A Duna és Tisza nemzetközi forgalma az 1931. évben

KERESKEDELEM Es KÖZLEKEDÉS

A Duna és Tisza nemzetközi forgalma az 1931. évben.

Le tra/ic international du Danube et de la Tisza en 1931.

Résumé'. Llenguéte statistígue relative au trafic iluvial international de la Hongrie a été étendue en 1931 sur le trafic de la Tisza. Le territoire sur leguel cette derniére atteint le Danube étant annexe á la Yougoslavie, les bateaux passant par les sections hongroises de tous les deux cours dteau figurent sous la rubrigue du trafic international. Nous indi- guons en détail les chiffres y relatifs, séparant le trafic intérieur du trafic uniguement international

(tableau ! ). _

Les relevés cí—dessous présentent les résultats

détaille's. $

Az 1930. év elejével újjászervezett hajózási sta- tisztikai adatgyüjtés egyik ágát a külföldi viszonylat—

ban közlekedő vízi járóművek 1931. évi forgalmi eredményeit a Tiszára vonatkozó adatok felvételével sikerült kibővíteni s ezzel teljesebbé tenni. Az új adatok a Tiszára nézve is a magyar határt átlépő hajók forgalmát foglalják magukban. Mint tudjuk, a Tisza magyarországi szakaszának a magyar Duná—

val csak külföldi terület érintésével van meg a kap—

csolata. Azok a járóművek tehát, melyek tulajdon- képen két magyar terület között bonyolítottak le forgalmat, a jelenlegi határmegvonás miatt szintén a nemzetközi viszonylatban közlekedő járóművek között szerepelnek. Ezekre a különleges viszo—

nyokra való tekintettel, kívánatosnak látszott a Duna és Tisza közötti forgalomnak oly szempontból való kettéválasztása, hogy abból az ország 9 terület—

részeinek vízi úton való egymás közötti kapcso- latát megismerhessük. Ezt, a tulajdonképeni bel—

forgalmat, a Dunánál hegymenetben a Tiszáról be- lépett s völgymenetben a Tiszára kilépett járóművek forgalmának összesége teszi. A dunai közlekedés- ben a hegymenetben Tiszáról belépett járóművek a Tiszánál völgymenetben a magyar Duna—szakaszra kilépettek gyanánt kimutatottaknak felelnek meg, illetőleg azokkal természetesen teljesen azonosak.

A Dunánál völgymenetben szereplő 3 a Tiszára ki- lépett járóművek viszont a tiszai forgalomban hegy- menetben a magyar Duna szakaszáról belépett meg- nevezéssel vannak kimutatva. Ezek az adatok adják

—— mint említettük — a "Duna és Tisza magyar országi szakaszának egymásközötti forgalmát. Ha- zánknak a Tisza útján fennálló külfölddel való kapcsolata a tiszai forgalomnál a hegy—, illetőleg völgymenetben a felső és alsó Duna külföldi szaka-

száról belépett, valamint ezekre a területekre ki—

lépett gőzösökből, motorokból és uszályokból áll—

A forgalom alakulásának elbírálásánál elsősor—

ban a tárgyalt év időjárási és vizállási viszonyait kell

ismernünk, miután köztudomású, hogy a vízi járó- müvek mozgására a természeti erők meglehetősen erős befolyást gyakorolnak. Az 1931. év ebből a szempontból igen kedvezőnek mondható, mert a szokatlanul gyenge tél, a hideg időjárásnak egyik kelleme—tlen kísérőjétől, a jégzajlástól mentesítette vizeinket. E mellett a hajózásn—ak egy másik ellen—

sége, a köd sem hátráltatta a szabad közlekedést.

A vízállási viszonyok is a legmegfelelőbbek voltak s a jó közepes vízállás mellett a hajók zavartalanul közlekedhettek. Ilyen kedvező körülmények között a hajózási idény határai meglehetősen kitolódtak, úgyhogy a menetrendszerű árújáratok a megszokott időben, március hó folyamán megindultak s egész

decemberig rendszeresen közlekedtek; sőt az uszály-

rakományi forgalom egészen az év végéig fenntart- ható volt.

A Duna magyarországi szakaszának nemzet- közi járómű— és áruforgalmában a gazdasági viszo- nyok romlásának kedvezőtlen hatása a tárgyalt év folyamán még nem jelentkezett, sőt általánosságban a forgalom fellendülését figyelhetjük meg. Emelke- dett a legáltalánosabban használt géperejű hajók, a gőzösök forgalma s ugyancsak uszály is több for- dult meg a magyar Dunaszakaszon, mindössze a motoros vontatóhajók közül kereste fel kevesebb belső vizeinket. Ez a csökkenés azonban olyan kis- arányú volt, hogy a gőzösök forgalmának emelke—

désével bőségesen ellensúlyozódott. A részleteket

nézve, a gőzösöknuél számbelileg 13'2%—os s az ál- taluk vont uszályoknál 11'8%-os növekedést figyel- hetünk meg. A motoroknál, mint említettük, némi csökkenés jelentkezik, mely százalékban kifejezve 7'8%-0t tett, az általuk vont uszályok száma pedig csodálatosképen az előző évivel teljesen megegyező.

