Nemzetközi külkereskedelmi forgalom

(1)

4. szam.

—— 238— 1933

:— '*'—%

Nemzetközi külkereskedelmi forgalom.

Le commerce international.

Az 1932. év folyamán az áruforgalom vissza- esése világszerte még nagyobb méreteket öltött. Az áruforgalom korlátozásai, a behozatali tilalmak, vámemelések, kontingentálások a vámharcot rend—

kívül kiélesítették. A valutáris nehézségek és a devizaforgalmi korlátozások még komplikáltabb—li tették a helyzetet. Számos országban clearing—

egyezményekkel igyekeztek az országok közti áru- cserének szabadabb mozgást biztosítani, bár kelllő hatásuk az ily megállapodásoknak sem volt. A kereskedelmi szerződések kötése, illetve megújítása is megnehezült, mert minden állam minél nagyobb kivitelre s minél kisebb behozatalra törekszik s a beviteli kontingenseket minél jobban leszorítani iparkodik. Kereskedelmi szerződések helyett gyak- ran provizórikus megállapodásokat kötnek. A ke—

reskedelmi szerződések rövid élettartama s az a körülmény, hogy állanrlóságukra nem lehet szá- mítani, növeli a bizonytalanságot.

Nem hagyhatjuk azonban említés nélkül, hogy épen a külkereskedelem leromlása folytán az el—

mult év folyamán mindjobbai'l Im-gerűsödött a vám—

elzárkózasi politika tarthatatlanságának belátása is. 1932 tavaszán jutott nyilvánosságra a 'l'ardieu—

terv, mely az öt dunai államnak preferenciális vám- szerződések alapján való kooperációját javasolta.

1932 július 18-án Belgium, Luxemburg és Hol—

landia az ouchyi szerződéssel megkötötték az első európai gazdasági szövetséget, melynek alapgon—

dolata szintén a vámok fokozatos csökkentése, Az év nyarán tartott ottawai konferencián Anglia do—

miniumaival létesített preferenciális megállapodá—

sokat, bár más részről Angliának a szabadkeres- kedelem útjáról történt letórése visszafejlődést jelent. Kiemelkedő eseménye volt az 1932. évnek a szeptemberben tartott stresai konferencia, ahol már az öszes gabonakiviteli államoknak az összes importállamok részéről nyujtandó kedvezmények—

ről tárgyaltak. A nemzetközi kereskedelmi kamara 1932 októberében Budapesten tartott értekezletén e gondolat továbbfejlesztéseképen más agrártermé—

kekre adandó vámelőnyök adása is szóbakerült.

A külkereskedelmi forgalom 1932. évi vissza- eséséről a következő adatok nyujtanak képet:

; 1919_:_r00 ;39232190"

É v § Millió? t—m ——— —

! t a 1 a p 0 n

1919 . ; 292123,í 1000 l 59-1

1925 .j 369266 ! 1597 94-1 1926 . ? 352802 152-4 899

1927 . 372456 1605 949

1928 . ; 383868? 165'4 978 1929 . 392565 169'1 ) 1000

1990 A 317733 1369 809

1931 . ! 227458] 980 t 5751 1932 . ; 156041; 67-2 ! rgy-7

A világ külkereskedelme 1929—ben érte el a.

kulminációs pontot. Már 1930—ban 5 méginkább 1931-ben a forgalom nagyarányú visszaesést mu—

tatott. 1932-ben a visszaesés újból rendkívüli mérvű volt, az előző évi összérték 31'4%-kal esők-—

kent. 1932—ben a külforgalom (behozatal és kivitel, együtt) mindössze 156 milliárd pengőt tett, szemben az 1931. évi 227 és az 1929. évi 393 milliárd;

pengőt tevő forgalommal. A forgalom nagyarányú visszafejlődését még kifejezőbben szemléltetik a fenti kimutatásban között indexszámok, melyek.

szerint az 1932. évi összforgalmi érték az 1929. évi- nek mindössze 39'7%—at teszi. Nagy a visszaesés az 1913. évvel szemben is, melynek külforgalmát IDO—nak véve, az 1932. évi forgalom 67'2%—ot kép—f

vis—el.

