A könnyűipar nettó termelési indexének meghatározása

(1)

SZEMLE

A könnyűipar nettó termelési indexének meghatározása

Az ipari termelés statisztikájának egyik fő feladata, hogy *rövid időközön—

ként, a lehetőség szerint pontos képet adjon az ipari termelés fejlődéséről.

Mind ez ideig nálunk az ipari termelés

fejlődését a változatlan áras teljes ter—

melés alapján határoztuk meg.

A változatlan áras teljes termelés alap-

ján kiszámított termelési index bizonyos torzitásokat tartalmaz. Ezért szükséges a vállalati teljes termelés

folyamatosan kiszámítani és közzétenni az ipar nettó termelési indexét is. Ezt az

indexen kívül A

indexet az 1949—1957. évekre visszame- nőlegesen is meghatároztuk.

A nettó termelés indexe az ipari ter- melés változását az iparban létrehozott

új érték, az ún. nettó termelési érték alapján jelzi. A továbbiakbana nettó ter—

melési indexnek a könnyűipar-ban alkal-

mazott számítási módszereivel foglalko—

zunk.1

Az iparágak túlnyomó többségében—

az 1954. évi teljesített órák alapján szá——

mítva 80 százalékában — a nettó terme—

lési indexet terméksorok alapján számí—

tottuk ki.

; (

! . ' 1. tábla

A könnyűipar iparágainak megoszlása a nettó termelési index számítási módszere szerint Ebből

!;erméksox-okka] meghatározva a termeálési érték

1 á k alapj 11 meg-

Az ipar- par ga határozva)

csoportba iparágak

Sorszám Az iparcsoport megnevezése tartozó , részaránya

iparágak ateljesitett termék- . részaránya száma órák alap- sorok a teljesített,

száma ján a száma órák

könnyű- száma alapján

iparban a könnyű—

iparban

1 Textilipar ... 6 5 4216 26 L 1 1,3

2 Ruházati ipar ... 4 , 4 24,5 52 -— —

3 Böripar ... 2 1 1,9 8 1 0,8

4 Faipar ... 7 4 4,4 57 8 7,0

5 Papíripar ... 2 2 3 1 13 —— —

6 Nyomdaipar ... 1 —- — —— 1 5,3

? Vegyeslpar ... 4 ... 2 — —— —— 2 6,1

* Könnyüipar összesen 24 16 79,5 156 s 20,5

* Árváltozások kiküszöbölésével.

A könnyűiparban az iparágak nagyobb terméksorokra épüljön, A kiválasztott részét hasonló technológiájú termékek termékek (összesen 156 terméksor) az

tömeg— vagy nagysorozat gyártása jel— (

* A számítások elvi magyarázatát lásd Lukács

lemzi. Ez tette lehetővé, hogy a nettó in- / dex az

iparágak túlnyomó többségében

Ottó: Az ipari termelés inwdexei (Statisztikai Szemle.

1958. évi 1—2. sz,) c. cikkében.

(2)

SZEMBE

érintett iparágak zömében 95 százalékos reprezentációt biztosítanak, és csak két iparágban marad a reprezentáció, 90 szá-

zalék alatt (bőr- és szőrmekikészítő ipar

84, rostkikészítő ipar 82%). A nettó ter—

melési index terméksoron alapuló számí- tási módszerének megvan az az előnye, hogy a termelést termékenként fizikai

mértékegységben veszi számba, ennek

következtében az adatok megbízhatób—

bak, és az ár és érték szerinti számbavétel

problémáitól függetlenül pontosabban

tükrözik magábanatermelésben bekövet-

kezett változásokat. Ezenkivülemódszer—

nek előnye az is, hogy az adatok havonta aránylag rövid időn belül rendelkezésre

állnak.

A könnyűipar néhány iparágában a

termelt termékek sokfélesége, s ezen

iparágak egyéb jellegzetességei folytán nem célszerű (vagy jelenleg még nem

volt megoldható) a terméksorok alapján

valószámítás. Ezekben az iparágakban a nettó termelés indexének kiszámításaa vállalati teljes termelés indexére épül. A

_ vállalati teljes termelés indexével való - számítást visszamenőlegesen a helyi ipar területén szélesebb körben is alkalmazni

kellett, mert a terméksorok felállításá—

hoz szükséges adatok több esetben nem álltak rendelkezésre. Természetesen min—

denkor az árváltozások hatásától meg-

tisztított, azonos árszínvonalon számított

vállalati teljes termelési érték—adatokat

használtuk fel.