E változások után a modernebb vontatási eszköz, a

motoros hajó némileg háttérbe szorult s a géperejű járóművek között az előző évi 41'2%—kal szemben

36'3%-kal volt képviselve. A járóművek számbeli megsokasodásával karöltve, a szállított áruk meny- nyisége is általában emelkedett s az előző évi meny—

nyiséget összesen 15'2%-kal haladta meg. Megemlí- tendő még, hogy a forgalmi szempontból jelenték- telen, ereszkedő uszályok és tutajokból körülbelül egyharmada járt vizeinken, mint az előző évben.

A forgalom irányait tekintve, a felső Duna felé irányuló forgalom megélénkülésével szemben az alsó Dunaszakaszra küldemények for- galma némileg megcsappant. A hegymenetben'szál-

irányított

lított áruk aránya ugyanis az összes küldemények között az eddigi 59'8%—ról 69'4%—ra emelkedett,

11. szám.

—971—-— 1932

míg, a völgymenetben szállítottaké 40'2%—ról, 30'0

%—ra csökkent.

A Tisza forgalma a Dunához viszonyítva termé—

szetesen elenyészően csekély s a géperejű hajók számát tekintve, 8'0%, az áruszállító hajókat nézve 9'1%, végül a szállítmányok szempontjából 7'2%-a volt a dunai forgalomnak. A közlekedett vízijáró—

művek irányát tekintve, felfelé és lefelé nagyjában megegyező számú jármű közlekedett. Az áruszállí- tásnál azonban a továbbított áruk zöme (80'3%3 völgymenetben tette meg útját.

A szállításra került áruk nemét ebben az év- ben is külön táblába foglalva igyekeztünk kimu- tatni. Ez az összeállítás azonban egyáltalában nem mondható teljesnek s inkább csak azt a célt szol—

gálja, hogy a Dunán át szállításra került áruk meg- oszlásáról némi képet nyerjünk. A vállalatok a Rév-—

kapitányságok részére leadott jelentéseikben ugyanis még mindig nem fektetnek kellő súlyt az áruk pon—

tos megnevezés—ére. Vannak esetek, amikor az érke—

zési, illetőleg indulási jelentés külön csoportokba tartozó áru súly szerinti megoszlását elkülönítve 1. A Duna és Tisza magyarországi szakaszának áruforgalma.

Traűc des marchandises sur la section hongroise du Danube et de la Tisza.

En remontant En descendant

Duna -— le Danube H 'lisza — la Tisza? Duna -—— lc Danube H Tisza — la Tisza

Hegymenet Völgymenet

Arnk megnevezése ; l i

v: (; act M_(gro-üw :13 :03 w§330§

Marchandises SÉ §?! ÉÉ §; 3.133 333 ÉÉ 331 tag _5-"3 ÉÉ §; %% _a? 53 §§

2** "3 83 "W B*EÉEEWB 33 33 53 "'E 33 3'553 Wa

sw? § Szu es .es. ez?) fás—zeng:— 2'4 Bu as. es. ne Bu: fas sg!—

arnk súlya ezer métermázsában

poids dts marchandism transporte'es, en milliers de g

Gabona —— C'ere'ales 1.3321.410 11.33414076 — 256 —— É256 559 5; —— 564 1.784 —- — 1784 Liszt —— Farina . 698 56 237 991 —— —— —— — 6x 1 —— 7 " —— — ——

Takarmány—Fourrages 21 46 221 288 — — — —— _ —— — — —— —— — ——

Hüvelyesek és magvak —

Légumineuses et graines 21 8 89 118 .... — —— —— 3 2 1 6 — —— -— ——

Só—Sel. .. _ — — —— —————— —— 778 3121.C90—————— —

Egyéb élelmiszerek és él vezeti Cikkek Autr den-

rées alimentaires, alimen- l

tation de luxe comprise 2 32 149 188 ——s—— — —— — —— —L — —— — —— — Dohány —— Tabaa . . 84 10 66 110 —— —— — —- —— -— —— —— " — — — Tűzifa — Boisa bruler 3 650 16 669 —— 27 —* 27 15 54 — 69 —— —— —— —

