Magyarország közép- és nagybirtokainak nagyságcsoportjai 1925-ben

(1)

' ,ment

1926

—— 271 _—

^5. ^szám.

; MagyarOrszág közép- és nagybirtokaínak nagyságcsoportjai 1925-ben.

Catégories de grandeur des moyennes et des grandes propriétés rurales de la Hongrie en 1925.

Résume'. La juste répartition de la grandeur des propriétés rurales indue beaucoup sur le rendement de la production. A ce point de oue, la situation est, en général, la meil—

leure dans les pays ou lame de l'économie rurale se trouoe dans la moyenne propriété et ott a cőté dlun petit nombre de grandes ercploitations bien outillées, il y a assez de petites propriétés par rapport a la proportion de la population rurale.

Le démembrement de la Hongrie et llappli- cation de la réforme agraire ayant completement changé les nombres proportionnels rela- tifs a la répartition des propriérés foncieres, la guestion de la répartition de celles- ci a beaucoup dactualité. Tandis gue les petites propriétés rurales de moins de 100 arpents cadastraux ne représentaient, en 1905, donc dans la Hongrie ancienne gue 44 4"/o de la super/icie totale, en 1921, aprés le démembre ' ment du pays, ce nombre proportionnel s éle- oait a 46'50/0, et, par suite de Fapplicalion de la réforme agraire, il montait, en 1925,

il 50'20/0.

On n,a des données statistigues gue sur la répartition. en 1925, des moyennes et des grandes propriétés rurales; ces données furent recueillies pour le Liore dlaolresse des culti—

valeurs. La superjicie totale de la Hongrie actuelle est de IÓ,I48.3I4 arpents cadas—

traux, dont 8,038.091 arpents, soit 49'80/0, rem'ennent aux moyemtes et aux grandes proprie'te's de 100 arp. cad. et au-dessus.

C'est dans le Transdanube gu'il y a le plus de grandes propriétés de plus de 1000 arp. cad; méme le nombre proportionnel des grandes propriétés de 2000 a 5000 arp. cad.

y est de 26'90/0, et seulement de 15'70/11 dans lAlfóMld Dans cette catégorie de grandeur, cest le comitat Fejér gui a la plus grande proportion (402%), et les comitats Csanád——

Arad et Torontál, temporairement réunis la plus petite (00/0).

Par contre, les moyennes proprie'tés de 100 a 500 arp. c. sont le plus nombreuses dans l*Al/o'ld (29'80/0), elles ne font gue 21'20/0 dans le Transdanube. Le plus de moyennes propriétés appartenant a cette caté—

gorie se trouve dans les comitats temporaire- _ réunis de Seatmár—Bereg—Ugocsa T,, (44' 80/0) et le moins dans le comitat Fejér

(1110/0), représentant type des grandes pro—

priétés Il est curieux gue l'Alfold ou les

également la premiere place dans la catégorie des propriétés de plus de 10. 000 arp. cad.

Dans cette catégorie, la proportion de llAl—

fold (14' 970) est meme supérieure a la moyenne du pays (8'7 Mn) la cause en est gue les trois grandes oilles de la plaine hongroise, Debre—

cen, Szeged et Kecskemét, ont des propriétés si immenses gue dans cette catégorie de grandeur, elles dépassent, a elles seules, la moyenne du pays.

En ee gui concerne la répartition des catégo- ries de grandeur de propriétés suioant les branches de culture, notons, avant, tout, gue la proportion des terres labourables diminue aoec l'augmentation de la eatégorie de grandeur. Tan- dis gu'aux moyennes propriéte's de 100 (71, 500 arp. cad. elle est de 51'90/0, elle ne figure gue pour 37'50/0 dans la catégorie de grandeur de 5000 a 10.000 arp. cad; seules les propriétés de plus de 10.000 arp. cad. font exception au décroissement de la proportion des terres labourables, laguelle, la aussi, n'est cependant gue de 39'90/0.

