Magyarország háborús károsodása a II. világháborúban

[ STATISZTIKAI[TÁJÉKOZTATÓ

Magyarország háborús károsodása a II. világháborúban

Tíz éve annak, hogy a Szovjet Hadse—

Teg győztes csapatai végetvetettek ha—

zánkban a fasiszták esztelen pusztításai- .nak és meghozták számunkra a felsza- badulást, az új, szabad élet megindulásá- ,nak lehetőségeit.

Hazánknak alig volt olyan része. ahol a háború valamilyen formában ne pusz—

'tított volna. x

A községeinknek és városainknak több ,mint a 300/o—át érte légitámadás. A földi harcok során községeinknek és városaink- .nak közel fele hosszabb vagy rövidebb ideig ostrom alatt állott. A három hóna—- pot meghaladó ideig ostromlott helységek száma (139) közel 90/0-át teszik ki a földi harcoktól kártszenvedett községek szá—

mának. Egyik—másik kÖZSég a hónapokig tartó harcok alatt tíznél is többször cse—

rélt gazdát.

Ez az egész országra kiterjedő pusztítás óriási károkat okozott mind emberéletben.

mind egyéb értékben.

Magyarország embervesztesége a máso- ..dik világháború alatt 400000 fő volt, ami azt jelenti, hogy minden 23-ik ember éle—

ftét veszítette.

Az emberveszteség megoszlása:

Katonai veszteség ...

jBombázások következtében meghalt Budapesten

Videken ...

Budapest ostroma alatt közvetlen há-

...

borús események következtében 8000 fő Budapest ostromának közvetett okai

folytán (rossz élelmezési, egészség- ügyi stb. viszonyok következtében)

meghalt polgári személyek ... 20000 fő

"Deportálásban meghalt ... 220000 tó

Osszes veszteség: 400000í6

Ez a veszteség különösen azért érintette érzékenyen az országot, mert nagyszámú

fiatal pusztult el.

Magyarországot az emberveszteségen kivül anyagi értékben — 1938. évi alapon számítva -— közel 22 milliárd pengő kár érte.

E kárból

a nyugatra elhurcolt nemzeti vagyon I'!

milliárd pengő,

a belföldön elpusztult nemzeti vagyon 5 milliárd pengő volt.

A nyugatra elhurcolt nemzeti vagyon, az 1943. évi egész nemzeti vagyonnak az egyharmada volt.

Ha a 22 milliárd pengő kárhoz még hozzászámítjuk a honvédelmi tárca hábo—

rús évek alatti (1938—1944) többletkiadá—

sait, ——- kb. 10 milliárd pengőt —-—- és Né—

metország 2 milliárd pengő tartozását, Magyarországot végeredményben közel '35 milliárd pengő értékű háborús kár érte a második világháború folyamán. Ez az ősz- szeg —— az 1938. évi nemzeti jövedelmet véve alapul —— hét esztendő nemzeti jö—

vedelmének felel meg.

A 22 milliárd pengő háborús kárból kö- zel 13 milliárd pengő (58,00/0) volt a ter- melés és a forgalom álló— és forgóalapjai- ban bekövetkezett kár. Jelentős volt a ma- gánháztartások kára is, ami épületkárok nélkül az összes kárnak közel a negyed- részét tette ki.

A háborús károk megoszlása

__ Háborús károk

A károk réazletezése 1938. évi érték szerint, fontosabb káresoportok az össze.

szerint millió kár

pengóben százaléki- ban Mezőgazdaság ... 8 682,4 16.8t Bányászat ... 65,4 0,3 Gyúripar ... 2 042,4 9.3 Klsipar (épületkárok nélkűl) 727,0 3.8 Kereskedelem (épületkúrok

nélkül) ... 1 865,4 6.2 Közlekedés ... 3 6893 16,8 Magánháztartás (épület-

károk nélkül) ... 5 2474) 233

Épületek ... 4 053,4 18.15

Egyéb károk ... 1 077,6 4.9 Övezet kár 21 950,8 100,0

184 summa; wettem

0

'A mezőgazdaság kárai

A mezőgazdaságon belül a legnagyobb és csak igen lassan pótolható károkat az állatállományunk szenvedte. A mezőgaz- dasági veszteséglistán a második helyen a terménykárok szerepelnek. Az elveszett terménykészlet egy részét a harcoló, ille—

tőleg az országban állomásozó csapatok élelmezésére fordították, más részét 'el—

szállították az ország "területéről.

