Nemzetközi statisztika

CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG

4—

Életszínvonal

,,Minden törekvésünk végső célja az em—

ber, az ember boldogsága, jóléte" —— mon- dotta S'ilrollw elvtárs, a Csehszlovák Köztár- saság Minrisztertanácsárnak elnöke,

szeptember 154 kormánynyiűatkozatábam.

Az életszínvonal emelésében eddig elért hatalmas és szilárd vívmányok világosan és ' megcá—iolhatatlanml bizonyítják ,a népi demo—

imatlckus állam gondoskodását a dolgozók-

ról, szükségleteik kielégítéséről.

A népi demokratikus Csehszlovákia 1953.

ban népjóléti, valamint egyéb szociális és kulturális célokra 22 300 millió koronát for- dít. Ez a költségvetés 25,3%-a és 81%—kal haladja meg az 1949. évi szociális és kul—

tu—rális kiadások-alt.

Az egészségügyi célokra fordított kiadá- sok az ötéves terv négy éve alatt roham-o' san nőttek; az 1953. éviek az 1950. évi egész.

ségügyi kiadás—oknak 3,7wszeresét teszik ki.

Ez az emelkedés mind nagyobb mértékű egészségügyi beruházásokat tesz lehetővé.

1953. '

Jelentősen megnövekedett a kórházak és szülőotthonok ágyai—nxalk száma: a háború—,

előttihez képest. _

Kórházak és szülőotthonok ágyainak száma Csehszlovákiában

Év ! Damb 153330

1937 ... 50 868 100 1949 ... 74 352 146 1953 ... 86 874 171

Forrás: Siroky elvtárs 1953, szeptember 15—i kora- mánynyllatkozata.

Megnövekedett az orvosok száma is._

1937—ben 1218 lakos—ral jutott egy orvos, 1953—

bam pedig az egy orvosra eső lakosok száma, 774-re csökkent.

AZ EGY ORVOSRA JUTÓ LAKOSOK SZÁMA

Franc/a' ország:

Cse/z- szloLfá/(t'a

Egy orvosra eső Lakosok száma1

Ország Fő

Csehszlovákia —— — — —— 774 Franciaország —— —— —— —— lOOO Belgium —— —— -— — -— 1060 Finnország —— —— —- —— —— 2200 Jugoszlávia —— — — —— — 3500

1Csehszlovák Közgazdasági Beszámoló, 1953.

április 1. és statistical Yearbook, 1952, adatai alapján számítva.

Belgium

4 . ' . . .^...na

?!!!

Finnország lugasz/áw'a

Évről évre csökken a ose—csemőhaiandóság'

Csecsemőhalando'ság ( 1000 élveszületésne számítva!)

1937 —- —— —- _. —- —— —- ! l7.4 1948 — -—— -—- ——- —— -- -—— 83,6 1950 —— — -—- —— ——- -—- -— 77.63

1952 — — ————— 55,l

Forrás: Si'roky elvtárs 1953.

kormánynyilatk—ozata.

szeptember 15—i;

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

ACSECSEMÖHALANDÓSÁG CSÖKKENÉSE CSEHSZLO VÁKIÁBAN

( 1000 élveszületésre számítva)

x 100

75 % 75

125 . 425

100

50 60

2 5 25

O !

0

1937 1948 1950 1952

Ugyanekkor Olaszországban minden ezer elveszti-letett csecsemő közül 64 hal meg

egyéves kora előtt.

Nagyarányú az a segítség, amelyben az áliam szociális téren részesíti a dolgozókat.

A pénzreform után tetemesen növelték a gyermekek után járó családi pótlék össze- gét. Ezzel kapcsolatban 1953—ban a Cseh.

szlovák állam 25 miiliárd koronát juttatott a doigozóknak. Ez kétszerese az 1950 ben kifizetett családi pót—Iékolknak és l,7_szerese az 1952-ben kifizetett összeg-nek.

Különös gondot fordítanak Csehszlová—

kiában a gyermekek ellátására. Az óvodák és az óvodai férőhelyek száma a háború- előtti évekhez képest a következőképpen ala-

kult:

Év Óvodák száma Fegzogzállg'ek

s !

w 1937/38 ... 1812 61 581

1948/49 ... 4664 205 416 1952/53 ... 6318 232 858

Forrás: Rudé Právó, 1953. április 25.

A sztálini nemzetiségi politllka elve alap—

ján Csehszxfovákial nagy figyelmet fordít az országban élő nemzetiségekre. Ennek ered- ményeként a csehszlovák nyelvű óvodá—kná1 is nagyobb mértékben fejlődik a nemzetisé- gek nyelvén működő óvodák hálózata. Az ukrán nyelvű óvodák száma 1945 óta 3-ról 83-ra nött, férőhelyeinek száma l3l—ről 2512—re emelkedett. Csehszlovákiában 1953—

Aban 215 magyarnyelvű óvoda működött.

