10'w12. szám 121 1946
A háborus és háború utáni évek'nemzetközi gazdasági adatai.
( Données économigues internationales des années de guerre et d'aprés-guerre.
Az elmúlt óvoklmn a magyar nagyközön-
, , __ ,, _ ,, , __ __ , Im"kieg/"fm"(m/om (Ex aru,nyult—[alóla Ha" vs a Szakma-ol; is OFUSE'H m-lkulnztvl; a , _ " ,
A ln'tlmru alatt, :: hadwselo allamok arany- iarmIű/t'u (zs-iilrlmn, (mnIrjtwg/fm'yuIm(l, po—
du/ vinni/felül." s ez a folyamat 11'1'111ÓSZP1SZU- nm; gazdasagi lwlymtói'v Vonatkozó itt-mlm-
közi adatokat. MOM, hogy :. ltal—arus elzar- 1443751. fulmzatnsan lvt'xpitűdilim liiizpnmi Sta—
tiaztikai llivatallmz is kvxdmwli befutni azal; "1111" "3'1'1'11'11 lííSÚl'lltTU'; 2! lt'j—Sutóllhl llt'tlmi'ú
gazdasagi t'vjlmnónyeinél is. A közölt, ?; tab- lz'ixat szanms allamra vonatkozólag részlete—
sen ismerteti az erre vonatkozó adatokat, az 111011"! allamok mogl'olvlt'í 1iónzogysógviln'n ki—
t'ujvxvo, az MSN—49413. évekről.
a külföldi munká. nwlyvli a nmnzmkiizi a ! helyzett-(il tájékozódást nyújtanak. Emil; vgy l't'NZt'W foglalják össze az alabbi iisazvallita—
ünk. l—ngtllt'írt— a hankjvgyt'urgalom, aranytar- talólt', a1'aiiytui'itmlt'ás—;, 1iagykmwXslcudelmi arak
iudvxszamai, la'-tl'tllmtm'tz'lsi költségek indvx— " AZ 1- 21) Yi'lhli'mll " (H'if WITH/(110!!! ('*' (w Szinnai, ipari tm'nwlósi indexel; ós t'g'ytls .lntm'i/zaí lu'g/g/(txííll Államok adatait foglalja
európai :illanmkban a ln'tlmrú alatt lwlvtlx'v— magában. Nagyln'ítannia aranytm—talók:
7.1'11 mz'n'lx'aliiivotMe'-sek adatai lmriilnvk lsmor— rivgrti'm :! háború kitörése után az adatok , ttztósrv. Az adatok lvgnafxynbln'úszt na'—;: a Szerint, t'lgysxólva'm megszűnt létezni, illető—
t Nanmtul; SZÖYMHÖLÉP által kiadott, kötvtuk- 10); már az 1931) dot—mulwri kimutatása szo,—
; ből, főleg az 111—12/1—1. évi nvnm—tkiizi (w- l'1ll1 ay. Angul lanli csak vgy ininiim'ilis tö- : könyvből és a havi _ivlentósvkln'il szarmaznak. l'tlt1t'*1§01, (Lil millió font stnrlinget mutatott
'it'olliasznalast, nyertel; egye—;; adatoknál a l'o- l—zii Tény, hogy a liz'llmt't'ts' gazdálkmlz'ls t'ol- . ' degral ltvsci've llullotin adatai is. ma'-sztettc az Angol Banknak egész látható
.
1. Bankiegyforgalom és aranytartalék.
a) Brit-Birodalom és Amerikai Egyesült Államok.
A ; Bapkiegyforgaloml . ., l)) ' — Arat'iytartalék ] m11110kban
* N* ) _ , , _ _ Ámerilxai
, 1 N) :! Kanadai) bmhkm'? 1)C1;1€11'1x111 .anytnilia Uixcland lggyusült
Év hó 1 mtanma ) India [mio ( Allamok
- Font K— dollá! Rapid Font Font Font Dollár 1
1938. dccvmbcr Á ... 5511 175 1,803 10 49 17 (7.856
). . 320 113 444 27 013 218 14.511
1931). alvccmlwr .VX . . . . 530 333 2.445 31 54 10 7.597
) . .. 0.2 127 4—1-1 50 0.3 318 17.043
1940, drcemher A. (150 300 2.268 25 (15 23 8.752
11) DL? 4 444 43 0.3 3.8 313395
1941 . dt'CClnbt'l' ;X . 780 kWh 3.145 50 . 82 25 11.160
P). 0.3 5 4—14 45 0.3 3.8
1942. drtemlm' Á . 050 17041 5104 40 120 31
PL . 0.3 3 4—1-1 TT O 3 218
1945. decambcr A . . . 1090 874 52408 51 101 58
13. . . . . . 0 3 3 444 80 0 3 2.8
_ 1944. deccmhet .X . . 1 750 LUSU 10.090 (th N*? 41
* H . o,: 4 444 oo 0.5 zat 20.019 **
1945. december .X . . . . 1.380 1.139 13.100 (18 200 40 28.515
P). . . 0.3 4 444 *) 235 0.3 18 20.065
1946. ianuár .X . . . 1.'_ 31 1.088 11.997 (ib 104 44 27.911—
15. . ... 0.2 5 444 _ 233 0.3 2.8 20.156
1946. februar ix . . . . . . 1,323 LON- 11959 (a() 194 4—1 27.054
15. . . . 0.2 4 444 2411 0.3 248 20.333
194Ö.'*mílrcius Á 1.328 1.102 12.188 (10 100 4-1 27.879
13 0.2 4 444 240 0.3 2.8 20.256
1946. április A . 1.343 1,11—'1 12.321— (Wtw 201 45 27.885 '
15. 0.2 . 4 444 251— 03 2.8 20.251
19-16. május Á . 1 43-13 1.100 11340 (M' 200 4—1 23.120
1'3. 3 4—1—1 2115 0.3 2.8 20.242
; 1946. június Á 1,11-1 . titi 109 45 23.135
P). 5 444 251' 03 2.8 20.21'
1946. július .- 1.118 198 28.245
li 0.3 20.217?
') ,Xz Angol Bank aramtartaiéka 1930. schlemlwré'nm a tontltiegwnlitési alaphoz utaltatott át, F') A Kanadai Bank m-anyiartalc'lta 10—10. májusában átutaltatotl .: Foreign Exltangc Control l))Odl'dhOl.
