lparstatisztikánk 1925. évi eredményei.
Les re'sultats de la statistigue industrielle de la Hongrie pour 1.925.
Résume'. Depuis 192], on recueille an- nuellement, en Hongrie, les données de temploi—
tation et de la production manufacturieres.
Les principaucc résultats de 1925 ont été publiés récemment. En comparant les chiífres, on a une vue d'ensemble de la situation de la grande industrie apres la guerre.
Entre 1.921 et 1925, le nombre des fabrigues
ele Hongrie a auomenté de 525 olo; celui des
ouvriers de 32 8 "'/o, la valeur de la production manufacturiere, calcule'e en couronne- or, de 101 *1"/o.L,eífectif oles ouvriers a dépassé 200000 en 1925; it nle'tait gue de 7'60/0 inférieur au nombre des ouvriers occupés, dans la derniere année de paix, par les fabrigues situées sur le territoire actuel du pays. Toutefois, en 1925, il n,y avait, en moyenne, gue 6'6' ouvriers par fabrigue, contre 105 en 1913.
La valeur de la production manufacturiere a été de 1.698 millions de couronnes-or en 1925, de —3'5"/o supérieure a celle de 1913.
Cependant, la couronne-or nlest pas propre a la comparaison de la valeur de la production, le cours en ayant change apres la guerre. En calculant en couronnes d'avant-guerre la valeur de la production des labrigues, celle-la ne montre pas diaugmentation pour 1921—1925, et le résultat de 1925 est de 15'10/0 inferieur a la valeur de la production de 1913.
Dlailleurs, malgré la crise économigue, la situation de la grande industrie hongroise a été satisfaisante en 1925. Le nombre des nouvelles fabrigues montait a pres de 400, (la plupart n'étaient pas tout a fait nouvellement fondées, l'ewploitation avait été transformée seule- ment); 105 fabrigues ont cessé le travail. Pour cause d*économie, on a réduit, presgue partout, l7eocploitation, par suite de guoi l*e]7'ectif d'ouv- riers n'a augmenté gue de 4'40/0 par rapport ír Pannée précérlente. Mais l7intensité de la pro- duction n,a pas diminué, ce gui apparait de l'accroissement de la valeur de la production, ainsi gue du nombre des journées de travail (en 1.925, celui—ci a été,_ en moyenne, 263 par fab- rigue, contre 257 en 1924).
En général, les salaires se sont élevés de 34'10/0 en 1.925. Cependant —— d'apres l'indice du cout de la vie —— llaugmentation a été seule—
ment de 12'90/0; le salaire re'el a la journée était ainsi 2 cour.-or 82 filters par ouvrier.
Az 1925. évi gyáripari termelési statisztika
főbb eredményeinek közzétételével ötödik év- folyama jelent meg a gyari jellegü iparválla- latokról évenkint gyüjtött üzemi és termelési statisztikai adatoknak. Az 1921. évben meg- indult adatgyíijtés ötévi eredményei érdekes képét adjak annak a nagy küzdelemnek, mellyel gyáriparunk az ország gazdasági újja- építésének első s talán legnehezebb éveiben a maga részét kivette, de egyben beszamol- nak azoknak a feladatoknak részbeni meg- oldásáról is, amelyeket az iparstatisztikai adatgyüjtés maga elé tűzött.Az 1925. évi eredmények közzététele s az összehasonlító adatok nemcsak azt mutat- ják, hogy az iparstatisztika kiépítése körül öt évvel ezelőtt megindult munkak fennaka—
das nélkül folytak s az egyes évfolyamokról szóló adatközlések, a nem csökkenő nehéz- ségek és akadályok ellenére is egyre rövidebb időközökben kerültek nyilvánosságra, az adat- közlések bővülése, különösen az 1925. évről közzétett részletesebb adatok tanúságot tesz- nek amellett, hogy a gazdasági életünk egyik legfontosabb ágának, a gyáriparnak termelési és üzemi viszonyait megvilágító rendszeres statisztikai adatgyűjtésre hivatalos statiszti- kánk súlyt helyez. Különös jelentőséget ad ennek a népszo'vetség állásfoglalása a folyó évi októberi ülésszakán, melynek következé- seként az ipar-statisztika fontosságára minden állam figyelmeztető felhívást kapott, mert meg- állapítást nyert, hogy az államok legtöbbje főleg az ipari termelési statisztikat elhanya- golja.
Az 1925. évi gyáripari termelési statisz- tika főbb eredményeit összehasonlítva az elmult utolsó évek adataival s a magyar gyáripar
helyzetét a legutolsó békeévben, 1913—ban
feltüntető adatokkal, hatarozott fokozatos gyó- gyulását kell megállapítanunk azoknak a sebeknek, amelyeket gyáriparunk a forradal—
mak, a román károk okozta pusztulás s a gazdasági összeomlasból származó erővesz- teség folytan szenvedett.
A gazdasági újraéledés tünetei Magyar- országon már 1921-ben mutatkoztak. A termelő munka újrafelvétele 1922-ben erősebb lendü- letet vett s már biztos ígéretet nyujtott az—
iránt, hogy a megmaradt Magyarország gaz—
1926
dasági törekvései megtermik gyümölcseiket s az országnak a háború előtti virágzó ipara a környező államok gazdasági nyomása és az egyre súlyosabbá váló általános európai termelési válság közepette sem fog elsor- vadni. Az 1923. és 1924. években a magyar gyáripar megfeszített munkásságával szép eredményeket ért el, a gyáripar termelési értéke 57'00/0-kal emelkedett, a gazdasági vál- ságok azonban egymást követték, újabb és újabb küzdelmek elé állítva a magyar gyár- ipart is. Ezekben az években ugyanis a korona értékhullámzása, majd az egyre gyorsabb ütemű infláció a gazdasági élet csaknem min—
den megnyilvánulásában elzárta az életlehető- ségeket. A külföldi hitel segítségével meg- indult szanálás az 1924. év közepén stabili- zálta a magyar koronát s rövidesen egyen- súlyba hozta az államháztartást is. Mindez azonban az állami és magángazdaság súlyos megterhelésével volt csak lehetséges, a köz- terhek oly nagyarányú fokozásával, amely az egész gazdasági életet a legnagyobb meg- próbáltatások elé állította.
