B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

(1)

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

B

(2)

(3)

(4)

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

Regionális gazdaságtan B

6. hét

A MONOPOLISZTIKUS VERSENY ÉS A DIXITSTIGLITZ-MODELL Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta

Szakmai felel®s: Békés Gábor

2011. július

(5)

6. hét Békés - Rózsás

Monopolisztikus verseny: bevezetés Dixit-Stiglitz modell: keresleti oldal Monopolisztikus verseny II.: kínálat

Termelési szerkezet

Vázlat

1 Monopolisztikus verseny: bevezetés

2 Dixit-Stiglitz modell: keresleti oldal

3 Monopolisztikus verseny II.: kínálat Termelési szerkezet

(6)

NEG piacszerkezet

Földrajzi közgazdaságtan alapjai

Piacszerkezet monopolisztikus verseny (a tökéletes verseny és a monopolium egyes elemetit keveri)

Dixit, A - J. Stiglitz 1977 Monopolistic competition, and the optimum product diversity, AER (top 20)

Azért kell, hogy a kés®bbi modelleket megértsük Tematika:

Alapok: elmélet és valóság Modell: kereslet

Modell: kínálat

(7)

Piacszerkezet

Piacszerkezet a piaci er® függvényében Tökéletes verseny

Oligopol piac (Bertrand / Cournot) Monopolista modell

Monopolisztikus verseny a tökéletes verseny és a monopolium egyes elemetit keveri

árakat valamelyest monopóliumként határozza meg a vállalat de a verseny közelít a tökéletes verseny modellhez

lehetne gazdasági prot (elt¶nik ha nagyon sok szerepl® lesz)

(8)

Termékek

Termékek (variety)

Termékdierenciálás minden cég terméke kicsit eltér a többi cég termékét®l

Közeli de nem tökéletes helyettesít®k

Árérzékeny kereslet: áremelés többnyire csökken® kereslet Sokszin¶ség szeretete

Verseny alapja különböz®ség, min®ség

= design, megbízhatóság, szolgáltatás, marketing, stb A termékdierenciálás csökkenti az árrugalmasságot

(9)

Termékdierenciálás

A termékdierenciálás jellemz®i Fizikai különböz®ség Kényelem

Hangulat Reputáció

Hiúság, sznobizmus, Félelmek és vágyak

Személyre szabott termékek Vásárlás helye és körülményei

(10)

Verseny

Monopolisztikus verseny a valóságban

Ahol sok, de nem nagyok sok szerepl® van Innováció termékdierenciálás

Alacsony koncentráció Koncentráció mérhet®

3 vagy 4 legnagyobb cég piaci részesedése Hirschmann-Herndahl index (0-100) : HHI:

∑

ⁿ

i=1

sh²/100

USA: kisebb mint 10= versenyz®i piac, 18 felett versenyhatósági érdekl®dés

Megkülönböztethet®

majdnem teljes versenypiac oiligopol piac

monopólium és kompetitív szegély

(11)

Keresleti oldal: bevezetés

BGM 3.4 fejezet

A gazdaságban két szektor van: Mez®gazdaság (F ),amely élelmiszert (kenyeret) állít el® és ipar (M) amely (ipari) termékeket állít el®

Iparban nagyon sokféle (N) termék van Fogyasztói hasznosság Cobb-Douglas

U =F¹⁻^δM^δ, 0<δ<1 (1) Legyen a kenyér ára=1 vagyis minden egyéb ebben legyen kifejezve

A fogyasztott (ipari) termékek árindexe legyen I . (kés®bb deniáljuk)

A fogyasztók jövedelme Y , a költségvetési korlátja:

F+_IM =_Y ₍₂₎

(12)

Keresleti oldal: Költségvetési korlát

Optimális jövedelem elosztás? U =_F¹^−δ_M^δ_{, F}+_IM =_Y L=F¹^−δM^δ+κ(Y−(F+IM))

Els® rend¶ feltételek (FOC): ∂L/∂F,∂L/∂M (₁−δ)_F^−δ_M^δ=_{κ, és} _δF¹^−δ_M^δ−¹=_κI elosztva a két feltételt: IM = ₁_−δ^δ F visszahelyettesítve: Y =_F+_IM =_F+₁₋^δ

δF vagyis F = (1−δ)Y és IM =δY

A fogyasztó jövedelmeδrészét költi ipari termékre, és 1−δ megy élelmiszerre

(13)

Keresleti oldal: Hasznosság

Dixit, A - J. Stiglitz 1977 Monopolistic competition, and the optimum product diversity, AER (top 20),

A fogyasztók preferenciáinak szemszögéb®l a termékek szimmetrikusak és bizonyos mértékben helyettesít®i egymásnak

A hasznosság az egyes termékekb®l fogyasztott mennyiségek függvénye:

A változatosság szeretetének mértéke: ρ

Haρ'1 akkor a termékek egymás tökéletes helyettesít®i és csak az egyes termékekb®l fogyasztott mennyiség összege számít