A nép áflamánalk gondoskodása folytán az üdüiésben részesülők száma egyre növek-

865

szik. 1945-ben 3263 gyermek részesült üdültetésben, 1953-ban pedig már 343150.

Az üdültetésben résztvett dolgozók száma

1948 —————— 4 411

1947 —————— 35 606

1948 —————— 81 685

1949 —————— 130 548

1950 —————— 239 056

1952 —————— 302 924

1953 ——————— 340 000

Forrás: Rudé Právó, 1953. április 24.

Nagy fejlődés tapasztalható Csehsziová- kiában kulturális téren is.

1937—ben 18 állandó szinház volt az országban, 1953-ban pedig már 63.

A rádióefőfizetölk száma ez év márciusá—

bazn 2717 000 volt, ami annyit jelent, hogy csaknem minden családnak van rádiója.

A közoktatás területén hatan—mais lépés volt az idén végrehajtott iskolareform. A reform konkrétan kifejezi a kormánynak azt mitőrek—

vesét, .hogy az egész ifjúságnak lehetővé tegye a középfokú képzettség megszerzését.

Gyorsan fejlődik ai szakiskolák, különö- een a technikumoik hálózata. 1949-ben 112 ilyen típusú iskola volt, 1953—ban pedig már 203.

A szakiskolák és technikumok tanulói számának emelkedése 1953—ban

Megnevezés Index:

19483100 Pedagógiai iskolák —- —— -— 458 TechnikumOk —— —— —— — 199 Mezőgazdasági és erdészeti

tanintézetek — —- —— —— 140

Forrás: Siroky elvtárs 1953. szeptember 15—én

tartott kormánynyllatkozata.

A háborúelőttizhez képest a főiskolák száma csaknem négyszeresére emelkedett, ai fő—

iskolai halfga'tók száma pedig két és fél.

szeresére nőtt;

É Főiskolák Főiskolai hall—

V száma gatók száma

1936/37 ... 9 19 040

1953 ... 32 47 600

Forrás: Siroky elvtárs 1953. szeptember 15-i kormánynyilatkozata.

10000 lakosra eső főiskolai hallgatók száma

Ország Fő

Csehszlovákia ————— 38 Franciaország —————— 36

Dánia ——————— 34

Olaszország ————— 32

Svédország —————— 2!

Forrás: Siroky elvtárs 1953. szeptember 15-i kormánynyilattkozata; Az SZKP XIX. komgresszusá- nak anyaga, Szikra kiadás, Budapest, 1951, 149.

oldal.

1953'ba'n a főiskolák levelező oktartásá' ban 18900—am vesznek részt. 1952—ben az állam összesen 260 millió koronát—imát- tott (ösztöndíjakra; egy hallgatóra 19 600 korona iutott. 1953—ban az ösztöndíjak ösz—

szege 433 millió koronára emelkedik, egy ösztöndíjasra 23 449 korona jut (pénzreform

előtti koronában kifejezve).

*

A szocialista építés területén elért ered- mények, az ipari termelés sohasem látott fellendülése, a pénzreform lkedvező eredmé- nye, a jegyrendszer megszüntetése lehetővé tették, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja és Csehszlovákia kormánya gazda—

sági politikáját a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség éfet- szinvonalának még gyorsabb emelése felé

irányítsa. !

A kormány számos intézkedést hozott a dolgozók életszinvonalzálnalk tovább-i eme—

le'se érdekében. Ezek közül a legjelentősebb * az 1953. október M 5—40%-05 széleskörű

árleszállítás.

A legfontosabb fogyasztási c'ildceknél az árleszállítás mértéke a következő:

Megnevezés Arcsökkentés %a—

Péksüteme'ny —— — —— —- 13 Tésztafélék _ — —- —— !0

Cukor —————— 14

Cukorka, csokoládé —— —— 8 Szeszes italok — —— —— —- 15

* Hernyóselyem fehérn—emiíanyag 40

Zsebkenidő ————— 25

Ág'yneművászon —— -—- — 16 Pamutlszövet —— — — —— 5 Gyapjúszövet —— — — — 30 Nylonharisnya — — — 40

Szőrmeáru ————— 20

Szappan ————— 11

Kozme'tlikai cikkek —— — —— ""S

Cigaretta ————— 11—25

Televíziós készülékek __ — 37;

Rádió —————— * 10

Háztartási porcelán — —— 20 Forrás: Rudé Právó, 1953. szeptember 29.