Az 1924. év második felében a gyárak üzemmenetében is erősen meglátszik a taka- rékosság. A gyárakban dolgozó tisztviselők minél jobb kihasználása végett minden gyári üzem revízió alá vette az alkalmazottait s a nélkülözhetőket elbocsátotta. Ezzel egyidejűleg csökkent a gyári munkáslétszám is melyet rövidesen üzemredukciő követett, eleinte a
———737——— 12. szám.
napi munkaidő egy—két órával való leszállítása, majd a heti munkanapok számának reduk- ciója. Még 9 takarékosság mellett is súlyos erőfeszítésekre volt szükség, hogy a gyáripar .a termeléshez szükséges tőkét előteremtse.
E küzdelemben a kevésbbé tőkeerős vállala- tok közül számosan —— köztük több régi, jóhangzású cég is — kénytelenek voltak tel—
jesen beszüntetni az üzemet.
]. Ipari csődök és kényszeregyességek.
Faillites et concorrlats judiciaires dans l'industríe.
1 9 2 4 1 9 2 5 lgsg
l ! NS
Ipari l Ipari : 1233
"; §, :? É l§s§
§33— iggs'm'ji
Evnegyed E$§§§$§§í§§
§ gar—. § ;; s. %%Ég .
Trzmestre [ ggg- ! Ég ÁÉÉBÉ
a §; ! s az ' sas?
;U pó) a "u "§ a San §
— UD — !:D s egy e
índusfr Eü induslr 51 514;an
H
I. Január—már—
cius — Jano.—
mars. . . 2 1 8 6 75 81 14'8
II Április- június
Avril—juha . 1 1 2 20117137 164
III. Július—szept. :
Juil.—seít. . . 4 6 10 18 89107 209 IV. Október—dec.
Octobre—de'c. ., H 3 20 23 17108125 21'8
Együtt __ Total ll 10 281; ad 61389 450 182
II. A gyári jellegű ipartelepek számának alakulása 1921—1925. években iparcsoportok szerint.
A'ombre des établissements de camctére manufacturier en 1921—1925, suivant les groupes industriels.
" _ " Az ipartelepek számal)
I p a r ' f_o (: s 0 p 0 lit Nombredes établissementsindustriels')
Groupes tndustrzels
1921 1922 1923 1924 1925
I. Vas- és femipar —— Fer et métaux 203 210 _ 231 252 264
II. Gépgyártás stb. —— Construction mécanigue, etc. . . , 138 145 165 175 181 II. 22. Közhasználatú villamos áramfejlesztőtelepek -—— Produc ,
tion dénergie électr. a usage pnbl.. . . E' 107 117 125 131 159
III. 'x'ő-, föld-, agy_,ag- aszbeszt-es uvegrpar—Cerangue indus
tries de la pierrc, de lasbeste, du '17617'8 . . 327 388 871 402 478
IV. Fa és csontípar —— Bois et os . 208 257 277 301 339
V. Bőr , sörte-, ször, toll, viaszosvászon és ruggyantaipar ——
Cuir poil, plumes, toile cire'e caoutchonc § 66 73 84 86 81
VI Fonő- és szövőipar — Industr textile . 106 127 171 188 228
VII Ruházati ipar —— Vétement 75 90 98 100 98
VIII. Papirosipar —— Papeterie. . . . . . . . . . . . 48 51 56 55 56
IX. Élelmezési és élvezeti cikkek 'ryártása —— Alimentation et
boiSSOns . 481 658 863 772 854
X Vegyészeti ipar —— Industr. chimioue . 140 166 196 196 202
XII. Sokszorositő- és műipar — Impzimerirs, [ahogy-., photogr. 96 96 92 97 103
l !
Osszesen — Total l 1995 í 2378 2729 í 2755 , 3043 1) Az 1921. és 1922. évi adatok végleges, az 1923— 1925. évi adatok ideiglenes eredmények
*) Les données de 1921 et de 1922 sont de'/initives; celles de 1923—1925 provisoires.
51'
12. szám. —738—— 1926
VIII. Ipartelepek és üzemnapok száma: ' ' ; , e—
Nombre des établissements industr. et des journe'es d'emploitatíon.
A gyarak ímuzenavokm Maszat?
I p a ri f ő e s 0 p 0 r t száma * Sláma üzemnap
_ . _ Nombre de Pr ' -
G 7 0 u 1) e s d' t n d a s t r te s .lombre des puma/gs d,;— ymxiíáífflűb.