Figyelembe kell venni mindenesetre, hogy

—— amint erre Szemlénk mult évi 4. számában kö—

zölt hasonló ismertetésünkben is rámutattunk _—

az utóbbi évek folyamán az árak is süllyedvén, a külkereskedelmi értékadatokban a forgalom visz—

szaesése hatványozott mértékben tükröződik.

A Népszövetség megállapítása szerint 1929 óta mult év közepéig az árak átlagos csökkenése mint—

egy 50%—ot tett, amiből látható, hogy a külforga—

lom értékének csökkenése igen nagy mértékben tulajdonítható az áresésnek. Az 1932. év folyamán az árak csökkenése tovább folytatódott. Az átlagos—

árszínvonal az év elejétől az év végéig az országok nagyobb részében mintegy 8—10%—kal csökkent, így tehát külkereskedelmi forgalmuk Volumenje ennek megfelelő arányban magasabb volt.

Az újabb évek forgalmában általában megfi—

gyelhetö, hogy az élelmiszerek forgalma aránylag kisebb mértékben esett vissza, míg az ipari terme—

lés nagy összezsugorodáisa folytán a készáruk és nyersanyagok forgalmában sokkal nagyobb csökken nös mutatkozik.

Ha a külkereskedelmi forgalom alakulását or—

szágonkint vizsgáljuk, szembetűnő, hogy mind a beviteli, mind a kiviteli oldalon, egészen jelenték- telen kivételektől eltekintve (Palesztina, Algir), va—

_lamennyi ország értékadata csökkent. Nem ritka a külkereskedelmi forgalomnak egyes országokban az előző évi érték közel felére, sőt ezen alulra tör—

tént csökkenése sem.

két fő kereskedő államban, Nagy—Brítanniában és az Amerikai Egyesült Álla—

Igen érdekes a

mokban végbement folyamat megfigyelése, amely- ről a következő adatok tájékoztatnak: (l, a 239.

old levő táblát.).

Úgy a legfőbb importállamban, Nagy—Britan- niában. mint a legfőbb exportállamban, az Egye—

sült Államokban a külkereskedelmi forgalom egy

(2)

—— 239 1933

4. szám.

, Összforgalom

Ev , ., 191340?)—

milho P alapon

Nagy-Britannia

1913 32.970 100'0 1925 53.556 162'4 1926 49.158 149'1 1927 50.199 1522 1928 50.189 152'2 1929 51.210 155'3 1930 42.367 128'5

1931 30.629 92'9

1932 20.354 íí1'7 Amerikai Egyesült Államok 1913 24.146 1000 1925 51.441 213'0

1926 52.167 2160

1927 51.057 ' 2115 1928 52.183 2161 1929 54.298 2249

1930 39 424 1633

1931 25537 105'8

1932 16.812 69'6 év alatt kb. 1/3-dal csök—

kent s a konjunkturális évek forgalmának csak tö—

redékét, liűyesiill Ál—

lamokban harmadrészét sem

az

teszi

A csatolt

:a külkereskedelmi

_galom a beviteli és a kivi—

.teli többlet nagyságának sorrendjében mutatja ki az egyes államok árufor—

galmát. A passzív

leget feltüntető államok kö- zül 1932—ben aktívvá

Kanada mérlege, azért emelünk ki,

"az

táblázatban for-

mér-

vált amit mert ez

ország az előző évek- .ben jelentős passzívum- fmal zárta mérlegét. A—ktívvá- vált még az 1931. évi pasz—

vszív mérleg J u—gosztláv-iá- ban, Uruguayban es Lett—

országban. Viszont az előző évben aktív mérle—

get felmutató államok kö—

'zül Cseh-Szlovákia, Ma- gyarország, Bulgária és Haiti külkereskedelmi mér—

'lege vált ismertetésünk évében passzívvá.

