A szolgáltatások alakulása egyes OECD-országokban az 1964–1984. években

A SZOLGÁLTATÁSOK ALAKULÁSA

EGYES OECD-ORSZÁGOKBAN AZ 1964—1984. ÉVEKBEN

SlMÁN MlKLÓS

A tanulmányban 13 OECD—ország statisztikai adatai alapján elemzem a szol—

gáltatások fejlődését. Az elemzéshez az OECD National Accounts című statiszti—

kai évkönyvét vettem alapul.1

A továbbiak könnyebb érthetősége érdekében szükségesnek látszik néhány rö—

vid megjegyzés a felhasznált anyag kezeléséről, valamint az alkalmazott mód—

szerekről.

A termelési. ár— stb. adatok általában 13 országra és 20 évre (1964—1984) áll—

tak viszonylag teljes körűen rendelkezésre. A létszám- és béradatok 9 évre voltak összeállíthatók (1975—1984). a létszámadatok 11 országra. (10. és 12. tábla) a bér- adatok 8 országra (H., 13., 14., ló., 18. tábla) a beruházások pedig 10 országra (21. tábla).

A 13 ország —— az egy főre jutó GDP csökkenő sorrendjében -—— a következő:

1. Egyesült Államok 8. Ausztria

2. Norvégia 9. Belgium

3. Svédország 10. Egyesült Királyság (a továbbiakban Anglia)

4. Dánia 11. Olaszország

5. Finnország 12. Spanyolország

ó. Német Szövetségi Köztársaság 13. Görögország 7. Franciaország

Az országok adatai alapján általában számtani átlagot számítottam. Ez any—

nyibál előnyös. hogy a nagyobb országok adatai nem ,,húzzák el" az átlagot. De

más számításra nem is volt lehetőség. mivel az adatok nemzeti valutában álltak

rendelkezésre.

Az adatbázis a szolgáltatásokat a következő csoportosításban tartalmazza. és ezt követi az elemzés is:

A) vállalkozó szervezetek; ide tartoznak

-— nagy- és kiskereskedelem, vendéglátás, szállodák stb.

— szállítás. készletezés. hírközlés;

—- pénzügy, biztosítás, ingatlanforgalom. üzleti szolgáltatások (az utóbbiban tanács—

adás, ,.management", ,.engineering", kutatás, fejlesztés. minőségellenőrzés, hírdetés stb.);

-— kommunális, szociális és személyi szolgáltatások (oktatás. közegészségügy. egészség—

ügyi és szociális tevékenység, szennyvíztisztítás, hulladékgyűjtés. szórakozás, kultúra, sport, mosás—vegytisztitás, fodrász. kozmetika. temetés stb.);

B) kormányzati szolgáltatások.

1 ll. köt. Detailed Tables. 1982. évi. illetve 1986. évi kiadás.

A viszonylag kis volumenű, profitorientált és háztartáson belüli szolgáltatáso-

kat —— amely országokban ilyen adat volt -— a személyi szolgáltatások csoportjához adtam hozzá.

A csoportosítás megfelel az ISlC rendszerének, értékben pedig a GDP-hez va—

ló hozzájárulásnak (anyagmentes termelés). A szolgáltatási árak számítása folyó árakon és változatlan árakon a forrásban megadott abszolút adatok alapján tör- tént évenként. Az adatok megbízhatóságónak értékelésekor figyelembe kell venni.

hogy különösen a változatlan (összehasonlító) árakon számított eredeti adatok sok bizonytalanságot, becsléseket tartalmaznak az anyagértékek levonásánál. de egyes

ágakban (például kormányzati szolgáltatások) a teljesítmény meghatározásá-

nál is.

A létszámadatok a termelésnél alkalmazott csoportosításnak felelnek meg. tar—

talmazzák az összes foglalkoztatottak számát. A bérekkel való összevethetőség ér—

dekében szükség volt az alkalmazottak (magyar fogalom szerint a munkások és al—

kalmazottak) számára is. Ez utóbbiak aránya országonként 89 és 95 százalék között van (kivéve Olaszországot, ahol 70 százalék). A kommunális. szociális és személyi

szolgáltatásoknál 82 százalék körül. a kormányzati szolgáltatásoknál 100 százalék.

a többi ágban 90 százalék közelében van az alkalmazottak aránya. Ez az arány 9 év alatt csak kevéssé változott. A bérek bruttó értéket jelentenek. tartalmazzák a vállalkozók összes bérköltségét (adó, biztosítás stb.). A béradatok természetesen csak az alkalmazottak bérelt foglalják magukban. tehát a (kis—) vállalkozók jöve-

delmeit nem a bérek, hanem a profit tartalmazza.

TERMELÉS

A szolgáltatások termelésének növekedése — 1964 és 1984 között, a 13 ország- ban, összehasonlító áron — évi átlagban 3.7 százalék volt. 0.4 százalékkal gyor- sabb, mint az összes termelés növekedése. Ez azt jelenti, hogy a 20 év alatt a szol—

gáltatások volumene megkétszereződött (2070/0). míg az országok összes termelése (GDP) 16 százalékponttal lassabban (1910/0) növekedett.

1. tábla

A szolgáltatások évi átlagos növekedése 13 OECD-országban

A szolgáltatások évihátlargos növekedé- nővekedéso sének a GDP-ben eltérése

időszak (össze— a GDP

hasonlító növekedési

áron. ütemétől

százalék) (százalék- pont)

1965—1970 . 4.6 -—0.2

1970—1975 . . . . . 4.1 ; —l—O.7

1975—1980 . . . . . 3.5 3 %0.4

1980—1984 . . 1.8 -l—O,6

1964—1984. . 3,7 %—0,4

A hatvanas évek viszonylag gyors növekedése után a szolgáltatások dinami- kája fokozatosan csökkent. legalacsonyabb a nyolcvanas években volt. Az összes

1136 SIMAN M—lKLÓS

termelés növekedéséhez képest azonban a hatvanas években még elmaradt a szol—

gáltatások volumenének növekedése. de a hetvenes és nyolcvanas években_ ami- *

kor az olajárrobbanc'is miatti válság időszakában csökkent a termelés növekedési

üteme - a szolgáltatások már relatíve gyorsabban fejlődtek. mint a termékek ter—

melése. tehát ,,válságkiegyenlítő szerepük" érvényesült.

Ez a kiegyenlítő szerep az éves növekedési ütemeken is nyomon követhető.

(Lásd az 1. ábrát.) Amikor az egész gazdaság növekedési üteme erősen gyorsult.

akkor a szolgáltatásoké is gyorsult. de valamivel kevésbé (például 1968e1969..f1972-— _ 1973., 1976.. 1978.. 1982—1984. években). Amikor viszont a gazdasági növekedés üte—

me csökkent. a szolgáltatásoké is követte azt, de jóval kisebb mértékben (például, 1965., 1970—1971., 1974—1975.. 1977., 1979—1981. években). A GDP növekedési üte-

métől való eltérés ezt a növekedési ütemmel ellentétes irányú amplitúdóval jelzi.

Összességében a szolgáltatások növekedési ütemének — bizonyos ingadozások mel-

letti —— csökkenése tapasztalható, csak a nyolcvanas években mutatkozik bizonyos (talán átmenetileg?) kisebb gyorsulás.

1. ábra. A szolgáltatások növekedési üteme*

5 " in'm'faz/én ű/em f.?!ÁZí/ÉÁ')

mmm SDP;zá/ekedísé/W

l"llill!lllllrlll ll

aszontam ne: 5 *.

essssÉss§§§§N§3§§§N€

RNNNNNKNN3NFSFEE'ÉYJÉS

' A szolgáltatások évi növekedése a GDP-ben (összehasonlító árakon) a vizsgált 13 OECD-ország- ban.

A szolgáltatások növekedési ütemét országonként hosszú távon (20 év) vizs-

gálva feltűnő kiegyenlítődés mutatkozik: a 13 országból 8 országban o növekedési ütem kevesebb mint 10 százalékkal. 0.4 százalékponttal tér el az átlagos évi ütem-

től (3.3 és 4.1 százalék között van). két fejlett országban lassúbb a növekedési ütem

(Angliában 1,9, Svédországban 3.0 százalék). három országban viszonylag gyorsabb (az időszak elején még kevésbé fejlett Finnországban 4.3, és a még ma is kevésbé fejlett országok közé tartozó Spanyolországban 4.5. Görögországban 5.3 százalék).