A terménykár nagysága Magyarország 1938. évi igen jó mezőgazdasági ter- melésének felét tette ki. Különösen nagy volt a kár a kenyérgabonában, kukoricá—

ban és burgonyában.

A mezőgazdaság 3682,4 millió pengős kára a következőképpen oszlott meg:

A mezőgazdaság háborús kárai

Megnevezés az összes

millió mezőgazda—

pengóben sági kár szá.- zalékában

Állatállomány ... 1 sem 40,9

Termények . . ... 1 320,0 35,9 Erdőgazdaságok ... 200,4 5,6 Gépek, eszközök ... —. . . . 162,4 4,4 Kocsik, szekerek * ... 185,1 6,0 Épületek ... . 89,7 ZA

Egyéb két ... 217,7 ő,!) Mezőgazdasági búrok összesen 3 682,4 100,0

Az állatállomány háborús kára közel a fele az egész mezőgazdaságot ért kárnak.

Veszteségek az egyes fontosabb állatfajtákban

Veszteség

az 1942. évi

Áimfai millió állatállo-

darab many szá- zalékúban Szarvasmarha és bivaly . . . 1,2 52,6

Ló 0,5 59,0

2,2 46,4

1,4 82,7

,A szarvasmarhaállományuokból inkább:,

a növendékállat'ok, a lóállományunkból.

pedig főleg a felnőtt állatok Vesztek el.

Erdőgazdaságunkat a rongálások, a fa—

kivágások és az erdőben tárolt kivágott, faanyag elhurcolása révén érte kár. Az;

erdészeti károkat súlyosbította az, hogy csak évtizedek alatt pótolható veszteséget.

jelentettek.

A bányászat kárai

Bányaüzemeinknek több mint Son/yát, 109 üzemet ért háborús kár. _ v

A károsodott

Bányamíivelési 5.3 5332; 53131;

százalékában

Vasércbányászat ... 60,0 Kőszén- és barnaszénbányászat . . . . NLG Ásványolajkutatás és termelés ... 100,0 Földgázkutatás ... 60,0

A műszaki létesítményeknek majdnem a fele szenvedett kárt.

A károk értéke a bányászat;

Kám]! allel—91680 millió összes kárá—

pengőben nak száza- lékában;

Hajtógépek ... 4,1 6,3 Műszaki létesítmények . . . . 18,0 27.5 . Fontosabb munkagépek . . . . 2,4 3,7—

Anyagok ... 4,8 7,3 Gyártmányok ... . . . . 27,0 41,3

Épületek ... 9,1 13,9 Összesen 65,4 100,0 A károsodást ért bányaüzemeknek kö—

zel a 60%—át olyan veszteség érte, amely termelőképességük csökkenésével is együttjárt. A kapacitásukban veszteséget szenvedett üzemeknek majdnem, az egy- harmada kapacitásának több mint felét elvesztette.

A háborús károsodás folytán a bányaüzemek termelőképességének vesztesége

A kapacitásából

legfeljebb 90-né1

11—50 51—90 az összes

Művelési ág 10 nagyobb csökkent

kapacitású százalékot vesztett üzemek száma. az összes üzemek

csökkent kapacitású üzemek százalékában

vasércbányászat ... . . . . -— 100,0 — _- 1005)

Kőszén— es ba—naszénbányászat . . . 8,0 64,0 18,0 10,0 1094)

Ásvár—ynlaikutatás és termelés ... — —— 100,0 — 100,0

Földgázkutams .. ... —- — 100,o _ 1004)

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A gyáripar kárai

Nem kétséges, hogy az egyik legsúlyo—

sabban károsodott népgazdasági ág a gyáripar volt. A 4867 gyáripari üzemnek közel a 90%—a szenvedett kárt.