Dans les differentes catégories de grandeur, le role des superficies ae vignes et de jardins est completement identigue avec la répartition de la proportion, emprimée en O/o, des terres labourables. Par contre, la grandeur de la 'superficie de foréts augmente a raison de laccroissement de la grandeur de propriétés, s e'levant de 11 5 a 28 8%. Les propriétés de plus de 10 000 arp. cad. font, ici méme, ex-

ception a cet accroissement graduel, mais la proportion de la superficie de foréts est, la aussi, de 20% Dans les dififérentes catégo- ries de grandeur de propriétés le röle des autre branches de culture ne présente aucune rés gularité.

A földbirtokok helyes nagyságmegoszlása egyrészt alapja a termelés sikerességének, másrészt biztosítéka a mezőgazdasággal fog- lalkozó lakosság békés, harmonikus munkál- kOdásának. Nem lehet kielégítő a termelés ottan, ahol a nehezen kezelhető túl nagy birtokok a kis— és középbirtokok rovására igen nagy számban vannak. Viszont termelési szempontból egyáltalában nem megfelelő, ha a közép- és nagybirtokok száma a kisbirtokok nagy számával szemben elenyészően csekély.

A mezőgazdasági termeléssel nem foglalkozó városi lakosság és az ipari munkásság ga- bonaellálasa, továbbá a külföldre irányuló

(2)

5. szám.

számú, jól'v'feiszerelt közép- és nagybirtokon

való gazdálkodás mellett lehetséges. A kis- birtokos ugyanis gabonát tudvalevőleg rend—

szerint saját szükségletének mérvén túlmenő- leg nem szokott termelni, egyedül a kellő számú közép- és nagybirtok tudja a mező—

gazdasággal nem foglalkozo lakosság gabona—

szükségletének zavartalan kieiégitését biz—

tosítani.

A túlságosan nagyszámú nagybirtok azonban a társadalmi elégületlenségnek egyik alapja, megakadályozza a nincstelen mező- gazdasági, lakosság földhözjutását7 felkelti ennek a rétegnek irigységét és ezzel egyik kútforrása az agrárszoeializmusnak. Igaz ugyan, hogy a nagybirtok a mezőgazdasággal fog- lalkozó népességnek bőven ad munkaalkal- mat, de ez a munkaalkalom legjobban mégis ott található meg, ahol a mezőgazdasággal foglalkozó népesség arányának megfelelő számú kisbirtok és csekély számú jól fel—

szerelt nagybirtok mellett a gazdálkodás súly—

pontía a középbirtokon nyugszik.

Nagy érdeklődésre tarthat számot a föld- birtokmegoszlás kérdése Magyarországon, ahol az ország megcsonkítása, azután pedig a földreform Végrehajtása alaposan megváltoz- tatta a földbirtoknagyságra vonatkozó régi arányszámokat. Magyarországon a földbirtok megoszlásának arányát a Gazdacímtár szöve- ges részéből kivett összeállításunk mutatja be :

A kisbirtok és aközép- és nagybirtok nagyságának százalékos aránya Magyarországon.

Proporíion en % de la grandeur des petites des moyennes et des grandes proprie'tés rurales de' Hongrie.

A közép- és A kisbirtok nagybirtok

, Superfícíe des Super/ide des

E V petites moyermes et des

propríéíés ! grandes Jaro-

A " VL e' e l przetcs

területe az ország területének 0Arában — en % de la super-

ficíe du pays

Magyarország régi !

területén —— Dans la Hongrie ancierme :

' 1905. 444 55-6

V 1913. 458 54'2

Magyarország mai területén — Dans la

; Hongrie actuelle :

1921. 465 535

- 1925. 502 498

Ez az eredmény a földreform végrehajtá- sával szoros összefüggésben áll, az össze- állítás adatai mutatják, hogyaz Országos Földbirtokrendező Bíróság munkája a mai

-—272— 1926

Magyarország területén a földbirtoknagyság százalékos arányszámát a kisbirtokok kiter- jedésének előnyére mennyire megváltoztatta.

