.
A gyáripar 1941-ben.
L'industrie manufacturiere de Hongrie en Itt—tl . _
Kósa mé.
a) L'imluslrte manufacturiere de la Hongrie diaujourdlhui.
Sur les établissements manufartiiriers de la Hongrie il'aujourdilzui, on n'a gue des clziiíres renseignant á grands lraits, et gui parlent aussi des territoires méridionauw repris.
En 19-41, la Hongrie avait 5.379 asines ou fabri—
gues, dont 4.107 sur le territoire selon le traité de Trianon, 288 dans la Zone nord re'incorporée, 84 en Subearpathie, 579 sur les territoires oriental el 321 sur les territoires méridionaur Des usines et fabrigues, 5.196 fonction- naient. Selon les chi/tres relatifs aa 16!" octobre 1941, elles avaient un personnel de 499761 mem—
bres, dont 45.677 employés el 427914 ouoriers.
Én 1941, le personnel manufacturier a uagmenté (le 16'6%, slaecroissant de 15'4% pour les employes et (le 16'7% pour les oavriers. La pnissanee (les maeliines motrices et moteurs eleetriones a augnn'nle llannee rlerniere (le 13'7%, (lepassant 2'3 millions de XCV. Les eapitaux fires eng/ages ilans les établissements industriels ont été augmentés considérablement:
de plus de 300 millions (le pengős. La valeur (les productions manuiaetnrieres, gui représentait pour 1940 4'5 milliards (le pengős, siest élevee en 1941 () 5'6 milliot-(ls: dans ce chi/Tre, les établissements méridionaur íiyuraient pour 171'2 millions. Én 1913. dans la .,Grande Hongrie", elle n'était gue de 3 milliartls de pengős, dont 1'6 milliard pour ,le territoire selon le traite (le Trianon.
transylvain, repris.
l)) [.rs établissements nmnuíacluriers (ln territoire selon le traile (le Trianon.
(Juant aa nombre, a la densite et (; l'impor- tanee (les établissements manufacturiers, le terri—
toire selon Trianon ili/fére fort des régions recou- vrées. Sur le territoire selon le traité de Trianon, il y avail en moyenne, en 1941, 4712 établisse- ments manufacturiers par 100 lcm2; dans la Zone noni. il y en avait 2'21; en Subcarpathie, 0'39;
sur les territoires oriental et transylvain, 1'14; sur ' les territoires me'ridionaux, 2'80. Le nombre moyen (les ouvriers des manufactures était, dans la merne 'annee, (le 89 sur le territoire selon Trianon; !:5 dans la Zone noril; (il) en Subearpatliie; 62 sur les territoires oriental et transylvain; 42 sur les territoires Inéridionaui. — La réincorporation (tes regions recouvrées (( (liminue' les nombres propor—
tionnels du progrés manufacturier fait en 1938—41 sur le territoire selon Trianon,car les usines et fabri- (ples de ces regions etaient a un niveau inferieur
a relm' de la Hongrie de Trianon. La densité des usines et fabrigues a baissé, de 4742 (chifire atteint sur le territoire dit de Trianon),á3'12, et le nombre
moyen (les ouvriers, de 89 a 80.
En 1937—41, sur le territoire selon Trianon, l'imlustrie manufacturiére a fait un tres grand progrés. Le nombre des établissements a augmenté (le 5'30/0; le montant des capitaax fires engagés, (le 1/1'0%; la puissance tolale, en CV, des machines molrices et des moteurs électrigues actionne's par rourant etranger (! grandi de 17'400; le nombre (les ouvriers, (le 28%; to valeur des productions, (le 66'5%. Én 1941, le nombre des usines et fabri—
aaes a augmente (le 93, et 45 établissements ont [erme leurs por/es, cessant de fonctionner. Haug- mentation réelle a été (lone de 48; elle a fait monter le nombre (les asines et [abrioues a 4.107 (dont 115 ne fonctionnaient pas en lőt/ili Dans les établissements en fonctionnement, par rapport [) llannée [)r'éeéilente, le nombre moyen (les onvriers a monte, (le 348'9 mille, a 354'0 mille; la puissance des machines de 1.169'8 mille CV, (!