Aákárosogott gy rak az ma.

Iparcsoport az összes gyárak százalékában

Vas- és íémipar .. ... 98,9

Gépgyáftás ... 95,4

Gépjavítóműhelyek ... 98,6 Közhasznú villamosenergia srmeló

és elosztó ... 90,0 Eli-, föld-, agyag-, coment- és üveg-

lpar ... 863 Falpar ... 89,4 Csont- és műanyaglpar ... 81,8 Bórlpar ... 95,2 Gumlipar ... 100,0 Sörte-, szór— és tolllpar . . 80,5

Fonó- és szövőlpar ... 92,7

Ruházat-l ipar ... 89,8

Papiroslpnr ... 83,5 Élelmezési cikkek gyártása . 88,4 Vegyészeti Ipar ... 90,6 Sokszor-osító ipar ... 79,8

Összesen 89,1

A gyárak közül leginkább a budapestie- ket érte károsodás.

185

A károsodott gyárak

száma az összes gyárak százalékában

Budapest ... 91,8

Környék ... . . . . 86,5

Vidék 87,8

A gyáripar elsősorban gyártmányokban és anyagokban szenvedett kárt. Az összes károsodásának 57,9%-át teszi ki a gyárt— . mány és anyag károsodás értéke.

A károk értéke

á Károk részletezése millió 52522; 31235,

pengőben nak száza- lckában

Hajtógépek ... 55,2 2,7

Műszaki létesítmények . . 216,2 10,6

Fontosabb gépek . 343,3 16,8

Anyagok ... 4023 19,7

Gyártxnányok . . . . 779,7 38,2

Épületek ... 2453 12,o Összesen 2 042,4 100,0 A károsodást szenvedett gyáraknak kö—

zel a 60%—át érte olyan veszteség, amely termelőképességüket is csökkentette. A kapacitásukban veszteséget

gyáraknak egyharmadát meghaladó része a kapacitásának több mint a felét elvesz—

tette. A kapacitásveszteséget szenvedett gyárak száma a legmagasabb -— közel

80% —— a gépgyártó iparban volt.

A gyárak termelőképességének csökkenése a háborús károsodás folytán,

szenvedett "

A kapacitásából

legfeljebb 90—nél

11—50 51—90 ' az összes

Iparcsonort 10 nagyobb esökke nt.

' kapacitású

százalékot vesztett gyárak aránya az összes gyárak csökkent kapacitású gyárak százalékában

Vas- és fémlpar . 12,2 52,6 25,0 10,2 100,0

Gépgyúrtás ... 6,6 50,8 82,5 10,1 100,0

Géplavltó műhelyek . . . . 8,2 52,4 27,9 11,5 100,0

Közhasznú villamosenerg 18,0 54,4 19,6 13,0 100,0

lid-, föld—, agyag-, azbeszt— és üveglpar 11,2 46,5 27,5 14,8 100,0

Faipar ... 9.0 49,0 21,8 20,7 100,0

Csont- és műanyagipar ... 10,0 50,0 30,0 10,0 100.0

Bóripar ... . 4,5 54,6 31,8 9,1 100,0

_ Gumilpar ... —— 88,3 16,7 -— 100,0

Sörte-, szőr— és tollipar ... 15,0 50,0 20,0 5,0 100,0 Fonó- és szövőlpar ... . 12,1 58,3 ZOA 9,2 100,0 Ruházati ipar ... 5,4 42.41; 80,6 21,6 100,0

Papirosipar ... . ... . 6,1 65,3 22,5 6, 1 100,0

Élelmezési cikkek gyártása ... ; ... 14,7 53,7 15;7 15,9 100,0

Vegyészeti ipar. ... 12,6 45,7 26,5 15,2 100,0-

Sokszorosító ipar ... 21,2 53,8 15,4 9,6 100 0

összesen 11,3 51,4 23,4 1.339 loop

"513186

A termelőképességükből vesztett gyárak száma az összes károsodott gyárakhoz vi- szonyítva Budapesten volt a legnagyobb (több mint 600/9).