fabriaues maman tetszett;:
I. Vas és fémipar -— Far et métaum . . 264 75.678 287
Il. Gépgyártás stb. —— Construction mécam'gue ete. 181 ;; 52.990 * 293 II. 22 Közhasználatú villamos áramfejlesztőtelepek —— Pro- " I; ,
duction d'éaergie élcetr. á usage pubi 159 § 54.797 345
III, Kő-, föld—, agyag—, aszbest és üvegipar —— Céramt'gue, ] ' ' , industries de la, pierre, de lasbeste, du verre 478 107.746 225
IV. Fa és csontipar —— Bois el 05 389 88.705 262
V. Bőr-, sörte, szőr— toll-, viaszosvászon- és ruggyantaipar —
Cair, poil, plumes, toile cire'e, caoutchouc . 81 _ f 23.443 289
VI. Fonó- és szövőipar —— ]adustr. textile. * 228 ) 62052 272
* VII Ruházati ipar —— Vétememf 98 ". 26917 275
VIII. Papirosipar — Papeterie . 56 _ 16.283 291
IX. Elelmezési és élvezeti cikkek gyártása — Alimentation ) _
' et boissons . . . 8534 209731 _ 246
X. Vegyészeti ipar -— Industr. chimigue . fi 202 51.845 ; 257
XI. Sokszorositó— és müipar — Imprinuries lithogr, photogr. ll 103 W 30.735 R, 298
Összesen 1925-ben — Total ezt 1925 § 3.043 800. 922 263
,, 1924-ben — , 1924 § 2.755 707104 257
, 1923-ban _ ,, ,, 1923 5, 2729 582464 §§ 224
__ il : ;,
Az 1925. évben tovább tartott az ipari termelési válság, melyet a fogyasztás egyre
;fokozódő csökkenése még súlyosabbá tett.
'-A gyáripari vállalatok fizetési nehézséggel
* küzdöttek s megindult a csődök és csődőn—
kivüli kényszeregyességek folyamata.
Az összes nagy és kisipari vállalatok kö- zött előfordult csődök és kényszeregyességek számának növekedését 192 l-ben és—l925-ben negyedévenkint az I. sz. táblázat mutatja.
Az 1925. évben tehát az összes csődök
— és kényszeregyességek csaknem minden Ötö- _dike iparvállalatra esett s a csődök száma ' hatszor, a kényszeregyességeké több mint ( tízszer felülmulta az előző évi állapototefel-V
tüntető adatokat. A kényszeregyességek szá- mának nagyobb aránya 8 erősebb növeke- dése nemcsak a fizetési nehézségekkel küzdő iparvállalatokba fektetett bizalom jele, hanem a gazdasági válságok enyhülését váró bizako- dásnak, a_iobb jövőbe vetett hitnek megnyi- latkozása is,
Gyáralakulások és üzemnapok.
A szanálás sikeres előhaladásának követ- kezéseként 1925—ben már több tekintet- ben enyhülés is mutatkozott. Az adóteher
** némi csökkenése,a forgalmi adó 2*/o-ra való leszállítása, a hitelek kamatlábának lassú és fokozatos esése, a vasúti és postadíjszabáSU'k részleges mérséklése, de legfőképen az állami
beruházások az ipari termelési válság enyhü—
lését eredményezték.'A gyárak üzemmeneté—
bena takarékosságszabta keretek között álta—
lában véve alig hozott ez az enyhülés válto- zást, a'meglevő gyárak munkáslétszáma pél- dául'alig emelkedett. A javulást inkább az új gyáralakulások, illetve gyárra történő üzemi—
kibővítések mutatják; meg inkább amellett szól azonban a termelés intenzitásának a fo- kozása. Az 1925. évben ugyanis a gvárijel- legű ipartelepek száma 3.043-ra növekedett, ami az előző év végén nyilvántartott 2.755 gyári üzemmel szemben 288 új gyárat jelent s ha figyelembe vesszük, hogy az 1925. év folyamán 105 gyári vállalat beszüntette az üzemét, a gyáralakulások száma 1925-ben megközelítette a 400-at. Természetesen ez nem mind új alakulás, a gyáripari statisztikába az 1925. év folyamán felvett újipartelepek nagyobb része más meglevő vállalat üzemki- bővítése folytán alakult gyárra. M,
A gyári jellegű ipartelepek számát ipar főcsoportok szerint részletezve az 1921—1925.
években a II. sz. tábla mutatja.
A felsorolt gyári jellegű ipartelepek kö- zött nem szerepelnek azok, amelyek üzeme szünetelt. Az 1925. évben 178 szünetelő gyári üzemről számolnak be a statisztikai adatok, míg 1924-ben 134 ipartelepen szünetelt a munka. A gyári vállalatok száma tehát az üzemen kívül álló gyárakkal együtt 1925—ben.
!.
; a
1926
—— 7 38: ——
12. szám.332 vel volt több, mint 1924- ben. A dolgozó
gyárak számának 10 50/0——os emelkedése az.
1925. évben oly fejlődést mutat, amely a gazda- ság-i válság nyomasztóterhét kidomborító adatok mellettis —— milyenek az üzemüket beszüntető gyárak számának 32 80/0- os emelkedése, az
ipari csődök és kényszeregyességek számának pedig csaknem a tizenkétszeresre való megnöve- kedése — csak kedvezőj elenségnek tekinthető.
A gyáripari termelés intenzitásának emel—
kedését elsősorban az üzemnapok számának növekedése és a gyari munkások által telje—
. - — _ — _
I ' IPARTELEDEK ES UZEMNADOK SZAMA.
Nombre des établissements índustn e: despornées d'explóitation.
1mm2' ZTELEP _ *
ZÉTABLISSEMENTS
_ _ r "l l,,m ,
, , ,, M Ur *lllwllusu
" l ' ' 'll , ll ll HUN,
l , , ;; én ; ] , tutta
,- ll ! ! [; l . Htlwiv
illik ll l ! *lntll
Vlll V Vll Xll llb lla X Vi IV ill
I. V es és fémipar ' Vl. Textilipar I, FM ei méth ) . , VI. Taxíx'le
lla. Gépgyár-tás Vll. Ruházati ipar Ha, Construction mecantgne lv'll. Velement lib. Áramlejl telepek Vlll. Eapírosípar Hb, Prod. dlénerg. elactr. PII]. Papeterze_
Ill. Kőioar IX. lilelmezési ipar III. Industria de la merre LX; Alzmc'ntatlon
_ !V, Fa- és csontipar X. Vegyészeti inar IV. [ml. du bois et de l'os VAX. Ind. phunzgne , V. Bőripar Xll. Sokszorositóípar V. Ind. dn cm'r .Xll, Imprlm., Zzthogr..photogr.
