• Nem Talált Eredményt

A gyáripar 1931-ben

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A gyáripar 1931-ben"

Copied!
12
0
0

Teljes szövegt

(1)

9. szám. ——-—751—

1932

II

5. A juhállomány ivar szerint részletezve.

Effectif de l'espf ce oviue eu Hongrie, suioaut le sense.

, !

1 9 3 1 1 9 3 2 Szaporodás (t)

I v a r —— S e a: e Acíígíís($l

, O . aux

%s:; % % Mm H %

)

Kos — Béliers * 38.968 2-7 33.275 2-7 — 14'6

Ebből tenyészkos— Dont reproducteurs . 32.430 83'* 28321 851 12'7

Növendékkos (1 éven alul) —— Jeuues béliers (de moins

de 1 au) . . 53.487 37 38.335 32 — 28'3 '

Anyajuh (1 éven felül) — Brebis portieres (de plus de

1 an). . 855136 59'4 739631 61'1 —— 13'5

Nőstény barany (1 éven aliil) ——Agneaux femelles (de

moins de 1 cm) . 196384 13'6 163056 13'5 — 17'0 ,

Úrii (herélt) felnőtt (1 éven felül) — Moutous (chátre's,

de plus de 1 au). . . 185480 129 150590 1241 —— 18'8 *

Herélt bárány (1 éven alul) —— Agneaux chátre's (moins ,

de 1 au) . . . 110354 7'? 85.704 7-1 —— 228

Összesen —— Total 1,440.409 100-0 1,210.491,100-o] — 16'0 ;

a 2 éven aluli tinók száma az egyik évről a má—

sikra mintegy 12'7%—kal emelkedett Ez az adat arra enged következtetni, hogy az állattartó gazdák úgy számítanak, hogy a viszonylag nagyobb üzemi költséget igénylő és éppen emiatt leállított traktorok helyett az igavonó ökrök munkába állítása, mint a többi mezőgazdasági államban, nálunk is terjedni fog.

A lóállomány csökkenését kizárólag a meleg- vérű lovak számának hanyatlása idézte elő, mert a hidegvérűek létszáma 1931—r'o'1 1932-re némileg (1'0%—knl) emelkedett. A hidegvérű lovak között különösen a 3 éven aluli méncsikók száma gyara-

podott, a létszám növekedése itt 20'7 %-ot, a meleg- vérű 'méncsikóknál pedig 5'2%-ot tett.

A sertéstenyésztésünkben beállott visszaesés, csak a zsírsertésekre szorítkozott, amennyiben leg- utóbb a hússertések állománya mintegy 4'9%-kal meghaladta az előző évit. Ennek tudható be; hogy a hússertéseknek aránya az 19131. évi 14'8%-ról a folyó évben 17"9%-ra növekedett. Vagyis sertésállo—

mányunknak a hússerte'sek még egyötöd részét sem érik el. Ezek az adatok tehát nem igazolják teljes.

mértékben azt a legutóbbi keletű feltevést, hogy a disznózsír drágulását a hússertés tenyésztésének nagyarányú térhódítása idézte volna elő. Sz. Z. dr.

nn-n-u-n-cul-n.u.n-..n-uu-nlnn-nnun-coun.-n....-..nun-nnn-nun--l-una-Ill...-nun-...lolno'l-nn-U-on

A gyáripar 1931-ben.

Lliudustm'e mauufacturiére hougroise eu 1931.1)

Résumé. La situation de llindustrie manufac- turiére slaggrava en 1931. Les usines et fabrigues, ayant bien moins de travail gue lianne'e précédente, se virent de nouveau obligées de réduire liexploita- tion et de conge'dier des ouvriers. Des établissements de caractére manufacturier, 148 ont cesse' de fonc- tionner ou perdu leur caractére manufacturier. Par contre, on a cre'é 15 fabrigues, et 84 établissements ont Éte', par suite de Paugmentation de leur exploita- tion, classés dans la catégorie de ceux de caractére manufacturier. Les nouvelles fabrigues, dlun effectif ouvrier et d'une production peu considérables, ne compenseni point la perte subie par la grande in- dustrie du fait de la fermeture des établissements mentionnés. A la fin de 1931, Ie— nombre des établis- sements de caractére manufacturier tombait a 3.442;

de ceux-ci, 245 chómaient completemenl. Au cours

de llanne'e, l'effeetii des ouvriers est tombe' á 195'5 mille, diminuant de prés de 22 mille (dienviron 10%), de sorte gu*il a baissé par fabritlue en moyenne () GI (contre 72 en 1929 et 67 en 1930).

Les journe'es d'exploitalion et les heures de travail ont été considérablement réduites. Le nombre des premiéres ayant été diminué de 9006"

mille a 8665 mille, Ie nombre moyen des journées diexploítation a baissé de 258 a 252. En raison de la réduction du nombre des ouvriers, de la se- maine de travail et des heures de travail, le nombre des journées de travail faites a baíssé de 60'3 mil- lions en 1930 a 540 millions et celui des heures de

1) Cet article paraítra in extenso, en langue alle- mande, dans llannée 1932 de Y,,Ungarisches Wirt—

schafts Jahnbuch."

(2)

9. szám __ (

52—— 1932

travail ialtes de 531'8 millions á 464'4 millions. Par suite de la dinu'nution des heures de travail, le rende- meni des ouvriers a baisse' de 12'7%, présentant une régression considérablemeni' supérieure á la propor- tion de la réduction de l'efl'eciif des ouvriers. La diminution dlexploilation ressort également de la consommation de char-bon, gui baissa de 38'5 millions de a en 1930 d 34'3 millions, sans gue les c'lzevaux—

vapeur (les machines eussent e'te' considérablemeni diminue's.

Par suite de ces réductions,

but principal de comprimer les frais d'exploitation, les principales de'penses diexploitation ont été ré—

duites de 17'2%, soit de 300 millions de pengős, dont 58 millions pour les depenses de personnel, 229 millions pour les matieres premieres employees, 13 millions pour les combustibles et I'e'elairage.

