REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN
„B”
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közrem ˝uködésével
Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel˝os: Békés Gábor
2011. július
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN
„B”
7. hét
Krugman (1991) kétrégiós modellje
Békés Gábor és Rózsás Sarolta
1. Krugman modell
1.1. Termelési szerkezet
Alapok
• Krugman 1991 modell
• http://www.koz-gazdasag.hu/images/stories/4per2/13-krugman.pdf
• Most BGM 3.3 fejezet
• Mai témák: kétrégiós modell – Termelési szerkezet – Rövid távú egyensúly – Hosszú távú egyensúly – Dinamika alapjai
Krugman modell alapok
• Két régió van: 1,2: R1, R2
• Két iparág: mez˝ogazdaság és ipar
• Mez˝ogazdaság dolgozók, állandó mérethozadék, régió 1 – eladják régió 1 vagy 2. Nincs szállítási költség.
• Ipar: N1cég aR1-ben,N2cégR2-ben. Monopolisztikus verseny – termel˝ok versenyeznek, azon- ban van piaci erejük
• Ipari cikkek esetében van szállítási költség ha nem az adott régióban termelt jószágot adja el.
Szállítási költség
Fogyasztók
• Fogyasztók: mez˝ogazdasági és ipari termék
• Mez˝ogazdasági termék homogén:
– Fogyasztókat nem érdekli hazai vagy import búzát esznek.
– Mivel nincs szállítási költség, árak is ugyanazok
• Ipari cikkek fogyasztása: változatosság fontos – hazai és ha van, import termék is
– szállítási költség miatt, ua termék import drágább lenne
– de változatosság miatt, minden elérhet˝o termékb˝ol szeretnénel valamennyit fogyasztani
Dinamika mozgatórugója
• nominális vs reál érték
– bér – a numeraire-ben kifejezett bér
– reál bér, amikor árszinttel korrigálunk = vásárlóer˝o
• mobil szektor (ipar) vs immobile szektor (mg)
– A mez˝ogazdasági munkások röghzöz kötöttek, nem mozognak
– de az ipari dolgozók mozoghatnak a két régió között (regionális vs nemzetközi modellek) – ipari cégek is mozoghatnak régiók között
• elképzelhet˝o, hogy az összes ipari cég és ipari munkás az egyik régióba települ
1.2. Földrajz belép: két régió
Két régió
• BGM 3.7-3.9 fejezetek
• Két régió,
– kereslet és kínálati oldal – szállítási költség .
• Kérdés: ki hol van?
Két régió
• Dolgozók:γaz ipar, 1−γa mez˝ogazdaságban
• L megoszlása a mez˝ogazdaságon belül: φ1,φ2, az iparban:λ1,λ2
Régió 1: termelés
• Mez˝ogazdasági munkások mennyisége:φ1(1−γ)L – = mez˝ogazdasági kibocsátás(1:1)
– = mez˝ogazdasági bér jövedelem
• Ipar: a két régióban más viszonyok lehetnek:
– bérekW1ésW2
– Árak: tekintsünk 1 terméket: ha az egyik régióbanp1akkor a másikban ugyanez növelve a szállítási költséggelp2=T p1
– Ipar mérete: függ az adott régióban lév˝o dolgozók számától – Egy régión belül: cégek száma = munkaer˝o függvénye
1.3. Rövid távú egyensúly
Egyensúly
• A lényeg a regionális mobilitás
• Egyensúly, dinamika
• A földrajzi gazdaságtan lényege
• Egyensúly
– rövid táv: adott munkaer˝o megosztás mellett
– hosszú táv: hosszútávú egyensúly, endogén munkaer˝o mozgás esetén – dinamika (átmenet) leírása
Rövid távú egyensúly
• Feltételek:
– mez˝ogazdasági munkaer˝o piac egyensúlyban – élelmiszer mennyisége – ipari munkaer˝o piac egyensúlyban – termékek száma
– zero profit (mez˝ogazdaság: CRS, ipar: belépés)
• Jövedelem adott régióban = ipari bértömeg + mg bértömeg ugyanabban a régióban
• Árak: termelési költség, szállítási költség
• Régió 1: p1, régió 2T p1
• vagyis,p1az f.o.b. (vagy gyárkapu) ár,T p1pedig a c.i.f. (import) ár.
Régió 1: árszint
• Feltesszük, hogy minden termék ára u.a egy régión belül, de eltér˝o a régiók között
• Mit˝ol függ régió 1 árszintje?
• súlyozott átlaga a helyi és az import áraknak
• piac méret (magasabbNnöveli az árszintet)
• küls˝o tényez˝ok (pl. termelési függvény, preferenciák)
Egyensúly
• A béreket a termékpiaci egyensúly határozza meg.
• A kereslet mindkét régióból jön
• Kínálat = keresletek
• kínálatx1nem pontosan u.a. mint a kereslet. Miért?
• mert a szállítási költség veszteség (elolvad út közben)
Bérek – egyensúly
• A vállalatok száma (teljes kínálat) úgy alakul, hogy profitjuk pontosan nulla legyen – egyensúlyi feltétel, addig jönnek új vállalatok, amíg pozitív a profit
• egyensúlyt ár helyett bérben keressük (markup árazás)
• Régió 1 bér magasabb ha nagyobb a piac (helyi + másik régió), alacsonyabb a szállítási költség.
