A gyáripar 1937-ben

A gyáripar 1937-ben.

Dindustrie manufacturiére hony'roise en 1937.

Résumé. En 1937, comme dans llannée pré—

ce'dente, la production augmentait dans les princi—

paux pays industriels presgue pour chague industrie du fait de grands investissements et besoins en munitions. En Hongrie, la situation économigue était également marguée par le fait gue, les cir—

constances continuant á favoriser les fabrigues, la production industrielle a pris un nouvel essor;

cependant, dans le seconde moitié de llannée, elle ent yuelgues difficultés, dues d des baisses de ma- tieres premieres.

A la fin de 1937, le nombre des établissements de earactére manufacturier e'tait de 3.877, soit 177 de plus gulun an auparavant. Dans la meme année, 95 établissements, ayant réduit lleacploitation ou définitivement Ierrné leurs portes, furent rayés de la liste des fabrigues; par contre, on 'a fondé 59 établissements de caractére manufacturier, et 213 établissements industriels, en amplifiant l'exploita—

tion, sont devenus fabrigues. Le nombre des ouvriers a augmenté de 11'9%; celui des heures elíectue'es, de 11'3%. Le nombre annuel moyen des onvriers a monté () 275487; le nombre des heures effectnées, á 691'1 millions. Cependant, de ce dernier il ne revint en moyenne gue 2.509 d un ouvrier, soit 0'5% de moins gulen 1936. Le total des salaires payés a été de 3168 millions de pengős, contre 2407; millions l'unnée précéolente.

De sorte gue le salaire annuel moyen, montant á 1.150 pengős, a dépassé de 11 pengős celui de 1936. Le salaire horaire moyen a également augmente', passant de 45 fillérs d 46. Mais, le coűt de la vie ayant monté, le salaire annuel moyen réel ne représentait gue 1.122 pengős, accusant une diminution de 62 pengős par rapport d l'anne'e précédente, et le salaire horaire moyen réel a baissé de 2 fillér-s. Ainsi donc, les conditions matérielles des ouvriers se sont aggravées.

La valeur de la production manufacturiere, représentant 2.893'2 millions de pengős, a augmente' par rapport ú 1936, de 3108 millions, soit de 12'0%. Cependant, si llon tient compte de la hausse des matieres premiéres et des articles nécessaires d lindustrie, llaugmentation n'a e'té aue de 5'3%.

Par rapport a la valeur de la production, la pro—

portion des principaux frais dlexploitation et de production, gut avait été en 1936 de 72'2%, a baissé (i 71.87. Cette diminution tenait d ce aue la valeur des matieres premiéres et dlexploitalion employe'es, représentant 50'7% de la valeur de la

production, a monté par rapport ú 1936 seulement de 11'3% et gue, sous ce rapport, les dépenses pour combustibles et écl/airage nlont grandi gue de 10'6%. Seules, les dépenses pour traitements et salaires, gut ont représente' 15'4% de la valeur de la production, ont progressé dans une proportion dépassant, dtailleurs légérement, celle ,de la pro—

duction: elles ont monte' de 12'2%.

*

Az ipar helyzete 1936-ban igen kedve- zően alakult, a jelentősebb ipari államok—

ban különösen a beruházási iparok és a hadi ipar rendkívül erősen voltak foglal——

koztatva, ami természetesen az ipar csak—

nem minden ágában a termelés élénkülé—

sére vezetett. A nemzetközi helyzet feszült—

sége már évek óta a fegyverkezése-k sürgős- sége, a légvédelmi és más állambiztonsági beruházások szükségessége fel-é fordítja a figyelmet. A világgazdasági helyzet s főleg a nemzetközi kereskedelem megzavarodott—

ságának megszünése ugyanis elsősorban az államok erőviszonyaiban szükséges egyen—-

súlyi helyzet kialakulásától várható. Az igyekezet ennek elérésére vezetett az általá—r nos fegyverkezés fokozására, s vonta egy- _ ben maga után az államok gazdasági ön—

ellátási törekvéseinek egyre szélesebb kör- ben való kialakulását. De nem kevésbbé

előmozdította a hadi ipar konjunktúráját, az egymást követő háborúk hadianyagszük- séglete, előbb Olaszország abesszin hadjá- rata, majd a spanyol polgárháború, s a ja—

pián-kínai háború részére történő hadiszál—

litások, melyek mindegyike több más állam iparát is erősen foglalkoztatta.

A világgazdasági helyzet 1937-ben ezek- nek a tényezőknek a hatása alatt alakult ki,.

tehát 1937-ben is az ipar konjunktúrája jellemzi leginkább a gazdasági termelést A konjunktúrafellendülés azonban, inkább az év második felében, jelentékenyen csök- kent s az ipar, főleg a nyersanyagpiacon történt sorozatos árletörések következtében, számottevő nehézségekkel küzdött. Hason—

lóan alakultak a viszonyok a magyar ipari termelésben is, amelynek irányát és kereteit rendszerint a nemzetközi gazdasági helyze—

tet irányító tényezők szabják meg, s az ott.

8. szám —801—— 1938 mutatkozó fellendülés nyomán konjunktúra

támad, a depressziót pedig nálunk is gazda- sági válság követi. Az autarkiás törekvések óta ugyan ez a hatás szemmelláthatólag csökkent, s azok a nehézségek, amelyek a világgazdasági termelésben mutatkoztak, nálunk sokkal kevésbbé éreztették hatásu—

kat. A magyar ipari termelés kialakulása már 1937-ben főleg a hazai gazdasági viszo- nyok által megszabott termelési és fejlődési lehetőségekhez igazodott, de a világgazda- sági helyzet következményeiként jel—ent—

kező tünetek, különösen a nyersanyag- piacon mutatkozó árhullámzások, a term—e- lési feltételek biztosításánál erősen érezhe- tők voltak.

A magyar ipari termelés kialakulásánál a hazai gazdasági viszonyok között különö—

sen nagy jelentőségük van a mezőgazdasági terméseredményeknek és a term—ésértékes—í- tési lehetőségeknek. Az 1937. évi termés- eredmények ugyan az előző évi jó közepes terméssel szemben csak közepesnek mond- hatók, a termésértékesítési viszonyok azon—

ban 1937-ben igen kedvező—en alakultak, úgyhogy a mezőgazdaság helyzete a rosz- szabb 'terméseredmiények mellett is javult.