En raison de la reduction des heures de travail ei des sala—ires, diminue's de 15'9%, le salaire moyen annuel est tombé par ouvrier de 1.488 pengős en 1930 a 1.390 pengős. La diminution, de 60 fillers d 58, des salaires moyens a l'heure tenait non ;: la reduction des salaires, mais á la diminution de Fef- jectif des ouvriers, opére'e, pour des raisons d'éco- nomie, de maniére á afiecter une partie des ouvríers a des travaux moins bien rémune're's. Le coüt de la vie ayant baisse' dans le méme temps, la diminu—

tion des salaires moyens annuels ne dépasse guére 8 les salaires réels a liheure se gui ont eu pour

pengős par ouvrier;

sont méme éleve's de 56 a 58 fillers.

La valeur de la production manufacturiére a été de 2.053'5 millions en 1931, accusant une ré—

gression de 17'6% sur 1930. La production a consi—

dérablemeni baissé dans toutes les branches indus—

trielles, particuliérement dans l'industrie lourde, dans les industries du bois, de l'os et de la reproduc- tion; elle a diminue' relativement moins dans la pro- duction de Itélectricite' et dans la papeterie. La valeur moyenne de la production par usine ou j'nbrigue a baissé de 856'6 mille pengős en 1929 et de 7670 mille en 1930 a 6423 mille en 1931, tombant au-dessous du niveau d7il y a huit ans.

-f—

Bár az ipari termelési válság a gazdasági hely- zetet megvilágító adatok szerint csak 1929 utolsó hónapjaiban bontakozott ki, a gyáripar 1930. évi eredményeinek ismertetésénél már súlyosabb lerom—

lásról kellett számot adnunk, mely az ipar csaknem minden ágában a termelés erős csökkenése és az értékesítési viszonyok lényeges rosszabbodásaként mutatkozott. A világgazdasági helyzet további le- romlása következtében, különösen a pénzügyi vál- ság kiéles-edése folytán 1931-ben a magyar ipar helyzete rendkívül kedvezőtlenné vált. Mig 1930—ban a mezőgazdasági értékesítési válság okozta depresz- szió nehezedett legnagyobb súllyal a gazdasági életre,

m

1931-ben a hitelhelyzet feszültsége okozta a leg—

súlyosabb gondokat, olyan intézkedéseket tévén szükségessé, amelyek megbénították a termelést és

áruforgalmat. Az év közepén történt bankzárlat, majd a devizagazdálkodás korlátozása nem egy iparágban a vállalatok nagy részét a létkérdés elé állította, a fizetésképtelenségek száma és jelentősége rendkívül megnövekedett, míg az alapító és üzem- bővitő tevékenység csaknem teljesen megszűnt. A hitelhelyzetben beállott zűrzavar mellett egyre ijesz- tőbb méreteket öltött a fogyasztás csökkenése s a

l. A gyári jellegű ipartelepek megoszlása ipari főcsoportok szerint 1931- ben.

Répartition des établissements de camctere manu- facturier suivant les principaum groupes d'industn'es

en 1931.

A gyári jellegű ipartelepek Eiablíssemmts de camctére

_ ,, , manu actm'ier

Ipari focsoport szama — f ; to a

es megnevezése 133 E ** §

ame ro

.. !: u *

Numero et désignation OSSZES Sláma 335 § 2333

v: ;—

des princip. groupes nombre total l". 3 PÉÉÉ

d industries 13 "§É§§ o

is: megk u 3

, 1929 ] 1930 [ 1931 1119291193011931

H

l

Állí

1, Vas és fémipar — ,

l

!

Side'rurgie et me'tal—

lurgie . . . 280 276 274 3 9112 lla. Gépgyártás——

Construction méca.

nigue . 171 163 159 4 3 4

llb Közhasználatú elek- tromos áramfejl. te- lepek— Usines d'é—

lectr. d'utilite' pu—

bligue . . . . 265 266 255 5 4 1 HL Kő- ,agyag— ésüveg-

ipar — Ind. de la pierre, ceramioue

et verrerie . . . . 610 609 IV. Fa- és csontipar -—

Ind. du bois et de

los . . . 402 381 377 27 25145

V. Bőr-, sörre—, tollipar ?

Imi. du Winducrm, du poil et de la

579 661160102

plume . . . 84 88 85 ; ej 7

VI. Fonó- és szövőipar ; *

Industrie temtile . 291 297 292 111 17 14

VII. Ruházati ipar ——

Ind.duvétement . 154 149 155 4 8 10 VIII Papirosipar ——

Imi. du papier . IX. Élelmezési ipar —

Ind. de lalimenta-

687171111

tion . . . 847 848 853 26 33 28 X. Vegyészeti ipar —

Ind. ehimigue . . 223 226 228 13 20 21 XII. Sokszorositó— és

műipar —— Ind. de

la reproductio'n. . 117 117 114

Összesen _ Total 3512349113442f 165[242245

(3)

9. szám.

—— 753 —- 1932

kivitel összezsugorodása, egyre súlyosabbá váltak a közterhek, úgyhogy az ipari vállalatok rentabili—

tása teljesen leromlott.

Az iparban előfordult csődök es kényszeregyes- ségek száma, mely 1930-ban az előző évi lőt-ről 212-re emelkedett, 1931—ben 299—et ért el, ami azt jelenti, hogy az ipari vállalatoknál bekövetkezett íizetésképtelenségi eseteknek 1930—ban történt 40'4

%-os növekedését 1931—ben 41'0%-os emelkedés követte. A gyári jellegű ipartelepek -sorából meg- szűnés, illetőleg üzemesökkente's folytán törölt ipar- telepek száma ugyanakkor 114—ről 148-ra szökött fel, tehát a megszűnt gyárak száma 1931-ben közel 30%- kal meghaladta az 1930, évi megszűnések számát.

