A munkaidő kihasználása az európai szocialista országokban

A MUNKAIDÓ KlHASZNÁLÁSA

AZ EURÓPAI SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN

FREY MÁRIA

A szocialista országokban régóta gondot okoz a munkaidő nem megfelelő

kihasználása. A veszteségek méreteit a 10—20 évvel ezelőtt közzétett statisztikai elemzések. kutatási jelentések pontosan akkorára becsülik, mint a maiak. és a

kiváltó okokról sem lehet sok újat mondani. A probléma megoldására visszatérő

kampányok szerveződnek gyakorlati eredmény nélkül. Miből is tevődnek össze a munkaidő- kiesések? Milyen tényezők idézik elő létrejöttüket? Ezt kell tisztáznunk.

hogy a kudarc okát megértsük.

A munkaidőalap felhasználásának vizsgálatánál a munkarend szerint telje- síthető munkanapokból kell kiindulni, ami a naptári napok pihenő— és szabad—.

továbbá fizetett ünnepnapokkal csökkentett számát jelenti. Az esetek hogy rá'—

szében ez egybeesik a törvényes munkanapokkal. Ezzel azonban mégcsak a mun—

karend szerinti névleges munkaidőalapig jutottunk el. amely magában foglalja a fizetett rendes szabadságokat és a tanulmányi szabadságokat is. Amennyiben az előbbit olyan szükséges .,ráforditásként" ismerjük el, amely nélkül nincs-rege-

nerálódás. az utóbbit pedig a munkaképesség ..karbantartásának" és megújítá-

sának nélkülözhetetlen feltételeként vesszük számításba. ezeket is ki kell emel- nünk a munkarend szerint teljesíthető munkaidőalapból.

A munkanapok ily módon csökkentett számát kettős veszteség terheli: az

egész napos hiányzás és a törtnapi távollét.

Az egész napos hiányzások -— a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága 1972.

évi ajánlásának megfelelően ((1) 59 old.) — így csoportosíthatók:

— betegség, baleset és a gyermekápolási táppénz igénybevétele miatti mulasztási

— fizetett egész napos hiányzás (állampolgári kötelezettségek teljesítése esetén, fegy—

veres testületek és intézményeik működésével összefüggő okok miatt. politikai, mozgalmi.

gazdasági tanfolyamokon való részvétel. a különféle szolgáltató vállalatok egyműszakos üzemeltetése miatt vagy kötelező orvosi vizsgálat. felülvizsgálat. véradás stb. céljából);

— engedélyezett, de nem fizetett egész napos hiányzás (családi kötelezettségek tel- jesítésével. házasságkötéssel, temetéssel stb. összefüggésben, továbbá fizetés nélküli sza- badság igénybevétele esetén);

— igazolatlan hiányzás (fegyelemsértés):

- egyéb egész napos munkaidő-kiesés (váratlan üzemszünet. állásidő. súlyos műszaki hibák, anyag- és energiaellátási korlátozások, elemi csapás miatt).

Törtnapi távollétek következnek be a munkaidő késedelmes megkezdésekor.

a munkaidő végénél korábbi távozáskor és a munkaidő megszakításakor. Ennek

okai ugyanazok lehetnek, amelyeket az egész napos hiányzás kapcsán már fel—

soroltam.

FREY: A MUNKAlDÓ KlHASZNÁLÁSA 175

' A veszteségeknek azonban a fentieknél jóval nagyobb köre adódik abból,

hogy a munkavállalók —— legalább papiron -— megjelennek a munkahelyükön, és folyamatosan ott is maradnak, de - saját hibájukból vagy önhibájukon kívül —

nem dolgoznak. A munkahelyen kihasználatlanul eltöltött időt (: műszakon belüli veszteségidőkkel szokás mérni.

Az említett munkaidő-kieséseket kisebb—nagyobb mértékben a túlmunka el- lensúlyozza. Ez a munkarenden kívül teljesitett munkaidőt foglalja magában. A dolgozók munkarend szerint teljesíthető és a munkarenden kivül teljesitett mim—

kaideje a maximális munkaidőalapban összegeződik.

A hiányzások és a műszakon belüli veszteségidők számbavételére nem egy- formák (: lehetőségek. Míg az egész napos hiányzások adatai — többé vagy ke-

vésbé összehasonlitható formában — sok országban szerepelnek a munkaidő-

mérlegekben, a törtnapi munkaidő-kiesésekről nem készül országos felmérés. Leg- feljebb időszakos reprezentatív vizsgálatok szolgálnak támpontként méreteinek megbecsüléséhez. Még gyakoribb, hogy ezeket a műszakon belüli veszteségekkel együtt veszik számba azok a vállalati kutatások. amelyek a nyilvántartások mögött

rejlő valóság megismerését célozzák. A legtöbb ilyen munka a Szovjetunióban

készült. Viszonylag sok és kellően részletezett ismeret áll rendelkezésre Csehszlo—

vákiáról, Lengyelországról és Magyarországról is. Bulgáriáról. Romániáról és a Német Demokratikus Köztársaságról nem sikerült az említett országokéhoz ha-

sonló bőséges információhoz jutni. Ez, sajnálatos módon, a nemzetközi összeha—

sonlitás lehetőségeit is korlátozta. '

A MUNKAlDÖ-KIESÉS NAGYSÁGA ÉS ÖSSZETEVÖI

A nyilvánosságra hozott statisztikai adatokat, elemzéseket és kutatási jelenté- seket felhasználva ebben a tanulmányban arra a kérdésre kerestem választ, hogy az egyes szocialista országokban mennyivel és miért dolgoznak kevesebbet a mun- kavállalók, mint a munkarend szerint teljesíthető munkaidő. A vizsgálatot kény- telen voltam az iparra és azon belül is a munkások (1975-től fizikai foglalkozá- súak) körére szűkíteni, mivel csak erről (: csoportról állt rendelkezésre elegendő

információ.

Egész napos hiányzás

A szocialista országokban az egész napos munkaidő—kiesések nagyjából egy- havi munkanapot tesznek ki. Ennek alsó határán Magyarország. Csehszlovákia és a Szovjetunió helyezkedik el 20 körüli munkanappal, felső határán pedig Len—

gyelország, 28 munkanappal. Ellentmondásos helyzetről tájékoztatnak a Német

Demokratikus Köztársaság adatai, amelyek közül az egyik (1973. évre vonatkozó információ) 28—38 napi munkaidő-veszteségről szól (2), a másik (1981. évi) pedig már csak 20-ról (GS) 94. old.). A csökkenés okát a betegség miatti mulasztás je-

lentős vísszaesésével magyarázzák. Ennek a tényezőnek valóban meghatározó szerepe van a hiányzások alakulásában, mivel az egész napos mulasztások 70—80 százaléka pontosan emiatt áll elő. (Lásd az 1. táblát.) Ha azonban a 2. táblára pillantunk. megyőződhetünk arról, hogy ez nem kizárólag a szocialista országok sajátja. A tőkés — főleg a nyugat-európai — államokban ugyancsak hasonló a

helyzet.