Tábláza'tunk feltünteti azt az arányt is, amely- lyel az egyes államok a világ külkereskedelmi for- galmában részesednek, Fel- lötlő különösen az Egye—

l/afiah'ans du commerce ex/e'r/eur a'u monde

AVllÁG KÚ LKERESKED ELMI FD RGALMÁNAK AL AKU [ÁSA

400 mil/iá/l—a'pengó' múl/árás de pangás 400

l

* '.

: : ,

3 50 . ; eso

! /

! /§

300 ' 300

: / E

1/ :

4 :

2 50 . , 250

/ ' n

. ! ,

: 1

200 : ! 200

' !

l .

l !

4 50 l : 1 50

; ! , ..

§ AVlLAG OSSZFORGALMA

" OO : Tala/ des e'c/langes summary/bux 1 00

: du mon de

50 E 50

l (

! l

! I

I !

0 I (

35 ml'll/á/ja'pengó' , mil/fára? depenga'k :; s

' ! Bevife/

( .

. .

so ! 30

Á

/ : Impor/afians

2 5 2 s

20 20

((

'I 5 441; 'l 5

E

1 o 1 1 o

l

s § NAGY-BRITANN IA 5

E Gran n'e—Ene/sgne

: eavasüu ÁLLAMOK

;

5 5

ffafs— Unis

! ;

0 ; o

IM Mmm 1918 u 1925 26 27 28 29 30 31 1 832 mmm

(3)

4. szám. —— 240 —— _ 1933

%— Nemzetközi külkereskedelmi forgalom.')

%

Bevitel —— Zmportation Kivitel -—— Ewportation !

0 r s z á 6 1929 ! 1930 I 1931 ; 1932 1929 ) 1930 ! 1931 J 1932

1,000.000 Peng'ö —- pengős !

1 §

;

Amerikai Egy. Áll. . 24.810 17.805 11.941 7.562 29.488 21.619 13.596 9.250 Németország . . . . 18.315 14.176 9.097 6.326 18.366 15.451 12.435 7.711 ' Délafrikai Unió . . . 2.384 1.853 1.340 853 2.596 2.224 1.935 1.839

Argentina ... 4.689 3.540 1.997 1.228 5.186 2.956 2.447 1.890 :

Ausztrália ... . 4.037 2.428 1.034 1.020 3.385 2.340 1.755 1.499 % Holland—Kelet-[ndia ., . 2.550 2.041 1.389 (1.389) 3322 2.665 1.790 (1.790) ;

Brazília ... 3 2.413 1.448 . 759 587 2.636 1.795 1.356 ! 981 É

Mexikó ... 1.052 944 526 380 1.630 1.238 953 615 §

Új-Zéland ... 1.332 1.124 576 413 1.481 1.173 807 631

Kanada ... 7.428 5.756 3.430 2.280 6.867 3.324 2.280 2.491 ;

Románia ... 1.006 750 539 405 995 955 755 567

Lengyelország. . . . 1.996 1.439 937 551 1.807 1.559 1.203 692

Peru ... 435 281 158 95 760 502 318 226 ;

Finnország ... 1.006 755 464 304 926 776 596 409 ?;

Sziám ... 492 394 248 165 587 463 304 246 §

Csile ... 1.126 965 489 178 1.618 917 639 245

Törökország . . . . 709 397 342 233 429 408 344 274 ?

Brit—India ... 5.181 8.879 2.651 2.003 6.679 5.211 3.173 2034 §

Filippini—szigetek . . 835 698 560 (560) 932 755 589 (5891 .

