Próbafelvétel az 1935-ben 90 évet meghaladott korúakról

.na....nnanuc.ne...n.ne:..un.-n....:...ncu-nn-n-n-o-n-...-on... ------..—-.- ......

TERÚLET És NÉPESSÉG

...-u.n....-un.-ul.-.luc-u-nn-nin-Inninnuunnl-n-uc-ll[Innen-u.n..-Idol-nunc..-u.n.-.---...-n.

Próbatetvétel az 1935—ben 90 évet meghaladott korúakrót.

Une enguéte exécutée en Hongrie, á titre d*essat',

Az emberi életkor elérhető legfelsőbb határának megállapítása még ma is nélkü—

lözi a kétségtelen bizonyosságot, ezért az- után bizonyos inisztikunrövezi a pátriár—

kák korába emelkedetteket. Fel-fel bukkan-

nak itt is, ott is egyesek, akik 150—160

éveseknek mondják magukat, a világsajtó szárnyára veszi ezeket a ritkaságokat és bizonyára számosan akadnak, akik hitelt is adnak az ilyen híreszteléseknek. A mi próbafelvételünknél is például, melyre mind a hazai, mind a távol külföldi napisajtó élénken felfigyelt, bejárta az országot a hír, hogy egy Szeged körüli tanyán találták meg Magyarország legöregebb asszonyát, aki a felvételkor 122 éves volt. Hosszú cik—

kek jelentek meg róla, egy fürgébb ripor- ter még interjúra is vállalkozott, pedig az adatok pontos ellenőrzési eljárása folya- mán kiderült, hogy ez a bizonyos asszony 1854-ben született, tehát mindössze 81 éves volt 1935-ben. Az emberi életkor legfelső határának pontos ismeretét ködbe burkoló bizonytalanság két okra vezethető vissza.

Az egyik ok az, hogy a statisztikai megfi- gyelések a népességnek az emberi életből való kiválás küszöbén álló rétegére —— ért—

hetően —— sokkal kisebb kiterjedésűek vol-

tak, mint az emberi életbe belépő és a

produktív korú néprétegre. A másik ok pedig az volt, hogy az életkor kétségtelen megállapítása. kivált a legidősebb korúak—

ná], ütközött a legnagyobb nehézségekbe, hiszen a kötelező állami anyakönyvvezetés csak 1895-ben lépett érvénybe, azelőtt pe—

dig az egyházi anyakönyvvezetés egyes eg -- házaknál, különösen az izraelitáknál rend—

kívül pontatlan és hiányos volt, úgy, hogy még ma is sok esetben lehetetlen az állami anyakönyvvezetés törvényre emelkedése előtti időben sziilőttek pontos születési ada- tait megszerezni és ez az állapot még 2000 körülig el fog tartani.

A valószínü, élettartam. mely nálunk és a környező államokban a háború előtti időkben még 47—60 esztendő volt, a há—

ború utáni alig 20 esztendő alatt jelenté- kenyen meghosszabbodott s ma 63 év kö-

1) Cette étude paraítm en frangais dans le Journal de (a Société Hongroise de Statistigue.

en 1935 sur les habitants de plus de .90 amel)

rül van. Talán a valószínű élettartam eine meghosszabbodási irányzata is hozzájárult ahhoz, hogy egyes államokban újabban az öregkorúakat is kiterjedtebb statisztikai megfigyeléseknek vetik alá. Leginkább azonban az a jelenség késztet a matuzsá- lemi korúak behatóbb szemügyrevételére, hogy az egyes népszámlálások aránytalan—

nak látszó nagy számokban mutatnak ki 100 évet jó val meghaladott korúakat. Az életkor általában véve eléggé kényes pontja a népszámlálásoknak, hiszen az évtizedről—

évtizedre megrajzolt életkorpiramis mind—' két oldalán, de kivált a női népességet fel—

tüntető oldalon a O—val végződő kerek évek erősen kinyúlnak az előző és követő tw—Z esztendő vonalának rovására. Az emberek egy része még a művelt államokban sem ismeri pontosan saját életkorát, sokan to—

vábbá. kivált a női nem közül, hiúságból kevesebbet vallanak be a tényleg leélt élet—

időnél, az öregek viszont szeretik idős-ebb—

nek tüntetni fel magukat a valóságnál, hogy ezáltal nagyobb tekintélyre tegyenek szert.

A határidőhöz kötött népszámlálási felvé—

tel során nem igen van reá mód és idő, hogy

pontos okmányszerű adatok alapján tőr- ténjék az életkorra vonatkozó bejegyzés.

mert sok esetben a megszámlált egyénnél semmiféle ilyen okmány nincsen és beszer—

zése huzamos utz'injárást igényelne, ——

amennyiben egyáltalán beszerezhető. Men- nél alacsonyabb fokán áll a műveltségnek az egyes országok népessége. az életkorra vonatkozó adatok annál. megbízhatatlanab—

bak és annál több 100 évnél jóval időseb—

bet is mutatnak ki ott a népszz'nnlálások.

