10. szám.
Gyujtószerszámolc. A termelésben igen nagy a visszaesés, a belfogyaszlás emelkedő irányú.
Tűzkő. .A fogyasztás, mely jobb években sok—
szorosa volt az újabb _évekxének, a mult évi vissza- esés után némileg erősödött.
__§§O__.
1935
Szivarkahűvelydobozolc (legfeljebb 100 hüvely tartalommal). Emdlrkedő irányzat.
Szivankapapírcsomagocska'k (legfeljebb 60 Lap tartalommal). Az utóbbi években ingadőzó herme- lés és fogyasztás jelentésünk időszakaiban némileg
csökkent,
ölj-oli. cnn-onnon.-oc-n-c-n-n-nnr-nna.--nnn-n-n-co-n-n-n-a-n-u-u.n---ooo-c-n-Il...l.l.nlltnn'lou.n....-ol-n
. KERESKEDELEM Es KÖZLEKEDÉS .
Ill-l'l-nnnnoo-nc-nnnoo ...—l....llllhll-IIIll-ll...-.-til.III-l....lGII."III.-.ll-DDOOOIBEIICIEO
A rádióelőfízetők számának alakulása az euró pai országokban.
La variation du nombre des abonnés de la Radio dans les pays européens.
Résumé. En Europe, les auditions radioplw- _nigues remontenuí 61 1922. Elles ont été organisées les premliéres en France, dont llexemplxe fut suivi, dés 1922, par la Suisse et l'Anglel'eI're. En 1923, 6 autres pays ont créé de tele services; pour 1924, non note, a cet égard, 5 pays et 4 pour 1925, ou la . Hongrie établit, elle aussi, un service dlaudietions J'adsiophonígues. A la fin de 1931, on comptait 24 pays possédant des services réguliers.
Dans tous les pays, Ie nombre des abonlnés de lla Radio a rapidement augmenté, surtout pendant les 2 ou 4 semestres ayant suivi la cr'éaíion des services. Il y a peu de pays ayant constaté, du áfatít de la crise économigue, un ralerntissement dans Ilaugmentation du nombre dies abonne's. Sí, ed el ld, melle—ci ne correspondaít pas a l'espoir gaton avait fd cet égard, clrétaít dü plutót á la réceptibilite' im—
gparfaite des émissions.
A la fin de 1934, c*est PAnglerterre guí amit le plus dlabonnés de Radio (6'8 millions); venm'ent ensaite IlAllemagne (ő"! millions) et la France (oc- eapant la troísiéme place, atvec 1'8 million d*abon- més), les Pays-Bus (guatriéme place, 909 mille vabonne's), la Suede (cinguíéme place, 733 mille anabonnie's); la Hongrie (340 mille abonnés) avail la .126 place parmi les pays earope'ens. En Europe, au cours Edes années ayant immédiatement suivi la ecrle'aiion des posíes émetteurs, le nombre des abon- nés a pantículiérement augmente' en Lettonie, au .Danemarlc et en Finlande; clest en Allemagne, en
.ltalie et en Suede gulü montait le plus réguliére—
ment. Pendant les 5 derniéres années, a cet égard,
.Ilaccroissement est pattant au-dessus de 20%., sauí
IlEstonie (1'8'%) et la Hongrie (10'5%); dans tous les pays, il y a beauöoup dylzabitants gui nlont pas ela Radio,
Pour se faire une ídée de l'exíension de la .radiophonie, il faut examiner la proportion des ..abonnés, établíe pour 1.000 habitants. Elle est la plus éleue'e au Dan'emarlc (145'9 obonnés pour 1.000 habitants). Viennent ensuite la Grande—Bre- rlagne (145'3 pour 1000), la Sue—de (118'0), les Pays- .Bas (109'7), IlAllemagne (94'2). Pour la Hongrie,
la proportion est de 461 pour 1.000. Elle est la plus basse en Bulgarie (1'5 pour 1.000) et au Por- tugal (39). En Roumanie (5'4 pour 1.000) el en Yougoslavie (4'5), la mdiophonie a pris peu dlextension. —— Pour l'Europe, la proportion moyenne des abonne's est de 56'2 pour 1.000 ha-
bitants. :(.