A főbb termények közül a búzatermés 4'3 millió métermázsával, a rozs és árpa 1—1 millió métermázsával alatta :maradt az 1936. évi termésmennyiségnek, csak a sze- mes tengeriből volt közel 2 millió 5 a bur—

gonyából valamivel több mint 1 millió me- termázsa többlet. A szántóföldi termés lér- téke azonban főleg a javuló gabonaárak kö-

vetkeztében 7'7%—kal nagyobb volt 1937—

ben, mint az előző évben, pedig már az 1936. évi termésértiék 53'2 millió pengővel, tehát jelentősen felülmulta az előző évit.

Az 1937. évi mezőgazdasági termelés jobb értékesítése az agrár lakosság helyzetének további javulását s a fogyasztás újabb meg—

erősödését vonta maga után s így lényege- sen hozzájárult az ipar foglalkoztatottságá- nak kedvezőbb kialakulás-ához.

Ipari konjunktúrára lehet következtetni egyébként az 1937. évi gazdasági helyzetet jellemző ősszes fontosabb adatokból, ame—

lyek havonkinti alakulása az összes term-e—

lési ágakban az egész éven át tartó kon—

junktúrafellendülésre mutat, holott az év második felében a világgazdasági helyzet—

ben termellési válság tünet—ei jelentkeztek.

Magyarország 1937. évi külkereskedelmi forgalmában a behozatal 9'7 % -kal, a kivitel

16"3%-kal emelkedett. A bele—orgalom meg—

növekedését a vasúti forgalomban az. utas- kilométerek számának 11'8%—os emelke—

dése, továbbá a gépjárműlállományok 32.529—es kulminációja, a postaforgalom- ban pedig a levél- és csomagküldemények-

nél megállapítható 6'2%-os, illetőleg 4'61

százalékos növekedés jelzi. A pénz— és hitel——

piac állás-a. általában véve kedvező volt, a takarék— és folyószámlabetétállom—ány az év végén 12%—kal meghaladta az előző évvégi álladékot, s a hitelbiztonság az egész éven át kedvezőnek mondható. A munka—

piacon szintén érezlh-ető volt az ipar jobb foglalkoztatottsága. A munkanélküliek szá- ma 7"4%-kal csökkent :S a munkaközvetítés sikeresebbnek mutatkozott, sőt egyes ipar—

ágakban érezhető volt a hiány szakképzett munkásokban, amelynek megszüntetése, ille—

tőleg megelőzése egyik elsőrendű feladata volna iparpolitikán'knak. V—égül megemlítve még, hogy a széntermelés 1937-ben az előző évi 79'3 millió métermázsáról 89'7 millióra, a vasérctermelés 3'6%-0s növekedéssel 29 millió métermázsxára, s az acéltermelwés

20'4%—os gyarapodással 67 millió méter—

mázsára emelkedett, a termelt villamos- energia mennyisége pedig az előző évi 9755 millió kwóra helyett 10 milliárd kwórát ért el, megállapíthatjuk, hogy az ipari ter—

melésre 1937-ben kedvező gazdasági viszo- nyok alakultak ki.

Kétségbevonhatatlanul igazolja ezt egyébként a tőke érdeklődése is az ipari vállalkozások terén, melynek következté—

ben a gyári jellegü ipartelepek köre 1937- ben ismlé't 177 gyári üzemmel bővült és pe- dig oly módon, hogy a megszünt 95 gyár helyébe 59 új gyár létesült s 213 üzem gyári jellegű iparteleppé fejlődött.

Különösen az új gyáralapítások száma jelentős, nemcsak azért, mert e téren újabb felélénkülésre mutat, hanem főleg annak következtében, mert az a legfontosabb ipa- rok, a vas- és fémipar, a fonó- és szövőipar, s a papirosipar újabb megerősödését jelenti.

Az 1937. évi gyáralapításokról, gyári üzemmé történt kibővítésekről, valamint a nyilvántartott gyárak közül megszűnés, vagy üzemredukció folytán kiesett gyárak megoszlásáról ipari főcsoportok szerinti részletezéssel az 1. számú táblázat nyujt tá- jékoztatást. Az adatoktból egyb-en megálla—

pítható az a nyereség, illetőleg veszteség is, mely a gyáripart 1937-ben az új ipari vál- lalkozások, illetőleg megszűnés-ek révén érte.

8. szám —— 802 $—— 1938

1. Gyáralakulások és megszűnések 1937-ben.

Fabrigues créées en 1937 et celles gui ont cesse' d'eacister dans la méme année.

Etablíssements industriels

Ú' 1 't' , G . . 19" "It A gyárak közül törölt

" 121252? asu develtggíhliyígues VayBSJgfbáílGÉíie—ge des

_ " i p a r t e l e p e k

Ipari foosoport .§%§§§ .§;§§§É .SMÉÉGÉ

Grandes catégories d'industr'ies § : * **É 2385 § ': " '"; ÉNeS ? " ** 3"— §É§E

; §§§g §7;:; ; §§§; :T;§; ; e§§§ ,;á;

gg ÉDÉÉÉÉG'SÉÉ ÉÉ §á§§§m5§§ Ég ᧧§§mg§§

;; $$$; Éöu'á; ;: 2.252 $$$? ;; 335; ÉMÉÉ

533 se.-És: gyáva—s 35 gx§m $$$-ete 33 :;xÉ'c 333333 1937. évben — en 1937

I. Vas- és fémipar — side'rurgigue

et métallurgigue ... 15 730 5.826 38 661 3 514 7 48 229

V: Ila. Gépgyár-tás —— Construction me'-

cam'gue ... 3 57 358 16 366 2.794 —— —- ——

a Ilb. Közhasználatú elektromos áram- fejlesztő telepek — Usines électr.