, Betegség. baleset és gyermekápolás miatt a dolgozók a Szovjetunióban át—

lagosan 15, Csehszlovákiában 15,6, Magyarországon 16,7, Lengyelországban pe—

176 FREY MARIA dig 20.6 napot maradnak távol évente a munkahelyükről. Általánosan—érvényes normákkal aligha lehet megitélni, hogy ez sok-e. vagy kevés. Annyi bizonyos. hogy a rekord magasságú lengyel adatok összefüggésben vannak a balesetek aggasztó méreteivel. Csupán 1975 és 1982 között 62 százalékkal emelkedett a számuk, amit

fontossági sorrendben a következő tényezők idéztek elő: az előírások megszeg-ése (67.40/0). a munkahelyek szabálytalan kialakítása (10.50/0). műszaki-termelési be—

rendezések elavult állapota (7.60/0). hibás munkaszervezés (6.2%). a felügyelet

hiánya (4.30/0). egyéni védőfelszerelés hiánya. illetve rossz minősége (2.40/g),_10 munkavédelmi oktatás elmaradása (1,5%). és az alkoholizmus (0.10/0) (4). ' ; '

1. tábla

Az egy ipari munkásra iutó egész napos hiányzósok száma és összetétele

A hiányzás miatt kiesett munkanapok ,

meg- meg- ; meg- , "ln?

oszlá— oszlá- oszlá- oszló-e

_ , száma se száma se száma sa száma 90

A hlónYms oka (száza— (száza- (száza— (szóza-

lék) lék) lék) lék)

Csehszlovákia Lengyelország Magyarország Szovjetunió

(1985) (1983) (1985) (1980)

Betegség. baleset. gyermekápo-

lás miatti hiányzás . . . . 15,6 71.20 20.6 74.70 16.70 76.10 15,0 75.00 Fizetett egész napos távollét . . 4.4 20.10 6,8 23.20 2,47 11.50 2.3 11.50 Engedélyezett, de nem fizetett

távollét . . . 1.9 8.70 . . 1,60 750 2.2 11.00

lgazolatlan hiányzás . . . . . . . 0.6 [ 2.10 om 290 0.5 2.50

Egész napos hiányzás V

összesen 21,9 100,00 28,0 100,00 21.38 100,00 20,0 100,00

!

Forrás: a pozsonyi Társadalomfeilődési és Munkaügyi Kutatóintézet információi és (4). (S), (§).Á Megiegyzés. Az adatokban elkerülhetetlenül visszatükröződnek a statisztikai számbavétel módszerei- nek eltérései is. A magyar statisztikai gyakorlatban például a három hónapnál hosszabb ideig (igazoltan) távol levő dolgozókat törlik a statisztikai állományból (ha előre tudható, hogy milyen hosszan hiányoznak majd. akkor már távolmaradásuk első napján). Emiatt —- főleg a betegség és az engedélyezett távollét esetében -— nálunk technikai okból ls kevesebb lehet a hiányzúsok száma. Csak a Társadalombtttosítási Főigazgatóság tóppénzstatisztikái alapján lenne megítélhető — részlegesen — az említett torzítás mérete.

Erdemes felhivni a figyelmet arra is. hogy a szülő nőket és a .,kiskatonákat" mindegyik szocialista or- szágban kiveszik a statisztikai állományból.

A 2. tábla 4. oszlopa szerint a betegség miatti hiányzások fajlagos mutatói a tőkés államokban elég tág intervallumban szóródnak ahhoz. hogy ebbe a szoci- alista országok adatai is mind beleférjenek. Hiszen még a legmagasabb munka—

napkiesés-értéket felmutató Lengyelország is jobb helyzetben van e tekintetben.

minta nála jóval gazdagabb Svédország. Ennek okai azonban a svéd betegség- és balesetbiztosítás páratlanul nagyvonalú juttatási rendszerében (aminek .,árnyol- daláról", a .,kényelmetlenül" nagy adókról persze ritkábban esik szó). továbbá _a szülői szabadság egyedülálló intézményében keresendők.1 Ezzel szemben például

az Egyesült Államokban. ahol a munkaidő-kiesés egyike a legalacsonyabbaknak

a világon, a táppénzes napok rendkívül kedvező alakulása is arra vezethető visz-

szo. hogy itt nem épült ki a nyugat—európai országokhoz hasonló, általánosan kö-

telező érvényű betegségbiztosítási rendszer.

* 1919. január 1 óta a szülő — az apa vagy az anya — 18 havi szülői szabadságra jogosult minden ormok után. Ezt a gyermek 8 éves koráig tetszés szerinti beosztásban veheti igénybe. A szülést követő eső 9 hónapban pedig fizetés nélküli szabadságra jogosult. A gyermek születése alkalmából az apa

10 nap fizetett szabadságra tarthat Igényt.

5 Statisztikai Szemle

Azegyiparimunkavállalórajutóteljesíthetőmunkaórákszámaésamunkaidő-kiesések,1981

2.tábla AMunkaidő-kiesés"Ateljesített munkarend ,szerint Or"09teljesíthető munkaórákmunka- száma'órában^ö

sszesenarányaa teljes munkaidőn munka-belül napban

betegség miatt százalék

beteg gyermek gondozása miatt (munkanap) évesheti munkaórákmunkaórák

Munkaidő- kihasználás (százalék) EgyesültÁllamok***...'*190463 Franciaország...182413,9 Hollandia...1832174 Japán...213335 NémetSzövetségiKöztársasó...1768145 Olaszország...1776171 Svédország...1800243

' 7 , 9 1 7 , 4 2 1 . 8 4 . 4 1 8 , 1 2 1 . A 3 0 , 4

3.3 7,6 9.5 1.6 8.2 9,6 13,5

6 6 7 0 - 7 5 8 5 5 1 8 0 7 3 7 2

5.2 12,2—13,0 18.5 2.2 MA 15.6 21.9

1841 1685 1658 2098 1623 1605 1557

35,4 32,4 31.9 40.3 31,2 309 29,9

96.7 92,4 90,5 98.4 .91.8 it'—6.5 90.4 'Fizetettünnepnapokésszabadságnapoknélkül.Azadatokateljesmunkaidősmunkavállalókravonatkoznak,deazoktúlóróbanteljesítettmunka— idejétnemveszikfigyelembe. "Amunkaidő-kiesésekabetegség.baleset,gyógykezelés,rendiuvu igazolatlanhiányzósokatfoglaljákmagukban.

lifizetettésfizetésnélküliszabadságmiattiengedélyezetttávolléteket.továbbáaz "'Atöbbiországtóleltérőenezekazadatokaziparmellettaszolgáltatásiszféráraiskiterjednek. Forrás:(7)17.old.

A MUNKAIDÓ KiHASZNÁLASA

1 77

173 , FREY MÁRIA

Az egész napos hiányzásoknak a betegállományon túl fennmaradó része nagyjából fele-fele arányban tevődik össze fizetett és fizetés nélküli távollétekből.