Erdőgazdaság egyéb ter— ;

mékei — Autres pro-

duits forestieis . . . 3 167 25 195 — 95 —— 95 14 28 7 49 2193 — 195 Növényi eredetű nyers

anyagok és hulladékok — Matiéres premiéres et de'-

_chets d*oriy. végétale 2. 35 43 80 —— 1 _ 1 5 13 6 24 — —— — ——

Epítöanyagok —— Malé-

riauz' de construction — 3 2 5 — — — _ 25 2 —— 27 1 —— —— 1

Szén — Charbon . 330 21 15 366 —— 2 —— 92 63728161273 4.726 —— —— — ——

Ásványok és ércek — [1

Minérauac et minerais . 865 24. 197 307 —— m — — 29 40 —— 69 _. — — ——

Nyersolaj, benzin, petró— ] !

leum —Huile brute, ben— l

zine etpe'trole . . . ! 71.3173.440 4.764 " __ —l— 8 3 3 14 — — — ——

Vas és acél (nyers) — Fer !

etacier(bmts)....l—— 1— 1————— 39' 5 36 80————— —

Egyéb nyers fémek — : ;

Autres métaum bruts l — ' — —— _ —— — —— — -., 3 4 7 —— — — -—

Vas és acéláruk— Oiwra- ) l

ges en fer et en neki., 8, 1 —— 4 — — — —— 96 8 32 136 — —— —— —

Gyári termékek — Objets , l ;

fahrigue's.1 2 84 82 681— —— — — 5 84 20 109 — — —- —

Egyéb es ismeretl árnk— 33 i

Autres et incomiues . . i? 550! 64 268 882, — 20 —; 20, 2951431 1.475 3.201 20 —— — 20 Mindössze §1931 3.094 3.879 [6.134 23.107 — 491 —— 491 1.7365.2733.16910.178l1807 193 — 2.000 Total général 1930 3.917 3.658 9.694 17.26 —— 214 —— 1214 9916.2674.37511.633;11 509 — — 509

1 1. szám

——972—— 1932

meement des bateaua: et radeauw sur la section

G 6 z ő s 0 k

ál 1 '1 !:

V a' p e u r 3 Chalamistíerxgxugzgayí'ovapeurs

_ , ] közül — dont _ , " ! közül __ dont , ,

A forgalom lranya § —__ rakomanya— __. ,,,.,_, rakomanyanak

§ § y) ?; nak súlya § § ? § súlya

§ § § Én § ;? chargemmt § § § % § t': chargement

%%;É'ÉWÉ MM %% §§

száma — nombre c; száma —— nombre (;

D u n a —

[ Kilépett ... 628 34 594 55.890 1.274 729 545 2,258.479

§ Belépett ... 555 22 533 24.494 727 591 136 2,591.409

§ , ,, Tíszáról ... 2 — 2 —— 103 94 9 305.184

§; ' Együtt ... 557 22 535 24.494 830 685 145 2,896.593

B:: Átment ... 255 38 217 65.258 2.741 2.700 41 12,531.775

, Tiszáról ... —— —— -— —— 169 168 1 587.779

Együtt ... 255 38 217 65.253 2.910 2.868 42 13.119.554 Összesen ... 1.440 94 1.346 145637 5.014 4.282 732 18.274.626 Kilépett ... 523 13 510 17.871 1.590 448 1.142 1,398.229

§ ,, Tiszán). ... 7 — 7 — 270 28 242 26.397

R

§ Együtt ... 530 13 ! 517 17.871 1.860 476 1,384 1,424.626

§ Belépett ... 5485 22 563 8.619 1.893 1.252 641 3,952.551

§ Átment ... 275 49 226 89.897 1.778 1.050 728 2,466.118

,, Tzszára . . . - . . 1; 3 —— 3] — 78 46 32] 79.103

Együtt ... ! 278 49 229 89.897 1.856 1.096 760 2,545.221 Összesen . . . 1.393 84 1.309 116387 5.609 2824 2.785 7.922398 Mindössze %1931 . . 2.833 178 2.655 262.024 10.623 7.106 3.517 26,197.024 1930 . . 2.502 179 2.323 306126 9.503 6.700 2.803 2l,719.893

T 1 s z a —

Kilépett ... —— — -— —— -— — —— —-

;; felső Duna külföldről 3 — 3 —— 78 46 32 79.103

:! , alsó Duna külföldről 149 — 149 —— 158 72 86 255.183

CD Belepe

E a magyar (innen-

3 kaszról . 7 —— 7 — 270 28 242 26.397

0

u: Együtt ... 159 _ 1591 _ 506 140 360 360.683

Átment ... — —— —— i — —— —— — —

Összesen ... 159 _ 159 — 506 146 360 360683

! felsőDuna külföldre — —— — — 169 168 1 587.779

.; Kilé ett alsó Duna. külföldre 154 —- 154 — 223 158 65 ' 892345 2 p a. magyar dunasza-

§ kaszra ... 2 —— 2 — 103 94 9 305.184

530 Együtt ... 156 — 156 —- 495 420 75 1,785.308

:) Belépett ... —— — — —— —- —— ——- -—

Átment ... — — —— — —— —— —- ——

Összesen ... 156! — 156 — 495 420 ?5 1,785 308

.. 1931 . . 316 — 315 —— 1.001 566 436 2,l45.991

Mindossze ; 1930 . . 132 1 131 80 378 243 135 602.140

11. szám.