A GDP növekedésénél gyorsabban elsősorban a fejlettebb országokban fejlődtek

a szolgáltatások (kivétel Norvégia, ahol lassúbb volt a szolgáltatások növekedési

üteme).

Az időszakon belüli fejlődést vizsgálva 7 országban az átlagosnak megfelelő ötévenkénti monoton csökkenő növekedési ütemet találunk. A többi ország közül egyesekben a hetvenes évek fejlődési üteme nagyobb, mint a hatvanas éveké (Norvégia. Finnország). vagy a hatvanas évek második felében tapasztalható gyor- sulás az előző periódusokhoz képest (Egyesült Államok, Dánia, Német Szövetségi

Köztársaság). Abban egységes a kép. hogy a hatvanas évek növekedési üteméhez képest a nyolcvanas években minden országban felével-harmadóval (sőt Belgium—

ban jelentősebben) kisebb növekedést tapasztalhatunk. (Kivétel Norvégia, ahol -—

a hetvenes évek gyorsabb fejlődése utc'm —- a nyolcvanas években ismét a hat- vanas évekhez hasonló 2 százalék körüli volt a növekedés üteme.)

A GDP növekedésétől való eltérés az országok átlagához képest relatíve csök- ken. ami ismét a kiegyenlítődésre utal. (A hatvanas években még az átlagos elté-

réshez mért szélső értékek —-O.7 és —l—1,1 értéket mutattak, a hetvenes évek első felében -—0,8 és *l—O.7. a második felében ——0.9 és *l'0,8, míg a nyolcvanas években

csak —O.ó és %03 értéket talalunk.)

2. tábla

A szolgáltatások növekedése 13 OECD-országban

M (a GDP-berkuösszehasonlító áron)

1964—1984. években 1965—1970. 1970—1975. 1975—1980. 1980—1984. a szolgóltotások

l ! növekedésének

Ország eltérése a

_ __ , éVí GDP növe-

évr átlagos novekedés latlagos kedésétől

(százalék) növekedése (Százalék.

(szazalek) pont)

Egyesült Államok 4,0 3,1 3.9 2.1 3.5 —l—0,7

Norvégia 3.5 4.5 4.6 2.1 3.8 -—0.2

Svédország 3.9 3.4 2.5 1.5 3.0 —l—O,5

Dónia 4.8 2.9 3.7 1.9 3.3 —l—0.7

Finnország . . . 4.7 5.2 3.1 3.6 4.3 -l—O.6

Német Szövetségi Köztársaság 4,2 3.5 4.1 1.7 3.6 —l—O,6

Franciaország . . . 4.8 4.5 4,0 1.6 3.8 —l—O.2

Ausztria . 4.6 4.5 4.0 2.0 4.1 4—0.3

Belgium . 4.6 3.9 3.3 O,6 3,3 —l—O.2

Nwm 22, ZA ló 13 19 laz

Olaszország 5.4 3.6 3,4 1.6 3.6 —l—O.2

Spanyolország 6,0 5.7 2.9 1.7 4.5 —l—O.3

Görögország . . . 7,0 6.2 4.8 2.3 5,3 —l—O.5

A 13 ország átlag 4,6 4.1 3,5 1,8 3,7 —l—O,4

3. tábla

A szolgáltatási ágak fejlődése az OECD-országok átlaga alapján

Az évi átlagos növekedés a GDP-ben (összehasonlító áron) az

Szolgáltatási úg 1965—1970. l 1970—1975. 1975—1960. l 1980—1985. 1964—1984.

l

években (százalék)

Kereskedelem, vendéglátós 4 Szóllitós, hírközlés . 5 Pénzügyi, ingatlanforgalmi,

üzleti szolgáltatások . . 5, 3 4

.? —mau0mm Kommunális, szociális, sze-

mélyi szolgáltatások . Kormányzati szolgáltatások

Szolgáltatások összesen. 4,

GDP összesen . 4 napon.—:

4 Statisztikai Szemle

1138 SIMAN MlKLOS

Aganként vizsgálva az összes szolgáltatás együttes átlagos (évi 3.7 százalékos) növekedésénél (13 ország c'rtlagóban 20 év alatt. összehasonlító áron) gyorsabban nőttek a pénzügyi. ingatlanforgalmi. üzleti szolgáltatások (évi átlagos növekedés 4.30/0) és a szállítási, hírközlési szolgáltatások (4.20/0). Lassabban növekedtek az

átlagosnál a kormányzati szolgáltatások (3.6%). a kommunális, szociális és sze—

mélyi. valamint a kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatások (3.20/0). A két utób—

bi ógban a növekedés lassúbb volt, mint a GDP fejlődése.

A szolgáltatások műszaki fejlődése a korábbi években elsősorban a szállítás.

hírközlés területén (automobilizmus. repülés, telefon stb.). és a nemzetközi keres—

kedelmi, hírközlési kapcsolatokban gyorsult meg. Valószínűleg ezzel magyarázható ezen ógnak az átlagosnál gyorsabb fejlődése. bár úgy tűnik a nyolcvanas években a fejlődés mór megtorpant, lelassult. Különösen gyors volt a fejlődés a kevésbé

fejlett országokban (Görögországban. Spanyolországban), viszont lassúbb volt.

ahol ez a hálózat már korábban kiépült (Dánia. Anglia, Belgium). E szolgáltató c'lgban a legnagyobb a fejlődésiütem—különbség az országok között.

A szómítógépesítés terjedése talán leginkább a pénzügyi. üzleti szolgáltatások fejlődését segítette ebben az időszakban. bór bizonyos, hogy a termelés szélese-

dése, bonyolultabb szervezése, internacionalizólódósa a munkamegosztás növe-

lésén keresztül szintén jelentős szerepet játszott. Elsősorban e tényezőkkel magya-—

rózható az. hogy ezen szolgáltatási óg fejlődése volt a leggyorsabb minden ország—

ban és csaknem mindegyik ötéves periódusban. és gyorsuló mértékben meghalad—

to a GDP-ét. az országok közötti növekedéskülönbség ezen a területen a legkisebb.

Szemben azonban a szállítás. hírközlés 6990! e területen a fejlett országok növe- kedési üteme volt gyorsabb és a kevésbé fejletteké lassúbb.

4. tábla

A szolgáltatási ágak évi átlagos növekedése

a GDP- ben,az OECD- országokban az 1964—1984. években'

Kereskede- Pénzügyi, Kommu-

lem, Szállítás, ingotlan— nólls. Kormány-

vendég- hírközlés forgalmi. szociális. zati Szolgál—

0'5169 lútős üzleti személyi tatások

összesen szolgáltatások (százalék)

Egyesült Államok 3.3 4.3 4,5 32 2.1 3.5

Norvégia 2.7 3.2 3,9 4.0 5.4 3.8

Svédország . 1.9 4.0 2.5 1.9 3.9 3.0

Dánia 2,7 1.7 4,4 1,5 4.8 3.3

Finnország. . 3,9 4.1 5.1 2.2 4.7 4,3

Német Szövétségi Köztársaság 2.7 4.0 AA 3.9 3.1 3.6

Franciaország. . . 3.1 4.2 5.3 4.2 2.4 3.8

Ausztria 3.7 5.2 5.9 2.4 3.1 4.1

Belgium . 2.9 2.8 3.7 3.9 3.7 3.3

Anglia 1.0 2.4 3.0 2.6 1.7 1.9

Olaszország 3.8 4.4 3.8 . 2.5 3,6

Spanyolország 4.0 7.0 4.3 4.6 4.3 4.5

Görögország . . 5.3 7.7 5.6 4.6 4.8 5.3

A 13 ország átlaga. 3.1 4,2 4,3 3,3 3.6 3,7

* Összehasonlító óra kon.