Kuba ... ; 1.235 926 663 (663) 1.555 955 686 (686) ;

Litvánia. ... 177 ? 178 159 95 189 179 157 109 §

Jugoszlávia ... 1 766 704 485 268 795 686 485 281 §

Uruguay ... _ 526 429 263 144 526 501 259 157 §

Lettország ... 400 316 196 94 303 274 181 106 ;,

Észtország ... 189 150 93 56 177 148 109 65

Haiti ... 97 69 48 42 97 72 50 42

Bulgária ... 343 189 191 143 263 255 243 140 íj

Magyarország . . . 1.064 323 539 333 1.039 912 570 330 *

Dánia . ... 2.630 2.505 1.983 1.170 2.476 2.332 1_799 1_161 ;

Cseh-Szlovákia . . . 3.374 2.659 1.985 1.264 3.465 2.963 2218 1242 3

Egyiptom ... 1.527 1.345 827 556 1.447 910 717 517 '

Ceylon ... 835 624 422 296 875 604 402 253 (,

Palesztína ... 200 199 157 154. , 46 54 40 48 ;

Algír ... 1.315 1.308 1.249 955 § 869 1.022 830 845

Norvégia ... 1.630 1.618 1.209 700 1.188 1.031 629 575

Brit—Maláj államok . . 2.848 2.258 1.365 869 2.979 2.095 1.204 741

Szíria ... 286 285 226 165 114 137 86 37

Görögország . . . . 989 780 652 371 520 448 310 199

Portugália ... 646 618 414 338 274 242 192 144 ;

Kórea ... 1.115 1.035 743 (743) 909 755 537 (537) *

Svédország ... 2.733 2.531 2.066 1.210 2.779 2.373 1.607 992 *

Japán ... 5.718 4 253 3.368 2.309 5.541 4.040 3.128 2082

Spanyolország . . . . 3.019 2.700 1.300 1.076 2.827 2.711 1_093 818

Belgium ... 5.649 4.941 3.784 2.603 5.055 4.188 3.643 2358

Ir szabad állam . . . 1.670 1.520 1.285 836 1.304 1.219 933 517

Szovjet köztársaságok

Uniója ... 2.590 3.118 3.253 2.058 [ 2.756 3.052 2.388 1.660

Olaszország ... 6.519 5.195 3.464 2.408 4.580 3.628 2.998 1.990

Ausztria ... 2.625 2.169 1.732 1.108 1.761 1.488 1053 . 504

Németalföld ... § 6.324 5.561 4.353 2.994 4.574 3.953 3017 ; 1.949

Kina ... 4.632 3.448 2.773 ; 1.976 3.717 2.356 1.694 916

Svájc ... 2.950 2.954 2.497 1.055 2.293 1.959 1496 889

Franciaország . . . . 13.048 11.746 9.457 6.694 11.236 9.610 6.818 4.423 Nagy-Britannia . . . 80.917 26.505 20.535 13.037 § 20.293 15.862 10.094 § 7.317 Egyéb államok . . . . 11.205 9.947 7.258 4.921 ' 11.066 12.114 8.997 ; 6.244 Mindössze . . . 203587 166279 119.521 81.088 188978 151454 107.937 74.953

)) Az 1932. évi adatok előzetes eredmények.

(4)

4, szám. — 241 — 1933

Commerce international.1)

Beviteli (—) vagy kiviteli H.) többlet § Ö s s z e 5 f o r ;; a 1 o m !

Exce'dent d'ímportation (——) ou [l'exportation ($) : Commerce total

1929 J 1930 1 1931 1 1932 - 1929 1 1930 ! 1931 ! 1932 P 7 y 3

1,000,000 Pengö —-—— pengős É 0/0 i

' 4— 4.678 %— 3.814 —1— 1.655 4— 1.688: 138 ! ]2'4 11'2 10'8 Etats-Unis 4—- 51 % 1.275 4;— 3.388! 4— 1.385 1; 93 93 9'5 9'0 Allemagne