973 — 1982

szakaszának vízijáróműforgalma.

hongroise du Danube et de la Tisza.

M 0 t 0 1- 0 k Ereszkedő uszál ok

és tutajok — ha-

* által vont uszályok lands et radeaux Bateaum a MOÚB'W' Chalands remorgue's par ayant descendn le baleaux á moteur Danube et la T18211

.. .. _ közul

k" l—d ! , k , l—d t , k - —

§" ;" 3133;— Z" ; $$$; Ida"; 73251;- Direction da trafic

az,-§ ga § Súlya 1113 gőg § Súlya (03 És Én: sli'llya

33 %? :; ;? charge- És %? :; % charge- §3 És?; 33 charge—

Éá ; x% %% ""?" 105, l 39 $ mi §§f§§ %% mm

ízáma —— nombre cl száma — nombre (; 50235; (1

D a n n b e

425 335 90 '652755 254 39 215 126402 —— —- —— —— Sant sortis 75 20 55 142451 176 162 14 815233 —— —— -—— —— "§ Entre's

4 _ 4 _ 1 _— 1 _ _ _ _ __ § ,, de la Tisza

79 20 59 149451 1773 162 15 815233 _; _ _ _ § Ensemble

300 250 50 797933 398 396 22,132.942 _— — _— _— ; Transit

2 _ 2 _ 53 5 _ 182901 _ _ _ _ § , de la Tisza

302 250! 52 797933 1031 401 22.1512321 _ _ _l _ Ensemble

806 6052011,593.139 834 602 232 3,09,2.867 —— —— —— —— Total 78 10 68 19.808 214 60 154 203.526 23 19 4 38.633 Sortis

5 -—— 5 _— 13 10 3 31.632 _— __ _ — § ,, ponrremonterla Tisza

83 10[ 73 19.808 2271 70157 235158 23 19 4] 38.633 "§ Ensemble 422 320102 517771 360 247 113 732.649 41 37 4 61.834 § Entre's

304 145159 153471 374 163 211 364.243 5 5 —— 11.000 % Transit

1 — 1 —— 2l 2 —— 5.650E — —] — —— ! §, ,, pour remonter la Tisza

3051 145160 153471 376 165£211 369893H 5 5 _! 11.000 Ensemble

8101 475 335 691050 9631 4821481133770dl egi ez 81111467 Total

1.616 1.080 536 238418!) 1.797 1.084 713 4,430.367 6'9 61 811146? 1931) Total e'ne'ral 1.752 1.2015512,598.432 1.823 1.056772 4,088.29 180 169 111189897 1930 g

T 1' s z a

_ _— — _ _ _ _ _ _ _ _ _ 1 Sortis

1 _ 1 _ 2 2 _ 5.650 _ _ _ _ § da hant Danube e'lr.

19 -— 19 —— 18 15 3 92.726 — -_ — _ "§ E tr's du bas Danube élr.

§ " e de la section hon-

5 —— 5 —— 13 10 3 31.632 _— — —— —- § groise ananube

25 ——- 25 -— 33 27 6 130.008 —— — -— —— § Ensemble

—— — —— — —- —- — — — — — — Transit

25 —— 25 —- 33 27 6 130.008 -— —— —— —-— Total

2 —— 2 —_ 5 5 — 18.290 —— _— —— _— _ sur lehant Dan. élr.

9 — 9 —— 6 — 6 —— 18 1 17 3.237 § - Sur le bas Danube ,,

"§ Sortzs pour remonter la sec—

4 —— 4 — 1 —- 1 — _ —— — _— g tion hunyndu Dan.

(a

15 — 15 —— 12 5 7 18.290 18 1 17 3237 "§ Ensemble

— _ _ _ _ _ — _ 71 71 _193.209 § Entrás

— — —— — — —— — —- — — _— _— Transit

15 _ 15 _ 19 5 7 18.290' 89! ml 17196446 Total

40 —-—- 40 —— 45 32 13 148293 89 72 17196446 1931 Totl , , l

37 1. 36 3.000 59 38 _21 118039 32 _ 32 _ 1930 " gene"

_1— 1 . szam.

— 974 —-— 1932

National'ite' des trapeurs et des bateaum á motew, par stations fromtv'éres.

Agőzösök § Amotoi'ok

által vont uszályok által vont uszályok

Vapeurs Chalands remorgués Baieaux [! motcnr Chalands remonguz's

A gőzösök és motorok Par WWW—** § par bateauxámotem'

nemzetisége közül § közül § közül § közül §

. _ dont § _ dont §. N dont § e. dont § ...