) BOD ÚZEMNAP
1mm2—600 JDURS n exptonAtmN .
'.lm vu xn llb Ila [1- m IX ' SS7ES-TOTAL ,
1.as— és fémipnr Vl. Textilipar I. Fer el métanx VI. Textile
lla Gépgyarrás Vll, Ruházati ipar IIa. Construction nzécanigne VII. Vúíenu'nt 'llb. Aramt'e, lesztő telepek Vlll. lfapirosipar Hb. Prod. dénerg. Llecn. VIII. Papeif'rie
! lll Ké'ipar lX, Élelmezési ipar ' Ill. Industria de la merre [Y Alimentatíon _lV. ha— es csontipar X. Vegyészeti ipar , IV. Ind. dn bois zet de Pos A lndnst;18 Chínn'gne
Rf. Bőripar Xll. Sokszorosítóipar 17. [mi. dn 'cnír XII. lmprim ,lííhog1.,plzotogr.
— IG _ _
sitett összes munkanapok számának alakulása Vmutatja. A gyári üzemek számának szaporo—
dása folytán az íizemnapok száma 1925—ben meghaladta a 800 ezer munkanapot, tehát közel 100 ezer munkanappal felülmulta az előző évi teljesítményt. De a gyárak átlagos teljesítménye is jobb volt az előző évinél, ugyanis 1925—ben egy—egy gyár átlag—"4263 napon át dolgozott, míg 1924-ben csak 257 volt az átlagos évi üzemnápok száma.
_ A gyári jellegű ipartelepek számának s a gyárak által teljesitett üzemnapoknak ipar- csoportok szerinti megoszlását a fenti grafikon és a III. sz. tábla szemlélteti.
A gyárak munkáslétszáma.
A gyáriparban alkalmazott munkáslétszám a 288 új gyáralaknlás mellett is mindössze 81ÓS fél ezerrel multa felül az 1924. évi lét- számot az október hó elseji állapot szerint.
Egy--egy gyárra tehát 1925- ben átlag csak 66 munkás esett, míg 1924- ben több mint 70 munkás volt gyárankint számítható. A gyári munkások által teljesített összes munkanapok száma meghaladta az 543 milliót, melyből
átlag közel 18 ezer munkanap jut minden gyárra. Az átlagos munkáslétszam csökkenése folytatódását jelenti a szanálással megindult létszámcsökkentésnek, mely az üzemi idő to- vábbi leszállításával együtt az üzemredukcióra való törekvés erősödését mutatja. Az üzem- napok számának szaporodása nem áll ellen- tétben az iizemredukció növekedésével mert az üzemi idő csökkentése leginkább a napi munkaórák számának leszállításával történt.
Ami nemcsak a munkanélküliség enyhítése szempontjából volt kívánatos, de módot nyuj- tott arra, hogy a gyárak begyakor ott régi munkástörzse a jobb gazdasági konjunktúra elkövetkezéséig munkahelyén maradhasson A létszámcsökkentés tehát legfókepen a nap—
számosok és női segédmunkások elbocsátáf sával nyert megoldást, amit igazolhat a női munkástörzs jóval csekélyebb, mindössze 3'70/0-os szaporodása, a iérfimunkások szá—
mának 4*8"/0-os növekedésével szemben.
A gyárak munkáslétszámának alakulását az 1921—1925. években összehasonlítva az utolsó békeévben, 1913- ban a mai ország- területen üzemben volt gyárak munkáslét-
12'. szám.
MUNKÁS LÉTSZÁM
€ffe chl- cllouvners
MunkásDuvriers.
250000 200000
150000 _ 100000 _ 50.000- 0
1913 1921 102? 1923 WBA 1925 !
—
számával s a munkáslétszámnak iparcsoportok szerint való megoszlását rajzaink is szemlél- tetően mutatják.
A takarékosság követelte üzemredukció mellett állandó volt a törekvés a gyáripari termelés intenzívebbé tételére, mely nem ma- radt eredmény nélkül. A munkások és munka- gépek jobb kihasználása, a jobb fűtőértékű szénnel való tüzelés elterjedése, az üzemnapok fokozásával a termelés folyamatosságának biz- tosítása tették lehetővé elsősorban, hogy a gyáripari termelés 1925-ben is további je- lentős javulást ért el, holott a munkabéreken, nyersanyagárakon kívül csaknem az összes többi termelési és üzemi költség lényegesen emelkedett.
Munkáslétszám iparágak szerint.
Effectíf d'ouvríers suivant les branches d'industrie.
; VI. Textilipar
_ l. Vas—ésfémipar .
Fe] el mgtaux Textzle _ _
§ saram. § arra
%. pattant-gatat? m 325222?
int, m— W Lk átitatta-35,"
Imi. de la pierre lV. Fa- és csontipar Ind. du boís et de l'os
V. Bőripar Imi. du wir
'. Vegyészeti ipar Imi. chimígue Xll. Sokszorositóip.
A Imprímerie, lí-
%
Magn, photogr.
Munkabérek.
Az 1925. évben kifizetett összes tisztvi—
selői fizetések mintegy 65 millió aranykoronát, a munkabérek 217 millió aranykoronát, tehát összesen 282 millió aranykoronát tettek, amely az előző évi összeggel szemben 36'90/0-08 emelkedést mutat. A munkások átlagos évi keresménye 1925-ben 1.112 aranykorona volt,
tahát 34'10/o-ka1 több az 1924. évi 829 arany—
koronás átlagos évi keresménynél. A munka-
bérek javulását az 1923—25. évek alatt ipari
főcsoportonkint összehasonlítva a munkabé—reknek békebeli vásárlóerejü koronára át—
számított alakulását alV. sz. táblázat mutatja.