Egyik főcélja tehát a népszámlálások alapján jelentkező 100 éven felüliek rövid időre rá következő újabb összeszámla'ilz'lsz'i- nak és niegvizsgz'ilásának az, hogy eme újabb felvétel során beható kutatás, esetleg az ilyenkorú egyének helyszini felkeresése, születési idejüknek tüz—etes nyomozása és kiderítése útján valódi életkoruk megálla- píttassék, vagyis hogy a 100 éven felüliek pont0s számadata váljék ismeretessé. Ter—

mészetesen az ilyen felvétel alkalmát a 100 éven felüliek egyes tanulságosnak ígér- kező életviszonyainak kutatására is fel kell

60

10. szám. —-— 834 _

1936 használni. llyen célú felvétel történt leg-

utóbb Bulgáriában az 1926 deoember áll.—i népszámlálás adatai alapján, mely adatok szerint 1.756 egyén vallotta magát 100 évet meghaladott korának. 1027 elejétől 1928 végéig tartó időközben mind az 1.756 álli—

tólag 100 éven felüli egyént lakóhelyükön keresték fel,!) ami igen nagy munkával és költséggel járt, s a kutatás eredménye avval végződött, hogy csupán 158 egyénne'l volt a 100 éven felüli életkor kétségtelenül meg- állapítható. Dr. Wilhelm Henningernek az Allgemeines Statistisches Archiv 1935. évi 25. kötetében foglalt cikkébenz) vannak

f—elsorakoztatva azok a felvételek, kutatások

és kísérletek, melyek az aggkorúak számára és e'letviszonyaira egyes államokban eddig történtek. Ezen felsorolás szerint már 1867—

ben Georg v. Mayr München város aggkorú népességére vonatkozóan végzett ilyenféle kutatást, Poroszországban már ezt meg—

előzően is folytak a 100 éven felüliek élet—

viszonyaira kiterjedő statisztikai kutatások.

Érdekes megemlíteni ehelyütt, hogy utóbbi államban minden állampolgárnak, ha hite—

les okmányok alapján igazolja 100. élet- évének betöltését, az állam ünnepies kere—

tek köz-ött díszesen kiállított üdvözlő iratot nyujt át és az állami porcellángyárban kü- lön erre az alkalomra készült ajándék- tárggyal is megtiszteli, ha pedig szűk vi—

szonyok között élne, még pénzbeli segítség- gel is támogatja. Olaszországban az 1921.

évi népszámlálást követte az aggkorúakra vonatkozó külön felvétel, mely a 100 évnél idősebbek életfolyamatára, táplálkozására.

vérmérsékletére, fizikai és lelki egészségi állapotára, nemi életére, termékenységét—e és még más egyéb adat gyűjtésére terjedt ki. Az ilyen felvételek rendszerint külön bi—

zottságok útján a 100 éven felüliek hely- színi felkeresése és kikérdezése alapján

folytak le. Az Amerikai Egyesült Államok-

ban egyetlen ember vállalkozott egy ilyen felvétel lebonyolítására, névszerint Raymond Pearl, aki újsághirdetések útján igyekezett a 90 éven felülieket jelentkezésre bírni és postán küldötte meg nekik a kitöltendő kérdőív—eket. Angliában Young próbálko—

zott meg hasonló módon, de ő a biztosító intézetek támogatását is igénybe vette.

Messze kimagaslik mindezek fölé dr. J. H.

1) l'.120 utazási nap, 184055 kilométert 541478 léva összes költség.

el Die Hundertjáhrigen in Statistik und Enguete.

Greeti' orvostan-ár idevágó munkássága, aki rendszeres személyes kihallgatásokon, sőt orvosi vizsgálattal egybekötött és hivatalo- san is támogatott kutatást végzett a német—

országi 100 éven felüliekre vonatkozóan és az eredményeket ,,Archiv der Hundert—

jáhrigen in Deutschlandu című művében foglalta össze; továbbá az 19264 bulgár népszámlálás alapján végrehajtott hivata—

los felvétel. melyet a bulgár legfelsőbb sta—

tisztikai tanács elnöke, Prof. Dimitri Mi—

chaykoíf irányított és publikált ,,Les Cen—

tenaires en BulgarieH (Sofia, 1929) című ér- tekezésében. Henninger idézett cikkében be—

hatóan ísmerteti az utóbbi két munkálat le- folyását és eredményeit.

Hazánkban már az 1930. évi népszám- látási felvétel idején történt javaslat a 100 éven felüliekre vonatkozó pótlólagos fel- vételről, sajnos azonban akkor technikai akadályok miatt ez nem volt keresztül- vihető, legközelebb tehát csak az 1940—es népszámlálással kapcsolatban lesz lehetsé- ges ilyentárgyú tökéletesen megalapozott felvételt végrehajtani.

Éppen ennek az érdekében célszerűnek látszott megragadni a képviselőválaszt—ói jo- gosultság megállapítását célzó 1935. évi népösszeírás alkalmát, mely bár nélkülözte a népszámlálás'okéhoz hasonló teljes sta- tisztikai előkészítést, de a teljességet meg- közelítő reprezentatív adatok elérésére, va—

lamint több vonatkozású tapasztalatszer—

zésre alkalmasnak ígérkezett.

A népösszeírás eredményeit a városok és községek egy erre a célra nyomtatott le- velezőlapon közölték a M. kir. Központi Statisztikai Hivatallal. Ennek a levelezőlap—

nak az arra megjelölt helyén kellett a vá- rosoknak és községeknek a népös-szeírás so- rán talált 90 éven felüliek nevét és pontos lakcímét bejegyezniök. A 90 éven felüliek nevének és pontos lakcímének birtokában a hivatalnak módjában állott a 90 éven fe—

lüliek mindenikéhez újabb felvétel formá—

jában hozzáférkőzni. Ennek a felvételnek a végrehajtására, illetőleg a 90 éven felüliek egyenkint való felkeresésére és kihallgatá- sára a hivatal a városi tisztiorvosokat. a kör— és községi orvosokat kérte fel részben azért, mert a kérdőív több kérdése a 90 éven felüliek egészségi viszonyaira, fiziku- mának mai és előbbeni állapotára kívánt világot vetni, részben pedig ezért, mert az ilyen magas korúaknál az orvos látogatása kevésbbé hat molesztálóan, mintha más ha—

10. szam. —— 935 —— 1936 tósági közeg kérdezgette volna őket és így

várható volt, hogy nagyobb bizalommal, kézségesebben adják meg a válaszaikat is.