A kormányzati szolgáltatások —- ahol egyébként a növekedési adatok elég sok becslést tartalmaznak — a szolgáltatások átlagos fejlődéséhez hasonló ütemben

fejlődtek. Feltűnő, hogy elsősorban a nagy országokban volt viszonylag lassú e szolgáltatások növekedése (Anglia 1.7. Egyesült Államok 2.1. Franciaország 2.4, Olaszország 2.5, Német Szövetségi Köztársaság 3.1 százalék).

A kommunális, szociális és személyi szolgáltatások fejlődési üteme sem érte el

a szolgáltatások növekedését. Ez talán azzal magyarázható, hogy a műszaki fejlő—

dés e területen a leglassúbb, (: legtöbb tevékenységhez személyes részvétel. szelle—

mi—kézi munka szükséges. nehezen gépesíthető, automatizálható (legalábbis az eddigi tapasztalatok szerint). ezért lassúbb e területen a termelékenység növeke—

dési üteme, gyorsan növekednek az árak. Leggyorsabban a kevésbé fejlett (kisebb bérterhekkel dolgozó) országokban (Spanyolország, Görögország) nőtt e szolgálta—

tási ág, de az egyes országok közötti fejlődéskülönbség viszonylag kicsi.

Leglassabban a kereskedelem, vendéglátás növekedett ebben az időszakban.

Az 1965—1975. évek 4 százalék körüli évi növekedési ütemével szemben a nyolcva-

nas években évi egy százalékra csökkent az ág növekedése. Leglassabban nőttek

e szolgáltatások Angliában és Svédországban, leggyorsabban Görögországban.

Spanyolországban. Finnországban és Olaszországban. Figyelemre méltó. hogy ezen ág növekedése a GDP növekedését leginkább az Egyesült Államokban és Görög- országban. haladta meg.

SZOLGÁLTATÁS! ÁRAK

A szolgáltatási teljesítmények árai (a GDP, tehát lényegében az anyagmentes termelés alapján számolva) a 13 OECD-ország átlaga alapján 20 év alatt évi át—

lagban kereken 9 százalékkal növekedtek, vagyis összesen öt és félszeresére nőttek.

Ez a növekedés évi átlagban 0.5 százalékkal volt gyorsabb, mint az országok átla—

gos árnövekedése (ami 20 év alatt ötszörös volt).

Mint ismeretes, korábban és a hatvanas években az árak kevésbé nőttek, a szolgáltatásoké fele olyan gyorsan, mint a hetvenes és nyolcvanas években. Ugyan- akkor az utóbbi években "a szolgáltatások árának növekedése kissé gyorsabb az

egész termelésénél. A hatvanas években évi átlagban még 0.8 százalékkal haladta

azt meg. a hetvenes évek elején 0.5 százalékkal, azóta pedig csak O,3—O.4 százalék—

kal. Ez valószínűleg a szolgáltatások szerkezetének változásával függ össze.

5. tábla

A termelés árainak növekedése 13 OEC930rszágvban_

A szolgáltatások árának eltérésea

Időszak évi átlagos aggály

növekedése désétől (százalék) (százalék-

pont)

l

1965—1970 . . . . . 5.5 l —l—O.8

1970—1975 . . . . . 105 l 4—o.5 —

1975—1980 . . . . . 10.7 —l—0.3

1980—1984 . . . . . 10.0 —l—0.4

1964—1984 . . . . 8,9 J —l—-0,5

Még érzékelhetőbbé válik a szolgáltatási árindexek összefüggése az országos árindexekkel, ha az összehasonlítást évenként végezzük el. (Lásd a 2. ábrát.) A

4.

1140 SIMAN MIKLÓS

szolgáltatási árak is követték a két olajárnövedés elindította általános áremelke—

dést az 1970-es évek közepén és az 1980-es évek legelején. Ez azonban némi ké—

séssel következik be: 1973-ban és 1979-ben a szolgáltatási árak még lassabban nőttek. mint az országos árindex. Érzékelhető az országos árindexektől való eltérés _

mértékének csökkenése a hetvenes években, majd méginkább a nyolcvanas évek-

ben. Megfigyelhető az is, hogy a szolgáltatási árak jelentősebb növekedésérea

termelés azonnal a növekedési ütem lassulásávol reagál.

2. ábra. A szolgáltatási árak növekedési üteme'

%

75

74 — , _

73 __ Áfa/Mm kra—(zalai) _

72 - _

xxxx §xx ll ll

9 _

8 _

7 _

6 -

5 """ ;)?nmf/éí vélekedés/078075 áfára/áá) _

" -1 l !

É— ': § :

2 * Hai/"és ;? 51577 l.--l l——— ,--.r":

án/hdexeí/á/ Agyam")

0 m

^x!

WW __

§§§§§§§'§'§§'§§§l§§§'§l§§§

' 13 OECD-ország átlaga.

6. tábla

A szolgáltatási árak növekedési üteme, 1964—1984

Eltérés az országos Évi átlagos árak

Ország növekedés növekedési

(százalék) ütemétől (százalék—

pont)

Egyesült Államok . . 6,1 —l—0,1

Norvégia . . . 7,3 —-0.4

Svédország . . . 8,5 —l—O.5

Dánia . . . 9.2 4—0.4

Finnország. . . 9.5 %OJ

Német Szövetségi Köz—

társaság . . . 5.0 —l—O,6

Franciaország . . . . 8.9 4—0.7

Ausztria. . . 5.9 —l—O,8

Belgium. . . 6.9 ,—l—1,0

Anglia . . . 11.0 —l—O.8

Olaszország . . . . 12,3 —l—O.8

Spanyolország . . . 13.6 —l—1,3

Görögország . . . . 1 1.8 —-O,4

A 13 ország átlaga . 8,9 %—0,5

A szolgáltatási árak növekedése szempontjából három országcsoportot külön-

böztethetünk meg. Legjellegzetesebb ezek közül az a három ország (Görögország.

Spanyolország és Olaszország), amelyek a vizsgált országok közül (az egy főre jutó

GDP alapján) gazdaságilag kevésbé fejlettek. Ezekben az országokban volt a vizs- gált időszakban a leggyorsabb, 12 százalék feletti az átlagos áremelkedés (Görög—

országban például még a nyolcvanas években is 20 százalék körüli). A legkevésbé,

4,5—-7.0 százalékkal nőttek az árak a 20 év átlagában a Német Szövetségi Köztár—

saságban. az Egyesült Államokban. Ausztriában és Belgiumban. A többi ország—

ban az árak növekedése a két érték közé esik.

A szolgáltatási árak változása feltűnően közel van valamennyi országban az országok átlagos árváltozásához, 20 éves időtartamban évi —0,4 és —i—1.4 százalék-

ponttal tér el attól. De még az ötéves periódusokban is belül marad az eltérés a

-—1,0 és —l—2,0 százalékpont határokon. A 9 százalékos évi átlagos árnövekedést ti—

gyelembe véve ez a szórás igen kicsiny.

A szolgáltatási ágak közül leggyorsabban a kormányzati szolgáltatások (kon-

struált) árai növekedtek (20 év alatt. a 13 ország átlaga alapján) 102 százalékkal.

Az átlagnál gyorsabb volt az áremelkedés a pénzügyi. üzleti stb. (9,1%), valamint

a kommunális, szociális és személyi szolgáltatások (9.40/0) területén is. Ugyanakkor viszonylag lassúbb volt az áremelkedés a kereskedelem és vendéglátás (8.20/9), valamint a szállítás, hírközlés (7.40/0) ágakban. Ugyanezt a tendenciát tükrözi az

országos árnövekedéstől való eltérés is.

