedés nem egészen oly nagy, mint azt a számok pro- gresszivitása mutatja, az emelkedés ará—

nyát azonban még így is " tekintélyesnek kell mondanunk.

A növekvő kiadásokkal kapcsolatban a a bevételek megfelelő fokozásáról is gon—

doskodni kell, ami egyrészt az adóbevéte- lek emelésével, másrészt kölcsönök útján történik.

Mióta a modern államokban a közhitel szilárdabb alapokat kapott, a kölcsönfel—

vételek egyre nagyobb arányokat öltöttek, melyek az esetek nagy részében háborús célokat (háborús előkészületek vagy viselt háborúk terheinek; fedezése) szolgáltak.

Az államadósságokban igazi terheket főleg az ily célból felvett kölcsönök jelen- tenek, miutan a produktív beruházásokra felvett kölcsönök a termelőképesség fokozáJ sában kompenzálódnak s így mintegy ön—

maguktól törlesztődnek. Sajnos, az alant

6. szám.

a—

közölt adatokban, melyek az egyes álla—

mok" államadósságának növekedéséről (ad- nak számot, nem tudjuk szétválasztani a tisztán hadi célokból kontrahált adósságo- kat az inveszticiós kölcsönöktől, az 1. és 2. sz. tábla adatainak figyelembevételével azonban feltehetjük, hogy a háborús ter- hekből folyó adósságok jelentékenyen na- gyobb részt reprezentálnak.

3. Az európai államok adósságának növekedéseJ) Accroissement de lá dette des Etats d'Eurape.')

1858 1 1883 1 1908

millió frank —- millions de francs

Ország Pays Németország ——

Allemayne .. ..

N agy-Britannia ——

Gr.-Bretagne ..

Magyarország és Ausztria össze- sen — Hongrie et

Autriche au total 12.168 Belgium — Belgigue 1.959

Bulgária —Bulgarie 42

Dánia — Danemark 279

Spanyolország ——

Espagne .

Franciaország —- France .. .. ..

Görögország ——

Grace .. .. .. 358

Olaszország — Italie . ..

N orvégia - Norvége Németalföld ",

Pays-Bos ..

Portugália — Portugal Románia ——

Roumamle ..

Oroszország ——

Russia .. .. ..

Szerbia —— Serbie — 200 546

Svédország — Suede 17 318 645 Svájc —— Suisse . . 10 34 99 Törökország ——

Turguie.. .. ..

Egyéb ország ——

Autrcs pays .. 7 16 19

Összesen— Total 52.560 106353 151519 2.606

20.128

7.961 22.518 19.061 19.148

16.168 8.365 461 356 6.847 9.475 27. 750 30.162 823 9.805

150

13.277 464 2.079 2381 2.424 4.498

620 12.205

1.399 23 , 306

779 2.682 2.414

') L. Edmond 'l'héry i. m. — Edmond Théry, ouvrage précíté.

Az európai államok adósságának álla—

déka 50 év alatt megháromszorozódott s a fejenkinti adósságteher is 19 frankról 35 frankra emelkedett. A francia adósságok

óriási emelkedése jórészt az 1870/71-es há—

ború következménye (8'5 milliárd). Az

orosz növekedésben 6 milliárd a japán há- ború, az emelkedéssel szemben azonban az állam a vasútvonalak tulajdonának nagy

———608————

részét megszerezte. Németországban ugyan-*

csak vasútépítés, illetőleg megváltás az emelkedés oka, azonkívül átmeneti budget- deficitek. Angliában az adósság átmeneti—

leg csökkent, de a búr (háború újra emelte.

Magyarországon és Ausztriában a háborúk ' (olasz. porosz), továbbá költségvetési defi— *

citek és vasútmegváltás, valamint a valuta- reform folytán szükségessé váló kölcsönök okozták az emelkedést.

A nagyhatalmak által az államadósság szolgáltatására fordított összegekről, vala—

mint a fejenkinti adósságteherről az alábbi adatok nyujtanak felvilágosítást.?