'— d'utz'lité publigue ... —— —— —— 1 4 41 8 7 320

; III. Kö-, agyag— és üvegipar —— de la

pierre, poterz'e et verrert'e . . , —— —— — 19 824 1.727 18 74 85

__ IV . Fa— és csontipar -— du bois et ;

de l'os ... 2 61 355 14 381 1.009 10 211 447

.,, V. Bőr—, sörte-, toll— stb. ipar —— du

cuir, du win, de la plume, etc. 1 9 26 8 157 57 8 35 153

: VI. Fonó— és szövőipar — textilt: . . 12 42 1.874 15 262 1.414 6 300 1.287

VII. Ruházati ipar— du vétement 8 328 1.632 23 575 2.363 9 159 909

e VIII. Papirosipar — du papier . . . 7 249 1.856 5 82 531 1 7 51 IX. Elelmezési és élvezeti cikkek

: gyártása —-— de l'alímentation et

de la boísson ... 3 42 373 59 635 13.525 33 278 3.694 '— X. Vegyészeti ipar — chimigue . . 6 282 1.848 12 111 1.759 4 96 380.

XII. Sokszorositó- és müipar — poly-

graphc'gue ... 2 38 148 3 31 166 1 46 172

I—XII. Összesen —— Totaua: . . 59 2.221 14.296 218 4.089 29.418 95 1.261 7.727

1936. év —- Arméc 1936 . . 37 1.493 6.877 274 4.029 50.985 178 1.562 15.124

A gyári jellegü ipartelepek száma, mely 1935—ben 96 gyári üzemmel. bővült, 1936—

ban 138, 1937—ben pedig 177 iparteleppel gyarapodott, tehát a vállalkozási kedv to- vábbi megélénkülesre mutat, s így a kon- junktúraf-ellendülés folytatódását jelenti.

Az 1937. évi alapítású gyárak átlagos mun—

káslétszáma az előző évi 40—ne1 szemben csak 38 .fő, de van az új gyárak között 10 jelentős nagys-ágú ipartelep is, ebből 2 a vas- és fémiparban dolgozik, —— és pedig egyik közel 400, amásik 250 munkással, — 3 .a (fonó— és szövőipanban, 2 a papirosizpar- ban, 2 a ruházati iparban és 1 a vegyészeti iparban átlag mindegyik 100 körüli mun- káslétszámmal. Az új gyáralápítások jelen- tőségét emeli az is, hogy az új gyárak átla- gos termelése 242 ezer pengőt ért el, szem—- ben az 1936. évben üzembe helyezett új gyárak (átlag 186 ezer pengőt kitevő terme- lésével. Az üzemkibővítés útján gyári jelle—

gűvé lett ipartelepek általában véve kisebb kapacitásúak, mindössze 6 üzem van köz- tük, amelyek a kibővítés után 50—nél több munk—ást foglalkoztattak, termelésük értéke pedig átlag 138 ezer pengőt tért el. Az 1937.

évi gyáralakulások e's megszűnések mérle—

gét nézve, a gyárak számában megállapít—

ható 177 iparteleptöbblet a gyáripanban al—

kalmazott munkások számát több, mint 5 ezer fővel emelte, míg 1936—ban a m'unkás- létszám emelkedése a 4 ezer főt sem érte el.

A termelési értéknek az új gyárak termelé—

séből származó növekedése azonban csak 360 millió pengőt tett az előző évi 427 mil-

lióval szem—ben, főleg annak következtében, mert az új .alapítások és üzemkibővítések folytán történt üzembehelyezések általában az év későbbi szakában mentek végbe, mint

1936—ban. ,

A gyári jellegü ipartelepek közül kiesett 95 ipartelep között csak 3 jelentős üzemet

8. szám ——803— 1938 találunk, 1 furnir és talpkéreggyárat, 1 pa—

mutipari és 1 kenderipari telepet, amelyek mindegyike még 1936-ban 120—150 mun—

kással dolgozott. Ezeken kívül még 40 ipar- telep szünt meg, tehát a törölt ipartelepek közül 52 nem megszűnés, hanem a gyári jelleg elvesztése miatt esett ki a gyárak so- rából. A gyárak megszünése folytán 1937—

ben 754 munkás vesztette el munkahelyét, a gyáripari termelésben pedig közel 3 imil—

lió pengő értékű csökkentés állott be, míg az üzemredukció a gyáripari munkáslét- számban 517 fő, a termelési értékben 4-9 millió pengő veszteséget jelentett.

Az ipari konjunktúra lendületére az új alapí'tások üze'mkibővítések számának emelkedése és a megszűnések, illetőleg üzemredukciók számának visszaesése mel—

lett az üzembeszün'tetések számánál meg—

állapítható csökkenés is rávilágít. A gyári jellegű ipartelepek száma 1932 óta, vagyis a válság mélypontja óta eleinte lassú, majd gyorsabb ütemben évről-évre fokozatosan emelkedett s 1937—ben már 3.877—et ért el.

Még erő—sebb ütemben növekedett az üzem- beszün'tetések gyakoriságának csökkenése folytán az üzemben volt ipartelepek száma.

Minthogy 1937-ben csak 79 ipartele—pen szünetelt a munka, az üzemben volt ipar- telepek száma 3.798—ra emelkedett, vagyis míg a gyári jellegű összes ipartelepek szá—

ma Öt év alatt 16%—kal szaporodott, az üzemben volt gyárak számánál 21%—os többlet alakult ki, ami szintén a gyárak jobb foglalkoztatottsága mell-ett szól.

_ Még szembetűnőbben mutatja az 1932 óta tartó javulás, majd az azt követő kon—

junktúnafellendülés irányvonalát a gyárak- ban alkalmazott munkáslétszám emelke- dése. Az átlagos gyári munkáslé'trszám

ugyanis, mely 1937-ben 11'9%-kal 275487

főre növekedett, 1932-ben csak 171.044 fő- ből állott, a gváripar tehát, öt éven át egyre erősebb mértékben történt munkáslétszám- emeléssel, 1937-ben már 104 ezerrel több munkást alkalmazott. Az október elsejei munkáslétszám, melyben a művezetők és az otthondolgozó munkások is bentfoglal- tatnak, 1937—ben az előző évi 2687 ezerről

302-2 ezerre növekedett, ami 12'5%-os emelkedésnek felel meg. Az októberi mun—

káslétszámnak az átlagos évi munkáslét- számot meghaladó arányban történt emel—

kedése is mutatja, hogy a gyáripar foglal- koztatottsága az év második felében álta—

lába véve nem csökkent, sőt valamelyest emelkedett.