%. . . 212. .—§— 371 %— 595 ! 4— 986 3, 13 13 114 1"? Union Sud-Africa.—

4— 497 —— 5845; a— 450 4- 662. 2-5 2-1 2-0 2-0 Argentina

_ 652 — 881 * 721 _;— 479 1 1-9 1-5 1-2 1 6 Australie

4- 772 4;— 624 4— 401 4— 4.01 1 1'5 1'5 1'4 2'0 Indes Ne'erlandaises

—í— 223 Jr 347 4- 597 1 394 ; 1-3 1-0 0-9 1-0 Brésil

%— 578 %— 294 -1— 427 %— 285 § 0'7 ; 07 06 0 6 Mem'gue

4- 149 %— 49. %— 231 4—- 218 ! 0'7 0'7 06 07 Nouvelle-Zélande

— 561 —— 24321; —— 1.200 %— 211 i 36 2'9 25 3-1 Canada

_— 11 4— 205; 4— 216: Jr 162 § 0-5 0-5 06 0—6 Roumame

—— 189 4— 120' 4— 266 %— 14-1 § 10 09 09 08 Pologne

4— 325 % 221 4— 160 4- 131 1 0-3 0—2 0-2 0-2 Pému

—— 80 4— 21 , 4,— 132 4— 105 [ 05 05 05 05 'Finlande

—1— 45 —l—- 693 —4— 56 %— 81 ? 0'3 ., 03 022 03 Siam

4— 492 — 483 _;— 150 _;— 071 0-7 ' 06 0-5 0-3 Chili -

_ 2801 % 11' 4— 2 1 41 ': 0-3 0-3 0-3 0-3 Turguie .

_;— 1.498 ju 1.332 _1— 522 4— 31 * 3—0 2-9 26 2-6 Inde Brit.

4- 97 4— 571 a— 29 4—— 29 05 05 05 0"? Iles Philippines

%- 320 4— 29 %— 23 Jr— 23 ; 07 06 06 O'!) Cuba

-;— 12 _;- 1 —— 2§ %- 14 0-1 0-1 0-1 0-1 Lithuania

% 20 —— 18 —— 4— 13 04 04 04 051 Yougoslavie

-— %- 72 —— 5 4— 18 023 03 02 02 Uruguay

—— 97 —— 42 —— 15 i %— 12 02 0'2 0'2 0'1 Lettome

-— 12 —— 2 4— 161 _i— 9 D'] 01 01 01 Estonia:

-—— %— 3 %- 2 —— 01 01 0'0 0'0 Haiti

—— 80 4— 66 1— 52 __ 3 . 02 01 02 02 Bulgarie

_ 25 4— 89 -1— 31; —— 53 0-5 0-5 0—5 0-4 Hongrie

—- 154 —— 173 —- 184'; — 9 1'3 1'5 I'? 15 Danemark

4- 91 4— 304 4— 236 — 22 ; 1"? 18 18 1'6 Tche'co-Slovaguie

— 80 —— 435 —— 110 _ 39 08 0-7 0-7 0-7 Egypte

_i— 40 _ 20 _— 20 _— 43 0—4 0—4 0-4 0-4 Ceylan

—- 154 —— 145 —- 117 —— 106 01 01 O'! O'! Palestine

-— 446 —- 286 —— 419. __ 110 06 G'? 09 1'2 Algén'e

—- 492 — 587 —— 580 ; — 125 G'? 08 08 08 Norvége

4-— 131 —— 163 —— 161 —— 128 —' 15 14 1'1 1'0 Et. Malais Britann. .

