9. szám.
——878———
gépjárművek száma. A Commerce Reports (*. folyó—
irat még részletesebb adatai szerint pedig az auto- mobilszámlálásban résztvett 164 ország és egyél) területegység rsupz'm 28—lmn mutatkozik visszaesés (csak az nutomobilokat tekintve). Fel- tűnő nagy növekedést mutat forrásunk szerint az nulomobilok számu Oroszországban és Spanyol-
közül
Marokkóban, amely országokban az új előző évinek több,
Az
adat az mint kétszerese.
egy nulomobilra eső lélekszámarúny az utolsó számlálás óta öö-rő] 54—re javult.
Ezúttal első alkalommal állnak rendelkezésre adatok egyes nagyobb városok aulomobilállomá- nyáról.
Ezek az adatok szintén az amerikai automo- bilkultúra
ben az amerikai városok európai
nagymóre lűsógól tanusílják, amennyi—
aulomobilállománya az hasonló nagyságú városok állományát messze meghaladja.
iiitiól
New-York Los Angeles . Csikágo . Detroit Párizs . Berlin , Milánó Stockholm ( Amszterdam . Santiago (Chile) Prága .
Budapest Lima Varsó . Helsingfors Bogota
Konstantinápoly
1931
. E automo—
A"§'í"£31í"0k m
751_711 9
516.016 2
469478 ?
493102 4
172.450 17
65.905 61
31.239 26
17.897 29
12.150 62
11.978 59
11.612 73
— 10.392 97
7.880 40
7.7 59 140
6.440 37
2.652 76
2013 347
ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY
Magyarország fizetési mérlegének alakulása az 1930. évben.
La balance des paycments de la Hongrie en 19303)
Magyarország 1930. évi nemzetközi fizetési mérlege.
Balance (les payemcnis de la Hongrie pour 19304
. Vasúti és
Tételek Postcs
A) Folyó tételek —— POSlES couranls
. Áruforgalom — Mouvement rle marchandises . . Aranymdak (nyersarany és amnyércpénz) __ Liaguts
dor (or brut et mannaies dor)
. Kamatok és osztalékok — Intéréte et dividendes . Más folyó tételek: —— Autres postas coarants:
A külföldi kikötők használatáért belföldi hajók által és a belföldi kikötők használatáért kiilföldihajok által fizetett dijak r— Tazres payées par les namírps hongrois pour tasage de ports e'trangms el par les navires éti—an- gers pour [usage (lcs- ports nationaum.
hajózási tranzito és egyéb szállítás kapcsan mutatkozó és a vasutikot—1berekbolezarmazonemzet- közi értékmozgalom -— Vommment des valeurs prmr—
want de transporis ferroviaires et de navigation, ;] com—
pris le transit, et de loaage de magam
Biztosítási és iigyn'oki dijak —— Tacres il'assurances ut commissions de courticrs .
A posta, távirda es távbeszélő külföldi dijkövetelóseí és tartozásai — Reflevartces dans par l'étranger a lAdministration des Postes, Téle'graphes rt Téle'phones et par celleci a le'trangei . , . . .
1) Cel articli' swa ínséré dans [i' cation de la Société des Aatíons).
. j§ 5592502 ;;
,,Nlmnormzdum sur le vormnercv
kulfoldrol Magyarországba;
de létiangu
m Hongrie [§
? ;
s
103500 ;;
I 944,796.731§§
§
f 13,o50.313§
49.798 f
2á,4()1.()18 ; .É; 49,760.115 :
infl'rmltz'onal (§ Sur
Jlíouvemmt des valeurs Wldvyarorczagbol !
de Hongrie [;
lebonyolodott crtékforgalom
% penrró'hen —- en pengőc külföldre l'áím agar
333310374
8,102.615 194,772.867 '
% 8,903.G29 '
SLOTBUJ
x'
145166;
Egyenleg pengűben 50141! 514 pengőt;
Jr öl.-185887 7,999.115
——181,722.554
Jr 16,497,389
1,315.907
J;— 177436
ICS tullmzuex de; paz'cmentS" (publi-
9. szam. —— 879 ——
1931
Mouvemmt Külföldről Magyarországba
de l'étranger en Hongrie
lebonyolódott
dís valeurs Magyarországból
külföldre de Hongrie ;:
l'étrangetv értékforgalom pengőben —-— en pengős
Egyenleg pengőben Solde en pengős
A kivándorlok által az országból kivitt és a vissza—
vandorlók által behozott pénzösszegek — Sommes emporte'es par les émigrants et apporte'es par les émi-
gre's rentre's en Hongrie ...
A kivándoroltak pénzküldeményei, valamint az orszag- ból a külföldre, vagy a külföldről az országba érkezett pénzadományok —— Envois d'argent d'émigre's et dans en espéces envoye's de Hongrie a l'e'lranger ou de l'é-
tranger en Hongrie . .
. Idegenforgalom —— Mouvement des touristes
Követségek és konzulátusok személyi és dologi kia- dásai — Dépenses de personnel et de matériel des
le'gations et eonsulats
Külföldieknek teljesitett szolgálatokértmagyarorszagi lakosoknak és magyarországi lakosoknak tett szolgá—
latokért külföldieknek fizetett összegek —— Sommes paye'es a des habitants de Hongrie pour services rendus aux élranyers et a des étrangers pour services rendus a des habiiants de Hongrie .