Az árleszá—llítás, amely 23000 fogyasz—"

tási cllkikre terjed ki, a lakosságnak évi 45!

milliárd koron—a megtakarítást jelent.

Hatalmas jelentőségű a dolgozók életszín—

vonalának további emelése szempontjából a lakásépítések növelése. mivel a lakásépítés elmaradt :a dolgozdk egyre növekvő szűk—

ségletel mögött. A beruházások általános csökkentése eredményeként még 1958—ban;

34 millió lkoronláva—l növelik .a lakásépítési beruházás—okait. A kormány kötelezte az Építésügyi Minisztériumot, hogy 1953-ban legalább 30 000 lakás epiteset fejezze be és.

kezdje meg BOOW új lakás építését. 1954-ben a lakásépítési beruházásokat meg legalább 15 % —ka'i fogják növelni s minimálisan 40 0004 új lakást bocsátanak a dolgozók rendelkezé- sére. Magánépítkezésekre pedig 1954-ben 10000 családi ház építéséhez szükséges pénzösszeget fognak folyósíbani.

;; ^{K. M;.}

Az Egyesült Államok gazdaságának konjunktúrája. I.

Azok a jelenségek, amelyek arról tanus—

kodnak, hogy az Egyesült Államok gazdasá- gának konjunktúrája kedvezőtlen irányt

vett, világszerte nagy figyelmet kel—tettek.

Ez érthető is, mivel az Egyesült Államok- ban termelik a kapitalista világ szénterme- tésének kb. 37%—át, elektromos energia- termelés-ének 46%-át, aocélterrmelésének 57 % nát, ásványolajtermelésénelk 57%-át.

Az Egyesült Államok gazdasági he'yzeté- nek alakulása igen komolyan kihat a klavi-

talista világ egész gazdasági életének ala-

kulására. .

A ,,Statiost" c. angol közgazdasági hetilap

véleménye szerint: ,,Jelenleg' az Egyesült Allamokban igen radikális változás vam bekövetkezőben; niagyoblb változás, mint amire a széles közvélemény fel van ké- szülve." Az "Economist", az angol bur- zsoázia ismert közgazdasági hetilapja ,,Hal Ame—ritka hanyatlik" című cikkében nem—

régen .az Egyesült Államokban várható gazdasági visszaesés nyugati-európai hatá—sát latolgatta. A francia üzleti körökhöz közel- álló ,,Le Monde" c. párizzssl' napilap pedig ,,Felllhők a Wall Street felett" címmel kö—

zölt áttekintést az amerikai gazdasági hely——

zetről.

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

Az amerikai kapitalisták véleményét; türk-

röző sajtó hangja még aggodalmas—abb.

A "Business Week" e. hetilap ,,Mindenki visszaesésre számít" cim valatt't arról ír, hogy at várható visszaesés 1954 első feléig be log következni. A ,,New York Times" pénz- ügyi szakértője, John Forrest szerint ,,az

887

Egyesült Államokban a gazdasági viszo- nyok határozottan változnak, bizonytala- nabb helyzetet hozva létre". A ,,U. S. News aind World Report" c. lap [közlése szerint . "sokasodnak az arra mutató jelek, hogy a ,boom' (kedvező konjunktúra) '*htasnyatlikl hogy változás előtt álltunk" .

I. A GAZDASÁGI VALSAG EGYES ELOJELEI

Ez _év eleje óta —— (különösen: a koreai

fegyverszüneti tárgyalások előrehaladása és sikere kapcsán! _— a newyorlkí tőzsdén mind fokozottabb idegesség tapasztalható. A rész.

vények áurfolyamaí hónapról-hónapra mor- z'solódxnatk le, időnként éles áresések követ-

keznek be, bár az ipari termelés ,az év első felében még 6%—kal nőtt. Az 1952 decem- beri és 1953 júniusi árfolyamok összehason—

látását mutatja az alábbi táblázat:

Részvényárfolyamok" az USA—ban (1935/39 : 100)

— r 7 1952 XYI.

xMegnevezés biaiőgéld ;? ?égób havi főhlt

Kőszénbányá— l

szat ... 478 403 84,3

Olajkitermelés 727 660 90,8

Acélipar ... 212 193 91,0

Repülőgépípar 202 200 99,0

Személygép— '

kocsiipar . . . 261 224 85,8

Textilipar. . . . 482 345 71,6

Bőr-ipar ... 177 169 95,5

Forrás: Business Week, 1953. július 4;

Az árfolyamok általános esés-e feltétlenül figyelemreméltó jelenség, A ,,U. S. News and World Report" c. lap 1953. szeptember 18-i számában baljóslatú összehasonlítás- sal irja: ,,A múltban a részvényárfolyamok süllyedése rendszerint megelőzte az üzleti tevékenység vagy a termelés esését, vagy pedig együttjárt azzal. Ez történt 1919-ben, 1929—ben és 1937—ben."