Tíz esztendeje annak, hogy az európai példák után indulva, Magyarországon is kez—
detét vette a szórakoztató és oktató műsor—
nak rádióhullámok útján való rendszeres to- vábbítása. Ebből az alkalomból érdemes lesz az európai rádiókultúra fejlődésének meg—
ítélésére szolgáló adatsoroknak, a rádióelő- fizetők számsorainak alakulását tüzetesebb tanulmány tárgyává tenni. A rádiózás tér- hódítása ugyanis a műsorhallgatók, illetve az engedéllyel üzemben tartott l'ádióVeVőlkéSZü- lékek számának gyarapodásából ítélhető meg a legjobban.
A rád—íóelőufizetőkre vonatkozó európai statisztikai adatok tehát igen alkamasak a rádiómozgalom fejlődésének megítélésére, nemkülönben arra is, hogy tiszta képet kap- junk arról, hogy a hazai műsorközvetítés megindulása, 1925 december elseje óta, a magyar előfizetők számában bekövetkezett gyarapodás milyen fokon áll a többi európai országokhoz képest.
Az éterhullámok útján való műsorköz—
yetítés, nemkülönben a nagyközönség ré—
szére való híranyagtovábbítás megindulását illetőleg, az egyes országok között lényeges időbeli eltérések mutatkoznak. Közel egy év— , tizedre volt szükség ahhoz, hogy az európai országok legnagyobb részében megépülj—e—
nek a stúdiók és a különböző erősségű adó—
állomások s azok megkezdhessék működé- süket. Mindazonáltal, amint látni fogjuk, je—
lenleg is van orsz—ág, amelynek lakossága még mindig külföldi vételre van utalva.
Európában elsőnek 1922 tavaszán Fran—
ciaországban indult meg a broadcasting, de
10. szám —— 881 —— 1935
1. A rádióelőfizetők számának alakulása néhány európai országban.*) Développement des abonne's de la Radio en guelgues pays d'Europe.')
' Cseh- , . . , ,
Ev, AUSZW Szlovakia gari oíiátgx) oígt'ág orLseztlg %% %%? $$$; (3325; (33222
Annees Autnche Teheco. an: _ , . . , .
smgagmg mark E stome 1) Fmlande Lattam: Pologne Hongrie Allemagne Italze Suede
1924 94.322 1.564 . . . 548749 .
1925 184.646 14.542 27.076 . 1.462 16.927 1,022.299 125591
1926 245673 174741 121264 11.651 10.518 . 59.529 1,376.564 . 242559 1927 291.548 219655 188260 . 36953 16.048 117236 83.314 2,009.842 40.887 328133 1928 325200 238.341 248.704 7.000 73.836 23.195 189481 168553 2,635.567 51.000 380863 1929 876366 267962 303.599 13.906 95.742 29440 202586 266567 3,066.682 84.750 427564 1930 423584 315241 419.932 14.500 106.559 38.740 245200 307909 3.509.509 176396 482305 1931 468677 384539 460.514 11.569 116 850 43 618 310214 325032 3.980.852 233254 549857 1932 492571 472187 479.718 15.730 119.930 44.811 296255 321976 4,307.722 305.120 608624 1933 507479 573109 504.329 14.948 121.020 50.808 311287 328179 5.052.607 365000 666368 1934 527295 693694 533.476 14.758 129123 64.367 374047 340117 6.142921 431489 733190
Változás 0/o—ban— Variations,%
1924 — —— . . * ! — —
1925 95' 8298 —- -— -——— 86'3 ——
1926 331 11016 3479 — 6194 251"? M'? — 93"
192? 187 257 552 2172 526 —— 400 46 0 ", 351?
1928 115 85 321 — 998 445 6"? 1023 31'1 249 161
_ 1929 157 124 221 987'7 289 269 6'9 58'2 16'4 662 123
1930 125 176 383 43 12'0 31'6 21'4 15'5 144 1081 128
1931 106 220 9"? —20'2 97 126 26-2 56 13'4 322 140
1932 5'1 228 42 360 26 2"? -— 4'5 —— 09 82 308 107
1933 30 21'4 5'1 — 50 09 134 51 129 173 19-13 95
1934 39 210 58 —— 13 G'? 26"? 202 36 2113 182 100
*) Evvégi adatok. -— Données de fin d'année.
:) Az adatok január hó végére vonatkoznak. —— Données p. la fin de janvier.
az év második felében Nagy—Britanniában és Svájcban is üzembe helyezték az adóállo- másokat. 1923-ban 6, 1924-ben 5, 1925-ben pedig további négy országban, köztük Ma- gyarországon is meghonosodott a rádió a belföldi műsorközvetítések rendszeressé té- tele révén. A következő két esztendőben, 1926-ban és 1927-ben négy más országban indul meg a szórakoztató műsor közvetítése.