Bár ezzel szemben különösen a textil— és vegyészeti iparban néhány új alapítástól is beszámolhatunk, sőt több más iparágban is, főleg az élelmezési ipar, kő-, föld-, agyag- és üvegipar, valamint a ruházati ipar körébe eső iparágakban iizemkibővítés folytán gyári jellegűvé vált ípartelepekről is számot kell adnunk,

a gyáriparban alapítási és üzem-

bővítő tevékenység az új gyárak csekély munkás- létszáma és termelése folytán számottevőnek nem tekinthető s a gyári jellegű ipartelepek sorából ki—

esett vállalatok helyét távolról sem tudta betölteni.

megállapítható

Az 1930. év végén nyilvántartott gyári jellegű ipartelepek száma az 1931. év folyamán 3.442-re szállt le, tehát 49 iparteleppel csökkent, ami 1'4%-os apadást jelenti Ha a legutóbbi három év adatait egymás mellé állítva ipari főcsoportonkint vizsgál- juk a gyárak számának alakulását s egyszersmind összevetjük a szünetelő gyári üzemek számában be-

következett változásokat is, az 1930. évi állapottal

szemben már a gyárak számszerű alakulása is az ipar helyzetének rosszabbodását mutatja. Meg kell itt jegyeznünk, hogy az 1930. évi adatok a gyáripar 1930. évi állapotának ismertetése alkalmával közölt előzetes eredményekkel szemben némileg

sultak.

A gyári jellegű ipartelepek számában a legutóbbi három évben beállott csökkenésnek tehát csaknem a fele az 1931. évre esett s míg 1930—ban csak 5 ipari főcsoportban apadt a gyárak száma, 1931—ben 8 ipari főcsoportban állapítható meg csökkenés.

Ugyanakkor emelkedett a szünetelő gyárak aránya.

Az üzemen kívül állott gyáraknak az összes gyári jellegű ipartelepekhez viszonyított arányszáma ugyanis 1929-ben még csak 4'7%-ot tett, 1930-ban már 6'9%—ot ért el, s 1931—ben 7'1%-ra emelkedett.

Az üzembeszüntetések jelentőségét fokozza az a körülmény, hogy a gyárak sorából évenkint törölt iparvállalatok főként azok közül az iparvállalatok közül kerültek ki, amelyek üzemüket már előzőleg s többnyire hosszabb időn át szüneteltetni voltak kénytelenek.

A gyárak számában mutatkozó változás azonban csak egyenlege a megszűnések és a gyári jelleg ela módo—

m

vesztese miatti törléseknek, illetőleg ,az alapítások és tizembővítések folytán történt gyáralakulásoknak, amelyekre vonatkozó adatok külön-külön inkább mutatják a gazdasági válság okozta hullámzásokat.

Az új gyáralakulások száma ugyanis, beleértve az üzembövítés útján gyári jelleget nyert ipartelepeket is, 1929-ben 111, 1930—ban 93 s 1931-ben 99 ipar- teleppel növelte a gyárak számát, tehát az utóbbi három évben a gyáripari vállalkozások száma 3'6

%-kal gyarapodott. Ezzel szemben a megszűnt, ille- tőleg gyári jellegüket elvesztett ipartelepek törlése folytán 1929—ben 152, 1930-ban 114 és 1931-ben 148 gyárral kevesebb tartatott nyilván, s így a gyári jellegű ipartelepek sorában az említett három év alatt 11'8%—os apadás állott be. —— Ipari főcsopora tonkint részletezett adatok alapján az 1929—1931.

évek során alapító és üzembővítő tevékenységből kisarjadt új gyárak számáról, valamint a megszűnt, illetőleg gyári jellegét elvesztett ipartelepekről a 2.

sz. táblázat nyujthat áttekintést.

Amint látjuk tehát, 1931—ben csak két ipari fő—

csoportban történtek gyáralapítások a textiliparban és a vegyészeti iparban; a vas— és kőtiparban üzembe- helyezett egy-egy gyár ugyanis egyáltalán nem volt számottevő ipartelep. De nem nagy jelentőségű az 1931. évben létesült többi új gyár sem, mert az 1931.

év folyamán üzembehelyezett új ipartelepeken átlag csak 35 munkás dolgozott s az átlagos évi terme- lésük is alig érte el a 140 ezer pengőt, tehát jóval kisebb volt, mint az 1930-ban alakult gyárak átla- gos munkásletszáma és termelése, mely 45 főből állott és 375 ezer pengőt tett, bár az 1930. évi ala—

pítások általában véve szintén csak kisebb jelen- tőségűek voltak.

Az üzembővítés útján gyári jellegűvé vált ipar—

telepek számában ugyan 1931-ben már nagyobb moz- galom volt észlelhető, jelentőség szempontjából azonban ezek a gyárrá alakulások alig érdemelnek figyelmet, oly kevés munkással dolgoznak s a terme- lésük is csekély. Az 1931. év folyamán ugyanis 84 üzem érte el a gyári jelleget, de átlag egy-egy üzem—

ben csak 18 munkás volt foglalkoztatva s alig 360 ezer pengő értékű iparcikk készült. Ezzel szemben az 1930. évben történt üzembővítések folytán gyárra fejlődött üzemekben az átlagos munkáslétszám el—

érte a 70—et s a termelés a 880 ezer pengőt is meg—

haladta. Ezek szerint tehát az 1931. évben a gyári jellegű ipartelepek közé sorozott ipartelepek, figye—

lembe véve az alapító és üzembővítő tevékenység együttes eredményét, sokkal kisebb jelentőségűek, mint az előző évben számba vett hasonló gyári üze- mek, amelyek átlag 64 munkást foglalkoztattak s több mint háromnegyed millió pengő értékű terme- lést mutattak ki, míg az 1931. évi új gyárakban átlag csak 20 munkás dolgozott s a termelési érték csak 326'5 ezer pengőt ért el.

A gyárak számában mutatkozó eltolódások sok

(4)

9. szám.