Ez a föltevés helyesnek bizonyult és a ha—

tósági orvosok is nagy szeretettel és meg—

értéssel végezték el a reájuk bizott feladatot, sok esetben maguk ellenőrizték az egyházi al'iyakönyvekben a bevallott születési ada—

tok helyességét is. Igen lelkiismeretes mun- kt'tssz'lgukért e helyütt mondunk köszönetet.

A külföldi felvételek többnyire a 100 éven l'eliiliekre terjedtek ki csupán, mi azonban a 90 éven felüliekig tágítottuk a felvétel kereteit részben azért, mert így sok- kal nagyobb tömegre vonatkozóan lehet a megfigyeléseket értékesíteni s kevésbbé ját—

szanak szerepet egyes jelenségeknél a ki—

vételes körülmények, részben pedig mert ezáltal olyan anyag birtokába jutottunk, mely az 1940-ben megtartandó hasonló irányú felvétel adatainak tökéletes ellen- őrzéséhez az akkorában 100 évesekre vo- natkozóan igen becses alapanyagul fog szol- gálhatni.

Minden egyes korcsoport, és így a 90 éven felüliek számának is a népességhez vi- szonyított arányában évtizedről-évtizedre bizonyos változások, eltolódások mutatkoz- nak. Ezek az eltolódások részben ténybeliek és külső behatásoktól függőek (gazdasági, egészségügyi viszonyok rosszabbodása-javu- lása), részben pedig látszatszerűek, értve ez utóbbi alatt ama már említett jelenség vál- tózásait. hogy a korbevallás nem mindig pontos s egyik évtizedben esetleg jobban megközelíti a való tényállást, a másikban kevésbbé. A kultúra terjedésével ez a hiba—

forrás mindinkább tért veszít.

A 90 éven felüliek számának alakulását a mai orsuzágterületen visszamenően csupán 1910-ig tudjuk figyelemmel kísérni, de sok- kal inkább kifejező a 90 éven felülieknek az egész népességhez viszonyított arány—

számaiban mutatkozó elt—olódásokat vizs—

gálni és ezt 1880-ig visszamenően nyomon tudjuk követni.

A 90 éven felüliek aránya 1,000.000 lé—

lekre 1880—-1910—ig a magyar anyaország-- ban és 1920—1930—ban a mai területen a következő volt:

fc v 1 1880 ] 1890 : 1900 t 1910 t 1920 t 1930

száma 5.086 5.135 6.755 8.363 2.340 3.144 A90évení -

felüliek $$$

lélekre 370 336 401 458 293 362

Az arányszámokban 1880—ról 1890-re mutatkozó kisebb foku hanyatlástól el- tekintve igen erős a visszaesés 1910-ről 1920—ra. annek okát két tényezőben kell keresnünk. Először is az 1910. évi arány—

szám a régi anyaország egész területére és népességére vonatkozott, míg az 1920-as csupán a csonka ország területére és népes- ségére; felmerül tehát a kérdés, hogy vajjon általában véve a megmaradt országterüle- ten nem voltak—e előbb is a 90 éven felü- liek kedvezőtlenebb arányban, mint az el—

csatolt részek népességében. Ezt megdönteni látszik az 1930. évi arányszámnak oly ma—

gasra való felemelkedése, mely az 1890—es egész anya-országbeli arányt is túlhaladja és megközelíti az 1880—ast és még az 1900-ashoz is közel áll. Marad tehát a má—

sik. sokkal elfogadhatóbb magyarázat, mely szerint 1910 és 1920 között a háborús évek és az azt követő zavaros idők, gazdasági le- romlás, szűkös megélhetési viszonyok kü- lönösen a már a magas kortól is legyöngült szervezetek között nagyobb pusztítást hoz—

tak magukkal mint más, nyugalmas évtize—

dekben. Az 1920-as arányszámot tehát min- den körülmények között kivételesnek kell tekinteni és a mai területen a 90 éven felü- liek arányát, valamint lélekszámát is az 1930-as adatok jobban fejezik ki. A már említett korbevallási pontatlanság miatt azonban ezt a lélekszámot sem lehet a tény- leges helyzet hű képének tekinteni, igen va- lószínű, hogy ennél a számnál úgy 1930- ban, mint az előző évtizedekben is kevesebb volt a 90 éven felüliek lélekszáma a való—

ságban.

Az 1935. évi népösszeirás során mind- össze 1.897 olyan egyénről szereztünk tu—

domást, akik 90. életévüket betöltötték. Ez a szám jóval kevesebb, mint az 1930—ban 90 éven felüliek lélekszáma, nem egészen

kétharmada annak (60'3%—a), de _ mint már előbb is említettük —- nem is vártuk azt, hogy az összeírás eredményeiből a 90 éven felüliek összes számáról tudomást szerezhessünk, csupán olyan tömeget akar—

tunk tapasztalatszerzés végett megfigyelés alá vonni, mely a 90 éven felüliek képvi- seleti jellegű statisztikai kiaknázásához elegendő támpontot nyujtani alkalmas.

Az 1.897 kiküldött kérdőív közül 1.857 érkezett vissza. A felvétel lebonyolítása * előtt meghalt 93, nem volt kinyomozható 34, fiatalabbnak bizonyult 90 évesnél 199, az életkor megállapítása teljesen sikertelen

60*

10. szám.