— 172 — 148 — 140 — 128 0-1 0-1 0-1 0-1 Sym'e §

—— 469 —— 337 —— 342 _ 172 0'4 0'4 0'4 0'4 Gréce '

-—— 372 —— 376 — 222 _— 194 02 03 ()'3 03 Portugal -

—— 206 —— 280 — 206 § —— 206 ? 05 06 O'G 0'8 Core'e

Jr 46 — 158 —— 459 — 218 14 1'5 16 If! Suédc

—— 177 — 213; — 240 __ 227 29 26 29 28 Japon

-— 692 4—— 11 —— 207 _ 258 x 1'4 1'7 * 11 132 Espagne

* 594 —— 753 —— 141 —— 245 : 2'7 2'9 3'3 ; 3'2 Belgigue (

— 366 —— 301 -— 352 "— 319 07 08 17) - 0'9 Etat libre orb-lande

, !

4— 166 —— 66 —— 865. _ 398 31 1-3 1-9 2-5 2-4 U. R. s. s.

— 1.939 — 1.567 —- 466§ —— 418 2'8 2'8 2'8 2'8 Italia

—— 864 —- 681 ! — 679 1 —— 504 l'] 1'2 1'2 1'1 Autriche

—— 1.750 — 1.608 —— 1.336 —— 1.045 2'8 3'0 3'2 32 Pays-Bas

— 915 —— 1.092 ! —— 1.079 —— 1.060 2'1 1'8 2'0 1'8 Chine

—— 657 — 905;J —— 1.001 — 1.066 13 16 18 18 Suisse

—— 1.812 —— 2.136? — 2.639 — 2.271 62 6"? 732 7'1 France

— 10.624 —— 10.643 —-— 10.441 u- 5.720 130 13'3 13'5 13'0 Royaume-Uni

— 139 %- 2.167 —4—- 1.739 4— 1.323 5'7 ! 6'9 7'1 7'2 Autres pays

—— 14.600 —— 14.825 * 11.584 —— 6.135 1001) 1001) 1000 1000 Total

? . ?

1) Les chiffres de 1932 sont provisoires.

(5)

4, szám.

sült Államok részesedésének visszaesése. Az irígye—

sült Államok 1929—ben még l3'8%-kal szerepeltek a világ összes áruforgalmában,

arányuk csak 10'8%i volt

míg 1932—ben

A másik nagy kereskedő

rész—

tuno-o..-

III.-C.I..IICIIIJÚIIIIll...-...un.-nnnoolnnntl-

1933

állam_ Nagy-Britannia, bár részesedése az előző ev rel szemben %%t-kal csökkent (13 5%- ról 130/793—

ra') 1932-ben az 1929, évi részesedési tatja.

arányt mu-

l'IIIlIll-IIIIIIIIICIIIIIIIIIIIlllllIllIl.IllIIIIll...lllIllIlll'lllIll..[-III.I'll-I'llll'lhlllol

a ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY e §§

-...-.-..-...--n...-...n-lnnn-nontocccgcl

A mezőgazdasági termények, élő állatok és állati termékek áralakulásah

Mouvement du prix des produits agricoles, des animaux vivomts et des produits anémaumÁ)

Termelői árak egyelőre alig és csak sfu'wvt'myo- san állanak rendelkezésre Ilyenek összrgyüjtésére már több oldalról tölténtek ugyan kisérletek, ezek azonban eddig csak megbízhatatlan és ősszehason—

lításra nem alkalmas adatokat szolgáltattak. Azok- ból az adatokból pedig, amelyek jelenleg rendelke—

zésre állnak a termelői áraknak országos.

sem vidékenkinti átlagát megállapítani nem lehet.

így tehát a mezőgazdasági termények, az elő álla- tok és az állati termékek

nagykereskedelmi illetőleg, a nagykereskedelmi árakból számitott indexszámok alapján vá-

sem

áralakulása csakis a árak,

zolható. Az áralakulás folyamatát azonban ezek a rendelkezésre álló adatok is éppugy mutatják.

mint a termelői árak, azokból számit—

ható indexszámok.