__ 754 _ 1932 ,

2. Az új gyárak és megszűnt gyári jellegű ipartelepek megoszlása az 1929—1931. években.

Répartition, en 1929—31, des nouvelles fabrigues et usines et des établissements de camctére manufacturier

ayant cesse' de fonctionner ou ayant per-du ce camctere.,

Az ipari főcsoport Uj gyágizázggpítások GÉÉÉÉÉÉÉÉZÉÉÉ' Mesggggg,xgaggggelgegeggg el

szama és megnevezese Nombre des nouvelles Nombre des gaby—955" 53252;dfíarflí?zlcí;;1€$;nfázgít Numéro et désignation des fabrz'gues et usines mÉZÉgrgrársűrysgs 9" cessé de fonctionner ou ayant

d du trie _ 9 me perdu ce caractere

principaux groupes m s s

1929 ] 1930 [ 1931 1929 [ 1930 t 1931 1929 I 1930 1 1931 I. Vas- és fémipar — Sidérurgie

et métatlwgie . . . 2 2 5 5 5 33 11 8

Ha. Gépgyártás — Construction

mécanigue . . 1 —— — 8 8 5 9 16 9

Ill). Közhasználatú elektromos- áramfejlesztö telepek ——

Usines d électrz'cité d'utilité

' publigue . . . . 1 2 —— 8 3 7 8 4 18

III. Kö- agyag— és üvegipar ——

Irod. de la merre, ceramtgue —

verre'ries . . . —— — 17 10 14 18 11 45

IV. Fa- és csontipar — Ind.

du bois et de l'os . . . 1 —— — 4 9 5 28 30 9

V. Bőr-, sörte- és tollipar —— *

Industrie du cuir, du orán,

du poil et de la plume . —— 2 — — 2 1 3 2 2

VI. Fonó— és szövőípar —— Imi.

text—tte . . . 7 12 3 2 3 5 8 14

1 VII. Ruházati ipar — Industrie

du, vétement . . — —— — 5 2 15 6 5 11

VIII. Papirosipar —— Industrie du

' papier . 2 2 —— 1 2 1 2 1 1

? IX. Élelmezésiipar— Industrie ;

de lal'imeniation. . . —— 1 36 18 26 l 32 18 21

,, X. Vegyészeti ipar — Industrie

chtmigue. . . 1 1 6 8 2 10 6 7

XII. Sokszorositó— és müipar ——

1nd.de la reproductton . 1 —— —- 2 2 —— 3 2 3

Összesen _ Total . H 19 i 22 I 15 H 95 71 34 5 159 114 148

esetben olyan okokra vezethetők vissza, amelyek nem közvetlenül ipari vonatkozásúak, a gyárak számának alakulásából tehát alig lehet határozott következtetést vonni az ipar intenzitásában történt változások megfigyelésére. A gyárak foglalkoztatott- ságára és a termelés alakulására a munkáslétszám ismerete, az üzemi és munkaidőteljesítmény, vala- mint a felhasznált üzemi és nyersanyagok mennyi- ségi adatai sokkal inkább rávilágítanak. A gyárak számában 1931—ben mutatkozó 1'4%—os csökkenés-

sel szemben megállapítható, hogy a gyárakban 1931 október elsején foglalkoztatott munkáslétszám 124

%-kal volt kisebb az előző évinél, tehát a munkás—

létszám csökkenésével szemben a gyárak számánál alig mutatkozott apadás, aminek egyik oka az, hogy az 1931. évben megszűnt több jelentékeny munkás- létszámmal dolgozó gyár helyét, kevesebb munkást foglalkoztató üzemek foglalták el, másik oka azon—

ban a kedvezőtlen termelési viszonyok folytán be- következett munkáslétszámredukció volt.

Az októberi munkáslétszám 12-4%-os apadása—

val szemben a gyárak 1931. évi átlagos munkás- létszámában a csökkenés már csak 9—'9%—ot tett,

mivel a gyáriparban bekövetkezett depresszió az év második felében súlyosabban érintette a terme- lést s így a gyárak foglalkoztatottsága s ezzel kap—

csolatosan a foglalkoztatott munkások száma az év utolsó hónapjaiban erősen csökkent. A munkás- létszámredukció folyamata egyébként 1930—ban na—

gyobb hullámzást mutatott, mint 1931—ben. Mig ugyanis 1930—ban a gyáripar október hónap elsején 2237 ezer munkást foglalkoztatott s a gyárak évi átlagos évi munkáslétszáma 2170 ezer főből állott, 1931—ben az október 1-i munkáslétszám 195'9 ezerre apadt le, tehát alig valamivel volt nagyobb a 195'5 ezer [munkást számláló évi átlagos munkáslétszám- nál. Az 1931. év utolsó hónapjaiban elkerülhetet—

lenné vált további csökkentéssel a gyáripar, úgy lát—

szik, elérkezett a foglalkoztatott munkások számát illetőleg az üzemcsökkente's határához, mely mellett., figyelembe véve a napi munkaórát és a heti munka- napok számának 1931-ben bekövetkezett erős csök- kentését is, az üzemmenet nacionális folytatása egy—

általán lehetséges.

Közelebbről rávilágít a munkáslétszám alaku—

lása a gyáripar helyzetére, ha az egy—egy gyárra esű

(5)

9. szám. -—— 755 —— 1932

3. A gyári átlagos munkáslétszám ipari főcsoportonkint 1930-ban és 1931- ben.

Var—müon du nombre moyen d'ouwiers manufacturiers en 1930 et 1931, suivant les principaux groupes dindustries.

Ipari főcsoport száma és megnevezése

Átlagos évi munkáslétszám

Nombfe moyen annual d 01t17i€15 maszactmiers

T ' ' ' ' ' ' 'r 6 a r o ('

Aumero ??tízig";Étgguiíiegmnczpaum

hoieiwf/izes fenntmes euesígiiiliie hofínfies feizlmzes rigíigie biziilgéíigslíggn—

an—m 1683

1930 1931 19302100

I. V as és fémipar — Sidérurgie et métallurgie 27.302 3.773 31.075 24.716 3.178 27.894 89'8 IIa. Gépgyartás —— Construction me'cam'gue . 25.873 3.908 29.781 20.857 3.631 24.488 8232 IIb. Közhasználatú elektr. áramfejlesztő tel.

