Magyarország vasutai az 1930/31. évben

2. szám.

— 129— 1932

ben 49'7) millió tonnás havi átlag 1931-ben 331 millió tonnára esett, sőt az utolsó hónapokban

nnél is alacsonyabb volt.

') M Barnaszén.

Hasonló a helyzet a barnaszéntermelésben. Itt az 1929. év képviseli a háború utáni maximumot.

Ebben az évben a kitermelés 221 millió tonna volt.

930—ban 186, 1931-ben már csak 171 millió az évi

redmény. A visszaesés már az előző évben 16%

' körül volt, az 1931. évi visszaesés további 8—9

%-ol tesz.

A főbb barnaszéntermelő államok közt egy sincsen, amely az 1931. évben az előző évinél ked- vezőbb eredményt mutatna fel. A legfőbb termelő, Németország, előző évi 122 millió tonnás havi átlagát 111 millió tonnára redukálta, holott pél- dául a maximumot mutató 1929. évben a havi állag 14'6 millió tonna volt. Különösen a mult év első felében volt gyenge a kitermelés. Magyarországon az 1931. évi eredmény csak egy árnyalattal maradt az 1930. évi mögött, az őszi hónapokban a kiter- melés nálunk is megélénkült.

A világ barnaszéntermelése.

Production mondiale de lignite.

' ' á': . '. , zes —- Total

?g § § Ausztria Bulgária Szgsvegíxia Jugvgím Kanada Magyar NemÉt' Románia OSS en , ,

a § ': Autr'ch Bul arie thÉCO- YOMÉOSZG- Canada ország orszag Roumaníe havi átlag ev1termelés

;; ÉS 1 e g Slovaguie vie Hongrie Allemagne may. mens. pázsitra?"

": N ** A ..

maaa 1000tonua—100010nnes

261 85 1.598 302 264 515 11.432 155 14.612 175.344

224 89 1.355 330 271 575 9.899 186 12.929 155.148

232 101 1.705 338 269 529 10.386 207 13.767 165.204

253 102 1.550 331 274 460. 11.644 218 14.832 177.984

246 100 1.543 329 272 485 11.596 228 14.799 177.588

256 103 1.635 371 289 520 12.542 238 15.954 191.448

272 119 1.704 391 291 543 13.799 219 17.338 208.056

294 139 1.880 435 300 587 14.598 223 18.456 221.472

255 131 1.602 409 261 515 12.159 170 15.502 186.024

(250) (124) 1.497 (373) (224) 509 11.099 (136) 14.212 170.544

havi term. wprod. mens.

274 95 1.571 403 303 560 11.028 149 14.383

247 104 1.456 360 188 488 9.514 141 12.498

269 95 1.520 379 232 475 10.064 137 13.171

244 97 1.486 323 110 422 9.597 128 12.407

213 94 1.223 341 83 390 10.497 130 12.971

216 95 1.249 347 61 394 11.827 126 14 315

220 137 1.338 375 65 443 12.052 141 14.771

223 116 1 368 373 103 436 11.021 143 13.783

232 139 1.586 395 273 545 12.263 147 15.580

280 170 1.723 (395) 363 684 12.724 131 16.470

288 (170) 1.739 (395) 456 655 11.401 (131) 15.235

(287) (170) 1.702 (394) (455) 618 11.204

KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS

Re'sume'. En 1931, il existait en Hongrie, y

*;pris les Chemins de fer de IlEtat, 5 Chemins :- dűntérét général et 70 d'inte'tét 'local. La eur de construction des Chemins de fer (Pin- général étaít de 8.665'2 km, accusant une ution de 96 km par rapport á Pannée précé—

36'5% du réseau' appartenaient á I'Etat;

Magyarország vasutai az 1930/31. évben.

Les chemins de fer de Hongrie en 1930—31.

63'5% á des compagnies privées. Sur 81'9% des voies ferrées, Ie trafic était assuré par les Chemíns de fer de PEtat. Les longueurs exploitées ont re- présenté 8.870'4 km et dimínue' de 124 km com- parativement ú 1930. Les fableaux ci-dessous in- diguent, en détaíl, Ie trafic, les recettes et les

dépenses.

*

2. szám.

———130——— 1932

! A Magyarország területét behálózó vasúti vo- nalak fenntartásában és a rajtuk lebonyolódó for- galom intézésében —- az előző évekhez hasonlóan

%— a M. kir. Államvasutakéva vezető szerep. Az Ál—

lamvasút a tulajdon vonalain kívül még 51 magán—

társaság tulajdonában levő helyiérdekű vasút ügyvi- telét is kezében tartotta. Ezek mellett még 12 magán—

vállalat vett részt az ország forgalmának lebonyolítá—

sában. *A magánvasutak között4 fővasutat találunk, míg többirészűka helyiérdekű vasutak sorába tar-

tozott. A magántulajdonban levő fővasutak a követ- kezők: Duna—Szávaf—Adria Vasút Társaság, Györ——

Sopron—Ebenfurti Vasút, Mohács—Pécsi Vasút, végül a Pécs—Barcsi Vasút. Két magánvasút vezetőségére a saját tulajdonban állott vonalain kívül még két ide—

gen tulajdonban levő vasútvállalat kezelése is rá volt bízva. Végeredményben tehát Magyarorszag te- rületén az 1931. év folyamán az Államvasúttal együtt 5 fővasút és 70 helyiérdekű vasút állott a közönség szolgálatában.