4. Államadóssági szolgálat és fejenklntl adósság- teher az 1909/10 évi budgetek alapján.

Service de dette publigue et dette par habítcmt d'aprésk les budgets de 1909—1910. ;

Fejen- Kölcsön- kinti szolgalat terhe adósság-

Serm'ce teher — d'empmnts Detto par

Ország — Pays ;

habitwu ; *

Nagy-Britannia —— Gr.-Bre-

tagne .. .. .. .. .. ..

Franciaország — Fronde ..

Oroszország — Russie ..

Németország —— Allemagne Magyarország és Ausztria ' összesen —— Hongrie et

Autriche au total

Olaszország — Italic .. ..

550,000.000 1.150,000.000 975,000.000 700,000.'OÖO

418 837 138 290

725,000.000 450,000.000

325 382

Az államkölcsönök formájának külön—

bözősége, valamint az ebből folyó jogi és gazdasági kötelezettségek másneműsége folytán még egy államnál is nehezen ítél- hető meg a helyzet, a különbözö időpon- tokban részletesebb ismeretek nélkül. Fo- kozottan áll fenn ez a nehézség több állam közt való összehasonlításnál, melyek a kö- vetkeztetések levonásánál óvatosságra inte- nek. De a legóvatosabb álláspont mellett is súlyosnak kell minősítenünk az adóssá—

gok növekedését még akkor is, ha az álla- mok vagyoni erejének emelkedését is figye—

lembe vesszük.

A nagy háború íinanszirozásával kap- csolatban az államkölcsönök kérdése rend—

kívüli jelentőséget nyert. Kétségtelen, hogy ma csaknem az egész világon mutatkozó gazdasági és pénzügyi bajok túlnyomó része *a roppant áldozatokkal járó világ—

1) L. W, R. Lawson: Modern wars and war taxes—

London 1912.

frankokban —— franc; L- , L'

6. szám. ——609—— 1928 háború szomorú hagyatéka, melynek ligui-

dálása a mai idők legégetőbb feladata. Ért—

hető tehát a gazdasági írók különös érdek- lődése a vilz'igháború gazdasági és pénz- ügyi problémáit illetőleg. A háború legcél—

szerűbb finanszírozására vonatkozó külön—

böző elméletek egymásközti sokszor merev ellentéte azonban azt mutatja, hogy a pénzügyi teória e problémák Végleges meg- oldásától ma még igen messze áll.

A kérdés különös fontossága minden—

esetre megérdemli, hogy röviden foglalkoz- zunk ezekkel az elméletekkel, mielőtt az egyes államok háborús gyakorlatának is—

mertetésére rátérnénk.

Tudvalevő, hogy a háborús kiadásoknál három fedezeti forma játszott főszerepet:

1. kölcsönök; 2. adók; 3. papírpénz (ami lé—

nyegileg kényszerkölcsön). A kisebb jelen- tőségű egyéb fedezeti formákat (hadikincs, vagyonváltság, kényszerkölcsön) figyelmen

kívül hagyjuk. Közismert dolog továbbá,

hogy minden európai hadviselő állam mind a három fedezeti formát igénybevette, de az igénybevétel aránya közt már lényeges el- térések tapasztalhatók. A főkérdés az volt:

adóval vagy kölcsönnel célszerűbb—e fc—

dezni a háború kiadásait? Az első megol- dás mellett főleg az angol-szász iskola kép- w'selői, a kölcsönök mellett pedig a francia, olasz és német írók foglaltak állást?) (A háború előtti német iskola [S. Wolff, G. V.

Schulze——Gá'verniíz, Laband] Wagnerrel az élén szintén a kölcsön ellen volt.) A két ellentétes álláspont között számos átmeneti felfogás helyezkedik el. A főbb irányok a következőkben foglalhatók össze:

]. Háború esetén egyedül kölcsönhöz kell folyamodni. Ennek a nézetnek főleg Francia- és Németországban voltak lelkes hivei.