Az előbbiek a munkavégzés alóli felmentések már korábban tárgyalt sokszínű jogcímeinek a következményei: állampolgári kötelezettségek, társadalmi megbi-

zások, a továbbképzésből adódó feladatok stb. teljesítésével függnek össze. .log—

szabályok ugyan már minden országban többször is előírták (például a Szovjet-

unióban először 1931-ben). hogy az emlitett elfoglaltságokat lehetőség szerint a munkaidőn kívül kell megszervezni. azok rendre visszakerülnek a munkaidő ke- retei közé. Emiatt egy munkás évente átlagosan 2—3, sőt Csehszlovákiában négy

és fél napot tölt távol a munkahelyétől. Noha nem áll szándékomban ezt a milli- ókra rugó munkanapveszteséget bagatellizálni. mégis megemlitem. hogy a svéd munkajog is legalább 16 törvényes, illetve tarifaszerződésben rögzített jogcímet

ismer el. amely fizetés ellenében kötelezi a munkáltatót a dolgozó munkavégzés alóli felmentésére. beleértve a szakszervezeti továbbképzésen való részvételt is.

mégsem jut eszébe senkinek. hogy a svéd gazdaságot a munkaidő elpazarolásá—

val vádolja. Talán azért. mert a fennmaradó hányad ott valóban racionálisan hasznosul, és nem terhelik a munkaidőt azok a hiánygozdaság működési zavarai-

val összefüggő állásidők, amelyek ugyancsak a fizetett és engedélyezett hiány- zások között szerepelnek a nyilvántartásokban. Az adatok sajnos nem teszik le- hetővé, hogy az állásidők nagyságát elkülönítve is kimutassam. Az ebből adódó

veszteségeket ugyanis a források gyakran az engedélyezett. de nem fizetett vagy

az igazolatlan hiányzásokkal együtt közlik.

A szovjet szerzők ((4). (S)) rámutatnak arra. hogy a' fizetés nélküli szabad—

ságot2 sokszor maguk a vezetők ajánlják fel a dolgozóknak. mert a termelés

ütemtelensége miatt nem tudnak folyamatosan munkát biztosítani számukra. kü-

lönösen a hónap első dekádjában. Ez a gyakorlat főleg a szerelőüzemekben ter—

jedt el. ahol nem ritka. hogy a késztermékek mindössze 1 százalékát bocsátják ki

a hónap első dekádjában. 19 százalékát a másodikban és 80 százalékát a harma—

dikban. De miután erre általában a munkavállalók írásos kérelme nélkül kerül sor. az emiatt kieső munkanapok meg sem jelennek a statisztikában. A hivata-

losan engedélyezett fizetés nélküli szabadság okaival kapcsolatban ugyancsak

érdekes adatokat közöltek. a belorussziai Boriszovból. Egy 1065 személyre kiter—

jedő vizsgálatban a megkérdezettek távolmaradásukat az alábbiakkal magyaráz- ták: nem jött a jármű. amivel a munkahelyre utazhattak volna (MU/o). munka melletti tanuláshoz vették igénybe a szabadságot (16%). illetve kimentek a telek—

re (9.20/0) (8)-

Az egész napos munkaidő-kiesések között - legalábbis a statisztikák szerint —

az igazolatlan hiányzások száma és aránya a legkisebb. Ez azoknak a munkálta-

tóknak ..köszönhető", akik az adatok megszépitésében. dolgozóik megtartása

miatt pedig a ,.lógás" utólagos igazolásában vagy fizetés nélküli szabadságként való elszámolásában érdekeltek (6). Az igazolatlan mulasztás rendkívül alacsony mutatói mindenesetre általánossá tették azt a gyakorlatot. hogy —-— a nagyobb ha- tás kedvéért — az ilyen jellegű munkaidő-veszteségeket a kiesett munkaidőben előállítható termékek mennyiségében vagy létszámban fejezik ki a szakértők.

A Német Demokratikus Köztársaságban kimutatták, hogy 1981-ben 15000 termelőmunkás munkaideje ment veszendőbe az iparban az igazolatlan mulasz- tók által okozott várakozási és állásidő következtében (2). Magyarországon

! A kisgyermekes anyák a fizetett szülési szabadság lejártát követően valamennyi szocialista or- szágban rövidebb-hosszabb ideig (1—2.5 évig) tartó gyermekgondozási szabadságot kaphatnak. amely ugyancsak fizetés nélküli szabadságnak minősül.

A MUNKAlDÓ KlHASZNALASA 179

ugyanezt 1979-re vonatkozóan 11 000 főre becsülték (9). Lengyelországban pedig megállapították. hogy az igazolatlan hiányzások miatt 1988-ban értékben annyi termeléskiesés keletkezett. amennyit az elektronikai ipar avagy a fa— és papír egy

hónap alatt együttesen előállít, illetve ami a precíziós ipar egész évi termelésének

egyharmadával ér fel (3).

Az egész napos munkaidő-kiesések eddig tárgyalt típusai összesített formá—

ban a hiányzásoknak a teljesíthető munkanapokhoz viszonyított arányában fejez- hetők ki. E mutató alapján az ipar munkarend szerint ledolgozható munkanapjai—

ból Csehszlovákiában 1985-ben 8.9, Lengyelországban 1983-ban 10,4, Magyar- országon 1985-ben 9.2. a Német Demokratikus Köztársaságban 1981-ben 8.1, a Szovjetunióban pedig 1980—ban 9 százalék ment veszendőbe az egész napos mu- lasztások miatt.

Ha ezen országok adatait összehasonlítjuk a fejlett tőkés országokéval. meg- lepő módon azt tapasztaljuk, hogy — a szélsőséges értékektől eltekintve — nagy- fokú hasonlóság mutatható ki a közép-kelet -európai szocialista és a nyugat-

európai kapitalista államok között. Arról, hogy Svédország és az Egyesült Államok miért ,.lóg ki" ebből a sorból. már korábban említést tettem. A japán dolgozók fel-

tűnően alacsony hiányzása azonban még magyarázatra szorul. Közismert, hogy a japán munkavállalókra a ,.saját" vállalatokkal való nagyfokú azonosulás jel- lemző, amihez az is hozzátartozik, hogy tartózkodnak minden olyan cselekedettől,

amellyel kárt okoznának a munkáltatójuknak. llyen tettnek minősül a munkából

való távolmaradás is. Ezt elkerülendő, még betegség esetén is többnyire csak a fizetett szabadságuk terhére hiányoznak. A japán dolgozók egynegyede a fizetett szabadságnapokból 90 százaléknál többet, további egynegyede ennek csak mint- egy 50—90 százalékára. 15 százaléka pedig 30—50 százalékára tart igényt, és 35

százalékuk még a szabadság egyharmadával sem él ((7) 212. old.).

Meg kell azonban jegyezni. hogy az önmegtartóztatás és a fegyelem ,,japán csodája" csak a nagyvállalatok dolgozóira jellemző. és rájuk is mind kevésbé.

A vállalattal való azonosulás pedig nem kis részben annak köszönhető. hogy a szociális gondoskodás állami intézménye szűkebb körű. és alacsonyabb színvo—

nalú ellátást biztosít. mint a nyugat-európai tőkés államokban.