A ICO kat. holdon aluli kisbirtokok nagy- ságmegoszlására vonatkozólag statisztikai ada- taink nincsenek. A 100 kát. holdas és ennél nagyobb közép— és nagybirtokok nagyság- kategőriáiről a Gazdacímtár szerkesztése cé!- jaira szolgáló 1925. évi felvétel adatai tájé- koztatnak. Legelsősorban is megemlítjük, hogy a mai Magyarország összes területe 16',I48.314 kat. hold, ebből a területből 8038091 kat.

hold (4.9'80/0) esik a legalább 100 kat. holdas és ennél nagyobb kó'ze'p- és nagybirtokokra.

Ezeknek a közép- és nagybirtokok területére, valamint e földbirtokok területének birtok- nagyságesoportok, továbbá ezen belül mívelési ágak szerinti megoszlására vonatkozólag táb- lázatunk adatai tájékoztatnak.

A táblázat adatai megerősítik azt a köz—

ismert tényt, hogy az 1.000 kat. holdnál nagyobb földbirtokok a dunántúli dombos- vídéken vannak leginkább elterjedve; így pl.

a 2.000—5.000 kat. holdas nagybirtokok a

dunántúli dombosvídéken az összes közép- és nagybirtokok 26 9%-át teszik ki, ez az arány

az északi dombosvídéken 20'90/0, az Alföldön

pedig csak 15'70/0. A vármegyei törvényható- ságok között kimagaslik ebben a nagyság- kategőriában Fejér vármegye, itt 40'20/0 az arány, ezzel szemben az ellenkező véglet Csanád-Arad és Torontál ideiglenesen egye- sített vármegyében található, ahol a szóban- forgó birtoknagyság az összes közép- és nagybirtokoknak mindössze 6%-át teszi ki.

A IDO—500 kat. holdig terjedő közép- birtokok arányszáma viszont az Alföldön a legnagyobb, az összes közép— és nagybirto-

koknak 29'80/0-3, az északi dombosvídéken

ez az arány 29'00/6, a legkisebb a dunántúli dombosvídéken, ahol csak 21'20/0. A várme- gyei törvényhatóságok közül az 500 kat.

holdig terjedő középbirtokok aránya a leg- magasabb Szatmár-Bereg-Ugocsa ideiglenesen egyesített vármegyében (44'80/0), utána követ- kezik Jász Nagykun-Szolnok Vármegye(40'7"/a).

Az ellenkező végletet a nagybirtok két tipi- kus képviselője mutatia, Fejér vármegyében ez az arány csak 11'1, Somogy vármegyében pedig 13'7%.

A közép- és nagybirtokoknak birtoknagy- ságosoportok szerint való megoszlását úgy a mai Magyarország egész területére, mint az egyes országrészekre vonatkozólag szemlél- hetőleg mutatjuk be az első körábrában.

A már fentebb említett százalékos arány- ban kimutatott érdekes eltéréseket főleg az

(3)

1926 — 273 — 5. szám.

A közép- és nagybirtokok területe valamint e földbirtokok területének megoszlása bírtoknagyság- csoportok és mivelési ágak szerint az 1925. év elején.

Superficie des maya/mes et des grandes proprie'te's rurales et répartition de ces superűcies suivant les catégories de grandeur d'emploitatíons et les branches de culture au de'but de 1925.

Jákág ' a: 001039" w a; uoau

543; % §) m lmo§ v; W va max

"3343: "3 ": a: ; fogo u % ez: ha ; vga

%xgh. 54 53 § 3 3 s a: fg 150313; § ** % e g ;3 (a:

ww§a N — (— s s % N ( w. § _. § , N E (

§sz I§ ? S- 3 s ? szamu— ? 31 3 3 S 2 2331

m' s ;; G § e el %s s %; s § 0 o 33

, . u'GW § - ._ ._

Nagysagkatevóna 3303- E 3 '5 § 9—4 ""—4 M 'ER— % H * 9-1 k* 027 ZENE

** 533 523 l l : ! HMS—341 ; 'l' ; ! , "sm

". .

1 9—0**3 —o s :o egű—SE :o —c %?