2. A háborús kiadások lehetőleg csak adóval fedezendők. Ez az amerikai iskola szélső képviselőinek felfogása.

3. Úgy adót, mint kölcsönt igénybe kell

venni. Ennek a felfogásnak van a legtöbb híve. Különbség csupán a két fedezeti forma arányait illetőleg van. (Angol iskola:

lehetőleg a nagyobb részt adóval fedezni.

1) L. e kérdésre vonatkozólag Keynes, Selig- mann, Jéze fentidézett munkáin kívül Seligmann:

Loans versus taxes in var finances, Eheberg: Die Kríegsfinanzen, Holden: Les méthodes de financer

les guerres, Dietzel: Kriegssteuer oder Kriegsanleihe, J. Sprague: Loans and taxes in war finances, Pat-

Mac Awdoo: felerészben adóval, felerészben kölcsönnel: theory of fifty—fifty stb.)

4. A francia írók egy részének nézete szerint adóval fedezendők a normális (tehát nem hadi) kiadások, valamint a kölcsön kamatszolgálata. A többi kiadás kölcsönnel fedezendő.

A nélkül, hogy a fenti álláspontokat kritika tárgyává tennők, egyszerűen rámu—

tatunk néhány, a háborús pénzügyekkel összefüggő gazdasági és szociális jelen- ségre, melyek egyben támpontot nyujta—

nak annak a megítéléséhez, hogy az egyes nézetek mennyiben acceptálhatók. Ennek eldöntéséhez tehát azokat a hatásokat kell mérlegelnünk, melyeket a háború idején a roppant kiadások fedezésére szükséges kii- lönböző fedezeti formák igénybevétele a gazdasági és szociális életre gyakorol.

Mindenekelőtt megállapítható, hogy a mai háborúkban már a mobilizáció költségei olyan óriásiak, hogy csak adóval való fe- dezésiik teljességgel lehetetlen, egyrészt azért, mert ekkora összegeket az adóappa- rátus lassúsága folytán kellő időre előte—

remteni nem lehet, másrészt mert a hirte—

len nagyobb méretű adóemelés (bár ennek magának is igen sok és súlyos akadálya lenne: a megszavazás időrabló körülmé- nyessége, az adómorál tökéletlenségéből folyó esetleges rezisztencia, stb.) keresztül- vitele, különösen tőkeszegény országokban,

gazdasági téren igen súlyos következmé—

nyeket vonna maga után. A tiszta adóteória tehát már technikai okokból kifolyólag sem alkalmazható. A nagy háborúban résztvett államok gyakorlata azt mutatja, hogy ez a megoldás sehol nem volt keresz- tülvihető s a" háború első nagyobb költsé—

geit részben előre tartalékolt hadikincs (Németország), részben jegybankelőlegek, (Ausztria, Magyarország, Franciaország), részben függő kölcsönfelvételek (kincstár—

jegyek) útján fedezték. Csak Anglia és az

Amerikai Egyesült Államok voltak azok,

melyek már a háborúbalépés kezdetén radikális adóemeléseket léptettek életbe, bár a háború elején Anglia is, miként a többi államok, igen erős mértékben vette igénybe a jegybankot (currency notes). A rövidlejáratú függő kölcsönök igénybevé-

telére kivétel nélkül minden hadviselő rá

volt utalva. A kizárólag kölcsönnel való fedezetnek (amint azt pl. Dietzel és a fran-f cia iskola számos képviselője hirdette, de akiknek feltevéseit —— hogy pl. kölcsön ál-