.Jó tehát, ha a méltán követendőnek tartott japán példa gyakori említésekor

azzal is tisztában vagyunk, hogy az európai társadalomfejlődés áramlatában en- nek ,.árát" - a hosszú munkaidőt, a magas munkamorált, a szabadság igénybe- vételéről való önkéntes lemondást stb. — nemcsak a munkavállalók erőfölényével jellemezhető szocialista, hanem a fordított helyzetben levő tőkés munkaerőpia- con sem igen lehet ma már elfogadtatni a dolgozókkal. '

S ha a rekord magasságú svéd munkanap—kiesések kapcsán meg is győ-

zödhettünk arról. hogy a munkaidőalap védelme önmagában még kevés a haté-

kony gazdálkodáshoz, nélkülözhetetlen, hogy ezt az eszközt is mozgósítsuk felté- teleinek a megteremtéséhez. Tanulságos bizonyítékul szolgál e szándék eredmén nyességére a magyar és a csehszlovák munkaidőmérleg vonatkozó adatainak té-

teles összevetése.

A 3. táblából kitűnik. hogy Csehszlovákiában -— az éves munkanapok stabilizálására irányuló intézkedések következtében — 1985-ben szinte ugyanany—

nyi volt a munkarend szerint teljesíthető munkaidő, mint 1980—ban. Az eleve ke—

vesebb számú fizetett ünnep miatt, és annak eredményeként. hogy ott az 1968—

ban bevezetett ötnapos munkahéttel egyidejűleg előírták a szabad szombatok

egyrészének — központilag munkanappá nyilvánított szombatokon való '— ledol—

gozásót. Csehszlovákiában 1980-ban csupán öttel volt kevesebb a munkanapok

5.

180 FREY MÁRIA

szóma, mint Magyaroszágon, annak ellenére. hogy akkor nálunk még csak min-

den második hétre esett szabad szombat. ;

3. tábla

A szocialista iparban dolgozó munkások munkaidőme'rlege

Az egy főre jutó napok száma

, M — C h i - M *- C h !—

Megnevem oríflg'án váíiááaon orifááán váíaááfn

1980-ban 1965-ben

Munkorend szerinti névleges munkaidőalop . . 5269,ó7 264,80 253,62 26390 Fizetett rendes és tanulmányi szabadság . . . 19.17 16.90 20.99 17.50 Munkarend szerint teljesíthető munkaidőalap . . 250,50 247,9O 232,63 246,40 Egész napos munkaidő—kiesések . . . 22.70 21,60 21.38 21,90

ből:

betegség, baleset miatt . . . 18.30 15.40 16.70 15.60

fizetett egész napos távollét . . . . 2,32 4,30 2.47 4.40

engedélyezett, de nem fizetett egész napos

távollét. . . . . . . . . . . . .. 1.44 ; 190 1,60 3190

igazolatlan egész napos távollét . . . 0.64 ' 0,61 ' Munkarendben teljesitett munkanap összesen . . 227,80 226,30 21126 22450 Munkarendben teljesitett munkanapok a teljesít-

hető munkaidőalap százalékában . . . 90,90 91.30 90.80 91,10 Egy főre jutó teljesített órák éves száma . . . . 1931.00 1939,00 1805,00* 1920.00 Ebből túlóra . . . . . . . . . . . . . 57.90 112.00 56.00" 100.00 A túlórák aránya a ledolgozott éves órák számá-

hoz viszonyítva . . . . . . . . . . . . 3.00 5.80 3.10 520

Forrás: a pozsonyi Munkaügyi és Társadalomfellődési Kutatóintézet közlése; Statisztikai Évkönyv.

1980, 1985. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 1981.. 1966.

' Lásd: (9) 25. old.

" Ha a vállalati gazdasági munkaközösségben teljesitett órákat is hozzáadnánk o túlórák szó- móhoz, az adat egy főre vetítve 110 órára emelkedne, és aránya a ledolgozott éves munkaórákhoz vi- szonyitva 6.1 százalékot érne el.

Időközben hazánkban is általánossá vált az ötnapos munkahét. Mivel ez nem párosult az északi szomszédainkhoz hasonló intézkedéssel, így 1985-re 16-to'l

csökkent a munkanapok 1980. évi száma. és 10 nappal lett kevesebb. mint Cseh-

szlovákiában. A szabad szombatok egy részének .,ledolgoztatása" hazánkban

nem örvendett volna nagy népszerűségnek, és rontotta volna a munkaidő—csök—

kentés kedvező egyéni fogadtatásának az esélyeit, holott az ötnapos munkahét bevezetésének egyik legfontosabb célja ennek az ellenkezője volt. Azt sem sza- bad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar munkások fele falun él, és közülük

sokkal többen vesznek részt a második gazdaságban, mint csehszlovák kollégáik

köréből. Emiatt a szabad idő növelésében való érdekeltség nálunk — anyagi okok—

nál fogva -— valószínűleg sokkal intenzívebb, mint Csehszlovákiában. Északi

szomszédaink intézkedésének átvétele következésképpen hazánkban bizonyára

nagy ellenállásba ütközött volna. S ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy ott az

egy főre jutó átlagos szabadságnapok száma is kisebb (3.5 nappal), mint nálunk,

a különbség 14 napra nő. Ótnapos munkahét mellett ez annyit jelent. hogy a csehszlovák munkások évente átlagosan közel három héttel többet dolgoznak, mint magyar kollégáik. Nyilván ennek is szerepe van abban, hogy az eleve fej- lettebb csehszlovák gazdaság relatív teljesítőképessége :: nyolcvanas években ke- vésbé romlott, mint hazánké.

A MUNKAIDO KIHASZNALASA 181

A törtnapi munkaidő-kiesések és a műszakon belüli veszteségidő

A törtnapi hiányzások közül azokat a fizetett és engedélyezett. engedélye- zett. de nem fizetett, valamint igazolatlan mulasztásokat, amelyek megjelennek a

vállalati nyilvántartásokban, kénytelen vagyok azokkal a munkaidő-veszteségek- kel együtt tárgyalni, amikor papíron ugyan jelenlevőként tartják nyilván a dolga-

zókat, de különböző okoknál fogva azok mégsem munkával töltik el az egész mun—

kanapot.