1.192'7 mille (IV: celle des moteurs éleetrioues, de '2/16'8 mille (TV, (; 803'2 mille (TV. Les 3.992 usines et iabrioues en fonctionnement avaient en octobre 1941 un personnel de 4273 mille membres, dont 40'9 mille employés et 364'8 mille ouvriers. En [%%—41, selon les chi/Tres relatifs au ler octobre, le nombre des onvriers a grandi (le 24'.?%, et celui de 5()'/r%. Les heures de travail
faites par les ouvriers ont monte', (le 6927: míl- lions en 1937, ;; 851'8 millions (% 23'0%) en 1941, tamlis (Iue le renrlement moyen par ouvrier dimi- nnait, baissant a 2.458 Izeures, contre 2501; en 19374
motrices,
des employés,
Le nombre moyen (les ouvríers a alone yranrli en 1941 (de 28'0%); et il en a été de méme des lienres de travail faites H— 23'0%). A cause de rela, les salaires et rélributions en nature ont aug- mente, (lepassant de 83'8% le chi/tre correspon—
(lant de 1937. Le salaire moyen (lyan ouvrier s,est eleve, (le 1.156 pengős, ;; 1.569 pengős. De sorte (Ille le salaire nominal moyen a grandi de 43'500;
mais, en tenant compte de la hansse (la coüt de la vie, on voit (]ue l'augmentation reelle représentaít 13'5% seulement.
En ISM—1, sur le territoire selon Trianon, les
machines motrices des usines el fabrigues (dont 9'7% de machines ou tarbines a vapeu'r) avaient une puissanee de 1'2 million de chevaux—vapeur.
i'tles ont consomme' cette année-lá 6071. millions de ij m. de clmrbon. Done, la consommation de
35
9. szám , ,
éharbon de ces machines a grandi de 33'6%';
ajoutons a cela gue leur puissance awaugmenté de
11'2%. —— A cause surtout de la Ilausse des prix, les dépenses pour éclairage, chauffage, matieres premiéres et matieres d'emballage ont grandi con—
sidérablement. Én 1941, les dépenses faites pour e'clairage et cIlau/fage ont été
'de pengős, dépassant de 87'6 millions (52'8%) cel—
les de 1937. Les frais pour matieres premieres et matieres diemballage, montant par rapport a 1937 de sos-o millions (56'4%); Ont l'eprésenté es mit- liards de pengős. _ Sur le territoire selon Tria—
non, la valeur des productions manufacturiéres s'est éleve'e, de 2.952'4 millions de pengős en 1937, a 4.915'5 millions en 19l1, accusant une progres—
sion de 66'5%. Si on épure, diaprés llindice de 1929, cette valeur de I'augm'entation due ;:
la hausse des prix, on volt guieffectivemenl, elle représentait 3.993'1 millions de pengős en 1941, dépassant de 8656 millions H— 27'7%) celle de 1937.
c) Uindustrie manufacturiére des territoires réincorporés.
La Zone nord, réincorporée yráce á la pre—
miere Sentence de Vienne, a une superiicie de 12.103 kilometres carrés. Au moment de la re'in—
corporation, il y avait la 268 établissements a caracte're manufacturier, dont 9 ne fonctionnaient pas. Les capitaux fixes engagés dans ces établisse—
ments montaient a 895 millions de pengős, La puissance des machines motrices représentait 58'3 mille CV (celle des moteurs électrioues, 44'1 mille CV). Les 259 établissements en fonctionnement avaient au total un personnel de 14'1 mille mem- bres, dont 893 employés d'usine ou de fabrigue et 11.500 ouvriers. En 1939, a la fin de la pre- miere année ayant suivi la re'incorporation, la valeur des productions manufacturieres représen—
tait 131'7 millions de pengős. On voit nettement, par une comparaison avec le registre des établisse- ments manufacturiers de 1913, les résultats de la politigue industrielle du régime etranger: guand la Zone nord a été réincorporée, le nombre des ouvriers manufacturiers représentait 81% seule-
ment, et la valeur des productions des usines e!