A legtöbb iparágban lehetőség nyílott

,.

A könnyűipar net—tó termelési indexének eltérése a vállalati teljes

549 arra, hogy a választott indexszámításl módszer helyességét más ellenőrző sorok kiszámításával is alátámasszuk.

Az egyes iparágak nettó termelési in—

dexét állandó súlyú bázisindexként szá- mítottuk. Az index bázisa az 1954. év;az

1949—es bázisidőszakkal közölt indexeket ebből számítottuk át. Az 1954. évet azért

választottuk bázisul, mert az volt a fő

szempont, hogy a viszonyítás alapja lef hetőleg közel álló, olyan év legyen, me- lyet nem zavart meg valamely rendkívüli

esemény. Az 1954. év bázisul választását

még az is indokolta, hogy a jelenleg még használatos változatlan árrendszernek is ez az év a bázisa.

Az egyes iparágak nettó termelési in- dexét az állami iparra (minisztériumi és.

tanácsi ipar) számítottuk ki, így az in-

dex nem jelzi a kisipari termelőszövet—

kezetek és a magánkisipar termelésének

változását.

A nettó termelési index a vállalati tel-

jes termelés indexétől a könnyűipar egé—- szét tekintve nem tér el lényegesen.

' (Lásd a 26. táblát.) A könnyűiparon belül az egyes iparágaknál azonban már elő—

fordulnak nagyobb eltérések a két index

között. (Az egyes iparágak nettó indexeit

a számítás módszereinek ismertetésénél

közöljük.) '

Az alábbi táblából kitűnik, hogy hány esetben mekkora eltérések mutat-

koznak a könnyűipar iparcsoportjain be-

lül az egyes iparágaknál.

; 2. (áb'la

termelés indexelő! az egyes ipar- ágakban, az 1957. évben

(1949. év : 100)

2 százalék 2'1—5 ! 6,1——10 lül—20 20 százalék Ipar—

létszám Megnevezés alatt Slázalék felett 5250.

k

* sen

* _ ingatl-. * _ t _

1 Textilipar iparágai ... - 1 1 -— — 2 1 — -— 1 8

2 Ruházati ipar iparágai . . . . — — 1 — 1 1 — — — 1 4

8 Bőripar iparágai ... —— -— —— — — -— -— 2 — -— 2

4 Faipar iparágai ... —— 1 — 2 1 1 1 1 —— —— 7

5 Papiripar iparágai ... — —- —— — -— 1 -— 1 —— — 2

6 Nyomdaipar iparágai. . . . 1 -— ——- —— — —— — —— —— -— 1

? Vegyesipar iparágai . . . . —— —— —— — —— 1 1 i-— -— —* 2

Könnyüipar iparágai összesen 1 2 2 2 2 6 3 4 —- 2 24

_A *következőkben —— végighaladva a könnyűipar" iparcsoportjain —— részletesen

ismertetjük az egyes fontosabb iparágak

nettó termelési indexének számítási

módszerét és a számítások eredményét.

(3)

550

^SZBKI—É

Textilipa-

Ez az iparcsoport a könnyűiparnak ——

a teljesített órák (1954. év) alapján szá—

mítva — mintegy felét (47 százalékát)

képviseli. A textilipar 6 iparágra oszlik, és ezek közül 5 iparágban ——- csupán a rövidáruipart kivéve — terméksorok alapján határoztuk meg az ipar nettó termelési indexét. A textiliparnak több, mint a felét (54 százalékát) a pamutipar teszi ki, ezért az iparcsoport nettó ter- melési indexe —— a teljesített órák alap—

ján számítva ——- 97,2 százalékban épül

terméksorokra.

termelési indexét

igyekeztünk meg-

A pamutipar nettó

négyféle módszerrel határozni:

1. terméksorokkal,

2. pamutipari műszaki mutatók alapján, 3. az anyagfelhasználás alapján,

4. a villamosenergia—felhasználás alapján.