Az ipartelepek 1937. évi számának és az 1937. évi átla—gOS gyári munkáslétszámnak, valamint a gyáripar foglalkoztatottságára nézve .még jellemzőbb 1937. évi üzemóra—

és munkaórateljesítménynek ipari főcsopor- tok szerinti alakulására vonatkozó adato—

kat a 2. számú táblázat ismerteti, melyből élénken szembeötlik a ndhéziparok kedvező konjunktúrája. A vas— és fémiparban 45 új gyártele'pről érkeztek adatok, — melyek közül 15 új alapítás — s a munkáslétszám közel 6 ezer fővel szaporodott. A gépipar—

ban 19 új gyár s köztük 3 új alapítás léte- sült, a 'munkáslétszám pedig 5 ésfélezerrel

bővült, ami 18'5%-os többletet jelent, tehát

a munkáslétszám a gépiparban emelkedett a legnagyobb arányban. De a gépiparhan teljesített munkaórák növekedésének ará- nya 19'4%—0t ért el, tehát még a munkáslét—

szám emelkedési arányát is meghaladja, úgy, hogy a gépipari munkásság több mint 14 millió munkaórával dolgozott többet, mint az előző évben. Jelentős arányú javu—

lást mutatnak még a papirosipar és a ruhá—

zati ipar foglalkoztatottságát feltüntető ada—

tok. A papirosiparba tartozó ipartelepek száma ll—gyel szaporodott, de ezek közül csupán 1 papirosgyár, a többi csak papiros- áruk termelésére rendezkedett be. A ruha—

zati iparban a szabóipar, s a kalap-, bőr- cipő— és fehérneműgyártás körében volt na- gyobb élénkülés.

A gyáripar fejlődését és foglalkoztatott- ságát megvilágító 1937. évi adatok is mu- tatják, hogy a gyáripar helyzete 1937-ben

is általában igen kedvezőnek mondható. Új

ipartelepek alapítása, a meglevő üzemi be- rendezések kibővítése, a munkáslétszám nö- vel—ése és az üzemmenet fokozása a gyár—

ipar term-előképességének újabb számottevő emelkedésével, illetőleg a termelőképesség kihasználási fokának további megnöveke—

désével járt. Az 1936. évi fellendüléshez vi—

szonyítva azonban az 1937; évi termelés mérsékeltebb ütem-ben emelkedett. A nyers—

anyagpiiaeon mutatkozó bizonytalanság, mely a fogyasztásra bénítólag hatott s az árukészletek felhalmózódását okozta, a vál—

lalatokat tartózkodóvá tette. Az üzemi- és munkaidő, valamint az energiafelhasználás növekedését mutató arányszámok, melyek jóval alacsonyabbak voltak 1937-ben, mint az előző évben, az ipari konjunkti'lrafellen- dülés némi visszia—esésére mutatnak. A gyár-

8. szám —804——— 1938 ipar mun—kateljesít'ménye ugyanis 1936-ban

902 ezer üzemnappal, illetőleg 73 millió munkaórával emelkedett, míg 1937—ben az üzemnap-ok számánál már csak 641 ezer, a munkaórateljesítménynél pedig csupán 701 millió volt a többlet.

Az üzemi— és munkaidő csökkenése első—

sorban a munkások érdekében hozott szo-

ciális intézkedések, a 44, illetőleg 48 órás munkahét kötelező bevezetéséből ered. Mu- tatja azonban egyben a vállalatok iparpoli—

tikai irányítás mellett kialakult szoci-ális gondolkodását, mely a munkások elbocsá- tása folytán növekvő munkanélküliséget nemcsak nemzetgazdasági, de szociális szempontból is károsnak és veszélyesnek ítéli, s ezért pl. a textiliparnak az 1937. év utolsó hónapjaiban bekövetkezett termelési nehézségeit a vállalatok — a munkáslét—

számcsökkentést mindenképen el _akarván

kerülni —— munkaidőredukcióval oldották meg.

A gyárak üzemnapteljesítménye, mely 1936—ban 8'5%-ka1 emelkedett, 1937—ben ——

amikor 177 új ipartelep létesült, az előző

évi 138—cal szemben —— csak 6295-es több—

letet ért el. Sőt az üzemórák számában

1937-ben csak 4'5%-os növekedés állapit—

ható meg, az 1936—ban kimutatott 10%-0rs emelkedéssel szemben. Az ipart—elepenkint'i átlagos üzemnapteljesítl'nvény, mely 1937- ben 267 volt, 1935—ben 10 nappal, 1936-ban 5 nappal, 1937—ben pedig 4 nappal lett több, tehát — bár csökken—ő irányú, de mégis je- lentékeny — emelkedést mutat. Az átlagos üzemórák száma azonban az 1936. évi 3.371-ről 1937—ben 3.356-ra csökkent, s így az ipartelepi—e eső átlagos üzemórateljesít—

mény 11 óra 577-ről 11 óra 455-re Vissza—

esett, vagyis az üzemben töltött napok tar-

2. Ipartelepek száma, munkáslétszám, üzemnapok, munkaórák.

Nombre des établissements industriels et des ouvriers; journées dlexploitation et heures de travail.

') 1935 : 100,

Vombre Nombre des Accmissemení du nombre

, Uzem-

ÉJ — Atáítos .. Iiíáéí Mun— napok Má?