A magyar államigazgatás külföldi bevételei és kia- dásai -— Recettes et depensesa lle'tranger de ladminis- tralion publigue hongroise
Jóvátételi fizetések — Payements au compte des
Réparations. . . ...
. Az árukivitelnél kimutatott jóvátételi aruszalhtasx értek összeg ellentétele — Contre--partie de la valeur des Réparations en marchandises, indiguée ii l'exportation de marchandises . .
A külföldről az országba, illetve az országból a kül- földre irányuló értékmozgalomnak az eddigi tételek alatt ki, nem mutatott egyéb alakjai -—— Autres formas du monvement des valeurs a destination du pays et
_
a l'e'tranger, nom mentionne'es aux postes préee'denls
*]
10.
11.
13.
2,083.235
33,321.064 26.696.813
4,040.000
100000 ;
2,837.545
3,044.063
1,690.551
3,919.564 56,989.900
6,532.811
382381
3,995.153 4,715.542
6,630.615
12.67 2.630
s— 392684
4- 29,401.500
— 30,293.087 §
2,492.811
282381
1,157.608
4,715.542
6,630.615
9,628.567
A,tart;;euzrgaawigenM.*
A) Folyó tételek összesen — Total des postas courants
B) Tőkeforgalmi tételek.
B) Postes du mouvement (les capitaua'.
l. Tőkeforgalmi műveletek hosszú és középlejárattal — Operations de mouvement des eapitauw, ;; long terme et a moyen terme.
Tőketörlesztés; -— Amortissements:
a) hosszúlejáratú kölcsönök törlesztése sement diemprunts ;; long terme
b) középlejaratú kölcsönök törlesztése
sement dlemprunts a moyen terme ...
Az 1930. év előtti kibocsátású címletek forgalma: — Mou- vement de titres e'mis avant 1930:
a) belföldi oimletek —— titres intérieurs .
b) külföldi eimletek __ titres étrangers ...
Állami és önkormányzati új kölcsönök felvételéből szár—
mazó forgalom —— Mouvement provenant de nouveaux emprunts contracte's par l'Etat et par des collectivite's
autonomes ...
' Hosszú- és középlejaratú egyeb új kölcsönök felvételéből származó forgalom —— Mouoement provenant dautres nouveaux emprunts a lon_) et () moyen terme
— amortis-
1.110,876.827
19,287.477 21,114.728
157 ,735.277
162,652.028
1.249,110.920
55,024.464 56,662.155
23,312.468 42,495.36e
——138,234.093
— 55,024.464 56,662.155
4,024.991 21,380.638
4—157,735.277
4—- 162,652.028
9. szám. ... 880 __ 19317
__,Jlt?"fit'íítitfifíjftlíífs J _?
. - K"lf"ld "1 M igy—iii ; . (,
I' e t e l e k A'lagyilargrsgligba agkülglfizrz O Igyenleh
P 0 8 t e §, de l'éírangcr de Hongrie a pengoben
, * en Hongrie llélranger Solde en pengős
l' __!emnyolódott órtékforgalom WM
f 7 77777 pengőben M en pmg'ös
tlÚj kibocsátású részvények elhelyezéséből származó for- galom —— Monvement provenant dn placement des acti—
l' ons nonveilement émises . . . 15,553.505 640021 —t—- 1.4,913.484 ' Ingatlanok adásvételéből származó forgalom — Monoement l
provenant de l'aehat ou de la oente diimmenbles 840100 960000 —— 119.900
; II. A rövidlejáratú követelések és tartozások egyenlegé—
; nekváltozása: —— Changement du solde (les créanees et dettes ;; court terme .'
A Magyar Nemzeti Bank arany-, deviza- és valutaállományá- nak változása — Changement de l'eneaisse or, deoises
et monnaies de la Bangne Nationale de Hongrie 5,551.070 —— —§— 5,551.070 Egyéb rövidlejáratú követelések és tartozások egyenlegé-
nek valtozasa —— Changement dn solde Janires cre'an-
ces et dettes a court terme . . . 6,000.000[ —— 4— 6.000000
B) Tőkeforgalini tételek összesen: ,
B) Total des postes da moavement des capitanfe: 888,734.185 179,094.474 --l—209,639.711 Főösszeg — Total général: 1.499,611.012 1.428205394 %1) TIAOÖÁHS
:
1) A folyó tételek passzív és a tőkeforgalmi tételek aktiv egyenlege közötti különbözet főképen azzal magyaráiható, hogy az úgynevezett láthatatlan tőkeforgalom egyes elemei részben, vagy egészben kima—
radtak a számbevételbőli Ilyen hiány elsősorban a Magyarországból külföldre lebonyolódott tőketorgalom adatainál tételezhető fel. —— La difference entre le solde passif des postes eourants et le solde actif des postes du mouvement des capiianm est dne principalement au fait one certains éléments dn monvement invisible des oapitaua: sont, tunt a fait ou en partie, laisse's de eóie'. On peut snpposer gu'il en soit ainsi en premier lieu pour le monvement des eapitaux á destination de l'étranger.
A) Folyó tételek.
l. Áruforgalom.