A különféle módszerekkel számított indexek tendenciájukban teljesen meg- egyeznek, és egymástól való legnagyobb eltérésük is csupán 2—3 százalék körül

mozog.

A terméksorokkal kiszámított indexet négy termékcsoport termelésének alaku—

lása alapján határoztuk meg. Ezek: pa—

mutfonal (tonna), vigogne—fonal (tonna), nyersszövet (mg), készszövet (m:). A pa-

mutipar a nyers— és kész pamutszöveten

kívül termel még nyers- és kész selyem-

szövetet is. A selyemszövetek termelését nem állítottuk be külön sorként, hanem a pamutszövetekkel együtt szerepeltetjük, mivel egyrészt e termékcsoportok terme- lésének aránya a pamutipar öSsztermelé—

sében mindössze kb. 0,6 százalék, más- részt munkaigényesség szempontjából is

hasonlók a pamutszövetekéhez.

Az említett négy termékcsoport az ipar- ág termelésének 93 százalékát képviseli.

Figyelmen kívül hagytuk amull, avarró-

cérna és a pamut kézimunkafonal ter- melését. Az azonban, hogy e termékeket

nem vettük számításba, az index alaku—

lását nem befolyásolja, mert e termékek

viszonylag kis súllyal (120/0) szerepelneka pamutipar termelésében, azonkívül rész- arányuk sem változik az össztermelésben.

Aterméksorokra épülő index nem veszi számításba a szolgáltatásokat, valamint a befejezetlen termékek állományváltozását.

E két tényező elhanyagolása sem torzítja azonban az indexet, mivel együttes sú—

lyuk a pamutiparban kb. 5 százalék, és

ez viszonylag állandó.

Az egyes terméksorok mérlegelését a munkások 1954. évi átlagos dolgozó lét- számának megoszlása alapján végeztük.

Ezek az adatok a munkaidőráfordítások megfelelö kifejezésének tekinthetők. A pamutfonalnál a pamutfonoda, a vigogne—

fonalnál a vigogne—fonoda, anyersszövet—

nél a szövöde és a készszövetnél a kiké- szítő üzemrészek vállalatonkénti 1954.éví átlagos dolgozó létszámából indultunk ki.

A dolgozó létSZámadatokból az egyes ter-

mékcsoportokra megoszlási viszonyszá-

mot számítottunk, és ezeket alkalmaztuk

mérlegelési súlyként. '

' 3. tábla A pamutipar iermc'ksoraínak mérlegelési stimm"

Az

1954, évi A mér—

Sorszám A termék megnevezése dolgozó legelési létszám Súly

1 Pamutfonal (Pamat-

fonodák) ... . 12 086 36,8 2 Vigogne—fonal (Vigogne-

fonodák) ... 1 070 B,:

3 Nyersszövet (Szövő-

dék) ... 14 310 43,6 4 Készszövet (Kikészítő

üzemek) ... 5 376 16,8

Összesen 32 842 ma,:

A terméksorok alapján számított in-

dexben a fajlagos anyagfelhasználás vál- tozása nem tükröződik vissza. A rendel—

kezésre álló adatok alapján megállapít—

ható, hogy ez a pamutipar termelési in—

dexében nem okozhat lényeges hibát, mi—

vel a fajlagos anyaghányad ingadozása a

pamutfonalnál 1—2 százalék, a nyers—

szövetnél pedig még az egy százalékot sem éri el. (Lásd a 4. táblát.)

A termékreprezentációs index számítá- sánál a terméksorok közé félkésztermé—

keket (fonalak, nyers szövetek) is felvet—

tünk, így ezzel a kooperációváltozás ha—

tását is kiküszöböltük.

A nettó termelési indexet meghatározó

második módszerként a pamut— és a vi-

gogne—fonodák termelését nem súlyban, hanem hosszúságban, kilométerben vet—

tük számba, a szövödék termelésének

jellemzésére a szövödei vetések számát,

míg a kikészítő üzemeknél —- más ada—

(4)

SZEMLE

tok hiányában —— az első módszerhez ha-

' sonlóan a négyzetméterben kifejezett

készszövet—termelést használtuk fel.

