Magyarország fontosabb sportlétesítményei 1941-ben

(1)

EGYÉB TÁRGYÚ TANULMÁNYOK

Magyarország fontosabb sportlétesítményei 1941-ben.

Les prmcipaua: ouu'rages sportifs de Hongrie en 1941.

liésumé. Le présent travail fait connaítre nos ouvrages sportifs diune certaine importance, en se fondant sur les résultats dlune enauéte faite la—

dessus et sur les associations sportives, dlaprés la situation au ter mai 1941, par lJOffice central royal hongrois de statistigue.

[lenauéte de 1941 avait une base semblable á celle de llengue'te executée sur les ouvrages sportifs en 1935.

Toutefois, tes deux enguétes différaient notabte- ment, liune de llautre, d deux égards. Liunc des differences, c*était guc Penguéte de 1941 ne por- tait gue sur certains ouvrages sportifs, tandis gue celle de 1935, employant 17 sortes de auestionnaires, enregistrait tous les ouvrages de cette espéce (1. terrains de jeum pour enfants, 2. terrains de gymnastiaue scolaire, 3. terrains et pistes de sport, 4. établissements (Pathle'tisme et stades, 5. vélodro- mes, 6. terrains de golf, 7. terrains de tir á la cible ou aux pigeons, 8. hippodromes, 9. tremplins et pistes de ski, 10. piscines a air Iibre, 11. piscines de sport et piscines couvertes dihiver, 12. maisons de canotage aux bords d'eaux ou sur eau, 13. báti—

ments d'associations sportiues, 14. salles et "galeries" de sport ou de gymnastiaue, 15. salles de gymnastiaue scolaire, 16. refuges pour touristes et beluédéres, 17. courts de tennis et patinoires).

L'engue'te de 1941 se bornait auac choses sui—

vantes:

1. établissements sport;

2. piscines de sport et piscines a air Iibre;

ft. salles et autres ,.galeries" de gymnastigue, scolaires ou non scolaires;

ft. maisons (le canotage, aux bords (Ileaux ou sar eau;

5. tremplins ou pistes de ski;

li, courts de tennis;

7. patinoires.

Entre Penauéte de 1935 et celle de 1941, la deuxiéme difference essentielle consistait en ceci gtíe certains ouvrages sportifs nlétaient pas définis de la méme maniere. De sorte gae pour les établis- sements diathle'tisme, les terrains de sport et les piseines, les résultats des deus: enauétes ne peuvent erre comparés aue pour certaines auestíons de detail.

La nouvelle territoire agrandi,

1.328 établissements d'athle'tisme et terrains de sport:

334 piscines de sport et autres piscines;

7614 salles ou ,,galeries" pour exercices corporels;

279 maisons de (ranotaye, nur bords d'eaur ou sur eau;

28 tremptíns e't pistes de ski;

1.263 courts de tennis:

323 patinoires.

Les établissements (Fathlétisme

et les terrains de sport. L'enouéte de 1941 entendaít par la ,.les terrains propres a g pratíauer un ou plusieurs sports, guí, utilisés d'une maniere permanente dans un but sportif, étaient entretenus par une association ou une autre collectivite'".

Tandis oue l'enouéte de 1935 considérait. comme

(I'athlétisme et terrains de

enguéte a enregistre', sur notre

établissements d'athlétisme, seulement ,,les terrains enclos, entretenus en vue diy faire, d'une maniere permanente, du sport"; et elle comptait a part, sous te nom de ,,pistes et terrains de sport", ,,les ter—

rains, méme dépourous d'un ame'nagement perma—

nent (píste blanchie a la chaux, but de football, endroit pour saut, etc.), ou des jeunes gens fai- saient, re'gulierement ou non, du sport, ou pre- naient part a des eoncours sportifs".

Diaprés I'enguéte de 1941, des 1.328 établisse- ments diathlétisme de notre pays agrondi, 1.068 étaíent sur le territoire de 1935. Le nombre des établissements d'athlétisme enclos était de 356:

les terrains en représentaient au total 6,855.005 m'z.

Ces établissements enelos peuvent étre considérés, méme dlapres Io définition établie pour l'enguéte de 1935, comme des ,,établissements diathlétisme".

Presgue tous les établissements d'athle'tisme (1.283 sur1.328) avaient an terrain de football.