A kapacitásából vesz- tett gyárak aránya az összes károsodott gyárak

százak—kában

Budapest ... 65,9 Környék ... 59,8 Vidék ...

53,7 A kisipar kárai

A kisipari üzemek közül a budapesti 'kisipari üzemek aránylag kisebb számban károsodtak mint a vidékiek. Országos át—

lagban a kisipari üzemeknek 40,1%-a, Bu—

dapesten 28,5%—a károsodott. Az egy ká- rosodott ipari üzemre eső átlagos kárösz—

szeg azonban az egész országban Budapes- ten volt a legnagyobb, 36 ezer pengő, míg országos átlagban csupán 10! ezer pengő jutott egy üzemre. A kisipart ért kár ösz—

STATISZTIKAI minimumra; _

Súlyosbítja a kisipart ért károsodást az, hogy a kisipari gépek, szerszámok nagy része

tönkre ment, amit csak nehezen le—

hetett pótolni.

'

A közlekedés kárai

A közlekedési hálózatunkat ért károk nemcsak hazánkat érték súlyosan, hanem ' a kelet- és közép—európai átmenőforga—

lomra is bénítólag hatottak.

A közlekedésen belül a legsúlyosabb veszteség a Magyar Allamvasutakat érte.

A MÁV

vagyonának 63%—át vesztette el.

A közlekedés károsodása a közlekedésen belül a következőképpen oszlott még:

A károk értéke ,

a közlekedés

SZGgenek 42%—a Budapestre esett. Ennek Megneveza millió összes kárá—

Oka az, hogy a budapesti üzemek korsze—

pengi'be" "$$$?

rűbben voltak felszerelve és hogy a buda-

pesti^volt felhalmozva.üzemeknél Viszonylag több érték Vasutak ... 24443 öö,-%

Halozas ...__...._..._... 137,5 8,7

Kozutak, kozuti hidak 225,l 6,1

Gépjáirímü közlekedés ... 123; g,?

Köz t villamos ... 26,

Agggsglt Egy Légiforgalogl ... zégz g;

A

Egg;

92233";

mm.—nemm Épuletkárok ...

4913

13,3

Megnevezés^. üzemek^száma ipari üzemekösszes kis— átlagosanesett kár

Összesen 3689,3 700,0 százaléká- 0552980

ban pongőben

Vidék 67 035 42 3 a 256 A vasutak összes károsodása 2910,0 mil—

Budapest ... ^' 8714 zek 35 700 lió pengő volt, amiből 465 millió pengő,

o

0 _ .. [

omega" 75 "9 a)! 9598

vagyis a károsodásának 16,0 A, a épuletká volt.

Az államvasutak károsodása

Meg- Veszteség Veszteség e

Elhurcolt Elpusztult rongálódott összesen károsodás előtti

Megnevezés

állomány darab

százalékában

Mozdonyok ... 1 227 225 735 2 187 76,l)

Motolkocsl és slnautó ... 73 43 58 174 89,2

Szemely- éa kilauzkocsl ...... 3 839 539 781 5 159 83,1 Teherkocsl ... 43 741 2 676 3 938 60 355 85,1

Összesen 48 880 3 483 5 512 57 875 84,7 A Magyar Folyam— és Tengerhajózási

Rt., a magyar folyamhajózás legnagyobb vállalata 95%—os kárt szenvedett. A hajó- zásnak ez a nagy kára 1944. második fe—

lében következett be a németek romáolása

és elsősorban elhurcolása következtében.- Közúti hídjainknak 16,7%—a (1404 db) pusztult el. A hidak hosszát alapulvéve a veszteség 36,2%—os, mert elsősorban a na—

gyobb hídjaink pusztultak el.

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

Gépjárműállományunknak mintegy 90 százaléka veszett el a háború folyamán.

A'városi közúti villamosközlekedés ko-

csiparkjának több mint a fele elpusztult, a magasépítményeknek közel a v negyed- része semmisült meg.

Budapesten a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. 1860 személyszállító ko- csijából 1445 sérült meg.