E négyféle sor mérlegelésére —— a fent

már kifejtettek alapján ———- ugyancsak az 1954. évi dolgozó létszámot alkalmaztuk.

E második módszernél a fonaltermelés kilométerben való számbavétele a fona-

lak finomságát is tükrözi, ezzel kapcso-

latban a fonásra fordított munkát helyesebben jellemzi, mintha tonnában szá—

molnánk. (Például egyrkilogramm fonal

lehet 34 000 méter vagy akár 50000 mé—

ter hosszú. Nyilvánvaló, hogy az ugyan—

olyan súlyú, de hosszabb, finomabb fonal előállítása több munkát igényel.) Ugyan—

ez a helyzet a nyersszövet számbavételé—

nél is. Míg a négyzetméterben történő számítást a szövetsűrűség változása be—

folyásolja (ritkább szövés mellett több, sűrűbb szövés esetében kevesebb négy—

zetméter szövet készül), addig a vetések

számának számbavétele a szövésre fordí-

tott munkavolument helyesebben jel—

lemzi. ,

A harmadik számítási módnál —— az anyagfelhasználási mutatóknál —— az alapanyagfelhasználást négy sorban állí—

tottuk be. Külön sorba vettük a pamut—

fonodák, a vigogne—fonodák (gyapot—, műszál— és pamuthulladék együtt), a szö- vödék és kikészítő üzemek anyagfelhasz—

nálását, tonnában.

Az anyagráfordítási fsor alkalmazása magában foglalja azt a feltevést, hogy a felhasznált anyagok ' egységre jutó nettó termelést értéke állandó. Ez , a feltevés

551 csak ott fogadható el, ahol a felhasznált anyagok túlnyomó többségét egyetlen ho—

Kmogén anyag adja. Ez áll nagyjából a

pamutiparra is. Az anyagráfordítási sor hátránya, hogy a munkába vett anyag

-— függetlenül attól, hogy mennyi mun—

kát végeztek rajta —-— egyformán terme-

lésnövekedést jelez.

A pamutipar erősen villamosított ipar—

ág, így villamosenergia—igénye, fogyasz—

tása jelentős. Minthogy a gépesítés foka az iparágban számottevően nem változott, várható, hogy a termelés és a villamos—

energia—fogyasztás párhuzamosan alakul.

Ennek alapján — negyedik módszerként

Xw— vizsgálódásokat folytattunk a villamos—

energia—fogyasztás adatai alapján is.

A villamosenergia—fogyasztás indexe a többi módszerrel számított indextől 1955- ig bezárólag alig mutat 2—3 százalékos

eltérést.

Az 1956. évi és az 1957. I. negyedévi adatok szerint azonban lényegesen na-

gyobb az eltérés, mert 1956-ban a 4 szá—

zalékot, 1957. I. negyedévében a 10 szá-

zalékot is meghaladja. Ezt a tényt nagy-

részt az 1956, októberi ellenforradalmi események utáni úgynevezett ,,üres já-

rat" magyarázza.

Mind a négy módszerrel lényegében

azonos eredményt kaptunk nettó terme- lési indexként, mégis a terméksorokon

alapuló indexet fogadtuk el, mivel ki—

számításához az adatok a legkorábban és havonta is rendelkezésre állnak. A többi

módszerrel kiszámított indexet a" nettó

index ellenőrzésére használjuk fel.

4. tábla A pamutipar nettó termelési indexe, vállalati teljes termelési indexe, valamint ellenőrző sorai

(1664. év : 100)

esztéta, Megnevezés 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957

1 A nettó termelés indexe ... 67,6 76,8 89,0 97,0 942 100,0 104,9 82,7 96,1 2 A vállalatiteljestcrmelésindexe ... 69,8 79,1 91,3 99,1 96,5 100,0 103,7 80,9 94,9

3 A műszaki mutatók alapján számított v

index ... '. . . 76,1 87,8 94,7 93,5 lO0,0 104,8 83,8 4 Az anyagfelhasználás alapján számított

index ... . 78,3 91,1 98,9 96,0 100,0 105,4 82,1 5 Avillamosenergia-felhasználásindexe 69,8 78,7 86,0 . 95,8 100,0 104,5 86,7 6 A íonodai anyagkihozatal indexe ... . 99,5 100,7 96,7 99,2 100,0 97,3 98,3 7 A szövödel anyagklhozatal indexe ... 99,8 100,0 99,9 100,0 100,0 99,6 100,3