Az adatok részletes ismertetése előtt általános sághan rá kell még mutatni arra a körülményre, hogy a M. kir. Államvasutak tulajdon vonalaira és a kezelése alatt állott magánvasutakra vonatkozó

adatok az 1930/31. költségvetési, a többi vasutak

adatai pedig az 1930. naptári évre vonatkoznak.

Vonalhálózat.

Vasúti vonalaink hálózatának kiterjedéséhen az utolsó év sem hozott érdemlegesebb változást, mert a jelenlegi nehéz gazdasági viszonyok között a je—

lentős befektetéssel jaro űj vasúti vonalak kiépíté- séről nem lehetett szó. Sorra véve az egyes vállalatok hálózatánál észlelhető változásokat, az Államvasutak tulajdon vonalainak építési hosszában jelentkező 4'4 kin—t kitevő növekedés onnan ered, hogy a Budapest- Dunujohbparti körvasútnak a Budapesti Helyiérdekű Vasút r.-t. kezelésében álló vonalrésze újból az Állami vasút vonalai között szerepel. Ugyancsak az okozza a magankezelés alatt álló helyiérdekű vasutak háló- zatának fogyását is. Az Államvasút kezelése alatt álló vonalaknál viszont 98 km—t kitevő apadás je—

lentkezik. Ezt a csökkenést az a körülmény idézte elő, hogy a Sopronwliűszegi H. li, V. magyar, vala- mint a jelenlegi Ausztria területén levő vonala, me- lyet eddig az Államvasút kezelt, a nemzetközi döntő—

bíróság határozata folytán 1930. év november ha—

vában az Osztrák Szövetségi Vasutak kezelésébe ke- rűlt. Az előző évinél kisebbépítési hosszal sZere- noinek a inaga'mkezelésben állott helyiérdekű vasutak is. Az apadás itt részint az elől említett Dunaparti köi'vasútnak az Államvasút vonalai közé való soro—

zásáhól, részint pedig egy helyiérdekű vasútnál esz—

közölt kisebb vonal lehontásáhól eredt. Összegezve az elmondottakat, Magyarország tavolsagi forgalmi frusztráltak építési hossza az év folyamán 96 km—rel csökkent 5 összesen 8.665'2 km kiterjedésű volt.

Én

1. Építési és üzleti hossz.

Longueur de construction 'et d'exploilation.

__meuei' c i c e

Megnevezés 1929/930 [ 1930L93L

Désignation Éségvetési évben

" iwíkm WW

. l '

Epítési hossz. i i

_ Longueur de construction. 1 Magy. kir. államvasutak —- Ohe- ' (

mins de fer de l'Elat hongroís . ! 3.159'1] 3.163'5

Magánvasutak. l

Chemins de fer privés. l

Fővasutak állami kezelésben —— § ;

Chemms de fer générauac ge're's ; *

par l'Etat . . . . . . . . ami 667

Fővasutak magánkezelésben —— § 3

(;hemins de fer généraua: en '; 3 _ régie prive'e . . . .: 70923 709'2

Összesen — Total . 775—9l 775'9

Helyi érdekű vasutak allami keze- í ; lésben —- Chemins de fer d'inle'rél , *

local ge're's par llEtat

Helyi érdekű vasutak magánkeze—

lésben — Chemins de fer (t'inlérét

337763 3.867-8

local en régie prive'e §: 862'2l 858'0i

Összesen —— Total . í 4.789'8 4.725'8

des chemins de fer prive's .

l

l

Magánvasutak összesen — Total ;

Összesen —— Total l

Ebből 1 vágányú vonalak hossza l

', Dont longueur des lignes 21 1 voie ?

,, 3 vágányi'l vonalak hossza

longueur des lignes (t 3 voies 1) 6'6 6 6 üzleti hossz. ;í

Longueur d'emploitut'ion.

A saját vonalak hossza —— Lon- ? — gueur des propres lignos 8.804'5 8.798'1 A bérbevett és az együttesen ;

használt vonalak hossza. m Lan-

gueur des lignes a/fermc'es et des l l

lígnes utilisées en commun 788; 723

Összesen _— Total ' asse—s

1) Adathelyesbités. —— Ratification.

Tulajdonjogi szempontból is csak az előbb em—

litett Somme—Kőszegi vasút átadása folytán állott elő az állami kezelésben állott helyiérdekű vasutak csoportjában Mnémi változás. Ez a körülmény azon—

ban a vasutak százalékos megoszlásában alig érez—

tette hatását. Az egész hálózatnak ugyanis továbbra is valamivel több, mint egyharmada (36'5%) állami tulajdonban állott; a magánvállalatok birtokában levő vonalak aránya 63'5%—ot tett. _

Alvasutak kezelése szempontjából való osztaly zásnál szintén—csak a fentiekre kell utalnunk. Egyé- ként a vasúti hálózatnak legnagyobb részén; 81

1932'

'-án, a forgalom lebonyolításáról—ezúttal is az Ál—

vasút gondoskodott.