Ennek az az oka, hogy a törtnapi hiányzásokról nem készül rendszeres sta—

tisztikai adatgyűjtés. mivel az ehhez szükséges bizonylati feltételek megteremtése jelentős terheket róna a munkáltatókra. Az adatszolgáltatási kötelezettség hiánya viszont nem is ösztönzi őket arra. hogy a vállalaton belül kialakítsák saját szám- bavételi rendszerüket. ami ugyancsak számos, most nem részletezett tényezővel hozható összefügésbe. A lényeg, hogy a gazdálkodó egységek többségénél nem jegyzik fel a törtnapi munkaidő—veszteséget. Ám. ahol van is ilyen nyilvántartás.

ott sem alkalmas a valóság megismerésére, mert a ténylegesnél kisebbnek mu—

tatja a mulasztásokat. és legfeljebb csak a fizikai dolgozókra terjed ki. A tört- napi munkaidő—kiesések számontartása — ha a munkáltatók ezt valóban jól meg akarnák oldani —— rendkívül nehéz feladat lenne. Sokan rendelkeznek ugyanis például állandó kilépővel (főleg a nem fizikai dolgozók közül), akiknél alig kö- vethető, hogy indokoltan vannak-e távol, vagy sem. Ezért jobbára az ún. munka- nap-felvételek vagy a munkások megkérdezésére épülő kutatások jelentik az egyedüli támpontot a törtnapi munkaidő-veszteségek megközelítéséhez. Ilyen eset—

ben viszont nem tesznek különbséget aközött, hogy az a néhány óra. ami munka nélkül telik el a munkanapból. szerepel—e a vállalati nyilvántartásban, vagy sem.

Szakirodalmi források egybehangzó következtetése az a már közhelynek mi—

nősülő megállapítás. hogy a napi munkaidő 10—20 százaléka kárba vész. V. T. Mi-

senko szerint a szovjet ipari munkások munkaidejük 10—15 százalékát nem dol—

gozzák le (10). Hasonló eredménnyel zárult az Altaj járásbeli Rubcovszk váro—

sában végzett vizsgálat is. amelynek keretében 1980-ban 2291 dolgozót kérdeztek meg arról, hogy mekkorára becsülik a munkaidőn belüli veszteségidőt? A vála- szolók szerint ez az anyagi termelésben 15,4. a nem anyagi termelésben 15.1 szá-

zalékra tehető. S miközben a megkérdezettek így vélekedtek. a város iparválla—

latainól végzett munkanap—fényképezés során ..csak" 7—8 százalék, a vállalati statisztikákban pedig mindössze 0.1 százalékot kitevő veszteségidőnek sikerült a

nyomára bukkanni (5).

Vannak kutatók, akik az előbbieknél is többnek vélik a kieső munkaidő volu—

menét. E. Manevics szerint például a Szovjetunióban a műszakon belüli veszte—

ségidő sok iparvállalatnál eléri a 15—20 százalékot. Hozzáteszi, hogy ,...ha emellett figyelembe vesszük. hogy nagy részüket nem is szerepeltetik a nyilvántar—

tásokban. biztosak lehetünk abban, hogy valóságos méreteik ennél nagyobbak."

(8). Ugyanezt a véleményt képviselik a bolgár szakértők is. Személyes közlésük

szerint a reális adat 40 százalék körüli értéket mutat. Azaz, a bolgár munkások munkaidejüknek csupán a 60 százalékát töltik el munkával.

A hetvenes évek végén még Magyarországon is csak 10—20 százalékra becsül- ték a törtnapi veszteségek miatt kieső idő arányát a Központi Statisztikai Hivatal

szakemberei. Ebből 8 százalékot tulajdonítottak a munkaidő-kedvezményeknek.

A többit a rossz tervezés, pontatlan gyártáselőkészítés, hibás műveletterv, anyag.

rajz, szerszám, szállítóeszköz pillanatnyi hiánya és a munkaidő alatti ,,lógás" idézte elő (9).

182 FREY MARiA A legújabb kutatások szerint a vállalati statisztikákban szereplő törtnapi hiányzások aránya a munkaidőalap egészéhez viszonyitva 1.5—2 százalékra te—

hető, a teljesítettként elszámolt és fizetett munkaidőnek pedig még további 15—20 százaléka megy veszendőbe amiatt. hogy ezalatt nem a munkájukat végzik a dal-

gozók ((11) 83. old.).

Csehszlovákiában a munkaközi szünet 15 percével csökkentett napi munka-

idő 415 percéből átlagosan 93 percet (18.80/0) töltenek el munka nélkül az ipari

munkások. E megállapítás alapját a 4. tábla adatai képezik, amelyekből igen tanulságos következtetés vonható le. Nevezetesen az, hogy a termelésszervezés típusa és a munkaidő—veszteségek nagysága között rendkívül szoros a kapcsolat.

Amig ugyanis a munka ütemét többé—kevésbé szigorúan meghatáfozó futószalag

mellett csak körülbelül fél óráig engedhetik meg maguknak a munkások. hogy ne dolgozzanak, a munkaütem önálló alakításában nagy szabadságot élvező kar- bantartók esetében ez majdnem két órányi időt jelent.

(.tóbla

A műszakon belüli veszteségídő az ipari munkások körében Csehszlovákiában, 1985

A15 perces

munkaközi szü- Technikai—

netet meghala- szervezési okok Műszakon A termelésszervezés dó, személyes x miatt keletkező belüli

tipusa okok miatt munkaidő—vesz- veszteségidő

bekövetkező teségek (állús- hmm"

munkaidő- idő. perc) ("m)

kiesések

Kötött ritmusú tömegtermelés és szériagyártás 18 15 33

Szabad ritmusú kisszériás termelés, illetve széria— !

gyá—rtás... 26 [25 51

Egyéni termékegységek előállítása (darabgyár-

tás)..., 48 _45 93

Javítás. karbantartás '62 50 112

lpari átlag 45 i48 93

Forrás: (12) 21. old.

Megjegyzés. Az értékelést narmások végezték 314 iparvállalatnál. 1976 és 1978 között.

A Német Demokratikus Köztársaságról e tárgyban számszerű adatokat nem

találtam. Mivel a napi sajtónak rendre visszatérő témája a munkaidő megsértése.

gyanítható, hogy ott is lehetnek problémák. Közvetve ezt támasztja alá az a vizsgálat is, amelynek keretében az egyik iparvállalat dolgozóit arról faggatták, mi az oka annak. hogy egyes kollégák nem tartják be a munka- és pihenőidőt.

A válaszok előfordulásának gyakoriságát a következő oldalon közölt adatok mu—

tatják. (A megkérdezettek több okot is megjelölhettek.)

A vizsgálat legérdekesebb feladata a munkaidő—veszteségeket előidéző té—

nyezők feltárása volt. Visszapillantva a 4. tábla adataira megállapítható. hogy például Csehszlovákiában a munkaidő nem megfelelő kihasználásában körül—

belül fele-fele arányban játszanak szerepet a személyes jellegű és a dolgozótól független. technikai-szervezési okok. Az utóbbiak túlsúlyát mutatták ki a szovjet

kutatók is, akik szerint a megkérdezettek az összes munkaidő-veszteség egyhar- madát a felületes javítás és karbantartás miatt bekövetkezett gépleállásokra.

valamint a gépek és berendezések elhasználtságára vezették vissza. a többit pedig a rossz anyag- és eszközellátással, a munka— és termelésszervezés, valamint az

A *MUNKAIDÖ KlHASZNALÁSA 133

irányítás gyenge színvonalával, továbbá az egyes termelési láncszemek m'unká-

jának ütemtelenségével magyarázták (5). *

A munkaidő megsértésének okai

a Német Demokratikus Köztársaság egy iparvállalatánál

Avólaszok

A munka— és pihenőidő . -

be nem tartásának okai 933272?