Az 1931. év végén pedig már 24 állam—
ban folyt rendszeres közvetítés, jeléül annak, hogy a rádió mily gyorsan vált népszerűvé és milyen könnyen volt beállítható az álta' lános műveltség fejlesztésének és a kultúra terjesztésének szolgálatába?)
Érdekes lesz megemlíteni, hogy a velünk szomszédos és hozzánk közelebb eső orszá- gok közül Ausztria, Jugoszlávia és Cseh- Szlovákia egy évvel korábban, 1924 szep- tember és október havában, míg Románia csak négy évvel később, 1929-ben helyezte üzembe leadóállomását. Lengyelország 1926 áprilisban, Bulgária ellenben már csak nagy késéssel, 1931 tavaszán indította meg a rend- szeres műsorleadást. Görögországban azo—n—
ban még jelenleg sincs üzemben a stúdió s
1) Az Union Internationale de Radiodiíl'usion adatai.
így az ottani v-evőkészülékek tulajdonosai továbbra is a különböző külföldi állomások vételére vannak utalva.
Ha a rádióelőfizetőkre vonatkozó nem—
zetközi adatokat vizsgáljuk, mindenekelőtt feltűnik, hogy míg egyes országokban a gya- rapodás igen gyorsütemű .s a fejlődés vissza- eséselktőtl teljesen mentes volt és még a gaz- dasági válság sem tudott gátat vetni a hall- galtólkjlletőleg az előfizetők számának emel- kedése elé, addig más országokban a kezdeti ugrásszerű emelkedés is elmaradt s csak igen lassan és kis arányokban gyarapodott az előfizetők száma.
A nyugati magasabb kultúrájú orszá—
gokban sokszor a rossz Vételi viszonyok állják útját a rádió terjedésének. Belgium- ban például, különösen pedig annak délke—
leti részén és Luxemburgban —— amint isme- retes is — a rádióállomás viszonylagos gyen—
gesége folytán rosszak a vételi viszonyok.
Ez a [körülmény azután természetszerűleg erősen hátráltatja a rádióhallgatók számá—
nak nagyobbarányú emelkedését. A rossz vételi lehetőségek valóban számos országban állják útját a rádiómozgalom teljes kifejlő—
désének és a rádiókultúra fokozottabb ter- jedésének. Magyarország nyugati és észak—
keleti részén, amint azt a megejtett mérések
19. szám.
is igazolták, még a jelenlegi nagy adóerős- ség és kifejlesztett i'adóberendeze'sek mellett (reléállomások) is vannak ú. n. fading zónák, ahol az éjjeli vételi viszonyok kedvezőtle- nek és ahol emiatt az előfizetők számának gyarapodása csak lassan halad előre.
Az egyesországok rádióelőfizetőinek sza- porulatában— mutatkozó eltérésekből azon—
ban az is látszik, hogy a lakosság — fog- lalkozásának és kultúrigényének (különböző—
sége folytán —— más—más arány-ban vesz részt a rádiókultúrában.
Az 1. sz. táblázatból, mely tizenegy or- szág rádióelőfizetőinek számsorát tünteti fel, mindenekelőtt Németország emelkedik ki, 6-1 millió előfizetővel. Németországénál tőbb rádióelőrfizwetője csak Nagy-Britanniá—
nak van. Az angol rádióhallgatók száma ugyanis az 1934. év végén 643 ezerrel haladta túl a német—országit, 5 6-8 millióra rúgott.
A rádióengedélyesek abszolut számadatait tovább vizsgálva (3. sz. tábla), azt látjuk, hogy az 1934. év végén az európai országok közül Franciaország állott a harmadik he—
lyen 18 millió engedélyessel, míg a negye- dik .helyet 909 ezer előfizetővel Németalföld foglalta el. Sorrendben azután Svédország következik (733 ezer). Cseh-Szlovákia hato-
dik, Belgium pedig a hetedik helyen áll ( 694
ezer, 604 ezer). Magyarországot azonban még Ausztria, Olaszország és Lengyelország
is megelőzte. így Magyarország, az előfize-
tők abszolút számát tekintve, az európai or- szágok sorában a tizenkettedik helyet fog- lalta el 340417 rádióengedélyessel.