——836-—

1936 volt löl—nél, feldolgozás alá tehát mind—

össze 1.380 egyén lapja került. A 90—99 éveseknél ott, ahol a születési év, hó és nap pontosan volt kitöltve, vagy a kérdőív ellenőrző kérdéseire beírt válaszokból meg- állapítható volt az életkor, azt minden to- vábbi vizsgálódás nélkül helyesnek fogad—

tuk el, a IDO—éveseknél és idősebbeknél el—

lenben a születési év pontos bejegyzését

utólagos levelezéssel, az erre vonatkozó

okmányok vagy hatósági igazolás bekívá- nása útján szigorúan ellenőriztük. Ennek az eljárásnak következtében megállapítást nyert, hogy a 28 bejelentett 100 éven felüli közül csupán 10 bizonyult kétséget kizá- róan 100 éven felülinek, 8 fiatalabb volt és 10-nél a születési év bejegyzésének he- lyessége egyáltalán nem volt kinyomoz—

ható. '

A 100 éven felüliek bejegyzett adatai—

nak helyességét vizsgáló eme eljárás során is élénk fény vetődött arra, hogy a felek bevallása, kivált az igen magas korú egyé—

neknél, mennyire nem megbízható, és jó- val többen mondják és gondolják magukat idősebbeknek, mint amennyien tényleg vannak.

Mindezek figyelembevétele mellett is ha helyesnek fogadjuk el a 90 éven felüliek 1930. évi lélekszámadatát, akkor is a jelen feldolgozásba a 90 éven felülieknek meg—

közelítően a fele került bele, olyan tömeg tehát, amely reprezentatív statisztikai ki—

aknázásra alkalmas.

A megfigyelésünk alá esett (1.380) agg—

korúak fele 90 és 91 éves (ől-070), 92—94

évek között van további 40-3%—uk, 95—99

éves már csupán 8'0% és 100 éves vagy annál idősebb csak egy csekély töredék (()-7%). Azokra nézve tehát, akik Isten se- gítségével igen magas kort érnek el a 93.

életév látszik kritikusnak lenni, mely után felényimél is alábbszáll a létszám, továbbá a 95. életév, mely után már csak igen kevés ré- szesedik a tovz'ibbi'alés különös és kiváltságos kegyelmében.

A 90 éven felüliek között a nők vannak többségben (55370) és ez a többség a 97-ik és a 101. életév kivételével minden korévy ben végigvonul, a 97. életévben egyenlő arányban vannak, a 101. életévben az egyetlen férfival szemben nincsen ugyan nő, de a 100 éven felüliek között a nők még nagyobb többségben vannak, mint a 90 éven felüliek között általában. Az idős korosztályokban a nők többsége már régen megállapított és megmagyarázott szabály—

szerűsége a legtöbb állam népességi kor-—

megoszlásának.

Habár ezidőszerint csak képviseleti sta—

tisztikai adatok állanak rendelkezésünkrea 90 éven felüliekről, helyesnek véltük őket területi elhelyeződés szerint is táblázatba

foglalni (l. 1. t.). A területi elhelyeződés- ből nem csupán azt lehet megállapítanit hogy hol élnek a jelen pillanatban a leg——

nagyobb számmal és aránnyal 90 éven fe—

lüliek, hanem ——-- tekintve, hogy a 90 éven.

felüliek 70%—a (mint azt a következő 2.

táblázaton láthatjuk) helybeli vagy ugyan—

azon megyebeli születésű, arra is következ—

tethetünk, hogy általában mely vidékeken a legelterjedtebb a magas életkor. Ha esn—

pán az első táblázat adatait vesszük figye—

lembe, azt látjuk, hogy számszerint az Al- föld-i országrészben vannak legtöbben, a dunántúli országrészben már félannyian se és Északon a legkevesebben. Az egyes, országrészek ősszes lélekszámához viszo—

nyítva már megváltozik a sorrend, mert a Dunántúlon 1,0()0.000 lélekre 176, az Al-r/

földön 156 és Északon 132 a 90 éven fe—

lüliek arányszáma. Számításba kell azon—

ban venni itt még azt is, hogy Budapest, ahol nagy számban találtattak 90 éven—

felüliek (180) az alföldi országrészben van.

A budapesti 90 éven felüliek pedig épen ellentétesen az általános arányszámmal csak igen kis részükben helybeli születésűek (16270) vagy a (Pest) megye területéről származók (IO-070). közel háromnegyedré—

szük más vidékekről való. Ha tehát az al—

földi országrészben Budapest kikapcsolá- sával Vizsgáljuk a 90 éven felülieknek az országrész népességéhez viszonyított ará- nyát. kitűnik hogy 1.000.000 lélekre így Csak 150 aggkorú esik. Feltűnő különbség mutatkozik továbbá, ha a tj. Városok és a vidék népességében tesszük mérlegre a 90' éven felüliek aránylagos súlyát. A városok—

ban li000.000 lélek közül ugyanis 1885 a vidéken pedig csupán 152 a 90 éves vagy idősebb korú.

Bár —— ismételten hangsúlyozzuk ————

ebben az összeállításban nem szerepelnek az országban élő összes 90 éven felüliek,

az adatokból való következtetések tekinte—

tében tehát fokozott óvatossággal kell el—

járni, mégis azt olvashatjuk ki ezekből az adatokból, hogy a magaskorúaknak az egyes területek népességében elfoglalt aránya és az egyes területeken élő népesség kultu- rális életszintje között bizonyos kapcsolat áll fenn. Az adatok ugyanis igen élesen mutat—

AZ EGYES VALLÁSFELEKEZETEKHEZ TARTOZÚK MEGOSZLÁSA TÖRVÉNYHATÚSAGDNKINT

SZÁZALEKBAN 1930-BAN. - .

RÉPARTITION DES HABITANTS EN 1930, SUIVANT LA CONFESSWN LES COMITATS ET VILLES AUTONOMES.

A) RÓMAI KATOLIKUSÚK. %!