A part cela, on voit de tres grandes differences entre eux. En moyenne, un établissement sur 2'4 avait un terrain pour le saut ou la course; et un sur trois avait un terrain pour le Iancement.

Des 1.328 établissements diatlilétisme, seals 212 avaient des tribunes báties, avec, au total, 158000 places assises et 507000 places debout. ——

Des places assises et debout des terrasses éleve'es, un tiers environ étaient dans 22 établissements de sport de Budapest.

Ouant au confort et aux installations impor- tantes au point—de vue hygiénigue (armoires pour vétements, lavabos, douches, bains), la plupart de nos établissements diathlétisme sont, méme a Buda- pest, incompletement éguipe's.

La superficie totale occupée par ces établisse- ments est de 21'3 millions de mi. II en revient 1.453 m, pour 1.000 habitants; cette proportion n'est méme pas la moitie' (le celle (3000 m?) sou—

haitée par les autorités sportives.

Les piscines de sport et les autres piscines. lienguéte de 1941 définissait les piscines de sport plus eractement gue l'enguéte de 1935. Clest pourguoi plusieurs piscines, consi- dére'es comme piscines de sport par Penouéte de 1935, ont été mises en 1941 dans la catégorie des piscines sans caractére sportif.

Lienauéte exécutée en 1941 a enregistre 135 ,,piseines de sport" et 299 ,,autres piscines et bains".

Les piscines de sport avaient au total 184 bassins propres a des concours sportifs, et ces bassins-lá avaient une superficie nageable totale de 151.143 mg. —— Trois piscines de sport seulement pouv'aient étre utilisées en hiver.

Pour les bains de plage et les piscines, l'en—

guéte de 1941 s*est rendu compte encore s'its avaient (les parties encloses propres a la nage (consistant en un bassin ou entourées de paniers ou de charpentes). Sur les 299 bains de plage et autres piscines, 214 avaient une partie de cette sorte, avec une superficie nageable totale de 193328 m2. —— Les piscines de sport et les autres piscines avaient une superficie nageable totale de 341471 m:, soit 237 m* pour 1.000 habitants.

Les salles et ,.galeries" d'exercíces corporels. D*aprés la nouvelle enauéte, notre pays agrandi a 066 ,.salles de gymnastioue scolaire"

(2)

1. szám

et 98 ,,autres galeries de gymnastígue". Les salles de gymnastigue scolaire et les autres locaucc de gymnas—

tigue avaient une contenance totale de 141167 mi, soit 9'6 m2 pour 1.000 habitants. Cette proportion n,est méme pas un dixieme de celle (100 m2) sou- haitée par les autorités.

Les maisons de canotage aux bords d'eaux ou sur eau. D,aprés lienauéte de 1941, notre pays agrandi avait 225 maisons de canotage aux bords d'eaux et 54 maisons de canotage sur eau. —— De toutes les maisons de canotage, 150 (53'7%) appartenaient a des associations pre- nant part a des concours. Dans une bonne partie des autres, on gardait les canots de particuliers, ou on louait des canots.

Dans les maisons de canotage, il y avait, lors de I'enguéte, 1.168 canots pour concoars, 8.031 autres canots á avirons et 339 canots á moteur.

Mais ces maisons étaient propres a contenir plus de canots.

Les tremplins et pistes de ski. Au moment de I'enguéte, il y avait 17 ,,tremplins de ski" et II ,,pistes en pente pour slciears". La pla- part en avaient peu d'envergure; car on nlavait pas encore pu atiliser les possibilite's magnifigaes offertes par les régions recouvre'es.

Les courts de tennis. Uenguéte en guestion a enregistre' 1.266 terrains réserve's au tennis. 11 g avait la 2.102 courts de tennis de dimensions réglementaires et 284 de dimensions non réglementaires; des premiers, 753 (35995 ) étaient propres a des concours internationaux. Le sol de la plupart des courts de tennis (1.918, soit 80'3%) était couvert de scoríe.

Les patinoíres. Én 1941, on comptait 323 patinoires re'guliérement entretenues et gardées, gui auaient une superficie totale de 1,053.362 ma'.