1.4. Hosszú távú egyensúly
Hosszú távú egyensúly
• A hosszú távú egyensúly meghatározó egyenletei: jövedelem, árszint, bér (ipar) és reálbér
• Ami ezek közül újdonság:
– reálbér – az ipari bér korrigálva az árszinttel
– Hosszútávú egyensúly = ahol a reálbérek kiegyenlít˝odnek
1. Tétel. Hosszú távon a munkaer˝o mobil. Akkor van a két régiós világ hosszútávú egyensúlyban, ha a két régióban a reálbér megegyezik, hiszen ekkor nincs motiváció a munkaer˝o mozgásra.
Egyensúlyi megoszlások
• Agglomeráció a régió 1-benλ1=1,λ2=0
• Agglomeráció a régió 2-benλ1=0,λ2=1
• Egyenletes megoszlás, a két régió teljesen egyforma.λ1=λ2=0.5
1.5. Dinamika
Földrajzi gazdaság modellje
Földrajzi gazdaságtan modellje – lényegi összetev˝ok 1. növekv˝o skálahozadék (bels˝o – ipari terméken belüli IRS) 2. nem-tökéletes verseny (D–S monopolisztikus verseny) 3. lokáció: telephely/régiók (R1,R2)
4. szállítási költség (T12)
5. termelési tényez˝o mobilitás (munkaer˝o reálbér miatt)
Dinamika mozgatórugói
• Ipari munkások a reálbér alapján vándorolnak
• A hosszútávú egyensúly elérése, ha
1. a munkaer˝o megoszlása olyan, hogyw1=w2=w 2. minden munkaer˝o az egyik régióban van
Dinamika mozgatórugói 2
• Melyek a dinamikát (munkások mozgását) meghatározó közgazdaságtani tényez˝ok?
• A modell bonyolult és nem lineáris...
• De a szimmetrikus egyensúlyban felfedezhetjük a f˝obb tényez˝oket:
• Az agglomerációt segíti 1. Árindex hatás
2. Hazai piac hatás (home market effect, HME) A szétterjedést segíti:
3. A verseny mértéke hatás
• A három hatás ered˝oje határozza meg a dinamikát
Árindex hatás
• Az árindex (I) esik, ha n˝o a piac mérete (N)
• Tehát a nagy piac azért el˝onyös, mert olcsóbbak az árak. Ez az agglomeráció árindex hatása
Hazai piac el ˝onye hatás (HME)
• Nem-nulla szállítási költségek mellett a magasabb összjövedelemmel rendelkez˝o (nagyobb GDP) piacon
– az arányosnál többféle termék lesz
– magasabb lesz az ipari munkaerú aránya is
• Ez a nagyobb hazai piac el˝onye hatás.
• Bizonyos paraméterek mellett – van szállítási költség, és a termékek egymás helyettesít˝oi – ha a jövedelem 10%-kal n˝o, akkor 20%-kal többféle termék lesz elérhet˝o.
Verseny mértéke hatás
• Az el˝oz˝oekben láttuk, hogy nagyobb piacon, alacsonyabbak az árak
• Azt is láttuk, hogypi1küls˝o tényez˝okt˝ol függ
• Alacsonyabb árindex (I1)⇒csökken˝o kereslet (xi1)
• A nagyobb verseny (vagyis többféle termék), az alacsonyabb árindexen keresztül csökkenti az egyes termékek iránti keresletet. Ez a verseny mértéke hatás.
Szimpla D-S hatások
Hatások
• Verseny: Ahogy egy új cég jön,Icsökken és csökken a kereslet,xis.(kereslet és MR görbe lefelé tolódik) Vagyis csökken a nyereség.
– Ez a hatás, ahogy láttuk az agglomerációellendolgozik.
• Hazai piac méret: De az új cég új munkaer˝o-keresletet is hoz, ezáltal emelkedik a bér, és az új munkaer˝o megemeli a keresletet a helyi termékek irányába (kereslet és MR görbe felfelé tolódik).
– Ez a hatás önmagát er˝osíti és az agglomerációmellettdolgozik.
• Árindex hatás: Árindex csökken – olcsóbb megélhetés, reálbér emelkedik, nominálbér csökken, MC csökken, nyereség n˝o, új cég beáramlás n˝o.
– Ez a hatás önmagát er˝osíti és az agglomerációmellettdolgozik.
Hatások 2
• A három er˝o ered˝oje határozza meg az egyensúlyt.
• Ha egy cég érkezik a dezagglomerált egyensúlyból
– Ha: profitja emelkedik, akkor a kezdeti egyensúly nem stabil, más cég is jön – Ha: profit csökken, akkor érdemes visszatérni, stabil volt az egyensúly
Fogalmak
• jéghegy szállítási költség
• rövidtávú és hosszú távú egyensúly
• földrajzi gazdaságtan modell összetev˝oi
• árindex hatás
• hazai piac hatás
• verseny mértéke hatás