fabrigues, rien gue 17'5%, des chilires correspon- (lants de 1913, Depuis aue cette zone est revenue a la Hongrie, Findustrie manufacturiére y a pris un nouvel e'lan. A la fin de 1940, la valeur des productions s'y est éleve'e, (les 131'7 millions de pengős mentionne's plus llaut, a 236 millions; lc total des capitaux fires engagés, de 89'5 millions (le pengös, a 1169 millions; celui des journe'es de travail faites, de 2'9 millions, a 4'2 millions; celui , des heures de travail e/I'ectuées, de 2474— millions,
!) 35'1 millions,
—-—560 ———-
de ?53'6 millions
1942_
En Subcarpathie, liindustrie manufacturiér
également régressé sous le régime étranger;
nombre des ouvriers manufacturiers, gui monta
a 6'4 mille en 1913, n,e'tait gue de 25 mille du:
moment de la réincorporation, et la valeur tata des productions (tes usines et fabriaues est tom—*
bée, de 167 millions de pengős, a 12'5 millions
Ouand la Subcarpathie est revenue a 'la Hohgri elle avait 48 établissements ;; car-actére mauritiusi turier, oil les capitaux fires engagés représentaie 20'2 millions de pengős, et les forces mécanigims, 77'0 mille CV. Des la fin de 1941, le nombre des—
établissements montait a 84; le total des capitanx
fixes engagés, a 36'0 millions de pengős; le nem des ouvriers, a 466 mille; la puissance des maa nes motrices, a 150 mille CV; et le nombre mo des Iieures de travail faites s'est élevé, de 1.7
a 1.926. _ *
Les territoires oriental et transylvain, re
corpore's grace a la deuxiéme Sentence de Viena avaient, eux aussi, avant le régime étranger,"une_
industrie manufacturiere dépassant celle? dei l'épogue de la réincorporation. Én 1913, les usines et fabriaues y employaient 25'1 mil—leh ouvriers, contre 20'3 mille lors de la réincorpora- * tion. Dés 1940, le nombre annuel moyen des ouvriers s,y est éleve' a 291 mille, et en mit,-ó 29'6 mille. La valeur des productions a monté, de 1789 millions de pengős en 1939, a 205'5 millions en 1940, et a 2756 millions en 1941. Le total des capitaux fires engagés dans les usines ou fabriaues montait (lés la fin de 1941 a 1302 millions de pengős, dépassant de 28'2 millions, soit de 27'6%, le chi/Tre correspondant de llépoaue ou ces territoires ont été réincorporés.
Selon les chitfres disponibles, sur les terri- toires me'ridionaux libérés au printemps de 1941, l'industrie manufacturiére a également régressé sous le régime étranger. Les fabrigues et usines y avaient en 1913 277 mille ouvriers, contre 13'4 mille seulement en 1941. A la fin de 1941, ml comptait, sur ces territoires, 318 usines ou fabri—
aues ell fonctionnement, oui avaient 867 employés, 281 contremaitres et 1374 mille ouvriers. Les for—
ces mécanigues ;) représentdient 74'5 mille CV, dont 12'5 mille pour les moteurs électrigues actionnés par courant ,,propre", et 8'1 mille pour les moteurs e'lectriaues actionnés par courant (ftl'anger. La valeur totale des pl'oduetions manu—
facturieres y montait en 1941 a 171'2 millions de pengős.
(l) Resullals (létaillés de la statisligue manu—
lle 19141.
La statistigue de 1941 ne comprend pas encore les industries des méridionauac repris.
Il est ;; remarauer encore, surlout en vue decens——
facturiére
territoires
, ! mille journées.
;9. szám —_— 561A —-— ,,_1_19452
_ gparaisons a faire avec l'année précédente, gue pengős. II en revenait en moyenne 4.879 pengős les chií/res de 1940 ne renseiynent pas sur les a un employé, soit 29' 6% de plus gue liannée pré- _établissements des territoires oriental ety tran—
nsylvain, libéres en automne de la méme année. De ,:Ásorte oue, en comparant les renseignements, il
;Jaut tenir compte, a part, de l'accroissement dű -au retour de ces territoires.
,, -Selon la statistigue concernant la production net l'exploitation manufacturiéres en 1941, [il y (amit, en Hongrie, 5.058 établissements á caractere manufacturier, soit 667 de plus (lulen 1940
,(4—15'2%). Mais, comme ce nombre comprend
579 établissements des territoires oriental et tran- ' sylvain, Ilaugmentation reelle a été de 2'0% seule-
ment.
Cette proportion a été notablement dépasse'e par celle de llaugmentation des capitaux fixes engagés, lesguels, s'élevant [: 2.548'2 millions de pengős, ont grandi, en 1941, de 208 mil- lions, soit de 8'9%. L'augmentation réelle, cal- eule'e sans les capitaur fixes engagés dans les _!étublissements orientaux et transylvains (130'2 mil—
lions de pengős), représente une somme bien mwoindre: 781millions de pengó's, soit 3'3%.