Somme toute, depuis l'enguéte de 1935, il y a eu pour les ouvrages sportifs un progrés asse:

considérable. Ce progre's ne tenait pas seulement .) Pagrandissement de la Hongrie: méme par rap- port au territoire de 1935, on voit une évolution margue'c. Cependant, pour le nombre des ouvra—

gesí sporti/s, il y a une forte difference entre notre territoire de 1935 et les régions recouvrées. Sur ces derniéres, le nombre des ouvrages sportifs, mérne pour ceux auxguels ces régions sont les plus propres (les tremplins de ski), est au—dessous de la proportion des habitants a la population de la Hongrie d'aajourd'hui (proportion représentant 36'5% pour ces regions—Id et 63'5% pour notre territoire selon le traité de Trianon).

*

A Központi Statisztikai Hivatal az Or- szágos Testnevelési Tanács kezdeményezé- sére az 1941. évben felvételt hajtott végre az ország jelenlegi területén a ,,fontosabb sportlétesítményekre", valamint a ,,sport- egyesületekre" vonatkozólag. Ennek a kettős felvételn—ek a ,,sportlétesítményekre" vonat—

kozó része lényegileg az 1935. évben első ízben végrehajtott hasonló adatgyűjtésnek a megismétlését, a ,,sportegyesületekre" vo- natkozó felvétel pedig a ,,sportstatisztika"

kiterjesztését jelenti a Központi Statisztikai Hivatal által eddig még nem művelt új te- rületre.

.. 22 .. , 1943

Jelen tanulmány ennek a kettős felvétel- nek a ,,fontosabb sportlétesátunényekre" vo- natkozó részévelkíván foglalkozni.

A ,,sportlétesitményekre" vonatkozó leg—

újabb felvétel ugyan — miként már előbb is kiemeltük *— lényegileg az 1935. évi fel- vételhez hasonló alapokon hajtatott végre, mégis két számottevő eltéréssel. Az egyik lényeges különbség az, hogy az 1935. évi felvétel 17 kérdőívvel a sportszanpontból számottevő összes sportlétesítmény—ekre ki- terjedt (1. gyermekjátszóterek, 2. iskolai (torna) játszóterek, 3. sportpályák és sportterek, 4. sporttelepek és stadionok, 5. ke—

rékpárpályák, 6. golfpálya, 7. kispuska lő- terek (céllövőpály-ák) és galamblövőterek, 8. lóversenypály—ák, 9. sípályák és síugró—

sáncok, 10. szabadtéri uszodák, 11. sport-

uszodák és fedett (téli) uszodák, 12. vízi és parti csónaklházak, 13. sportegyesületi épü- letek, 14. sport— vagy tornacsarnokok, 15.

iskolai tornatermek, 16. túrista menedékhá-

zak és kilátótornyok, 17. teniszpályák és komsolyalpályák), az 1941. évi felvétel ellen—

ben esak a következő sportlétesítményekre vonatkozólag hajtatott végre:

1. Sporttelepek és sportterek.

2—3. Sportuszodák és szabadtéri uszo- dák (fürdők).

4—5. Iskolai és egyéb tornatermek (és i csarnokok.

6—7. Vizi és parti esónakházak.

8—9. Sxíugrósáncok és lesiklópályák.

10. Teniszpályák.

11. Korcsolyapályák. ,,

A felvétel a felsorolt hét létesítménycso—

portnak megfelelő hétféle kérdőíven történt, ,, a fel-clolgozásnál azonban célszerűnek lát—

szott a sportlétesítunényeket tizenegy cso- portra bontva venni részletes vizsgálat alá. _

Az 1935. és 1941. évi felvételek között mutatkozó másik lényeges eltérés pedig az, hogy az egyes létesítményfajták meghatá- rozása és minősítése nem teljesen azonos alapokon történt s így a két felvétel egyes eredményei (sporttelepek és sportterek, sport és egyéb uszodák) csak bizonyos részletek- ben hasonlíthatók össze.

Az 1941. évi felvételből tehát az előre—

bocsátottak alapján kihagyattak egyrészta tömegsport szempontjából kevésbé fontos létesítmények, mint pl. kerékpárpályák.

gyermekjátszóterek, túrista menedékházak, golfpálya stb., másrészt a főleg csak levente és lövész kiképzés céljaira szolgáló létesít- mények (oéllövőpályák, állandó gondozás alatt nem álló sportpályák). ,

(3)

1. szám ._23.__ ₁₉₄₃

l. A fontosabb sportlétesítmények területi megoszlása és a lélekszámhoz viszonyított aránya;

d'une certaine importance, suivant les divisions territoriales, et Eóablissements et autres ouvrages sportifs

leur proportion á la population.