Ezek a nemzetközi adatok általában azt mutatják (1. sz. tábla), hogy Európában a rádió igen gyorsan honosodott meg s az egyes országokban az előfizetők száma aránylag gyors ütemben emelkedett. A be—
következett fejlődést a hatalmas méreteket öltött világgazdasági válság sem tudta meg- törni. Csak egy-két országban (Észtország, Magyarország, Lengyelország) éreztette ha- tását a gazdasági válság szele és törte meg átmenetileg az előfizetők számsorának emelkedő irányzatát.
Azlévvvégi adatokat véve figyelembe, a ma-
gyar rádióelőfizetők száma először 1931 vé—
gén 325.032—vel kulminált.(A tulajdo—nképeni tetőpont azonban 341.572-vel 1932 március hó végén következett be.) Aműsorközvetités megindulása óta megszakítás nélkül tartó emelkedő irányzat ekkor megtört. A kedve- zőtlen viszonyok folytán azonban a követ—
kező év végéig a magyar előfizetők száma mindössze csak 3056-tal csökkent. (A hóvégi
——882— ,, 1935 ::
adatok mélypontja 19'33'szexpfte'mber végén következett be.) A hanyatlás _ tehát nem öltött nagyobb arányokat.
dig ismét kedvezőbb, (lett felül s
1933-ban pe
a gazdasági válság által
okozott veszteség egy év leforgása alatt;
de a bekövetkezeth gyarapodás folytán az év végévelf újabbÉ
tetőpont jött létre. Az emelkedő ! irány-i
nemcsak lmegtérült,
zat azóta is töretlenül fejlődik továbti. 1933-
irányzat kereke- 5
ban az előfizetők száma 1'9%—kal, 19347ben§
pedig 3'6%-kal, (közel 12 ezerrel): emel—_
kedett.
Abban, hogy az utolsó 3 évben Magyar-;
országon a rádiómozgalom ismét megerősö—
dött, a gazdasági válság enyhülésén kívüli;
nagy szerepet játszottak a vidéki vételi viszo—r' nyok megjavítása céljából létesített reléálloá mások (magyaróvári, miskolci, nyíregyhá—
zai és pécsi), továbbá a magyar stúdió tech—l nikai berendezésének több irányban való tö—t
kéletesítése, nemkülönben az is, hogy meg!?
épült a 120 kilowattos lakihegyi adóállomásí s az az 1933. évi december hó 2-án üzemb , helyeztetett.
A gazdasági válság az előfizetők számá-V nak fejlődését legjobban Észtországban ve?
tette vissza. 1931—ben 20%-os vissza—esés jött létre. A következő esztendő gyarapodása ezt a veszteséget ugyan teljesen ellensúlyozta.
de 1933-ban és 1934-ben ismét csökkent az
előfizetők száma (——-- 5'09'6, —— 1'3%). Ha-í
sonlóan Magyarországhoz, a gazdasági vál- ság hulláma a lengyel rádióelőfizetők sorá—
ban sem okozott nagyobbarányú hanyatlást, s nem állította meg hosszabb időre a rádió-*
.kultúra terjedését. Az 1932. évben a rádió—
hallgatók száma ugyan 4'5%-kal csökkent, de a következő évben 5'1%-ka1 növekedett, 1934—ben pedig az előfizetők száma 20'275- kial (62.760) ugrásszerűen emelkedett.
A többi országokban, amint már említet—
tük is, a gazdasági válság ereje még átme- netileg sem tudta megakadályozni a rádió terjedését. Legfeljebb csak az előfizetők emelkedésének üteme lassúbbodott meg, visz—
szaesés azonban nem következett be.
Ha már most az egyes országokban a
rádióelőfizetők évvégi adatainak százalékos gyarapodását vizsgáljuk (1. sz. tábla), azt
látjuk, hogy a rádió megindulását követő első évek magas százalékos emelkedése után mindenütt lassúbbodás következett be a fej—
lődésben. Kevés kivételtől eltekintve a rádió- zás első és második évében volt a leggyor—
sabb ütemű az előfizetők számának az emel—
kedése. Különösen Cseh—Szlovákia, Lettor-
10. szám.
szág, Dánia előfizetői mutatnak az első év- ben nagyarányú fejlődést. Aránylag leg—
egyenletesebb a gyanapodás üteme Németor—
szágbawn, Olaszországban és Svédországban, Ezekben az államokban minden nagyobb ugrás nélkül az előfizetők száma évről—
évre fokozatosan emelkedik. Németország- ban az évi növekedés a gazdasági válság ál—
tal sújtott 1932. évet kivéve 13———86% kő- zött ingadozott. Svédországban pedig az 1933. év kivételével, — amely esztendőben a' növekedés 10% alá esett, _ 10 és 9376 között volt.
