Nemzetközi külkereskedelmi forgalom

(1)

6. szám. —— 1927

Nemzetközi külkereskedelmi forgalom.

Commerce

A nemzetközi külkereskedelmi forgalom 1926. évi értékadatai azt mutatják, hogy a forgalom 1926-ban valamivel kisebb volt mint 1925-ben. 1. sz. táblázatunk 29 állam 1925. és 1926. évi külforgalmáról készült összesítései szerint 1926-ban a vizsgált államok kiilforgalmáhan mintegy 3%—os értékcsökkenés mutatkozik.

Ennek dacára az 1926. évi külkereskede—

lem tényleges csökkenéséről nem beszélhe- tiink. Valószínű ugyanis, hogy az értékben mutatkozó csökkenés a világpiacon 1926- ban általában mutatkozó árcsökkenések következménye. Megközelitő — ha nem is teljesen pontos —— átszámítási kulcs alkal- mazásával az 1926. évi árakat 1925-ös átla—

gos árnivóra visszavezetve s az 1926. évi értékadatokat ez alapon kiszámítva, azt ta- láljuk, hogy az 1926. évi külkereskedelem értéke valamivel emelkedett és pedig a behozatal több mint 1%—kal, a kivitel több mint 2%-kal. Valószinű tehát, hogy meny- nyiségileg az 1926. évi nemzetközi kiilfor- galom nem maradt az 1925. évi forgalom mögött.

Amaz országok közül, melyeknek ada—

tait II. sz. táblázatunk taglalja, aktív külke- reskedelmi mérlege mindkét évben csupán

az Amerikai Egy. Áll.—nak, Brit-Indiának, Cseh-Szlovákiának, Franciaországnak, Ka- nmlának s a Sz. H. Sz. államnak volt. Való- színüleg mindkét évben aktív volt Töröl;—

orszag mérlege is; ez ország 1926. évi kül- kereskedelmi adatait azonban nem ismer—

jük. 1926-ban aktívvá vált a következő or—

szagok mérlege: Danzig, Észtország, Len- gyelország, Litvánia, Oroszország és Ro- mánia s csupán Finnország mérlege for—

(lull aktivról passzívra.

Az egyes országok kiill'orgalmának főbb jellemző vonásait a következőkben vázol.

juk?)

international.

Amerikai Egyesült Államok. Az Egye-

siilt Államokban, amelynek gazdasági hely—

zete állandóan kedvező volt, a behozatal ér- téke 1926-ban valamivel növekedett az előző évhez képest, a kivitel pedig némileg csökkent. A kivitel értékcsökkenése néhány fontosabb kiviteli cikk, (különösen a gya- pot) áresésében keresendő. Mennyiségilega kivitel a legtöbb cikknél mövekedett, így a gyapotnál, szénné], búzánál, húsnál, cukor—

nál, gépeknél, ásványolajnál, kaucsuk- és vasáruknál. A külkereskedelem irányát te—

kintve, az Amerika Egyesült Államok Euró—

pába való kivitele csökkenő irányzatot vett, a többi világrészekkel ellenbenakülforga—

lom élénkül. 1926—ban az Európába irányuló kivitel az összkivitel 48%-a volt az előző évi 53%-kal szemben.

Ausztria. Ausztria 1926. évi behozatalá—

nak értéke az 1925. évvel szemben kisebb mértékű visszaesést mutat. A kivitel esése már jelentékenyebb.

Belgium. A külkereskedelem 1926-ban nem érte e] az előző évi színvonalat. Az 1925. évi jó termés következtében az élel- micikkek behozatala 1926-ban jelentéke- nyen csökkent. A nyersanyagok és kész—

aruk behozatalának visszaesése a világ- piaci árak visszaesésének a folyománya. A gépek és automobilok behozatala valószi- nüleg a vámtételek emelése miatt reduká—

lódott. A kivitel visszaesésének egyik oka a l'rancia frank alacsony állása volt, melynek következtében a Franciaországba irányuló kivitel nehézségekkel járt.

Brit-India. Az ország gazdasági fejlődé- sét különösen az utolsó évek kedvező ter—

mése mozdította elő. A külkereskedelem.

tőleg a kivitel, lényegesen élénkült. Az emelkedés az árcsökkenések következtében mennyiségben még nagyobb, mint érték- ben. A behozatal, amelyben a Brilbiroda- l. 29 állam külkereskedelme.