A termékreprezentáció alapján számí—

tott nettó termelési index és a vállalati teljes termelés índeXe között az indexek

évenkénti változását vizsgálva csak lé—

nyegtelen eltérés mutatkozik. Az eltérés

mértéke egyetlen évben sem éri el a há-

w

(5)

0,

552 _ rom pontot, sőt' a legtöbb esetben egy pont körül van; A nettó index -— 1954.

évi bázison számítva —— az 1955. évtől kezdve magasabb a vállalati teljes ter-

melés indexénél. Ennek az a magyará—

zata, hogy a munkaigényesebb pamutfm, nal termelése a nettó indexben nagyobb

súllyal szerepel, mint a teljes termelés

indexében, és fordítva: a kevésbé munka—

igényes készszövet termelése kisebb [súllyal

5. tábla A lerme'kreprezenla'cióba bevont pamulipari termé-

kek munka— és anyagigényessége * A termék részaránya

az 1954. évben

A termék a. vállalati

Sorszám megnevezése a dolgozó teljes létszám termelési

alapján érték alapján

1 Pamutfonal ... 36,8 m,!)

2 Vigogne—fonal . . . 3,3 1,1

3 Nyersszövet . . . . 43,6 35,0

4 Készszövet ... 16,3 47,9

Összesen 100,0 100,0 6. tábla A pamuífonal- és a kc'szszövel—termelés alakulása

az 1954—1956. években (1919. év : 100)

mggxiglfáe 19 49 1954 1955 1056

Pamntfonal-

termelés ... 100,o 156,7 164,7 131,s

Készszövet-

termelés ... mon 140,5 usa 116,3

Szeme

A lényegesen nagyobb munkaigényes—

ségű pamutfonal termelése gyorsabbane nőtt, mint a készszöveté. "

E két tényező együttes hatása követ- keztében a nettó termelési index na—

gyobb emelkedést mutat, mint a vállalati

teljes termelés indexe. A nettó index te—

hát helyesen tükrözi a termelésre ráfor—

ditott munkavolument, és érzékenyen _ reagál az abban bekövetkezett változá—

sokra.

A textilipar második legnagyobb ipar-

ága (a textilipar 20 százalékát teszi ki) a gyapjúipar. Ebben az iparágban a nettó termelési index számításának módszere lényegében megegyezik a 'pamutiparéval.

A nettó termelési index a következő négy terméksorra épül: fésüs gyapjúfonal,kár— * _ tolt gyapjú- és műszálfonal, nyerss'zövet, készszövet. (E két utóbbi termékcsoport— *

nál a'gyapjú— és a pamutszövetet együtt szerepeltetjük.) E négy termékcsoport 34

gyapjúipari termelésnek mintegy 90 s'zá—

zalékát képviseli. A terméksorok mér—

legelése az átlagos dolgozó létszám alap—

ján képzett súlyokkal történt. A gyapjú—

iparban —- a pamutiparhoz hasonlóan

—— szintén több ellenőrző sort számitot- *

tunk, így: a fonaltermelést (kilóméterben),

a nyersszövet—termelést (vetésszám—

ban) a villamosenergia—felhasználást stb.

Az ezekkel az ellenőrző sorokkal számi—

tott indexek is alátámasztják az elfoga—

dott, terméksorokon alapuló nettó index

számítási módszerének helyességét.

7. tábla;

A gyapjúíparí nettó termelési indexnek és a vállalati teljes termelés indexének alakulása az 1969—1957. években

(1949. év a 100)

Megnevezés 1949 1950 1961 1952 1968 1964 1955 1956 1957

Nettó termelési * index ... 100,0 124,8 1489 1493 125,7 145,1 161,7 125,0 1405 Vállxlati teljes termelési index . . 100,0 12458 147,9 144,6 127,0 147,7 17 3,1 136,3v 15455

Az indexek az 1951. évről az 1952. évre

ellentétesen változnak. A nettó index egy pontos növekedésével szemben a teljes termelés indexe 3,3 ponttal csökken. A

nettó index azért emelkedik, mert 1952.