_ Az élénkebb forgalom zavartalanságának bizto- tása céljából az Államvasút a Dunajobbparti kör- utat egész hosszában kétvágányúvá építette ki _ mint Békéscsaba állomáson második állomási

; ágányt fektetett le. Ezeknek az építkezéseknek a saként a kettős vágányú vonalaknál 5-4 km—t növekedés jelentkezik. Az egyvágányú vona- az előbb említett építkezések valamint a már bször érintett Sopron—Kőszegi vasút átadása tán, melynek nagy része a jelenlegi Ausztria te- tén fekszik 15 km rel csökkent A többvágányú akra nézve eddig közölt adatok szorulnak még _r helyesbítésre. Négyvágányú vonal gyanánt enis helytelen adatbevallás folytán az előző évek- 2tlka hosszú vonalrész volt kimutatva, ami psi—egészében elesik s átkerül a hármas vágányú alak csoportjába, mely viszont ezzel 6'6 km hosz—

á 'ra emelkedett. Ezek a változások nem igen )! hatással a vonalhálózat eddigi megoszlására.

gyVágányú vonalak aránya 88'4% volt, a kettős ';yúaké alig emelkedve, 11'5%-ra rúgott; arány- hgjelentősebb a változás azoknál a vonalaknál, három vágány volt lefektetve s melyeknek vi-

Ká'ma elérte a 0'1%—ot.

% vasutak üzleti hossza az előbb elmondottak tán? 12'4 km-rel maradt alatta az előző évinek s

sen 8.870'4 km volt.

! Építmények.

A vasúti vonalak alépítményeí közül a hidak ismét csökkent, számszerint ll—gyel. Nagyobb két áteresszé építették át s így összes számuk e rúgott. A pálya szintjében vezetett s a köz—

közlekedés céljaira szolgáló útátjárók közül 46 feleslegessé vált, részben átépítve, a pálya alatt és felett vezették ezzel a pályaszintben

exett átjárók közül 12.268 maradt használat—

* orgalombiztonsági szempontból legideálisabb, alatt vagy felett vezetett útkereszteződések szont 499-ről 513-ra emelkedett, Az alag- ma változatlanul 14 maradt s összes hosszuk étert tett. Ugyancsak nincs változás a völgy—

knrál sem, ahol 7 effajta építmény 460 kitevő távolság áthidalására szolgált.

felépítmények legfontosabb csoportjában a k hosszát az osztrák vasútnak átadott vasút, gyik helyiérdekű vasútnál felszedett vonal-- ztotta, Viszont az említett államvasúti pá- ős vágányúvá való kiépítése és az év folya- réhajtott állomásbövítési munkák folytán

et Vágányzat növekedésével járt A csök- yarapodás egybevetése után 96 km es lentkezik, mellyel a vágányok hossza 'melkedett. A vágányok közül 4942 ny nyomtávolságú, melyek hossza az

előző évihez képest — vonallebontás mellett némileg nagyobb új építkezés, folytán — 1'1 km—rel nőtt, A vágányhálózat bővülésével, valamint az egyes vo:

nalrészeken levő vágányoknak nagyobb hordképes—

ségűekre való kicserélésével karöltve a sínek súlya 912329 tonnáról 920575 tonnára nőtt. Az egyes ál- lomásokon eszközölt vágánybővítési munkákkal kap—

csolatban a váltók száma 371 darabbal szaporodva, 15.645-re emelkedett. Forgalombiztonsági szempontf ból örvendetes, hogy a központilag kezelhető váltók száma évről—évre szaporodik. A kimutatott váltók között ugyanis a tárgyalt évben 168 cal több, össze- sen 4.209 volt központból állítható.

A fontosabb magasépítményeket vizsgálva, meg- állapíthatjuk, hogy a közönség kényelmére ismét

több új állomást, illetőleg megállóhelyet adtak át a forgalomnak s ezzel számuk 2.088-ról 2.1037ra emelkedett. Az elavult berendezések kicserélése és megnyitása mellett gondoskodás történt újabb állo- mási biztositó berendezések létesítéséről is. Az év folyamán ugyanis 12 állomást szereltek fel biztosító- berendezéssel, úgyhogy ezekkel együtt összesen 324- állomás volt ily módon felszerelve. A forgalom kí- vánalmainak megfelelően, több egyéb építményt is létesítettek; az új építkezésekkel a kocsi-, áru- és mozdonyszinek, valamint a rakodóberendezések; víz- állomások stb. száma 3.364-ről 3.388—ra nőtt. Az eddig ismertetett magasépítményeken kívül még 1.153 olyan épület is állott aAvasútvállalatok tulajdoná- ban, mely kizárólag a személyzet lakásigényeinek kielégítésére szolgált. Ezek száma az előző évben ki- mutatottakat 212-vel múlja felül, mely különbség azonban nem új építkezésekben, hanem az eddig közölt adatok helyesbítésében leli magyarázatát.

Járóml'ívek.

A forgalom lebonyolítására szolgáló járóművek állományában jelentősebb változás nem történt. A vontatási célokra rendelt gépek legfontosabbikából, a mozdonyokból, az előző évinél 36-tal több állott a vállalatok szolgálatában's számuk összesen gőz—

és benzinmotoros, valamint a villamoserőrevberen- dezett mozdonyokkal együtt 2.132 volt. A növekedés kisebb része új beszerzésre esik, nagyobb hányada azonban az előző években használaton kívül állott mozdonyok kijavításával forgalomképessé tett moz—

donyok beállításából eredt. A sZemélykocsiknál és személyszállító motorkocsiknál tapasztalható 25 da- rabot kitevő emelkedés, jórésze leginkább helyi- érdekű vasutakonhasználatos és ott jól bevált mo- toros közlekedés további fejlesztése céljából beszer- zett motorkocsikból állott'Évvégi számuk egyébként a 13 sínautomobillal együtt 4.291 volt.*Növekedett .t poggyász- és postakocsik száma is melyeknek ál lománya 80 darabbal haladta meg az előző évit 5 összesen 1362--re rúgott. Annál sajnálatosabb, hogy az áruszállítás lebonyolításához szükséges te'her-

91!

