GAZDASÁGMATEMATIKA
KÖZÉPHALADÓ SZINTEN
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
Gazdaságmatematika középhaladó szinten
1. hét
MÁSODFOKÚ EGYENLETEK ÉS EGYENLTLENSÉGEK Készítette: Lovics Gábor
Szakmai felel®s: Lovics Gábor
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Vázlat
1 Másodfokú függvények
2 Másodfokú egyenletek
3 Másodfokú egyenl®tlenségek
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
A kvadratikus függvény
A függvény általános alakja: f(x) =ax2+bx+c (a6=0). Ekkor a függvény gyökei:
x1,2= −b±√
b2−4ac
2a ,
feltéve, hogy a kifejezés értelmes.
A másodfokú polinom diszkriminánsán a D=b2−4ac kifejezést értjük.
Teljes négyzetté alakítással a kifejezés f(x) =a(x−α)2+β formára hozható.
Ekkor a függvény széls®érték helyeα, értéke pedigβ.
A függvény gyöktényez®s alakja: f(x) =a(x−x1)(x−x2)feltéve, ha a kifejezésnek léteznek gyökei. (El®fordulhat, hogy x1=x2.)
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Grakus alakok
1. eset a>0, D >0.
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Grakus alakok (folyt.)
2. eset a>0, D =0.
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Grakus alakok (folyt.)
3. eset a>0, D <0.
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Grakus alakok (folyt.)
4. eset a<0, D >0,
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Grakus alakok (folyt.)
5. eset a<0, D =0.
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Grakus alakok (folyt.)
6. eset a<0, D <0.
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Feladatok
Adott az f(x) =3x2+3x−6 alakú függvény.
1 Mi a függvény legb®vebb értelmezési tartománya?
2 Mik a függvény gyökei (zérushelyei)?
3 Van-e a függvénynek minimuma és/vagy maximuma? Ha van, akkor mi a minimum, illetve maximum helye és értéke?
Alakítsd át a függvényt olyan formára, hogy ez leolvasható legyen!
4 Hol monoton fogyó, illetve hol monoton növeked® a függvény?
5 Mi a függvény értékkészlete?
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Megoldás
1 Df =R.
2 A feladat lényegében egy másodfokú egyenlet megoldása:
3x2+3x−6=0 x2+x−2=0
x1,2= −1±√ 1+8
2 =−1±3
2 =
( 1
−2.
3 A széls®értékek deriválással is megkereshet®k, de ha azt nem alkalmazhatjuk, akkor a teljes négyzetté alakítással kaphatunk olyan formát, amelyr®l leolvashatók ezek az értékek.
3x2+3x−6=3[x2+x−2] =3[(x+0,5)2−0,25−2] =
=3(x+0,5)2−6,75
A függvény tehát felfelé néz® parabola két gyökkel, minimum helye a−0,5, a hozzá tatozó függvényérték pedig a−6,75.
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Megoldás (folyt.)
4 Az el®z® pont megoldásából következik, hogy a függvény a (−∞;−0,5] inervallumon monoton fogyó, a(−0,5;∞) intervallumon pedig monoton növ®.
5 Rf ={y ∈R|y≥ −6,25}.
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Ábrák
ax2+bx+c≥0 1. eset a>0, D>0.
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Ábrák (folyt.)
ax2+bx+c≥0 2. eset a>0, D=0.
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Ábrák (folyt.)
ax2+bx+c≥0 3. eset a>0, D<0.
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Ábrák (folyt.)
ax2+bx+c≥0 4. eset a<0, D>0.
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Ábrák (folyt.)
ax2+bx+c≥0 5. eset a<0, D=0.
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Ábrák (folyt.)
ax2+bx+c≥0 6. eset a<0, D<0.
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Feladat
Keressük meg a következ® egyenl®tlenség összes megoldását:
x2+2x−15≥0! A feladat megoldása:
Írjuk át az egyenl®tlenséget egyenl®séggé:
x2−2x+15=0! Oldjuk megy az egyenl®séget:
x1,2= −2±√ 4+60
2 = −2±8
2 =
( 3
−5. Vizsgáljuk meg, hogy a fenti 6 esetb®l, melyikkel van dolgunk.
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Feladat (folyt.)
1. eset a=1>0, D=64>0.
Tehát a megoldás: (−∞;−5]∪[3;∞).
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Feladat
Keressük meg a következ® egyenl®tlenség összes megoldását:
−x2+3x−10 x2−5x+4 ≥0.
A feladat megoldásának alapötlete, hogy egy tört pontosan akkor pozitív, ha a számlalója és a nevez®je azonos el®jel¶. Ebben az esetben ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy két egyenl®tlenséget kell megoldanunk, és ezek eredményeit összevetve kell eldöntenünk a tört el®jelét.
A számláló:
x1,2= −3±√ 9+40
2 = −3±7
2 =
( 2
−5.
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Feladat (folyt.)
Ezúttal ez a 4. ese:t a=−1<0, D =49>0.
Tehát a számláló a[−5;2]intervallumon nem negatív, ezen kívül
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek
Feladat (folyt.)
A nevez® (ne felejtsük el, hogy a nevez® nem lehet 0):
x1,2= 5±√ 25−16
2 = 5±3
2 (4
1. Ez megint az els® eset.
Tehát a nevez® a(−∞;1)és a(4;∞)intervallumokon nem negatív, ezen kívül negatív.
Az eredményeket érdemes egy újabb ábrán összesíteni:
1. hét Lovics
Másodfokú függvények Másodfokú egyenletek Másodfokú egyenl®tlenségek