§ § Fo 3.3 munkás— Uzem— száma kás'lét- des

_ ,, Ég :),ÉÉ létszám napok Munkaórák des szam Jonr— des

Ipari főcsoport megse . , éta— d nees heures

G (1 t' 0 - d:' d i" %%"É $$$ Nombre ]?umeefs heures de blisse- ouveíi— d??? de .

mn es ca eg ries tn us mes 3-3; Ém'e' aminel dexplot— travail ments ers ipltoi- travail

:%É % %%.É moyen tanon znzglus- a "m

des trials számának

_ ouvríers .. , . .

ipartelepek novekedese indexszamban

száma. s z a m a mdzces

19363100

!. Vas- éa fémipar —- Side'rurgie et

métatlm'gie ... 335 883 44.624 98.484113,081.472 1155 11413 116'3 115'3 lla. ": Gépgyártas —— Construction me'ca-

nigue ... 187 185 35.349 54.860 87,612,429 111'3 1185 1094 1194

Ubi a Közhasználatú villamos energia

.s termelés és elosztás — Etablis- sements d'utilite' pnbligue pour

; la production et la distribution

!d'e'nergie électrigue ... 271 270 6.962 97.854 19,296.560 97'5 102'1 968 1020]' Ill. % Kő-, agyag- és üvegipar —- de la

pierre, poterie et verrerie 549 511 28.866 131.149 78,665.135 1011 1156 10815 1191 IV, en. Fa- és esontipar — du bois et

de l'os ... 337 333 12.590 89.637 30,595.164 101'8 1091 1018 1090 V. 3 Bőr-, sörbe—, szőr- stb. ipar — du

cnir, du crin, de la plume, etc. 105 105 10.211 30.484 25,505.956 106'1 107'5 104'5 106"?

VI. % Fonó- és szövőipar —— temtile. . 363 361 67.659 103.474167,334.976 106'1 112'1 105'5 108'2 VII. Ruházati ipar — du vétement . 211 209 9.152 58964 21,953.550 111'6 113'3 119'3 112'8 VIII. 3 Eapirosípar -— du papier 98 98 5.268 28.445 14,041.311 112'6 111'2 '109'8 111'4

lX. Élelmezési ipar -— de l'alimen-

H tation ... 1.018 998 83.129 278.636 84,739.868 1029 1060 1049 1044 X. Vegyészeti ipar — chimigue . . 284 276 14.381 77.793 38,685.274 105'6 109'8 105'8 1113 XII. Sokszorosító— és müipar —— poly—

graphigue ... 119 119 7.296 35.500 14,576.768 103'5 103'5 102'7 103'6 1937. év összesen —— Totanac pour 1937 3.877 3.798 275487 1,085.280 691,088.463 104'8 111'9 1063 1113 1936. év összesen — Totamc pour 1936 3.700 3.620 246269 1,021.135 620,901.673 1)106'01)114'01)109'71)113'3

8. szám —805—— 1938 3. Jellemző üzemi adatok alakulása 1933—1937-ben.

Vartations, de 1933 ü 1937, des données caracle'rtstigues d'exploz'taiion.

tama átlag 12 perccel rövidebb lett.

Hasonlóképen alakult a munkások munkaórateljesit'mlénye is, mely 1937-ben az előző évi 6209 millióról 691'1 millióra emelkedett, azonban a munkáslétszám nö- vekedésével nem tartott lépést s így egy-egy gyári munkás átlagos évi munkaórateljesít- ménye az 1936. évi 2.521 munkaóra helyett

1937—ben csak 2.509 munkaórát tett, ami

0'5%-os csökkenésnek felel meg. A munká-

sok 1937—ben épúgy, mint 1936-ban minden munkanapon átlag 8 óra 37'—et dolgoztak, az évi átlagos munkateljesítm—ényük azon- ban 292 napról 290 napra csökkent le. A maximális munkaidő kötelező bevezet—ésé- vel, — mely 1937—ben ugyan meg csak rész- legesen valósult meg, —— a munkaóratelj—e- sítmény várható apadása helyett a legtöbb iparban mégis emelkedés állapítható meg.

Csak a bőr-, t-extil- és ruházati iparban csök- kent a napi átlagos munkaórateljesítmény, míg a többi iparcsoportokban a munkások erősebb foglalkoztatása nemcsak ellensú- lyozta a napi munkaidő csökkenés—ét, ha- nem újabb emelkedésre vezetett, még pe- dig legjobban a papirosiparban, ahol ez a növekedés naponta átlag 38l-et jelent, to—

vábbá a kő-, föld—, agyag— és üvegiparban, ahol 16*, a vegyészeti iparban, ahol 12, s a gépip'arban, ahol 8, a napi átlagos munka- óra—teljesítmény emelkedése.

Az üzemi— és munkaidőnek viszonylagos megszorításában mutatkozó csökkenő irány—

zat egyébként az egyetlen szembeszökő tü-

, , , , _ _ 1934 t 1935 ! 1936 I 1937

Reszletezes — Speműcatwn ÉÉ'ÉZÉÉ 337133? "ém

csau—400) Egy üzemben volt ipartelepre esett átlag:

En moyenne, par e'lablz'ssem. industr. en exploitation ;

a) üzemoi'a — heures dleacploitation ... 3.371 3.356 105'5 1041 107'? 10?'2 b) szénfogyasztás aban—consommation de rharbon,g 11.273 11.636 102'8 111'5 113'9 117'6 c) gépierő Le-ben —— force mécam'gue, CV . . . . 435'8 433'5 99'8 999 959 954 d) munkáslétszám — nombre d'onv'rz'ers ... 68 73 108'9 114'3 1214 1304 e) munkabér P —— salat'res d'ouvriers, pengős 82.683 88.625 1071 111'7 1203 128!) f) § nyersanyagköltség P — matieres prem., p. . 354.224 375.765 1106 1269 1429 151'5 g) § tüzelö— és egyéb üzemanyagköltség P.

; combnstiblesetd'autres matieres d'exploitattonm. 51.253 54.058 1059 109'6 112'5 118'6 h) termelési érték P — valeur de la production, 17. 713.311 761.770 1083 11732 1276 1363 l') tiszta termelési többletének P —— valeur nette

de la production, p. ... 307917 331351 1066 1095 1160 1251 Egy munkásra. esett átlag: — En moyenne, par ouvrier:

a) munkaórateljesitmény —— heures eűfeclue'es . . . 2.521 2.509 1040 1058 1052 1047 12) évi keresmény P -— salaíre annnel, p ... 1.139 1.150 991 98'0 998 1008 c) termelési érték P —— valeur de la production, 10. 10.486 10.502 997 101'8

net, mely az üzemi adatok vizsgálatánál a gyáripar konjunktúrájának 1937. évi foly- tatódásában termelési nehézségekre mutat.