BATHOLIOUESROMAINS """ Ill§§n ,

' ! § x_vvf

Tj, városok — VilIes autonomes. mi].

Megyei városok — Villes départementaies. s 10.000-nél népesebb községek

Communes de plus de 10.000 hab. A

L / HHHII

10.000-nél kisebb községek %

—05 05—10 1-0—15 15—20 20—11 30—51: 5'0—10'010'0-15'0 15-0a commmmemomsc'ew'ooom'

B) REFORMÁTUSUK.

CALVINISTES.

21

le városok — Viiles autonomes. % Megyei városuk — Viíles départemenmins §;

104000-ne'l népesebb ko/ségek

0/0 Communes de plus de 10.000 hah. ;

ti?-Ik /

10.000—nél k1sebb községek % Communes de mom: de10.000 hab.

0? Us—M, 10-15 15—20 20—30 30—50 50—100100-150150——

AZ EGYES VALLÁSFELEKEZETEKHEZ TARTUZÚK MEGUSZLÁSA TÚR VÉÚYHATÚSÁGUNKINT SZÁZALÉKBAN 1930-BAN. — '

RÉPARTITION DES HABITANTS EN 1930, SUIVANT LA CONFESSION, LES cowsms ET VILLES AU TONOMES.

8) ÁGOSTAI HITVALLÁSU EVANGÉLIKUSOK.

LUTHÉRIEUS.

T]. városok — Villes autonomes. m Megyei városok — Villes départementaies. %

10.000-nél népesebb községek Communes de plus de 10.000 hab. —

10.000-nél kisebb községek % Communes de moins de 10.000 hab.

—O's 05-10 10—15 15—20 20-31] 30-50 5'0—10'0100-15'0 15'0—

U) IZRAELITÁK.

ISRAELITES.

'Mi!!!"

XVVW,

'

, //( .: . a '

llll'""'

!

( 411 o o o . . o o

— o. . o o . o . . o 'o'.*.'o'o'.'o'.*o

, Ti. városok — Villes sut_onomes.

Megyei városok — Villes départementaies. m

10.000-nél népesebb községek A '5%'*/

Communes de plus de 10.000 hab. !

10.000-nél kisebb községek %

"millllllllg533551W ! Communas de moins de 10.000 hab.

-—05 05—11) 1'0-1'5 15-20 20—31) 30-50 5'0—100100-15'0 15'0—

u.n-zsuzsa.

Shl.Nim.$_ '

RH demSSE.

n Sonkely K.

10. szám. ———839———

1936

4. Vallás. — Confession.

)

, _ R'mz' ." , - ing éb c

KOI'LSOpOl't végül:-ils kggiikís lkeformatus Ag.liit.ev. Gozgíííen _ Izraelita il 1ySm.S

Groupes d'áge Calholzgue Um'atű (Ialvmtste Luth. orient. Ismehte %Aitírcs (*É

T. '. mconn.

l _

l l i %

90— 94. 640 11 1 299 l 84 i 5 l 125 l 7

95— 99, ma 9 38 15 ( 3 24 1 1

100405. 5 l —— l 3 1 " l * _ 2 l

Összesen Tola], 754 § 20 E 340 1 99 i s § lax l5 s

l

l

alapján tartoznék. Még a vallasnál inkább lehet, legalább is egy esetben, nevezetesen a zsidónál olyan adathoz jutni, mely tulaj—

donképen egyben egy népfajra (rasse) is vo—

natkozik. Mindezek mellett azonban úgy az anyanyelvi, mint a vallasi megoszlást fel- tüntető adatokból, kivált ha azokat az egyes anyanyelvek és vallásfelekezetek országos ellerjedtsr'gének arányával szembeállítjuk,

igen érdekes kep bontakozik elő.

Az ország.: egész népességéböl 1930—ban

bunye-

magyar német tót oláh horvat szerb vac egyéb

92'1 55 12 02 03 01 02 04

a 90 éven felüliek közül 1935—ben

85'6 105 10 03 04 0'4 00 09

Az ország egész népességéből 1930-ban

római görög reforv ág. hitv. görög- izra-

katoiikus katolikus mátus ev. keleti elita egyéb

64'9 23 20 9 B'] 05 5'l 02

a 90 éven felüliek közül 1935—ben

54'6 1'5 24'6 7'2 06 109 06

Az arányok egybevetésénél igen jelenté-

korral. A kulturális szinvonal inegmerlege—

lésére nem tökéletesen kimerítő fokmérő ugyan egyedül az írni- olvasni tudás vagy nem tudás tényle, de már ez is tájékozast nyújt arra vonatkozóan. Az 1930. évi adatok szerint a 6 éven felüli magyarok közüi 023

%, a németek közül csak 0600 nem tudott irni-olvasni, a 0 éven felüli római katoliku- sok közül 10470, a reformátusok közül

9'1% és a zsidók közül csupán 2'4% volt

az analfabéta. lme azoknál a csoportoknál mutatkoznak tehat a 90 éven felüliek jobb

a'ányai, melyek az analfabetizmus terén a

legalacsonyabb arányokkal szerepelnek.

A 90 éven felülieket magukat is csopor—

tosítottuk műveltségi fokozatok szerint.

(L. 5 sz, t.)