1. Az aruhehozatal és az árnkivitel ertókösszege :a külkereskedelmi statisztika ideiglenes eredményei alapján van kimutatva amely eredmények az álla- lános kereskedelmet tüntetik fel es a közvetlen, va-
cimen
lamint a megtört átvitel ttranzitól adatait nem fog—
laljak magukban. A hivatalos statisztika az árufor—
galom keretében száinítaslm veszi az aktív kikészí- tési és javítási forgalmat, amellyel együtt a behoza- tal 832947302 l', a kivitel pedig illik—131167 l). A
passzív kikészítési es javítási, tovabba a nemesére- magyar kii lkcreslwdelmi eredménye címen
.eredmenye ('ímen
passziv kikészítési forgalom címen
sta ! isztika a passzív javítási forgalom becslésszerii
500000 50,363.572 A kivitel l'enti összegéhez hozzáadatott a
32192233 az aranyon kívüli nemesérct'orgalom
l,673.361 a passzív javítási forgalom lwcslesszerii
500000 34,365.ötl4
az áru—
forgalom eredményeit a magyar hivatalos statisztika az áruklol elkülönítve mutatja ki, ezek az eredme- nyek tehát a fenti összegekben nem szerepelnek. Mi—
után 0 fizetési mérlegben a nemzetközi értékmoz—
galom/ itt említett alakjai közül. az áruforgalom mel- lett csak a nyersarany— (aranyrúd-l ós aranypénz- forgalom van felvéve külön tételként, ezért a helio—
z—atal fenti értékösszegt'éhez liozzz'iszz'imíttatott:
a passzív kikészítési forgalom címen 41,170..'ll7 az ananyon kívüli nemesércl'orgalom
, címen
;
8393255
forgalom adataitól elkülönítve a nemosereforgalom adataival együtt niutatja ki a részvények. kötve—
nyek, bankjegyek és hasonló értékek forgalmának adatait. Miután a szóbanlévő értékek forgalma mas tételek alatt megbizhatobb felvetel alapján számí—
tásba vótetett. a külkereskedelmi statisztikának ezek az adatai itt figyelmen kívül liagyattak.
A magyar áruforgalmi statisztikai adatok a (:.
i. ii és li. o. l). ertekek szempontjából nem igényel- nek helyesbítést. A (csempészet becslésszerii megalla—
pítása szükst'égtelennek latszik, miutan megbizhato—
nak tekinthető az a feltevés, hogy az ertókmozga—
9. szám —88t—
(193t:
lomnak ez a szabálytalan ()s hozzáveh'ilegesen is ne,—
hezen becsülhető alakja nem bír érdemleges jelentö—
séggeL
ll. Aranyrudak (nyersarany (s aranyérepénz).
11 tétel alatta magyar vámtarifa 972/a és 973/(1 laritaszámai alá tartozó f':()igtlom van kimutat 'a
III. Kamatok és osztalékok.
a) K a m atok.
A külföldről Magyarországba befolyt kamatok sorában színnbavétetett:
1. A magyar Nemzeti Bank kamatjövedelme ((
(leviza— és valntatizletböl t3,87tl,7tl Pl,
2. Egy nagyobb beruházás céljaira felvett kiit—
földi kölesönln'll ri'widlejíwattal külföldön elhelyezve lévő részösszeg kaiiiatjöve(l(),lm(,) a beruházást esz—
közlő vállalat kimutatása szerint (563279 P),
3. Kötvények be (áltott szelvényei után külföld- ről befolyt összeg tl,.'l$l6.368 l)).
A Magyarország által 'kiilföldre fizetettmkama—
tok a következő tételek szerint tagozódnak.
at Hosszú és középlejáratú kölcsönök kamatai Az államadóssz'ig után fizetett, kamatok a M. kir.
Pénzügyminiszt('),riumt(')l beszerzett kimutatás szerint:
I)
háború előtti államadósságok kamatai . 14,318.l45 háború alatti államad(')sságok (kliring— és
leliell kamatai . .
az 1924. évi újjáépítési államk(')l(',s(')n
3584297
kamatai . . 24,478.684
egyéb háború utáni állammh'mságok után
fizetett kamat ll,918.74.'l
Összesen: 54299869
go
Budapest Székesfőváros külföldi tar—
tozásai után7 a magyar városok Speyer-kölesöne és a magyarországi font sterling )ái'ni();.:yék egyesített
kölcsönei után történt kamatfize-
tések . . . . 24306594
által kiil—
földön kötvé—
nyek után fizetett kamatok a pénz—
által
3 A magyar pénzintézetek elhelyezett községi
intézetek kimutatott adatok
szerint 3,11().2§l1
4. Záloglevelek után fizetett kamatok a zálogleveleket kibocsátó pénzinté—
zetektöl beszerzett adatok szerint 23,5(')0.ö—tt')
().—Egyél) kötvények után fizetett kama- tok az ilyen kötvényeket kibocsátó pénzintézetektől v('illalat()kt(')1és más -
adatok
! int(),zményekt(')l pbeszerzett
szerint 20,0t')2.238
t'). Középlejáratú kölcsönök után történt kamatfizetések az ilyen kölcsönöket
felvevő, intézetek-
töl beszerzett adatok szerint . pénzintézetek vagy közvetítő
14i84t).90t) 7. A nagyobb budapesti
külföldi
nek és tartozz'isainak passzív kamat- ()gyenlege az illetö intézetek által beszolgáltatott adatok
8. Más r(")vidlej'('tratú külföldi követelé—
sek és tartozások passzív kamat—
egyenlege évi átlagos 240,000.000 P tartozást egyenleg után 7%-os átla- ri'widlejáratt'i követelései-
szerint l4,()7l,4ö'2
gos kamatlábbal számítva lö,80().000 b) Osztalékok.