Commerce eactérieur de 29 pays,

D Behozatal—Impormriom Kivitel —Exportatíons Forgalom -— Trafíc

Me nevelés — e'si natio ,

g 7 g " 1925 1926 1925 ; 1926 1925 l 1926

Millió pengő —— Millions de pangás . 142800 137662 , 125852 _ 122 558 f 268652 ! 260120 Index — Indíce . . , , . . . . . . % lOO 96-3É 100- 97-4 mol 96'8

Minősített index (1926-ban 1925-ös ámí- 5— i ;

vót számítva) — índíce gualifie' (fm ll § ; l

comptant, en 1926, Zo niveau de prim (§ % i

de 1925]. ; 100 101'1 _ 100 * 1052'1 5, 100 l 101'6

*) Források —— Sourccs : Wirtsch. u. Stat. 1927: Bull. Mens. de Stat. 1927, (Soc. des Nations.)

(2)

—576—— 1927

ll. Néhány állam külkereskedelmi mérlege;

Balamce du commerce extérieur de guelgues pays.

_ _ 36 e iga—Égi Be _ Egis-$$$ B Egér;

ÉV, hó hozatal Kivitel ÉÉÉ §L§ hozatal Kivitel ÉEÉ ÉZÉ hozz-tal Kivitel %% ÉLÉ Ám,,ée, Export. N ; § ..- § Export. N :; 73 _; *— Ewport. N 31 3 ; R

_ "mois Import. § gíg §.) Import. § $$$ %% Import. § ; Ég %%

millió pengőben—en millions de pengő-s

Amerikai Egyesült-Államok Dánia Kanada

Etats—Unis d'Amé'r. Danemark Canada

1925- %haVíáilaS 1.989'8 2.292'5 %— 302'7 1892 1748 —— 14 4 4235 6047 4— 1819 1926- mvy- "'W- 2.101'2 2.243'1 4— 1419 1894 1760 — 13 4 4801 6040 —l— 1239

1927. I. 2.031'7 2.360'1 4— 3284 1845 1658 —— 18'7 451'2 4814 %- 392

II. 1.737'4 20919 4—— 354'5 1758 1579 —— 17 9 428'6 1 450'5 -l— 219 III. 2.162'4 2.351-6 —l— 189'2 1988 1927 — 6 1 6343 ] 605'7 —— 28'8