Az előfizetők havi adatainak hullámzá- sát néhány országra nézVe; 2 évre vissza- menőleg, a 2. sz. Összeállítást tünteti fel, amelyből megállapítható, hogy éppúgy, mint Magyarországon. a többi országokban is nagy szerepet játszanak az előfizetők szám—
soránnk alakuláxában a: idényszerú' be- folyások.
A legtöbb államban a rádiózás nagyobb mérvű elterjedése az 1930. évvel véget ért.
Természetesen kivételek is vannak, főleg azokban az államokban, amelyekben a rá- dióhullámok útján való műsorközvetítés csak később, nagy késéssel indult meg.
Az a természetes, hogy azokban az or-
———883-——— 1935"
szágokban, amelyekben a broadcasting meg—
indulása a mult evtized első felére esik, az utolsó években a gyarapodás üteme lénye- gesen lassúbb. Lassúbbodoltt azért is, mert ha a gazdasági válság a legtöbb országban nem is befolyásolta lényegesen a rádió tér—
hódítását, mégis kihatással volt az előfize- tők számának gyarapodását—a. De azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy minél korábban indul meg egy országban a műsor—
közvetítés, annál hamarább kővetkezhetik be a szaturációs állapot, ami miatt a rádió—
hallgatók számának gyarapodása szintén lényegesen meglassúbbodhatik.
A bemutatott. statisztikai adatok azon- ban amellett szólnak, hogy a telítettségi fokától ezidőszerint még minden ország elég messze van. Ezt látszik igazolni az a körülmény is, hogy az előfizetőknek .az el- mult 5 esztendőben bekövetkezett Százalé—
kos emelkedése kevés kivételtől eltekintve aránylag igen magas szinten mozog. Acsa—
tolt összeállítás szerint Észtország 1'8%-os és Magyarország 10*5%-os emelkedésétől eltekintve, az utolsó 5 év alatt bekövetkezett gyarapodás sehol sem hanyatlik 20% alá.
Két országban azonban 200%—nál is na-
gyobb növekedés következett be. Svájc, Bel—
2. A rádióelőfizetők hullámzása néhány európai országban az 1933. és az 1934. években.
Variations, en 1933 el 1934, du nombre des abonne's de la Radio en ()uelgues pays (l'Europe.
('seh—
Szlovákia 7 chéco—
Slovaguie
Ev és hó Années et mois
Finn - ország Fínlande Ausztria
Autriche
Belgium ország
Belgigue Pologne
Lengyel- Német-
orsz ág Alle—
magma Lett- 1 Magyar-
ország ország Lettom'e Hongrie
Olasz—
orszag [talíe Norvégia
Norvége
Svájc Suisse
!
1933 I. 466066 II. 473461 III. 477.479 IV. 481.7 21 V. 484587 VI. 486894 VII. 486775 VIII. 490483 IX.. 492234 X. 496322 XI. 502372 XII. 507 .47 9 1934 [. 463889 11. 47 7.097 III. 487301 IV. 497722 V. 503452 VI. 506038 VII. 508054 VIII. 511036 IX. 513093 517105 522262 527295
322220 366476 376416 385034 394342 402679 409484 416503 426006 438601 452710 463016 460000 466963 488056 506841 522017 534039 545162 552251 566969 575916 591137 603.860
487.857 498079 506533 513051 515019 515466
517178 519737 526632 538047 554499 573109 591898 604725 615809 619702 620.402 621.124
623820 628282 633672 651860 671251 693.694
80.717 115159 117125 112764 116550 117021 114042 117064 117981 116284 119659 121020 88086 119745 121687 119049 121910 122719 119922 12267 7 123815 126121 127595 129123
300948 302636 299022 292856 286982 271098 263001 261.7 24 266021 275063 293012 311287 322968 327562 328860 322668 311240 301418 297 .877 299459 308690 325020 347.17 7
XII. 374047
45.599 46.263 46.674 46.967 46.960 47.193 47.191 47.248 47.736 48.348 49.312 50.808 51.826 52.778 53.920 54.394 54.543 55.239 55.574 55.969 56.421 57.798 60.673 64.367
127091 129526 130070 132067 132592 131383 130798 131262 131874 133468 135345 137068 141933 144238 145610 146756 147371 146536 144650 145346 146962 150236 153071 157434
311302 320520 329102 332330 333910 336900 340558 344023 349283 356313 366865 365000 370250 376270 380063 385160 390215 395000 405190 416860 416790 422000 431489 431489
325099 4,427.600 326058 4,480.251 325557 4,532.862 322163 4,555.426 318849 4,553.380 315522 4,521.106
313119 4,483.278 316721 4,470.862 309726 4,624.643 309793 4,635.537 311.7 76 4,837.549 328179 5,052.607
330809 5,274.076 335329 5,364.557 335395 5,424.755 330013 5,440.031 330046 5,401.420 334478 5,359.480 332379 5,357.819 331075 5,440.466 331104 5,574.001 332400 5,725.394 336748 5,911.330 340117 6,142.921
243231 244557 251048 256538 261361 264151 269367 272237 276871 282060 291.501 300051 306593 309037 312681 317 .217 320906 323302 326232 329.7 71 333455 346891 349483 356866 63
10. szám.