Des 5.058 usines et fabrigues enreyistrées á la [in de 1941, 180 ne lonctionnaient pas. Pendant cette année-lá, le nombre des journées d'exploita- tion a grandi de 156 mille, soit de 13'I%. Haug—
mentation réelle, calculée sans les établissements orientaux et transylvains, a été considérable: 19
——- Pendant le méme temps, le total des heures dtexploitation Iaites a grandi de 1'6 million, soit de "%%, et sans celles faites dans les établissements orientaux et transylvains (1'5 mil- alien), de 0'7%.———En 1941, la puissance des machines motrices représentait 1'4 million de CV, accusant
; ,une augmentation de 9'5% sur l'année précédente.
Pour la puissance des moteurs électrioues, on voit, par rapport () 1940, une augmentation de 875'0 numille CV, soit 10'8%. I.,auymentation totale des ' forces mécanigues, en ne comptant pas les établis- sements orientaux et transylvains, a été de "79'9 . mille CV H— 3'3%).
Le ter octobre 1941, les établissements manu—
facturiers avaient un personnel de 484'2'membres.
v—Par rapport á Ilannée pre'cédente, ce nombre
! accuse une augmentation de 60 mille, soit 13'900;
'Úzsans les établissements orientaux et transylvains, l'augmentation a été de 25 mille, soit 5'9%. Le personnel des établissements comprenait 44'8 mille 'eznployés, 6'9 mille contremaítres, 414'3 mille
; *ou'vriets, sans parler des autres salariés. Le nombre des employés, montrant une augmentatíon réelle [de 7%, sest éleve' bien plus oue celui des autres
membres du personnel
Én 1941, to dépense totale faite pour lés traite-
"m'ent's' des employés a été de 218'6 'millions de
cédente; mais, en tenant compte de la hausse du coítt de la vie, l'augmentation a été de 9 7% seule—
ment. Le salaire annuel moyen d'un ouvrier manufacturier était'en' 1941 de 1.590 pengős, dé—
passant de 14'9% celui de l'année préce'dente;
en— réalité, il _ne représentait gue 1.223 pengős,
somme accusant une diminution de 2'7% eur
l'année 1940. 1—— En 1941, le nombre moyen 'gies
ouvriers dépassait 400 mille, montrant une aug- mentation de prés de 40 mille par rappbrta(11940.
En ne tenant pas compte des 29'6 mille ouvriers des établissements orientaua: et transylvains, le nombre des nouveaux ouvriers (: été dlenviron
ro mille. , '
Le nombre total des membres du personnel manufacturier a grandi de 13'9%, et en ne comp- tant pas les établissements orientaux et transylvains, de 597, et les dépenses totales de personnel ont
augmenté de 26' 0%, respectivement de 19'8%. Les
frais de matieres premiéres se sont élevés de 15'1%; mais les de'penses pour chaulfage et e'clai—
rage ont baissé de 0'5%. —— Ainsi donc, en 1941, le total des dépenses principales a dépassé de 16'0% celui de 1940. Mais si Pon déduit les établissements orientaux et transylvains, on con—
state gue l'augmentation réelle a été de 3947 mil—
lions de pengős, soit 10'6%, et non 535'2 millions.
Én 1941, la valeur totale des productions manufacturiéres a représenté prés de 55 milliards de pengős, dépassant presgue de 1 milliard celle de liannéc préeédente. Les établissements orientaux et transylvains figurant dans cette somme pont 2756 millions, l'augmentation réelle a été de 668 millions de pengős, soit 14'8%.
Llangmentation, représentant 20'9%, de la valeur des productions de 1941 ne tenait pas
;. un accroissement de la production, mais á la hausse des prix. Si on ttem compte de celle-ci, on voit gue la valeur réelle des productions peut étre éva—
luée d 4'4 milliards de pc'ngős, au lieu de 5'6 milliards;
donc, le volume des productions, merne ;; compris le rendement des établissements orientaux et tran- sylvains, n'n pas dépasse' celui de 1940. Enx1941, l'activité manufacturiére a diminué dans plusieurs industries, de sorte aue l'intensité de la production a été infárieure de 7'8% ;: celle de 1940. ——
Llimportance économioue de notre industrie manu- facturiere a été fort élevée par les établisse—
ments industriels des territoires revenus () la Hongrie, guoigue le retour en ait diminue', po'ur la raison indiguée plus hant, le niveau (le (téve- loppement de la grande industrie.