Erdemes szemügyre venni az úgynevezett ,,Dow Jones" mutató alakulását. (A ,,Dow Jones and Co" tőzsdeügynökség évtizedek óta naponta közzéteszi ezt a mutatót _a ,,Wall Street Jou'rnlail'kfban, amelyet ugyan—

ázon: 30 vezető ipari részvénytársaság rész- 'vén'yeltnok newyorki záróárfolyamai alapján

számítanak ki.) '

A mutató értdekességéhez tartozik, hogy éles süllyedést mutatott 1919 novemberében, 1929 dktóberécben és novemberében és 1937 márciusában, mintegy jelezve ezzel a gazdasági válság közeledését. Ez év ja—

nuárja óta bekövetkezett esése is általános.

érdeklődést váltott dd. '

A ,,DOW .IONES" MUTATÓ ALAKULÁSA (az év eleje, illetve naptári hónap)

too ._

kOO

381

300 *

234 300

g m

200 W 159.) 512) 200

G?

"100 %S)— 400

0

l e

"_ I

0

1929 1932 1987 1988 1346 1943 1858 1953

jan szept.

A nyersanyagpiacokon is —— elsősorban a koreai háborúval kapcsola—tos kedvező ikon—

. junlk'cúrai megszűnése kapcsán —— igen ko—

moly árresések következtek be az utóbbi idö—

ben úgy, hogy á nyemanyagárak jellemileg

nagyjából a koreai háború kitörése előtt!

szinvonalon állnak. Az 1951 óta bekövet—

kezett árcsökkenéseket .a következő táblai szemlélteti:

Egyes nyersanyagok árának alakulása az Egyesült Államokban 1951—1953-ban

A nyersanyagámk csökkenését —— ami"; a konjunktúra adakulása szempontjából! ked- vezőtX-en jelnek bekintenek —— 'a "Moody"1

Megnevezés Egység 1951 ápr. 1952 ápr. 1953 ápr. ági-01) Égi.

%-ában

Ón ... cent/font 142 121 94 662

Cink ... ,, 17 19 11 64,7

Ólom ... ,, 17 19 12 70,6

Nyersgumi ... ,, 66 48 26 39,4

Ócskavas ... dollár/tonna 44 43 39 88,6

Gyapot ... cent/font 46 39 34 73,9

Buza ... cent/bushel 275 282 267 97,1

Kukorica ... ,, 208 203 185 88,9

Forrás: Bank for International Sebtlements. Annual Report, 1953.

(Egyesült Államok) és ,,Reu'cer"1 (Anglia) f*éíe nyersanyagárindexek is világosan tük—

rözxík.

A ,,MOODY"— ÉS ,,REUTER"—FÉLE NYERSANYAGÁR-INDEXEK ALAKULÁSA

700 A 700

a

600 /',Peuler'/élema'en 600

a

500 500

1.8)

lama/Ú: .

wo

ABS/Lám 4952.a'pr

-

4952.szepl*.

-

4951ápn

, * %m

495.szept Ez évben megnőtt a csődök száma rbs az

Egyesült Allamokban. A havonta: átiagas-an bekövetkezett csődök száma a II. világ-

háború befeiezése óta csak 1949Aben és 1950 ben volt magasabb, mint ez év első felében.

Csödbement ipari és kereskedelmi társaságOk száma az USA—ban (havi átlag?

1952 I 1953

1946 1947 1948 1949 1950 1951 ——

első f: lév

94 I 290 ! 438 ( 771 ! 764! 672 * 682 ' 714

! ,.Moody"-féle nyersanyagárindexet 15 fontosabb nyersanyag Egyesít! Allamok—beli ára alapján szá;

mítják ki (1913!. dec. 31-i árak :: 100); a "Ramat"- 5élét pedig 21 fontosabb nyersanyag angliai ára

alapján (1931. szept. 18-i árak a: 100).

? Ekonomika kapitallszticseszkih szitán poszle vtoroj mi—ovo] Vojnü, Moszkva. l953._ 99 oldal és U. S. News and World Report, 1953. VII. 3). alap— !

ján számítva, *

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

869

__ Figyelemreméltó tény az is, hogy 1953.

június 30-án az eladaltlan készletek új csúcsmagasságot _ kereken 78 milliárd

dollárt ——- értek el az Egyesült Allamokban.