2. szám.

—132—-

kocsikból elég tekintélyes mennyiséget ki kellett a forgalomból állítani s ezeket újabb kocsik forga- lomba helyezésével sem sikerült pótolni. A teher- kocsik állománya ezért 143—mal csökkent s összes számuk 42.374 volt. Egybevetve a járműnemenkinti változásokat, végeredményben a vasutak járóművei- nek állománya mindössze 2—vel volt kisebb az előző évinél s összesen 50.159 darab különféle jtáróműből állott.

A járóműveknek az üzlethosszkílométerekhez való viszonyítása nagyjában az előző évi eredmé- nyekhez vezet. Az összes járóműveket tekintve, 1931—

ben száz üzlethosszkilome'terre az előző évhez ha- sonlóan, 565 járómű esett. Az egyes járóművcket külön-külön véve a mozdonyok, valamint a személy—

kocsik és személyszállítókocsik aránya változatlanul 24, illetőleg 48 volt. A teherkocsiknál a viszonyítás 478-at (479), a poggyász- és postakocsiknál pedig 15-61 (14) tett.

Tüzelőanyagfogyasztás. _

A vállalatoknak a mozdonyok és motorkocsik fűtésére, valamint a vontatási célokra szolgáló áram termelésére felhasznált tüzelőanyagoknál a gazdaságos üzletvitel révén elég jelentős megtakarításokat sike- rült elérni. A vasúti közlekedés legnagyobb fontos—

ságú fűtőanyagából, a szénből —— szabványsze'nrel) átszámítva -— az előző évi 1,409.248 tonnával szem-

ben 1,290.440 tonna volt a fogyasztás. Az elhasznált tüzelöfa mennyisége 2.455 tonnával maradt alatta az elmult évinek 3 összesen 8.324 tonnára rúgott.

E két tüzelőanyagon kívül leginkább a motor- és mozdonypótló motorok üzembentartásához még ben-

zinre, nyersolajra, kokszra is volt a vasutaknak

szükségük. Ezeknek az ,,egyéb" gyűjtőnév alá fog- lalt fűtőanyagoknak a mennyisége 2.264 tonnáról 2.135 tonnára csökkent.

Az előző években még meglehetős nagy volt azoknak a mozdonyoknak a száma, melyeknek üzembentartása kizárólag a hazainál finomabb mi—

nőségű külföldi szenek használatával volt biztosít—

ható, ami aztán meglehetősen súlyos anyagi terhet rótt a vállalatokra. Ezért vasutainknak már évek óta arra irányult a törekvése, hogy a tüzelőberendezé- sek megfelelő átalakításával, a gépeket a magyar szén használatára is alkalmassá tegyék. Fáradozá—

suknak meg is lett az eredménye 5 ma már a kül—

földi szenek használatát minimálisra sikerült kor- látozni. Érdemesnek tartjuk ezért az egyes években elhasznált külföldi szénnek tonnákban kifejezett mennyiségét néhány évre visszamenőleg bemutatni.

Adataink a következők:

1) Szaibványszén alatt olyan salgótarjáni szenet kell érteni, melyből egy kilogramm a mozdonykazán- ban 4.350 kalória fűtőérték mellett 427 kilogramm 9'5 atmoszféra nyomású gőzt képest fejteni.

1932

Év Tonna

1925/26. 271084

1926/27. 159901

1927/28. 120295

1928/29. 59.215

1929/30. 40.380

1930/31. 37.232

Vonatforgalom.

Az időjárási viszonyok az egész éven át kedve—

zőek voltak, úgyhogy az év folyamán emiatt a for- galomban fennakadás nem volt. A gazdasági helyzet általános rosszabbodása volt azonban az, mely igen erős nyomot hagyott a forgalom alakulásában. Ez volt az oka annak, hogy a vállalatok a gyengén ki—

használt személyszállító vonatok forgalmát némely időszakban korlátozni voltak kénytelenek. Igen ér zékeny veszteséget okozott az is, hogy az áruforga lom is erősen visszaesett s még a szokásos őszi áru

2. Vonatforgalom. —— Mouvement des twins.

Ezer vonalkilo—

méterekben En milliers de

traim—kílom.

fixen—ici—

Wa

költségvetési években

M e g n e v e z é s Désignation

Haszonteljesíl mények.

Marches productives.

Gyorsvonatok által megtett útl)— ! ' Parc-ours effectués pardes rapides 1) 5.321 Személyvonatok által megtett út ——

Parcours eűectue's par des trains 0.

de voyageurs

5.386

?, .

Veg) esvonatok általlmegtettút—Par— '

l

l

!

27.920 28.468 , cours e/fectue's pardes trains mimtes 5.019 4.339 Tehervonatok által megtett út —- Par-

cours e/fectués par des trams de marchandises .

Önkezelési vonatok által megtettút!