Általában véve tehát egy—egy munkásnak egy napra aranykoronában 1 korona 09 fillér jutott 1923—ban, 2 korona 26 fillér 1924-ben s 3 korona 05 fillér 1925-ben. Az aranyko- rona vásárlóerejét is ügyelembe véve ez az
összeg 1923-ban 2 korona 04 tillért tett, te-
hát csaknem megduplázódott, 1924-ben 2 ko- rona 49 fillérre emelkedett s így már csak 10'20/o-kal volt több, 1925-ben pedig a meg—élhetés további drágulása miatt 7'50/o-kal 2 korona 82 fillérre csökkent. A gyárakban alkalmazott munkások átlagos évi keresménye tehát 1925-ben általában véve 12'90/u-kal volt több, mint az előző évben. Legjobb volt az arány a sokszorosító- és műiparbanz37'9o/o s a közhasznú áramfejlesztőtelepeken: 29'70/0, amely iparágakban egy—egy munkás évi ke—
resménye 1925—ben átlag 1.973 aranykoronát, illetve 1.642 aranykoronát tett, tehát az át- lagos munkáskeresménynél 77'40/0, illetve 47'70/o-kal jobb volt, viszont azonban ebben a két főcsoportban volt a legtöbb a munkások által átlag teljesített munkanapok száma is s így a legintenzívebb a munka.
Az invesztált lóerő és a szénfogyasztás.
A gyárak termelőképességét elsősorban az erőgépek lóerőszáma mutatja. Az erőgépek kihasználásának mértékét pedig leginkább megvilágíthatja a tüzelőanyagfogyasztás, ille- tőleg a tüzelőanyagként felhasznált szénmeny—
nyiség, mint a legfőbb energiaforrás. A gyári üzemek rendelkezésére állott összes motorikus erő 1925—ben csaknem elérte azzüegymillió lóerőt, de ebben bentfoglaltatnak a villamos—
mótorok lóerői, épúgy mint e villamosmóto- rokat hajtó erőgépek lóerőszáma. Atüzelésre felhasznált szén mennyisége meghaladta a 33 millió métermázsát, az 1924. éviszénfogyasz-
"'*tásnál azonban 7'20/o-kal kevesebb volt.
Egy-egy gyárra átlag jutott lóerőszámot s a gyárankinti szénfogyasztást iparosoportok—
szerint az V. sz. tábla mutatja.
1926 ' —74l— 12. szám.
IV. A munkabér iparcsoportonkint.
Salaires suivant les groupes industriels.
a
! Egy-egy munkás átlagos évi keresme'n e É Az emelkedés (—l—) vagy
; Salaíre ammel moyen pour zm ouvrzer . csökkenés (——) "lo-han
* ; Accroissement ($) 014
Az ipari főcsoport SZálIla 1923 1924 1925 : décroisíem. (1) en 0/0,
és megnevezése ; É :, gé ; É ;, 53;- G E a gé ; appear ;;kebeli 2 e s'" ; § Sic— af; ; § es r's—"Hg iaz1924.évi vásárlóerejű Numéro et designation des prin— ;— § :%gg ;; § .:ÉCÉ ;; § ;; 13 ?!ar.-kor.-hoz koronához
cipaux groupes d'industrie %, § Égő; ; § %, § É—SÉÉ É % § BÉÉÉ ÉVE a m BWT-' "de" mut?
: : gFaxN ne gica—x ap gtgawilofdely24 amn
§; *uÉESÉ :; 038850 5; waESSi'n! gumí—
___", ? " 'n _ " u ,a . s ** 'a l! viszonyitva
! ;
I. Vas- és fémipai — Industric sidé- í
rurgigue et métallurgigue. 440 821 1.026 1.180 1.193 1.105 15 103 ——3'O
II. Gépgyártás stb. — Fabrication ; §
de machines . % 506 944 980 , 1.088 1.242 1.150 —_ 267 57
II. 22. Közhasználatú villamos áram—
fejlesztötelepek —— Usínes élec- §
trigues fournissant du courant á .
usage pub! . . 518 966 1.056 1.172 1.642 1.520 555 297
III. Kő, agyga-, aszbeszt— és üveg
ipar ——- Industries de la pierre, de ! )
la poterie, de lasbcste, vcrrcries 337 629 760 ; 844 911 844 ;; 109 00
IV. Fa- és csontipar —— Industries du . ?;
Vbois et des os . . . . , . 377 703 783 869 971 899 ; 24'0 3'5
.Bór- sörteg ször-, toll-, viaszos—
vászon— és rnggyantaipar — In-
dustrzes du cuir du poil, des plu— *
mes, de la toile cire'e et du caout— ; x
chouc . . . . . . . . . * 427 707 7753 : 858 1.115 1.082 44") 203
VI. Fono— és szövőipar —— [ml. 3
textilc . 280 522 596 661 865 801 451 212
VII Ruházati ipar ——Industrie rlu ;
vétement . . 467 871 955 ; 1.060* 1.365 1.263 m 42'9 192
VIII. Papirosipar —— Industria du 4 ;
papier . 301 562 662 735 1.124 1.041 L 698 41'6
lX. Elelmezési és élvezeti cikkek -
gyártása— Alimentation et boissons 314 586 668 * 741 1.017 042 52'2 271
X. Vegyészeti iparw Industria chi- . _
miguc . 419 782 868 063 §1.154 1.069 § :;20 110
XII. Sokszorosíto és műipai —— Im- ' ?
paimeries, líthographíes, etc. 577 1.077 1.194 ; 1.325 11.973 1.827 1" 65 2 37'9
.. ! l
Osszesen — Total 398 743 829 I' 912 l1.112 1.030 ;; 341 129
!