") Uj paritás 1 ati. £ : 3.61600 gi. (régi 132338)
le;—12. szám 122
1946
arnuykészletét', de nem ilyen hirtelenséggel.
Az angol :i'anykészlot egyrésze már a há- ború kitörése előtt: is :: i'ontkiegyenlitési alapnál volt, rögtön zi háború kitin-(Ne után pedig az Angol Bank vgóSz nmnykészletót ide utalták át. A t'mitkiegyenlítési alap umnykincsól'mk adatai a következt'ik:
Év millió font,
11938 795
1939 876
1940 292
1941. 151
1942—től kvztlw ez az alatt sem mutat ki többé umnytm'tnlókut ós *t'igyt-lt-m'mol :!7.
1.940. és itt—11. övi rnlmnms csökkvnósre. t'vl kell tenni, lmi—xy :! la'ttlmtó angol :n'nnykt'
let, ténylvg' t'vlt—lnóSztt'ittiltt. l'gynth :: huly- zet n kult.-ulni és az ausztráliai :n'nnykintx- nél is Nt'n'ulto Viszont :)rmiytnrtnlókzit zt Délafi'ikni t'nió (is ':iltuzutlmmt nizn'ntlt
legalább lS zt hi 'itlálltm kinmtatúmk mlntzti szerint __ Brit Kelet—India aranyt;trtzilókn.
A *brit, bii'mlnlmn összes t:,lgz'lllmnztil'mn :], hankjegytfnrgnlmn természetesen ontolk'mlóst,
mutat. Az enwlkmtós aránya zt követkem't:
f
:" . :; % "
x x _a_.-
0 l s z á g Millió a: ;, gy,—383 ÉR 3 5 00 _.
... t.— ? ?
H ..
Nagybritdnnia ... font 556 1.380 248
Kanada ... 175 1.129 643
Brit Keld'lndta rupia 1.803 XZJOC) 672
Délatrikai Unió .. font 19 68 358
Auvtráha , . ,, 49 200 408
Ui/éldnd ... ,, l? 4Ö 271
Az, angol bankjeg'yforgalmit tehát kétés'f'él—
:s'zm'oSt'ére növekedett, ellenben több mint.
hatszoros lett, a kanadai és az indiai bank——
it'gyfm-gulmn.
Az arany szennpontjz'tból iuindvnewtm legnagyobb érdekkel bírnak az Amerikai Egyesült, Ali.—nunk :ulatni, amely államban:
tm'n' :: lltll'llllllt'ltS (wok óta fellmlinnzt'nlott :t világ" tll'tlllykÖSZlMÚIIOK 1):1:_*y0l)b része. Míg Amerika :: háborúba henem lépett,:izarany mlmnmx irnnn'l mlm'izlinlóst mutatott. A Fe—
tl(%l'.'ll Reserve Imnkok m'nnykincse 1938 de—
('(illllwl' vigón H,?— miliiái'tl dollár volt s ez uz (i.—(szep; az itt—tt, (w végéig" 228 milliárd dollárra, tollait 52.7%—kal emelkedett,. Ekkor már az Ann-rikní l—Zgyesiiltt Államokban , gyűlt, össze a, vitát: mész látható m'anykin—
esőnek több mint, 7'S%—:t. Mikor Alllül'lkíl is
b) Német megszállás alatt volt szövetséges államok.
A
Bankifgyforgalom
; milliókban
P) 1:— Arám/tartalék
_ — _
l't'dtlt'ltd: lit-[gumi Nómctnltold Dátum Norx'églti (AH)? (m'—TH:
Év hó Odeg / sztomktti orswg
Funk l)). tmnk lforlnt l), korona N. korona (fs. korona Draclmm
1933 dcccmbcr .X ... 108532 ZIAWW Lm 441 HT 0950
l)) ... 101815 ÉL—lt—R lmihi HH -ÚO 3.ÖÚ5
1939. dcuvmlicr X ... MM.—Hb ZTÁM—l 1.153 (WHO 575 0.345
H ... tl4.ÖOU lliUl till-! HT 307 LMU
1940. dcccmhel ,X ... 218383 34.478 LSUZ fitt . (i, "73
l)) ... 84510 ÉLÖÖU 3.151 3 15 1.447
1941. dcccmlwcr ,X ... 200761 43480 3.133 842 9.308
l)) ... 84.508 31.b5t' X .071 93
1942, deccmlwt A ... ' " ti?.tllÉ 34173 %%
Él _hKH kl—íő ÚT (
19434 decnnhvr , 83 ZZÖ 3.606 t.iítl 3.378
3! .050 033 ÚT .
1944. dutcmlwr 44329 5.078 1.058 3.033
2 ! hivo 03! 07 A
19454 dvu'mhcr A 70370 LT l 3 lőtti 1.478
TU , 83 .
1946. ianuál 1035 1.516 l.430
713 83— . ..
1946. Mintát ' 2.351 lőOW lmi—tí ől .063
TH 743 1 .517*
104tx március ) AGO től.) Ántv—H
ti?—VT 713 83 ,
lk)-ltal április DMXlÚJ Jill 1.503!
J izmait TH w
1946. május 03534th 1th 1.497
Mm: 713 HS, . §
mm mm A ... 02038; 1013 1.5th Mimi
! l,) ... 04.817 713 83
1946. július Á ... (111870 2.733 14482
13. 04.8l4— 713 83
') Fut lxilliói 1*)45:tót kezdw ui dr.mlmm tl ni drachma ' 50 nnltidid légi dr.) 3) Il; paritás ] tr. (XOOT—ttili gr, (volt 093000 gr.)
3) U; pliritás ] M. n.ozozrr gt. (un 0.030;th w.)
10—12. szám 123 ( . 1 946
hadviselővé vált, aranytartalékának a növe—
kedése is megállt, majd csökkenni kezdett, de csak igen kis mértékben s 20 milliárd dollár alá sohasem esett. Az 1945. év végén is a vilag látható aranykészletónek kereken kétharn'iadrt'észe esett az Amerikai Egyesült Államokra. Viszont az amerikai hadüzenet- től kezdve a llankjegyforgalom is erős nö- vekedést, mutat és ugyancsak az 1945. év végének adatai szerint 1938-hoz képest több mint, megnógyszereződiitt, elérve a 28.71 mil—
liárd dollárt.