Natwnahté des vapeurs x ? § x ; § x É § — ? §

. § Gy: .o: ; § my: .a, § ny: 15 3 3154 ms 5:

et des WW a mm" 32 %% ': ege: És %% § ege 32 535, egi—zs És %% %%

heg era egg %: eg ev Mg e: 613 2.9 %" exme§ M$

:08 Én ::13 E one sozaS Eme :oe ÉnisÉ Ém§!zoca'§(u'3 Ewa

száma—nombre (; száma-nombre (; száma-nombre g § száma—nombre c;

A) Szob forgalma —— Monument des vapeurs el baieaux [1 moiem' [L Szob

Magyar —— Hongrois.. .. .. .. 344 — 344 — 1.880 1381 449 4,977.158 129 85 44 18.961 — —— — — Osztrák -— Autríchicns .. . .. 350 — 350 — 1.935 1.513 422 5,433.252 94 94 _ 79.660 — —— _ — _Cseh'Szlovák-Tchéco—Slovagues 290 142 148 217.442 661 515 146 1.8634724 178 154 24 263746 233 190 43 503807

Román -— Roumains _. 4 .. .. 162 — 162 — 568 322 246 1,691.319 — —— — —— — -— — -—

Jugoszláv —— Yougoslaves.. .. .. 385 —— 885 — '1.8751.434 441 4,879,026 92 _ 92 —— 339 159 180 449.815

* Német —— Allemcmds .. 66 1 65 2.217 414 317 97 1,163.455 676 613 63 1,348.200 257 116 141 596.740 Francia —— Francais .. . .. .. 125 -— 125 — 362 228 134 1,077.153 — — —— — — — — — Németalföldi —— Néerlandais .. — — — —— — —— — — 199 76 123 271.169 46 333 133 1,508.433 Angol —— Anglais .. . .. .. .. .. -— —— —— — — —- — — 83 28 55 140194 90 47 43 297441 Görög — Grecs. .. .. .. .. . .. .. 21 —— 21 — ; 41 21 20 123836 —— — — — — — —— —

Összesen 1 1931 1.743 143 1.600 219659 7.686 5.731 1.955 2l,208.923 1.451 1.050 40] 212193 11.385 845 540 3356286 Total ( 1930 1.589 149 1.440 273256 7.38915494 1.896 17,819.957 1.522 1.149 373 235834 1429 876 553 3,267.494

B) Mohács forgalma—AMohács

Magyar — Hongrois.. . .. .. 1194 — 194 —— 883 633 250 2376825 -— — — — —— —- — ' — Osztrák — Auírichíms . .. 352 34 318 85.0821.5691.133 436 4,516.93 89 89 —— 65.399 — —— — — Cseh-Szlovák —Tchéco—Slouagues 209 86 123 154.743 678 473 205 1,844.906 76 70 6 152.955 85 71 14 201216 Román — Roumaíns .. .. .. .. 147 1 146 600 568 317 251 1,703.947 — — —— —— -— — -— ——

Jugoszláv — Yougosl. .. . .. . 423 1 422 7.100 2.148 1.560 588 5,631.192* 79 1 78 3.400 171 117 54 341367 Német — Allemands .. .. .. _ .. 136 —— 136 — 574 424 150 1,608.475 210 144 66 410364 254 148 106 813.167

Olasz — Iíaliens .. .. .. .. 17 -—— 17 — 53 22 31 127333 — — — —— —— — —— ——

Francia —— Frangaís .. .. 104 — 104 — 299 190 109 969.776 —— — —— — — — —— —

Belga — Belges .. .. .. .. .. 3 — 8 — 7 2 5 11.850 —— — — — — — —— —

Németalföldi -—-Néerlandais.. .. 1 — 1 _ —— — — — 207 83 124 289.524 508 365 143 1,659.706 Angol —- Anglais.. .. .. , .. .. .. — —— — —— —— —— — —— 96 38 58 192021 144 80 64 500488

Görög — Grecs .. .. . .. .. .. .. 22 —— 22 — 57 35 22 196297 — —— —— —— — — -— —

Összesen ] 1931 1.608 122 1.486 197525 Ésa; 4.789 2.047 18,987.531 757 425] 882 1,118.663 1.162 781 381 355944 Total ( 1930 1.325 108 1.217167394 .436 3.947 1.489 13,523.983 787 466; 321 1,249.046 1.159 720 439 3,110.838

C) Szeged forgalma _ A Szeged

Magyar — Hongrois .. .. .. § 136 — 136 — ' 519 300 219 1,074.017 —- —- __ — _ ; __ __ § _ Osztrák — Auln'chíms ,. .. 75 — 75 — 333 185 148 759.410 — —— — —— —-— ! —— —— § ——