, s

* ; a. SZM. , — 610 —-

tal elkerülhető a papirpénzszaporítás 4—4 a világháború tapasztalatai alaposan megca- folták) szociális (a terhek túlnyomó része a jövő generációra háríttatnék s a szegé—

nyebb néposztályt is jobban sujtja) és gazdasági (áremelkedés, hitelintláció, ál- lamhitel túlterhelése, mely vagy a kölcsön- nyujtók megkárosításaval —M a címletek devalorizációja esetén -— vagy az allam- pénzügyek egyensúlyának esetleges fel—

bomlásával végződnék) meggondolások mondanak ellent. Ha a kölcsön és adó re- lativ hatásait mérlegeljük, okvetlenül az angol-amerikai iskola felfogását kell elfo—

gadnunk, mely "szerint mindkét fedezeti

forma igénybeveendő ugyan, de annál tö—

kéletesebb a finanszírozás s annál enyhéb- bek lesznek a háború befejeztével annak utóhatásai, minél nagyobb arányt foglalt el az adó a kiadások t'edezésénél.

A súlyos adók szükségszerűen csökken- tik az egyéni fogyasztást, vagyis takarékos- ságra ösztönöznek s így áremelkedést nem idéznek elő. A kölcsönök hatása sokszor éppen ellenkező. Kölcsön esetén az árak

annál inkább emelkednek, minél több új címlet jő piacra, vagyis a hiteleszközök in-

flációja egyik faktora a drágulásnak (a má-

sik, mely ki nem küszöbölhető, az allami kereslet erős növekedésével függ összel.

Azai—emelkedésnek egyébként szociális ki- hatásai is kedvezőtlenek, mely leginkább a fix jövedelmeket sújtja. Az az ellenvetés, hogy a nagyon súlyos adók hátráltatják a termelést, éppen akkor, amikor annak fo- kozására a legnagyobb szükség van, há—

ború esetén nem, áll meg, mert azok csak az ellenségeskedésig tartanak, azonfelül a termelőnek nem kell félni semmiféle kri—

zistől, mert a fogyasztópiac (állam) biztm sítva van. Végül pszihológiai meggondolá- sok is az adóemelés mellett szólnak. A ha- ború alatt patriotikus motívumokkal fo- kozni lehet az egyének áldozatkészségét s ha a háború folyamán nem hozattak be súlyos adók, a kölcsöntörlesztés és az ál—

lampénzügyek rendezése végett a háború után kellene azokat behozni, vagyis pszi—

chológiailag a legkedvezőtlenebb időpont- ban. A háború idejére egyébként az adó—

fedezeti teória szélső képviselői a követke—

zők'et'ajánl'ják: 1. magas munkabérek a munka ösztönzésére s a termelés javítan—

- sára, 2. magaskamatláb, hogy a népet ta- karékosságra serkentsiik, 3. nagy - adók, hogy a tömegek fogyasztása rednkálódjék

s az áremelkedés megakadályozható le

gyen. , , *

'A háború finanszirozásánál az óriási kl- adásokra való tekintettel a kölcsönök ter—

mészetesen nem nélkülözhetők, de' minden _

meggondolás a mellett szól, hogy a kiadá-* ,

sok minél nagyobb részét fedezzék az adó l bevételek'. Természetesen minél; nehezebb

az adóteher már békében, minél nagyobbal,

,, különböző adónemek szövevénye, minél kex vésbbé elasztikusan és igazságosan vannak az adók elosztva, annál kisebb bevételeket: , hajthatnak háború esetén ezek a fontos bevételi források., Amint tudjuk,, különö— ' sen Angliában voltetekintetben ideális adó- , redszer; fogyasztási adó kevés, a jöve ' delmi adó alacsony volt s így ezekből az adónemekből még óriási tartalékok állot—

tak rendelkezésre. Erősen fokozhatta foi

gyasztási adóbevételeit Németország, mig

Franciaorszagban ezek már nagyon ki voltak építve s' meglehetősen magasak vol—"7 tak. A többi nagyhatalom közül Gros—zör—

szág és Magyarország remélhetett [igen

nagy bevételeket az adókból, tekintve azok * ' kiépítetlenségét. (Itt látnia központi ba--1__

talmak nagy hibáját, amelyek általában

nem folytattak intenzív adópolitikát, jól-_—

lehet az adóhatárok még igen erősen emel; ,

hetők lettek volna.) Igen érdekes _... és sze. ' rintünk teljesen helytálló —— professzora Seligmann következő megjegyzése 1):. "A*