Ausztria . Észtország Lengyelország

Autriche Estonia Pologne

1925' ha'/Ming 1889 1267 —— 622 12—3 123 —— 1399 1174 —- 22"0

1926- may- mm. 1833 1134 — 699 122 123 -§— 0'1 , 81'5 1187 4— 37 2

1927 ., I. 1612 1036 — 576 94 81 —— 13 1184 1276 %- 9 2

II. 1766 1137 — 629 82 9—4 4— 12 1284 1279 —l— 4'5

III. . . 108 93 —— 15 1417 1423 4;— 0'6

Belgium Finnország Lettország

Belgigue Finlande Leltom'e

1925.)haviátlag 403'0 342'7 —— 60 3 659 665 4— 96 21 3 136 —— 77

1926- may. mm 3737 3165 —— 57 2 67 "6 67 '3 — 0 3 19 7 142 55

1 1927. I. 3341 2525 —— 816 563 36'5 — 19 8 17 1 160 — 1'1

- II. 3507 2803 —— 704 519 335 — 18 4 153 10'8 4'5

III. 4870 4069 — 301 649 336 — 31'3 . .

Brit-India Franciaország Litvánia

Inde anglaise France Lithuania

1925- havimag 3899 4818 —l— 91'9 1.000'9 1.038'6 —l— 37'7 11 9 114 — 05

1925- may—mm 4080 5577 4— 149 7 9175 9178 4— 03 11 3 119 —l— 0'6

1927. I. 4352 5693 —§— 134 1 9247 1.067 '5 4— 1428 9 4 148 _l— 54

II. 460'1 527'3 4;— 67 2 1.075'9 1.034'7 —— 41'2 88 144 —4— 56

III. . . . 991'0 1.053'8 4- 628 134 139 —l— 0'5

Bulgária Görögország Magyarország

Bulgarie _ Gréce Hongrie

192? haviáilaz 252 195 — 57 750 33'3 —— 41'7 715 67'7 —— 38

1926— *Ny- mem- 214 193 —— 2.1 . . 793 725 — 68

1927. I. 17 '4 178 %- 04 74-1 581 — 16'0

II. 167 149 — 1'8 792 549 243

III. . . 979 634 — 34'5

Cseh-Szlovákia lrorszrág Nagy-Britannia

7 che'co-Slovaguie Irlande Grande- Bretagne

1925- havi átlag 2481 2647 —l— 16 6 142'2 996 42 6 2.680'0 1.776'5 — 9035 1926- moy- WM- 2153 2503 4— 35 0 1336 944 —— 44 2 2.584'4 1.507'8 — 1.076'6 1927. I, 1504 2173 —f— 66'9 116'5 81'0 —— 35 5 2.882'5 1.539'9 —— 1.342'6

II. 2025 241'5 —i— 390 1234 806 428 33110 1.473'1 —— 1.837 '9

III. 2220 2597 —l— 37 "( 1661 810 851 28611 17295 _, 1.131'6

Danzig Japán Németalföld

Dantzig Japan Pays—Bus

1925- haviűtlag 355 276 — 79 4849 432'8 —— 521 4692 3455 —— 1237

1926- "my-mm:- 23'1 35'1 %- 120 5148 4495 — 743 4662 333'9 —— 1323

1927. I. 231 419 %- 18'8 5383 3927 —— 1456 4395 3094 1211

II. 269 351 —§— 32 SOS-() 373'3 —— 1347 4364 3101 —— 1263

III. . . . . . . 5291 3704 1497

(3)

lom a világháború előtt mintegy 70%-kal részesedett, újabban különösen Japánból és az Amerikai Egyesült Államokból növek- szik. A kivitel összértékében a Britbiroda—

lom a háború előtt 37'7%—kal, 1926-ban 36'8%-kal részesedett.

Bulgária. Az 1926. évi behozatal elég jelentősen esett vissza az 1925-Ös behoza- tallal szemben. Az ország külkereskedelmi mérlege a kiegyensúlyozódás felé haladt.

Az 1927. január havi mérleg átmenetileg aktivummal zárult.

Cseh—Szlovákia. Cseh-Szlovákia 1926.

évi kiilforgalma is alatta maradt az előző évi forgalomnak. A behozatal erősebb mér- tékben csökkent, mint a kivitel. Végered ményben a külkereskedelmi mérleg akti- vnma több mint kétszeresre emelkedett. Az 1927. év első negyedében a mérleg aktivi- tása tovább növekedett. 1926-ban különö- sen a textíliák behozatala csökkent és pedig nemcsak értékben, de mennyiségileg is. Az

6. szám. —A577 _ 19.27

B Isa-$$$ Be Ig; §; Be És; 55;

, e- . . :"""' __xd _ — . . :(...— *A: - . . :._— *A:

EV, hó hozatal Kmtel $$$ ÉLÉ hozatal Kmteí ÉEJX'É §L§ hozatal glwteí É'EÉ ÉLÉ

' wport. N e: 34 34 mpor . N %: _a 4 % xpor . N 1._—' a

147333, Import. § Egis Ég Import. § Égi—§ ági Import. § gig §:—

millió pengőben—en millions de pengő-s

Németország Portugália Svédország

Allemagne Portugal Suede

1925- haviátlaz 1.400'0 9964 4036 592 206 — 38'6 183'6 A 1726 —, 110

1926- muy-mm:- 1.127'6 1.112'6 — 15'0 . . . 1902 1805 —— 9-7

! 1927. I. 1'484'8 1.084'5 4003 1612 1371 —— 241

II. 1.488'2 1.027'6 —— 460'6 [ 1659 1406 — 253

III. 1.476'6 1.144'9 —— 331'7 [ 1882 1523 — 35'9

Norvégia Románia Sz. H. Sz. állam

Norvége Roumamíe Royaume S. 0. S.