. to .

. Testgyakorló x T! a .. ;;

A sporttele- Sport-r és tergnek (mm? 2 %% § §§ *; :

pek és sport- egyéb uszodák vwó- stb.) es 8; a m 3135" _

terek (fürdők) csarnokok "§ § § *"H : § Temszpályák Korcsolya—

_ 'IJ _ w :: ; .:

Elablissgmmts Piscínes de Suzi; gázt; §. üg § ' ;? Courts de pályák

d'alhlegísme sport et autres cxercices cor- v...—§ R $$$ ; tennis Patinoires

et terrams de . . porels (gym- o a g : e 5-3";—

Törvényhatóság, sport pzscmzs nastígue es— Ég 8 _ez_ gin—6.5 ?

— - - baíns) - ' '*'C' a" 535 §

kóz1gazgatásx egységcsoport ( crime, etc.) :) §?) 372" e ..

Comitats, vílles autonomcs et _, o . ., vo ": —o "a x) ., Ho . ).

w §, uz §; u n . .,. !) §. § "

catégories de subdívisions 3 3.3 § a' 3 33 u 35 33 § % 3 És; 3 ÉS § 'É Ég §

administratives § ;É Én § 5.3 §r— § RS §§ § .. ': § ;3 § § 5 : ÉR

: ggg-§ : 556- : gsm: : *w : ggg... : el;;

: elfog *— E§§§ k 5232 * 30. *— 81313 ; fáss-E :. .: Er, § :.- a. is .ra: § M- § :: es, § 37433

__ uz a __ '— m [ 1! N m ! u _ u.i? N (11 u— N 0 N

a E— a) v: o o '4 u 'a 49 E.— .— "3 § *-

I 5113: ! 5E§v 1 se;" ! __R I 5050 ! ___g-zg

s —,';',uc us "332 .; ch'w a! 51.76 a "993 es busa:

s %.*s-ad E Én§§ E Khm-:,- E Ea § %.*s-üt 8 10—33

"3 oSgÉ "§ v§§§€ ms 35§§§ § wa Ég % 30.233: m n'gu

m gif—VR m §§§R % $§§n w És?; 3 59908 52 "03

a) Vármegyék. - Comítals

Abaúj-Torna vm. . . . . . 17 9.490 4 40.900 1 161 .370_ — — 7 23.100 1 161.370

Bács—Bodrog vm. 51 13.685 11 63.219 10 69. 540 2 — 14 49.672 5 139.081

Baranya vm. . 42 7. 275 11 27.778 5 61.112 3 —— 17 17.97 1 305.561

Bars és Hont k. e. e. vm. 25 0.845" 7 20.861 5 29 206 2 — 15 9.735 2 73.014

Békés vm. _ _ , . , 30 11.624 11 30.792 22 15.396 2 —— 35 9.678 11 30.792

Bereg vm.. 4 35.597 2 71.194 5 28.478 —- — 10 14.239 6 23.731

Beszterce-Naszód vm_ 2 74.913 —— — 1 149. 826 —- -— 4 37.456 1 149.826

Bihar vm. . . 29 15.402 10 44.665 5 89.330 — —— 19 23.509 1 446.656

Borsod vm _ 42 7.257 15 20.319 3 101 .595 1 5 28 10.885 8 38.098

Csanád, Arad és Torontál

k e. e. vm. 26 6.826 1 177.471 5 35.494 1 —— 9 19.719 1 177.471

Csik vm. 7 24.571 4 47.999 3 57.332 -— 2 12 14.338 2 85.998

Csangrád vm. 11 14.717 6 26.982 5 32.878 1 —— 8 20. 237 3 53.964

Esztergom vm_ 21 5. 496 6 14.236 7 16.488 5 -— 21 5.496 5 23.083

Fejér vm , _ 51 4.862 7 35.425 3 82.659 3 _ 35 7085 2 153.989

Gömör és Kishont vm. 16 6. 699 1 107.181 6 17.863 —- — 11 9. 744 4 26.795

(ryőr, Moson és Pozsony

k. e e vm _ 34 4.711 3 53.395 2 80.193 2 — 11 14.562 2 80.198

Hajdu vm. _ 8 23.530 3 62.746 6 81. 373 — 1 9 20.915 2 94.120

Háromszék Vm 4 34.852 4 34.852 5 27.881 -— —- 9 15. 489 2 69. 704

Heves vm. _ 36 9.031 15 21.674 15 21. 674 — 5 35 9.289 8 40. 640

Jász—Nagykun s'zoínokm 29 14. 638 21 20.214 17 24. 970 9 — 45 9 433 10 42.449

Kolozs vm _ _ _ 1 156. 426 —— — 1 156. 426 —-— 1 2 78. 213 ——

Komárom vm. 45 5. 849 10 26.320 4 65.400 3 -— 16 16. 450 7 37.600

Máramaros vm. 5 42. 738 1 213.665 4 53.416 —— 1 5 42. 733 2 106.832

Maros-Torda vm. 5 51.175 4 63.969 2 127. 938 — — 9 28.431 2 127.988

Nógrád vm. _ 39 6. 680 11 23.682 12 21.708 — 1 33 7.894 8 53.563

Nyitra és Pozsony k_ e e_ vm 26 6. 957 2 90.442 4 45. 221 .. _ 11 16.444 4 45.221

Pest—Pilis5011.Kiskun vm 156 9 840 65 23.600 65 23. 600 88 1 157 9.782 43 35.700

Somogy vm. _ _ 54 7.247 14 27.956 7 55 .912 4 —— 69 5. 672 6 65.231

Sopron vm. _ 29 4.890 4 35.455 2 70. 910 — 2 18 7. 879 5 25.364

Szabolcs vm. 32 13.394 8 53.576 7 61.231 —— — 33 12.988 6 71.268

Szatmár vm. 33 13.038 4 107.564 2 215.127 —— —— 13 33. 097 3 143.418

Szil/gy m _ 1 283.169 2 141.584 2 141.584 -— — 7 40. 452 1 283.169

Szolnok- Doboka vm. 4 60.100 3 80.140 5 48. 084 1 — 6 40.070 3 80.140

Tolna vm.. 50 4.876 15 18.205 13 21. 006 3 — 18 15.171 4 68.768

Udvarhely vm. 4 30.138 2 60.277 3 40.184 — 1 7 17.277 2 60.277

Ugocsa m 5 16. 207 — — 2 40. 517 — —— 2 40.517 1 81.035

Ung vm. 9 5- 051 _ _ _ — _ _ 1 45459 _ '—

%s m_ _ _ 62 5 846 14 23.316 18 18.135 — — 41 7. 002 11 29.675

Veszprém m 33 8.087 24 11.119 17 15.698 6 1 43 6. 20— 8 33.358

Zala W,, _ 61 8.370 27 18.910 17 30.034 4 -— 46 11.100 9 50.731 ;

Zemmén m 26 7. 769 2 100.999 10 20.200 1 —— 17 18.822 6 33.666

Összesen -—Totaux 1.171 9.830 354 32.537 328 35.116 141 21 908 12.685 208 55.375 Kárpátalia. — Subcarpathle

;; é __ Beregi — Bereg. ...; 4 54.428 — —- —— — —— 2 1 217.711 1 217.711

3 gib—je Máramarosi .5mg .

3335 Máramaros . so : 6 45.202 — —— 3 90.405 — — 7 38.745 3 90.402

ra * *" Ungi — UM . xx 7 18.998 -— —- 1 132.990 — — 3 44.330 1 132.990

Összesen — Totaux 17 36.583 - — 4 155.476 —- 21 11 56.537 5 [24.383

b) Törvén hatóság! 0 városok. -——yVílles autóinagrfzes

Bugiapest . 69 16.852 37 31.428 251 4.633 89 4 186 6.354 58 20.050

BaJa . . 2 16.187 1 32.275 6 5.379 6 —— 5 6. 455 — ——

Debrecen . 9 13.996 3 41. 990 17 7.410 2 —-— 16 7 873 5 25 194

Győr . . 6 9.518 2 28. 554 13 4. 393 15 — 10 5. 711 3 19 086

Hódmezővásárhely 3 61.729 3 61.729 6 10. 288 1 —— 6 10.288 1 61. 729

Kassa . 3 22.320 2 33. 480 9 7' 440 1 -— 6 11.160 2 83.480

(4)