A l)) táblázat, a "('-inet megszáll/(ís alatt volt," (?!/NCS (illat/ml; adatait foglalja, össze.
Itt vlm'isnrban ll'i-ancimrsm'lg érdeke—l,melybe az HBO-as (wek közepén szintén — az ,,ar'anymokk" idejön _— beül-mulott, az ont-ó- pai arany. bW'HllClHOl'HZÚg mi'nlelkozett az Amerikai lilgyvsiilt Államok után a, legna- gyobb aranykii'wcsul. 1938 (lnceml'ici'ólwn ez nmghaladta, a 102 milliard frankot, s még 1039-ban is mnvlkodóst mutat, mikor is a Francia !ank 11—11; milliárd frank aranyat, mutatott; ki. 1417. az Og 1944 végéig 752
milliárdra (%sökkeínt, A táblázatban a további időre vonatkozó adatok már nem hasonlítha- tók össze az előbbiekkel a f'ank leértékelése miatt, de niindermsetre újabb jelentős csök—
kenés következett be. A francia bankjegy- tfm'galon'i az 1938 (lecmnbm-i 108 milliard—
l'ól 11145 végén 570 ittilli:11'(ll':t. enmlkedett, az 1946. év folyann'm pedig már meghaladja a 600 milliárdot.
Jóformán i'áltoz:ttl:itml szerepel az
tokban a belga al'ai'iykii'ws, ollenlwn :! HÓ,- nietalt'ölili ai'anylu'lsxlet mintegy t't-lüi-o csök- kent: a megszallókhnx juttatott ,,(inkűntvs ful: jz'tnlas" követkextól'ien.
A (') ('*S (1) táblázat (1 lay/uőrsöit állama/t' ('*x ada-
(m' ('m'ópni .s-mnlecs (n'xz'iíyof'; adatait nm- taija, lw, A ninwt arm'iykiims mar háború
előtt, sem vall mnlitósro múltú, nőmet
ha nkjt'gyforgalmu
" , XC) Legyőzött államok.
Á : Bankiegyforgalom "[
Rmnania. nmlynok a nónwt tartozz'mok vgy l'ÓSZU t'ojóbmt sikerült Ne'-nmtomxz'tgta'il bizu—
milliókban
B :: A ranytartale'k,
n'mgnilvvlto
mm;; az 19338 (lvcmnbori 8.0 milliín'th'ól az 10—11. óv mig—éig 312 mil- mm birodalmi markara omolkwlt—tt,
Jelentősen a ra nyt a rt a léha ti
Nemt't: Románia Bulgária Finnoism'g MTV?" .lapán
I,:V hó Cl'Sng ÖTSTJg
Hir, márka Lou cha Nnnamárka [)mgő Yen
1938. december Á 8.604 34.902 2.800 2086 863 3.563
E 71 25045 2.006 1128 100 501
1939. dxCembCr A 12.755 48.800 4.245 4.039 975 3.642
P) 71 28.593 2.006 1 ,11'9 100 501
1940. dccembcr Á 15.135 64.349 (1.518 5551 14387 * 4813
B 71 295 l 3 2.000 004 I 00 501
1941. dcccmbtr A 20.577 96.650 Ki,—107 ?.317 1.084 (w 590
l)) 71 34.292 2.000 171 100 501
1942, dcccmbcr A 25.639 117.351 18.922 9617 3.958 7.017
11) 71 45.506 . 171 100 50l
1943, deccnbcr A 34102 160016 20733 10.825 4302 9067
l)) ... 71 59.600 . 173 100 501
1944. d€cemhcr A 51.229 350895 49.005 iíbő? 10.072 10 540
l)) 90.669 . ! TZ ! 00 .
19454 dccember _X l,212.92(w 4(w,9(7( 13.598 756340 51 091
13 90.903 4 , ,
1946. immár A ... 1,260.401 47. 15 580 Ltv—16.430 "78.565
P) ... 90.953 2.4 . , ,
1946. február A ... l,384,944 40. 15.631 5,23('.800 01 450
l)) ... 90.964 2." . , .
19-16. március ,X 1,552.115 45, 1( 323 i) 54 21 804
B 90.020 2 . , ,
1946. április IX 13274051 élt—., 18.554 1) 434 27.283
; )) ... 91.050 2. . , .
, 19—16. május A ... 197068 47. 18.442 1) 63.580 3(w,315
[% ... 91 .076 , .
1946. ji'miuS Á ... 2,282.801 1(,ö5( 3) (3.277
H ... 91.076 . .
1940. július Á ... 2510223 17.269 i) 47
15 ... 91 .OTÖ .
1) Billió (10.12)
?) Tiillió (10.18) a) (inadrlilió (10.14)
124
d) Európai semleges államok.
A 1—— Bankiegyforgalom H : Aranytartalék
; milliókban
Svédország Svájc Spanyolország Portugália Törökország
S. korona Sv. frank Pen—'a Estado T. fon!
1038, december .X 1.061 1 1 3250 104
l"), , 707 3 4 010 37
1930. dccemlxer .X. . 1,422 2 , 0 2'550 281
l,). . (170 2 4 . 030 37
1940. decembcr .X. . 1.482 2 5 10.000 2903 404
1)— 353 2 3 1. 109
1041. december .X 1.700 2 t' 4. 512
lő 492 3 8 1 . 112
1942. december ;X. . 2.010 2 (_ 5. 734
lá 738 3 5 1. 143
1943. december Á. . . . 2.260 3 'H (W. 802
854 4 3 1 . 202
1944. dccvmhcr .; 2.402 5 8 T. 064
1.010 4 -1 1. 276
1945, dccemlwer ., 2.782 3.835 8 ' 880
* 1.002 4.777 1 501
1946. immár 3.587 3615 18.430 T. 883
1 .060 4.757 330 1 301
1046. februáf 2.506 3.580 18.470 7 895
1 .000 4.722 330 1 301
1046. március 2.507 3.014 18.512 (' 890
l. 54 4.707 330 . 301
10461 április 2.450 3 18.714 7.315 801
1 ,048 4 330 . 301
1940. május 2.453 3 18.000 3003 833
1 .043 4 330 . 301
1940. június 2.405 3 011 10.034 7.040 818
1 .042 4.786 330 300
1946. ]úlius 2.450 3.030 10.440 820
1 .03ö 4.844 330 300
nyos mennyisegí'r' aranyat kapnia. Japa n aranykíneset s nyilván ez utóbbi felel meg:
UBS—tól 19—13-íg valtozatlanul 301 millió yen aranykószletet, mutat ki, az01'ttúl az adatok lm'tnyoznak. A japán hankjegyfm'galnm igen erős etm—lketlóst mutat, megpedig az 1938.