A részvények után Magyarországból külföldre és a külföldről Mag_'ai'()i'szágba történt osztalékfize—
tések megállapításánz'il :) nagyobb budapesti pénzin—
tézetekhez ily címen
illetőleg ezek által ilyen címen—saját és idegen számlára kifizetett összegek vétettek
saját és idegen számlára be—
folyt,
számításba a idew)nátk(í2(')lág beszerzett szóhanlévő intézetektől
adatok alapján.
IV. Egyéb folyótételek.
]. A külföldi kikötők használatáért belföldi hajók által és (( belföldi kikötők használatáért külföldi
hajók által fizetett díjak. ' )
Magyarország a trianöni békeszerződés rendel—
kezései következtében elvesztette tengeri hajópark- ját, azóta új hajópark nem épült, ezért 1930-ban'az országnak nem merültek fel olyan kiadásai, amelyek tengeri kikötok használatáért a hajók álhil fizettél- nek. A fizetési mérlegnek kisebb jelentőségű aktív és passzív tétele állapítható meg a tolyamhajózással kapcsolatosan kifizetésre került kikötői "(líj'ak, part- bérek és karóengedélyi díjak stb. címét). A Duna magyarországi szakaszán fuvarozástlebonyolító kül—
földi haj(')svállalatok egy része Magyarországon, kit—, lön iizletkezelést tart fenn s miután az ezek ma—
gyarországi egész iizletViteh'mél mutatkozó bevé—
teli és kiadási egyenleg, amelyben: a magyar folyami kikötők használatáért fizetett összegek is kifejezésre jutnak e fizetési mérleg megfelelő más tételének megállapításánál figyelembe vétetett itt a (Magyar—
országon külön üzletkezeléssel biro kiilföldihhajős;
vállalatok által magyar kikötőkben fuizetett kikötői díjak partbérek stb nem vétettek száiniba.
Minyaiorslwnak egy olyan hajósvállalatii van amely a kültöldi toly(nnhalozasban erdemleges te,- vékenységet fejt ki Á fizetési mérleg, megfelelő helyen a szóbanlevő ' állatát ktiltöldi baját
teljesített fizetések egy, összeg—
síiból folyólag )kiilföldre
ben kimutatásra kerülnek és ebben az összegben a külföldi hájozás során felmerült kikötői díjak stb.
, (wyl,_, ,
is bennfoglaltatnak. ' , ,, . .!
*l't'
9. szam. —— 882 -—— 1931
*M—M m
2. Vasúti és hajózási trunzitó és egyéb szállítás bi V a s ú t i e s ti a j o z á s i t ra n 1 i t ó — kapcsán mutatkozó és a vasúti Irocsihérekbő! szár-
mazó nelnzetközi értékmozgulom.
at Külföldi
tett szállítási
hajósvállalatoknak fize—
d i j a k.
A Magyar Kivándorlókat es Visszawándorlókat Védő Iroda által a hakistársasagoktól beszerzett adatok alapján eszközölt megállapítás szerint Ma- gyarországból az 1930. év folyamán kivándorolt:
Személy
az Amerikai Egyesült-Államokba 974
Kanadába 2.711
Délanierikába . . 1.324
Egyeb tengerentúli államokba . . 4 A . . 14
Összesen: 5023
l'gyanesak az említett iroda megállapítása sze- rint az itt kimutatott Összes kivándorlók közül kö—
rülbelül egyhatod rész volt egy éven felüli és egy—
század rész egy éven aluli gyermek.
A harmadosztályú hajójegy ára az Amerikai Egyesült Államokba felnőtteknek 120 dollár, egy éven felüli gyermekeknek 60 dollár, egy éven aluli gyermekeknek 5.50 dollár. Kanadába felnőtteknek 132'50 dollár, egy éven felüli gyermekeknek 66'25 5'50 dollár, Délamerikába felnőtteknek 25 font sterling, egy éven dollár, egy éven aluli gyermekeknek
felüli gyermekeknek 1260 font sterling, egy éven aluli gyermekeknek 5'5 dollár.
li szerint kifizetésre került az Amerikai Egye- sült Államokba kivándorolt:
802 felnőtt után . a 120 dollár 162 egy éven felüli
96.240 dollár gyermek után. ,, 60 ,, 9.720 ,, 10 egy éven aluli
gyermek után . A, 55, ,, 55 ,, 974 Személy után összesen: 106.015 dollár.
A Kanadába kivándorolt :
2.232 felnőtt után . a 1321;? dollár 295340 dollár 452 egy éven felüli
gyermek után. ,, 6614 ,, 29.945 ,
27 egy éven aluli
gyermek után. ,, 51/2 ,, 149 ., 325834 dollár A Délamerikaba kivándorolt:
1.091 felnőtt után . s. 25 font str. 27.275 font str.
220 egy éven felüli
gyermek után. , 123,"2 ,, ,, 2.750 ,, ,, 13 egy éven aluli
gyermek után. ,, 535, dollár 72 dollár.