,D'apres les chi/fres de 1941, —,23—'6_%.vdes e'lu- bliss'ements a ;caractére manufacturier, et' 15'1%
des ouuriers y occupés, sont sur les territoines 85*
9. Szám
erez—- 1942M
réincorporés, auxguels on a dü, dans la méme année, 12'8% de notre production manufacturiére tonite.
a) A mai Magyarország gyáripam.
Az immár negyedízben megnagyobbodott Magyarország gyáriparára vonatkozó leg—
újabb statisztikai adatok, amelyek az 1941.
évi üzemi és termelési viszonyokat részlete—
sen megvilágíthatják, a visszafoglalt délvi—
déki területen lévő gyári jellegű ipartelepe- ket még nem foglalják magukban. Ma még csupán néhány tájékoztató jellegű ideigle- nes adat áll rendelkezésre a szerb uralom alól felszabadult és az anyaországhoz visz—
szacsatolt területen lévő ipartelepekről. Ezek az adatok azonban mégis módot nyujtanak arra, hogy az egész mai Magyarország gyár- iparának helyzetéről legalább a legfőbb vo- natkozásban képet adhassunk. A főbb ada—
tok ismertetése után külön—külön beszámolva a trianoni területen és a visszacsatolt terü- letrészeken lévő gyáriparról, annak a leg—
utóbbi öt év alatt, illetőleg a visszacsatolás óta bekövetkezett fejlődéséről, be fogjuk mu- tatni a gyáripari termelési és üzemi statisz—
tika 1941. évi részletesebb, de a felszabadult délvidéki területrész nélküli adatait is.
A mai Magyarországon, tehát a vissza—
csatolt délvidéki területtelmegnötvekedettMa—
gyarországon az 1941. év végén végrehajtott gyáripari termelési és üzemi statisztikai fel—
vétel előzetes feldolgozási eredményei 5.379 gyári jellegű ipartelepről számolnak be. Eb—
- ből a trianoni területre esik 4.107, az első bécsi döntéssel visszacsatolt felvidéki terü—
.letsávra 288, Kárpátaljára 84, a második bécsi döntéssel visszacsatolt keletmagyar—
országi és erdélyi területrészre 579 s a visszafoglalt délvidéki területre 321 ipar—
telep. Magyarország gyáripara 1941-ben 988 iparteleppel bővült. Leszámítva a vissza—
foglalt délvidéki területen lévő ipartelepe—
ket, az 1940. évről közzétett adatokkal szemben a többlet 667 gyár, illetőleg leszá—
mitva a keletmagyarországi és erdélyi terü- letrészre eső ipartelepeket, mindössze 88 gyári jellegű ipartelep, amelyek részben mint új gyáraltapítások, nagyobb részben azonban már meglévő kisebb üzemek ki—
bővítése révén kerültek az 1941. évi ipar—
statisztikai felvétel körébe, s túlnyomórészt a trianoni területen települtek.
A gyárak közül 5.196 volt üzemben, míg 183 ipartelepen az egész éven át szünetelt a munka. Az üzemben volt ipartelepek 1941
[x ,
október hó 1—én összesen 499.761 alkalmaz!) tat foglalkoztattak, akik közül 45.677 tis"
viselő és 427.914 gyári munkás volt. A gyár ipari alkalmazottak összes, létszámában,
1941-ben 71'0 ezer főnyi, azaz 16'6%-os, :! ,
gyári tisztviselők létszámában pedig 61 eZer főnyi, vagyis lö'4%—os, végül a munkáslét—
számban 614 ezer főnyi, tehát 16'7%-os emelkedés állapítható meg. A gyári jellegü ipartelepek számának 22'3%—os emelkedésé
vel szemben tehát a gyári alkalmazottak lét számánál kimutatható növekedés jóval ki— _ sebb arányú, mert a gyáripar körébe 1941 ' ben besorozott iparvállalatok általában ki sebb üzemeket tartottak fenn. Kitűnik ez a—
gyárankinti átlagos munkáslétszámból is;
mely a visszacsatolt erdélyi és délvidéki te rületen lévő s átlag 54, illetőleg 42 munkást _:
foglalkoztató ipartelepek csatlakozása kÖVet keztében Sti—ról Stt—ra csökkent.