Jelenleg az eladatlan raktári készlsete'knek atz eladásokhoz viszonyított aránya épp oly magas, mint 1948-ban (vagyis a válságos 1949. évet megelőző évben).

Ezzel kapcsolatban a ,,U. S? News and World Report" című lap azt írja, hogy: ,,Úgy tűnik, hogy az ipar több terméket bocsát ki, mint amennyit a közönség megvesz."

KÉSZLETEK ALAKULÁSA, az USA—BA):

(milliárd dollár)

ll. AZ IPARI TERMELÉS ALAKULASA

Ez év első felében az Egyesült Államot;

ban az ipari termelés viszonylag magas színvonalon mozgott, kb. 25%—kal volt miat- gasabb, mint hat évvel ezelőtt. 1948-ban.

Kétségtelen hogy az ipari termelésnek 1948 óta bekövetkezett emelkedése elsősor—

ban a: koreai háborús konjunktúrával van összefüggésben, csak úgy, mint ahogy 1929 óta az Egyesült Allamok ipari termelésében bekövetkezett minden nagyobb emelkedés vagy háborús konjunktúrával, vagy annak következményeivel volt kapcsolatos.

Annak ellenére, hogy ez év első felében az Egyesült Államok ipari term—elése magas

_ 726

695 %B _

W % ;"

l/S'kiPEs'KEDHEM-b '20'5 , "

W % mi.

nemesen—aggya mg '

urak/Mp—H 370 1429 [5.5

4954 4952 4955 V! 30 wan wso

színvonalon mozgott, a Ill. negyedévben már az tip-atni termelés alakulásában is mu- 'tatkoztak kedvezőtlen jell—elk. Ezek bizonyára kapcsolatban vannak az koreai fegyverszüneti egyezmény megkötésével, amit az is mutat, hogy júliusban — az egyezmény aláirásá—

nak hónapjában —— az ipar lelé adott meg- rendelések erősen visszaestek. Ilyen kedvve—

zőtlen jel az, hogy ez év augusztusában és szeptemberében az ipari termelés alacso—

nyabb volt mint márciusban. holott az előző években ebben az időszakban emelkedés szokott bekövetkezni.

Az ipari termelés 1951, 1952 és 1953* egyes hónapjaiban (Márciusi termelés : 100)

Év ' január március augusztus szeptember

1951 ... 98 100 1 01 102

1952 ... 100 100 101 107 /

1953 ... 97 100 l 99 98

Csökkenőben van az acélipari kapacitás kihasználása; is, amely jelenleg kb. 90—92%

körül mozog. Az amerikai burzsoá sajtó szé—

les körben foglalkozott az ócskavas árának erős csökkenésével, amivel kapcsolatban a ,,U. S. NeWs and World Report" 2th irja, hogy ,,az ócskavas áralazkulásal rendszerint az acélipar jövendő tevékenységére utaló tünet".

1Monthly Bulletin of Sta'tistics, 1951, 1952, 1953 szept. adatai alapján számítva.

6 Statisztikai Szemle

22-11

Igen komoly a mezőgazdasági gépgyártás helyzete. Az agrárválság elmélyülése követ- keztében a termelés jelentősen csökkent.

A legnagyobb amerikai mezőgazdasági gép- gyártó társaság. az "International Harves—

ter Co" 19 telepe közül l7-ben csökkentette a termelést és csaknem 10000 munkást bo.

osátott el. Hasonló rendszabályokat foga—

natosított —— vagy készül foganatosítani ——

a többi ismert tánsaság, a ,,Caterp-i'lllar Trac—

tor Co.", a "Massey—Harnils Co" is.

Az egész iparban —- és főleg a közleke- .dési gépgyártásban, szerezámgépgyártás- ban, építőipari gépgyártásban —— a megren- delések lényeges csökkenése figyelhető meg.

Az iparvállalatok megrendelési könyveinek rtanusága szerint ez év júniusában 200 millió dollárral kevesebb új megrendelés futott be, mint 1952 júniusában s 1953 I. félévének Végén a felvett összes megrendelések ösz- szege is alacsonyabb volt, mint 1952. I.

félévének végén. Csupán 1953 júniusában 1 milliárd dollárral csökkent a teivett ösz- szeg megrendelések összege.