Cseh—Szlovák —Tchéco-Slovagltes 12 — 12 — 12 6 6 27.000 —— —— — — —— J — —— —

Jugoszláv Yougosl... .. . 81 — 81 —— . 123 68 55 250389 30 — 30 -— SE§ 27 8 130.( 08

Francia — Frangais . .. .. 11 — 11 —— l 14 7 7 85.175 — —— — — — § —— —- —

Némemlföldi —— Néerlandais.. .. _ — —— — j —— -— —— — ; lO — 10 _. ,! 10, 5 5 18.290

Összesen ] 1931 315 — 815 —— 1.001 566 435 2,145.991l 40 — 40 —— 4.5 32 13 143298 Total 1 1980 132 1 131 80 378 243 135 602140§ 37 1 86 3. 59 38 21 118039

1 ' !

nem mutatja ki, hanem egybevontan jelenti be. tökéletesedésének a következménye. A forgalom Ezeket a bejelentéseket ezért kénytelenek voltunk

az ,,egyéb" rovatba felvenni. Az effajta hibák kí- küszöbölésére irányuló lépéseink nem vezettek még teljesen eredményre, azonban némi sikerre is rá—

mutathatunk. Az ilyen esetek közül csak egy fel- tűnőbbet tartunk szükségesnek megemliteni, és pedig7 azt, hogy a sóküldemények pontosabb megjelölése révén a sószállítmányok eddigi kimutatásunkban körülbelül 20%—kal magasabb mennyiséggel szere—

pelnek. Viszont a tárgyalt évben a cukorszállítmá—

nyoknál a helytelen árubevallás miatt ennek az árunemnek a külön kiemelését teljesen mellőznünk kellett. Itt tartjuk szükségesnek megjegyezni, hogy az egyes árunemreknél tapasztalható emelkedés tehát nem jelenti szükségkép az illető áruforgalommal:

növekedését, hanem igen gyakran az adatgyűjtés

alakulásának ilyen módon való elbírálása mellett rá kell mutatnunk még egy másik hibaforrásra is mely különösen a forgalom irányának vizsgálatánál adhat alkalmat téves következtetés levonására. Az ország határain belépő gyanánt kimutatott járómü—

vek, illetőleg szállítmányaik, mint azt már im'wkor is volt alkalmunk megemlíteni. a megbízók utólagos rendelkezése folytán, sok esetben több vagy keve—

sebb tartózkodás után újból elhagyja az 013765:

területét s így a belépettek között szereplő járóművek és áruk tulajdonképen csak átmenő áruknak len—

nőnek tekintendők. Ezt azonban a jelenlegi adate gyűjtés keretei mellett megállapítani nem lehet.

ezért ezek az ország területéről kilépett járóműve'k és áruk gyanánt vannak kimutatva.

forgalom ii'ányánál tekintetbe kell még vennünk azt Végül az áru—

11. szám. —— 975 -— 1932

4. _Az uszályok nemzetisége határállomásonkínt. —- Nationalité das chalands, par sAaLions frontier-es.

U ; k k (1 ál k GÉZÉSÖK ,éls áommgh álltaldwsronta— ;; Ereszkedő uszályok és tutajok 5251 YO : eresz e 5 usz YO O nsza y _ a a" 're- ;; Chalands ayant descendu

és tutajok nemzetisége morgues pari-113153? et bateauar: ;; le Danube ou la Tisza et radeaux

chalands ayant descendu le ; összes araküa; Hgt??? ;; összes arakítlak az üresek nsyágaak

Danube ou la Tuza et des radcauac a" tom chmgés m'des d,."gíw; a" total chargé; _vides churgmeu

7 száma — nombre (; ;; száma —— nombre (;

A) Szob forgalma —— Mouvement des chalcmds á Szob

Magyar — Hongrois ... ; 1.483 1.093 390 3,514.140; 11 10 1 ; 21 790 Osztrak —— Autrz'chzens . . . . 2.047 1.557 490 5 564. 093; 3 3 —- 3.831 Német —— Állammal; ... 887 663 224 37135. 952; —— ——

Cseu— Szlovák— Tchéco- Slovagues 894 701 193 2 363. 66 5 11 11 —— 2.083

Román — Roumains ... 734 431 303 Z,.ZSI 654; — — —— —

Jugoszláv — Yougoslaves . . . 2.194 1.585! 609 5296. 715; 21 18 3 45.130 Németalföldi —— Ne'erlandais . . 318 220 98 999. 234; — —— —— ——

Görög —— Grecs ... 20 10 10 57.918; — — —— ——

Francia — Franpais ... 349 223 126 1,052.225; — -— —— *

Svájci ——- Suisses ... 24 12 12 63.612; —— —— —— ——-

Belga —— Belges ... 56 36 20 191020 — —— —— ——

Angol — Anglais ... 30 14 16 86.981; — —— —— —

Bulgár — Bulgarcs ... 35 31 4 107.955 -—— —— _— ——

—- 1931 9.071 6.576; 2.495 24.557152 46 42; 4 72.834

osszesen "' Tata! ' 1930 8.878 6270 2.448 21,087.451; 159 158; 1 165.417

; ;