A hiányos felelősségtudat. . . 67,5 A vezetői ellenőrzés gyengeségei . . . 41.0 A rosszul szervezett munka . . . 33,0 A fegyelemsértő kollégák nem ismerik kellően, hogy

egy munkaóra mennyi népgazdasági hasznot hoz 23.0 A pontatlanságot ,.vagányságnak" tartják . . . . 23.0

Hiányzik az anyagi ösztönzés, ami a munkaidő ha—

tékony felhasználásában érdekeltté tenné a dol—

gozókat...21.5 A munkaszervezés színvonalának javítására irányuló

dolgozói javaslatokat a vezetők nem veszik kellő

mértékben figyelembe . . . 21.0 A kollégák elnézika késést . . . 20.35 A munka meghaladja egyes emberek testi és szel-

lemi képeSségeit . . . 14,5

Forrás: (3) 86. old.

Egy 17 moszkvai, illetve Moszkva környéki vállalatra kiterjedő vizsgálatból (13) ugyancsak az derült ki, hogy a személyes jellegű okok szerepe nem meg—

határozó a veszteséget előidéző motívumok összességén belül. Arányuk mind- össze 16,2 százalék volt. szemben az ún. objektív tényezők 83.8 százalékos része-

sedésével. Az utóbbiak összetevőiről és előfordulásuk gyakoriságáról az alábbi

adatok adnak áttekintést. ' '

A munkaidő-veszteségek okai néhány szovjet vállalatnál

Az összesen

Ok százalékában

Az operatív termelés tervezése (hibák a dokumentá—

cióban, a tervek megváltoztatása, a tervek kése- delmes eljuttatása a végrehajtókhoz). . . . . Késedelmes és rossz minőségű a termelés technikai előkészítettsége (a kísérletek elhúzódása, doku-

mentációk késése, hibák (: vózlatokban stb.) . . 15.4 Anyagok. félkésztermékek, alkatrészek, szerszámok

16.7

és segédeszközök hiánya . . . 14,5 A termelőüzemek nem megfelelő minőségű ellátása

a karbantartó és energiaszolgáltató egységek ré-

széről . . . . . . . . . . . . . . . . 129

Nem megfelelő szállítás a műhelyek részére . . . 10.0 Alkatrészek elakadása közbeeső megmunkáló he-

lyeken . . . . . . . . . . . . . . . . 9.3

A késztermék átvételének fennakadásai . . . 5.0 A dolgozók hibájából . . . i 16,2 Összesen 100,0

Forrás: (13) 148. old.

Megjegyzés. Az okok között csak a termelés szervezetlensége miatt bekövetkező munkaidő-veszte- ségek konkrét összetevőit vizsgálták meg a felmérést végző szakemberek. A dolgozók hibájából bekövet—

kező munkaidő—kiesés részletes elemzésével nem foglalkoztak (ezek aránya 16,2 százalék a veszteséget okozó tényezők összességén belül).

184 ' , FREY MARIA

A felmérés adatainak elemzése további figyelemreméltó következtetések le- vonására is módot nyújtott:

— a vállalati irányítás tagjai a munkaidő átlagosan 30 százalékát különböző üléseken és gyűléseken töltik el; az igazgatók ilyen jellegű elfoglaltsága a napi 5 órát is eléri;

- az irányító apparátusban dolgozó közgazdászok, mérnökök és normások (: munka- idő 40—50 százalékát olyan feladatok elvégzésére fordítják, amelyek nem igényelnek felső-

fokú végzettséget: ,

— a művezetők munkaidejének 50—60 százaléka azzal telik el. hogy igyekeznek kikü- szöbölni a termelésben fellépő dezorganizációs jelenségeket.

Az eddigi megállapításokat támasztják alá a magyar tapasztalatok is. Ezek

szerint .,. . . a közvetlen termelőmunkásoknál a munkaidő-veszteség nagyobb részét

a kooperáció, valamint az üzem- és munkaszervezés fogyatékosságai (anyag—.

szerszám-. rendeléshiány stb.) okozzák. A kiszolgáló személyzetnél és különös- képpen a nem fizikai dolgozóknál azonban a mukaidő—veszteségben nagyobb

szerepe van a dolgozók hibájából előálló munkaidő-kiesésnek. Ez azzal is össze- függ, hogy a vezetés és irányítás gyengesége, különösképpen a munkakövetelmé-

nyek hiánya e területeken az átlagnál több lehetőséget ad arra, hogy a dolgozók munkaidejük egy részét ne munkával töltsék el" (11).

A személyes okok miatt bekövetkező törtnapi munkaidő-kiesések a késések- ben, a munkaidő végénél korábbi eltávozásokban és a munkaidő megszakításá- ban érhetők tetten. Ennek okait próbálták feltárni a szovjet szakemberek abban

a longitudinális szociológiai kutatásban. amelynek keretében három éven keresz- tül követték nyomon a Moszkva környéki iparvállalatok munkafegyelmi helyzeté—

ben tapasztalt változásokat (14). A 30000 dolgozóra kiterjedő kérdőíves felmé-

rés adotai szerint a vizsgált években a megkérdezettek 3/4-e—2/3-a távozott el

napközben a munkahelyéről. Túlnyomó többségük ezt -— saját megítélésük szerint -— alapos indokkal tette. Az 5. tábla ad választ arra. hogy milyen célból került sor

a munkaidő megszakítására.

5. tábla

A munkaidő megszakításának okai néhány szovjet vállalatnál

A munkaidő alatt eltávozottak

Az eltávozás mértéke a megkérdezettek százalékában

és oka

1981-ben l 1982—ben 1983-ban

Az összes megkérdezett közül eltávozott . . . . 74 l 69 67 Ebből:

a megkérdezett szempontjából alapos indokkal 71 ! 65 64

nem alapos indokkal . . . 3 ' 4 3

Az eltávozás l

élelmiszerboltba . . . . . . . . . . . 8 [ 9 4

iparcikküzletbe . . . 3 ; 4 2

ebédlőbe . . . 20 § 20 11

takarékpénztárba . . . 3 T 3 2

orvosi rendelőbe, kórházba . . . 75 69 41

rendőrségre, útlevélosztályra . . . 10 i 10 11

óvodába. bölcsődébe . . . 11 11 7

oktatási intézménybe . . . 6 6 3

egyéni fegyelmezetlenség miatt . . . 19 ; 17 12

egyéb okból . . . 4 3 5 2

Forrás: (14) 2. tábla.

Megjegyzés. A megkérdezettek több választ is megielölhettek.

A MUNKAlDÖ KlHASZNÁLÁSA 185

Az információkból kiderül, hogy az egészségügyi intézmények rendelési. a

kereskedelmi és szolgáltató egységek nyitvatartási. valamint a hivatalok félfogadási

idejének a termelővállalatok munkaidejével való egybeesése miatt a dolgozók

kénytelenek magánügyeiket a munkaidő alatt intézni.