Az ipari koniuniktúrávail lkapcsolatas ked- vezőtlen előjelek bizonyos fokig már a be- ruházások területén is éreztetik hatásukat.

l953 első negyedévében vaz Egyesült Alla—

mokban a nem mezőgazdasági jellegű be- YUháZáSOlk az előző év első negyede/izével azonos szinten mozogtak (l/lO%-lkal voltak magasabbak annál), holott ugyanezen idő- szak alatt az ipari termelés 8,5%4kail emel- ikedett. Ez a tőkéseknek a további kilátások miatti bizalmatlanságát tükrözi. Figyelemre-

III. A HADIKIADASOK

Ebben az évben annak ellenére jelentkez.

tek a gazdasági válság előjelei, hogy továbbra; is hatalmas állami eszközök-et tor- dítottaik fegyverkezési célokra. Az Egyesült

méltó a beruházások csökkenése egyes olyam idntoe ágakban, mint a bányászat, vasutak, egyéb közlekedés és a kereskedelem.

A nem mezőgazdasági jellegű beruházások _valakulása az Egyesült Államokban

(millió dollár)

1952 1. 19531. Index 1952

G91(1: sá" gi á3 negyedev negyedév I.év— 100negyed-

Gyál-ipar ... 2650 ' 2747 ma,-:

Bányászat . . 217 199 91,7

Vasutak ... 360 310 BB.!

Egyéb közlek. 356 311 87,4

S ! áltaió '

zgáílnlatok . . 821 904 110,1

sk d lem

Kgíegggéle). . . . 1737 1675 96,4

Összesen ... 6141 6146 ma,)

Forrás: Survey of Current Business, 1953 június.

es Az ADOK KERDESE

Államok az 1952/53. költs-égvetési évben tea—.

j—es nemzeti jövedelemnek több mint 1l?!

részvét hadíkiadásokra fordította.

A nemzeti iövedelem hadikíadások'ra fordított része (O/o—ban)

1937/38 , 1947/48 1948/49 ! 1949/50 1950/51 * 1(951/52 1952/53

1,5 6,3 6,5 ' I s,2 n.o ! 16,7 , 21,o

Forrás: _ Ekonomika kapitaliszticsazklh sztrán poszle vtoroj mirovój volna, Moszkva, 1953, 149.

és 150. old.

.

A haidiikiadások összegének és a költség—

vetésben elfoglalt helyének alakulását szem- lélteti az alábbi tábla—:

K . . H,) A közvetlen"

hadilíiefdáigk hadikiadásoka Költségvetési év (folvó áron költségvetés

milliárd dollár összes kiadásai- nak (%,-ában

1937/38 ... LO 143

1947/48 ... 12,6 37,3

1948/49 ... 145) 363

1949/50 ... 17,8 443

1950/51 ... ; 26.4 59,2 1931/52 ... ; 46,'1 74),0

1952/53 ... l 58,2 73,7

A hadikiadásokra fordított összegek mia

—— a dollár elértéktelenedését is'íigyelembe- véve —— ikb. SO-szo—r akkorák, mint a H.

világháború előtt. Ezeket az összegeket az

Egyesült Allamok uralkodó körei fokozott inflációs rendszabályokkal, az adóterhek nö—

velésével, az államadósság felduzzasztásá- val próbálják előteremteni. **

_ !)

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

871

A forgalomban lévő pénzmennyiség _és a rfolyószámlakövetelések emelkedése1 (milliárd dollár).

§

^§

Forgalomhán ! levő pénz-

*É Flefz'áíllomban Folyószámla— mennyiség § indí x:

V EVO 13971; követelések ésfolyószámla— 19373100

mennyrséö kövei elesek

együtt

§

l l s "'

1937 ... 5,6 § 24,o § ztus § mu

1918 ... 26,1 § 85,5 § mü. § 377

1930 ... 214 § 923. § 1175 § ses

* :

1932 ... 215 § ml,—5 l igen § 436

A fizetési eszközök mennyiségének emel- kedése az inflációs rendszabályok alkalma—

zásának eredménye, ami semmi esetre ee áll arányban az ipari termelés és az ország egész gazdasági fejlődésének alakulásával.

Az államadósságok alakulására; vonatko- zola—g elegendő megemlíteni, hogy 1952 vé—

,.

gén az államadósságok összege 267,4 mil- liárd dollárra emelkedett az 1938. évvégi 37,1 milliárd dollárral iszem—ben, vagyis több

mint hétszercee'r'e növekedett. _

Az adóterhek fokozódársát az alábbi—tábla szemlélteti:

Az adóterhek növekedése az Egyesült Államokban (milliárd dollár, folyó árakon)

1937/38 1947/48 1948/49 1949/50 § 1950/51 mmm 1952/53 WHYÉIÉp/(fgglgfgt/Ég és

6.0 , § 4z,4 41.o § 38,9 5-1,7 § 66,2 § 733 § ü-Szorns

t

' A dollár 'elértéktelenedését figyelembevéve.

