B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

(1)

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

B

(2)

(3)

(4)

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

Regionális gazdaságtan B

12. hét

AGGLOMERÁCIÓ ÉS TERMELÉKENYSÉG Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta

Szakmai felel®s: Békés Gábor

2011. július

(5)

12. hét Békés - Rózsás

Agglomeráció és vállalati teljesítmény

CicconeHall (1996): USA Ciccone (2002):

EU

Vázlat

1 Agglomeráció és vállalati teljesítmény CicconeHall (1996): USA

Ciccone (2002): EU

(6)

EU

Agglomeráció és vállalati teljesítmény

Ciccone, A., and R. E. Hall (1996), Productivity and the density of economic activity, American Economic Review, 86:

5470.

Kiindulás eltér® munka termelékenység USA-ban

A legtermelékenyebb USA állam 60-70% mint a legkevésbé termelékeny állam

top 10 is még 30-40% többlet

Helyi s¶r¶ség a növekv® mérethozadék forrása S¶rüség = munka v t®ke / km2

szállítás ktg távolságtól függ (IRS a távolságra: FC gyártás, MC szállítás)

Két magyarázat Helyi externáliák

helyi üzleti szolgáltatások sokfélesége

(7)

EU

CicconeHall (1996)

Milyen szinten?

output, input: tagállam, s¶r¶ség: megye

eredmény: t®keellátottság fontos magyarázó, de nem elégséges

s¶r¶ség fontos magyarázó

rst geography nincs, minden egyforma

alap termelési fv (munka, és föld de t®ke nincs) f(n,q,a) =n^αq

a

(λ−1)/λ

(1) egy adott megyében az 1km² területen el®állított termék, n munkás, q a megye teljes termelése, a pedig a megye teljes területe.

(8)

EU

Elméleti modell

A c megyében dolgozó munkaer®, n_c, a megyében már egyenltesen oszlik meg. A megye termelése q_c

A megyei technológia felírható a következ® egyszer¶

formában:

q_c a_c =

n_c a_c

γ

(2) aholγ=αλkét hatás szorzata: termelési rugalmasság (α), és a externália rugalmassága (λ);

α zsúfoltság λ agglomeráció

γ két ellentétes er® közös hatása az adatból ez látható

(9)

EU

Elméleti modell

Tagállami szinten aggregálunk, ekkor az s tagállami kibocsátás: Q_s

Ha N_s az s állam munkásainak száma, akkor a

munkatermelékenység (termelt mennyiség/dolgozók száma) a s¶r¶ségt®l függ:

Q_s

N_s =D_s(γ) (3)

D_s(γ)= s¶r¶ség tényez® index és

D_s az államban az 1km2-re jutó munkások átlagos száma D az USA-ban az 1km2-re jutó munkások átlagos száma dc a megyében az 1km2-re jutó munkások átlagos száma

(10)

EU

Elméleti modell

Megmutatható, hogy az egy adott államra jellemz® s¶r¶ség index három hatás szorzata

USA hatás állam vs USA,

megyék egyenl®tlensége az államon belül

Ha egy államban a s¶r¶ség=USA, akkor a termelékenység az államon belüli s¶r¶ség eloszlástól függ.

γ<1 zsúfoltság hatás

akkor van pozitív externália, ha az agglomerációs hatás az er®sebb.

(11)

EU

Becslés

becslési egyenlet egyszer¶

log Q_s/N_s =_logφ+_{log D}_s+_u_s ₍₄₎ logφa termelési függvényb®l konstansok

Adatok: USA állam és megye Eredmény: 5.2%

(12)

EU

Agglomeráció és vállalati teljesítmény

Ciccone, A. (2002), Agglomeration eects in Europe, European Economic Review, 46: 21337.

Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, UK Németország megye (Kreise): top 5/alsó 5= 240%

628 Nuts3 régió (magyar megye) Jobb és több adat.

B®vített modell becslése

(13)

EU

Elméleti modell

B®vített modell

Nem vállalat van, hanem terület. Lehetne azt is mondani, hogy minden km² = 1 vállalat

Fizikai és humán t®ke együttes gyelembevétele

Munka és t®ke egyenletesen oszlik meg egy régión belül.

Nincs adat a t®kére nézve

de legyen a t®ke ktg ugyanaz mindenütt, ekkor a t®ke keresletének egyenletéb®l kifejezhet® a munkaer® és a humán t®ke regionális s¶r¶ségének hatása, θ:

θ= ^αλ−1

1−αλ(₁−β) ⁽⁵⁾

(14)

EU

Agglomerációs hatás

θ = a munkaer® és a humán t®ke regionális s¶r¶ségének hatása

=Agglomerációs hatás

Emlékezzünk: αa munka és t®ke területi határhozadékaλ a területi (pozitív) externália mértéke.

Ha a két hatás megegyezik: α=1/λ, nincs a s¶r¶ségnek szerepe.

Haαλ>_{1 akkor}θ növekv® függvénye(₁−β)-nak, amely a t®ke kitev®je.

Mivel az országon belül szabad t®keáramlás van, ha a humánt®ke v munkaer® s¶r¶sége növeli a technológiai tényez®t, akkor több t®ke áramlik oda, amely er®síti ezt a folyamatot.

Ez a másodlagos hatás a t®ke szerepét®l függ, t®keintenzív ágazatokban er®senn a hatás

(15)

EU

Empírikus modell

Becslés

log Q_sc/N_sc=_log_Λ_c+θ(_{log N}_sc−_{log A}_sc) + (θ+₁)_H_sc+vlogΩ_sc (6)

log Q_sc/N_sc =_DUM_c+θ(_{log N}_sc−_{log A}_sc) +_δF_sc+_u_sc (7) DUM ország és NUTS2 dummy, F pedig a diplomával rendelkez®k aránya

u_sc a régió és az ország TFP különbsége

+ Szomszédos régiók hatása +φ(_{log N}_scn−_{log A}_scn)

(16)

EU

Empírikus modell

Nehézség: θaz együttes aggloemrációs hatás

ahhoz hogy ebb®l externália legyen, azt kell mondani, hogy 1−αa terület részeséde a jövedelemb®l,

α(1−β)pedig a zikai t®ke aránya, ekkor az externália:

λ−1

λ =1− ^α+α(1−β)θ

1+θ (8)

(17)

EU

Becslés

Becslés 1. OLS

De ha magas TFP régiók több minkást vonzzanak, és az országos/NUTS2 FE nem vesznek ki minden különbséget, akkor torzított lesz a becslés

2. IV/2SLS

IV=régió területe. Ez XIX. században lett meghatározva, negatív fv a mai munka s¶r¶ségnek (adminisztrációs okok), és nem befolyásolja a mai termelékenységet.

USA (CicconeHall) IV 1850 állam népesség

vasút dummy, keleti part távolsága

(18)

EU

Eredmények

(19)

EU

Eredmények

A hatás OLS: 5.1% , 2SLS: 4.5 NUTS1,2 dummy nem változtat (vö: USA: 5.2%)

Országok közötti hatás tesztelhet®: nem szignikáns (talán UK picit más)

T®ke arány 30%, terület arány 1.5%,θ=₄.5% externália hatása: ^λ−_λ¹=4.4%

Kétszer annyi munkás, 4.4% több termelékenység