Usines d'électricite' d'utilité publigue . . 7.412 106 7.518 7.163 89 7.252 96'5 III. Kő—, agyag- és üvegipar — Ind. de la

pierre, cémmigue et verrerie . 21.765 3.949 25.714 19.488 3.464 22.952 893 IV. Fa- és csontipar — Ind. du bois et de los 9.632 1.469 11.101 7.642 1.187 8.829 795

V. Bőr-, sörte—, tollipar —— [ml. du cuir, du

Mm, du poil et de la plume . . 4.279 2.636 6.915 4.446 2.760 7.206 1042 VI. Fonó— és szövőipar —— Industria textile 14.295 29.615 43.910 13.604 27.124 40.728 928 VII. Ruházati ipar — Imi. du vétemmt 3.169 4.039 7.208 2.916 3.597 6.513 5204 VIII. Papirosipar —— Imi du papier . . 1.371 2.512 3.883 1.328 2.284 3.612 930

IX. Élelmezési és élvezeti cikkek gyártása ,

Imi. de lalimentation ... . . . 21.581 10.700 32.281 19.308 9.984 29.292 907 X. Vegyészeti ipar —— Ind. chimigue . . . 7.083 2.610 9.693 7.153 2.537 9.690 1000 XII. Sokszorositó- és műipar —— Ind. de la 're-

production . . ... . . . 5.439 2.494 7.933 4.899 2.123 7.022 885 Összesen — Total 149.201 67.811 217012 133.520 61.958 195.478 90'1

átlagos munkáslétszáln változásait kísérjük figye lemmel, melyből megállapítható, hogy míg 1929-ben egy-egy üzemben volt ipartelepen átlag 72 munkás

dolgozott, 1930—ban már csak 67, 1931-ben pedig fej csupán 61 főből álló átlagos munkáslétszám jutott

egy—egy gyárteleprc.

A gyárak évi átlagos munkáslétszámának ipari főcsoportonkint és a munkások neme szerinti ala- kulását a 3. sz. táblázatból figyelhetjük meg.

A munkáslétszámnak 9'9% csökkenése folytán tehát 1931-ben közel 22 ezer gyári munkás vesz- tette el munkahelyét, akiknek mintegy háromnegyed része férfi, egynegyed része női munkás volt. A mun- káslétszám redukciónak ipari főcsoportonkint való alakulásábót már látható, hogy a súlyosabbá vált termelési viszonyok melyik ipart érintették különös- képen s melyeket kevésbbé. A vas— és gépipar, a kő- és agyagipar, továbbá a faipar és sokszorosító- ipar súlyos válsága már a munkáslétszám erős csök—

kenéséből is kitűnik, míg a fenét és szövőiparban

lődése.

Bár kétségkívül kihatással

nemek szerinti megoszlásában mutatkozó eltolódásra a textilipar s azzal kapcsolatosan a ruházati ipar volt a munkáslétszám

hol nagyobb arányban szerepelt a női munkaerő, mint más iparokban, a gyáripari mun- káslétszám-redukcióhól évek óta megfigyelhető az a törekvés, hogy a gyárak takarékossági szempontból inkább a férfi munkások számát apasztották, mint

a női munkásokét. A férfi munkáslétszám nagyobb

kevesebb az előző évinél.

kerités nemek szerinti megoszlásából tehát megálla- pítható, hogy a válságba jutott gyárak racionalizá-

Vagyis

arányú csökkenése azonban 1931—ben már enyhül—

tebb módon jelentkezett, mint az előző évben. ami- kor még 13'4%-kal esett Vissza a férfi munkások száma 5 csak 7'6%-kal a nőké.

a gyárak alig 16 ezer férfi munkást bocsátottak el, de közel 6 ezerrel csökkentették a női munkások számát, holott 1930-ban a férfi munkáslétszám 20 ezerrel csökkent, a női ellenben csak 5

1931—ben

ezerrel volt A munkáslétszám csök—

s a vegyészeti ipar többi ágában a munkáslétszám lási, illetőleg takarékossági törekvései a munkás- alakulása is arra mutat, hogy ezekben az iparokban

a nehéz gazdasági viszonyok között is voltak lehe- tőségek, amint azt az új alakulásoknál és üzem- bővítéseknél már láttuk. A munkáslétszám növe- kedése a bőriparban azonban csak látszólagos s on- nan származik, hogy két szűcsipari telep áttérvén a szőrmekikészítésre, a ruházati ipar köréből át- tétetett a bőriparba.

A munkáslétszámnak nemek szerinti megoszlá- sát nézve a férfi munkásoknak 10'5%-os, a női mun- kásoknál azonban csak 8'6%—os csökkenést látunk.

létszám apasztása terén 1931-ben már végső határ—

hoz közelednek. Már nem az volt a cél. hogy hasz- nálható olcsóbb munkaerő álljon rendelkezésre, hanem csak megmenteni az üzemet s a nélkülöz- hetetlen munkástörzset az esetleg visszatérő jobb termelési viszonyok idejére.

Az üzemnapok csökkentéséből, de még inkább a munkások munkaóra-teljesítményének erős meg- csappanásából az ipartelepek üzemmenetének to- vábbi nagyfokú lelassítását látjuk. A gyárak átlagos üzemnapteljesi'tménye az 1930. évi 258 napról 1931—

(6)

9. szám.

—756—

4. Az üzemi és munkaidőteljesitmény alakulása 1931-ben.

Journe'es d'emploitation et de travail en 1931.

Nam-brr total de 3 § É i., ÉÉ § Egy munkás átlagos

]oumecs § $$$ § n. §§§ ___—...í—

Ipari főcsoport száma és Územ— f Munka- ÉÉÉ § Ég §§§ én munkanapi áípínijliri's

megnevezése Pap0k_ napok ? § §; § g 3 %s J0;""?e.5145 de travail

d cxploz- _ , g u : w: :.N S mu" par Jour

Nume'ro et désignation des Wii?" de ha'/ml § Cas—§ § logo 5135 . , , _t—d—

prmczpaux groupes d,!"duStmes összes száma § Ézs % Én?—§ ÉÉ §. 333333: 273157 unfgiciííigr 1931 1930 ' 1931 1930 1931 ) 1930 ! 1931

I. Vas- és fémipar —— Side'mrgie et '

métallurgie . 73.481 7,798.129 64.415 278 268 276 280 885 826

Ha. Gépgyártas — Construction méca-

mgue . . 43.710 6,589.068 51.818 283 275 274 269 834 786

_ Hb. Közhasználatú elektromos árain- feil. telepek —— Usines délectr.