Parcours efectue's par des irains; :

13.243 11.713 —_

e'n régie. . . . . . ." 548 450 ,

Előfogat- és tolómenetek közben ?

megtett út —— Parcours efectue's ' pendant des manoeuwes .i 428 292 , Haszonteljesítmények összesen i

Tofal des marches productives 52.479 50.648 j Meddőteljesítményekt) —— Marches * improducliveü) . . . . 18.869 16.864 _, Haszon- és meddíiteljesítmények

összesen — Marches productiv. et marches improductives . . §

1) Ebböl 1929/930- ban 120. 034, 1930/931- be 125 288 km a gyors motorvonatok és 1929/930- ha 567. 121, 1930/931- ben 457. 750 a sínautomobilok tel—

jesítménye. — Dont pour les rapides a moteur, en'r 1929/30 120. 034 km et en 1930/31 125. 288; pour les automobiles sur Tail, en 1929/30 567.121 km et,;

en 1930/31 457. 750. —— *) üres, hideg és egyéb me

netek tolatás, készenléti szolgálat (gőztartás).

Marchesa m'de, marches a) froid et autres, manoeut'res permanence (pour entretem'r la vapeur).

71.348 67.512 J

^{—133—— 1932}

MAGYARORSZÁG VDNATFORGAlMA.

Mavra/new des Ira/ks en long/yb

Hiszünk/eszményt! — Marc/tes mulatni/ts,

10 ²⁰ 30

.ao

? , law-pw

,.

_

W nom/31 t !

Men/aá'lzfábg'mények -Mgrc/zps //rw/WdűD7VES.

10 " 20 30 no sp

% i '

... wit i

m/VI/F'Vana/k/n—M/7l/mde[rain—lan.

i l ;

§ban R,",d. S! 1992

! tás is jóval szűkebb keretek között mozgott az évinél.

ázolt körülmények között egészen természetes te—

ogy a vasutak évi vonatkilométer teljesítményei- isszaesés jelentkezik. A csökkenés a haszon- tményeknél 2 millió vonatkilométer körül járt, 3'5%—nak felel meg. Örvendetes, hogy a válla- kak a meddő teljesítményeket még erősebb kben, 10'6%-kal —— sikerült leszorítani s ezzel ddő teljesítmények arányát kedvezőbbé tenni.

es, hideg és egyéb meddő menetek, valamint a si és készenléti szolgálat ugyanis az összes tmények között az előző évi 26'4%-ka1 szem- r5'0%—kal voltak képviselve, míg többi hánya—

a hasznos teljesítményekre esett., Az egyes vo- meket vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy a vonati közlekedés nagyjában az előző évi ke- íközött mozgott s a befutott út távolsága némi- [elkedett is, Az itt mutatkozó kedvező eredmé- nnan adódnak, hogy a gyorsvonatok nagy—

7. ország területén átmenő, nemzetközi forga—

kapcsolt gyorsvonatokból áll, melyek fenn- ..különböző nemzetközi megállapodások írják gyorsvonatokra esett egyébként a haszontelje—

"ek 10'6%-a (1929/30-ban 10-1%). A személy- nál is némi fejlődést látunk, ami viszont a _onati közlekedés további korlátozásából, ille- otoros közlekedés fejlesztése folytán a sze- teherforgalom kettéválasztásáhól eredt.

a vegyesvonatok teljesítményének erősebb, csökkenése mellett a személyvonatok tel- ének kisebb arányú, 2'0%—os növekedése ona'tforgalom korlátozására mutat. A for- ökkenéséről tanuskodik a tehervonati kőz—

is, melyek összes teljesítménye 11'6%-kal latta az előző évinek.

Személyíorgalom.

!) arányú, s néha a forgalom csökke- ziikebb keretek közé szorított személy- a vállalatok a közlekedés javítására

3. Személyforgalom. —— Service des voyageurs.

! .

M e g n e v e z é s _M

Désignation 1929/4930 t 1930/931

költségvetési években

A szállított személyek száma.

Nombre des voyag. transportés.

1000—ben. — en milliers, Gyorsvonat l. osztályán

Rapides, Ire classe . . i * 158 114 Gyorsvonat Il. osztályán ;

Rapides, IIf' classe . ; 1.088 908 Gyorsvonat III. osztályán '

Rapides, III? classe . 1.931 1.733 Személy- és vegyesvonat I.

osztályán —— Trains 0. de !

voyageurs etmixtesteclasse ; 215 178 Személy- és vegyesvonat II, **

osztályán — Yrains 0. de vo-

yageurs ez mirtesJP classe 14.294 13.256 Személy- és vegyesvonat III.

osztályán — 'I'rains o.de eo-

yageurs et mimtes, HIe classe 102.944 94.575

Összesen — Total 120580 nem

Egy üzlethossz-km-re esik ! szállított személy — Pro- , portion des voyageurs trans- porfe'spour ] km de longueur

d'emploitation 13.812 12.691

A befutott személy—km-ek szama.

Nombre de km.-voyag. parcoums 1000—ben. — en milliers.

az — en 1. osztályon—classe , 25.081 19.082

3 —en II. ,, ,, ! 545482 479182

3 —enlll. H 2.538.965 2246146

Összesen — Total 3,109.528 2,744.410

Egy üzlethossz—km—re esik befutott személy'km—Pro—

portion des km.-ooyageurs parcourus pour 1 km de

longueur d'exploitation . 356197! 314466

l

törekedtek. Ezt részben a belforgalomban beveze- tett motoros közl—ekedés további kiépítésével, rész- ben új, kedvező nemzetközi összeköttetések létesí- tésével igyekeztek elérni. Általánosságban mindkét esetben az utazóközönség kényelmét a menettartam csökkentésével kívánták szolgálni, melynek a vo- natok gyorsaságának fokozása s a különféle menet- rendi javítások voltak az eszközei. Megemlítendő- nek tartjuk még, hogy az Államvasút a közönség kényelmére egyes vonatoknál az ülőhelybiztosítást is bevezette.