Az itt jelentkező arányszámokat azon- ban helytelen volna minden további nélkül az 1930. évi általános műveltségi arányok- kal egybevetni. mert akkor hamis követ—

keztetésekre vezethetnének. Ha ugyanis az arányszámokat egymás mellé állítjuk és azt látiuk, hogy:

keny eltéréseket látunk az anyanyelvi cso— 1930—ban a 6 éven felüliek közül %-b:m rtosí *isba a ma ' farok h'itran ára és a

p? L 11 , 83 , f y , , főiskolát Sközép 4közép őelemi 4elemi egyéb analfabéta

nemetek elonyere, a valla51 csoportomtas- iskoiai osztályt végzett ír-olv.

ban pedig a római katolikusok hátrányára 1-1 2.5 7.2 376 254 155 9-7

és a zsidók, továbbá még a reformátusok ( , _. "l ?

javára. Itt megint felbukkan a kulturális 1935-ben a 30 even feluliek kozu 0

színvonal szoros kapcsolata a hosszú élet- 16 1—2 5-4 29-9 25-9 158 200 5. Műveltség. —— Degré d'instmction.

A y a n ! f a i' !

Egyetemlet A középiskola x Az elemi iskola ! tl

v.föisko át —

Egyéb , smere en

' ' ' - § , v , Sem ir,

Korcsoport 433535 8 1 4 b 1 4 mokas sem olvas Degréi

Grou es d'á e — classes dans un éta— 311014"! I ' films"

P g %Zűgláxg blíssem. d'enseignem. classes d7écoleprimaire life Pf 507176 llcitres mctmnu

Université 7 second. "

on dans une , ,

écolesupér. osztalyátvegezte

l 1

90—94 18 14 l 62 360 313 179 220 5

95—99 . 3 2 l 12 51 42 34 54 1

IDO—105. 1 1 ! —— 2 2 2 2 i ——

Összesen — Total 22 17 i 74 413 1 357 215 276 (;

10. szám.

akkor azt kellene mondanunk, hogy a 90 éven felüliek jóval gyengébben állanak mű- veltség dolgában, mint a 6 éven felüli né—

pesség általában, mert közöttük 20'0% az

analfabéta. Másképen látjuk azonban a helyzetet, hogyha figyelembe vesszük, hogy milyen állapotok uralkodtak akkor alap—

műveltség tekintetében országosan, amikor a ma 90 esztendőt meghaladottak élték ifjú—

ságukat. Erre vonatkozóan legelső hivata—

los népszámlálásunk adatait, az 1869. évi népszámlálásnak a 6 éven felüli népesség írni—olvasni tudását ismertető adatait ve—

hetjük alapul. Akkor az 1936-ban 90 évesek még csak 24 esztendősek voltak. 1869—ben

———840 —

1936

az anyaországnak megfelelő terül-eten a 6 éven felüli népességből még közel a fele nem tudott írni-olvasni (44'5%), még előbb, vagyis 1851 körül, amikor az 1935-ben 90 évesek még csak 6 évesek voltak, valószí- nűleg még rosszabb lehetett a helyzet. Ha tehát az 1935—ben 90 éven felüliek közül csak 20'0% az analfabéta, ez azt jelenti, hogy a letelt 90 esztendő alatt aránylago—

san sokkal-sokkal többen haltak el az írás—

tudatlanok közül, mint az akkoriban még oly kevés írni—olvasni tudó közül, vagyis más szóval messze kimagasló arányban ért el

hosszú életet a műveltebb népelem.

Családi állapotuk szerint nézve a 90 éven

6. Családi állapot. —— Etat matrimonial.

Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Törvényesen elvált

Célibataires Maríés (—ées) Veufs, vezwes Divorcés (ées)

Koresoport 3 e *% § :: *§) %m e - **M § ie NM

Groupes d'áge 533§

§

s

ag

§

§

;:

el

§

w

§;

aa

90— 94 ... 6 ) 18 , 24. 123 9 182 404 607 31.011 3 l 1 l 4

95— 99 ... — , 3 3 12 1 13 66 117 [ 183 _— ; _ ; _

100—105 ... — l —— l —- —— l —— — 3 l 7 ; 10 _ l —— _

Összesen __ Total . . e 21 ) 27 135 ) 10 ( 145 473 ! 731 %1204 3 ; 1 [ 4

l l

felülieket (6. t.) elenyészően kicsiny, mind- össze 2'0%-nyi arányban találunk közöt- tük olyat, aki hosszú élete folyamán nem

választott magának élettársat.

Ebből a jelenségből az aggkorúakra vo—

natkozó hasonló kutatásokkal foglalkozók, így Michaykoff is, azt a következtetést vonják le, hogy a hosszú életkor elérésé—

nek a házassági kötelékben való életmód javára szolgál. Ez a következtetés helyes is, de nem szabad azt gondolni, hogy csupán azért van oly kevés nőtlen-hajadon az agg- korúak között, mert a nőtlen-hajadon élet-

mód mellett kevesebb kilátás van a hosszú élet elérésére, hanem egyszerűen azért, mert a házasságképes kor elérése és 90 eszten—

dőt is meghaladó életkor közötti hosszú időben a természet rendje szerint a népes- ség erősen túlnyomó többsége evez be a házasság révébe. Az is természetszerű, hogy 90 éven felül a házasok között jóval ke- vesebb, az özvegyek között pedig jóval több a nő. A felvétel időpontjában házasságban élő 90 éven felüli férfiak ugyanis erősen túlnyomó többségben a saját életkoruknál fiatalabb asszonyt bírnak feleségül, elenyé—

sző csekély tehát azon házas nők száma, kik 90 éven felüli életkorban vannak. Az

özvegyeknél Viszont ugyancsak a házas- társi szokásos korkülönbség következtében túlsúlyban vannak a 90 éven felüliek kö—

zött a nők.

A családi állapotról szólván a házas ter- mékenység adataira is érdemes kitérni.

(7. t.) annál is inkább, mert _, bár kicsiny csoportról van csak alkalom beszámolni ——

de olyan korú csoport ez, melyben már teljesen befejezett termékenységi folyamat adatai kerülnek szemeink elé.