dutilite' publigue . . . 89.764 2,190.594 19.198 347 352 310 302 880 876 III. Kö-, agyag- és üvegipar —— MInd—

de la pzerre,céramigue et verrerie 109098 6,024.683 54.562 195 188 267 262 896 906 IV. F3- és csontipar — Imi. du bois

et de los . . 83.009 2,335.739 19.530 243 220* 273 265 854 836

V Bőr-, sörre-, tollipar— Imi. du

windu crin, du pozl et de la plumc 22.493 2,009.553 17.486 261 265 280 279 837 8'43 VI. Fonó- és szövöipar — Inci. textile 76.86010,926.744 101019 266 263 273 268 925 925 VII. Ruházati ipar —— Ind. du vétement 39.291 1,526.425 12.259 266 253 233 234 827 820 VIII. l,)apirosipa—r ——- Imi. du papier 20.076 1,054.269 9.037 293 283 289 292 870 8557

IX. Elelmezési ipar—Ind. de l'alimen—

tation 219.765 8,820.531i 74.999 259' 258 293 301 898 8'50

X. Vegyészeti ipar — [ml. chimíguc 55.291 2,682.228 24.161 253 243 286 277 922 901 XII. Sokszorositó- és müipar — Imi.

de la. reproduction . . 83.688 2,029.784 15.976 299 296 295 289 796 7'87

Összesen — Total. 866526 53,987.747 464410 258 252 278 276 882 8-6!) Csőkkenés o/o-ban —— Diminutíon, "X,, 38 "/O 10'4 o.;/U 12'7 % 23 0/D 0"? 0/0 25 %

ben 252 napra csökkent, miáltal a gyáripart, mely már 1930-ban 35 ezer üzemnapot vesztett, további 34 ezer üzemnapveszteség Sokkal nagyobb arányú azonban a munkáslétszám csökkentése foly—

tán, valamint a munkások heti munkanapjainak, illetőleg napi munkaóráinak megrövidítése folytán bekövetkezett munkaveszteség, mely 1931-ben 6'2 millió munkanapot, illetőleg 67-41 millió munkaórát tett, Az 1930. és 1931. években tehát a gyáriparra is átterjedt gazdasági válság két első évében közel 70 ezer üzemnapot és 144 millió munkanapot, ille—

tőleg órákban kifejezve, csaknem 150 millió munka- órát veszített el a nagyipari termelés.

A gyáripar üzemnapveszteségéből a legnagyobb

rész, 10'3% a fa- és csontiparra s 7'9% a kő—, agyag—

és íivegiparra esett, miáltal az előbbit mintegy 96 ezer, az utóbbit 94 ezer üzemnapveszteség érte.

E két íparcsoporthan a termelő munkát egyéb- ként is kisebb—nagyobb szünetközök szakítják meg, ezért az egy ipartelepre eső átlagos üzemnaptelje- sítmény az odatartozó ipartelepeken rendszerint a legalacsonyabb. Az üzemredukció fokozódása folytán 1931-ben a kő-, föld—, agyag- és üvegiparba tartozó telepeken átlag csaknem minden második napon.

a fa— és csontiparba tartozó ipartelepeken pedig min- den harmadik napon szünetelt a munka.

érte.

A munkások munkaórateljesítményeinek alaku—

lása az üzemnapok csökkentését feltüntető adatok mellett élénken mutatja a munkanapok és a napi munkaórák leszállítása folytán végrehajtott üzem- redukciót. A vas— és gépiparban 1931—ben egy—egy gyártelepen további 8—10 napon át szünetelt a munka. A nagyarányú munkáselbocsátás mellett jelentékenyen le kellett szállítani a munkások heti.

illetőleg napi munkaidejét is, minek következtében a nehéziparban a munkások közel 28 millió munka—

órával kevesebbet dolgoztak, ami átlag minden egyes munkásnak 7'1%-os, illetőleg 6'l%-os munkaóra- veszteséget okozott. Jelentékeny munkaóraveszteség érte még az élelmezési ipart és textilipart is. Bár az előbbiben az ipartelepek átlag csak 1 nappal dolgoz- tak kevesebbet 1931—ben, mint 1930-ban, az elvesz—

tett munkaórák száma meghaladta a 10 milliót.

Csaknem 10 millió munkaórát vesztett 1931—ben a textilipar is, holott a textilgyárak átlagos üzemnap- teljesítménye csak 3 nappal volt kevesebb az előző évinél. A munkások átlagos munkaidőteljesítményé—

ből azonban kitűnik, hogy 1981—ben az élelmiszer- iparban egy-egy munkás átlag 301 munkanapon át dolgozott, tehát 8 nappal többet volt munkában, de

a napi munkaideje 9 óráról 8% órára csökkent,

mig a textiliparban egy—egy munkás átlagos munka-

(7)

9. szám.

——757—— 1932

5. Az átlagos évi munkáskeresmények alakulása 1931-ben a nominál és reálmunkabérkeres- mények szerint.

Salaires annuels moyens d'ouwiers en 1931, par salaire nominal et salaire réel.

A kifizetett Egy munkás átlagos évi Egy munkás átlagos évi

, ,, , , , munkabérek nominál be'rkeresménye reálbérkeresménye

Ipari fOCSOPOTt szama es megnevezese össezneggbízner Salaire nominal annual Salaire réel ammel moyen

Nume'ro et désígnation des principaum Táalgdes sa- moyen par onvner par ouvrter

groupes dlindustries laíres pajtás, pengőben indexszámban pengőben indexszámban

en millzers ,, mdzces ,, mdwes

de pengős 6" ngos (1930 : 10 )) 6" ngos (1930 : 100) I. Vas— és fémipar —— Sidérwgie et

metallurg'ie . 41.520 1.488 93'4 1.479 97'9

Ila. Gépgyártás — Construction mécfmigue 36.789 1.502 91'3 1.493 96'6 Hb. Közhasználatú elektromos áramfejl.

telepek— Usz'nes d'électr. d utilite'publ. 16.095 2.219 92"? 2.206 97'8 III. Kö-, agyag— és üvegipar —- Imi. de

la piewe, céramigue et oewer'ie . . 24.909 1.085 90'3 1.079 950 IV. Fa- és csontipar —— 1nd.du bois et de l'os 10.072 1.141 884 1.134 921

