B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

(1)

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

B

(2)

(3)

(4)

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

Regionális gazdaságtan B

7. hét

KRUGMAN (1991) KÉTRÉGIÓS MODELLJE Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta

Szakmai felel®s: Békés Gábor

2011. július

(5)

7. hét Békés - Rózsás

Krugman modell Termelési szerkezet Földrajz belép:

két régió Rövid távú egyensúly Hosszú távú egyensúly Dinamika

Vázlat

1 Krugman modell Termelési szerkezet Földrajz belép: két régió Rövid távú egyensúly Hosszú távú egyensúly Dinamika

(6)

Alapok

Krugman 1991 modell

http://www.koz-gazdasag.hu/images/stories/4per2/13- krugman.pdf

Most BGM 3.3 fejezet Mai témák: kétrégiós modell

Termelési szerkezet Rövid távú egyensúly Hosszú távú egyensúly Dinamika alapjai

(7)

Krugman modell alapok

Két régió van: 1,2: R1, R2 Két iparág: mez®gazdaság és ipar

Mez®gazdaság dolgozók, állandó mérethozadék, régió 1 eladják régió 1 vagy 2. Nincs szállítási költség.

Ipar: N₁ cég a R1-ben, N₂ cég R2-ben. Monopolisztikus verseny termel®k versenyeznek, azonban van piaci erejük Ipari cikkek esetében van szállítási költség ha nem az adott régióban termelt jószágot adja el.

(8)

Szállítási költség

Szállítási költségek szükséges elem

Samuelson (1952) jéghegy szállítási költség egy rész elolvad. Költség = ami nem érkezik meg

= von Thünen: búza lepotyog a szekérr®l

T >1 egységnyi termék indul el azért h 1 egység megérkezzen.

El®ny: nincs külön szállítási iparág

(9)

Fogyasztók

Fogyasztók: mez®gazdasági és ipari termék Mez®gazdasági termék homogén:

Fogyasztókat nem érdekli hazai vagy import búzát esznek.

Mivel nincs szállítási költség, árak is ugyanazok Ipari cikkek fogyasztása: változatosság fontos

hazai és ha van, import termék is

szállítási költség miatt, ua termék import drágább lenne de változatosság miatt, minden elérhet® termékb®l szeretnénel valamennyit fogyasztani

(10)

Dinamika mozgatórugója

nominális vs reál érték

bér a numeraire-ben kifejezett bér

reál bér, amikor árszinttel korrigálunk = vásárlóer®

mobil szektor (ipar) vs immobile szektor (mg)

A mez®gazdasági munkások röghzöz kötöttek, nem mozognak de az ipari dolgozók mozoghatnak a két régió között

(regionális vs nemzetközi modellek) ipari cégek is mozoghatnak régiók között

elképzelhet®, hogy az összes ipari cég és ipari munkás az egyik régióba települ

(11)

Két régió

BGM 3.7-3.9 fejezetek Két régió,

kereslet és kínálati oldal szállítási költség . Kérdés: ki hol van?

(12)

Két régió

Dolgozók: γaz ipar, 1−γ a mez®gazdaságban

L megoszlása a mez®gazdaságon belül: φ₁,φ₂,az iparban:

λ₁,λ₂

(13)

Régió 1: termelés

Mez®gazdasági munkások mennyisége: φ₁(₁−γ)_L

= mez®gazdasági kibocsátás(1:1)

= mez®gazdasági bér jövedelem

Ipar: a két régióban más viszonyok lehetnek:

bérek W₁és W₂

Árak: tekintsünk 1 terméket: ha az egyik régióban p₁akkor a másikban ugyanez növelve a szállítási költséggel p₂=_Tp₁ Ipar mérete: függ az adott régióban lév® dolgozók számától Egy régión belül: cégek száma = munkaer® függvénye

(14)

Egyensúly

A lényeg a regionális mobilitás Egyensúly, dinamika

A földrajzi gazdaságtan lényege Egyensúly

rövid táv: adott munkaer® megosztás mellett

hosszú táv: hosszútávú egyensúly, endogén munkaer® mozgás esetén

dinamika (átmenet) leírása

(15)

Rövid távú egyensúly

Feltételek:

mez®gazdasági munkaer® piac egyensúlyban élelmiszer mennyisége

ipari munkaer® piac egyensúlyban termékek száma zero prot (mez®gazdaság: CRS, ipar: belépés)

Jövedelem adott régióban = ipari bértömeg + mg bértömeg ugyanabban a régióban

Árak: termelési költség, szállítási költség Régió 1: p₁, régió 2 Tp₁

vagyis, p₁ az f.o.b. (vagy gyárkapu) ár, Tp₁ pedig a c.i.f.

(import) ár.

(16)

Egyensúly feltételei

Egyensúly meghatározó tényez®i

1 helyi termék ára a helyi bér függvénye

2 az import termékek ára magasabb a szállítási költség miatt

3 helyi termékek száma a helyi ipar dolgozók számától fögg

(17)

Régió 1: árszint

Feltesszük, hogy minden termék ára u.a egy régión belül, de eltér® a régiók között

Mit®l függ régió 1 árszintje?

súlyozott átlaga a helyi és az import áraknak piac méret (magasabb N növeli az árszintet) küls® tényez®k (pl. termelési függvény, preferenciák)

(18)

Egyensúly

A béreket a termékpiaci egyensúly határozza meg.