A gyáriparban alkalmazott erőgépek és villamosmotorok együttes teljesítőképessé—
gének mintegy 277 ezer lóerőt kitevő emel—
kedése, mellyel az összes gépierő kapacitása 1941-ben meghaladta a 2'3 millió lóerőt, az, egész gyáripar motorikus erejét 13'7%-ka!
növelte. A gyárankinti átlagos gépierőnek, mely 1940-ben 462 lóerőt tett, 1941. évi ala- kulására az erdélyi és a délvidéki gyárak aránylag kisebb, átlag 211'9, illetőleg 232 lóerőkapacitású motorikus ereje szintén csökkentő hatással volt. Az erőgépek és vil-—
lamosmotorok együttes teljesítőképességének egy gyárra eső országos hányada ennek kő—
vetkeztében 1941—ben 429 lóerőre esett, ami
71 %—os csökkenést jelent.
A gyári jellegű ipartelepek számának, a munkáslétszámnak, valamint a motorikus—
erőnek növekedési arányszáma mellett a ma—
gyar gyáripar teljesítőképességének jelentős, arányú megerősödését igazolja az ipartele—
pekbe befektetett állótőkének több mint 303 millió pengős emelkedése is. Ebből az ősz—
szegből, mely 12'9%—os növekedésre mutat,, 130'2 millió pengő esik a felszabadult keleti és erdélyi területrész, 926 millió pengő pe—
dig a visszacsatolt délvidéki terület gyár—
iparára, a többi túlnyomórészt a trianoni területen történt gyári beruházásokból szár—4 mazik.
A magyar gyáripar Itt-lt évi megerősö—
dése, amelyet a gyárak számának, munkás——
létszámának és gépi erejének, valamint a be—
fektetett állótőkének részben az ország terü-
leti megnagyobbodásából, részben a gyár—
ipar konjunkturális fejlődéséből származó növekedése, de méginkább a gyáripari ter-—
9 . szam
melési értéknek évről—évre megállapítható nagyarányú emelkedése mutat, gyáriparunk—
nakaaz ország közgazdasági életében elfoglalt szerepét egyre jelentősebbé teszi. A gyáripari termelés értéke ugyanis, mely 1940-ben 4'5 milliárd pengőnek felelt meg, 1941-ben az erdélyi gyárak 2756 millió pengős, vala- mint a délvidéki gyárak 171'2 millió pengős termelésével együtt 56 milliárdra emelke- dett. Hogy milyen nagyjelentőségi'i fejlődést ért el ezzel a gyáripar, arra vonatkoZólag tájékoztatást nyujthat az az összehasonlítás, mely a békebeli, több mint 60%—kal na—
gyobb területű ll'lagyarország gyáripari ter- melésével tehető. Az első világháborút meg—
előző utolsó békeévről szóló adatok szerint ugyanis Nagy-Magyarország gyáripara, mely tudvalevőleg a századforduló éveiben lendü-
letes fejlődéssel tört előre s az első világhá- borút megelőző években alig remélt ará- nyokban bontakozott ki. termelési értékü]
1913—ban csupán 3 milliárd pengőt tudott felmutatni. De még nagyobb a fejlődés ará—
nya, ha csak a trianoni területen lévő gyárak 1913. évi és 1941. évi termelési adatait ha—
sonlítjuk össze. A gváripari termelés 1913.
évi értékösszegéből a trianoni területre 1'0 milliárd, vagyis 55495 esett. Az 1941. évi 5'6 milliárd pengőt kitevő értékből 4'9 mil—
liárdot, tehát 87'3% -ot állított, elő a trianoni területen kifejlődött gyáripar, ami szembe—
ötlően mutatja _annakanagy gazdasági erő—
kifejtésnek az eredményét, mellyel a meg-—
esonkított ország a maga élniakarásáról bé—
kés úton, a munka fegyverével igyekezett igazságot tenni. Iparunk ilyen arányú fejlő—
désének jelentőségét különösen kidomborít—
hatja az ipari termelés értékének a mezőgaz- dasági termelési értékkel 'aló összehasonli—
tása. Míg a szántóföldi termelés értéke a tria—
noni területen a két világháború közé eső két évtized alatt a mezőgazdasági többterme—
tésre irányuló minden erőkifejtés mellett sem tudott számottevő emelkedést felmutatni, a jgyáripari termelési érték ugyanakkor több mint a háromszorosára emelkedett. Gyár—
iparunk 1941. évi üzemi és termelési adatai tehát már olyan fokú indusztrializálódásra mutatnak, mely egyik európai ország törté—
netében sem állapítható meg. Az ország gaz—
dasági struktúrájában pedig ez a fokozott mértékű iparosodás ma már olyan eltoló—
dást jelent, mely az eddig hangoztatott ag—
rárjelleggel szemben az ipari jelleg megálla—
pítását legalább is egyenlő mértékben joe gossá teheti.