V. Bőr-, sörte-, tollipar —— Ind. du cuir,

du c'rín, du poil et de la, plume. 9.682 1.844 971 1.336 1006

VI. Fonó- és szövőipar — Ind. temtile 45.807 1.125 945 1.118 1000

VII. Ruházati ipar —— Imi. du aétement 8.513 1.307 959 1.299 97'4

VIII. Papirosipar — Imi. du papier . 5.095 1.410 999 1.402 1039

IX. Élelmezési ipar ——Ind. de lyalimentation 39.014 1.325 94'6 1.317 973 X Vegyészeti ipar —— Industrie chímigue 15.097 1.558 956 1.549 102'2 XII. Sokszorositó- és müipar — Industria

de la reproduction . 19.043 2.712 94'1 2.696 99'3

Összesen _. Total 271636 1.390 934 1.382 9832

napteljesitménye 273—ról 268-ra csökkent a nélkül, hogy a napi átlagos munkaórateljesítmény, mely 914 órát tett, valamivel is lejjebb szállt volna.

A gyáripar foglalkoztatottságának visszaesése, illetőleg a gyárakban dolgozó munkások munkaóra- teljesítményének csökkenése a munkások évi bér- keresményének valamelyes csökkenését vonta maga után, A megélhetési költségek egyidejűleg történt csökkentése folytán azonban a gyári munkások hely- zete alig rosszabbodott, söt voltak iparágak, ame—

lyekben a reálmunkabér-keresmények némi javulást is mutattak. Az átlagos évi munkáskeresmények ugyanis 1931—ben ipari főcsoportok szerint az 5. sz.

tábla szerinti változásokat mutatták.

A gyári munkások átlagos évi bérkeresménye tehát 1931—ben 6'6%-kal kevesebb volt, mint 1930- ban, azonban a megélhetési index egyidejű javulása folytán az 1931. évi keresmény csak l'8%-klal je- lentett kevesebbet az előző évinél, tehát a gyárak- ban dolgozó munkásokat 1931—ben csupán 8 pengő évi bérveszteség érte. Kedvezőbb képet mutat a munkaórateljuesitmény alapján számított átlagos óra- bérek alakulása, mely szerint ugyan az 1930. évre megállapított 60 filléres átlagos nominál órabér ugyan'1931—ben 58 fillérre csökkent, azonban ugyan—

akkor az átlagos reálórabér 56 fillérről 58 fillérre emelkedett. Legmagasabb reálórabért, 118 fillért a nyomdaipa—rban dolgozó munkások kaptak, utánuk 83 filléres átlagos órabérrel a közhasznú áramfej- lesztő telepek munkásai következnek, akiket 71 filléres átlagos órabérrel a gépgyárak, 69 fillérrel a

ruházati ipartelepek, s 64 fillérrel a vas- és fém- ipari telepek munkásai követtek. Viszont legkisebb átlagos órabért, 45 fillért, a textilipari gyárak na—

gyobbrészt nöi .munkaaerőkböl álló munkásai ke- restek. Alig valamivel többet, óránkint 46 fillért kaptak a iró-, föld-, agyag— és üvegiparban, s 52 fillért a fa— és csontiparban, valamint az élelmezési iparban foglalkoztatott gyári munkások.

A nominál munkabérek a vegyészeti ipart ki- véve, melyben az átlagos órabérkeresmény változatf lanul 62 fillér maradt, az összes iparcsoportokban csökkentek, a reálórabérek azonban néhány_ iparf—

csoportban emelkedtek, így a gépiparban, textil— és ruházati iparban, a papirosiparban, az élelmezési, vegyészeti iparokban, valamint a sokszorosító- és, műiparban. A munkabérek alakulásánál kétségkívül jelentőséggel bírnak a munkások alkalm—áztatás sze—

rinti megoszlásában történt eltolódások. Az ,1931.

évi munkáslétszámredukció ismertetésénél már em- lítettük, hogy míg 1930-ban takarékossági szempont—

ból a leginkább nélkülözhető; munkások közül a magasabb órabérrel alkalmazottak kerültek elsősor- ban elbocsátásra, 19v31—ben a munkáslétszám további redukciójánál már a nélkülözhetetlen 'munkástörzs megtartása érdekében a hasznos, de még nélkülöz- hető alacsonyabb órabéres munkásokra került a sor; amint ezt a női'munkások közül történt el- bocsátások is mutatják. Ennélfogva a gyárakban megmaradt ,munkástörzsben 1931—ben valamivel [nagyobb arányban szerepelnek a szakmunkások 5 kisebb százalékban a napszámosok, a munkáslét—

54

(8)

3 9, szám.

számnak valamivel nagyobb hányadát tették a férfi—

munkások, mint a nők, ami az 1931. évi órabérek alakulására is,kétségkívül kihatással volt.

A gyárakban dolgozó 1955 ezer munkásnak juttatott 2716 millió pengőt kitevő munkabéreken kívül a gyári jellegű ipari vállalatok 1961-ben még 82'9 millió pengőt fizettek ki a gyári tisztviselők részére. A gyáripari termelés személyi költségeiből tehát 1931-ben 23-4% jutott a tisztviselőknek, mely az 1930—ban tisztviselői illetmények gyanánt kifize—

tett 80'8 millió pengőt kitevő összeggel szemben a gyáripari vállalatok (üzemi és termelési költségeinél 6-9 millió pengő megtakarítást jelentett. Amíg tehát a termelés megfelelő arányú visszaesése mellett a munkabérek összege 512 millió pengővel csökkent, ami 15'9'%—os csökkenést jelent, a tisztviselői fize—

téseknél ugyanakkor csak 7'7%-os apadás volt ke—

resztülvihető, tehát az ipari vállalatok az adminisz- trációs költségeknél sokkal kisebb arányú csökkenést

tudtak elérni. '

A gyáripar 1931. évi helyzetét általában véve a lehető legnagyobb takarékosságra való törekvés jel- lemzi. A gyárak rentabilitási mérlegének, tehát a

termelési és értékesítési mérlegnek fokozatos le- romlása elkerülhetetlenné tette az egész üzemmenet—

ben a legszigorúbb takarékossági elv keresztülvite- lét. Az üzemórák s a napi munkaórák leszállításá- val az ipari vállalatok a munkabérekben elérhető megtakarítás mellett a felhasznált energia csökken- tésére törekedtek s a nyersanyag, tüzelő, világító s