, 19—03 . m l_ 71 "

Categom de gáz-w EN ; 5; 1 713 10 cs 23§€§ Ha 1 s :o ne 3212:

Adm-Nu; _cgw 1—7 :0 u tan 1-5 7: 'U'agxgü $-1_;o ; im .Ú Ft: 253

grandem' ig§§ : § UJ N 1: a) _ *:G 35$§ NS o ! N ma a; :. me mint

er. m 3 M w a: ...7 ca 2 Én. D M [w a: A m 2 m ,,

a közép- és nagybimokok összes területé-

kat. holdakban —— en arpents carlastmmc nek O/n-ában — en "10 de la super/ük fot-

des moyennes et des grandes propr, r.

1. Dunántúli dombosvidék — ]. Transdanube

100 — 510 kat. 1101ng — . [ 1

de 100 Ez 500 arp. c. 690742 286413 3245 2975 43367 154161 137343 1579 61659 41'5 O'ö 04 63 223 19'9 0'2 8'9 500—1000kat.holdig—

de 500 61 1000 arp. c. 500852 234286 2317 1684 28980 79925 126889 1827 24944 408 05 03 5'8 160 253 03 - 5'0

1000—2000 kat, holdig ?

de 1000812000017'17. :. 652216 294287 2741 2005 38289 68830 201377 2872 4181" 45'1 0'4 03 5'9 10'6 30'9 0'4 6'4 2000 5000 kat. holdig

de 2000815000 am. c. 874964 356370 3360 1976 51549 92061 285290 5164 79194 407 0'4 02 59 105 326 0 6 91

5000—10000katholdig ;

d35000á10.()00a7'p.c. 353019 116959 938 581 30282 38898 107777 1594 55990 331 03 02 86 110 30'5 0'4 15'9

10 000 kat, holdon felül ' !

az;—dessusdelOJMÖaJ. 179911 81366 650 120 16935 20420 49528 1104 9788 452 0'4 0'1 9'4 11'4 27'5 0'6 5'4

1. A dunántúli dombos— 1

vidék törvényhatósá- '

gaiban összesen _ 32517041369681 13251 9341209402 454295 908204 14140 273390 421 04 03 6'414'027'9 0'5 8'4 Dans les comitats et

les m'lles mzmícipales

du Tnmsaanube ;

n. Északi dombosvidék ; 11. Nord

100—500 kat. holdig ——

de 100 a 500 11177. c. 390691 161945 2332 4863 21447 93396 77858 670 27980 415 0 6 12 55 239 19'9 02 72 í00—1060kat húdig—

,de 500 [1 1000 arp. c. 273739 111851 1525 2161 15169 54554 76913 235 11331 409 06 08 55 19-9 281 0-1 41 1000—2000 kat. hodig

de 1000 a 2000 am c. 284782 113176 1251 1483 15782 37485 105681 490 9434 397 0-4 05 5'.':) 132 371 0 2 34 2000——5000 kat. holdig

de 200012 5001) arj). c. 232185 90183 798 775 17665 31115 132918 657 8074 320 03 03 63 110 470 0-2 29 5000—10 000kat.holdig

de5000á101000arp 0. 89106 8773 210 84 3092 4550 70558 2 1837 08 02 01 35 5'179'2 00 21 10.000 kat. holdon felül

azt-dzssus de HMM/Ime. 29415 90 36 — 637 636 27753 — 26' 0-3 01 — 22 22 943 _ 09

II. Az észak- dombos— ' 1

vidék lörvényhatósá- § —

ga ban összesen —— 1349918 486018 6352 9366 73792 221736 491681 2054 58919 360 05 07 55164 304 02 43 Dans les comitats et

les w'lles mzmícípales 1

du Nord

;