-——563——— 1942
;
!. Magyarország gyáriparára vonatkozó főbb adatok az 1937—1941. években. 1)
Renseignements principaum sur l'industn'e manufac—
turiére de Hongrie en 1937—41.')
y, ! l . . ! IN
a _a a c— : §
§ § § § 23 § § § "_ l
: !: a: 4-7: _a to :
1—2 § es "Ésa geím Ég
C... : . "? s "* *: :!) M— 0:
a ,, it t: 8 S: E 3 az s 3 9—
w ; "; Ét L'— N E §?) a" x%
§ azt e:- sss Mm e: ma
Év .gn meg es 333 5§§§§ És,,
_is_ * , k " § —
, m$ ez es ess %s%s Gas,
Amwes Ea. ÉV) ag g§§ EE [ gr, 335;
"S,, RÉS Ea wmi: mg "it's vis.
ms; §, m$ xuw—wgsgib E3u
_ "s 3 _m o : ne ; ** a es!
4 tv %o 50 6- :u 443 . § % § ..a—-
23 $§M Big—s 233 Káta, a" mx§
ia 2235 fős; x-EÉ Ragány—15 033
w§ sexet _a: Dasgomxsn %i:
_; once :,Pe 23_ hag/;;gxá any"—
cc cours tni/,a acs kisebb;—m :o—S
§ í
1937 3.902 1,986.672§276.500 692.354f l,520.697 2,952.438 1938 3.990 l,983.7?—O*288.512 703676 l,55'2.2tl 3.044A70 1939 4334 2,l72.028 341636 820363 1,698.484 3,767.005 1940 4.888 2.463.459 895.ől4 940623 l,9ll,7l8 4,723.613 1941 5.379 2,640.743 417010 98688 2,U4S.583 5,632.908 1) Az adatok 1937—38-ban a trianoni területre, 1939—ben a visszacsatolt felvidéki területsávval és Kárpátaljával, 1940 ben a felszabadult keletmagyarországi és erdélvi területrésszel. 1941—
ben a vissz ifoglalt délvidéki területtel megnagyobbodott Magyar- ország gyáriparára vonatkoznak. —— Pour 1937—33', így, iloirc selon le Hailé de Trianon; pour 1939. territoire agrandi de la Zone noni et de la Submrpathiz réíncorporées; pour 1940.
Hongrie agmndíe des Ierriloíres orienlal el transylvain libérés;
pour 1941, Hongrie agrandie des lerritm'res méridx'onaux reprís.
l)) A trianoni területen települt gyáripar.
A mai Magyarország gyáriparáról ren- delkezésre álló 1941. évi adatgyűjtési ered- mények közül a visszacsatolt délvidéki terü- let gyáriparát is magukban foglaló főbb adatok, melyeket az 1. számú táblázat alapján általános tájékoztatásul előzetes eredményként ismertettünk, nem alkalma- sak arra, hogy a gyáripar 1941. évi hely- zetéről és fejlődéséről részletes tájékoztatást nyujtsanak. Az ország területi megnagyob—
bodása folytán ugyanis gyáriparunk 1941- ben már negyedízben bővült a visszatért te—
rületrészek gyári xállalatainak csatlakozása révén, ami az adatok összehasonlíthalóságát, s annak alapján a gyáripari fejlődés irány—
vonalának a megállapítását rendkívül meg—
nehezíti. Ezért célszerűnek látszik a trianoni terület, *alamint a visszacsatolt területrészek gyáripari adatait szétválasztva legalább főbb vonásokban külön—külön is vizsgálat alá venni, mellyel mód nyílik arra is, hogy azok a behatások, amelyeket a visszatért terület—
részek sok szempontból különleges elbírálást igénylő gyáriparának csatlakozása okozott, külön is figyelembe vehetők legyenek. A több mint két évtized ugyanis, mely alatt
az idegen uralom a maga eltérő gazdasági berendezkedésével az elszakított gyáripari vállalatok helyzetére és fejlődési lehetősé—
geire is többnyire politikai célkitűzéseknek