Az egyéb tengerentúli államokba kivándorolt:
12 felnőtt után . a 120 dollár 1440 dollár
2 egy éven felüli 120
gyermek után. ,, 60 ,,
Összesen: 1.560 dollár.
Együttvéve 433481 dollár és 30.025 font ster.
ling : 3,299.924 P.
szállításból bevételek és
által külföldön hajótuvaroz'ásból,
koesibérekből szár—
bevételek és kiadások.
eredő vállalat teljesített
magyar
továb—
bá a vasúti
mazó
.t vasúti és hajózási tranzitószállításért a kül- föld által Magyarország javara történt fizetések meg—
állapításánál a M. kir. Államvasutak, a Duna—Száva—
Adria Vasúttársaság magyarországi vonalai és egy nagyobb magyar t'olyamhajózási társaság által ki- mutatott, ilyen bevételek vétettek számításba, li té—
tel alatt figyelembe vétettek továbbá egy nagyobb t'olyamhajózási vállalatnak a külföldi fuvarozásból származó bevételei és erre a külföldön teljesített.
kiadásai.
A nemzetközi kocsibérelszámolás címén kimu—
tatott, aktiv összegek a M. kir. Államvasutak és a Duna—Száva-Adria Vasúttársaság magyarországi vo—
nalainak a nemzetközi kocsibérelszámolás során fel—
merült követelését, a passzív összegek a M, kir Ál- lamvasutaknak és a Duna-Száva-Adria Vasúttársa—
ság magyarországi vonalainak előbb említett termé—
szetii tartozásait foglalják magukban.
3, Biztosítási es iigynöki díjak.
li tétel alatt azok a Magyarország és a külföld között felmerült tartozások és követelések vannak kimutatva, amelyeket a magyar biztosító társaságok a külföldre viszontbiztosítt'isba adott és a külföldről vismntbiztosításha vett üzlet után díjak. károk és, jutalék címén, valamint esetleg egyéb eimen az
1930. év folyamán elkönyveltek. Az idevonatkozó) adatokat a Biztosító Magánvállalatok Országos Fel—
iigyelóhalósága állapította meg. A szóbanlevr'i köve—
telések és tartozások 1930. évi egyenlege lényegesen alacsonyabb az 1929. évinél, ami egyrészt a forga—
lom tényleges megfelelö eltolódásának, másrészt an—
nak tulajdonítható, hogy a díjtartalék és kéntarta—
lékkülönbözet csak az 1030. évre vonatkozó adatok megállapításánál vétetett figyelembe. A közvetlen biztosítási üzlet terén a fizetési mérleget érintő té—
telek nem voltak számításba veendők, mert a díj—
tartalék és kai-tartalék képzésére nézve Magyaror—
szágon és a többi érdekelt államban fennálló jog—
szabályok alapján fel kell tételezni, hogy az utóbb!
említett vonatkozásban Magyarország és a külföld között figyelmet érdemlő értékmozgalom nem bo- nyolódott le.
A szóbanlevő tételek alatt vannak számításba véve azok a jutalékösszegek is, melyeknek az 1930.
évben külföldre történt fizetését a nagyobb buda- pesti pénzintézetek az egyes külföldi kölcsöntranz—
akcióknál terhükre felmerült kiadások sorában az olyan kiadások összegének alakulására nézve fel—
tett kérdések folytán kimutattak
9. szana
4. A posta, távirda és távbeszélő külföldi díjköve- telései és tartozásai.
A M. kir. Posta Tudakozó Irodája által összeál—
lított kimutatás szerint a következők:
Követetés Tartozás a r a n y 1" r a n k
utalvány és utánvétel . . . 12.471 15.393 csomag légi-posta levéltranzit 2,121.931 1,228.509
távbeszélő _ 1,402.046 1,802.b'58
távirda 1.532.988 1,862.039
5,069.436 4,908.599 ől A kivándorlók által az országból kivitt és a vis:—
szavándorlók által behozott pénzösszegek.
A Magyar Kivándorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda által a hajóstársaságoktól beszerzett adatok alapján eszközölt; megállapítás szerint az
1930. évben Magyarországba érkezett:
visszaván—
1"t g t' , d tl'lt az Amerikai Egyesült du 80 dom epom
Államokból . . . . 2.505 241 91 Kanadából . . . . . 310 378 30
Délamerikából . . . . 18 113 —
Összesen. . 2.838 732 121
A látogatás céljából Amerikából érkezők az ide—
genforgalmi nyilvántartásokban bentt'oglaltatnak, az ezek által Magyarországba hozott és itt kiadott ősz- szegek tehát az idegel'lt'orgalom tételénél a Magyar—
országot látogató külföldiek kiadásainak egységes megállapítása során számításba vétettek. Feltéte- lezhető, hogy a deportáltak egyáltalán nem rendel—
keztek pénzzel. li tételnél tehát csak a visszavált- (lorlók által hozott Összegek voltak figyelembeveen—
dők. A Magyar Kivándorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda becslése szerint az az összeg, amellyel egy—egy visszavándorló az országba érkezett, átlag 500 dollárra, tehát az 1930-ban ily címen Magyar- országba behozott egész összeg 366000 dollárra, vagyis 108323!) P—re tehető.