III. Alföld _— III. Alföld

100—500 kat. holdig — *

de 100 a 500 arp. c. 1023377 643701 4425 12031 77138 167141 27546 6676 84719 629 04 1-2 75 163 27 07 83 500—1000 kat, holdig —

de 500 él 1000 arp.c. 519246 310798 2511 5096 81925 96538 23805 2544 46029 59'8 05 10 61 18-63 46 05 39 1000—2000 kat. holdig

de 1000á2000arp. c. 491895 273365 1426 2276 28901 101873 44197 2969 368854 556 03 05 59 206 90 06 75 2000—5000 kat. holdíg

de 20000500011174. a. 538122 278881 1626 2304 26724 115983 68226 2203 42175 518 03 04 5'021'612'7 0—4 7-8 5000—10.000kat.h01dig

d350001'710.000a7p.c 373279 180206 989 834 20407 94879 56227 2198 17539 483 03 02 5'525'315'1 06 47 10.000 kat. holdon felül

au-dessusdelovwűaf. 490550 197698 1618 3278 27896 155102 62956 1226 4077 404 03 0-7 57 316128 02 83 III. Az Alföld törvény-

hatóságaiban össz. —

Dans les comitats et 3436469 18846'19 12595 25819 212991 731516 282957 17816 26812 54'9 04 07 62 213 82 05 7-8 les vílles munícipales

de l'Alföld

Magyarország összesen — Hongrie entiére

100—500 kat. holdig —

de 100 a 500 arp. c. 2104810 1092059 10202 19869141952 414698 242747 8925174358 51-9 0-5 0—9 68 19—7 115 0-4 8-3

500— 1000 kat. holdig—

113500 51 1000 ame. 1293337 656935 6353 3941 76074 231017 227607 4606 82304 50-8 0-5 0-7 5-917—8176 0-3 6-4 1000—2000 kat. holdig

de 1000112007) arp. e. 1428893 680828 5418 5704 82972 208188 351255 6331 33137 47-6 0-4 0—4 5-814-624—6 0-4 6-2

zooo—5000 kat. holdig !

de 200007500007'17. c. 1695271 725434 5784 5055 95938 239159 486484 8024129443 42-8 0-3 0-3 57142 28-7 05 75

5000—10,000ka1.holdig [

11050002110000111'17. c. 815404 305938 2137 1499 53781 138327 234562 3794 75366 37-4 031 02 6-0170 238 0-5 9-2

(4)

5. szám. ——274— 1926 országrészek szerinti megoszlásban a körábra

könnyen észrevehetőleg tárja elénk. Hogy a középbirtokok elterjedésének magas arány-

számával kitűnő Alföld a 10.000 kat. holdas

és ennél nagyobb birtokok arányában is az első, annak kétségkívül az a magyarázata, hogy Debrecen, Szeged és Kecskemét tj.

városok óriási birtoka ebben az országrész—

ben fekszik. Már magában ez a hatalmas ki- terjedésű három nagybirtok elégséges arra, hogy az Alföldön a legnagyobb birtokkate- gória százalékos arányát az országos átlag

8'70/o-ával szemben 14'20/a-ra emelje. Ennek

a legnagyobb birtokkategóriának arányszáma különben az északi dombosvidéken mindössze 2'10/0, a dunántúli dombosvidéken is csak 5'50/0.

Bizonyára érdekli a mezőgazdasági kér- désekkel foglalkozó közönséget, hogy a mai Magyarországon melyek az egy község hatá- rában fekvő egy tulajdonban levő legnagyobb birtokok. Az alábbi kis összeállításban be—

mutatjuk az egy község határában fekvő és legalább 15.000 kat. hold nagyságú földbir—

tokokat a község összes területével és a föld- birtok vonatkozó arányával:

A KÖZÉD- És (NAGYBIRTOKOK NAGYSAGKATEGORIAI 1925-BEN.

CATÉGODIES DE GRANDEU'R DES MOYENNES

er DES GRANDES pnoomc're's EN 1925. ^_. ^'

." ' !

§. — _

' ZDDD-BODD kh.

' de 2000 3 5000 ero c

? lÚD*500 Kh.

% demo a SÓ!) aru c'

§ vsoo—toou k h . de 500

á 1000 aroct

de 1000 3 2000

srac.

,5000-101300 k n de 5000 "510000 arn c.