7. tábla

A szolgáltatásiriágak árainak növekedése, 1964-1984

Eltérésa Évi átlagos órái-[359 Szolgáltatási ág növekedés désétől

(szólaltak) (százalék-

pont)

Kereskedelem. vendég-

látás . . . . . . 8.2 ——0,2

Szállítás, hírközlés 7.4 —1.0

Pénzügyi. ingatlanfor- galmi, üzleti szolgál-

tatások . . . 9.1 Jr—OJ

Kommunális, szociális, '

személyi szolgáltatá-

sok . . . 9.4 —l—1.2

Kormányzati szolgálta-

tások . . . 10,2 —l—1,8

Szolgáltatások össze-

sen . . . 8.9 —l-O,5

A szolgáltatások árainak átlagos növekedésében szerepet játszott az is. hogy a viszonylag nagyobb volumenű pénzügyi és kormányzati szolgáltatások átlagos, illetőleg azt meghaladó mértékben növekedtek, és áruk is nőtt. míg az ugyancsak nagyobb volumenű kereskedelmi szolgáltatások csak kevésbé nőttek. és e területen az árnövekedés is lassúbb volt. (Lásd a 8. táblát.)

Az 1960-es évek után valamennyi szolgáltató ágban gyors árnövekedés követ-

kezett be. Az egyes ágakban azonban ez a folyamat nem egyformán zajlott le.

Egy ágban, a szállítás, hírközlésben az árnövekedési folyamat a hetvenes évek ele-

1142 SlMAN MlKLOS

jén bekövetkezett ugrás után tartós és állandó volt. A többi ágban a csúcs a het- venes évek második felében következett be (kereskedelem. vendéglátás, kommuná-

lis. szociális, személyi szolgáltatások). máshol a hetvenes évek első felében (kor—

mányzati szolgáltatások), illetőleg a hetvenes évek mindkét felében azonos volt a

növekedés (pénzügyi szolgáltatások), és mind a négy ágban a nyolcvanas években

már kisebb volt a növekedés üteme, lassult az infláció. (Lásd a 9. táblát.)

8. tábla

A szolgáltatási ága

aránya a GDP-ben volumené-

árainak

Szolgáliatási ág (folyó áron) az nek

1964. 1 1984. növekedése

—w——r——M————A———-—— 1964—1904. évi átlag

évben (százalék) (százalék)

Kereskedelem. vendég-

látás . . . 14.6 13.23 3.2 8.2

Szállítás, hírközlés . . 7.1 6.6 4.2 7.4

Pénzügyi, idegenforgal- mi, üzleti szolgáltatá-

sok. . . 10,3 13,9 4,3 9.1

Kommunális, szociális.

személyi szolgáltatá—

sok . . . 6.2 7.8 3.2 9.4

Kormányzati szolgálta-

vtások . . . . . . 9,8 _ 13.9 3.6 102

Szolgá/tatások össze-^{sen . . . . . . 48,0 55,5}

^{3.7 8,9}

9. tábla

Az árak e'vi átlagos növekedése a szolgáltatási ágakban időszakonként l was—wmi 1970—1975.l 1975—19ao.l mao—1934 [ 1964—1984.

s i 'n t' ' a ,

") 9" "s' 9 ! években (százalék)

l

Kereskedelem. vendéglátásl 3.6 % 9.8 10,ó . 9,9 8.2

Szállítás, hírközlés . . . 4.1 8.6 ' 9.0 ; 9.4 7.4

Pénzügyi, idegenforgalmi, ( L

üzleti szolgáltatások. . 6,1 10.11 i 10.13 , 10.4 9,1

Kommunális. szociális. sze- [ l

mélyi szolgáltatások . . 7.0 10,8 i 10,9 ! 9.4 ; 9.4 Kormányzati szolgáltatások ' 7.6 12,3 * 11,3 * 10,1 [ 10,2 Szolgáltatások összesen . 5,5 10,5 ! 10,7 l 10,0 ; 8,9

: i

A hatvanas években bekövetkezett árnövekedéshez képest — ötéves periódus—

ra számolva —— a legnagyobb árindex a kereskedelem, vendéglátás ágban követ-

kezett be, a legalacsonyabb pedig a kommunális, szociális. személyi szolgáltatások—

nál volt tapasztalható.

Figyelemre méltó, hogy csaknem minden szolgáltatási ágban érvényesül az a korábban már említett általános tendencia, hogy a vizsgált időszak végén az ár- növekedés kisebb mértékben tér el a GDP árnövekedésétől. mint az időszak ele-

Jen.

A szolgáltatási ágakban kialakult árakat országonként vizsgálva feltűnik. hogy a Német Szövetségi Köztársaságban és Ausztriában az árak alakulása a vizsgált

húsz évben eltérő volt a többi országétól. E két országban nőttek a szolgáltatási

árak a legkevésbé. Ugyanakkor, míg a legtöbb országban az egyes szolgáltatási

ágak árainak növekedése az átlagtól csak kevésbé tért el. addig az említett két or—

szágban az alacsony átlagos árnövekedésnél még sokkal lassúbb volt az árnöve-

kedés a szállításban (és a Német Szövetségi Köztársaságban a kereskedelemben).

viszont jóval gyorsabb a másik három szolgáltató ágban.

A kereskedelemben és a szállításban a legtöbb országban kevésbé nőttek a

szolgáltatási árak, mint az ország átlagos szolgáltatási árai. Néhány országban azonban ettől - a már említett kettőn kívül is —- találunk eltéréseket. amelyeket feltehetően az adott ország sajátos szolgáltatáspolitíkájával lehet magyarázni.

Viszonylag magasabb az árindex a szállításban Belgiumban, Dániában és Franciaországban, viszont alacsonyabb Svédországban és némileg az Egyesült Ál- lamokban. Hasonlóan eltér az árindex felfelé a pénzügyi szolgáltatásoknál Nor- végiában, a kommunális szolgáltatásoknál Finnországban, a kormányzati szolgál- tatásoknál Franciaországban. Lefelé legfeltűnőbb az eltérés a kommunális szol—

gáltatásoknál Svédországban, valamint a kormányzati szolgáltatásoknál Dániá—

ban és Finnországban. A GDP árnövekedésétől való eltérés leginkább a szállítás—

ban szóródik. Jelentősebb az eltérés a 13 ország átlagától 10 országban. de 9 or- szágban van jelentősebb eltérés a kormányzati szolgáltatásoknál is. 8 országban a pénzügyi szolgáltatásoknál, míg a kommunális szolgáltatásoknál csak 7. a keres-

kedelemben csak 5 országnál.

MUNKAERÖ

A szolgáltatások területén foglalkoztatottak száma az elmúlt 9 évben 11 or- szágban évi átlagban LB százalékkal növekedett.

10. tábla

A szolgáltatásokban log/alkoztatottak száma

A foglalkoztatottak

száma összesen az számának évi www- (Mk—"www átlagos növekedése

Ország 1975. * 1984. ; (százalék)

l a szolgál- az egész évben (millió fő) tatások- gazda-

ban ságban

Egyesült Államok . . 62,9 7ó.5 2.5 2,4

Norvégia . . . . 0.9 1,1 2.2 0.9

Svédország . . . 2.4 2.8 1,7 O,4

Dánia . . . . 1.4 1.6 1.8 0.7

Finnország . . . 1.1 1,3 1,6 0.3

Német Szövetségi Köz—

társaság . . . 12,4 13,4 0.9 —-0.2

Franciaország 11,3 13,0 1.7 O,1

Belgium . . . 2.2 2.4 1.3 0.4

Anglia . . . 14.ő , 15,8 0.9 —O.5

Olaszország . . . . 9.4 ' 11.7 2.4 0.6

Spanyolország . . . 5.1 5.3 0.4 l -—1,8

Összesen ' 123,7 144,9 1.8 o,7

1144 ASIMAN MIKLÓS

A szolgáltatósokban foglalkoztatottak szóma gyorsabban nőtt, mint az ösz-

szes foglalkoztatottak szóma (0.70/0). mivel mint ismeretes a más területeken fel- szabaduló munkaerőt a szolgáltató szektor ..szívta fel", így relatíve csökkentve a munkanélküliséget. Ez összesen kereken 21 millió fő, a szolgáltatásokra vetítve 17 százalékos létszámnövekedést jelentett a vizsgált országokban. (Az összes fog—

lalkoztatottak szóma ez idő alatt csak 13 millió fővel növekedett, a többi szektor

létszáma 8 millió fővel csökkent.)