1925- havíátlag 113'2 85'7 —— 27-5 690 * 66'5 — 25 710 722 4— 1'2 1926- "toy—m'"- 1157 856 —— 301 750 836 ; J,— 8'6 631 6413 %- 15

1927. I. 100'2 83'6 —— 16-6 820 76'9 —— 5 1 550 487 —— 6'3

II. 971 878 — 93 857 926 —t— 69 . 45'9 .

III. 1142 985 —'— 157 1157 105'5 — 102 61"?!

Olaszország Spanyolország Törökország

. Italic Espagne Turguie

1925- haviátlaz 4972 3468 — 150'4 152'8 —107'6 — 45'2 5829 7308 —i— 147'9

1926- may-innen:. 4786 3454 — 1332 1529 1143 — 38'6 . . .

1927. I, 5082 2923 2159 . .

II. 4863 3323 ——- 154'0 III. 5581 3633 —— 194'8

Oroszország Svájc

, Russie Suisse

1925- havi átlag 1780 1355 —— 425 2421 187'5 — 546 1926- may—menr- 1498 1550 4— 5'2 2220 1689 ——- 531 1927. I. 1131 2924 _l— 1793 2015 1480 —— 535

II. 1108 1443 4— 335 2054 1722 — 332

III. 1194 1691 4- 49'7 2320 1934 —-— 38'6

élelmiszerek behozatalának csökkenése az 1925. évi jó terméssel áll (összefüggésben. A kivitel értékének visszaesése elsősorban a cukor áresésének tulajdonítható; mennyi- ségben azonban a cukorkivitel emelkedett.

Erősebb mértékben esett még az üveg, üvegáruk, gépek és fa kivitele. A külforga- lom irányát tekintve, legjobban visszaesett a forgalom Németországgal.

Dánia. Konszolidáció.

Danzig. A behozatal jelentősen esett, a kivitel ellenben emelkedett, hogy az 1925. évi passzív mérlegre

vissza—

úgy-

1926- ban jelentős aktivummal záruló mérleg kö—

vetkezett.

Észtország. Észtország 1926. évi külke- reskedelmi mérlege az előző év nívóján mozgott. Az 1927. év első negyedében mind a behozatal, mind a kivitel csökkent. A kül- kereskedelmi mérleg egyensúlyozott.

Finnország. A két utolsó évben a beho—

zata! egyensúlyban volt a kivitellel. 1926-

(4)

mint)

6. szám. —578— 1927

ban a külkereskedelmi mérleg mindkét ol- dalán némi emelkedés mutatkozik, a folyó év első negyedében azonban, különösen a kivitelben, nagy visszaesés tapasztalható.

Franciaország. A gazdasági helyzet 1926-ban a frank úrfolyamváltozásának hatása alatt állott. A behozatal és a kivitel görbéje párhuzamosan haladt a frank ár—

folyamának görbéjével, az 1926. év köze-—

péig sülyedő, innen kezdve emelkedő ten—

denciával. A külkereskedelmi mérleg 1925.

évi 452 millió pengős aktívuma 1926—ra, föleg a készáruk kivitelének visszaesése folytán, a minimumra csökkent. Az élelmi- szerek behozatalának csökkenése itt is az 1925-ös jó termésre vezethető vissza. A gyarmatoknak a külkereskedelemben való szerepe a többi országok rovására emelke—

dett.

Irország. Az lr szabad állam küll'or- galmának értéke 1926—ban csökkent, de csak kb. oly mértékben, mint amennyire az

1926. évi árak általában 1925. évi árakkal szemben.

Japán. Az a gazdasági fellendülés.

amely Japánt az utolsó években jellemezte, 1926-ban is folytatódott. Az emelkedő behozatalban a búza, vas és vasárúk játszot—

tak főszerepet. Csökkent ellenben a gya- pot-, rizs— és gyapjúbehozatal. A kivitel

emelkedése annál feltűnőbb, mert Japán

legfontosabb exporteikkeinek —— nyers- selyem, selyemárúk és gyapotterme'kek _—

ára 1926—ban jelentősen alacsonyabb volt.

mint 1925-ben. A külkereskedelem különö- sen a két északamerikai állammal és Kíná—

val élénkült meg. Az 1927. év első hónap- jaiban a külkereskedelmi mérleg passzí- vuma, főleg a kivitel csökkenése miatt, erő.

sen növekedett.