liadikÖICSönö—k a háborús terhek könnyí—

tésére alkalmasak, feltéve, ha elővigyázato—

san veszik igénybe. Tisztán. kölcsönnel finanszírozni a háborút: rövidlátás—, tisztán

adóval: öngyilkosság. A háborús adóknak

súlyosaknak és azonnaliaknak kell lenniök, de sohasem szabad azta pontot túlhalad—

niok, ahol a nemzeti termelést csökkentik, vagy ahol már a kívánatos fogyasztast akadályozzák. A háború elején a nagy ki—

adásokat inkább kölcsönnel kell fedezni s a háború előrehaladásával az'adókat fo—

kozatosan igénybevenni. A kölcsönigénybe—

vétel azonban minden pillanatban előáll-

hat-". És tényleg, ha hirtelen nagyobb

összeget kell előteremteni, a kölcsön'nélkü—

lözhetetlen. Ha csak adókat vennének

igénybe, megtörténhetnek, hogy ezek összege l'elülmulná a nemzeti jövedelmet, mely esetben vagy lehetetlen volna fizetni, vagy az adófizetőknek kellene az állam kölcsö-

%.

, 1*) Loaus versns taxes in war finances, 1918 f (

81—82. lap. — * -

6. szám.

nénél sokkal drágábl') kölcsönt igénybe—

venni. A kölcsön enyhíti a háború szub—

jektív költségeit (niunkaemelés, fogyasz- tásesökkentés), amely mellett természete- sen az objektiv költségek (tőke, anyagki—

adas) ugyanazok maradnak. Néha pedig a _ túlnagy adó is bizonyos áremelkedést idéz elő, miutan gyakran a termeléstől vonat-—

nak el az adólizetéshez szükséges tőkék, tehát vagy a termelés csökken, vagy kölcsö- nökkel alimentaltatik, ami mindenképen az előállítási költség emelkedését eredmé—

nyezi. '

Látható tehát, hogy mindkét fedezeti formának megvannak a maga előnyei és hátrányai, de kétségtelen, hogy az adól'ede- zet mellett sokkal nyomósabb érvek szól—

nak. Mivel azonban sem a tisztán adóval, sem a tisztán kölcsönnel való finanszirozas praktikusan nem alkalmazható, legcél- szerűbb a kettő kombinatív alkalmazása olymódon, hogy a fedezeti arány minden—

kor az illető ország speciális viszonyainak szem előtt tartásával ;illapítandó meg. Vég—

eredményben a takarékosság a fogyasztás—

csökkentés s a termelés lehető emelése az a három tényező, melyeknek kedvező ha- tását minden író egyformán elismeri s me—

lyek a háború 'finanszirozásának legelső—

rangú tényezői.

Hogy a haboru finanszirozásanak gaz—

dasági és pénzügyi vonatkozásait tisztáb—

ban láthassuk, a következő tényeket kell figyelembe vennünk. A háborút viselő or- szág rendelkezésére csak a mai gazdagság és csak a mai generáció munkaja all, vagyis a diszponibilis gazdagság és szolgáltatások korlátolt mértékben vannak, miután a nemzeti vagyonnak és jövedelemnek csak egy része diszponibilis a háború számára.

A háború által fogyasztott javak, vagy a háború alatt termeltetnek, vagy pedig a meglevő stokk részét képezik. A diszponi- bilis gazdagság más és más jelentőségű olyan országokban, amelyek kiili'orgalom-- ban állanak vagy nem állanak. Utóbbi eset- ben csak a meglevő és termelendő javaira támaszkodhatik, előbbi esetben növelheti azt bevitele altal. Minél több azonban a há—

borúba lépő állam, annál kisebb a lehető—

sége az utóbbi módszer alkalmazásának.