Figyelemre méltó, hogy a gazdaságilag fejlettebb országokban — és Olasz—

országban — nőtt gyorsabban a szolgáltatások területén foglalkoztatottak létszá-

ma Egyértelmű, hogy a létszám minden országban gyorsabban nőtt a szolgáltató- sokban, mint összesen.

A foglalkoztatottak szóma 9 év alatt a vizsgált 8 országban leggyorsabban a

pénzügyi. ingatlanforgalmi, üzleti szolgáltatások területén növekedett (évi átlag-

ban 3,4 százalékkal). Különösen gyorsan nőtt a létszám Olaszorszagban (4.70/0) és

Norüégióban (4.10/0). Viszonylag gyorsan nőtt a létszám a kormányzati szolgálta- tósok területén is (2.30/0). eközben feltűnő, hogy az erősen üzleti alapokon irányí- tott országokban (Egyesült Államok. Anglia) alig növekedett. Stagnólt a létszám a kereskedelem, vendéglátós (0.80/0), valamint a szállítás, hírközlés (0.50/0) területén.

11. tábla

A fog/alkoztatottak számának változása a szolgáltatási ágakban az 1975—1984. években'

Kereske- Pénzügyi, Kommu-

delem. ! Szállítás, ingtalan— nólis. Kormány-

vendég- ( hírközlés forgalmi, szociális, zati Szolgál—

Ország látás 1 üzleti személyi ággá?"

szolgáltatások "

Egyesült Államok 2.5 l 1.2 5.3 2,8 l O,8 2,5

Norvégia 1.4 1,0 4,1 1,9 3,2 2.2

Svédország —o,3 l 0.6 az l —o,2 : 3,3 1,7

Dánia —1,1 1.1 3,3 0.1 3.6 1,8

Finnország. -—O,1 l 0.5 2.9 —0,2 ; 3,8 1,6

Német Szövetsegi Köztársasag 0.1 l ——0.5 1.3 2,0 * 1.4 0.3

Anglia 1.7" -—1,2 . ; . 0.1 0,

Olaszország 2.4" l 1.0 4.7 l . [ 1.9 2.4

A 8 ország átlaga O,8 l 0.5 ! 3.4 l 1.1 ! 2,3 1,7

* Evi átlagos növekedési ütem (százalék).

" Angliában a kommunális, valamint a pénzügyi. Olaszországban a kommunólis szolgáltatósokkal együu.

A szolgáltatások termelékenységének mérése nem egyértelmű. Egyes területe-

ken szómított értékeket alkalmazunk (kormányzati szolgaltatasok), más területeken

igen magas a profit (pénzügyi szolgáltatások), jónéhány területen pedig támoga—

tottak egyes szolgáltatások. Mégis figyelemre méltó, hogy a termelékenység a szol- gáltatások területén is évi átlagban 1,1 százalékkal növekedett, lassabban ugyan,

mint az egész gazdaság termelékenysége (1.70/0). A Szolgáltatások termelékenysé-

gének növekedése csak az Egyesült Államokban haladta meg az egész gazdaság termelékenységének fejlődését.

A szolgáltatási ágak közül leggyorsabban a szállítás, hírközlés területén nőtt a termelékenység (2.60/0), ahol leggyorsabb a technikai fejlődés. Ez a növekedés

meghaladta az egész gazdaság termelékenységének emelkedését.

12. tábla

A termelékenység alakulása az 1975—1984. években

A Az

szolgálta— egész tások gazdaság

Ország ___V___7_—_'______u._ """ " l'

területén (évi átlag.

százalék)

Egyesült Államok . . . 0.5 0.0

Norvégia . . 2.2 3.6

Svédország 0.3 1.2

Dónia 1,0 1,6

Finnország . . . 1.7 2,7 Német Szövetségi Köztársaság 20 2.4

Franciaorszag 1,1 21

Belgium . . . 0.7 1.3

Anglia . . . 0.6 2.0

Olaszország . . . . 0.1 1.2

Spanyolország . 1.9 3.2

sszesen . . . l,? 1.7

Ezen belül:

kereskedelem, vendéglá—

tÓS . . . LO

szállítás, hírközlés . . 2.6 pénzügyi, ingatlanfor-

galmi, üzleti szolgál-

tatások . . . 0.0 kommunális, szociális,

személyi szolaóltatósok 1-3 kormányzati szolgáltató—

sok . . .

0.3 -

Stagnólt a termelékenység az 1975—1984. években a pénzügyi, ingatlanfor-

galmi. üzleti szolgáltatások területén (és a kormányzati szolgáltatósoknól igen kismértékű volt a növekedés).

BÉREK

A szolgáltatások területén dolgozó alkalmazottak egy főre jutó bérköltségei a vizsgált 8 országban az utóbbi 9 év alatt évi atlagban 10.6 százalékkal nőttek.

lényegében ugyanannyival, mint az összes alkalmazott bérei. Az összes bérköltség ennél valamivel gyorsabban, 11.5 százalékkal növekedett. mivel az alkalmazottak száma is emelkedett.

Ezen bérnövekedés az országok között elég nagy szóródóssal következett be;

leggyorsabban Olaszországban emelkedtek az ótlagbérek, de viszonylag gyors volt a növekedés Angliában és Finnországban is. Különösen lassan növekedtek a bé—

rek a Német Szövetségi Köztársaságban. A szolgáltatási ótlagbérek növekedése csak Norvégiában és Finnorszagban volt érzékelhetően nagyobb, mint az összes alkalmazott c'itlagos bérének növekedése. a többi országban lassúbb volt annál.

illetőleg alig tért el attól. A teljes szolgáltatási bérösszeg - a Német Szövetségi

Köztársaság kivételével — minden országban gyorsabban növekedett. mint az összes alkalmazott bére.

Az egyes szolgáltatási ágakban jelentkező egy főre jutó bérköltségnek a vizs- gólt 9 év alatti növekedése alig tér el az országos átlagban. illetőleg a szolgalta- tások egészében jelentkező emelkedéstől: a növekedés viszonylag magasabb a

1146 SIMAN MlKLÓS

kommunális stb. szolgáltatásoknál (11.50/0) és a kereskedelem, vendéglátás terü- letén (10.7%). a többi területen 10.1—102 százalék. A bérköltségek összege a pénz—

ügyi stb. szolgáltatások területén növekedett a leggyorsabban, a szállítás, hírköz-

lésben a leglassabban.

13. tábla

A bérköltségek évi átlagos növekedése az 1975—1984. években

"" gyámsfm A bérköltség

az ész _ az e ész

Ország a $$$?" gazgagsúg- a 33? gazdaság- ágakban , ban ágakban __ ban

, összesen osszesen

százalék

Egyesült Államok 8.0 8.1 10.5 10.0

Norvégia . . . . . 9.9 9,4 11,9 10,7

Svédország . . . . 10.0 10.33 115 10,8

Dánia . . . . 9.5 9,9 11.8 10,6

Finnország . . . . . 12.2 11.5 14,0 12,1

Német Szövetségi Köz-

társaság . . . 4.3 5.5 52 5.5

Anglia . . . . . . 122 12,2 13,0 "HA

Olaszország . . . . 18.15 18.11 22,6 19,0 A 8 ország átlaga . 10,6 10,7 11,5 11,3

A szolgáltatások területén dolgozó alkalmazottak egy főre jutó bérköltségei

átlagosan 5 százalékkal alacsonyabbak voltak az országos átlagnál, és az elmúlt

évtizedben ez az arány alig változott. A változás tekintetében két ország kivétel:

Finnország. ahol a szolgáltatásban dolgozók átlagbére közeledett az országos át- laghoz, és a Német Szövetségi Köztársaság. ahol e terület bére az időszak Vé—

gén elmaradt az országos átlagtól. A szolgáltatásban dolgozók egy főre jutó bér—

költségei egyébként csak a Német Szövetségi Köztársaságban maradnak el jelen- tősebben az országos bérektől, míg néhány országban (Norvégia, Dánia. Finnor—

szág) csaknem egybeesnek azzal, Olaszországban pedig kismértékben meg is ha- ladják azt.