gium, Olaszország és Cseh-Szlovákia mau—
t'at fel jelentős arányú százalékos emel—
kedéseket. Különösen Svájc és Belgium esetében vallanak ezek az adatok magas rádiókultúrára. Svájcban ugyanis már 1922 augusztusában, Belgiumban szintén elég korán, 1923 októberének végén kezdték meg a működésüket az adóállomiások.
Az előfizetők növekedése az 1930—34. évek—
ben. % Accroissemmt, Ország—Pays
entre 1930 et' 1934, du nom—
bre des aban- nés, "I.,.
Ausztria —- Autriehe . . . . . 24'5 Cseh-Szlovákia — Tehéco—Slovaguie . 120'1 Belgium —— Belgigue . 201'1') Dánia —— Domemm-Ic . . . . 27'0' Észtország — Estonie . . . . . , 1'8 Finnország —— Finlande . 21'2 Lettország —— Lettoni'e . . 66'2 Lengyelország _ Pologne . 52'1 Litvánia — Lithuania . 42'6 Magyarország __ Hongrie . 10'5 Németország —— Allemagne , 75'0
Norvégia —— Norvége . 46'4
Olaszország — Italie . 144'6
Svájc —— Suisse . . 243'8
Svédország — Suede . 52'0
1) 1931—1934.
A fentebb közölt adatokon kívül a rádió- kultúra fokáról azonban sokkal tisztább képet kapunk, ha a rádiókul—túra indexel- nek alakulását vizsgáljuk, tehát ha az egyes országok 1934. évvégi előfizetői—t a lakos- ság számához viszonyítjuk és kiszámítjuk az 1.000 lélekre eső rádióelőfizetői arány—
számokat. Ezeket az arányszámokat a csa- tolt 3. számú táblázat tünteti fel. A rádió- ku'ltúra tekintetében első helyen áll Dánia, ahol is 1.000 lélekre 145'9 előfizető esik.
Nagy-Britannia 145-3—des .arányszámával .a második helyet foglalja el. Svédországban minden 1.000 lakosra 118 előfizető esik, Né- met-alföldön pedig 1097.
A többi országokban az előfizetők arány—
száma 100 alá hanyatlik. Magas rádiókultúr-a van Németországban is, ahol minden 1.000 lakosra 94-2 rádióengedélyes esik. Svájc 85'9-des arányszámáva] szintén a magas rádiókultúrájú országok közé tartozik. A többi országokban az arányszám jóval 100 alatt van. Magyarországon a rádiókultúra indexe 41'6-en áll s így az európai orszá—
gok között a 11. helyet foglalja el. Francia- országban csak 0'4—del esik több előfizető
1000 lélekre, mint nálunk.
Az európai átlag mögött sem maradunk el messzire, amennyiben Európában a21mil-
-— 884 —- ,
19353. A rádióelöfizetők arányszáma az egyes európai országokban!)
Proportion des abonnés de la Radio en guelgues pays européensF)
Az előüze— Az 1000 le—
' tők száma lekre eső
Az orszag neve az 1934: év arányszám
vegen .
Pays Nombre des PTOPWW'"
abonnésála pourlűüa Ji" de 1934 habitants
Ausztria — Autriche . . . 527295 78'0 Belgium —— Belgigue 603360 73'2 Bulgária —— Bulgaria . . . 9.000 15 ' Cseh-Szlovákia —— Tehéeo—
Slovagm'e *) ... 693.694 46?
Dánia — Danemark 2) . . . 533476 145'9 Észtország —— Estonie. . . 15.176 135 Finnország —— Finlande . . 129123 3522 Franciaország —— France 1,755.946 42'0 Jugoszlávia —— Yougoslavie 66.580 45 Lengyelország —— Pologne . 374047 11'3 Lettország —— Lettom'e . . 64.367 332 Litvánia — Lithuaníe . , . 20.204 83?