10.000—nél több k.h au-dessus de

111000 arat

Magyarország összesen

Hongrie ennél-ev

csoportonkint szemlélhetően mutatjuk be a mai Magyarországra vonatkozó fentemlített adatokat. Első tekintetre szembetűnik, hogy

Aföldbirtok A község _. _

A község neve A tulajdonos neve A tulajdon jogcíme ágyig? területeket. AgÉIÉÉ'ZOk dakban noldakban y

Debrecen Debrecen tj. város Városi birtok 84.889 166.284 51"—

Szeged . . §zeged tj. Város Városi bírtok 64.514 132.775 48'6

Sövényháza. ()rgr. Pallavicini Alfonz

Károly Hítbizomány 50.352 55.559 906

Kecskemét . Kecskemét tj. város Városi birtok 49.464 163.237 30'3

Polgár . . Egri rk. fökáptalan Egyházi birtok 44.064 62.286 707

Újdombóvár Hg. Eszterházy Pál Hitbizomány 31.151 36.023 865

Balmazújváros. Gr. Semsey László Hitbizomány (18.646 kh)

szab.forg. birtokt11.536 kh) 80.182 45.112 669 Mezőbegyes. M kir. áll. ménesbirtok Kincstári birtok 30.090 30.193 99"?

Heroegfalva. Zirci apátság Egyházi birtok 29.052 37.989 765

Peszéradacs Cs. és kir. családiuradalom Szabadforg. birtok 28.580 29.110 981

Majsamiklósvár Hg. Eszterházy Pál Hitbizomány 20798 38.844 535

Püspökladány , M. kat. vallásalap Alapítvány 20.466 32.488 BB'—

Diósgyör. M. kir. erdészeti állam—

kincstár Kincstári birtok 18.403 27.006 68'1

Kisszállás Hg. Boncompagni-Ludo—

visi Józsefné és gr. San- Martino di Valpurga

Henrik Szabadforgalmú birtok 15.967 15.998 998

Ez a 14 nagybirtok az _ország _összes _a _{szántóföld} _aránya _a birtoknagyság emel—

közép- és nagybirtokainak 6'40/o-át teszi; 11 nagybirtok közülök korlátolt forgalmú, 1 nagybirtok egy része korlátolt forgalmú és mind- össze két nagybirtok teljesen szabadforgalmú.

Az egyes mívelési ágak szerepét a birtok- nagyságkategóriákban táblázatunk ország—

részenkinti részletezéssel már bemutatta, a második ábraösszeállításban birtoknagyság-

kedésével folyton csökken, a 100—500 kat.

holdig terjedő csoportban 51'90/0, az 5.000—

10.000 kat. holdas csoportban már csak 37 '4-0/0.

A szántóföldterület egyenletes csökkenésében

kivétel a 10.000 kat. holdnál nagyobb föld-

birtokosoport, azonban ennek a csoportnak is csak 39'90/0 a szántóföldteríilete, tehát je- lentékenyen kisebb, mint a középbirtokok

(5)

1926

A MÚVELÉSI ÁGAK SZEDEDE AZ EGYES BIDTOKNAGYSÁGKATEGÓDIÁKBAN.

LES BBANCHES DE; CULTURE

DANS LES DIF FERENTES CATEGODIES DE GRANDEUR.

A Szántó. Dér

Tem-as labourables _ Prairles

Ker! __ Szőlő

Jardms. Vtgfles

§ Legelő -: Pavuragss

llllllll'í E'dő

_{l Foréls}

Én" Nádas Rnseliéres ' Nemtermő

Terres Impro-

u.; n/ ductlves

%

c.:_ mum:10" r:x:

-'.-:;J,—;— .: *; í'í:^! ^{n 5}75 ^_ ⁰⁵⁹⁷^UA

lGOO- 2000- souo- Vnnna—m$

— -2000 —5000 mono több

kh területű birtokok Draprie'tés rurales ne (ne de_öco ugrana ,de 2000 a 500 31000 3 zooo ásoor

a r 9 :

20.