'1. szám ——- 24 _ 1943

'r k ló ' § !: "4

Sport- és tereggyáogiaa % '" 3 ; 'öf'é' : :

A sporttele- : ma 3 .2 *: _:w:

pek és sport- egyéb uszodúk vívó- stb.) és "%% R k _a ;..3 §, . ,

terek (fürdők) csarnokok o 3 § % ;H _ _; Temszpályak Korcsolya- _ ___ _ , .;

Elz'zblíssegnents Piscines de 811155; 335318 5 " seg § ! is Couris de pályák

_ d athlzttsme 51107! et autres exercices cor- n. . ; ;; ááá ; tennis Patinoins

el lerrains de . . porels (mm? gű ;: ; —o b- e'í Törvényhatóság, sport tusa—nes uastigue, es_ _; § 3 § $$$—§" ! közigazgatási egységcsupon (bánts! "img, en,-_) §n§w 52 e :

Comitats, villcs autmmcs el a "g : i a '8 v. a) —o 0: . é: n u -o _) : ;. _. ;.

catégories de subdívísíans § 3.5 § ": § x% § § Ég § ; § ÉL; § É; S § ?. § §

administratives :: 155 ga o ;; 33 a is §§$ S É s; 9 kg § e Ég v:

: ggg§ : —§§*"' : agg; : s: : ":3—2 : el;

s. 5 m$ * aki? *— 3839 %— ííl'a *— " valt L ESS"

s alan § §:a. a _:wa :? vs s Else % vmire—*-

N 35.53 '— g'mg v— guss-§ _. "%.—§. _ kai-33" -— SIGÉ

' éssá ' 'a'-$$$ ! $$$—§. ! _,— ! üss ! aság

5 ;").34 N "NS-§ : _Nst" es 53" es "mg— es g§§

5 us a E 323) e má'-:: a s. '" a Ésád * e ., ..

s "335 s "au—2 w "sss .. ass ?: vess .. 33:

m 3—19" m gg-N— % 23-21: 3 %ea. m 3439 51 Én"):

Kecskemét 3 29.106 1 87.318 10 8.732 —- — 5 17.464 3 29.106

Kolozsvár 4 27.604 2 55. 209 16 6.901 —— -—— 12 9.201 2 55.209

Komárom _ 2 15.455 3 10. 270 6 5.135 2 — 8 3.851 1 30 811

Marosvásárhely 1 44 893 1 44. 893 6 7. 482 2 — 5 8.979 1 44.893

Miskolc , , 2 38.645 '*') 15.458 13 5. 945 6 —— 10 7.729 6 12.882

Nagyvárad ? 46.399 1 92.798 6 15.406 —— -— 10 9.280 4 23.200

Pécs 4 18.077 4 18.077 10 7.231 —— 1 16 4.519 4 18.077

Sopron . 7 10.315 5 14.461 15 2.814 1 —— 12 6.026 6 12.051

Szabadka 4 25.204 1 100. 834 4 25.208 1 —— 3 33.611 2 50.416

Szatmárnémeti 1 51.987 2 25. 993 4 12.997 1 —— 3 17.329 —— —

Szeged . . 8 17.047 2 68.187 18 7.576 8 — 13 10.490 5 27.275

Székesfehérvár 2 24.132 2 24.132 10 4.826 — —— 10 4.826 4 12.066

Újvidék 4 14.789 1 59.155 5 11.831 2 -—— 2 29.578 1 59.155

Ungvár 3 11.718 1 35.155 5 7.031 — — 5 7.031 1 35.155

Zombor 1 31.757 1 31.757 2 15.878 1 — 4 7.939 1 31.757

Tj. városok összesen

Ensemble des nincs autonomes 140 18.060 80 31.605 432 5.853 138 5 347 7.350 110 22.9116 Mngyarország összesen

Hongrie mtíére 1.328 11.545 434 63.850 764 19.200 279 28 1.286 11.814 328 45.418 Ebből.' — Dont:

Budaxwest — Buda ts! . . * 69 16.85? 37 31.428 251 4.633 89 4 183 6.354 58 20.050 *

Tj. városok —— Vizees autonomss 71 19.234 48 31.758 181 7.545 49 1 161 8.482 52 26. 262 .