évi '..5— milliárdról több mint 50 milliárdra.
Az európai semleges államok közül meg—
növelte aranylu'mzlett'xt Svájc és Svótlm'sut'tg, Svájc 1938 vógón 3.0 milliardot kitvvű at':mykeszlettel remlvlkezett, mely össze;:
1045 decemberéig 4.8 milliárd sv. t'rankt'a, tehat, (%%—kal emelkedett. Kisebb arányú volt, a, svótl áll'tlllylíÓSZlol, Ull'lt'llx'PdÓSP, mely ugyanezen idő alatt 0.7 milliárd koronáról ].1 milliard koronára növekedett, Jelentősen növelte a ltalmt'ú alatt, aranykincsót Török- orszag.
Az 9) táblázat Végül közli a latínamet'ikai
államok adatait. Ezeknek az államoknak
jelentőx gaztlagmlúst jelentett, a háború, ami kitűnik a kimutatott al'anylu'wzletek
adataiból Megr kell jegyezni, lltgy a
Nemzetek SZÖVElSÖgÓIlPk kitnntatz'tsai alap—
ján Argentina a 'anykószlete *z'tltnzatlatmak Yan felt'i'tntetve, ltUlOll, más forráSlnSl szar- nvazó adatok Szet-inti (ippen Argentina " _i-
5.
tötte a háborús években a legnagyobb
ig.
a tényeknek. E szerint Argentína a 'anykin—
ose UBS—túl MLM-íg 4111 millió tl0llz'u'ról 1.112 millió (*lullúrja, emelktwlett. Aranyosan leg—
nagyobb volt az emtflketlós B'aziliúlmn, melynek aranykimfsv 1110lelZSZGl'HZűtlÖll, de, szépen megszedte magát a többi délameri—
kai allam ús Mexikó is.
Az egyes' államok a'anykincsónek közvet- len össznhasmtlítasz'tt a nemzeti pénzegysé—
gekhen közölt adatuk nem teSzík leltett'ívé.
A Revue de la Sltuation l'lcnamnttlue Mon—
diale felltaszt'n'llt, kötete tlnllar'a atszat'nítva közöl ösazez'tllítz'tst a vilz'g a'anykószletéről.
Ezek az adatok a következők:
A rílríy; látható nrrlng/It(,'*S:I—vie.
1959 1944
milliárdban
Európa 8.900 5.900
Ázsia 5113 ?
A t'rl ka 289 ?
Északamvrika 14.704 20.625
Latinamerik: 706 2.100
Ocean i a, 25 25
t'itftgkesmet (becslés) 25.200 30.300
10—12. szám 125
e) Latinamerikai államok.
Bankjegyforgalom 1 A
B —————: Aranytartaiék ] lmlhOkban
_Xigvntina , Draziiia Csik Kohtmhia Mexikó Uruguay Yenczncla Éx, ho
1 )k'5'3 íCz'nzcrio Pcso Pcso Vess 1 %m Bolivar
1938. dccmibrt ,X ... 1,118 4.835 795 53 200 94 118
1.324 ihU 145 42 , 4 103 ,
1959. dvccmhcr ; 1.191 4.970 k350 60 373 ki* 154
1.324 "td; 140 37 SH 103 . 125"
1940. dcccmher . 1.224 5.185 1.140 (WZ 431 107 131
1.071 350 H? 31 36 157 .
1941. decrmbcr . LSSD (xb—1? 1 449 74 Shi 114 160
1.075 345 140 28 511 152 ml
1942. dcccmhcr , 1.037 8.238 1 1547 104 753 113 209
1 .070 Sbt' 152 44 46 130 207
1943. dctrmbrr , LSRU 10 2 305) 135 1.171 141 ..75
1.001 t 231 104 241 180 273
19-14. dccembcr . 2.354 1-1 2.593 170 1.353 150 313
. 1.242 1. 273 1th 253 238 320
1045. dccrmhcr . LHFU 17, 2.892 205 1.731 170 3158
1 1. 1-10 232 340 2ka 517
' 1946. immár :.m tí. 2.705 im two 173 ja.—4
1.200 1, 393 224 3 3 200 548)
, 1946, tchmár 2.0—10 17. 3.350 100 1.707 181 335
1.300 1 _" 502 220 , juc, 545
19-16. március 3.070 17. 2.918 101 1.717 181 590
1.200 1. 303 230 . . 77—11X
! 1940. áprihs , 3_033 tí, 3.031 195 1.720 185 303
" l)) . 1.189 1, 395 230 . 545
1946, máius ,X . 5414 17. 2.000 301 1.698 , 40 '
11. 1.208 . 232 . SM 531
J 1946, június X. 3.437 . 1.008 . .
1253 . . .
€ 1045. iútius . , . . . . ,
Az adatok ju11mnm'3on mut; itiúl Amerika .oh'ímtöl'ósót és Európa visyvgűmmiósót.
. írnia,/mlm,
, z'n'ak "'l1tuxz'isanak nmnzvtközi adatait na mum/.tMax/tetlellui (ím/; indc ':(ímui, va- lamint a, [(ljcnnlm'ltíxi költség/(,]; inilexMa- mai alapjan a 2. és 3, 1511 Ház,-tt foglalja lna- gahan. Az adatuk az 1931) év 0154": felém—1;
arszínvonahihoz vannak viszonyítva és a háborús évokhon tt-rnlóHxvtSzvi'í'len az egész wmnlon cnmlkwióst mutatnak.