A háborús kiadás lényegileg az évi nem- zeti jövedelem kiadási többlete. Abban az ' esetben tehát, ha e kiadási többlettel meg- felelő méretű fogyasztáscsökkenés vagy termelésemelkedés áll szemben, a nemzeti

——6l1— 1928

vagyon érintetlen marad, vagyis a háború bármilyen hosszú ideig való viselésének ——

a kifogyhatatlan embertartalékot figye-

lembe véve —— gazdaságilag nincs aka—

dalya. Ezt a lehetőséget a hadviselők igye—

keztek is minden Amódon megteremteni.

Az államok gyakorlata azt mutatja, hogy a termelés fenntartása és a fogyasztás szabá- lyozása érdekében a világháború folyaman allamszociálisztikus intézkedések tétettek, melyek a termelés és fogyasztás fenti kény- szeregyensúlyát célozták. Mivel azonban a hadrakelt népesség a munkaerőállományt erősen megfogyasztotta s így a termelés-

emelés nem volt elérhető, másrészt mert a

hadikiadasok (hadil'ogyasztás) a legtöbb országban —- amint az alábbi táblából ki—

tűnik M meghaladták a nemzeti jövedel- met, a nemzeti vagyonállag csorbulása így a legtöbb allamban nem is volt elkerülhető.

5. A békebeli nemzeti jövedelem összehasonlítva az 1918. évi háborús kiadássalll

Revenu national d'avant—guewe comparé aux dépenses de gaer're en 19181)

Békebeli nem- % Az 1918 évi

zeti jövedelem háborúskiadás A 1 1 a m Revemmatíonal Dépmses de

Etats d'ÚWÉTÉMÁEÉELÚÁ

millió dollárokban —— millions de dollars

Amerikai Egy. Áll.

Etats-Unis 38.000 18.000

Nagy-Britannia

Gr.—Bretagne .. .. 10700 13.897 Franciaország — France 7.300 10.671 Oroszorszag _— Russie 64500 2) 9.000 Olaszorszag —- Italie 3.000 8.947 Németország

Allemag'ne , . . . 10.500 12.125 Magyarország és Ausz-

tria összesen —— Hon—

grie et Autm'che autot. 5.500 3560

*) Bogart: War costs and their financing London 1921. -— E')1917. évi kiadás —— De'pewse ezt 1917.

Látható, hogy a háborús kiadások az

%utolsó évben a monarchia és az Egyesült Államok kivételétel, mindenütt meghalad- tak az évi nemzeti jövedelmet. Igaz ugyan, hogy Bogart a kiadási összegek kiszámí- tásánál nem vette figyelembe a valutaér—

tékcsökkenéseket s így azok aranyban kifejezve kevesebbet adnának, azonban másrészről azt is bizonyosra vehetjük, hogy a nemzeti jövedelem nagysága sem érte el a háború alatt a békebeli nívót s így

^{6. szám. ——612—}

a két összeg közti arányt ilyen formájában elfogadhatjuk.

A háborús kiadások enormitásának okai: a háború indusztriális jellege, kölcsö—

nök a szövetségeseknek (a háború folya-

mán egyedül Németország és az Egyesült Államok nem vettek igénybe szövetségközi kölcsönt), általános áremelkedés, a szociá—

lis szolgálat nagy igényei, az elkerülhetet- len hadianyagpazarlás. az ellenőrzés gyen- gülése, államadóssági szolgálat növeke—

dése, stb.