Magyarország — Hongrie . 370117 416 Nagy-Britannia - Gr.-Bretagne 6,780.569 145'3 Németalföld — Pays-Bus 909.127 109'7 Németország —— Allemagne 6,142.921 9432 Norvégia —— Norvége . 157434 54'8 Olaszország —— Itatie . . . 431489 10'1 Portugália —— Portugal 27.895 39 Románia —— Roumame . . 100981 54 Spanyolország — Espagne 213004 88 Svájc —— Suisse ... 356366 4959 Svédország — Suede 7331901 118'0
Osszeg —— Total. . 21,016.308 ——
Európai átlag —— Moyenne
pour l'Europe ... —— 56)?
1) Forrás -— Source: Bulletin Mensuel de l'Uniou Internationale de Radiodiffusion, 1935.
2) Az ingyenes hallgatók nélkül. —— Non compri;
les concessionnaires ne payant pas la tomve.
lió rádióengedélye'sből minden 1.000 lakosra 56'2 nádióengedélyes esik. Igaz, hogy Ma- gyarországon mintegy 146 rádióengedélyes—
sel kevesebb jut 1.000 lélekre, mindazon- által a rádiókultúra főleg a keleti országok 'hoz képest (Románia, Lengyelország, Bul—
gária) elég magas.
Meglepően magas az előfizetők arány—
száma Ausztriában is (780). Legkisebb a rá—
diókultúra Bulgáriában, ahol minden 1.000 lélekre 1-5 előfizető esik. Továbbá Portu—
gáliában, ahol az arányszám az 1934. év végén csak 39 volt. Románia és Jugoszlávia is az alacsony rádiókulftúrájiú országok közé tartozik. Az előbbiben 5-4, az utóbbiban 4-5 előfizető jut minden 1.000 lélekre. Azon—
ban Lengyelországban is mindössze csak 1133 rádióen'gedélyes esik minden 1.000 Izé—
lekre. Dániában az európai átlagnál 1.000
lélekre 89'7 előfizetővel több, Bulgáriában
10. szám. —885—— 1935
ARÁBIÚELÚFIZEWK MIMIVSZMM AZ EüVES EIIRÚI'M URSZÁEDHBMI AZ 1934. EU VEGE".
PROPORTION DES ABONNÉS DE LA RADID EN DUELOUES PAYS EUROPÉENS A LA FIN DE 1934.
.:: ,;
.
2-5 5-1!) 'IUAZO 2030 30440 too—50 50-70 70-1001004130 130-
Max/mum. Dán/a 74519 Minimum Bu/ga/v'a 7'5
MSv 51 1935 :: H ne Sr
ellenben 55'2-del kevesebb előfizető esik.
A rádiókultúra elterjedését egyébként a táblázaton kívül a csatolt statisztikai tér- kép szemlélteti.
Az itt közölt adatokból kétséget kizáró' lag megállapítható, hogy a rádiótechnika csodálatos eredményei folytán, alig másfél évtized alatt Európában a vev'őkészülekek használata nem várt, rendkívüli mértékben és meglepő gyorsasággal terjedt el, s a rá- diózás .a lakosság számára szinte nélkülöz- hetetlen kultúrigénnyé fejlődött. A technika
oo
"He/'esz
további tökéletesedése pedig biztosíték arra, hogy az egyes országokban a rádió a jövö- ben ismeret- és műveltségterjesztő szolgá- latainál fogva még inkább közkedvelt lesz.
A rádióknlt-ú'ra jövőbeli fejlődésének he—
lyes megítélésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vevőkészülékek hasz—
nálatba vételét illetőleg a szaturációs határ, vagy állapot nem egy stabil, változhatatlan helyzet, hanem annak határa állandóan mozgó állapotban van és sok tényező össz—
hatásaiképen egyre jobban kitolódik.
sav
1-0. szám.
—— 886 —
1935 A lakosság gyarapodása, a kultúrigények
növekedése, az adóállomások erősségének fokozása, a jó vételi viszonyok biz-to—
sítása, a rádiótechnika tökuéleteseudése, va- lamint a vevőkészülékek előállítási költsé—
gének, illetőleg eladási árának csökkenése
mind kedvező hatással vannak a helyZetre és a szaturációs pont folytonos kitolódásá—
nak irányában hatnak közre. Ezek a ténye—
zők ra rádiókuvltúra fejlődését, illetőleg az előfizetők számának emelkedését még hosz—
szú időre biztosítani tudják.