A háborús (wok ar$tatisxtíkai adatainak nmgítélésónói és órtt'xkolóm'em'el amnhan megv fv'mlű óvatossággal kell eljárni. EiűHZÚY is ti'tdmnasnl kell venni, hogy az z'rimtvxt—ket:
az egyes államok himtaius st :1115/1 ikai smr—
wi szz'unítjak, maar pedig; :] hatúS gilag meghatz'n'umtt arakon. Már pedig tudnivaló, hogy az állit—kolt ailanmk mindeg_xiko moni—
han a hahmú kitin-(tsa után, vagy a halm-
2'úha történt, itelépósiik ntan UI'ÓU'OS zil'teiien—
őrzést léptetett óivthv. nwly __ lassabban, 'agy gymxahhan __ kiterjedt, ogúsz gazda- sagi i'emiszeriikrn. Hogy ez mit, juh—nt, inn- tutják az amerikai adatuk. A hivatalos 01- 10ns'31'zés ala ('SUIL áruknak ti"úl)§'il az
(S::SZSS611107. njfyanis m,,Mnnthiy Lal'mi' Re- Hm adatai SZPHIH a követkt-m volt:
]!HU (lecomhm' 31. (W,,
11941 ,, ,, RSG/;)
19—12 ., .. 8370
19—13 .. ,, $)2%
Mas aHmnOkhÚI ilyen pontos adatokkal Pmn rendelkezünk, (iv tudjuk. hogy pl. a lii'ithíi'mlaiulnhan az z'tt'vi1mn'3rzós még" szi—
;:"t'l't'lhh volt. mint az Amerikai Egyesült Ái—
lanmkhan (% hasnnlúkűpon vrűtt-Ijvs i'vnttsza—
halynkat léptettvk óiothv :: többi államok is.
A ivgszigm'nhhakat 1111ht1t'11014011'0 Nómvtur- nw1y mar a hahorú kitürónt- előtti időkben íS óivtho 101110110 a hatósági are]- ionőrzós rmntszorót, a 11;11)l'tl'i1 a1att, pedig egész tm'nn—lóaót ós :"n-nviosztasat minden—
11310 szt—mpontból a ]ugszigt'n'tihh hatósági rtmiszaln'liyuzz'm alá vonta.
Kétségtelen amnhan. __ amint, azt, a ta—
pasztalat a7, vmi—47. vonalon mutatja, __ hogy kiterjedt, hatósági (1 ellenőrzés esetében az ai'nt'mgahnn egy m'zo, a feketepiacon ho- m'niótlik 10, szabály szerint ]ónyvgusen nla—
;. S:!bt ;"n'aimn s ezt egyik ailain hi 'ataios 51.01 vet sun tudjak nwgakadaiyozni. Az 'gy
lot—12. szám '
az. áruforgalmi egy részénél kialakult: ma—
gasabb árszínvonal tényleges befolyása az átlagos :lrszínvonalra azonban a hivatalos indexeknél nem észlelhető. Ez az oka, azutan annak, hogy a hivatalos indexek többé-ke- vésbbé merevek és kevés kivétellel a haho—
rús viszonyok között is aránylag kis irányú ingadozásokat, mutatnak.
De az ali-ellent'irzest t'elzú hivatalos intéz—
kedések is lehelnek oly termtf-szetiiek, me—
lyek magukban vere is legalabb latszolago- san leszorítoan hatnak a hivatalosan meg—
állapított t'lrszínvonalra. lűz föleg: a létfenn- tartási indexszamok eseteben z'tll. lxlz utób—
biakat szoktak ugyanis a nnmlmht'n'ek es fi- zetések emelesenek l'okmórn'íjt'liil venni s így a fixjiiredelm—ek túlzott novelt'wenek elkerü- lése celjabol elm'i'rendü érdekkel hír a lét—
fenntartási indexek viszonylagosan alacsony színvonalon 'alo tartása az inflacio jelen- Ségének elkeriilóSe. vagy vieszaszm'ítasz cel- jából. Ennek elerese regen a hivatalos in—
dexek Szamitítsamll bizonyos befolyások ór- véríyesiilhetnek es Ól'l'éllyt'Síllllt—xk is' Igy pl. esetleg liatdsafri lx'ÖZIiUlÚDÓSM'] megakada—
' lyozzak azoknak a' :lrnknak vagy szolgálta—
tt'tsoknak a dragnlaSat, melyek a létfenntar—
t,:isi index szainítaxahoz be vannak vonva, mi;' a többinek az arat szabadon emelkedni engedik, ez ntt'ubbiaknak a dra'tgnlasa pedig az indexet, ternn ,tszeríien nem befolya—
solja. llmonlolu'men az alkalmazott, ;oei'i'i—
evensek rdltoztataxaral ix lehet az index—
számokat bei'olyz'tsolni, továbbá az imlexszz't-.
nlítíashoz beront cikkeknek maguknak, azok mint'íseaenek a
áruknak a mint'íat'xge egyel—keni is szahaly- szerint magatol if; romlik a háborús Viszo—
nyok között, anelkiil, hogy a hivatalos in- dexek ezt visszatiikrt'izni kepesek volnának.
Az :lrinozgalmak altalanos irt'n'iyronalai lükilllüfúllldl azt, eszlelhetjíik. hogy az 1944).
es ii)—il. erek altalaban jelentős áremelke—
déseket, hoztak. melyek lSHZAb-en nnir kisebb mervhen folytatom.-ik, a későbbi ln'll'iorí'is években pedi—_r _ nemi kivételtől eltekintve
—— mar szinte Stabilizalodtak világszerte az árindexek.
A 7!uyg/lrerex/m"dellai
Day
valtoztat:isaval. Az
rím/'.- inderssu'ma Angliában a lloard ot' Trade xzíimítz'tsai sze—
rint az lílíiíl. úr első felenek arszím'onalat ltXl-zal veve egyenlt'inek ifi—lU-hen (evi atla—
;rok szerint) l—tl—re. Hill—ben lST-re, 1942-ben pedig Jol-re einellwdett. A kexőhbi években pedig: az áremelkedés üteme annyira meg- lassndott, hogy csak az 1945. évben erte el a 174-et'. A dolnininmokhan a drágulás ara—
nya _io'al kisebb volt, Hl'iií lx'elet-lndia ki—
12ón
avvételével, ahol különösen a japán háborx kitörése után hirtelen nagyarányú áremel lIHIÚSl jelez az index. Az indiai nagykei'ls-——
kedelmi index 1942-ben is már ]87-en állott,"
ez a szam azonban 1943-ban egyszer-rek lill—re ugrott. gaz. hogy a háború további részében a drágulás megállott; és az indiai;
nagykereskedelmi index lemorzsolodni kez—
dett. ;
Az Amerikai lllgyesíilt Államokban :;
nagykereskmlehni index 1040—ben Mkt—re,?
lSHláhon ll—t—re en'ielkedett s 1942—ben, mia kor az I'lgl'tlsllli', Államok is aktív részesek lt-ttek a rilz'ighahorúnak, lütl-et', ert el. A to—
ulbbi emelkedt'xs itt, is kisebb arányú volt.