A gépierőnek és energiafogyasztásnak a ter—

melés intenzitásánál jóval alacsonyabb mér- tékben történt emelkedése ugyanis még min—

dig annak az átszervezésnek a következmé- nye, mely a gyáripari termelésben az ol—

csóbb, illetőleg gazdaságosabb villamos—

energia mind szélesebb körben való alkal—

mazásával van összefüggésben. Az erőgépek és az összes villamosmótorok együttes tel—

jesítőképessége ugyanis csak 3'2%-k.al emel—

kedett s míg az erőgépeknél a növekedés

csupán 2-1%-0t ért el s a saját áramot fo-

gyasztó villamosmótoroknál is csak 2'6%—ot tett, az idegen teleptől vett árammal hajtott villamosmótorok lóerőszáma ugyanakkor 6-4% —os emelkedést mutatott, tehát az ipar- vállalatok a szükséges energiát inkább a villamosáramot termelő telepektől szerzik be, ami a saját energiaforrásnál általában véve sokkal kedvezőbb.

A gyáripar 1937. évi foglalkoztatottságá- nak és a termelés további fokozásának ér- dekes képe alakul ki, ha a főbb üzemi és termelési adatoknak egy-egy gyárra kiszá- mított átlagait az 1930—1932. évi gazdasági válság óta eltelt öt év indexsorában állítjuk egymásmellé, mint azt a 3. számú tábla mu- tatja. Az üzemi- és munkaidőre? valamint a gépierő teljesítőképességére vonatkozólag fentebb elmondottak után szembetűnő még, hogy a teljesítőképesség kihasználási foká-

8. szám —— 806 — 1938

nak 36'3%—os emelkedése mellett —— amire szűkre kifizetett munkabérek összege 2804 az átlagos termelési érték növekedése mu— millió pengőről 3168 millió pengőre, vagyis tat —— a tiszta termelési többletérték, főleg 12'9%-kal növekedett. A gyári munkások a felhasznált nyersanyagok beszerzési költ-

ségének 51'5%-os emelkedése következté- ben,, csupán 25'1%-os javulást ért el. Pedig a nyersanyagárak 1934 óta estek, tehát a nyersanvagköltség, mely a termelési költség legjelentékenyebb része, csökkent, aminek a termelési többletérték nagyobbaránvú növe- kedését kellett volna eredményeznie. A ter- melési érték emelkedésével leginkább a munkáslétszám alakulása haladt párhuza- mosan, míg a munkabérek növekedése, bár követte a munkáslétszámemelkedés irány- vonalát, mégis állandóan alatta maradt. a munkáslétszámszaporitás arányának, ami- ből tehát a munkabérek hanyatlása állapít- ható meg. Az adatok egymásmellé állítása is mutatja, hogy az üzemi- és munkaidő szabályozása, illetőleg a munkabérköltség- nek ezúton történt csökkentése szolgál első—

sorban biztositó szelepül a termelés irányí- tásában ——- mint 1937—ben történt —, amikor a nyersanyagpiacon a nyersanyagárak hul—

lámzása a termelési feltételeket bizonyta- lanná tette, a [fogyasztás hanyatlása! folytán pedig, —— amit számos iparágban az időjá—

rásviszonyok szeszélyessége is befolyásolt —.

az árupiacon a készletek felhalmozódása okozott a termelés (számára nehézségeket.

A gyári raktárakban az eladatlan áru- készletek értéke ugyanis az 1937. év végén az előző évi 3551 millió pengőről 403'4 mil- lió pengőre emelkedett, s minthogy az áru—

készletek növekedése ami egyébként a termelés tfokozódásának részben természetes következménye —— .már évek óta tart, s így az emelkedés 1933 óta már 39'8%-ot ért el, az iparvállalatok a termelőképesség jobb kihasználása tekintetében, de még inkább annak további emelésében tartózkodóbbá váltak. Az árukészletek ilyen arányú felhal—

mozódása a gyárankinti átlagos évvégi rak- tárkészletek értékének 914 ezer pengőről

1062 ezer pengőre, tehát 16'2%-kal történt emelkedésével járt. Az átlagos termelési ér- ték növekedése ezzel szemben ugyanakkor

38'6%—ot ért el, s így a termelés fokozódá-

sának aránya jóval felülmúlta az eladatlan készletek növekedésének arányát, a raktár-

készletek emelkedése az ipari termelésre mégis kétségtelenül nyomasztólag hatott.

A munkabérek alakulása 1937-ben vala—

mivel kedvezőbbnek látszik, mint az előz-ő években. Az— átlagos munkáslétszámnak 11-9%-os emelkedése mellett ugyanis a ré—

átlagos évi keresete ezek szerint 1937—ben 1.150 pengőt tett, vagyis 11 pengővel több volt, mint 1936-ban. Javulást mutatnak az átlagos órabérek is, amelyek az 1931-—1935.

években évről—évre csökkenve 54 fillérről 44 fillérre estek vissza, de azóta úgylátszik ismét emelkedő irányzatot vettek, amennyi- ben 1936-ban 45 fillérre, majd 1937-ben 46 fillérre javultak.

Sajnos, a megélhetési költségek újabb emelkedése következtében a munkásság helyzete 1937-ben is rosszabbodott. Az ipari konjunktúra nyomán rendszerint tá- _ madt drágaság ugyanis a megélhetési indexet

1937—ben ismét a békebeli színvonal fölé emelte, s így az , átlagos évi keresmén'yek reálértéke csak 1.122 pengőnek felel meg, ami az 1936. évi reálkeresményeknél 62

pengővel, vagyis 5'2%—kal kevesebb. Ez ala-

pon természetesen csökkenést mutatnak az átlagos órabérek is, amelyek a legutolsó öt év alatt 53 fillérről 45 fillérre estek, tehát a munkásokat az 1936. évi reálórabérekhez viszonyítva munkaóránkint átlag 2 fillér veszteség érte.