B) Mohács forgalma — A Mohács

Magyar — Hongrois ... 835; 641 194 2 463. 469; — — —-— ——

Osztrák —— Autrichiens . . . . 1.524 1.063 461 3320. 087; —— — —- ——

' Német — Allemcmrls ... 874 606 268 3,001. 743; — — — ——

Cseh- Szlovák —— Tche'co--Sloz;a7ues 769 546 223 2, 075. 218; — —— —

Román —— Roumaim ... 847 484) 358 2586. 789; -— — — ——

Jugoszláv —— Yougoslavw . . . 2.840 1.688 652 5980. 578 28 24 4 49 633 Németalföldi — Ne'erlanda-is . . 334 236 98, 1062 588; —— — —— ——

Angol —- Anglais ... 52 28 24 183.082; — —— — —

Francia — Franpais ... 292 183 107 937. 452 —- —— —— ——

Belga — Belges ... 65 42 23 220 614 __ —— —

Svájci — Suisses ... 23 12 11 63 612; — — —— —-

Bulgár —— Bulgares ... 34 33 1 103.399; _ —— _ ——

Görög — Grecs ... 2 1 1 4, 844 — —— — ——

; Olasz -— Italiens ... 7 _ 7 —— ; _ —— —-—— ——

-- 1931 7.998 5.570 2.428 ; 22503. 475; 28 24 4 49633

Osszesen _ ma' 1930 6.595 4667 1.928 16,631.82l; 27 17; 10 37.880

0) Szeged forgalma — A Szeged

; ; ; ; '; ;

Magyar —— Hongrois ... ; 349 198; 151 635. 602; —— —— —— —

Osztrák —— Autrichiens . . , . ; 411 237; 174 910. 513; —— —— —— ——

Német —— Allemands ... s 89 48; 41 275. 70 ——- — ——- ——

' Néme aIföldí —— Ne'erlrmdais . . ; 6 3; 3 13.116; —— —— —— ——

t Cseh Szovák — Tche'co Slovagues _ 12 6; 6 27.;000 —— _ —— _

Román —— Rmmains ... 6 3 3 8. 5;50 —— —— ——- ——

I Jugoszláv — Yougoslaves . . . ; 151 91 60 365. 421;; — -- ; — ——

Bulgár —— Bulgares ... ; 5 3 2 14.208; —— —— —— ——

' Francia — Frangais ... [; 17 9; 8 44.175;; — — ; —— —

1931 1 040 593 448 2294289 — —— — ; ——

Összesen *TUW ' 1930 437 281 156 720.179 32 — ; 32; ——

11. szám.

—-—976— 1932

is, hogy a szállítmányok egy része vízi úton érkezve vasúton is folytathatja útját.

Az elmondottak figyelembevétele után megálla- píthatjuk. hogy a Dunán felfelé menő áruk zöme gabonaszállítmányokhól állott, melyek az egész tor- galomnak több, mint felét tették, a Dunán lefelé irányuló forgalomban viszont a szénszállítmányok szerepe a legkiemelkedőbb, melyek 46'4%—ka1 voltak képviselve. A Tiszán mind hegymenetben, mind pe- dig völgymenetben gabonaszállítmányokból került legjelentősebb mennyiség elszállításra.

A határállomások forgalmának vizsgálata mö- dot nyujt arra, hogy a vizeinken megforduló járó- művek nemzetiségenkinti megoszlását is megfigyel—

hessük. A két dunai kikötő közül Mohács forgalma erősebb fellendülést mutat s úgy már nincs meg az a nagy különbség a két kikötő forgalma között, mint azt az előző évben láthattuk. A Szobon át le—

bonyolódó áruforgalom 13'0%-os növekedésével szemben ugyanis a mohácsi kikötőt érintett áruk mennyisége 31'9%-ka1 nőtt. Végeredményben tehát áruforgalmi szempontból Szob az előző évi 32'0%- kal szemben 13'1%-ka1 multa felül Mohácsot. A gép- erejű járómű'vek nemzetiségét tekintve, Szob forgal-

mában továbbra is Németországé a vezetőszerep,

melynek vontató járóművei az egész kikötő forgal—

mának 23'2%—át tették. Feltűnően megsokasodtak a jugoszláv lobogó alatt közlekedő gőzösök és mo- torok, melyek erős szaporodásuk folytán az előző évi sorrend meghontásával Magyarországot, Cseh—

Szlovákiát és Ausztriát megelőzve, 14'9%-os ará- nyukkal második helyre kerültek. Ezekután Magyar ország következik 14'8%—os arányával maga mögé szoritva Cseh-Szlovákiát és Ausztriát. Abban ai esetben azonban, ha a szállított áruk mennyiségét tekintjük, az osztrák járóműveké az elsőség, melyek az összes áruknak 20'4%—át továbbították. A má—

sodik helyen Jugoszlávia (19'9f%), a harmadik he- lyen pedig Magyarország (18'6%) áll.