Kanada. Kanada vilaggazdasagi jelen—.

tősége, különösen Oroszország gabonakivi—

telének szerepvesztése óta, emelkedőben van. Az 1926. évi behozatal számottevően nőtt. Az ország mezőgazdasági jellegének megfelelően különösen az ipari gyártmá-

nyok, mezőgazdasági gépek, automobilok.

vasárúk behozatala mutat emelkedést. A gabonakivitel összértéke 1926—ban kisebb volt, mint az előző évben, nagy mértékben emelkedett ellenben a fa- és a papiroskivitel.

Lengyelország. Feltűnő az 1926. évi behozatal nagy visszaesése, aminek foly- tán az ország előző évi passzív mérlege aktívvá vált. A behozatalt főképen az élet- beléptetett vámrendszabályok és behozatali tilalmak szorították vissza. További ok az csökkentek az —

1925. évi jó termés, aminek folytán az or- szág kevesebb külföldi gabonára szorult.

Lettország. A behozatal csökkenése és a kivitel emelkedése folytán az ország kiil- kereskedelmi mérlege valamivel javult.

Litvánia. Az ország egyensúlyban lévő külkereskedelmi mérlege a l'. év elején, fel—

tehetően csak átmenetileg, nagyobb aktí—

vumot mutat.

Magyarország. 1926—ban mind a behozatal, mind/ a kivitel emelkedett, előbbi nagyobb mértékben, ami a külkereske—

delmi mérleg rosszabodására vezetett.

(Részletesebben l. a Szemle visszatérő is-

mertetéseit.)

Nagy-Britannia. A küll'orgalomban csökkenés észlelhető, különösen a kivitel te- rén. Az 1926. évi külforgalom a nagy sztrájk hatását erősen megérezte. A sztrájk miatt rövidesen nagymérvű behozatalra lett szükség szénből, ásványolajokból és vasból. Másrészt azonban a sztrájk esők—

kentőleg is hatott a kült'orgalomra, így kii lönösen a fa— és vasércbellozatalra. Az 1926.

évi visszaesést nagymértékben mozdította elő a legfontosabb behozatali cikkek árá- nak siilyedése is, valamint a vámok eme—

le'se szintén esökkentőleg hatott. A kivitel csökkenése csaknem minden árúcsoportnál tapasztalható. A sztrájk különösen a szén—

és vaskivitelre hatott esökkentőleg. A kül—

forgalom irányát tekintve, a behozatal főleg a birodalom többi részeiből korlátozó—

dott, míg a kivitel a külföld más államai felé redukálódott jelentékenyebben.

Németalföld. A kült'orgalom értékének visszaesése kismérvű. Erősebben csökkent a nyersgyapot behozatala. Szénből mind a behozatal, mind a kivitel emelkedett.

Németország. Az ország külkereske—

delmi mérlege, mely havi átlagban 1925—

ben több mint 400 millió pengőt kitevő passzívumot mutatott, 1926-ban alig szám- bavehető passzívummal zárult. A kivitel jelentős emelkedése mellett a behozatal nagymértékben esett. A külkereskedelmi mérlegben mutatkozó jelentős változás a rendkívüli közgazdasági viszonyok fo- lyománya. Míg 1925-ben a Vámpolitikai helyzet következtében s a külföldi hitelek realizálása céljából a kereskedelem na- gyobbmértékű behozatalra kapott impul- zust, 1926—ban a készletek felhalmozódása folytán a külföldi árubeszerzés terén nagy a tartózkodás. A behozatal terén nagyobb csökkenés mutatkozik a gyapotnál, a kész- a'trúknál automobil, vegyészeti cikkek), a

(5)

EURÓ pm ÁuAMou

KülKERESKEDElMl

Commerce exrérieur des pays d' Europe.

1926.

—-Aw

JELMAGYARÁZAT-Légende:

,! !(iw'le/ -£xporfa//bn

Behozatal - lmpor/af/bn.

Haw'áf/ag.—moy.mens.

_: 100m/7/lb pengő -m////bns de,

(6)

6. szám, ^__579; 1927

nyersanyagoknál és t'élgyártmányoknál (fa, dohány). Feltűnő a behozatal emelkedése a lisztnél. A kivitel emelkedésében főbb sze—

repet játszottak: kőszén, koksz, vas, gyapju stb. A 1". év elején a behozatal ismét az 1925. év színvonalára ment fel, miáltal az év első hónapjainak mérlege ismét a ko- rábbi passzivitást mutatja.