A nemzeti vagyon és nemzeti jövedelem, valamint a háború objektív költségeinek , szempontjából természetesen irreleváns, hogy az állam milyen pénzügyi művelettel (adó, kölcsön, papírpénz) szerzi meg a há—

ború folytatásához szükséges anyagokat és

esetre roppant feladatok elé állítja s ennek sima és zavartalan működése —— mely normális viszonyokat tételez fel — alig biz—

tosítható. Azonban úgy a fedezeti módnak,

mind pedig annak a körülménynek, hogy a pénz és hitel funkciója mily mértékben lett rendellenes, a jövedelemeloszlás és szociális téren roppant fontos következ- ményei vannak. Ha ugyanis a felgyülemlett adósságterhek alatt az államhitel megrop- pan s ez a pénz, illetve az államadóssági kötvények devalvációjában is kifejezésre jut, a háború költségeit —— kölcsönfinanszi- rozás esetén—akölcsönnyujtó tőkések vi—

selték,ha eza devalválódás nem következik be,aterheket (a kölcsöntörlesztéshez szük—

séges adókat) mindenki viseli, de az előnyö- ket is csupán a hitelezők élvezik. Adóval való finanszírozás esetén (bár ez inkabb csak teoretikusan lehetséges) a tehermeg—

oszlás méltányosabb lehetőségei inkább el- érhetők.

Áttérve mar most az egyes államok ál—

tal követett gyakorlatra, mindenekelőtt megállapítható, hogy a háború finansziro- zásánál rendkivül különböző pénzügypoli- tikai elvek érvényesültek. Összefüggésben van e körülmény egyrészt azzal, hogy az

állampénzügyeket a háború óriási kiadásai

olyan hatalmas feladatok elé állították, melyek azelőtt ismeretlenek voltak s a pénzügyi politikának nem voltak ily rend—

_ kivüli viszonyokra, a gyakorlat által szank- cionált olyan kijegecesedett elvei, melyekre az államok biztosan támaszkodhattak volna, másrészt az egyes országok eltérő

felszereléseket. A nagy összegek előteremu tése a pénz- és hitelmechanizmust minden-'

gazdasági és pénzügyi viszonyai már eleVe más és más utakat szabtak 'a finanszírozás ' számára. A nagy háború tapasztalatai pénzügypolitikai szempontból éppen azért rendkívül értékesek, mert a háború finan—

szirozásánál követett különböző módszere _ hatásainak egybevetése által úgy az elmé—

let, mint a gyakorlat közelebb jutott a, legcélszerűbb eljárások megismeréséhez.

Amint már említettük, a hadviselő ál—

lamok a rendkívüli kiadásokra való tekin— ,

6. Az állami bevételek alakulása a na ',llatal— _ maknál az l909/19l0. költségvetési év en.

Formation des recettes (FEtat aux Grandes Nissan—V 1

ces, emercice 1909—10. "

($ - ;: mi

És_§ §? % Vga;_{_ .}

se § % §; §§§ §

is es §; B*" es! a,

Megnevezés Én? ;; §" E— wage N

,. . ,; es e "%s-ms §

Deszgnatwn ze inf-le ok za *S*" es.

millió font sterling millions de livres sterling _X

Kincstári (budget)—bevételek:

Recettes du Trésor (budget) :

Vámok

Droíts de douane Adók

Contributions l18'9 91'9 45'4 56 3

Össz.—— Total Ilma-061117! 7938! 881)

83'1 19'8 27'4 31'7 23'5 1346 7l'6 36'9

95-1! 505

Nem kincstári bevételek: — Autres recettes:

Állami tulajdon Propriétés de

l'État .. .. 1-7 2'8 es 81 1-9 0-2

Vasút

Chemins de fer — 2'9 53-2105-7 433 1-4

Posta, telefon

Poste,Téléphone 25-7 13—9 88 32-9 10-2 5-1 Óssz.——— Total 27-4 19'6 73-5146-7 554 G'?

Különböző be-

vételek —

, Diverses recettes 2'2 sszes bevétel

Ensemble des recettes .. ..

Fejenkinti adó- teher ( §)

Contributionpar ,_

habitant (áll . 212 26 05 Vám-"és adóbevé-

telek aránya az összes bevéte- lek-hez ("/.,) Rapport des re-

cettes de don-' (mes et de con- tributions aux recettes teteles ("/o) .. .. ..

27'0106'8 89'3 273 298

ami

181'6 158'3 252'6 3241) 1778

D']? 18 I']

837 706 28'8

'27-2, 535 581] 7