évben a lényegesen munkaigényesebb

nyersszövet termelése a kevésbé munka—

igényes készszövettel szemben több, mint

38 százalékkal jobban emelkedett s a

nyersszövet termelése a nettó indexben

—— a dolgozó létszámmal történő mérlege—

lés következtében —-— nagyobb súllyal jut

kifejezésre, mint ateljes termelés indexé-

ben.

(6)

SZEMLE

553

A nyersszövet-lermelés alakulása :: készszóuet- termelés százalékában

emiatt is nagyobb emelkedést mutat, mint a nettó index.

Százalék

1053 121,6 _ 8. tábla

1383 A mérlegelési súlyok eltérése () gyapjúípari

1303 lerméksoroknál az 1954, évben

1199

13655 A vállalati

mas A dolgozó teljes

Sorszám A tel-még létszám termelési

. e

Folytatva az elemzést, a netto terme; megn vez ne "TTF—%—

lési index 1953-tól kevésbé emelkedik, "Pi ** (százalékban)

mint a vellalati teljes termelés indexe. 1 Fésűssfonal _____ 152 65

Ennek okai: 2 Kártolt fonal 20,5 9,2

. 3 Nyersszövet . . . . 62,9 404

l. Akészszövet-termelés —— alacsonyabb 4 Keszszövet ... 11,4 433 munkaigényességénél fogva —— a nettó in- Összesen 100,a o,o dexben lényegesen kisebb súllyal szere-

pel, mint (változatlan áron számítva) a

teljes termelés indexében.

2. Az említett időszakokban a kész—

szövet—termelésen belü] jelentősen emel—

kedett

nya (az 1954. évi 64,2 száZalékról 1957.

III. negyedévre 76,1 százalékra). Mivel a

gyapjúszövetek változatlan egységára a

készszövetek között alegmagasabb, avál—

tozatlan áras teljes termelés indexe a gyapjúszövet—termelés részará— .

A selyemípar termelési indexe az aláb—

; bi terméksorokon alapszikzhemyóselyem- cérna, kreppelt és voilírozott műselyem—

fonal, szintetikus hullámosított (helanca) fonal, nyersszövet (selyem és pamut együtt), kész selyemszövet, Ezek a ter- mékcsoportok a selyemipar összes terme- lésének 95 százalékát képviselik. A ter- méksorok mérlegelése az ,1954. évi telje—

sített órák alapján történt. '

9. tábla A selyemipar bneltó termelési indexének és a vállalati (eljes termelés indexének alakulása

(1949. év : 100) *

Megnevezés 1949 1950 1961 1952 1958 1954 1955 1956 1957

Nettó termelési index ... 100,0 160,4 193,4 ' 227,1 237,8 266,0 268,6 221,8 253,5 Vállalati teljes termelési index . IO0,0 160,4 206,8 245]? 317,4 377,4 420,0 355,1 428,8

A nettó termelés indexekisebb növe—

kedést mutat, mint a vállalati teljes ter—

melés indexe. Ennek az a magyarázata, hogy az [egyes termékcsoportok közül a

kevésbé munkaigényes kész selyemszövet termelése emelkedett a legjobban. Míg a

niunkaigényesebb nyersseiyem szövet ter—

melése az évek folyamán az 1949. évi ter—

nyelés kétszeresére, addig; a kész selyem-,

szövet termelése közel ötszörösére emelkedett.