02

7'2

de SDDS '; 10.009

au-cessm

de moon

szántóföldterülete. Ennél továbbmenve a Gazdacímtár adatai alapján megállapíthatjuk, hogy az első birtoknagyságcsoportunkon belül

100—200 kat. holdas töldbirtokoknak 55'5% a

szántóföldaránya, látható tehát, hogy minél lejjebb megyünk a birtoknagyságkategóriák- ban, a szántóföldaránya annál nagyobb lesz.

A szántóföld aránylagos csökkenésével jó—

formán teljesen azonos a birtoknagyságcso- portok emelkedésénél a kert és a szőlőterü—

let szerepe. Ezeknél is állandó az arány csökkenése és éppen úgy, mint a szántóföld—

nél, a 10.000 kat. holdnál nagyobb birtok-

——275— 5. szám.

nagyságcsoportban úgy a kert—, mint a szőlő- — terület aránya az addigi csökkenéssel szem—

ben egy kis emelkedést mutat.

A szántó, kert— és szőlőterület szerepével teljesen ellenkező az erdőterület szerepe a birtoknagyságykategóriákban. Itt ugyanis az a helyzet, hogy minél nagyobb a birtoknagy- ság, annál nagyobb az erdőterület nagysága.

A 100—500 kat. holdas csoportban az erdő—

terület aránya csak 11'50/0, ez az arány fo—

kozatos emelkedéssel az 5.000—10.000 kat.

holdas csoportnál már 28'80/0-1'a megy fel. A 10.000 kat. holdnát nagyobb birtokok cso—

portja e megállapítás alul az erdőterület nagyságánál éppen úgy kivételt képez, mint a szántóföldnél, kertnél és szőlőterületnél, az erdőterület aránya itt az előbb említett 28'80/0 ról 20'00/o-ra csökkent. Az első birtok- nagyságkategórián belül a 100—200 kat.

holdas földbirtokok erdőterületének arányát itten is figyelemmel kísérjük, a szántóföld arányával szemben mutatkozó fordított arány az erdőterületre vonatkozólag ennél a eso- portnál is fennáll. Ugyanis a már említett ll'őo/o-os aránnyal szemben az erdőterület aránya itten mindössze csak 8'40/n, tehát je—

lentékenyenrkisebb, mint a középbirtokok alsó nagyságkategóriájának kimutatott erdő- területi aránya.

A többi mívelési ág szerepét az egyes birtoknagyságcsoportokon belül a második ábracsoport világosan mutatja. Megállapítható, hogy ezeknek növekedése vagy fogyása az egyes kategóriákban semmi rendszerességet

nem mutat. —

Sajo'helyi István.

A világ rizstermelése3)

Production mondiale du ria?) Azoknak az országoknak, amelyek a világ

rizstermésének 980/0-át szolgáltatják, 1925. évi területi- és termésadatai már ismeretesek, figyelmen kívül hagyva Kínát, amely ország- ból pontos adatok nem állnak rendelkezésre.

A rizsfőldek területe örvendetesen növek-

szik. Az 1909—1913. évi állapothoz viszo-

nyítva mintegy 6 millió hektár gyarapodás mutatkozik. Ez a jelenség főleg azért figye—

lemreméltó, mert a többi terményeknél, különö—

sen a gabonaneműeknél, a megművelt területek

hábon'l előtti színvonalát is nehezen sikerül

elérni. A terület növekedése általában mind—

egyik rizstermelő országban megfigyelhető, leg- főképen mégis Ázsiának tő termelőországaiban:

Brit—Indiában, Indokínában és Sziámban.

A rizstöldek növekedésével párhuzamosan emelkedett a termelt rizs mennyisége is, bár

1925-ben az előző, 1924. évhez képest ——a

sok helyütt kedvezőtlen időjárás miatt —— némi visszaesés mutatkozik. Megtigyelhető azonban, hogy a termésátlagot az új rizsterületek

bevonása rontja: a háború előtti hektáronkénti

17 (; átlag 1925—ig 156 d-ra esett vissza.