A ;:ydztea allamok közli] a harinadikkk ,.nzgy" SzovjetoroSzorSzag úrvisztmyairól a i'ellnwznzllt nemzetközi adatforrások nem
tajt'rlmztatnak. t
A legyt'izott államok közül Nenietorgzag.
annyira megmerevítette árszínvonalai', hogy az indexszaniok semmi jellegzetességet Sen;
árulnak el, Romania ai'viszonyaii'(')l pedig;
nem rendelkezünk indexszamekkai. AK hol—
ll' nagykereskedelmi index * mindig: az kiáll. úr felenek adatait, lth-zal vere euyenh'inek 4— líl—iIi—han 237—1'e, 1944—hem ílle—re. lSlAlS-ben Mil—re emelkedett s nagy—
rolt a dragnlas ll'innorsnagban is, ahol a lltlfi'l'lx't*l't':—'lx't*tlt'lllll index ii)—ifi után szinten meghaladta az Still-at. Franciaor—
szagban a nemet megszallas alatt, aranylag vsak lasxti emelkedeSt mutatnak az árak a hivatalog adatok SZUl'llll, a l'elszahadín'm után azonban gyors dragnlz'm kovetkezett he, mely Hihi—han is m;; t'olytatodva, ez év na'ijnsahaira nagykerrskedelmi a'ak index:—
elm")
a ra nyú
száma elérte a title—at. Általában a nemet lnegezallím alatt, volt államokban a felsza—
hadulas inkabb szilzlrdítóan viszonyokra.
Magyaror, .] index
csak Hill—if: (! helyesebben,
ez óv november haralgr, mikortol kezdve zt hadiesenn'lnyek az imlexszamítast lehetet-- lenne tettek. Az utobbi időpontig" az index
n. ,
n-o—ra emelkedett.
hatott, az zir—
m im;:ykeresliedelml
!
(
l rendelkezesre,
,l Ill/_I'cmil/dr/fíxí (ezeknel ís'
tol/mm; izulzxrxs'úmaé líitltl. elgo felének adatai vannak 'ltlil—zal esyenlí'rnek Vere) ál—
talahan vere joval alacxonyahh Színvonaloir
mozognak, mint a nagykereskedelmi arak
indexnzúmai, holott rendes körülmények köv zött ez megfordítva szokott lenni. Ez nyil- vanvalt'van arra vezethető viasza, hogy a köz—
vetlen fogyaszt.—'mi cikkek ara erősebb befo—
lytls'olas alá került, a leginkabb leszoríthatt'n szolgz'iltatasok (lakbér, villam-'a'tram stb.)
mindig; az
10—12. szám ' 127 1946
2. Nagykereskcdelmi árak ihdexszámai évi átlagban.
— (1939. 1. fele :: 100) .
i..-- .2 1
1940. 1941. 1942. 1943. 1944. 1945.
l. Brit Birodalom:
Nagyhritannia ... 141 157 164 167 171 174 177 177
Kanada ... 113 122 130 1361 140 141 142 143 144 148 148 149 1, 13111 K01€1r111d1a.. 121 141 187 311 302 202 287 303 300 303 317 . .
* Délafrikai Unió .. .. 113 124 130 151 150 158 250 150 158 158 . . _ '
Ausznána ... ... 110 110 131 13? 130 130 130 130 . . . ' . (
111ze'1and ... 120 131 134 144 148 151 152 152 151 151
2. Európai államok:
Bulgá ria ... 1 17 150 188 237 345 550 596 598 (300 (701 602 .
Csehszlovákia .. 145 147 148 105 208 275 274 274 277 280
_ Dánia ... . 1511 1115 104 105 108 104 1861 184 11411 137 186 187 1113
N 1 Finnoriézág ... 142 174 214 243 2110 3110 541 545 553 1113 005 012
Franciaország . .
1111 210 243 353 441 445 400 504 000 5111 5311
Magydrorsyág . . ... 1 17 144 175 238 320 .
1 Németország . . . 103 105 107 108 110 . . . . . . .
Nén1e1311'öld. . .. . 1 158 101 105 183 238 242 243 240 247 253
Norvégia,... 137 1138 177 179 181 182 171 171 100 171 174 3 175
porhlgália 131 153 177 220 247 241 245 2411 254 250 . .
Spanyolország 125 147 102 181 194 216 . . . - - - - .
Svájc . . . 135 173 108 206 210 208 203 201 202 1 201 201 201 202
. Svédorwág . . . . . . . 13—1 157 173 179 170 178 108 1610 1118 108 1111) 170 .
Törökország ... 1 23 170 530 573 446 431 434 4311 447 . . .
3. Amerikai államok :
Amerikai Egyosül! Államok.. 102 114 120 135 136 138 140 141 143 144 145 148 159
Argcmina 120 141 182 197 205 211 214 210 222 222 225 , .
Mexikc 102 109 120 144 184 203 219 219 224 228 231 230 230
. Vcnazuch 08 107 1 10 120 131 143 . . . . . . .
'3. Létfennfartási költségek indexszámai.
(1939. I. feel? : 100)
_
1040. 1941 . 1942. 1943. 1044. 1945. 1
1. 11. 111. 1V. V, VI. YU.
]. Brit Birodalom:
Nagyhrimnnia ... 113 110 130 120 131 132 132 13? 132 133 132 _ 133
Kanada ... 1. 105 111 110 118 118 119 119 119 120 121 123 24 .
, ' 15111 111dia . . 1 . 108 110 151 222 220 227 233 234 237 239 230
W Délafrikai Unió . 103 108 117 124 120 132 133 133 134 135 4
Auszh'áha . . 105 111 110 123 122 123 . . . .