A Magyar Kivándorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda kimutatása szerint az 1930. évben 5.023 személy vándorolt ki az országból a tengeren- túlra és ezekből 42—13 volt a felnőttek száma. Az említett Iroda beeslése szerint a hajójegy árán kivül a tengerentúlra vándoroltak által elvitt összeg min- den felnőtt után számítandó 70 dollárra ősz- szesen tehát 297010 dollárra. vagyis 1,690.551 P—re lehető.
6. A kivándoroltak pénzkűldeményei, valamint az országból a külföldre, vagy a külföldről az országba
érkezett pénzadományok.
Az 1930. év folyamán Amerikából Ma- gyarországba érkezett postautalvány- nyal a M. kir. Posta—, Telefon— és Távirda Vezérigazgatóság kimuta—
tásai szerint . 4.760.468P
_ 883 —— 1931
a Postatakarékpe'nztár és más pénzinté—
zetek átutaló forgalmában az érde-
kelt intézetek kimutatásai szerint 23,239.696P
hajóstársaságok útján a Magyar Kiván- dorlókat és Visszavándorlókat Védő
Iroda becslése szerint 4,500.000P
Összesen: 32,500.164 P A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal megálla- pítása szerint a magyar egyetemeken az 1929/30.
tanév ll. felében beiratkozott:
214 csehszlovákiai 508 romániai
77 jugoszláviai 2—1 ausztriai
6.5 egyéb külföldi állambeli Összesen: 888 külföldi hallgató.
Az 1930lítl. tanév első felére beiratkozott kül- löldi honos hallgatókat ugyanilyen számmal véve figyelembe és mérlegelve azt, hogy a szomszédállam- beli hallgatók nagy részét megfelelő anyagi eszközök híján is az a körülmény indította a magyar egyete—
lnek látogatz'lsára, hogy anyanyelvükön, illetőleg az általuk kellőképen ismert nyelven csak ezeken az egyetemeken végezhetik tanulmányaikat, a négy szomszédállamból honos 823 hallgató részére évente 10 hónapon át havonkint érkezett 80 P és 65 más államban honos hallgató részére havonkint érkezett 250 P, Összesen 820900 P vétetett számításba.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal kimuta—
tása szerint az 1929/30. tanév második felében akiil—
földi egyetemeket 1.611 magyar honos hallgató lá—
togatta. Az ezek részére Magyarországból ösztöndíj, vagy hozzátartozók és testületek, esetleg mások tá—
mogatása el'mén küldött Összeg az ev tíz hónapján át havi 200 P-re becsiiltetett és ily alapon az ezek ré—
szére Magyarországból él'kezett pénzösszeg 3222000 P—hen állapíttatott meg.
A M. kir. Postavezérigazgatl'lság kimutatása sze—
rint Magyarországból az 1930. év folyamán az Ame—
rikai Egyesült Államokba 626920 P, Kanadába 70.044 1) küldetett el postautalványon, Feltételezhető, hogy e küldeményeket csekély kivétellel a kivándo—
roltaknak magyarországi hozzátartozói küldték tá- nmgatás. vagy ajándék gyanánt.
?. Idegenforgalom.
A külföldiek részéről magyarországi utazások
alkalmával felmerült kiadások legnagyobb részét a budapesti tartózkodásra fordított összegek teszik.
Ezeknek megállapításához Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának, valamint a főváros Idegen—
forgalmi Ilivatalának az idegenforgalom alakulására és pénzügyi eredményeire vonatkozó adatai elég megbízható támpontot szolgáltatnak.
59
9. szám.
———884— 1931
Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának kimutatása szerint Budapest szállodáiban az 1930.
évben 116.249 külföldi személy szállt meg, akik eze- ken a helyeken összesen 363.701 éjszakát töltöttek.
A Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala által pró—
bafelvétel alapján eszközölt megállapítás szerint a szállodai vendégeknek egynyolcada luxusszállókban, kétnyolcada I. rendű, négynyoleada II. rendű és egy—
nyolcada Ill. rendű szállodában volt megszállva.
Az 1930. évben a budapesti szállodákban a kül—
földiek által eltöltött éjszakák számát ebben az arányban megosztva és a luxusszállókban megszáll- tak napi lakás-, étkezés— és ezzel kapcsolatos borra—
való költségét napi 35 P—re, az l. rendű szállókban megszálltak hasonló költségeit 25, a H. rendű szál- lodákban megszálltakét 15, 3 Hl. rendű szállőkban megszálltakét 10 P-re becsülve és azonkívül minden egyes kategóriánál az élelmezésen, lakáson és borra—
valón kivüli kiadások címén az előbbi kiadások 50
%-át véve számításba, Összesen 10,570,043 P össze—
get kapunk. Figyelembeveendő ezenkívül a 116249 külföldi személy részéről az ország határától Buda—
pestig és vissza való utazással járó közlekedési költ—
ség, amelyet személyenkint átlag 40 P-re lehet tenni és ily alapon további 4,649.960 P kiadást kell meg- állapítani.
Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának megállapítása szerint az 1930. évben a főváros ma- gánlakásaiban 111408 külföldi személy szállt meg.