A 90 éven felüli 742 házas, özvegy és

elvált nő hosszú élete folyamán 4.304 gyer—

meknek adott életet és ezek közül az ősz- szeírás idején még jó egyharmadrész (38'3%) volt életben. Ez azt jelenti. hogy 742 asszony mindenikiére átlag 58 születés esett és ebből átlag ma is 2-2 életben levő jut egyre—egyre, vagyis még ilyen eléggé magas átlagos gyermekáldás mellett is hosszabb idő elteltével épen csak annyi életben levő gyermek maradt, amennyi a két szülőt pó—

tolja, tehát a népesedési nyereség átlago—

san ílyen hosszú időközre számítva csak 02. Igaz —-— természetesen mt hogy az ezen időközben elhalt gyermek közül is sokan már mint családapák és anyák haltak el, egy újabb generációt hagyván maguk után.

Az átlagosan eléggé magas gyermekáldás

10. szám — 841 —- 1936

7. Termékenység. —— Fécowliíte'.

§? § ? ..a :: _ -- , , ..

o § ?— _ , _ _, , , .. __ ;; ;, § § Iazek kozul eletben van ;

1Korcsoport § áig hzek hazassagabol szuletett Ayant en ?; EÉÉ Dont m'vant encore Ég,—$$$

: *m, : § — s: %e. —-w———f——w—A——— —u : ;

— 05991735 gát : 011 2i3i4i5iö 7 si9l10j11j12j13114l15116 181202] %m; : 0 1 2 j 3 Möiő 7 sjgjioju ggg:

, age N 333 SSE-: ___—, " Due:

' $$$; 3933 EXÉÉ

; : nr.—§ § gyermek — enfants nés de manage OBI—§ g y e r m e k § ani—4 S

;:

. 99— 94 617 5433 52 46 68 73 48 42 52 49 28 ?" 2110 8 4— l 2 1 3.539 119118138100753820 6 4— 2 2 1.395 90—99" 1l8 710118146 8 9816 5 2413—5—1— 736 26 25 261911614——-—— 242

;,100—105 7 1l—11——8 _________ ——— 29 14—-—11—————— 13

Összesen '

Total 742 62 44 63 55 83 79 56 54 60 (ii) 33 27 25 11 11 4 5 1 3 1 4.304 146 147 164 119 87 40121 10 4 —— 2 2 1.650

!

adatánál figyelembe kell venni, hogy azok a 90 éven felüli házas, Özvegy és elvált nők,

akikről itt szó van, akkor kerültek házas-

ságképes korba, mikor a nemzeti fellendü- lés korszaka kezdődött és azokat az éveket töltötték a házas termékenység leggyümöl- Acsözőbb idejében, amikor a gazdasági vi—

szonyok igen kedvező alakuláson mentek át s a családalapításnak, a gyermeknevelés- nek nem kellett olyan óriási nehézségek- kel szembenéznie, mint manapság.

A 90 éven felüliek magas koruknál fogva már alig-alig űznek valamelyes ke—

reső foglalkozást, de hogy foglalkozás sze—

rint is csoportosíthatók legyenek (8. t.) a kérdőíven tudakoltuk azt a foglalkozást is, melyet életük túlnyomó részében űztek.

A foglalkozás szerint való csoportosí- tásban tehát a nyugdíjasok kivételével az aggkorúak azon foglalkozási főcsoportok szerint vannak részletezve, mely foglalko- zásokkal munkabíró korukat töltötték. A foglalkozást tudakoló kérdésre a nök igen nagy száma (378) a ,,háztartásbeli" szóval válaszolt annak a megjelölése nélkül, hogy milyen foglalkozású egyénnek háztartás- belije. Ezeket és az ismeretlen foglalkozá—

fsúakat tehát az egybevetésnél számításon kívül kell hagynunk, bár legnagyobb való—

színűség szerint túlnyomó többségük 'ős- termelőnek háztartásbelije. A 992 ismert

foglalkozású 90 éven felüli közül az ab- szolút többség (59070) az őstermelés, és közel egynegyedrész (22-8'70) a bányászat—

ipar-forgalom körében foglalatoskodott. A közszolgálat és szabadfoglalkozások köré- ben csak 2'1%—ukat találjuk, de ide kell számítani a nyugdíjasok és tőkések 9-5

%—nyi csoportjának jó részét is. Aránylag elég sokan vannak közöttük még a külön- böző ágbeli napszámosok (3'5%). A foglal—

kozás és élettartam között szintén szoros Összefüggés áll fönn már a köztudomás szerint is, és többféle nézet uralkodik e téren. Egyesek szerint a magas korhoz a nyugodt, gondtalan, fizikai vagy szellemi

megerőltetéstől mentes életmód vezet. Má- sok szerint a munkás élet nem akadálya a magas kor elérésének, de előnyösek ebből

a szempontból azok a foglalkozások, me-

lyekkel a napf—ényen, szabad levegőn való huzamos tartózkodás jár együtt. Adataink inkább ez utóbbi nézet jogosultságát iga—

zolják. Nemcsak az a magas arányszám mutat erre, mely az őstermelő foglalkozá- súaknál jelentkezik (59-0%), mert hiszen az őstermelő foglalkozásúak az ország né-

pességében is (51'8%) többségben vannak,

hanem ha az egyes foglalkozásokon belül viszonyítjuk a 90 éven felüliek számát a lélekszámhoz, azt látjuk, hogy az a népréteg jár itt elől, mely bár kemény munkával, de a napfény és a szabad levegő teljes él- vezetében kereste meg mindennapi kenye- rét. 1,000.000 lélekre számítva ugyanis a k. m. n. napszámosoknáll) 286, az ősterme—

lésnél 130, az ipar—forgalomnál már csak 80, a közszolgálat és szabadfoglalkozású- aknál pedig csupán 48 kilencven éven fe—

lüli van. Még jobban szemlélteti ezt a 24.

táblán található részletezés, mely szerint a 90 éven felüliek 73'0%-a élete túlnyomó részében a szabadban dolgozott. A származá—

suk; szerint is az őstermelő foglalkozású szülőktől ered a 90 éven felüliek majdnem

kétharmadnyi (öö-070) többsége, amint az a 9. tábla adataiból kivehető, ahol a 90 éven felüliek atyjuk foglalkozása szerint vannak csoportosítva.