A munkabérviszonyok 1937. évi alaku—

tásáról egyébként a 4. számú tábla nyújt részletes tájékoztatást, mely a; munkások átlagos évi keresetét és az átlagos órabé—

reket ipari főcsoportok szerinti részletezés—

ben nemcsak a névleges munkabérek sze—

rint, hanem a megélhetési index alapján át- számítva tényleges munkabérek szerint is ismerteti. Az évi keresetek, amint azt a reál- bérek alakulása mutatja, 1937-ben a kő— és faipar kivételével valamennyi iparcsoportban rosszabbodtak. A legnagyobb veszteség — évi 177 pengő —— az egyébként legjobb ke—

reseti viszonyok közt levő nyomdászi—part érte, de 100 pengőn felüli összeggel csökkent a keresetük a villamosáramfejlesztő telepek munkásainak is. A reálórabérek is csaknem minden iparcsoportban csökkentek, emelke- dés csupán a fa— és csontiparban látható, ahol az átlagos órabér 36 fillérről 37 fillérre javult.

Általában véve tehát a gyári munkások kereseti viszonyainak további romlása álla- pítható meg 1937 -ben is, melyet nem tehet kétségessé az az állítás, hogy csak a gyári munkásság összetételében történt változás okozza az átlagos munkáskeresetek csökke- nését, mert csupán a munkások szakkép- zettség, illetőleg alkalmaztatási mód szerinti

8. szám ———807— 1938 4. Az átlagos évi munkáskeresetek és az átlagos órabérek alakulása 1936-ban és 1937-ben.

Variations, en 1936 et 1937, des salaz'res armuels moyens et des salaíres horaires moyens.

megoszlása tolódott el, olymódon, hogy a munkáslétszámban nagyobb arányban ta- lálhatók alacsonyabb képzettségű munká- sok, akiknek a munkabérük is kisebb.

Vagyis egyegy munkáskategóriában a munkabérek nem romlottak, tehát ha az előmunkások, szakmunkások, vagy napszá—

mosok munkabérviszonyait külön-külön Vizsgáljuk, a munkabérek leromlásáról szó sem lehet.

Ez az állítás azért sem helytálló, mert megállapítható, hogy a férfi munkások kö—

zött az előmunkások átlagos évi keresete a reálmunkabérek alakulásaszerint az utóbbi két év alatt 11-2%-kal, a szakmunkások át—

lagos évi tényleges keresete pedig 2'5%-kal esett Vissza, sőt a napszámosok csoportjá- ban is 3'0%—os csökkenés látható. A női munkások közül csak az előmunkásoknál mutatható ki lényeges eltolódás, mely 202

%—os csökkenésről szól, míg a női szak- munkások és napszámosok helyzetében számottevő változás nem történt.

De a munkások helyzetének további le- romlását nem teheti kétségessé a munkás—

létszám összetételében történt eltolódásra

Egy munkás átlagos évi keresménye , ,

Salaíre annuel moyen d'un ouvrz'er Salazres horazres

_ , A __- Békebelivásárló A __. Nommál Reál

: : . ; -— ::

Ipari fóósopot't _ pengőben Égi-$$$ megállt;-gat áig-$$$ Éminaux réels Grandes categories d mdusírzes m pengős aggy-§ le pouuoir d'a— §..§$5_§ , , ,

3 8 Agwa chat d'avant % gAg-w33 oraberek fillerekben

%S ;,st gi la guerre §, %lg áá en 511573

§ es sw ; sw — —

1936 1937 3, , a ati, 1936 1937 m , ;; ati 1986 1937 1936 1937 I Vas- és fémipar —— Side'rurgíe

' et métallurgie ... 1.340 1.378 —l— 28 1.393 1.344 — 35 53 54 55 53 Ha Gépgyártás — Construction mé—

' "** cam'gue ... 1.408 1.422 —l— 10 1.464 1.387 — 5'3 57 57 59 56 Hb § Közhasználatí célú vill. ener-

' giatermelés és elosztás —

% Production et distribution

III d'énergiee'lectr.d'utilitépubl. 1.754 1.761 4— 04 1.823 1.718 — 5'8 63 .64 65 62 ' ' * Kő-, agyag- és üvegipar —- de

lV * lapierre, poterz'e et verreríe 804 871 —§— 83 836 850 %— 1'7 82 34 33 33 ' Fa—és csontipar —— du bois et

V ": de l'os ... 859 916 J,— 6'6 893 894 _l— 0'1 35 38 36 37 ' ' Bőr-, sörte-, tollipar —-— du cuir,

VI 3 du poil et de la plume. . 1.132 1.107 —— 22 1.177 1.080 — 8'2 45 44 47 43 VII. _3 Fonó— és szövőipar —— temtile 945 923 —— 213 982 900 — 8'4 37 37 38 36 VIII. Ruházati ipar —— du vétement . 969 1.018 4— 5" 1.007 993 — 14 40 42 42 41 IX, 3 Eapirosipar — du papier . . 1.086 1.086 — 1.129 1.060 —— G'] 41 41 43 40

' Élelmezési ipar —— de l'alimen- .

X H tation ... 985 990 —l— 05 1.024 966 —— 5'? 38 39 40 38

XII. Vegyészeti ipar —— chimígue . 1.277 1.273 -— 03 1.324 1.242 —— 6'2 48 47 50 46 ' Sokszorosító és műipar—poly—

graphigue ... 2.255 2.221 ——- 1'5 2.344 2.167 —— 76 113 111 117 108 Osszesen — Totaum . . . 1.139 1.150 4— 10

sítaná, nem érintette —— a lényeget, hanem csupán elnevezésbeli eltolódást jelentett.

Minthogy ugyanis olyan üzemtechnikai át—

alakulás, mely a munkásság összetételét lé—

nyegileg megváltoztatta volna, a gyáripari termelésben nem történt, a munkáslétszám összetételében tehát csak annyi változásról lehett szó, hogy arra a munkahelyre, ahol előbb előmunkás, vagy szakmunkás látta el a szolgálatot, most napszámos vagy fiatal- korú munkás került, akinek a teljesítménye

sem a munka minősége, sem a felelősség szempontjából nem lehetett kisebb, mint a helyüket előzőleg betöltő munkásoké volt.