A gazdasági élet nehézségei évről—évre többeket fosztanak meg az utazás lehetőségétől. A személy- szállításra berendezett vonatok utasforgalma az el- mult év folyamán újból alaposan megfogyatkozott s az apadás közel járt a 10 millióhoz, ami 8'1%—nak felel meg. Ezzel az egész utasforgalom 1108 millió körül járt. A csökkenés sem a vonatok, sem pedig

/

2. szám.

—l34— — 1932

SZEMÉLYFDRGALOM.

Nowa/nem de vayagews

1930-31 i

%%

M_M

ma,—im. az 13! mi el mix/es

a kocsiosztályok egyik nemét sem hagyta érintetle-

nül. Az utazási eszközök különböző faját vizsgálva,

megállapíthatjuk, hogy a közönség az olcsóbb uta- zási lehetőségeket kereste. Amint már előbb emlí- tettük, az utasforgalom általában az előző évinek 91'9'%-át érte el. Ezen az alapon folytatva össze- hasonlításunkat, azt látjuk, hogy a legérzékenyebb veszteség a legnagyobb menetdíjú helyen, a gyors- vonat l. osztályában jelent—kezik, melynek forgalma az elmult évinek csak 72'2%-a volt. Leginkább érez- hető még az apadás a személyvonati I. osztályú uta- soknál, ahol a forgalom az előző évihez viszonyítva 80'5% volt. A gyorsvonat Il. osztályú utasok aránya 87'5%—ot, a III. osztályúaké 89'7%-ot ért el. A leg- olcsóbb menetdíjú helyen, a személy- és vegyes- vonatok III, osztályán utazók aránya az átlagos utasszámmal, 91'9%—kal teljesen megegyező. Arány- lag a legkisebb mértékben fogyatkoztak meg a személyvonatok II. osztályú utasai, melyek az előző évi számuknak 92'7%-ával voltak képviselve.

Az utasforgalom csökkenése általában az egyes vo—

natnemek, illetőleg kocsiosztályok között olyan ará—

nyosan oszlott meg, hogy az utazóközönség egyes csoportjainak egymáshoz való viszonyában alig ál—

lott be változás. így gyorsvonati utasok aránya vég- eredményben 2'6%-ról 2'5%-ra, tehát mindösue 0'1 %-kal csökkent. Kocsiosztályonkint nézve a gyors-

4. Teherforgalom. — Trafic des marchandises.

vonati I. osztályú utasok aránya 5'1%—ról 4'1%-ra,

a II. osztályúaké 33'2%-ról 32'9%—ra szállott le;!

viszont a III. osztályú utasok az előző évi 61'7%—kal szemben 62'9%-kal voltak képviselve. A személy— és vegyesvonatok közönségének kocsiosztályonkinti megoszlása az elmult évi helyzettel teljesen meg-' egyező. Az 1. osztályt az utasok 0'2%-a, a Il—at 12'2

%-a használta; többi részük 87'6%—a a III. osztá- lyon utazott.

A személykilométerteljesítmény 11'7%—ka1 szin- tén mögötte maradt az előző évinek s kereken 2")

milliárd személykilométerne rúgott. Ebből 0'7%

esett az 1. s 17'5% a II. osztályú utasokra; a III. osz—

tályú utasok pedig 81'8%-kal voltak képviselve.

Áruíorgalom

Vasutaiuk a tárgyalt évben is a legnagyobb kö—

rültekintéssel igyekeztek a szállítóközönség igényeit kielégíteni. A gyors szállítást igénylő áruk szállítá- sára a gyorstehervonatjáratokat továbbra is fenn—

tartották, a csatlakozásokat a lehetőség szerint javí—

tották. Különösen nagy súlyt helyeztek a tranzito- forgalom gyors és akadálytalan lebonyolítására. A kocsiigényléseknek az év folyamán minden nehéz- ség nélkül sikerült eleget tenni s kocsihiány még 34 mezőgazdasági termények szállítása idején sem for—

TEHERFORGALOM .

Mawe/neni de marchandises.

1930—81 .

u.n-Jesz mmm:

ű amál'u' Teherál'u' Paggyssz' mán/(Halászat) Még-Mandos mrchandises Bay.? es ágpsnde mess; éger/re III/6858 elmar-Uza nem'"!

yre

A szállított S A? 655265 szállított teherjavak— A befutott tonna— A befutott tonnakilométerekből esik teherjavak bol esxk— Releve des marchan— kilométerek száma D k'l ! 'l . t

Marchandises 41-55 iransportées Nombre des kilom _ es : om.— onnes parcoums, : revwn aux

§, . §: M marchandises tonnes parcoums l § § marchandises i

s ' - '33 % Pf; 0: (,; __ : ",

Költseg- ezer %5—3 Eg ÉÉ 64.383 éig g— * el'? 35 $.

vetési év tonná- Et?— is És És ma'— gss 5 _ %S %% 4—3

b 333; §": gmigs-agv :: §§ a Én 33 5253

. an '" — : § ** , "" , x., § Ha: * az"

Exermce , Éas $§§§É írás 3—3—133— ezrekben a.ags 535 m§§ ' %% '03'3 ' " ! milliers m i *— Éöu aus § S ** MÉRÉSI %% e t a": *- a s s s a .. , .