A nagyobb fűtőértékű külföldi szén beho- zatalának jelentékeny emelkedése -—— 1924-ben
113 millió métermázsa, 1925-ben pedig már
11'9, millió métermazsa volt a szénimport — a gyárak szénfogyasztásának 7'20/0-os csökke—nésével szemben a széntüzeléssel felhasznált energia fokozása mellett szól, mert a külföldi szén fűtőértéke átlag 40—500/0—31 nagyobb a hazai másodrendű szén kalóriaértékénél.
A külföldi szénfogyasztás emelkedése 1925—
ben ugyanis legf'őképen a gyenge iűtőértékű borsodi szénbányák üzembeszüntetésével kap- csolatosan történt a felhasznált szén kalória—
értéke tehát kétségkívül jelentékenyen na- gyobb arányban növekedett, mint amennyivel csökkent a tüzelésre felhasználtszénmennyiség.
A legnagyobb szénfogyasztó ipartelepek
—— a közhasznú áramfejlesztötelepeket nem számítva, mert azoknál a szén nyersanyag-
nak tekinthetö — a vasiparban talalhatok, hol csaknem háromszorosát tüzeltek fel a gyárak a gyáriparban átlag felhasznalt szén- mennyiségnek. Második helyen a kőipar áll, a téglaégetessel kapcsolatos szénfogyasztás miatt harmadik helyen az élelmezési ipar, negyediken meglepően magas szénfogyasztási arányszámmal a fonó— és szövőipar következik mely az újjáépülő Magyarország gyáriparának legszembeszökőbb fejlődést mutató ága. Csak az ötödik helyen talaljuk szénfogyasztásban a gépgyártást, a gyárankint'eltüzelt mennyi—
ség azonban itt is csaknem eléri a 8 ezer métermazsát. A legkisebb szénfogyasztoipar—
telepek a faiparban és a sokszorosítóiparban fordulnak elő, az előbbiben ugyanis a tüzelő- anyagot nagyrészt a fahulladékok adjak, az utóbbiban pedig az üzemet idegen telepről
szerzett villamosáram látja el energiával.
12. szám. —742— 1926 V. A gyárak összes erőgépeinek átlagos lóerőszáma és az átlagos szénfogyasztás 1925- ben
iparcsoportonklnt.
Nombre moyen des chevaux—oapeur des machines des fabm'gues et consommation moj/enne de charbon en 1925 suioant les groupes industriels.
Egy-egy gyárra esett — Propertion pour ] fabrigue
Ipari foesoport lóerő — des§?MMMMMMM szénfogyasztas
G r 0 u p e s i n d u 3 t 7. 3433] a [l ld e ;: SEL métermázsaban energiaforraiséallul de laconsomma-
propres ! développés uilleurs tion deCharbon! ?
I. Vas- és fémipar — Fer et metouw 6941 1566 28.073'2
Il. Gépgyártas stb — Oonsiruc/ion mécam'gue, etc. 3183 1540 7.817'6 II. 22 Közhasználatú villamos áramfejlesztőtelepek —
Production (lyénergz'e électr. () usage pubi. . 2.075'0 O 2 50.414'4 IIL Kő-, föld-, agyag—, aszbeszt- és üvegipar— C'e'mmi—
gue, industries de la pierre, de l'asbeste, du verve 73'4 404 10.430'1
lV. Fa- és csontipar —— Bois et os . . . 45'9 9'5 3528
V. Bőr-, sörte- , szőr- toll-, viaszosvászon— ésrug gyan—
taipar — Cuir pod, ;)lumes toile cirée, caoutchouc 169'8 60'4 5.812'4
VI. Fonó— és szövöipar — Induslr. tea—tile 170'9 53"? 82590
VH. Ruházati ipar — Vétement 98 112 670'6
Vlll. Papírosipar — Papeter'ie 30'7 15'1 1496'9
IX. Élelmezési és élvezeti cikkek gyártása —-Alimen—
tatzon et boissons , . . . 1874 16"? 8.719'3
X. Vegyészeti ipar — Industr. ohimioue 75'9 53'0 5.932'2
Xll. Sokszorosító- és műipar — Imprimerzm lithoar.
phologr. ? 62 432 821 0
Összesen — T fel 1 2808 ; 46'1 10.886'8
l l
A gyáripari termelés értéke.
A gyai'ipari termelés értéke 1925-ben csak- nem 17 milliard aranykoronát tett, tehát az
utolsó békeévben 1913—ban a mai Magyar-
ország területén üzemben volt gyarak terme- lését 6'30/0-kal már meghaladta. Az 1925.
évben gyarilag előállított összes iparcikkek értéke s annak a gyárak számához, a munkás—
létszamhoz és a szénfogyasztashoz viszonyított aránya iparcsoportok szerint a VI. sz. tabla—
zaton látható.
A termelés szempontjából tehat legjelen- tősebbek az élelmezési ipar, melyre csaknem a tele jutott az Összes termelési értéknek, azután a f'onó- és szövőipar majd a vas- és fémipar következik. előbbi az összes termelési értéknek egy nyolcadát, utóbbi egytizedét meghaladó termeléssel. A gyáripar termelési értékét az összes termelés szazalekaban kife—
jező aranyszaniokat 1913, 1921. és 1925.
évekről egymás mellé allitva, gyáriparunkban elég jelentős eltolódást állapíthatunk meg.