14, tábla

Az egy alkalmazottra jutó bérköltségek

a szolgáltatási ágakban az országos átlaghoz képest

1979. 1 1980. ! 1984.

Ország

évben (százalék)

Egyesült Államok . . . 0.91 l 0.89 090

Norvégia . . . 0.99 ? 0.99 099

Svédország . . . 0.95 ; 0.95 0.93 Dánia . . . 0,96 0.97 O,98 Finnország . . . 0.92 ? 0.94 O,98 Német Szövetségi Köztársaság . 0.85 , 0,81 0,77

Anglia . . . . . . . . . . 0.96 0.94 0.95

Olaszország . . . 1.05 1,06 1.06 A 8 ország átlaga . . . 0,95 ; 0.94 O,95

!

Az egyes szolgáltatási ágakban az egy főre jutó bérköltségek az országos ót—

laghoz képest az elmúlt 9 évben csak kevéssé változtak: javult a helyzete — ala—

csonyabb szintről közelebb került az országos átlaghoz — a kommunális stb. szol—

góltatásoknak és némileg a kereskedelemnek is. A többi ágakban. ahol az átlagos

bérköltség korábban is meghaladta az országos szintet. az eltérés most némileg csökkent. Tehát az egy főre jutó bérköltségekben kiegyenlítődés következett be.

15. tábla

Az egy lőre iuto' bérköltségek

É, szolgáltatási ágakban az országos átlaghoz képest

1975. l 1984.

Szolgáltatási ág

évben (százalék)

Kereskedelem, vendéglátás 0.85 0.86 Szállítás. hírközlés . . . 1.19 1,15

Pénzügyi, ingatlanforgalmi,

üzleti szolgáltatások. l 1,19 1.17 Kommunális, szociális. szemé- l

lyi szolgáltatások. . l 0.68 0.77 Kormányzati szolgáltatások . l 1.05 1.01 Szolgáltatások összesen. .l 0,95 0,95

l

16. tábla

Az egy főre jutó bérköltségek szolgáltatási áganként, 1984

l ,

Kereskede- Pénzügyi. l Kommu— l

lem. Szállítás. íngatlon— l nálís, l Kormány- , vendég- l hírközlés forgalmi, % szociális, l zati

Orswg látás _{üzleti l személyi l}

l

szolgáltatások

Az egy főre jutó bérköltségek az országos átlaghoz képest (százalék)

Egyesült Államok . . . . 0.73 1.47 1.08 0.73 É 1.02

Norvégia . . . . . . 0.93 1.17 122 0.71 1.00

Svédország . . . . . . 0.92 092 1,18 0.80 ' 0.91

Dánia . . . . . . . ,o.92 ; 1.04 1,10 0.86 0.98

Finnország . . 091 l 1.01 1,13 0,75 1,07

Német Szövetségi Köztár— ;

saság . . . 0.77 1 1.03 1.22 . 1.08

Anglia . . . 0.79 1.27 . . 0.91

Olaszország . . . 0.87 ! 1.31 1.23 . 1,12

A 8 ország átlaga . . 0.86 1,15 1.17 0.77 1.01

Az egy főre jutó bérköltségek eltérése az 1975. évihez képest (százalékpont)

Egyesült Államok . . . . —l—0.02 ? —l—0.06 —l—0,05 —l—0.05 —0,01 Norvégia . . . -l—0.04 ; —0,12 4—0,06 —l—0,01 0,00 Svédország . . . —0,01 1 —0,06 —l—0,03 4—0,02 -—0.05

Dánia . . . . . . . —l—0.03 l 0.00 —l—0.03 —l—0.08 —0.08

Finnország . . %0.05 1 —0,08 —l—0,04 —l—0,29 —-0,10

Német Szövetségi Köztár- *

saság . . . . . . . 000 l —-0,09 —0.08 . —0.15

Anglia . . . . . . . —o,12 ; 44.03 . . -o.03

Olaszország^{A 8 ország átlaga}. ^.. .^{. —l—O,1}0.00 § -0,04^—0,04

-O.35^{—-0,02 -l—0,09}. 4—0.12^—-0,04

1148 ' SIMAN MIKLÓS

Az egyes országok ágankénti bérarányaí kevésbé ingadoznak. Csak egy-két területen fordul elő. hogy az átlagbérarányok változása eléri a 10 százalékpontot.

például a szállításban Norvégiában, a pénzügyi stb. szolgáltásoknál Olaszország- ban (mindkettőnél csökkenés), a kommunális stb. szolgáltatásoknál Finnországban

(növekedés). Feltűnő, hogy a kormányzati szolgáltatások területén több országban jelentősebb ingadozások is tapasztalhatók.

Kiegyenlítődés tapasztalható a legtöbb országban az ágazati bérarányokban.

Míg 1975—ben még a legtöbb ágban (a kereskedelem kivételével) viszonylag sok

országban több mint 10 százalékkal eltértek az országok átiagától. 1984—ben már

csak a szállítás, hírközlés területén tér el több ország számottevően az átlagtól.

Figyelemre méltó. hogy míg a vizsgált országok átlagában a bérköltségek ará- nya a GDP—ben számottevően csökkent. addig a szolgáltatások területén alig vál-

tozott: az 1975. és 1980. évek között valamelyest emelkedett, majd 1984-re valami—

vel az 1975. évi szint alá csökkent. Tehát a szolgáltató ágak tísztajövedelem-ter- melő képessége a termékelőállító ágakhoz képest csökkent.

17. tábla

A bérköltségek aránya a GDP-ben

', eg SZ

§ 733ng gazdaság-

EV ágakban 'ban

összesen százalék

1975... § 60,9 59,7

1980 . . . . . . . . . 61,1 57,4

1984 . . . . . . . . . 60.5 § 55.8

18. tábla

A bérköltségek aránya a GDP-ben országonként

A bérköltségek

urán a (százalék) arányának eltérése az rzú GDP—ad ttól

Ország (: szolg ltatásokban oz § 0 Észágzoaslékpont) az

1975. § 1930. § 1934. 1975. § 1900. § 1984.

évben

i § i § §

Egyesült Államok . . . . 59,4 § 59.3 § 59,1 § ——1,8 § —2,9 —5,9 Norvégia . . . 63,8 § 61,7 § 61.11 § —§—10.8 § §10,7 —§—13,3 Svédország. . . 72,5 § 73,6 § 7l.2 §—§—11,2 § 44.11 ,—§—12.5

Dánia . . . . . . . . 60,8 § 65,2 § 64.0 § —§—4,o § -§—s,3 —§—10.7

Finnország. . . 63.6 § 61,8 § 64,1 § —§—5,4 * ""§'—"7.6 § —§'10.4 Német Szövetségi Köztársaság 47.8 § 45.8 § 41.5 § —11,7 § —-11,2 § ——12,8

Anglia . . . . . . . . 66.3 § 67,0 § 65.7 § Hm § Jrsn § §9.o

Olaszország . . . . . . sas § 54,3 § 56,7 § —§—5,B § —o.1 § 445

A8ország átlaga . . . át).? § 61.1 § 60,5 § —§—1,2 § —§—3J § —§—4,7

l l i

Az átlag mögött azonban különböző tendenciák húzódnak meg. Két ország—

ban, az Egyesült Allamokban és a Német Szövetségi Köztársaságban a szolgálta- tási ágak bérbányada a GDP-ben már 1975—ben is alacsonyabb volt. mint az or- szágos átlag, és ez a tendencia 1984-ben is érvényesült, míg a többi országban

fordított a helyzet. Az említett két országon kívül Norvégiában, Svédországban és Angliában csökkent a szolgáltatások bérhányada, a többi országban növekedett.

Az országos átlaghoz képest a két országon kívül csak Olaszországban javult a szolgáltatások bérhányada, a többi országban romlott.

19. tábla

A bérköltségek aránya a GDP-ben _ szolgáltató áganként

l 1975 [ 1984

Szolgáltatási ág

évben (százalék)

55.'l ( 58,7

l

Kereskedelem, vendéglátás l

Szállítás. hírközlés . § 68,5 ! 62.9 Pénzügyi, ingatlanforgalmi, l

üzleti szolgáltatások. l 31,0 l 32,3 Kommunális, szociális, szemé— '

lyi szolgáltatások. 60.4 58.1

Kormányzati szolgáltatások l 952 l 93.7 Szolgáltatások összesen. .1 óO,9 ; óO.5

!