Sipos Sándor dt.
EGYÉB
.tun!n-n-u-c-c-unupn...u-cn-nnI'.nuno-Intulni-nnn-olnnlnnnnuu nnnnnn llll'llitD.I.-ICIOIIIlCCGIII'
Az olasz-abesszin kérdés
népesedéstudományí és gazdaságpolitikaí megvil ágításban.
Le probléma italo-abysssin
I. Az olasz népesedési mozgalom.
Amikor az ifjú olasz királyság csa—
patai 1870-ben, a francia csapatok ki- vonulása, után bevonultak Rómába, be- fejezve az előbb francia, majd porosz se- gítséggel az Unita Italiáe'rt vívott küzdel—
met s az olasz nemzet több mint ezeréves szétdaraboltsága után egyesülhetett, az új állam előtt súlyos problémák merültek fel.
Az ország belső megszilárdítása, a lelki egy—' ség kiépítése és a népesség megélhetésének biztosítása voltak a legsúlyosabb problé- mák. Az olasz egységet nem sikerült telje—
sen megvalósitani, hatalmas olasz tömegek maradtak osztrák és francia uralom alatt.
A legfontosabb kérdés azonban kétségkívül az erősen szaporodó népesség megélhetésé—
ne'k kérdése volt.
Olaszország jelenlevő népessége 1871-ben 26,801.000, 1881—ben 2S,460.0GO, 1901—ben 32,475.000, 1921—ben 36,361.000 főre gya- rapodott az ország háború előtti területén.
A jelenlegi területen az utóbbi időpontban 37,974.000, 1931-ben 41,177.000, 1935-ben pedig számítás szerint 42,870.000 főre nö—
vekedett. A népsűrűség ez; alatt az idő alatt 93'5—ről 138-2—re emelkedett, sőt egyes tar—
tományok népsűrűsége jelentősen megha—
ladja az átlagot. így Liguria népsűrűsége
264, Campániáé 259, Lombardiáé 234 volt.
Az élveszületések száma Olaszországban 1872—től l933—ig, a világháborús évektől (1916———19) eltekintve, csupán négy évben nem érte el az egymilliós számot, azonban ezekben az években is 950 ezer főnél töb—
bet tett, annak ellenére, hogy a születési arányszám Olaszországban is 39'3 ezrelék- ről (1876) 234 ezrelékne (1934) süllyedt alá. A halálozási arányszám azonban a szü—
ia la lumié're de la démogmphie et de la politigue économ'igue.
letési arányszám süllyedésénél erősebb mértékben javult, 1872-ben a halálozási arányszám 30'8 ezrelék, 1934-ben pedig 13'3 ezrelékre esett, így Olaszország a nép—
szaporodás erős ütemével a fehér fajok kö—
zött mindig az élosoportban volt s e fölé—
nyét napjainkban is megőrizte. Az utóbbi években az olasz népesség tényleges szapo—
rodása 370—-5OO ezer között, mozgott, ami 9'1—13'0 szaporodási arány/számnak felel meg.
A népesség gyorsütemű szaporodása a megélhetés problémáját mind nehezebbé tette, hiszen a jövedelmet fokozó nagyvo- nalú iparosodást hátráltatta az ország tőke—
szegénysége, nemkülönben az a körül—
mény, hogy az ország nyersanyagok, élel—
miszerek hiánya, stb. folytán önellátásra nem volt képes s állandóan erős behoza—
talra szorult. 1872-től 1933—ig az olasz kül—
kereskedelmi mérleg egyetlen évben sem volt aktív, s passzivitása a háború utáni év- tizedben is 5—7 milliárd líra körül moz- gott. A külkereskedelmi mérleg passzivitá—
sát az ország népfeleslegének kivitelével, részben pedig az idegenfongalom útján fe—
dezte.
Olaszországot a népesség gyors szapo- rodása és a külkereskedelmi mérleg kedve—
zőtlen alakulása egyaránt rászorították a népesség egy részének az országhatáron kí—
vül való elhelyezésére, amire két mód kí- nálkozott: kivándorlás és gyarmatok szer—
zése.
Az olasz kivándorlásra a nemzeti egy—
ség kiépítése után kedvező konjunktúra kínálkozott. Alig néhány évvel az egyesítés után az olasz kivándorlók évi száma már meghaladta a 100 ezret, a nyolcvanas évek