Gyáriparunk legjelentősebb aga tehat a háború előtt is az élelmezési ipar volt. mely az összes gyáripari termelésünk értékének akkor is közel a felét képviselő iparcikkeket állított elő, Második helyen 15'40/o—os érték- kel a vas- és fémipar, harmadik helyen pedig
18'80/0- os értékrészesedéssel a gépgyártás állott. Csak jóval ezek mögött következett az összes termelési érték 7'60/0 ával a vege- szeti ipar s csak ötödik helyen látjuk az össz—
termelés (BO/Nat kitevő értékkel a fonó— és szövőipart. A háború után az orszag gazda- sági újjáépítésének első munkas esztendejében 1921 ben második helyen még mindíO' a vasipart talaljuk sőt a gépgyártás is meg—
tartotta a harmadik helyet de már jóvalald—
csonyabb —— az össztermelés evv tizedénél18
kisebb —— részesedési arannyal Az 1921. , évben is ötödik helyen a vegyészeti ipar után következik fonó- és szövőiparnnk teljesítménye, de marjóvalnagyobbő'őo/o—os aránnyal. Az 1925.
évben a második helyen közvetlenül az élelme- zési ipar titan a fonó és szövőipart találjuk az
összes gyáripari termelésnek 12'70/n-at kitevő termelési értékkel s csak harmadik helyen következik 10'19/0 kal vas- és fémiparnnk, s utána 7'80/0-kal a gépgyártás és 6'10/0-kal a vegyészeti ipar. A többi iparcsoportok közül viszonylagosan nyertek jelentőségben az aram- fejlesztőtelepek, melyek termelési értéke a békebeli 1'50/0—0s arányról a villamosítasra való törekvések erősödése folytan 1925-ben
270/0- ra emelkedett javult valamelyest a
fa— és csontipar is, az elszakított tegületekről áttelepített iparvállalatok termelésével s a
1926 743 — 12. szám.
Vlr. A gyáripari termeléSzértéke aranykoronákban az 1925. évben ip'arcs'oportonkint.
le'eur de la production manufacturiére en_1925, suivaut les groupes industriels.
Valeur de production pour Agyári terme-
lés értéke ezer 100 (; szén-
] p a I' i f ő 0 S 0 p () ._— t aranykor.—ban Egy—egy Egy-egy fogyasztásra
Valeur de la gyárra munkásra 100 ,] de
Groupes industriels product. manu— ! fabrigne ] ouvrier wnsommafion
facten'mílliers de charbon
de com'amzes—o jutott termelési érték ezer aranyk. —— milliersdec.—nr
I. Vas- és fémipar _— Fer et métaum . 171.787 650"? 513 23
II Gépgyartás stb. —— Construction méca- , ,
nigue, etc 132693 7331 4'2 94
II. 22. Közhasználatú villamos áramfejlesztő- telepek — Production de'uergie e'iectr.
[; usage publu . , 45831 288'2 8'8 06
HI. Kő-, föld- agyag, aszbest— és üvegipar '
ipar— Céramigue, industries de la pierre, . _
, de lasbeste,du nerm . ( . ,. 62.996 131'8 _ 2'8 13
IV. Fa— és csontipar —— Bois et 03 45203 MIB—33 44 378
V. Bőr, sörte-, szőr-, toll-, viaszosvászon— és '
ruggyantaípar — Cuir poil, plumes, toilv i
ciree, caoutchouc. 57.575 7198 98 — 12'2
VI. Fonó— és szövőipar — 1udustr.textile. 215584 945 5 68 11'4
VII Ruházati ipar —— Vétemeut. 36.630 3738 * 69 55 8
VIII. Panirosipar —— Papeterie . . 11.284 2015 4'9 13'5
lX. Élelmezési és élvezeti cikkek gyártása —— ,,
Alimeuratíon et boissous . . . . "(85.246 918'5 22'8 ! 105
X. V enyészeti ipar —Iudustr. chimigzie . . . l 101964 5048 121 ! 8 5 Xll Se a orosító- és műipar — Imprimeries,
lithogr., pliotogr. . _ _31.387 304'7 4'7 94'8
(Jeszesen 1925—ben —— Total-, eu 1925 l,698.180 558'1 87 51
' , 1921-ben —— " , 1921 844300 3976 55 32
,, 1913Aban —— ,, ,, 1913 1,641'.40l
789'1
7'5 ' 33
bőrugyartas a vampolitikai intézkedések folytan, a behozatal korlatozasa és a ny ersbőrkiviteli _ tilalom következéseként.
Gyariparunk fejlődését a termelési értéket
"aranykoronai)an feltüntető adatok alapján vizs- galva az 1921—1925. évben tehát öt év alatt 101 2"(,-oL§emelkedéstlatnnk. Visszaesés mind össze 1923— ban volt a koronanagy aresese követkeZtében mutatkozó értékeltolóda§ foly—
tán, a termelés intenzitása azonban 1923- ban
sem volt csökkenő. A korona nagy aringa—
dozása' miatt ;ngyanis , 1923— ban, legfőképen azért, mert az iparcikkek ára nem követte nyomon a korona arzuhanasat, az aranykoro- naban kifejezett érték adatok jóVal kisebb ter- melésről számolnak be, mint azt a mennyi—
',ségi adatok iga7olhatnak.