Megyei városok —— Villes dépar- ' :

temmtales.123 13.826 84 20.244 201 8.460 61 2 239 .115 107 15.893 '

Nagy- és kisközségek— Grandes

ou petites communes. . 1.065 11.399 270 44.968 131 92.672 80 21 680 17.853 106 114.529 — 1935. évi terület —— Terriloirz de ! 1.068 8.721 372 25.039 632 14.738 263 21 1.087 8.982 262 35.551 *

1.935. . . 0/0 1 804 — 85'7 — 82'7 —— 94'3 75'0 82'1 —- 81'2 —

1938. óta visszatért területek ; 260 20.593 62 86.358 132 40.562 16 7 226 23.691 61 87.773 Rágions ncouvr. dcpuis 1938, 0/0 l !!!—6 —— 14-3 —— 17 3 —— 57 250 17 9 —- 18 8 ——

t

A fontosabb sportlétesítményekre vonat— nyeire" és az ú. n. társadalmi "sport—j kozó újabb felvétel a megnagyobbodott or- egyesületeire" vonatkozólag. Azáltal azon—_—

szág egész területére vonatkozólag általában ban, hogy az 1941. év egybeesik az:

az 1941. évi május *hó 1—i állapot figyelem— "Ifjúság honvédelmi nevelésének és a;

bevételével hajtatott végre, kivéve a délvx— testnevelésnek egységes vezetése tárgya—*

déki területeket, ahol ez az időpont érthetően ban kiadott 5_520/1941_ M_ E, számú rende-§

nem volt betartható és így délvidéki adatok let" létrejöttével, amely rendelet az Orszá- a polgári közigazgatás átvételének időpont—

jára vonatkoznak. Az 1935. és az 1941. évi felvételek között mutatkozó külömbségek te- hát elég számottevők, de még sem olyan természetűek, hogy a két felvétel közti idő—

közre eső változások —— amint .az egyes léte—

sítményfajtákra vonatkozó részletes ismer—

tetéseknél látni fogjuk —— figyelemmel ki- sérhetők ne volnának.

Az 1941. évi felvétel jelentőségét első sorban az adja meg, hogy összefoglaló át—

tekintést ad az örvendetesen megnagyobbodott ország ,,fontosabtb sportlétesítmé-

gos Testnevelési Tanács megszüntetésével a ,,honvédelmi testnevelés" valamint az ,,is—

kolai és az ú. n. társadalmi spo kérdés különválasztva a testnevelés és sportigaz gatás legfelsőbb irányítását az ,,országo vezetőre" ruházta, az 1941. év egyben a Országos Testnevelési Tanács égisze ala , eltelt időszak lezárását is jelenti. Ily módo * az 1941 évben végrehajtott statisztikai fel vétel egyszersmind számot ad az 1921: LII t.-c. rendelkezései alapján irányított és az 1941. évvel lezárult időszak sportalkotásai ról is.

(5)

1. szám

A fontosabb sportlétesítmények törvény- hatóságonkinti megoszlása és (! népességhez

viszonyított aránya.

Az 1941. évi felvétel a megnagyobbodott ország területén a következő sportlétesít—

m—ényeket találta:

A sportlétesítmény

megnevezése száma

Sporttelep és sporttér . . . 1.328

Sport és egyéb uszoda (fürdő) 434

'I'entgyakorlóterem és csarnok . 764 Vizi és parti csónakház . . . . . . 279 Síugrósánc és lesiklópálya . . . A . . . 28

Teniszpályatelep . , . 1 .266

Koresolyapálya 323

Ezeknek, a társadalmi sportok szem- pontjából különösen fontos sportlétesítmé- nyeknek törvényhatóságok, valamint a vá- rosok és vidék szerinti megoszlását és a né—

pességhez viszonyított arányát az 1. sz. táb- lázat tünteti fel.