E:— É busa 55: v SG m vegre 71- ;; mi: ; 33 ? s! **0 .: c: 3— onkezelesr 118 E : o 3 , —— "" wys ** : : ha? RSG: 3 is en réi

tonnes gum Da girl—___ §§x§$§ a.s. , ge

V § SÉ ezer tonnában ;; E §§5 a r 11 r a

*5 milliers de tonnes :; ezrekben — milliers

1929/930 385755 4.872 48 558 32.619 606 4.924 3 344312 377338 3.872I50.067t2,850.765 22,669 4157

, ' ! .

,1930/931 32.861 3.711 42! 499 27.666 539 4.115 2,867.93O 323870

§

¹⁹³²

lt elő. ami aZOnban arra a sajnálatos körülményre thető vissza, hogy a forgalom az előző évinél 'val kisebb méretű volt.

*Az áruforgalmi teljesítmények eredményein a zdasági helyzet rosszabbodása még a személyszál—

_snál is erősebben észrevehető. Az év folyamán

; lított áruk mennyisége ugyanis kereken 6 millió nával maradt alatta az előző évinek 5 összesen '9 millió tonnára rúgott.

;lt s az áruk mindegyik nemére kiterjedt. Az apa—

A csökkenés általános

legérzékenyebben a legnagyobb árucsoportot, a

teh'erárukat érintette, melynek szállítmányai 5 mil—

lió tonnát meghaladó veszteséget szenvedtek, úgy- hogy a többi küldeményekhez viszonyított arányuk azonban változatlanul 84'2% maradt.

Az áruk által befutott tonnakilométert—eljesít- mény is jóval alatta maradt az előző évinek. A kü—

lönbség itt 477 millió tonnakilométer körül járt s az évi összes teljesítmény a 2'9 milliárd tonnakilo—

métert sem érte el. Ebből a szempontból nézve a legfontosabb küldeményfaj, a teherszállítmányok

84'8%-kal (1930—ban §5-2%) voltak a többi áruk

között képviselve.

5. Balesetek. —— Acc'idents.

Balesetek neme A balesetek folytán — Par suite des accidents A e c i 4 e " t 5 a 7 "- a " x

Accidents Vasúti alkal— Idegen

, meghalt mecrsérült Utasokat mazottakat szemelyeket

, sont maris : ont éte blessés : voyageurs employes de autres

% ! chemms dejer personnes

-._ : ! . l .

** Ego; 853?) : ért baleseteknél

§ s MÉ; §§3§.g ÉÉ sexne És ..

m sas eg g— ese—g: eo eaux—fos. sem _ egymillió,

, 8 § % % (,, 33 %S 7: §"? § § v, § § ,, § §"? És," § es egy millió egy millió vas- lakosra esett

; ÉÉ 233 545 " 3 :052 gif; MÉ % tí % § ; ?; **É É l§ $$$ utasra esett útíalkalm.esett 17")th des

% 133335 [igeny-sg s, gN %%slümvág—S surlmillion surlmillion M 1_ seu

'" is: : §bl tkrts—s " xxNE e—s O—asss , , a lesek

§ Ég §?) §§ aícjííneiság § §§§ $$$: § S É § $$$ $$$). $$$ de voyageurs dzmployes edseeécgsk 5552;

)

fun halál- , ,. , halál— .. , ,

§ , . eset serules eset sérules szama

;; S Z a In a sont ont été sont ont été p.1million

:! morts blessés maris blessés d'habitants

(

1441 16'157 367 684 23 31 166 220 125 64 114 303 032 1'0 475 "980 191 131 0/931144' 13i187 407 701 14 25 208 247 143 70 110 323 01 1'3 410 1.147 240 127

Balesetek. 6. Pénzügyi eredmények!) —— Résultats financiers.')

Ezen a téren a helyzet az előző évihez képest 329/4330 [1930/931

ileg kedvezőtlenebbé vált, mert kisebb vonat- Megnevezés — Désignatíon 'gzer pengő "

alom mellett a balesetek száma emelkedett. A m'll'WSdepe'W's

,, .. 1 ,! .. . _ 1 " ' , ' . ' ,

muvek koz ekedese kozben ugyanis 17 te tobb; Szalhtam bevetelek a szemelyfor—

zesen 701 baleset fordult elo, amit az ,,egyeb galomnál __ Recettes du trans-

Ortba sorozott bal-esetek számának növekedése port de voyagem's . . 116.059105.749 tett elö. Örvendetes, hogy a súlyosabb következ. Szlállitásli bevgtele'k adtelsierforgai

kk -, , ! "] -— "k" , k "1 omna —— ecetes u ranspor

e; el _]aro balesetekbo", az" osszeut ozese be de marchandises _ 204465171.171 nt kevesebb adodott elo; csokkent a horzsola- Különféle bevételek __ Diverses

záma is, a kisikamlásoké pedig változatlan recetíes , _ _ . . . . 45.602 40.664 Bevételek összesen —— Total des

gyakrabban előforduló balesetek az előző évi- recettes . . . 366126 317584

— személyek sorából is több áldozatot követrel- Kiadások a központi szolgálatnál A különféle forgalmi balesetek folytán meg- —— De'penses dans les services