A bérköltségek aránya a GDP—ben egy szolgáltatási ágban (kereskedelem, ven—

déglátós) számottevően, egy másikban (pénzügyi stb. szolgáltatások) pedig némi—

leg nőtt, a többi ágban csökkent. Feltehető tehát. hogy az említett két ágban a profithányad csökkent, a többiben nőtt. (A kormányzati szolgáltatások esetén ter- mészetesen számított értékről van szó.) Feltűnő az alacsony bérhányad a pénzügyi szolgáltatások területén.

BERUHÁZÁS

A szolgáltatási ágakban elvégzett beruházások 18 év alatt (az 1981—1984. évek adata az 1964—1965. évekéhez képest) volumenben évi átlagban 2.2 százalékkal növekedtek. lényegében ugyanannyival. mint az összes beruházások. Ez csaknem 50 százalékos növekedésnek felel meg.

Figyelembe kell azonban venni, hogy ez nem a legnagyobb színt. mert a meg—

előző ötéves periódusban magasabb volt a beruházások mértéke.

20. tábla

" A beruházások' évi átlagos növekedési üteme M.,

1 Az évi átlagos növekedési ütem

.dő k ':15;;s1***"*1;;;;;;, ' (gatya

sza tatások gazdaság s [festi

területén (százalék)

1966—1970/1964—1965 . 4,6 ! 5.3 lm-—O,7

1971—1975/1966—1970 . . . 4.1 ; 3.8 * H.B—

1976—1980/1971—1975 . . . 1.0 . 2.2 -—-1.2

1981—1984/1976—1980 . . . —O.7 ' 0.5 —-'l.2

1961—1984/1964—1965 ; 2,2 , 2.3 ——0,1

" Összehasonlító áron.

1 150 SIMAN MIKLÓS

A szolgáltatási beruházások volumenének növekedése — az összes beruházá-

sokhoz hasonlóan —- az időszak folyamán ötéves periódusonként monoton csökke—

nő. A szolgáltatási beruházások növekedése csak egy periódusban. a hetvenes évek elején haladta meg valamelyest az összes beruházások fejlődését. a többi időszakban elmaradt attól.

A szolgáltatási ágakban végzett beruházások növekedési üteme az országok többségében (5 országban) elmarad az összes beruházások növekedési üteme mö—

gött. két országban (Egyesült Államok. Belgium) egyenlő a növekedés mértéke. há- rom országban (Svédországban, Német Szövetségi Köztársaságban. Angliában) pe—

dig gyorsabban növekedtek a szolgáltatások beruházásai. Különösen gyorsan nö—

vekedtek a szolgáltatások területén a beruházások Norvégiában. Finnországban.

Franciaországban és Görögországban, de az országos beruházások növekedésé- től még így is elmaradnak.

21. tábla

_ A beruházások évi,/átlagos növekedési üteme országonként

A beruházások átlagos növekedési A

üteme a szolgáltatási ágakban növekedési ütem

! ' """ MMM " eltérése

Ország "állít—J.??? l 1971'1975 _1975—1930 129719" 199139" meg" 5

1964—1965. ; 1966—1970. 1971—1975. 1976—1980. 1964—1965. "gvekázsi

—--* — ütemtől

(százalék-

években (százalék) pon!)

Egyesült Államok 3.1 l 2,7 1.3 1.1* 2.1 .

Norvégia 4.7 5,9 0.9 0.7 2.9 —1.'l

Svédország . 4.2 1 0.9 0.3 3.2 1.9 —l—-0.5

Finnország . . . 3.3 ] 5.9 —0.3 2.1 2.7 —0.2

Német Szövetségi Köztársaság 2.3 ' 3.5 1.3 —O,1* 1.9 —l—O.3

Franciaország . 7.3 6.3 1.8 ——4.5 2.6 —-0.7

Belgium . 1.7 4,7 3.9 —-6,0 1.3 .

Anglia 5.2 3.5 —-1.4 0.6 1.7 4—0.3

Olaszország . 5.2 1.8 0.5 0.9* 1.9 -—0,3

Görögország . . . 8.9 5.6 2.1 —4.8 2.5 —-0.8

A 10 ország átlag 4.6 4.1 1,0 —O,7 2.2 -—0.7

' 1981—1983/1976—1980.

Szolgáltatási áganként az országok eltérő csoportosításokat. összevonásokat

alkalmaznak, ezért viszonylag kevés országból állnak rendelkezésre adatok. Úgy

tűnik, hogy az országok többségében az országos ütemnél gyorsabban nőttek a kereskedelmi és kommunális, annál lassabban a kormányzati szolgáltatások terü—

letén a beruházások. A fejlettebb országokban gyorsabban nőttek a pénzügyi, in- gatlanforgalmi és üzleti, lassabban a szállítási. hírközlési szolgáltatások beruhá—

zásai. míg a kevésbé fejlettekben a szállítási. hírközlési szolgáltatások nőttek gyor- sabban és a pénzügyi, ingatlanforgalmi, üzleti szolgáltatások beruházásai lassab-

ban.

A beruházási hozamok mértékét szokták közelíteni az egységnyi beruházásra jutó termelés növekedésének mutatójával (GDP-hez való hozzájárulás és beruhá- zás egyaránt folyó áron). Számításaink szerint a szolgáltatások területén a beru—

házások hozama átlagosan 10—20 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál, bár az időszak vége felé ez az eltérés csökken. sőt megfordul.

22. tábla

Az egységnyi beruházásra jutotermelés növekedése

Időszak

1966—1970/1964—1965 . 1971 —1 975/1966—1 970 . 1976—1980/1971—1975 . 1981—1984/1 976—1980

1981—1984/1964—1965

A szol gú ! - tatások területén

l

, (százalék)

l

0.32 o,42 l 0.46 o,39

§ o,4o

l

l l

Az egész gazda—

sógban

0.39 0.52 0.49 0.36 O,47

A szolgáltatások területén a hozamok kiegyenlítettebbek. mint országosan, bór a kedvező konjunktúrójú hetvenes években e területen is javultak a hozamok. de kevésbé, mint a többi területen, ugyanakkor a nyolcvanas években kevésbé is rom—

lotta k.

SZERKEZET

A szolgáltatások aránya a gazdaságban a vizsgált országokban az elmúlt idő- szakban tovább nőtt: elérte, illetőleg megközelítette átlagosan a termelésben és a létszámban a 60 százalékot, míg a beruházásokban fennmaradt a korábban is

már magas, több mint kétharmados arány.

23. tábla

A szolgáltatások aránya a termelésben egyes OECDiorszagban

Változás 1965 és 1984

1965. 1915. 1954. M 3??? _A

ország , , fel") hgssánzlfícó

evben folyo áron _ W, Num—_

(százalék) óron (százalékpont)

Egyesült Államok . 59.0 63.7 ó7,3 —l—8.3 "l'-7.2

Norvégia 59,'l 55.3 52.5 —6,6 -—4,2

Svédország . 44.6 49.3 52.5 —l—7,9 —l—6.1

Dánia . 49.8 58,0 57.7 —l—7,9 —l—3,3

Finnország . . . 44.4 46.7 50,0 —l—5,6 —l—5,7

Német Szövetségi Köztár-

saság . 42.7 49,9 54.5 —l—11,8 4—6.5

Franciaország . 46,5 51.7 57.1 —l—11,ó —l—2J

Ausztria . 44,5 48.5 53.4 4—89 —l—1,2

Belgium . 52,6 58.6 66,8 —l—14,2 —l—6,6

Anglia 46.9 54,9 54,5 —l—7,6 -1.2

Olaszorszag 48.9 52,3 56.2 —l—7,3 —l—1,8

Spanyolország . 42.0 47,8 54.ó —l—12,6 —l—2.9

Görögország 33.3 45.1 46.8 -—l—13 4—59

Átlag 48,0 52,4 55,7 $7.7 —[—3,4

A termelésben a szolgáltatások aránya 55,7 százalékra. 7.7 százalékponttal nö-

vekedett 20 év alatt. Volumenben számolva (összehasonlító áron) a növekedés csak fele ekkora volt (3,4 százalékpont). mivel a szolgáltatások órai gyorsabban nőttek.