A magyar nagykereskedelmi (btthiMmli árutőzsdén jegyzett árak) indexszámainak adatai szerint a mezőgazdaság és az állattenyés ztás köreibe

(1913. evi illetőleg az

árak

*tartoző termelve'nyek áralakulásu árak 0100) az 19244 év óta a következő volt-

1924. XII. 156 1929. XII. 97

1925. ,, 120 1930. ,, 78

1926. ,, 120 % 1931. ,, 89 1927. ,, 127 § 1932. , 68

1928. ,, 131 § 1933.lll. 7l

Az 1924. decemberi szinvonal jelzi az évvégi ladatok közt a maximumot, amikor _az

56%-kal haladta meg az 1913. évi színvonalat. Ezt ,a kivételesen

árindex

magas árszínvonalat elsősorban a magas gabonaárak idézték elő, amelyeket az eni—

lékezetes csikágói ring akkor mértéktelenül felcsi- gázott. Az 1924, év óta eltelt időszak azután három .élesen elkülöníthető szakaszra oszlik: az első az 1926. év közepéig, a második az 1929. év elejéig tartott, a harmadik pedig, amely az utóbbi időpont—

"ban kezdődött, ma is tart még". Az első az árcsök—

1) Az International Conference of Agricultural Eeonomists 1933. évi jelentésében a magyar csoport jelentésének e gyik részlete. L. meg Szemlénk e szá mának 227. oldalán közölt tanulmányát. —Extmil du rapport de la délégalion hongroise, pnblié dans le Rapport pont 1933 de Itlntemat. Conference of Agricult. Economísts.

??7 ef sui".

Voir Pétude publiée un.:- 1).

du présent numéro.

kenés, a második az áremelkedés, a harmadik pel dig ismét az áresés időszaka volt. E három idő.

szaknak és az általános konjunkturális helyzetnek tot—dulópontjai teljesen ösze—esnek. Az első árcsök—

kenő irányzat a szanálási válság periódusával esett össze. A második időszakban az

párhuzamosan egész

áremelkedéssel gazdasági életünkben általáv nos—an felfelé törekvő irányzat jelentkezett. A harmadik időszakban pedig az árcsökkenés folyamata az általános gazdasági válság kifejlődését követte.

Az1929. kezdődik az az időszak, amelyben mezőgazdaság mai katasztrófa—

S ennek az időszaknak árala- amelynek következtében mezi'igazdasági termelvényeink jelentékeny

év elején a magyar lis helyzetébe jutott kulása az,

része annyira elérték—

telenedett, hogy arra példa még a 90—es évek agrár válsága idején sem volt,

A gazdasági válság kifejlődése óta a magyar nagykereskedelmi árak indexszámai az árszínvonal évi változását a következr'inek mutatják:

MÉg—203' Agrárindex§Ipari index

1929-ben . § —20 70/ ——25-40 _— 5-00 4,

1930-ban .§ ——1590/0 § ——1960/1; — 9-80/

1931 ben 4—10 00);l §14—1o/ff 4— eso/0 1932-ben ; — 18 207! _ 23 60/" — 10- s,t Általában 4 év alatt§ — 39 se,, § _ 47 70,§§ —25om

Négy esztendő alatt tehát az általános nagykereskedelmi index közel 40%i—kal csökkent. Ezt az arányt a mezőgazdaság és az állattenyésztés ter- n'ielvényeinek közel 50%-os áresése nagyon felül—

inutta. Az ipar körébe tartozó anyagok és termé—

kek árának hanyatlása ellenben csak 25%7—os volt.

Az árcsökkenő irányzat az t93t évben meatörni

i ?)

látszik és a többi évvel ellentétben áremelkedést jelez, Ez az emelkedés azonban egyáltalán nem általános megváltozását, mert azt speciális okok, boletta életbe) léptetése, majd értékének növelése és az év máso—

dik felének valutáris helyzete idézték elő. Ha az egy—egy év bekövetkezett áresések nem külön-külön v—étotnek figyelembe, hanem az évi át—

lagos indexek liasonlittntnak egymással össze, akv jelenti az irányzat

nevezetesen: tl

folyamán