—— 758 — 1932

más üzemanyag fogyasztásánál is a legfőbb szern—

pont az üzemi költségek apasztása volt. Az üzem—

óráknak 4-8%-os csökkentése mellett a gyári jellegü ipartelepeken felhasznált szénmennyiség 1931—ben

34'3 millió méterwmázsára szállt le, ami az 1930. évi

szénfogyasztással szemben 42 millió métermázsá- val kevesebb szén felhasználását jelenti. A szén—

fogyasztásban mutatkozó 10'9%-os csökkenés, mint-

hogy az ipartelepek erőgépállománya 1931—ben már alig változott, a mechanikai erő gazdaságosabb ki—

használása szempontjából elért edeme'nyeket is mu—

tatja. A termelés—hez szükséges nyersanyagok, fél- gyártmányok, gyártmányok és üzemi segédanyagok beszerzési költségeinek 19'2%-os apasztása pedig, mely a termelési érték csökkenésénél jóval nagyobb arányú, szintén arra mutat rá, hogy a racionalizá—

lási törekvések tovább haladtak céljuk, a termelési költségek csökkentése felé, A főbb üzemi és terme- lési költségek 1931. évi összege egyébként kereken 300 millió pengővel volt kevesebb, mint amennyit a gyáripari vállalatok ily címen 1930—ban költöttek s így 1'4 milliárd pengőre szállt le, ami 17'2%-os csökkenésnek felel meg. Ebben az összegben 35-1'5 millió pengővel szerepelnek a személyi kiadások, 953'8 millió pengővel a felhasznált nyersanyag, félgyárt- mány s üzemi segédanyag értéke és 127 millió pen- gővel a tüzelő- és világítóanyag költsége. A főbb üzemi és termelési költségek megoszlásánál érdekes eltolódás mutatkozik az utóbbi években. A nyers—

anyagokra fordított kiadások összege, mely 1929—

6. Főbb üzemi és termelési költségek 1931-ben.

Principaum frais d'exploitation et de production en 1931,

Tisztviselői ggfágüá T., 16 , Főbb termelési és üzemi

fizetések és gyártmányok és . 132? ' es költségek együtt — Total . ,, , , munkabérek üzemi segéd— Vilagitóanya des princípauxfmís de Ipari focsoport száma es megnevezese anyagok értéke gok erteke . . ,

Tmitements Matiéres premi- Combusti— production Ét 4 ex- Numéro et désignation des principatus gízai/fi %;Éfs'jfzigggzi bleseiéclai— Mmmm"

group es dzndustmes d'ouvriers eggíeíázizgfís wage ezer P-ben indexszám—

d*exploitation en milliers ban-inditas

, 1 O 0 O P de pengős 19302100

I. Vas- és fémipar — Side'rurgie et métallurgie 51.602 100.066 18.437 170.105 825 Ha. Gépgyártás —— Construction mécanigue. 51.745 48.324 7.214 107283 76'9 Ilb. Közhasználatú elektr. áramfejlesztő tele-

pek —- Usz'nes d électricite' d'utilite'publigue 23.690 1.442 37.542 62.674 949 III. Kő-, agyag-, és üvegipar — Ind. de la

pierre, céramigue, verrer'ie .' . 28.060 16.054 15.768 59.882 829 IV. Fa- és csontipar — Ind. du bois et de l'os 11.992 23.622 1.187 36.801 700

V. Bőr-, sörte-, tollipar —— Industria du cuir,

du crin, du poil et de la plume . . . 12.854 44.544 2.484 59.882 82]

VI. Fonó- és szövőipar —— Industria temtile 52.949 152.107 11.232 216288 84?

' VII. Ruházati ipar — Industrie du vetement 10.258 24.986 611 35.855 875 VIII. Papirosipar — Industrie du papier . . . 6.187 15.744 1.724 23.655 918 ' IX. Élelmezési ipar ——-— Ind. de l'alimentation . 56.612 ,426.990 21.706 505.308 824 X. Vegyészeti ipar — Industria chimz'gue . . 26.474 86-310 7.515 120299 8514 , XII. Sokszorosító- és műipar -— Ind. de la re-

production . . . 22.121. 13.610 1.551 37.282 82'2

Összesen—— Total. 354544 958799

126971 1,435.314 82'8

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

tek súlyossága szempontjából valamennyi felsorolt év között a legkedvezőbb volt s az egy—egy esetre jutó passzívák Összege az 50.000 pengőt sem érte el. A következő

lió pengő megtakarítást jelent. A főbb üzemi és termelési költségek átlag—os ipar—telepen- kinti összege, mely 1932-ben 3997 ezer pengőt ért el, 1933—ban 3795

évi kis— és kézműipari terme- lés értéke 756'7 millió pengőt tett ki (lásd 6. számú táblát), amelyből csak 895 millió.. A kisipari termelés értéke tehát még a

mutipari termelés redukciójának követ- keztében a termelési érték 1937—ben az előző évi 2086 millió pengőről 202'8 mil- lióra esett Vissza, s kapcsolatosan lecsök- kent

Az új gyáralapítások, valamint a gyárrá történt üzemkibővítések folytán ugyanis a gyáripari munkáslétszám összesen csak 1.707 fővel s a motorikus erő 1.896

gőt, átlagos termelési értéke pedig mind- össze 30 ezer pengőt ért el, 1940-ben az új gyáraknak ebbe a csoportjába egy-egy gyárra átlag 71 ezer pengő állótőke és 145

adások másik két jelentős költségtétele közül ugyanis a nyersanyzigköltsrég aránya csak 15'1%-kal nőtt, viszont a tiizelő— és világítóanyagköltsegé 0'5%—kal csökkent,

1942- ben gyárrá kibővített üzemekben is átlag csak 26 munkás volt alkalmazva, termelésük átlagos értéke pedig mintegy ,350 ezer pengőt ért el, mintegy 30%-kal többet, mint