Uizéldnd ... 100 110 114 . . .
, 2. Európai államok :
* Bllmária ... 112 135 178 220 330 509 551 577 570 573 571 . .
Cse11sz1ová1da . . 100 1 58 1 59 1118 503 300 307 507 300 305 303
Dánia , .. 128 148 153 155 158 150 . . 157 . . 157 .
Finnuszag 120 143 108 190 201 2821 424 425 432 ' 435 438 451
Francidorsxág 121 130 162 201) 259 352 448 440 448 449 507 538 .
M _ (1 . , . . 100 120 150 180 222 . 1) 5 ') 5—1 11147 ]12.512 2)7551 111312 10240
Némdo ; . 1 . A . 103 105 108 110 112 . A . . . A . .
Norvégia ... 118 140 147 151 153 150 158 153 158 158 150 150 1110
p01111gália ... 111 122 138 154 171 187 198 211 218 220 107 108 205
Svájc ... 100 127 142 140 152 153 152 151 150 150 151 152 152
Svédorsyág . . . . 114 120 140 142 143 144 . . 143 . , 144
Törökország,: ... ') l 1 2 138 233 347 343 303 302 300 3117 — .
3. Amerikai államok: __
Amerikai Kgyfsüh ÁlldmoL , . 101 107 118 125 127 130 131 131 131 132 133 155 142
Argmina .1. 103 106 113 113 110 133 137 , , . . . .
Braliha 105 1 17 131 145 100 180 202 201 199 203 203 204 . '
Mexikó .. . . . 102 1011, 122 161 200 215 244 . 244 240 252 2535 200 - (
Vmeyugld ... 00 03 103 1 1 3 1 30 131 . . . !
1 f
1) millió, ?) 11111111111—1, 3) cucr (11111111'111'16, 4) 1038.
10— 12. számi
pedig: a nagybani indexben 101'111682915201'1'10 man szamla-lnak. A háborús (wok llalaa.
azonban ICI'HIÓSZUWSOH altalanos mnolkwlós—
lmn nyiln'mnlt. mint, az! a 2. táblázat a(la—
ral részlvlvxvn lwmnlallz'lk.
'l'nlajtlonlu'1loni inflációs (ll-a'lgnlasr: csak két állam mutat ])ólllal, mégpedig (*líirílgor—
már: ós Magya1'n1'szz'1g.A magyar lótt'mn'nar-
' M.
görög;—
index-—
rmnlvllwzósre, egyes amnlmn nwglalalllaiú a ,,llvx'm- de la Silnalian I'lganxolníane Mon- ulal" lvgújahlv közlósóhvn, mely :!
kóma adja:
nisi kölmógvk inflacios lellmle'xs'l'wol a Slall Szemle külön foglalkozott. A arr-'zílgi arvlsznnj—(nkl'ól 1193z01'0glaló
nvm állanak uikkvk la'—hany allala sza mok
követ kező
lfgycs éle/mezőn" (Mekk ám Goró'g:
oraig/aan (drachma)
. mennyiségi 1040 1043 1943 1044
A 1 u ' 0111. aug. dec. június
Kenyér. 10 7.000 34000 2000000
* )nagon) ,, n 7 500 28.000 200000
Limv ,, 12 14.000 38.000
Cukor .. l 0 21000 1 10.000
Hús . . ,. 50 3.1le 160000 8,000.000
"vi .. 10 7.000 Homa
Te lás ,, 2 1 .800 1 0.000
A további aNna—lkollósekm csupan az an—
;xul lx'öwlkozlmnl, hogy végül 1045-ben a görög pónm (új alarohma) 12—71 milliárd arányban sxahllizallak.
v
A ati/(íg; umnylornmldav.
A vilag (lmII)/!(a'nth—s'ü a l'mnlalkoxósm álló a(lamk szerint MW)-ig bezárólag amol—
kmlall, ímmn kezdve azonban már VlSSZíl—
128 1946,
056811 mutat. Az allatok ISM—ig állanak ren?
(lelkezósx ,.
A halmrúl közvallvníil megolc'íző évben, 1038—ban az arany vilúglernwlósélmk évek öla annellmah'á 101nlv1wíz1ja 1011 és: azt, az iranyzaml az
kitol [a Japánnak
zart
vlsí'o két háborús év sem sza—
.)oima'mnn visszaesést (_fsal;
Anwrikz'inak hadbalépése idé—
1'1'310'; az anna'ikai és aus
11102".
(xx elő, ami
liaí tarnwlós ('Sükkunűaót Néma 916. (Ja- pan és a l'xllll'llkSZlgGIPK termelésé-
n'íl 1030, illa-tőleg 1041 (Ha nincsenek allatok. Ezok 11-1'nml1'lsv ogyíitlvóvo rendsze—
rint valamivel meghaladta az ausztráliai lwnmlóst.) lay azután a nvmzolközi ter- mvlós magoszlz'm'mz'xl jvlenlős vltnlótlasok ószldlmh'ík. ami kl11'1ník az alabbi arány-
szanmklml : '
Az ammlcrmésből TÉSZ€:.
" sale" "n.—ban
1938 1944 Dólafrlkai l"niú 37.11 710?)
Kanada 1115 1113)
Am. Egg. Államok 133 4.1
Ausztralia 4.0 2.7
leózía 2.5 2.5
Kolumbia 1.1; 2.4
A nagy a1'any101'11mh'ik közül a Dél—afrikai l'nió rósm-swlów a vila'xgtm-móshen 1938-161 104411: 37,(í%—1'13l 50.£)%-1'a onmlkedett, míg az Egyesült Állanmké ]3.3%-1"ól 4,1%—r2 wolt VlSSZH. A Mlmi folu'lntotett allam l'éa Szvsmlóse iS vísSzamott ez alal1 az idő ala1't, lx'nlnmllía klvówlówl. mvly aranyszíunát Hi%-ról 2.4%—1'a javította, "
4. A világ aranyfermelése.
(Kilogrammban.)
.
10314. 1950. 1040. 1041, 1042. 1043. 1944.