Miehaykoff szoros kapcsolatot látott a szülők által elért magas kor és az általa megvizsgált 100 éven felüliek között, illetve ez alapon úgy találta. hogy a hosszú élet- kor rendszerint átöröklődő. A mi anya- gunkban sajnos a szülők életkorára vonat kozó adatok fölöttébb hiányosak. 280 eset- ben az atya és 244 esetben az anya életkora teljesen ismeretlen, a nagyszülők életko—

rára vonatkozóan pedig csak igen kevés 90 éven felüli válaszolt (10—11. t.).

1) Ez az adat feldolgozás-technikai okokból valamivel magasabb, mint a valóságban.

10. szám. —— 842 —— 1936

%

s. Fogxalkozásu) _— Professional) ,

H a b i t a n i s d e 7

90—94 § 95—49 § Two—105 § *" Összegen Foglalkozás. és foglalkozási ? é v e 7 s ' — a n .: § WS de 90 W

Vlszony % növ—_ flegma § % § nö —— fgmáűí, % _niümmes % §£ÉM1£ommes )

; ', § hát- 5 1á',t'—§ hát_- § h't-.

Profííeotgezsfotnzífűglwn § kereső tászbz'li § kereső Sás/hai § kereső táíbágli § kereső táíígl]; _

, ) ' §_§ gagnant faisant_lem'm'e "* gagnant faisant § gagnam faisant § gagnant faisant exclu— § leur vie exclu— § Imrme exclu- § leurw'r excl'n— '

a: par le siv. leur a: par le Sit/. leur a par le 1517). lm; a par le sio. leur 1; travail prgprg 1; travail prgprg .; travail § proprg .; § travail propre

;" )ménage " ménage§ (" §ménage '" § ménga '

" ! § § § § _ §

I. Ostermelés — Production du sol ' 1

Birtokos, bérlő stb. —— Propri- §

; áta/íves, femniers, cic. . . . 1 7 31 45 8 3 1§ 1 —— —— 79 34 461

§ Tisztviselö —— Employe's . . . . 3 1 — 1 ———— ; Li —— —— —— 4 1 ? Segédszemélyzet —— Personnel

— dit auxiliaire, mm compr. les

!

? employés , . . . . . . . 2153 45 49737 11 10M—1?" ——H_ 1 §O§i_5_6 69

Összesen —— Total . . 338 77 94 46 14j 13 2 —— 13386 91 108

II. Bányászat, ipar, forgalom.

Proféssíons miniéres, industriellcs át de la catégoríe "circulation"

Önálló —— ,]ndépendawts" . . . 117 38 21 17 9 3 — —— 1 134 17 25

Tisztviselő —— Employe's. . . . 3 —— __ ——— _ — — _ —— 3 ——

Segédszemélyzet —— Personnel dit auwiliaz're, non compr. les

employe's . . . . . . . . . _." 10 2 3 *T, , 2 -— ;— — —— 10 4 §

Összesen _ Total . . 130 40 24 17§ 11 3 ; __ 1 147 51 28

IILKözszolgálat és szab. fogl. :

Services purblics e! professions lib. f

Önálló — ,,Indépendants" 2 4 __ _ __ w __ _ _ _) 4 __

Tisztviselő —— Employe's. . 2 .3 2 2 2 1 —— _— — 4 5 3

Altiszt, szolga stb. —— Gargons

de bureau, homme? de sem)., etc. 2 1 _— — —— —— — —— _ : 2 1 ——

Összesen __ Total . 6 8 2 2 2 1 ——1 —. —— 8 10 3

IV. Véderő. — Défense nationale

Tisztviselö —— Employés. . . . 1 — — — —— — —— —— _ 1 —— ——

Altiszt, legénység — Sons-offi—

ciers et hommes de troupe . 1 —— 1 ——§ —— —— —— — —— 1 —— 1

Összesen — Total . 2 —— —— —— — _— " _ 2 —— 1

V. Napszámos k. m. n. — Jour— 3

nal'iers s. a. i. . . . . . . . 9 15 7 2 2; — —— —— — 11 17 7 VI. Nyugd., tőkepénzesek stb.

Retraite's, rentiers, etc.

a §

* !

Nyugd. tisztviselő — Fonetion-

naircs retraz'tés . . . . . . 21 18 —— 3 6; —— 1 -— — 25 24 ——

Egyéb r_lyugd. ——Autres retraités 18 10 — 4 —— § — — —— — 22 10 __

Háztulaydonos — Propriétaires

de maison . . . . . . . . . 5 7 — 1 —— _ _ —— —-— b 7

Összesen _ Total. . 44 35 — s 6§ — 1 — — 53 41 ——

Egyéb foglalkozásúak —- Autres ;

professions. . . . . . . . . 3 16 5 2 1] — — 1 —— 5 18 5

Ismeretlen foglalkozásúak ——

Per-sources de profess. incomme 4] 5 306§ 1 — 1§ 68 —— § —— 4§ 5 5 378

Mindössze —— Total général §536§ 196 439 78 36§ 85§ a] 1§ 6617

1) Életük túlnyomó részében űzött foglalkozás. — Professions gu'aní exercées ces vieillards dans la plus grande partie de leur vie;