A kereslet mindkét régióból jön Kínálat = keresletek

kínálat x₁ nem pontosan u.a. mint a kereslet. Miért?

mert a szállítási költség veszteség (elolvad út közben)

(19)

Bérek egyensúly

A vállalatok száma (teljes kínálat) úgy alakul, hogy protjuk pontosan nulla legyen egyensúlyi feltétel, addig jönnek új vállalatok, amíg pozitív a prot

egyensúlyt ár helyett bérben keressük (markup árazás) Régió 1 bér magasabb ha nagyobb a piac (helyi + másik régió), alacsonyabb a szállítási költség.

(20)

Hosszú távú egyensúly

A hosszú távú egyensúly meghatározó egyenletei: jövedelem, árszint, bér (ipar) és reálbér

Ami ezek közül újdonság:

reálbér az ipari bér korrigálva az árszinttel

Hosszútávú egyensúly = ahol a reálbérek kiegyenlít®dnek

Tétel

Hosszú távon a munkaer® mobil. Akkor van a két régiós világ hosszútávú egyensúlyban, ha a két régióban a reálbér megegyezik, hiszen ekkor nincs motiváció a munkaer® mozgásra.

(21)

Egyensúlyi megoszlások

Agglomeráció a régió 1-benλ₁ =₁,λ₂=₀ Agglomeráció a régió 2-benλ₁ =0,λ₂=1

Egyenletes megoszlás, a két régió teljesen egyforma.

λ₁=λ₂=₀.5

(22)

Földrajzi gazdaság modellje

Földrajzi gazdaságtan modellje lényegi összetev®k

1 növekv® skálahozadék (bels® ipari terméken belüli IRS)

2 nem-tökéletes verseny (DS monopolisztikus verseny)

3 lokáció: telephely/régiók (R1,R2)

4 szállítási költség (T₁₂)

5 termelési tényez® mobilitás (munkaer® reálbér miatt)

(23)

Dinamika mozgatórugói

Ipari munkások a reálbér alapján vándorolnak A hosszútávú egyensúly elérése, ha

1 a munkaer® megoszlása olyan, hogy w₁ =_w₂=_w

2 minden munkaer® az egyik régióban van

(24)

Dinamika mozgatórugói 2

Melyek a dinamikát (munkások mozgását) meghatározó közgazdaságtani tényez®k?

A modell bonyolult és nem lineáris...

De a szimmetrikus egyensúlyban felfedezhetjük a f®bb tényez®ket:

Az agglomerációt segíti

1 Árindex hatás

2 Hazai piac hatás (home market eect, HME) A szétterjedést segíti:

3 A verseny mértéke hatás

A három hatás ered®je határozza meg a dinamikát

(25)

Árindex hatás

Az árindex (I ) esik, ha n® a piac mérete (N)

Tehát a nagy piac azért el®nyös, mert olcsóbbak az árak. Ez az agglomeráció árindex hatása

(Azért olcsóbbak a termékek, mert (a szállítási költségek mellett) kevesebb terméket kell importálni.)

(26)

Hazai piac el®nye hatás (HME)

Nem-nulla szállítási költségek mellett a magasabb összjövedelemmel rendelkez® (nagyobb GDP) piacon

az arányosnál többféle termék lesz magasabb lesz az ipari munkaerú aránya is Ez a nagyobb hazai piac el®nye hatás.

Bizonyos paraméterek mellett van szállítási költség, és a termékek egymás helyettesít®i ha a jövedelem 10%-kal n®, akkor 20%-kal többféle termék lesz elérhet®.

(27)

Verseny mértéke hatás

Az el®z®ekben láttuk, hogy nagyobb piacon, alacsonyabbak az árak

Azt is láttuk, hogy p_i1küls® tényez®kt®l függ Alacsonyabb árindex (I₁)⇒csökken® kereslet (x_i1)

A nagyobb verseny (vagyis többféle termék), az alacsonyabb árindexen keresztül csökkenti az egyes termékek iránti keresletet. Ez a verseny mértéke hatás.

(28)

Szimpla D-S hatások

(29)

Hatások

Verseny: Ahogy egy új cég jön, I csökken és csökken a kereslet, x is.(kereslet és MR görbe lefelé tolódik) Vagyis csökken a nyereség.

Ez a hatás, ahogy láttuk az agglomeráció ellen dolgozik.

Hazai piac méret: De az új cég új munkaer®-keresletet is hoz, ezáltal emelkedik a bér, és az új munkaer® megemeli a keresletet a helyi termékek irányába (kereslet és MR görbe felfelé tolódik).

Ez a hatás önmagát er®síti és az agglomeráció mellett dolgozik.

Árindex hatás: Árindex csökken olcsóbb megélhetés, reálbér emelkedik, nominálbér csökken, MC csökken, nyereség n®, új cég beáramlás n®.

Ez a hatás önmagát er®síti és az agglomeráció mellett dolgozik.

(30)

Hatások 2

A három er® ered®je határozza meg az egyensúlyt.

Ha egy cég érkezik a dezagglomerált egyensúlyból

Ha: protja emelkedik, akkor a kezdeti egyensúly nem stabil, más cég is jön

Ha: prot csökken, akkor érdemes visszatérni, stabil volt az egyensúly

(31)

Fogalmak

jéghegy szállítási költség

rövidtávú és hosszú távú egyensúly földrajzi gazdaságtan modell összetev®i árindex hatás

hazai piac hatás verseny mértéke hatás