Nem véletlen. hogy a kutatók a három év alatt bekövetkezett javulást annak

tulajdonították, hogy a tapasztalatokat felhasználva időközben megváltoztatták a rendőrség. az ingatlankezelő vállalatok. az útlevélosztályok. a jogi tanács- adók, óvodák, üzletek, közétkeztetési intézmények stb. félfogadási. illetve nyitva- tartási rendjét.

Hasonló intézkedésekre került sor a közelmúltban Magyarországon is. ahol az egészségügyi ellátás és egyéb szolgáltatások igénybevétele, valamint a hiva- tali és családi ügyek elintézése ugyancsak tekintélyes mértékben járul hozzá a

dolgozók munkaidő alatti távollétéhez. Az ilyen jellegű munkaidő-kiesések a munkások törtnapi hiányzásainak több mint felét adják. Ezzel szemben a nem fizikai állomány körében részesedésük csak egyharmados. (Lásd a 6. táblát.) Tímár

János (11) ezt a különbséget azzal magyarázza, hogy a nyilvántartások sokkal ..szigorúbbak" a fizikai. mint a szellemi dolgozók esetében. továbbá, hogy az utób—

biak közül sokkal többen rendelkeznek állandó kilépővel.

6. tábla

A törtnapi hiányzósok megoszlása a távollét indokai szerint

'Flzikai ! Szellemi

A hiányzás indoka ""—

dolgozók

Állampolgári kötelezettség (munkásőrség, kato—

naság, népi ellenőrzés stb.) . . . . . . . 14,5 12.45

Társadalmi munka . . . 173 20,4

Oktatás . . . 14.3 33.8

Kötelező orvosi vizsgálat . . . 4.5 1.5

Magánjellegű hivatali ügyintézés (tanács. rendőr—

ség, bíróság) . 10,7 5.6

Egyéb ,.hivatalos" ügyek (OTP, lKV, Posta stb.) 3.7 4.6 Szolgáltatások (szerviz, TUZÉPstb.) . . . . 89 2.7

Orvosi kezelés . . . 8.2 5.1

Családi ügyek . . . 17,9 13,7 Összesen 100,0 100,0

Forrás: (11) 71. old.

Megiegyzés. A két hónap hlányzásának összetétele eléggé hasonló volt. A tábla ezért — a jobb át- tekinthetőség érdekében — a két hónap átlagos struktúráját mutatja be (1985. február és június átlagában).

Azt. hogy a szolgáltatásokban alkalmazott munkaidő—rendszerek nem felelnek meg az átlagos fogyasztói igényeknek. egy csehszlovák kutatással is bizonyítani le- het. Ennek középpontjában a kétműszakos munkával való elégedettség szocio- lógiai vizsgálata állt. amelyből kiderült, hogy a második műszakban sokkal kiseb- bek a személyes okok miatti munkaidő-kiesések, mint az első, a reggeli műszak- ban. A megkérdezettek egybehangzóan azt állították. hogy azokon a munkana—

pokon. amikor délután dolgoznak, jobban el tudják intézni a bevásárlásaikat

((12) 21. old.). Ez arra utal, hogy a magánügyek intézését elősegíti a rugalmas

munkaidő-beosztás, az osztott munkaidő és a részmunkaidős foglalkoztatás kí-

terjesztése. A tapasztalatokból azonban arra is következtetni lehet, hogy a mun- karend korszerűsítése önmagában kevés a törtnapi hiányzások mérsékléséhez.

186 stv MÁRIA Amennyiben a dolgozók minden nehézség nélkül eltávozhatnak munkahelyükről.

abban az esetben is e kényelmesebb megoldást választják, ha a szolgáltató in- tézmények meghosszabbított fogadóideje lehetővé tenné magánügyeik munkaidőn kívüli elintézését.

A szolgáltatásokkal -— elsősorban a kiskereskedelmi ellátással — kapcsolatban

nemcsak az a kérdés, hogy elérhetők—e, hanem az is. hogy mennyi idő alatt és

mihez lehet hozzájutni a munkaidő után? A Német Demokratikus Köztársaság

különböző vállalatainál végzett vizsgálatok során ugyanis azt tapasztalták, hogy

a dolgozók éppen az_ellátás fogyatékosságai miatt járnak munkaidőben vásárolni.

nem pedig azért, mert az esti órákban már zárva vannak az üzletek (9). Csehszlo- vákiában ugyancsak azt állapították meg, hogy az esti órákra még a legalapve- tőbb élelmiszerek is elfogynak. Ezért a munkások -— főleg a nők — azt kérték a ve- zetéstől. hogy ha a munkaidő alatt nem is engedélyezik az eltávozást. legalább szervezzék meg az ún. ,,szatyorba történő bevásárlást" (22). Ez egyben megki- méiné őket a hosszú várakozással és a temérdek bosszúsággal járó sorban állá-

soktól. ami a munkaidő megsértésének fontos személyes motívuma. Ezt bizonyítják a már idézett szovjet felmérés (14) 7. táblában összefoglalt részletes adatai is.

7. tábla

A késések és a munkaidő vége előtti távozás okai néhány szovjet vállalatnál

A későn jövők és a korábban távozók a

megkérdezettek

Ok százalékában

1982—ben 1963-ban

A közlekedési menetrendek nem megfelelő idő—

beosztása . . i34,1 37.9

Zsúfoltság az élelmiszerboltokbán és egyéb ke-

reskedelmi vállalatoknál a munkaidő után . . 26,0 526,6

Egyéni fegyelmezetlenség . . l12,7 12,5

A közétkeztetési vállalatok kedvezőtlen üzemelési

rendje . . . 7.0 8.3

A gyermekintézmények nem megfelelő nyitvatar-

tási ideje . . 3.9 4,1

Az iskolás l"gyerekekkel váló foglalkozás szükséges-

sége... 3.4 3.8

Egyébokok... 2.1 2.6

Forrás: (14) 3. tábla.

Megjegyzés. A megkérdezettek több választ is megjelölhet-tek.

A táblában közölt információk alkalmasak arra, hogy mintegy summázatát

adják a munkahelyek és külső környezetük nem megfelelő alkalmazkodásáből eredő veszteségforrásoknak. Ennek a célnak a felsorolt okok közül egyetlen té- nyező nem tesz eleget, nevezetesen az egyéni fegyelmezetlenség miatti késés,

illetve lógás. A 7. tábla szerint ennek ugyancsak fontos szerepe van a törtnapi

munkaidő—kiesések előidézésében. Ezért tanulságos azoknak a válaszoknak az át- tekintése. amelyekkel a dolgozók arra a kérdésre feleltek. hogy ,,mi történjék azok—

kal a kollégákkal. akik nem tartják be az utasitásokat, gyakran késnek. és ma- gatartásuk megváltoztatásához nem használ a jó szó?" A különböző szankcionálási módszerek hatásosságát értékelő egyéni információk megismerése már csak azért is érdekes lehet, mert ezt a vizsgálatot két országban is elvégezték: a Német De-

A MUNKAIDÓ KIHASZNALASA 187

mokratikus Köztársaságban és a Szovjetunióban. ami módot nyújt a tapaszta- latok összevetésére.