A mohácsi kikötőben a géperejű vízi járóművek közül ez alkalommal is Jugoszlávia (21'2%) mond—

hatta a legtöbbet magáénak. Utána Németország megelőzésével Ausztria következik (18'6%), majd Németország (14'6%); Magyarország 8'2%-os ará—

nyával ez alkalommal a negyedik helyen szerepel. Itt a szállított áruk mennyisége szempontjából is a jugoszláv lobogójú hajóké az elsőség, melyek az összes áruszállítmányok 25'3%-át vitték magukkal.

Ebből a szempontból sorrendben Ausztria (19'3'16), majd Magyarország következik (10'O%). A szegedi kikötőben megfordult géperejű hajóknak csaknem fele magyar nemzetiségű volt, melyeknek vontat—

mánya az egész áruforgalomnak 46'8%-át tette.

Ebben a kikötőben a jugoszláv nemzetiségű hajók 31'3%—kal voltak képviselve, az áruszállításból pedig 16'6% esett rájuk.

Az uszályok nemzetiségét vizsgálva a Szobon

megforduló uszályok szempontjából teljesen válto—

zatlan a helyzet. Az uszályok között ez alkalommal is Jugoszlávia volt a legtöbb egységgel képviselve (24'2%). Utána változatlan sorrendben Ausztria (22'6%) és Magyarország (16'3%) következik. A szállított áruk mennyiségét nézve, Ausztriáé az első- ség, melynek uszályain került továbbításra az áruk 2'2'7%-a. A sorrend ezután megváltozik s második helyre Magyországot (14*3%) megelőzve Jugoszlávia került (21'6%). A mohácsi kikötőt érintett uszályok között ez alkalommal is a jugoszláv nemzetiségűek voltak Számottevő fölényben (29'8%), majd válto—

zatlanul az osztrák lobogójú uszályok következnek (19'1%). A hazai járóművek itt némileg tért vesztet—

tek, mert eddigi harmadik helyüket 10'9%-os ará- nyával Németország foglalta el s csak ezután követ—

kezett Magyarország (10'4%). A szállított áruk mennyiségét tekintve, a legtöbb áru szállítása az előző évhez hasonlóan, jugoszláv járóművekre volt bízva (26'6%) 5 Magyarország 10'9%-os arányával, Ausztria (170) és Németország (13'3%) után a ne—

gyedik helyen következett.

A szegedi kikötő forgalmában a legnagyobb számmal az osztrák (39'3%) és a magyar (334747) osztályok jelentkeztek. Ezek közül az árurakomá- nyoknak ausztriai illetőségű uszályok 39'7%—át, a magyarországiak pedig 27'7%—át szállították.

A forgalom havonkinti hullámzását nézve, a ví- szonyok nagyjában véve az előző éviekkel megegye—

zőek. A legnagyobb forgalom az előző évhez hason- lóan, Szobon és Mohácson augusztusra, Szegeden pedig a géperejű hajókat tekintve, novemberre, az uszályokat véve, októberre esett. A legkevesebb járómű viszont február hó folyamán fordult meg mindhárom kikötönkben. A legnagyobb forgalmú augusztus hó folyamán Szobon át 333 géperejű járómű közlekedett, melyek 1.024 uszályt vontattak

s 3,027.930 (; súlyú árut vittek magukkal. A mini—

mumot képviselő február hónapban pedig gőzösök és motorok száma 93, a vontatott uszályoké 315 volt s az uszályokon szállított áruk mennyisége 566771 g—ra rúgott. A mohácsi kikötő forgalmában ugyan- ezekben a hónapokban 270 gép-erejű vízijárómű és 995 uszály 2,959.987 (1 rakománnyal képviselte a maximumot, míg 69 gőzös és motor, illetőleg 250 uszály 416054 g-val terhelve volt a legkisebb for- galmú hónap eredménye, Szegeden a géperejű hajók—

ból a legtöbb — szám szerint 63 —— novemberben fordult meg; az uszályok pedig a legnagyobb szám- mal október hó folyamán szerepeltek, mikor 240 uszály 535763 (1 áruval megrakva fordult meg a kikötőben. A legcsekélyebb forgalom _— az előbbi kikötőkkel megegyezően —- február hóra esett, melyben mindössze 8 gőzös, illetőleg motoroshajó, 12 uszállyal és 21.062 (; rakománnyal kereste fel

Szeged rakodópartjait,

Várszeghy János dr.