Norvégia. Az utolsó két évben mind a behozatal mind a kivitel eléggé stabil ké- pet mutat.

Olaszország. Visszasesés a külforga- lomban, különösen a behozatalban, ami a külkereskedelmi mérleg javulására veze tett. A behozatal- visszaesése'ben főleg a nyersgyapot, hús, vasérc, gabona és cukor játszott szerepet. Emelkedett azonban a szén, fa és ásványolajok behozatala. Egyes

cikkeknél (búzaliszt, bogyóolaj, textilárúk) igen erős a kivitel csökkenése is.

Oroszország. Európai Oroszország kül.- kereskedelmi mérlege 1926—ban némi akti—

vummal zárult, holott az előző évben a passzívum jelentős volt. A kivitel, főkép a

jó termés következtében, megnövekedett, a behozatal ellenben kevesebb volt. A behozatal az Amerikai Egyesült Államokból

lényegesen kevesbbedett s az ország import—

jában Németország foglalta el az első helyet.

A kivitel Nagy—Britanniába, Németországba és Lettországba a legnagyobb.

Románia. Emelkedő behozatal s főleg kivitel, aktívvá vált külkereskedelmi mér- leg. A ?. év első negyedében egyre foko- zódó forgalom.

Spanyolország. A behozatal a két évben

egyforma,a kivitel némi emelkedést mutat.

Svájc. A kült'orgalom mindkét, oldalán egyenlő arányú csökkenés. A kivitel csök—

kenésének legfőbb oka a Nagy-Britannia és Németország részéről életbeléptetett vámrendszabályok. Legfőképen a textíliák ki— és bevitele csökkent.

Svédország. A behozatal és kivitel emelkedett. A behozatal nagyobb volt kávéból cukorból, textilárukból, ásványolajokből és vegyszerekből; a gabonabehozatal ellenben csökkent. A kivitel cikkei közül elsősorban a papiros játszott szerepet a forgalom élén—

küle'se'ben.

Sz. H. Sz. állam. Az általános tenden—

(fiának megfelelően ez ország kiilt'orgalma

is hanyatlott. *

Magyarország gépjárműállománya.

Effectif des véhicules

Résume'. En mai 1927, on a mzs en circulation 387 automobiles et 291 motocyclet- tes, et on en a retiré 25 automobiles et 1 motocyclette. Ainsi le nombre des véhz'cules () motem' cim/(lant en Hongrie s'est élevé 11 14.273, et ceux de Budapest 81 9.096.

1927 májusban Magyarországon össze—

sen 387 automobilt és 291 motorkerékpárt helyeztek forgalomba. Kivontak a forga- lomból viszont 25 automobilt és 1 motor- kerékpárt, úgyhogy a Magyarországon köz- lekedő motoros járművek Összes száma (352-vel gyarapodott. A növekedés aránya az előző hónapokboz viszonyítva elég je- lentékeny emelkedést mutat, mert míg már-

ciusban 3':t%-kal, áprilisban 3'6%-kal emelkedett az ország területén közlekedő gép- járművek száma, a májusi növekedés 4'8%-ot tesz ki. Százalékszámokban kil'e—

jezve az év eleje óta a magyar gépjármű- állomány növekedése a következő volt:

á moteur en Hongrie.

Automobilok Motorkerékpár-ok

1927. l. 14 100 100

I]. 1. 102 101

111. 1. 104 104

IV. 1. 107 111

V. 1. 110 117

V]. 1. 113 127

A motorkerékpárok száma tehát a ta- vaszi hónapokban jóval erősebben növe—

kedett. Míg az év első napján az összes gép—

járművek állományából csak kereken 24%

esett a motorbiciklikre, június elsején ez az

arányszám már a 26%-ot is meghaladta

Különösen május 1-től jun. 1—ig volt erős a motorbiciklik számának gyarapodása, mi- kor elérte a 8'4%-ot, holott az automobilok száma ugyanekkor csak 3'5-kal emel—

kedett.

Az automobilokból jún. l—én 1'32'f)% (máj.

l—én 62'9%, január 1—én 64'2"á) közleke-

dett Budapesten, míg a motorkerékpárok

közül június 1—én 67'l%, (május l—én (36270. január 1—én 65196) esett a buda-