8. tábla

A dolgozók véleménye a fegyelemsértőkkel szembeni eliárás jogosságáról ; egy német demokratikus köztársaságbeli felvétel alapján *

A dolgozók szerint

az eljárás Nem

"— ál l!

Az eljárás módja jogos ljogtalan v duo 6531"

a válaszok megoszlása százalékban

A kollektíva előtti figyelmeztetés . . . 84.0 6.5 9.5 100,0 A prémium csökkentése. . . 80,5 8.0 115 100,0 Megrovás . . . 72.0 14,0 14,0 100,0 Szigorú megrovás . . . 51,5 33,5 15,0 100.0 A konfliktusbizottság előtti felelősségre vonás . . 43.0 39.5 17.5 100.0 Más brigádba való áthelyezés . . . 12.0 73,0 15,0 100,0 Azonnali elbocsátás . . . 12,0 75,0 13.0 100,0

Forrás: (2) 143. old.

Meglegyzés. Egy német demokratikus köztársaságbeli felvétel ..Mi történjék azokkal a dolgozókkal.

akik nem tartják be az utasításokat. késnek. és magatartásuk megváltoztatásúhoz nem használ a jó szó?"

kérdésére adott válaszuk alapján.

9. tábla

A megromlott munkafegyelem javítását célzó eljárások társadalmi elfogadása egy szovietuníóbeli felvétel tapasztalatai alapján

A megkérdezettek aránya.

akik

ÖHÉZÉYYÉlSÉJSiÉ'JÉ a fegyelmi erkölcs: vámot 0557

büntetést látnak jónak (százalék)

igazolatlan távollét. . . . 1981 33.0 25,8 35,0 6.2 100.0

1982 31.0 22.4 40.0 6.6 100.0

1983 35.0 21 .0 41,1 2.9 100.0

Munkahelyen való megjele-

nés részegen . . . 1981 24,0 -25,5 42,0 8.5 100.0

1982 22.0 24.1 43.0 10.9 100.0

1983 24,9 *23,7 45.3 6.1 1000

A kiadott munka visszauta-

sítása. . . 1981 _27,0 '41,7 17,0 14,3 100,0

1982 321,0 402 21,0 17,8 100,0

1983 26,0 402 20,6 13,2 100.0

A vezető utasításának nem

teljesítése. . . 1981 320 35.7 18.8 13.5 100.0

1982 27,0 32.3 22.5 182 1000

1983 26.6 33,8 23.3 16,3 100,0

Forrás: (14) 4. tábla.

Megjegyzés. A megkérdezettek több választ is megjelölhettek.

Mindkét táblából az derül ki, hogy a megkérdezettek ugyan szükségesnek

tartják a szigorú fellépést a lógósokkal. az alkoholistákkal és a munkafegyelem

más megsértőivel szemben. de csak bizonyos korlátok között. Azoknak az eszkö-

188 FREY MÁRIA

zöknek a bevezetését. amelyek az egyének munkahelyi, illetve anyagi biztonságát veszélyeztetnék (elbocsátás. más brigádba való áthelyezés). egyértelműen indo-

kolatlannak tartják.

A szankciók között a dolgozók nagy és növekvő hányada a fegyelmi és anyagi természetű intézkedéseket részesíti előnyben, a morális ,,büntetések" rovására.

A szovjet vizsgálat arra is következtetni enged, hogy a munkavállalók a kiadott munka visszautasításához és a vezetők utasításának nem teljesítéséhez megle- hetősen liberálisan viszonyulnak. A kérdőíveket értékelő kutatók ebben a megíté- lésben a dolgozóknak (: munkaszervezéssel szemben megnyilvánuló elégedetlen- ségét látják kifejeződni. amit egyébként a megkérdezettek nyíltan is megfogal—

maztak akkor. amikor a munkaidő kihasználatlanságának fő okát a munkaszerve- zésben mutatkozó zavarokban jelölték meg. A munkaválialók tehát azért tartják ..bocsánatos bűnnek" az utasítások be nem tartását, mert rossz véleményük van

a vezetés stílusáról, módszereiről és a folyamatos munkavégzés feltételeinek bizto-

sításáról.

Túlóra—felhasznólás

A munkaidő-kiesések pótlásának és az ütemtelen termeléshez való alkalmaz—

kodásnak egyik fontos eszköze a túlóráztatás. Szerepe a törvényes munkaidő-

csökkentések periódusaiban különösen jelentőssé válhat. Főleg akkor. ha az emiatt

kiesett időt azért kell pótolni, mert az intézkedést még azt megelőzően hajtották végre, hogy megteremtődtek volna az ehhez szükséges gazdasági feltételek.

A túlórák mellett természetesen egyéb kiegészítő munkaerőforrások bevoná—

sára is sor kerül, amennyiben a gazdaság munkaerő—szükséglete. a fogyasztási javak és szolgáltatások bővítésének igénye és a lakosság jövedelemkiegészítésre irányuló törekvése ezt indokolttá teszi. Mivel az említett feltételek a szocialista országok majd mindegyikében adottak. a ,.munka utáni munkának" is számos for- mája alakult ki. Ezekkel a második gazdaság gyűjtőfogalmával illethető tevékeny- ségekkel nem foglalkozom. A túlóráztatás is csak azért került be e tanulmányba.

mert ez a munkaidő-veszteségek természetes velejárója.

Túlóráztatással kívánták pótolni a kiesett munkaidőt Lengyelországban is.

ahol a hivatalos munkaidő rövidítése következtében az 1979. évi 93 óráról 1983- ra 134 órára nőtt a túlórák egy főre eső átlagos száma az állami iparban. és aránya a teljesített munkaórák összeségén belül 4.8—ről 6.7 százalékra (a szén.—

bányászatban 17 százalékra) emelkedett (4). ,

Magyarországon -— legalábbis az ipar területén —— nem mutatható ki ilyen egyértelmű összefüggés a munkaidő csökkentése és a túlórák növekedése között.

Az előbbi intézkedésre ugyanis számos olyan új, pótlólagos munkavállalási forma bevezetésével egyidejűleg került sor, amelyek lehetővé tették a többlet szabad idő munka célú hasznosítását. Ezzel a dolgozók egyre nagyobb hányada élt és él is, mert a reálbér bekövetkezett csökkenése — illetve a megszokott életszinvonal—

fenntartásának igénye —— a családok számottevő részét erre kényszeriti.

A jövedelemkiegészitő tevékenység természetesen korábban sem volt isme—

retlen vagy szórványos jelenség Magyarországon. A nyolcvanas évek elején azon- ban olyan rétegekben is eléggé általánossá vált, amelyek előzőleg kevéssé éltek ezzel a lehetőséggel (15). Hozzávetőleges becslések szerint a főmunkahely mel- lett második, azaz kettős munkavállalói státussal rendelkezők aránya 50—60 szá- zalékra nőtt a szocialista szektorban foglalkoztatottak között, de közülük mind- össze 10—12 százaléknyi kötődik e vonatkozásban is a munkahelyéhez (16). Mi- vel a vállalati gazdasági munkaközösségben végzett munkát a költségek terhére