__ és meghalt áldozatok száma ugyanis 523-ról CWWGWC - - 21-846 20-778

ef nött. Annál sajnálatosabb az a körülmény, Kiadások a külSő szolgálatnál—

, , , _ ,, Dépenses dans les services esc-

bben az evben aranylag a halalos kimenetelu térieurs. _ 204348 192208 száma emelkedett erősebben. A halállal vég- Egyéb kiadasok — Autres dé-

alesetek növekedése kizárólag a vasutakon penses - 134-766131'460'

lló személyek rovására esett; az utasokat és Kiadások összesen —— Total des

ti személyzetet az előző évinél jóval kevesebb dépenses 360960 344446 baleset érte, melynél az illetők életüket vesz- Tiszta felesleg vagy veszteség

A könnyebb és súlyosabb természetű sérülé- ' 4— 5.166 36.862

_mindhárom csoportban emelkedett ugyan a

2. szám.

—136—— ₁₉₃₂

vasúton kívül álló, idegen személyek szerepelnek a legnagyobb számmal.

Pénzügyi eredmények.

A kedvezőtlenebb üzletmenet természetesen erős nyomot hagyott a vasutak pénzügyi viszonyaiban is. A bevételek csaknem ötven millió pengővel csök- kenve, 3176 millió pengőre estek vissza, ami 133

%-os apadásnak felel meg. A kiadásoknál a meg-í takarítás 17 millió körül járt s a kiadások vég-' összege ezzel 3444 millió pengőre szállott le. A csök—

kenés mérte'ke tehát 4'6% volt. A bevételek és ki- adások végösszegének összehasonlítása az előző évi 52 millió pengő felesleggel szemben 269 millió veszteséget eredményez.

Várszeghy János dr.

o IRODALMISZEMLE e §

Könyvismertetések. !)

Chronigue de livres.

Budapest székesfőváros vásár- és vásárcsar—

nokalnak évkönyve az 1928., 1929. és 1930. évről.

Annuaire des Marchés et Halles de la Ville de Budapest pour 1928, 1929 et 1930.

Kiadja: Budapest székesfőváros vásár— és vásárcsarno—

kaínak igazgatósága.

Publié par la Direction des Marchés ei Halles de la Ville de Budapest.

Budapest, 1931. 100 lap —— p.

Az évkönyv ez alkalommal is több év anya- gát együttesen adja s így természetesen a főváros közélelmezésére vonatkozó fontosabb évi vásárcsar- noki adatok csak összevontan és szűkebb terjede- lemben jelenhettek meg, jóllehet eminens érdek fű- ződne ahhoz, hogy ezek az adatok évenkint és pedig a lehető leggyorsabban lássanak napvilágot.

A tárgyalt évek folyamán a vásárcsarnokok és a nyilt piacok egységes vezetés alá kerültek s meg—

kezdődött az utóbbiaknak közegészségileg sokkal inkább megfelelő zárt élelmiszervásárokká való át—

alakítása.

A jelentés táblázatos része a közfogyasztásra alkalmatlan' állapotban érkezett és elkobzott élel- miszerek mennyiségére, az élelmiszervizsgálati ered- ményekre, a vásári forgalomra, az áruk szárma- zási helyére és végül az élelmiszerek havi és évi át- lagárainak alakulására nézve nyujt becses tájékoz-

tatási.

1) Errata. A Szemle mult havi számában a m.

kir. Állami Munkaközvetítő Hivatal 1930. évi műkö- déséről szóló jelentés ismertetésébe egy számhiba került, amennyiben a vidéki városokban működő magánközvetitő irodák nem 45.016, hanem csak 4.516 eredményes közvetítést végeztek.

A tárgyalt évek alatt a vásárcsarnokokban a közélelmezésre ártalmas és elkobzott főbb élelmi—

szerek mennyisége a következőképen alakult:

1928 _ 1929 1930

kg 244.650 290.956 282.058

db 13.029 6.449 10.872

lit. 994 433 678

A vásárcsarnokokban és a kerületekben 1928?

ban 10.518, 1929-ben 12.222, 1930-ban pedig 12.97?

élelmiszervizsgálati mintavétel történt, amelyekből kifogás alá esett 2050, 2070, illetve 1895, A vásári?

forgalom kimutatásai szerint a központi'vásárcsa

nokban vasúton és hajón 1928-ban 1,340.596'9

1929-ben 1,426.655'9 (1, 1930-ban pedig 1,260.160'9 (§

élelmiszer érkezett. A jelentés legnagyobb részét egyes árúcikkekre vontakozó árstatisztikai anya foglalja el. A vásárcsarnokokban, közvágóhídako nyilt piacokon és nyílt árusító üzletekben a nag bani és kicsinybeni árakra nézve létrejött árad tok havi és évi átlagár-ai értékes anyagot szolgálta nak az élelmiszerek árnívójának vizsgálatához;

mennyiségi adatok sajnos, nem ily részletesek, ped ha a felhozatal áruk szerint havonkint is ki lenn mutatva, nemcsak egyes árúcikkek felhasználásáb' jelentkező idényszerű hullámzásról, hanem -— f gyasztási statisztika hiányában —— Budapest széke főváros élelmiszerszükségletéről is megközelítő k' pet kaphatnánk az év egyes szakaiban. Az egy, áruk havi felhasználására vonatkozó mennyis adatok közlése természetesen könnyebb lenne,— h jelentés évről—évre megjelennek és nem kellene évkönyv keretében két—három esztendőnek af tisztikai anyagát összeszoritani.