Összesen (.1 SVOXls'É:l:lllÓ '
nélkül) ... 1 .005000 1 ,070.000 1 ,130.000 1) l ,l20,000 1)1 ,000.000 1) 800000 !) 750000 Ehlxől ;
': Délafrikai Unió 378262 warm 430623 447466 439101 308325 381865
Kanada 140008 158353 ' 100254 113508 89.743
.chnkai E; 132131 145340 Hmm 107 42 419 308113
Kuszhália ... " 51.187 33.887 23.307 20.200
Rodézia 24.740 23.040 21 . 18.436
Nchakó 20.178 . 24.800 23.300 ,
Kolumbia ... ( ... 17330 19.055 20.404 18.55? 17.580 18.350
1) RéSzbm lwcalésm alapuló adatok.
A Szovjommsy. aranyi(a'molósn'íl, malyrml' Ez ummn évben az GYOSZ :n'anytiermelést a(lalai :! vilz'lgtnrnwlós közük nmnny' .ra
ben nem foglallalnak lwnt, csak HST—ig al—
áanak lloxxz'n'oll'ílvaus adatok rendolkom'esr V.
1315— 168000 kgura becsültük a '1'01'1'asokln'n Szar nazú adatok.
különböző
'10— 1 2. szám , 129 1946
Az ipari termelés irulemsuín1ai. a, 1'11'1bor1is viszonyok között, beszüntette ezek Az ipari ÉCTIIICZÚSÉ iIIdCTCIi adatai "High-). 1x'ÖZZ01é1'01Öf. A I'OYHIGHíeZÖSI'O 21116 néhany
nett'isen hianyosaix', miutan a legtöbb állam adat közül a jelentősebbek a következők:
Ae ipart? termelés indcmsmíii1ai.
1939 : 100
( L - 1 9 N 4 6
1 140 1 )41 1042 1943 1944 1943 [. 11. 1". IV. V. VI,
Bu1gáría ... 1 12 1 18 1 14 1 1 1 08 106 90 00 107 100 98 ,
D_ánia . . . . 81 77 so 82 81 73 85 89 90 88 72 911
Finnország ... 40 412 40 52 44 51 59 59 (31 , _
§ Norvégia 78 ("t) 71 05 ('S 91 93 94 98
Svédország . 92 90 87 88 88 85 101 102 103 1 04 l 04 1103
Kanada ... :: 121 108 210 259 253 21? 184 179 199 188 180 no Amerika Egyesült Államok .. 115 1491 183 219 2111 1811 147 139 134 151 1413 156 Lsne ... 111 155 114 113 117 135 120 127 135 139 . .
E csekély számú adat is utal ar 'a,a kö— ról nem állanak rendelkezésre, hismn isme- 3 rühnényro, hogy az europai (lo vzött, 111og-- rrtos az ipari tor11iolt'3snek az a példátlan szállott, semleges) allamok ipari tm'n'mlése fokozása, 11'1oly1'1ok segítségével az Amerikai altalaban visszaesett, 19311-1107. la'—pest, míg a , l—lgyosiilt, Államok, N1gybirtai'1nia és Szov- feltiintetott barom amerikai allam imioxei _iotoroszorszúg a háborút, 111ognytwtók.
' a'z' ipari termelés (Erös 11wgniivokodt'zst'et 11111- A, nmnzotközi kiadvanyokban megjelent,
tatjak. legújabb adatok azonban mégis szolgalnak
Éppen az ipari tormolós adatai adjak a néhány jellemző adattal. Az Amerikai Egye- háborús gazdasagi viszonyoknak talan log— sült Allamok ipari forint-lési indexének rész—
jellemzőbb és legérdekesebb képét, és sajna- Hotező adatai igen szép képet adnak arról?
latos, hogy ily közös nevezőro hozott és iisz- a, hatalmas ipari erőfeszító ről, mellyel az az_
szebasonlításra az egész vonalon alkalmas allam háborús céljait, végül is elérte. Ezt;
adatok legalább a legjelentősebb allamo-k— mutatják a kíivotkoző adatok:
2 ipari terni/61158 'ímlcarsc'ánmí az Amerikai Egyesült Államokban.
1939 : 100 *
1940 1041 1942 1043 19-14 1945
Főá11ag ... 115 149 183 219 216 186
110 118 122 225 132 130
110 154 194 237 231 107
1 . 128 184 256 330 324 252
Fogyasztás1 iavak ... th 130 145 161 151" 152'
Vas- és acéiáruk ... ... 129 141 175 182 181 160
Gépek ... 130 212 327 426 422 330
E1e1mcze's1 cikkek ... .. 105 113 124 134 141 140
( ] Tcx111'1ák ... 102 136 140 137 132 130
5 Ftnomítolt kőo1ai 106 110 130 109 232 .
Vegyészcli cikkek ... ._. . , 110 157 248 343 280* 254
Közlekedési eszközök: ... 1-11 ** 238 450 71-i (198 473
Auiomobüok . . 126 162 1115 230 240 ,
11461; 154 1) 408 . . .
— Repiilőgepn 245 2) ("130 . . .
" *" 1) 1941. dcccmbcr ::
2) 1941. december : ,v
Az amerikai index részlet-adatai az 3311—at (az óv norolnboróiwn STB-ot), a fm egész vonalon (unolkmk'xst, 11111tatnak. 1—7. az gyasztz'tsi javak indexe pedig csak lül-ot, ért emelkedés azonban az egyes iparágak sze- (1. A lomnagasabl'ira mnelkodott a közloko—
rint nagyon különböző. A fogyasztás, lielyo- dési oszköziik torinolési intloxv. ama batal' sebben a polgari fogyasztas céljaira szolgáló mas erőfoszít tok kiivotkozmónyokónt, amit termelés a háborús években 101'1'1'11587101SZ0— Amerika, különösen a hajó— és ropiilt'igép- rűen hattérbo szorult, aminek hatasat olső- építés terén elért. A közlekedési eszközök sorban a textíliák és az élelmezés céljaira, átlagos indexe 1943—ban 1'1'10gbaladt'a az
.,
szolgáló termelvényok indexoinél latjuk. Az 1939. évi szinvonal hétszeres-ét, de a hajók amerikai termelési index 1943—ban érte el és repülőgépek épitése ennél sokkal nagyobbw
tetőpontját, mikor '1, termelési javak indexe arányú volt. Az utóbbiakra vonatkwó rész—v
(