Haρ csökken, egyre er®sebb a sokféleségb®l fakadó hasznosság

A sokféleségb®l fakadóan van egyfajta (pozitív) externália

(14)

Keresleti oldal

Iparcikkek piacán a költségvetési korlátot az iparcikkekre fordított jövedelem,δY adja; p_i = i-ik iparcikk ára

∑

N

i=1p_ic_i =_δY ₍₃₎

Optimilaizálás az iparcikkek között

Egy adott i iparcikk optimális fogyasztási mennyiségét a keresleti függvénye határozza meg, ami e:=_1/(₁−ρ) esetén:

c_i =p_i⁻^eI^e−¹δY

(15)

Keresleti hatások

A keresleti görbe tehát c_i =_p_i^−e_I^e−¹δY , amelyet meghatároz:

(1) az iparcikkekre rendelkezésre álló jövedelemδY (arányos), (2) az adott termék ára p_i, (3) a paramétere, (4) árindex I Mi a kereslet és az ár kapcsolata?

Azt tudjuk, hogy I^e−¹δY =_const

Optimalizációból: a kereslet árrugalmassága konstans (−∂c_i/∂p_i)(p₁/c₁) =e

(16)

Keresleti görbe és epsilon 1. ábra

Minél magasabbeannál kisebb áremelés is nagy kereslet változást jelent.

(17)

Árindex

c_i =p_i^−eI^e⁻¹δY = ^p_Iⁱ⁻^{e δY}_I

Egy adott termék iránti kereslet függ az általános árszintt®l, vagyis a többi termék átlagárától = helyettesít® termékek vagy másnéven a kereslet függ a relatívártól és a relatív jövedelemt®l

I (árindex) az egységnyi iparcikk kosárból fakadó hasznosság = fogyasztás alapú árindex

I vagyis a hasznosság (+) függ a termékek számától A reál jövedelem: y =_YI^−δ

(18)

Fogalmak

Monopolisztikus verseny

Termékek közötti helyettesítési határráta CES hasznosság

Változatosság szeretete

(19)

Alapok

BGM 3.5 fejezet

Kínálati oldal: két szektor Teljes munkaer® kínálata: L

Ipar: γL , mez®gazdaság(₁−γ)_{L u.h. 0}<γ<₁ A mez®gazdaság: állandó mérethozadék és versenypiac Minden a kenyérben van kifejezve, aminek az ára egy Termelési függvény: F = (₁−γ)_L

mivel p_F =1, MPL=1⇒w_F =1

(20)

Ipar

Ipar: növekv® skálahozadék, nem tökéletes verseny Termékek szimmetrikusak:

minden egyes termék ugyanazon technológia minden egyes terméket egy cég gyárt (ha lenne egy

versenytárs, amelyik kevesebbet termelne, azt a többet gyártó kinyomná a piacról)

Mérethozadék (l_i a i-ik termék x_i mennyiségéhez szükséges munka)

l_i =α+βx_i (4)

FC:αés a MC: β

= Növekv® bels® (vagyis terméken belül) mérethozadék

(21)

Ipar: Termékek

Minden cég egy terméket gyárt monopolista viselkedés.

De: Minden cég adottságnak veszi a többi cég árképzését.

Vagyis nincs stratégiai játék. Ha i-ik cég árat emel, nem teszi fel, hogy mások is követik.

Nem veszik gyelembe a saját árváltozás hatását I -re.

Szimmetrikus vállalatok, x kibocsátás, l munkaer®

felhasználás és W bér mellettπ nyereség

π=_px−_Wl=_px−_W(α+_βx) ₍₅₎ Emlékezzünk, hogy a kereslet x-re: x =_p⁻^e_{con, ahol}

con=_I⁻^e_δY

Ekkor π=_p¹^−e_con−_W(α+_βp^−e_con) A protmaximalizáló ár:

p=βW/(1−1/e) =βW/ρ (6)

(22)

Árképzés

p=_βW/(₁−_1/e) =_βW/ρ (7) konstans marzs (ár határköltség, mark-up), hiszenβW éppen a határköltség

e=5 esetében a marzs 20%

Miért van szükség marzs-ra?

Mert FC is van, ezt is vissza kell nyerni.

Konstanseígy konstans marzs (nem függ a termelési volument®l)

(23)

Nyereség és egyensúlyi termékmennyiség

Tegyük fel, hogy a prot szintek pozitívak (van gazdasági prot). Ekkor megéri újabb céget indítani és egy újabb terméket gyártani.

Fogyasztók: ha N ↑_{akkor x}_i ↓_ésπ_i ↓ vagyis ha N nagyon nagy, akkorπ_i =₀

Ebb®l, illetve a potmaximalizáló árból egy vállalat optimális termelési mennyisége

x = ^α(e−₁)

β (8)

Vagyis az egyensúlyi kibocsátás csak küls® paraméterekt®l függ

Gazdaság mérete = termékek száma (mert x_i x) A mérethozadék: AC/MC, ami most e/(e−1)

haemagas (hasonló, helyettesít® termékek), a mérethozadék pici