Ezek tartózkodási idejéről nincsenek adatok. Ezt, ha ugyanannyira becsüljük, mint a szállodákban megszállt külföldiekét, személyenkint 3'16% éjsza-
kára, illetve napra kell tenni. Miután feltételezhető, hogy a magánlakásokban megszállt külföldiek túl- nyomó része rokonoknál vagy ismerősöknél volt és kevésbbé tehetős, mint az a része, amely szállodai lakást vett, az említett személyek naponkinti és személyenkinti átlagos kiadása címén a szállodák—
ban megszálltak hasonló kiadásainál jóval kisebb összeg látszik megállapithatónak. Ezt az átlagkiadást nyers becsléssel lt) P-re téve, összesen 3,520.49O P további költség állapítható meg. Figyelembe veendő a magánlakásokban megszállt 111408 külföldi sze- mély után az országhatártól Budapestig és vissza a
közlekedési eszközök használatára fordított kiadás,
amely fejenkint 40 P—re tehető, úgyhogy ez a költség
összesen él,—156320 P—t tesz ki.
A magyar határellenörző közegek által 1928—ban a határtátlépő külföldiekre nézve végrehajtott számlá- lás eredménye ésa budapesti idegenforgalom időközi változása alapján feltételezhető annak a becslésnek a valószinűsége, hogy az ország határát 1930—ban 61.000—rel több külföldi lépte át, mint amennyi ugyanebben az évben Budapesten megszállt. Ezek vagy útmegszakítás nélkül átutaztak az ország terü—
Ietén, vagy az ország határán való kilépésük előtt a vidéki városokban, vagy községekben, illetve für—
dőkben szálltak meg. Budapest Székesfőváros Ide- genforgalmi Hivatalának becslése szerint az ilyen külföldiek az 1930. év folyamán mintegy 30.000 éj- szakát töltöttek el Magyarországon. Egy-egy éjsza—
kára, illetve napra átlag személyenkint 15 P kiadás látszik feltételezhetőnek, nemkülönben a 61.000 sze—
mély után fejenkint 50 P olyan kiadás vehető szá—
mitásba, amely Magyarországon közlekedési eszkö- zök igénybevételére fordíttatott. Az utóbbi két ki—
adási tétel együttesen az említett tényezők alapján 3,500.000 P—ben állapítható meg.
A fentiekben elősorolt részösszegek összeadásá—
val Magyarországnak az idegenforgalomból szár-
mazó 1930. évi bevétele összesen 26595813' P—ben
mutatható ki.
A magyarországi lakosok által külföldi utazá—
sokra fordított kiadásoknak azt a részét lehet meg—
felelő idegenforgalmi statisztikai adatok alapján elég megbízhatóan felbecsülni, amely az Ausztriá- ban, Németországban és Cseh-Szlovákiában tett utn—
zásoknál merült fel. A más országokban tett utazá- sokra fordított összegek csak egészen nyers, hozzá- vetőleges becsléssel állapíthatók meg.
Ausztria 1930. évi idegenforgalmának alakulá—
sára nézve az Osztrák Szövetségi Statisztikai Hivatal ,,Statistische Nachrichten" című kiadványának 1931.
évi 3. számában megjelent kimutatás szerint az 1930.
év folyamán Bécsben 61.483 magyar utas 207000 e'j—
szakát Ausztria egyéb területein 145121 magyar utas 756100 éjszakát töltött. A Bécsben időző ma- gyarok személyenkinti és naponkinti átlagos kiadá—
sait 24 P-re, az Ausztria egyéb területein időző egyéb magyarok hasonló kiadásait 12 P-re becsülve, a köz—
lekede'si kiadások nélkül összesen 14,04l.200 P-ben állapíttattak meg az 1930. év folyamán felmerült előbb említett természetű kiadások.
Vasúti és egyéb közlekedési eszközök költsége címén:
személy után
aBécsbenmegfordult 61.483 24 P, vagyis 1,475.592P a Burgenlandban
megfordult . az Alsó—Ausztriában
és Stájerországban
megfordult. . 101544 32 ,, ,, a Felső-Ausztriában
megfordult . az Ausztria egyéb
területein meg—
fordult 32.332 56 ,, _ 1,810.592P
tehát összesen: 206.604 személy után 6,980.7 92 P fla??- összesen
3.614 8 ,, ,, 28.912 ,,
3249408 ,, 7.631 48 ,, ,, 366288 ,,
vétetett számításba. Ebből az összegből azon a ci- men, hogy ugyanazon utazás alkalmával egyes sze- mélyek több helyen fordultak meg és így utazási
költségük többszörösen vétetett számításba, 2070, vagyis 1386158 P levonatott, úgyhogy vasúti költ—
ségre fordított költség gyanánt végeredményben
9. szánr
5,544.63—l P állapíttatott meg. Eszerint az Ausztriai utazásnál felmerült kiadások végösszege 19,585.834 P.