A gyár pari termelés értékét aranykoro- nában kifejező adatoknál, ha a termelés ala- kulasat a békebeli állapotokkal akarjuk ösz-
;szehasonlítani a termelés intenzitásának meg—
mérésére sokkal megfelelőbbek a gyáripari termelés értékét az aranykorona mindenkori _vasarlóerejénekfigy elembevételével, tehat bé- kebeli vásárlóereiü koronában feltüntető ada—' tok A nagykereskedelmi index szerint átsza—
mítva gyáripatunk öszes termel ése 1921- ben 1.401'5 millió K, 1922— ben;? .529'0 millió K, 1923-ban 965 1 millio K, 1924- ben 1.102?
millió K és 1925—ben 13925 millió korona
értéket képviselt, a fejlődés tehatzaz öt év alatt nem ért el oly arányokat, mint azt az aranykoronában kifejezett adatokból lattuk, sőt az 1921. évi termelési értékkel szemben
az 1925. évi adatok O'Gűwos visszaesést nm-
—tatnak. ,A termelés értékének békebeli va-
sarloerejű koronaban történt összehasonlí—
tasából jobban elénk tűnik a korona aringa- dozasanak' majd a stabili7alásának hatasa a termelési érték alakulására s az ipar helyzeté—
nek a szanálással kapcsolatos javulása is, in kább megvilágítást nyer.
A gyáripari termelés értékét aranykoro—
nabwn fel tüntető adatokalapján készüllt gram fikon szemlélteti az 1921—1925 .évi ter—
melési érték 'nagy emelkedését) s ameny—
nyiben az érlékadatok alapján a gyáripar alakulására következtetni lehet, a gyáripari
termelésnek az 1921— __1925. években min—
den iparcsoportra kiterjedő oly nagymérvű javulasat mutatja be, mely az össztermelést
1925- ben a békebeli szinvonal fölé emelte.
A TERMELÉS ÉRTÉKE MILLIÓ ARANYKDRONÁBAN.
VALEUR DE LA PRODUCTIDN EN MILLIDNS DE COURONNES—OR.
II:) 1913 mm 1921 _ 1925
'
250.-, ,, ,,.__ 250 50 704___ ,... __ _ . ,_,-,,
60._._ __
200, , ___—._._.— 200 160
50.,_ .,__,_,,
150 150 30 _ [OO—,.— ___-
100_,._ _ 1og ,__,, _ 20 _ 30.r__ _,
; Xn 20 "_
so , so , ., 10 1 ;
! ! ; l 104,_ _
0 O .! ; O ; í, O
' VAS és F'mvnn. "BBÉPGYÁRTÁS; ÁnAMF Jl.'lE_LEPEN. _ " néma.
i menu mux. cansmumuecnw. mono utanam. [ — muaemmmne.
. _ . . . :
SC,—M..— 60. ___—__ r 289.__,,,_____.___,_—_.—_
! ao__ so,__—__, ,. zoo,_,_
40.,. ___—..
30 150,
30 ,, A _ , '
l ! 1 ;!
zn ! M 100
20..._ ,, A M'—
10 __ ;; 10 _— H ɧ;_ 50 ! ;
3 l i' 151.
o il ' 0 M 11 0 1 ' i
' més csommn. aőmmn. v —TEXTILIPAR
mmm sons E! ne ros. m.nu cum. ! rexme
. . . l *
BEL—.... 800,*,,A_RA _WW".
voo_,_,_,m_,_,—
30,
600. _ ___,
500 ,., ,,
20 "CGA—_A WM" —
; )
aoo___ ?. 132
10____ _ me,, W
1OO__, _, 1 ; (
o o !]
v" nuuÁzmuPAn. v ' nmnosamn. ! emmszesnpnn.
! vennem vnperems. ALIMENTM'ION. !
W
'50047, , _,_,_ü,—,,,,,,,, SC,, _,,_műv.—__ ... 2000._._,___,,_,___.—,4_,
* 20_,,4 ,,,,,,,,,,,,,,, ,_
40._, ___.__.,,A,_
100 1500 ,_
ao __ ao,—
! 4000
60", A,.MMW 204— l l
3
ha— ** * 10 500 _l l
20 ,, -— t I ?
o o 0 , ?
veevészt—t mm. " sanszonosnó mm. ' osszesm.
% "mamut UE. lumumepmavnomea Au mm..
_ — _ A - — .
H.Sr.$z.1926-
A TERMELÉS ÉRTÉKE MILLIÓ BÉKEBELI VÁSÁRLÖ EREJű KORDNÁBAN .
Vaieur de la production en miHíons de couronnes d 'avanr-guerré.
[I] 1913 HHHHHIHHng'I _ 1925
_- _
l ? u I
260 __ __ 250_ ; SOT, ,, ____4 70
—— ! , sa—
o 5
[ "
vus és ft'wm. "a aÉpavAmixs "bÁRAMFEJLmmem " mmm
[ mm mmux. — cnusmucr mécnn mm 0amit: ma. ne m DIERRE
? . .—
'
SO_..___—___,,,—,__.._._,,_. . 60 ___—, , , ,,,_,V,—_..
404— ,,,,,. 50 , , N.,! " ,,
m ..[ ,
30 ,_ : 1'
30, _! W ,
20 ,,, 11;
20 ,_ ;]
m I
10_._ 10 _ ,§ H;
0 o ! H
I m és csnnnpnn. summa. OVI TExnuPAR.
; m.nu sms er ne ros. mow cum. ! rexme.
!
hon—___, __________ " Z_ ___—___— ecoL___A— , _
10 700, ,,,,,
L 600__._ _,
e * soo___ __
6 __ 400._,_ __J
' !
300 b _, lo —._
200 __ _ '
e, *— _ ' 4oo___ ,_ H 1
H 0 o ili !
mgm'nwn mm. v " minus mm lx ummÉs: mm
vennem, PAPHERIE. L nuutnmwn
)
XI SORSZDROSITÚ ÖPAR.
IMPRIMERIE UIIIDBR. "m")",
veevéamn nna.
' összesen.
mu. cmmoue.
BU TOTIII. ,
M.Sr. Sz . 1926-