Forrás: Ekonomika kapitaliszticseszkih sztrán

Mindez újabb —-— igen súlyos —-— terheket jelent a dolgozó tömegek vállaliln, ugyam akkor, amikor a hadi konjunktúrán gazda:- godó nagy monopolszervezetek évről—évre óriási prolfitokat vágnak zseb—re.

A dolgozó tömte—gok tiltakozásának ered—

ményerként az Eisenhower-kormány .a hadi.

kiadások némi csökkentését helyezte kilá- tásba. így tervek láttak napvilágot, melyet;

szerint a szárazföldi hadseregre szánt kött-

se'geket O,9 milliárd dollárral, a haditengc-

re'szetre előirányzott összegeket 1,5 milliárd dollárral, a légierőre fordítandó összegeket pedig 2,5 milliárd dollárral csökkentenék.

1 Monthly Bulletin of Statilstics, befi adatai alapján számítva.

B*

l953

poszle vtoroj mirovoj vojnü, Moszkva, 1953_ 1514 old.

A handl'kieudások csökkentésének kilátásai amerikai üzleti körökben borúlátó nézeteket váltottak kifmelyek szerint ha a hadi-kimá—

sok jelenlegi magas szinvonala mehet is bizonytalanná kezd válni a; gazdasági huly- vzet, akkor a hadikiadásoknak még viszony—

lag (kis csökkentése is a nehézségek foko—

zódálsához kell, hogy vezessen.

A valóságban éppen a; hadiik'iadáeok esz telen fokozása, a dolgozók helyzetének le- romlása vezetett ahhoz, amit a ,,U. 'S. News!

and World Report" úgy fogalmazott meg, hogy ,,a- fogyasztók nem vásárolnak an.—nyit, amennyit az .ipar termelni lképes, illetve termel".

szeptem-

lV. A BELSO FOGYASZTAS ESCA DOLGOZÓK HELYZETE

Az amerikai dolgiozóiőmegek anyagi helyzetének romlása az utóbbi években a belső piac szűkül—éséhez vezetett. Ezt igaz-

zolják .a kiskereskedelmi forgalomra ——

különösen az egy lakosra eső kiskereske- delmi forgalomra —— vonatkozó adatok.

A kisbefeSkedelmí forgalom alakulása az Egyesült Államokban!

(változatlan árakon számítva)

! 1948 1952 összforgalom Egy lakosra

? _m— iiláxigil'á'á'.

milliárd dollár %-ában be" 3333 %"

Kiskereskedelmi összforgalom ... l 150,5 § 13727 ? 106,5 t 98,5

Ebből: ; l ;

Élelmiszerek (éttermi fogyasztást is bele— l l ;

értve) ... ; 2.6 ; 444 § 103,5 ; 96 Ruházati cikkek ... . ... ; s,4 % 7,6 2 90 ; 84

Cipő ... 5 l 14 93 § 87

Amint ezekből az adatokból kitűnik, öt év alatti, az egy lakosra eső éielmiszervásárlá- sok 4%—kal, ruházati cikkvásárlá—sok 169/0—

karl, cipővásárlások 13% -,kal csökkentek.

Kétségtelen, hogy .az egy lakosra számi—

tott indexek még nem is tükrözik híven a valóságot, mivel ,a- vásárlások csökkentése nyilván csak a dolgozókra terjed :ki, a töke s—eket pedig nem érinti. A dolgozók részese- dése a nemzeti jövedelemben ma jóval kisebb, mint három évtizeddel ezelőtt.

Mindez aláássa a belső piac helyzetét.

Az amerikai tőkések számára pedig m a' nemzetközi feszültség enyhülés—ével és a háborús konjunktúra kilátásainak csökkené- sével -— a belső fogyasztás jelentősége ke.

sülhetne előtérbe ámik elhelyezése szema

pontjából. Az áruk elhelyezésének azonban korlátot szab a dolgozók életszinvonatlának csökkenése.

A dolgozók és a kapitalisták százalékos

részesedése az Egyesült Államok nemzeti

jövedelmében

Megnevezés ' 1923 ; 1951

Dolgozók ... 54 42

Kapitalisták ... 46 58

Összesen ... ! 100 100

Forrás: Ekonomlka kapitali ztieseszkih sztrán poszle vtoroj mirovoj voinü, oszkva, 1953. 259.

old.

V. A KULKERESKEDELEM FEJLODESE

Az Egyesült Allamok gazdasága konjunk- túirájáinaak alakulása szempontjából a kül.

kereskedelem fontos tényező. Egynészt a mezőgazdasági és ipari termelés jelenté- keny részét rendszeresen a külső piacokon helyezik el, másrészt pedig az amerikai tök'éseik a belső fogyasztás csökkenéséből eredő kies—éseket a kivitel fokozásával kompenzálhamátk (lesi-téve, hogy a nemzet—

;közi külkereskedelmi viszonyok ezt lehe' tővé teszik).