A légiforgalomnak 980/0 volt a kára. A magyar polgári repülés teljesen megsem- misült.

A postát és a posta kezelésében lévő rá—

diót a háború teljesen üzemképtelenné tette. A táviróhálózat huzalhossza Goo/ros, a távíróvezetékek gépei 20—370/0-os kárt szenvedtek. VTeljesen elpusztult a 120

"kW—OS nagy rádióműsoradó és 2 darab kls relais állomás.

A kereskedelem kárai

A kereskedelemben az üzletek 42,4%—át érte károsodás.

A károsult kereskedelmi üzletek aránya Budapesten . ... 44,30/..

Vidéken

A kereskedelmet ért háborús kár a ke—

reskedelem 1941. évi bruttó forgalmának több mint a 30%—a volt.

A magánháztarlások kárai

Igen jelentős volt a magánháztartások

;kára, amely az épületkárok nélkül is az

"országot ért károsodásnak majdnem a ne—

gyedrészét (23,9%) tette ki. Az ország ösz—

szes háztartásának több mint a felét érte kisebb-nagyobb károsodás.

A károsult háztartások az összes háztartások

százalékában Budapest ... . . . . . 54,2 Vidék ... 59,7 Magyarország összesen: . . . . 58,9

*Épülelkárok

Magyarország épületei a háború folya—

mán 4053 millió pengő kárt szenvedtek, .ami az országot ért összes kárnak közel

19%-a.

Az épületkárok küzül:

lakóházakra . . . ... 45,'l%

középületekre . . . . 33,0%

üzemi épületekre ... . . . 21,3"/.

esett.

, Középiskolák . .

187

A lakóházakat ért háborús károk megoszlása

A károsult A károsult lakóházak szám.

Megnevezés lakóházak a károsodás száma elítti állomány

százalékában

Budapest . . 29 987 84,0

Vidék ... 90 576 5,5

Összesen 120563 7,1 A lakóházakat ért károk megállapításá—

nál a tetőfedés—, vakolat— és üvegkárokat nem vették figyelembe. Ezek figyelembe- vételével a kártszenvedett lakóházak száma jóval magasabb. Ilyen alapon Bu- dapesten csaknem minden lakóház kárt szenvedett.

Az épületkárok szempontjából a legsú—

lyosabb volt a helyzet Székesfehérváron, ahol az összes lakóházaknak 84,7%-a sé—

rült meg. Igen súlyos volt még az épület- károsodás Sátoraljaújhelyen, ahol 58,10/., Komáromban, ahol 49,5% és Sopronban, ahol 47,1% volt a pusztulás.

Egyéb károk

A háború közegésmégügyi intézmé- nyeinket sem kímélte. Kórházaink egy ré—

sze súlyos károkat szenvedett. A János- kórház vagyonának közel a fele elpusz- tult. A Bécsi úton levő Margit-kórház épü—_

letben és felszerelésben 350/0—05 kárt szen—

vedett. Vidéki kórházaink közül a legna- gyobb kár a gyulai kórházat érte, amely vagyonának 700/o-át vesztette el.

Igen jelentősek voltak a tanintézeteinket

ért károk is. *

Az iskolák

épűlet- !

kára a károsodás előtti állomány százalékában

Megnevezés ingó"

Népiskolák . . . 6,6

s 9,0

Az egyetemek és főiskolák háborús ká—

rai még ennél is súlyosabbak voltak.

A műemlékeink és műkincseink hábo—

rús kárai nemcsak azért súlyosak, mert azok nagy összeget tettek ki, hanem mert nagy részük pótolhatatlan. — A királyi palota teljesen kiégett, csak a

kormos falak maradtak meg; műéí'tékű

188 STATISZTIKAI TAJEKOZT -

berendezése elpusztult. Rombadőlt a XVIII. században épült várkápolna is és a várban lévő, a gótika korából származó igen sok épület. Elpusztult a műemlék—

számba menő, faragott kőből épített Lánc—

híd is, amely Európa legmonumentálisabb, művészi hatású hídja volt. Kiégett a Vi—

gadó, a magyar romantikus építészet leg—

jellegzetesebb emléke. Budapest 76 temp- loma közül 10 teljesen elpusztult, 32 sú- lyosan megsérült, a többit körülbelül 50 százalékos károsodás érte. Felbecsülhetet—

len a vidéki kastélyok berendezésében,

régi bútoraiban, műtárgyaiban, , ritka könyvgyűjteményeiben okozott kár is.