A ,,Mitteilungen des Statistischen Staatsamtes der Öechoslovakischen Republik" című folyóirat 1930. évi 81—ik számában Cseh-Szlovákia idegenfor- galmára nézve megjelent kimutatás szerint, amely a legújabb rendelkezésre álló adatokat tartalmazza, az 1929. év folyamán megfordult állandó vendég—
ként Prágában 4.264, Csehországnak, Morvaország—
nak és Sziléziának Prágán és a fürdőhelyeken kívüli területein 3.423, a Szlovákföld 18 és a Ruténföld 4 városában 25087, Karlsbadban, Marienbadban és Franzensbadban, Johannisbadban és Joachimssthal—
ban állandó vendégként 54241, Cseh-Szlovákia egyéb fürdőhelyein ugyancsak állandó vendégként 6.528 magyarországi lakos. A városokban való tartózko- dásra személyenkint átlag 26, az állandó fürdő—
vende'geknek a fürdőhelyeken való tartózkodásra sze- mélyenkint átlag 21 nap vétetett számításba. A napi összes kiadások személyenkint átlagosan Prágában 24 P—vel, a városokban 18 P—vel, csehországi nagy fürdőkön 28 P-vel, az egyéb fürdőkön 15 P—vel szá- míttattak. Ily alapon a magyarországi lakosok által 1930-ban elköltött összeg prágai állandó tartózko- dásra 255840 P, más, a szlovák és a ruténföldön kívüli városokban való tartózkodásra 154044 P,
Szlovákia és a Ruténföld városaiban való tartóz—
kodásra 1,128.924 P, az 5 csehországi világfürdőn való állandó tartózkodásra 3,081.708 P, egyéb cseh—
szlovákiai fürdőn 2,056.320 P.
Az itt felsorolt összegekben nem jutnak kifeje- zésre a fürdőhelyek átfutó vendégeinek kiadásai.
Ezek az egyik csehszlovákiai idegenforgalmi szak—
közlemény t'ürdővendégek ki-
adásainak 8%-át teszik, ezen a címen tehát még 411042 P vehető számításba.
A cseh-szlovák idegenforgalmi statisztika eddig vázolt adatai szerint 44.543 magyarországi lakos tett utazást az 1930. évben a cseh-szlovák állam terü- letén. Nyilvánvaló, hogy ebben a számban nincsenek figyelembe véve azok a magyarországi lakosok, akik a városokban és a fürdőhelyeken kívüli helyekre rokonok, ismerősök látogatására, vagy egyéb céllal utaztak. A kiállított útlevélláttamozások számából következtetve, az ilyen magyarországi utasok száma kereken mintegy 36.000 lehetett. Az eddig megálla—
pított összegeken kívül ezeknek vasúti kiadásai és egyéb költsége címén a legmérsékeltebb alapon is személyenkint 20 P, összesen tehát 720000 P látszott számításba vehetőnek.
A vasúti költségek címén a fenti összegeken kívül még minden egyes csehországi, morvaországi való állandó tartózkodásra
szerint az állandó
és sziléziai látogatásnál fejenkint átlag 80 P, a Szlo- _
'vák- és Ruténföld minden egyes látogatójánál pedig 45 P vétetett számba.
—-885—— 1931
A németbirodalmi statisztikai hivatal által ki'—
adott ,,Wirtschafts und Statistik" című folyóirat
1930. évi foglaltatnak azok a leg- újabb statisztikai adatok, amelyek a magyarországi lakosok által 1930—ban Németországban tett utazá—
sok költségeire nézve ezidöszerint számítási alapul szolgálhatnak. Ezek az adatok az 1930. év első felének idegenforgalmat mutatják ugyanolyan rész—
letezés szerint, mint amilyen részletezésű kimutatás a Magyarország 1929. évi fizetési mérlegének meg—
állapításánál felhasználtatott. Az utóbbi helyen a napi kiadások átlagösszegét illetőleg alkalmazott számítási elemeket változatlanul elfogadva, abban az arányban, ahogy a Németországban megfordult összes magyarok száma az 1930. év első felében az 1929. évi első feléhez képest alakult, a magyarországi lakosok által 1930-ban németországi utazások alkal- mával kiadott összeg 4,002.793 P-re tehető.
Az olaszországi idegenforgalmi szervezet veze—
tőjétől, Mariotti egyetemi tanártól beszerzett adatok szerint az 1930. évben
16. számában
vasúton 36.231
közutakon 20.864
tengeri úton . 1.136
légiúton . . . 70
összesen . 58.301
magyarországi lakos lépte át az olasz határt.
Ezek az adatok felölelik az Olaszországon át- utazó kivándorlókat, valamint azokat is, akik üdülés
céljából más országokban tartózkodtak és Olasz—
országon keresztül csak átutaltak. Az utóbbiak nél- kül Mariotti 50.000-re becsüli a turisztika és üdülés céljából Olaszországban megfordult magyarok számát.
Ezt a számot óvatosságból 40.000—1'e leszállítva a személyenkinti átlagos tartózkodásul 10 napot szá—
mítva, továbbá a közlekedés költségeinek figyelembe vétele mellett egy-egy személy összes napi kiadását 100 lirára becsülve, az Olaszországban megfordult magyarok által 1931-ben elköltött összeg 11,908.000 P-ben állapíttatott meg.
A magyarországi lakosoknak egyéb országok ban tett utazásokra fordított kiadásai egészen hoz—
závetőleges nyers becsléssel a következő összegek ben állapíttattak meg:
Románia al,000.000 P
Svájc 2,000.000 P
Franciaország 2,000.000 P Egyéb országok . 3,000.000 P
8. Követségek és konzulátusok személyi és dologi kiadásai.
A M. kir. Külügyminisztérium számvevőségének kimutatása szerint a magyar külügyminiszteri tárca külföldi szolgálatánál az 1930. évben személyi kia—
59*