A kivitel jelentőségét az ipari és mező—

gazdasági terme-lés egyes területein a kö- vetkező táblai szemlélteti:

IBjulleten Inosztrannoj Kommercseszkoj Infor- macii. 1953. VII]. l., adatai alapján számítva.

Az össztermelés kivitelre kerülő része 1951-ben

Megnevezés Az össztermelés

"lo-ában

Szerszámgépek — w " —— — ll_0 Tehergépkocsik —— _, M— —— —— l5,6 Traktomk —-— —— -— —— —— — 20]

Rézszuliát — _— .— —— — _ ? 403 Penicillin —— —- —— —_ .— _. __. 253 Antracit-szén ." w .. __ — __ 144

Kén——————————-—25_7

Gyapot -— _ .. _. , __ __ 415 Búza —— -— —— —— — —— —— — 355 Kondenzált tej és tejpor —— .— — 123

Forrás: Bank of international Settlements. Annus) Report. l953. 100. old.

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

873

A II. világháború előtti viszonyokhoz ké- pest az Egyesült Államok jelentösen fokozta részesedését a kapitalista országok össz- kivitelében. 1937-ben 312 Egyesült Államok exportja a kapitalista világ összexportjának l4,0%—át tette ki, l952-ben pedig 20,5%—át.

Az amerikai kivitel fokozása azonban az utóbbi években a többi vezető kapitalista ország konkurrenclája következtében mind nehezebbé vált. Az 1952. évi (kivitel pedig -—- katonai felszerelések exportjánl kívül

—- 6%—kal csökkent az előző évhez képest.

A NyugaLEurópába irányuló nem katonai Akivitel az 1951. évi 42 milliárd dollárról 1952-ben SA millárd dollárra, azaz csak- nem 20%-zkal esett vissza. Ennek következ.

tében az Egyesüit Allamok külkereskedelmi

mérlegének aktívumai l952'ben 18%-:kal ala-

csonyabb volt, mint 1951-ben.

Ez év első öt hónapjában tovább csökkent az Egyesült Allamok kivitele. A helyzet kom—olyságára utal, hogy a katonai felszere- lések exportjának csaknem kétszeresre eme- * lése ellenére is az összkivitel 2,5%ikal, a

nem katonai kivitel pedig 17,5%-kal csök—

ketnt az előző év azonos időszakához képest.

A kivitel csökkenése és a behozatal némi emelkedése az Egyesült Államok külkeres- kedelmi aktivurnát érzékenyen leaipasztotta.

Az Egyesült Államok aranytairtaíékai is csökkenőben van—nak. Ez év június 30-án az Egyesült Államok airanytaartale'kai 225

1 A katonai felszerelések exportjával kapcsolatos tételek nem járnak dolláriizetéssel az egyes orszá- gok számára ,és így nem szerepelnek az Egyesült Allamok kereskedelmi mérlegében.

milliárd dollárt2 tettek ki, vagyis 1 milliárd dollárral kisebbek voltak,.nint 1952. június

30—án. ' ,

Az Egyesült Államok külkereskedelme 1953 első öt hónapjában

(millió dollár)

!a

Megnevezés 1952 első 1953 első ÉVÉÉÉÉÉ

- . _ '

a 5 hónap 5 hónap nés %—ban

Kivitel ... 68633 6695,3_ _- 2,5

Ebből: keres— * kedelmi kivi—

tel ... 5921,6 4886,5 _ 17,5 katonai foi—

szerelés—ek ki-

vitele ... 942,2 1808,8 4- 91,9

454530 4701,3 -i- s,;

Behozatal . . . .

Forrás: Biulleten Inosztrannoj Informacii, 1953. VIII. 22.

Kommercseszkoi

Különösen súlyos helyzet alakult ki a, mezőgazdasági termékek exportja terén.

1952-ben a mezőgazdasági termékek exportja 15%-kal csökkent l951-hez képest, 1953 első félévében pedig 30%-kal kisebb volt, mint 1952 első félévében.

Az Egyesült Államok küilkrereskedelmébe'n mutatkozó jelek arra utalnak, hogy belső nehézségeikért az amerikai tőkések nem ké- pesek magukat a külső piacokon kompen- zálni, sőt. kivitelük erős csökkenése .a belső gazdaság! helyzet szempontjából további

súlyos problémákat fog felvetni-. '

Kenessey Zoltán

2! uncia : 35 dollár alapon számítva.