A táblázatban ugyan legtöbbször igen lényeges szélsőségek között mozgó egyrészt legkorszerűbb, legnagyobb teljesít- ményű, igen nagy befogadóképességű, más—

részt csak igen szerény s a felvétel szempont—

jából még éppen figyelembe vehető — létesít—

mények szerepelnek egy-egy egységként s így azok összehasonlítása is inkább csak formai lehet, még sem látszik érdektelennek azoknak területi elosztását és .a népesség számához viszonyított arányát közelebbről vizsgálni. A vizi és parti csónakházaknál, valamint a siulgrósáncoknál és lesiklópályák—

nál —— mint két helyhez kötött létesítmény- fajtánál azonban mellőztüxk a létesítmé—

nyek számának a népesség számához való viszonyítását, minthogy az téves következ- tetésekre adhatna alkalmat.

A létesítményekkel való ellátottság szem—

pontjából tehát (tisztán azok számát véve.

figyelembe) legelőnyösebb helyzetben vol- nának a ,,sporttelepek és sportterek" tekin- tetében a nagy és kisközségek, minthogy az 1.328 zsporttelepből és térből 1.065 ezek te—

rületén van s egy-egy sporttelepre és térre 11.399 lélek esik, holott az egy. hasonló létesítményre eső lélekszám úgy a megyei, mint a tj. városoknál jóval nagyobb. Ennek a látszólag egész-en valószínűtlenül kedvező helyzetnek a mérlegelésénél azomban tekin—

tetbe kell venni egyrészt. hogy a községi sporttelepek csaknem kivétel nélkül a leg- egyszerűbb, inkább csak kisegítő jellegű létesítmények, amelyek alig mérhetők a ha' sonló, korszerű vámsi létesítményekhez.

másrészt egy-egy községi sporttémek átla- gosan (a lélekszám alapján) nem egy. hanem

—25_ ₁₉₄₃

6'2 község sportszüksegletét kellene kielé- gíteni.

Figyelmen kívül hagyva tehát a nagy- és kisközségeknek a sporttelepeknél és terek-nél mutatkozó látszólagos kivételes hely- zetét, legelőnyösebb a sportlétesítményekkel való ellátottsága a ,,sporttelepek és sportterek", a ,,sport és egyéb uszo—dália; valamint a ,,korcsolyapályák" tekintetében a megyei városoknak. A sportéletben is vezető és döntő szerepet betöltő székesfőváros ellátott—

sága csupán a ,,testgyakorló terméknél és csarnokoknál", valamint a ,,teniszpályáknál"

jobb, mint a többi városé, de itt is csak a városok átlagánál előnyösebb a helyzete, minthogy az előbbi létesítményfajtsán-ál Sopron tjv., az utóbbinál Komárom, Székes—

fehérvár, Pécs, Sopron tj. Városok a lélek—

szám alapján jobban ellátottak.

Az egyes létesítményfajtáknak a nagyobb területi egységek szerinti megoszlá- sával behatóbban foglalkozni az egyes létesítményt'ajták részletes tárgyalásánál fogunk. E fejezetnél csak egészen röviden utalunk azokra az aránytalanságokra, ame—

lyek a trianoni országterület és a visszatért részek sportlétesítményekkel való ellátott—

sága között minden létesítményfajtánál mu- tatkozna-k. A trianoni terület, valamint az 1938. év óta visszatért területek közti arányt (54'0%. 46070), még inkább az ezeken a

területeken élő népesség arányát (63'57 , 36'5%) egyetlen létesítményfajta területi

eloszlása sem közelíti meg. A visszat—ért területek nagyobbik része (Felvidék, Kárpát- alja, Erdély) földrajzi adottságai folytán a sísport szempontjából összehasonlíthatatla—

mil előnyösebb helyzetben van, mint Csonka- Magyarország volt. A két terület aránya azonban még a síugrósáncok és les—íklóp'á- lyákn'ál is csak valamivel előnyösebb a visszatért területe—kire vonatkozólag. mint a többi sportlétesihnényeknél, de még itt is messze elmarad a népesség arányától.

A fontosabb sportlétesítmények általános adatai.

Az egyes sportlétesítményekről tudakolt kérdések az 1941. évi felvételnél is két részre tagolódtak. Minden egyes létesítményfajtá—

nál azonos u. n. ,,általános kérdésekre" (a létesítmény neve, helye. tulajdonosa, terü—

letének tulajdonosa, a használat feltételei, létesítésének (újjáépítésének) éve, állapota stb.) és létesítm—ényfajtánkint változó .,kü- lönleges kérdésekre".

A könnyebb áttekinthetőség és a jobb