így például az a körülmény, hogy a', textil-

ipari vállalatok a munkáslétszámstatiszti- kai összeállításban az ugynevezett textil- munkásokat, akik a szakmunkások között voltak kimutatva, 1936 óta a betanított nap- számosok csoportjába sorozzák, nem tekint- hető a munkáslétszám összetételében történt lényegbeli eltolódásnak, s így az átlagos keresetek csökkenését, mely 1937-ben egy-

l

?

!

2

l

8. Szám —— 808 —— 1938

5. Személyzeti költség 1935—1937-ben. —— De'penses de personnel en 1935—37.

Traitements

_ Szolgák, kocsisok

Tisztviselők des employés

Ipari főcsoport

Művezetők M unkabérek des contremaítres

stb. fizetése Salaires des ouvriers Gages d'hommzs de

Grandes catégories_{_ i l 1 e t m é n y e i} d'mdustmes

ezer pengőben és indexszámban (1935 : 100) — m milliers de pengős et en inditas (1935 : 100) service, de cochers. etc.

egy munkásnak 22 pengő, illetőleg .a meg—

élhet-és drágulását is figyelembe véve 82 pengő veszteséget jelentett, semmiesetre sem indokolhatja.

A személyzeti kiadás—ok, tehát a tisztvi- selői fizetések és munkabérek együttes ötsz- szege 1937—ben 12'2%-kal, vagyis közel 50 millió pengővel emelkedett, s így 4451 mil—

lió pengőt ért el, a termelési értékhez viszo—

nyítva azonban a személyi kiadások aránya változatlanul 15'4% maradt. A személyi ki- adások alakulásának érdekes; képét mutatja az 5. számú tábla, mely ipari főcsoportok szerint részletezve ismerteti a tisztviselők, művezetők, szolgák, kocsisok, illetőleg más nem ipari munkát végző gyári alkalmazot—

tak javadalmazására fordított kiadásokat, valamint a munkások részére kifizetett mun—

kabérek s természetbeni járandóságok egyenértékének együttes összegét az 1935——

1937. években.

1935 1936 I 1937 ! 1935 ] 1936 ! 1937 1935 [ 1936 1 1937 1935 ! 1936 t 1937 I. 7.912 8.806 10.624 1.920 2088 2.258 41.551 52.313 61.485 1.276 1.426 1.715 Index — Indices . 100 1133 1343 100 1088 117-6 100 1259 148'-— 100 111-3 1344 Ha) 11.049 12.669 14.215 1.575 1.718 1.946 33.200 42.009 50.256 1.142 1.199 1.338 Index _. Indices . 100 114-7 128? 100 1091 1236 100 126-5 151-4 100 105-— 117-2 Ilb) 6.711 6.719 6.326 1.222 1.180 1.049 11.608 11.953 12.259 945 1.075 1093 Index —— Indices . 100 1001 1017 100 966 85'8 100 103-— 105'6 100 1138 1157 III. 3.253 3.234 3.814 708 337 968 17.293 20.069 25.136 672 707 832 Index — Indices . 100 993 117-1 100 1182 1307 100 1161 145-4 100 1052 1238 1 IV. 1270 1.396 1.608 424 450 440 8.124 9.91211.530 319 372 428

? Index — Indices . 100 1099 1266 100 1061 1039 100 122— 142— 100 1166 1342 V. 3.855 4.456 4.972 409 433 444 9.809 10.756 11.304 385 460 516 Index _ Indices . 100 1156 129-— 100 1059 1086 100 1097 1152 100 119-5 134—

VI. 11.165 12.642 13.931 3.695 4.113 4.301 50.861 57.064 62.456 1.599 2.200 2.403 Index _ Indices . 100 1132 1239 100 1113 1164 100 1124 1228 100 137'6 1503 VII. 1.498 1.919 2.103 206 278 885 5.598 7.832 9.314 231 327 359 Index — Indices . 100 1281 1404 100 135-2 186'9 100 1399 1664 100 141-6 155-4 VIlI. 1.236 1.433 1596 303 311 349 4.407 5.147 5.721 264 299 334 Index — Indices . 100 1159 1291 100 1026 1152 100 116'8 1293 100 1133 1265 IX. 12.777 13052 15.374 1.984 2.075 2.113 28.661 30.795 32.785 4.236 4.395 5.180 Index — India-es . 100 1022 1203 100 104-6 1068 100 107-4 114-4 100 1033 1223 X. 12.614 13.13518.672 1.091 1.093 1.115 15.037 16.724 18.308 2.139 2.067 2.152 Index — Indíces . 100 104-1 108-4 100 1002 1022 100 1112 1218 100 944 93-3 XII. 3.163 3.094 3.077 474 505 477 15.469 15.901 16.208 444 424 424 Index — Indices . 100 97—8 973 100 106'5 1006 100 1023 1048 100 95-5 95-5 Összesen—Totauac 76.508 82.555 91.712 14.011 15.081 15.850! 241318 280480 316.762 13.702 14.951 16.774 Index — Indices . 100 107-9 119-9 100 107—6 113-1 100 1161 1311 100 1091 1224

A 6. számú táblázat adataiból megálla- píthatjuk, hogy az általános drágaság foly—

tán növekvő megélhetési nehézségeket a gyári fizetések és munkabérek követni nem tudták, az iparvállalatok alkalmazottainak a helyzete tehát 1935 óta jelentékenyen le- romlott. A gyári alkalmazottak átlagos évi fizetését, illetőleg munkabérét és a gyárak által kimutatott minden más járandóságát békebeli vásárlóerejű pengőre átszámítva ugyanis azt látjuk, hogy a tisztviselők java- dalmazásában az 1935. évhez viszonyítva 1936-ban 7'9%-os, 1937-ben pedig 13'4%-os . csökkenés következett be. Hasonló arányok—

ban romlott a szolgák, kocsisok, autóveze—

tők s más nem ipari munkát végző gyári alkalmazottak helyzete is. A művezetők ja—

vadalmazásánál ez a csökkenés 1936—ban

3'9%—ot, 1937-ben 9'8%-ot ért el, a mun—

kásoknál pedig 1936-ban 3'3%—0t s 1937- ben 8'5%-ot tett. Az iparvállalatok alkalv