!

Az elmondottakból némi képet alkotha- tunk arról a mélypontról, ahová a —fasisz- ták rabló, pusztító háborúja juttatta Ma- gyarországot. Még 10 év távlatából is ször- nyű ez a kép. Hazánk a háború pusztítá—

sait túlélte, a nagy megrázkódtatást aránylag hamar kiheverte, és az elmúlt tíz esztendő alatt új, szebb ország épült a régi helyére, amelyben a dolgozók szaba—

don építik szocialista jövőjüket. B. B.

Nyugat-Németország felfegyverzése—

Az imperialista táborban mind erőtel- jesebben folyik a Nyugat-Németország felfegyverzésére irányuló reakciós kam—

pány. Ennek megfelelően Nyugat-Németi országban gyors ütemben fejlődnek a fegyverkezési célokat szolgáló iparágak.

Egyes nehézipari termékek gyártásának alakulása (havi átlag)

Megnevezés Mértékegység 1936 I 1949 I 1953 ! 19543)

Kőszén ... 1000 t. 9 747 8 603 10 373 10 606

Nyersvas ... 1000 !; 1 048 595 976 996

Acél ... 1000 (; 1 187 752 1 285 1 306

Cement ... 1000 t 625 705 1 282 1 347

Villamosenergia .. millió kWó 22921) 2 7012) 5 042 s 419

Teherautó ... 1000 db 3,66 4,79 10,06 1298

1) 1937 ') Előzetes adat. Forrás: Monthly Bulletin of Statístics, 1953 ok—

.) 1948 tóber. 1954 febr., okt., 1955 január.

Jellemző, hogy 1954 III. negyedévében az acélipari megrendelések összege 440/0- kal volt magasabb, mint 1953 azonos idő—

szakában. A frankfurti és düsseldorfi tőzs- dén rendkívüli mértékben felemelkedtek

; a háborús konszernek részvényárfolyamai, amelyeket nyugatnémet üzleti körökben cinikusan ,,a jövő részvényeinek" nevez—

nek.

Néhány háborús konszern részvényárfolyamai (1953 :: 100)

Megnevezés 1958 1954

I. G. FARBEN

Ba ische Anilin ... 100 204 Bayerwef'ke Lewe'kursen. . . 100 200 Hoechster Farbwerke ... 100 205 Casella . ... 100 281

MANNESMANN 100 203

METALLGESELLSCHAFT . . . . 100 231

Forrás: Tribune des Nations, 1955, január 7.

_ A nyugatnémet újrafelfegyverzés- ter- heit a dolgozó tömegek viseli—k. A ,,Finan- ;

cial Times" —— német kormánykörök vé- leményére való hivatkozással —— a nyu—

gatnémet hadsereg felfegyverzésének első két évi költségeit 2—3 milliárd fontster- lingre (6—9 milliárd dollárra) becsüli. A, lap megállapitjaá ,,Egy biztos, a német.

adófizetők legalább kétszer annyit fognak fizetni, mint jelenleg." x *

A nyugatnémet tömegek adóterhei azonban már ma is igen magasak, mert a kormány az 1950 óta állandóan emelkedő nyílt és burkolt fegyverkezési kiadásokat jórészt adóemeléssel fedezte. Különösena kereseti adót emelték, amely főleg a bér—

ből és fizetésből élőket sújtja.

Adóbevételek alakulása (1950—51 a 100)

É Össse- Kei-eseti

V sen adó

1950 IV.—- 1951 III.-ig ... 100 100 1951 IV.—' 1952 III.—ig ... 140 173 1952 IV.-— 1953 III.-ig ... .. 169 209 1953 IV.—— 1954 III.-ig ... 177 210

Forrás: Einheit, 1954. augusztus. ff.—S.