1152 SIMÁN MIKLÓS

mint amekkora a GDP áremelkedése volt. Norvégia kivételével (ahol csökkent 6.6

százalékponttal) minden országban nőtt a szolgáltatások aránya. Az aránynöve—

kedés ötéves periódusonként egyenletes volt. aránycsökkenés csak elvétve fordult elő. Leggyorsabb volt az aránynövekedés Belgiumban, Spanyolországban. a Né- met Szövetségi Köztársaságban és Franciaországban. (Összehasonlító árakon az

Egyesült Államokban, Belgiumban és a Német Szövetségi Köztársaságban nőtt leg-

inkább az arány.)

Az időszak végén az Egyesült Államokban és Belgiumban a szolgáltatások több mint kétharmados arányt képviselnek, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatások mérete kétszer akkora, mint az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság együttvéve. Viszony-

lag alacsony a szolgáltatások aránya Görögországban (46.8%) és Finnországban (50%). A többi kilenc országban a szolgáltatások aránya 52 és 58 százalék kö—

zött van.

Az egyes szolgáltatási ágak arányát vizsgálva a termelésben a pénzügyi, in- gatlanforgalmi, üzleti, valamint a kormányzati szolgáltatások aránya a legmaga- sabb. de csak kevéssel marad el attól a kereskedelem. vendéglátás aránya (13-

14%). Arányváltozásuk azonban eltérő: míg az előbbi két ág aránya az időszak folyamán dinamikusan növekedett, addig az utóbbié csökkent. A másik két ág. a szállítás, hírközlés aránya csökkent, a kommunális, szociális és személyi szolgálta—

tásoké viszont emelkedett.

24. tábla

A szolgáltatási ágak átlagos aránya a termelésben

1965. l 1975. ___l 1984.

Szolgáltatási ág

évben (százalék)

l

Kereskedelem. vendéglátás l 14, 6 l 13, 7 l 13,3

Szállítás, hírközlés l 7 1 6.8 6.6

Pénzügyi, ingatlanforgalmi, üzle— %

ti szolgáltatások. . ! 10. 3 12. 3 13.9

Kommunális, szociális. személyi

szolgáltatások .! 6.2 6 9 13.9

Kormányzati szolgáltatások 9.8 12, 7 7.8

Szolgáltatások összesen

48,0 * 52,4

? 55.5

A kereskedelem. vendéglátás —- melyben 80—90 százalékos arányával megha—

tározó a kereskedelem (ez alól csak néhány nagy vendégfogadó ország. például Ausztria. Spanyolország kivétel) —— aránya az országok többségében csökken. Ezzel szemben az Egyesült Államokban. Belgiumban és Görögországban inkább stagná-

lást, Spanyolországban pedig aránynövekedést tapasztalhatunk.

A szállítás, hírközlés aránya az ágazatban az országok többségében két-

harmad—egyharmad. de például az Egyesült Államokban 56—44 százalék. A két ága-

zat együttes arányának csökkenésén belül szinte minden országban nő a hírközlés aránya. és csökken a szállításé. Ám egyes országokban az együttes arány sem csök—

ken (például az Egyesült Államokban), sőt néhány országban — a kevésbé fejlet—

tekben — még nő is (Belgiumban, Olaszországban, Spanyolországban, Görögor- szágban). A legtöbb országban összehasonlító áron számítva is átlagosan nő a szállítás, hírközlés ág aránya.

A pénzügyi, ingatlanforgalmi, üzleti szolgáltatások aránya — Görögország ki- vételével — minden országban nő. Az ágon belül a legnagyobb az ingatlanforgal—

mi szolgáltatások aránya, mintegy 50 százalékos. A pénzügyi szolgáltatások (a biztosítási szolgóltatósokkal együtt) az ágazaton belül negyedrészt képviselnek (természetesen országok között nagy szóródóssal), és hasonló nagyságú az üzleti szolgáltatások aránya is.

A kommunális, szociális és személyi szolgaltatasok aránya lassan növekszik.

(Összehasonlító óron számítva inkabb stagnálósról beszélhetünk.) Tapasztalható

jelentősebb arónynövekedés is (Német Szövetségi Köztársaság. Belgium, Anglia), de

stagnálás is főleg a kisebb országokban (Norvégia, Dánia. Finnország. Ausztria).

Ez a csoport igen heterogén, nagyon különböző ógakat tartalmaz: viszonylag je—

lentősebb súlyt képviselnek a személyi szolgáltatások (mintegy negyedét az ágnak), a kulturalis szolgaltatasok (körülbelül hatodrész), a többi megoszlik a kommuná-

lis (például tisztaság, hulladékgyűjtés) és a közegészségügyi, oktatási, szociális stb.

szolgaltatasok között.

A kormányzati szolgáltatások —- melyek között a közigazgatási és védelmi szol—

góltatósokon kivül a fentiek közül is szerepelnek azok. amelyeket kormányzati szer- vek végeznek —- aránya egyenletesen növekszik kivétel nélkül minden országban.

Leggyorsabban -— a közismert gazdasagpolitika következtében — Svédországban és Dániában. legkevésbé nőtt az arányuk az Egyesült Államokban.

A foglalkoztatottak szamanak alakulását vizsgálva, a szolgáltatások területén 1975—1984-ben a termeléshez hasonlóan minden országban tartósan növekedett arányuk. A növekedés minden országban nagyobb volt, mint 5 százalékpont, csak

az Egyesült Államokban volt ennél kisebb (3.3 százalékpont).

25. tábla Szolgáltatások aránya az erőforrásokban

______H !

Af Ilk - Az összes I:;mhózásból Eltérés füge:?!

1964—1965 összes

,..._M_,_— ————— és [ számából az Eltérés

Ország 1964- 1971— 1961— 1981—1984 --- " (százalék-

1965. 1975. 1984. között ; 1975. ! 1985. pont)

; ——*—w————————————————A (százalék- ————-——f—M-———————

; években (százalék) pont) ' (szél;/352"

Egyesült Államok . . . 78,5 78,5 79,0 $0.5 67,6 70,9 4—3.3

Norvégia. . . . . . . . . 64,6 642: 55,3 -—9.3 56.1 (33.11 -l—7.3

Svédország . . . 672 533 64,0 —3,2 59,3 66,5 —l—7,2

Dánia . . . . . . . . . . 60,0 66.l —l—6.1

Finnország . . . 6413 6117 6627 —l—2,4 49,7 55,5 —l—5.8 Német Szövetségi Köztársaság . 66.8 71,4 73.4 —l—6.6 48,0 52.9 ,—l—4.9 Franciaország . . . 63.11 64,9 69,5 —l—6,1 53,0 60,7 _t.7_7 Belgium . . . 63,8 atm 71,o 4—6,2 57.8 67.3 4—9.5 Anglia. . . 57,6 65.1 64,ó —H,0 58,3 65,7 —l—7.4

Olaszország . . . . . . . . 66,6 62,6 67,3 'l—O.7 47,1 55,5 *l"3.4

Spanyolország . . . 40,1 48,9 4—8.8

Görögország . . . 76.7 75,0 ó7.9 ——8.8

Átlagosan . . . 67,0

67,0 67,9 —l—0,9

53,6 60,5 —l—6,9 A foglalkoztatottak számában legmagasabb a kormányzati szolgaltatasok aró—

nya, és csak kevéssel marad el attól a kereskedelem, vendéglátósé (22—17%). A másik három óg aránya ennél jóval kisebb. A létszámarányok az úgynevezett ter- melési szolgáltatások (kereskedelem, szóllítós, hírközlés) területén az elmúlt évti—

zedben stagnáltak, mig a többi ágazatban némileg, illetőleg dinamikusan (kor- mányzati szolgáltatások) emelkedtek.

5 Statisztikai Szemle