, 10. tábla

,A nyers- és a kész selyemszöuel termelésének alakulása az 1949—1956, években (1949. év : 100)

, A termék megnevezéae 1949 1950 1951 1952 1953 ' 1954 1955 1958

Nyersselyem szövet ... . ... 100 ' 141 171 180 182 202 e 230 202 Kész selyems'zövet ... 100 222 294 294 349 453 581 481

(7)

554

^SZEMLE

Míg a kész selyemszövet termelésének

a selyemiparon belüli nagyarányú növe—

kedése a változatlan áras teljes termelés indexére igen erősen kihat, addig a nettó

indexben a munkaigényesebb nyersselyem szövet játszik meghatározó szerepet.

ll. tábla A nettó termelési és a teljes termelési index

mérlegelési súlyainak összehasonlítása az 1956. évben

A vállalati A teljesitett teljes

_ á A termék órák termelési

borsz m megnevezése érték

alapján

1 Kész selyemszövet 6,7 33,7

2 Nyersselyem szövet 74,8 58,2 3 Kreppelt müselyem

fonal ... 12,6 6,1

4 Hernyóselyem

cérna. ... 5,9 2,0

összesen 1003, 100,0

1952—ről 1953—ra a kétféle index kö—

zött jelentős eltérés mutatkozik. Mig a teljes termelés láncindexe 129,2, addig a nettó termelési láncindex csak 104,7 szá—

zalékos emelkedést jelez. E jelentős elté—

rés oka a selyemiparban bekövetkezett

kooperáció—változás. 1952—ig ugyanis a

selyemiparban a kikészítést két vertikális

vállalat végezte, s így a továbbfelhasz—

nált nyersszövet—termelés értéke nem je- lentkezett a teljes termelési indexben.

1953—ban azonban a selyemiparban külön kikészítő vállalat létesült (Selyemkiké—

szítőgyár), s ezután már az iparágon be-

lül kikészített nyersszövetek termelésé—

nek értéke is beleszámít a selyemipar

teljes termelésébe, illetve a teljes terme-

lés indexébe.

Mig a teljes termelés indexe — termé—

szeténél fogva —— a növekvő kooperációt

termelés—növekedésként jelzi, addig a nettó termelés indexe nem érzékeny a kooperációban beállott változásokra, mi- vel a termékreprezentációba a félkész—

termékeket is bevontuk, igy termelés—nö—

vekedésként csak a ténylegesen bekövet—

kezett fejlődést mutatja.

A terméksorok alapján meghatározott

nettó index ellenőrzésére a selyemipar—

ban is végeztünk számításokat; éspedig részben műszaki mutatók, részben a ví]- lamosenergia—felhasználás adatai alap—

ján. Mindkét számítási módszer megerő—

siti az elfogadott nettó index helyességét.—

A textilipar eddig nem említett két

iparágában, a len—; kender- és jutaipar—

ban, valamint a rostkikészítőiparban a

már leírt módszerhez hasonlóan termék—

sorok segitségével határoztuk meg anettó termelési indexet.

A len—, kender- és jutaipar nettó in—

dexe kb. 95 százalékos termékreprezentá—

ciós képviseletet biztosító hat termék- soron alapszik: a lenfonal, akenderfonal, a zsákszövőfonal, a pamut— és a len—ken—

der nyersszövet együttesen, a pamut— és

a len-kender készszövet együttesen, va—

lamint a konfekcionált kikészített zsák—

szövet sorain.

A rostkikészz'tő iparban a termelési in—

dex szintén 6 terméksorra épül, ez 82 százalékos képviseletet jelent; a termelés további hányadát javarészben a szolgál—

tatások és a házilagos beruházások és

felújítások alkotják.

A textilipar iparcsoport együttes nettó termelési indexe — amelyet az iparágak 1954. évi teljesitett órái alapján mérle—

geltünk —- a vállalati teljes termelés in—

dexétől nem tér el lényegesen.

12. tabla A textilipar nelló és teljes termelési lndexének alakulása az 1949—1957. években

(1949. év :: 100)

Megnevezés 1949 1950 1051 1952 1953 1954 1955 1956 1957

Nettó termelési index ... 100 125 146 161 153 164 173 140 161

Vállalati teljes termelési index. . . 100 120 148 154 151 160 171 137 160

A lényegtelen eltérés indoka az, hogy

az iparcsoportnak több, mint felét kitevő pamntiparnál jelentéktelen az eltérés, s a többi iparágnál jelentkező különbségek

nagyrészt ellensúlyozzák egymást, vala—

mint az, hogy a teljesített órák alapján való új mérlegelés is kiegyenlítő hatású.

(8)

SZEMLE

Ruházati iparcsoport

A ruházati ipar-csoport a könnyűipar

második legnagyobb iparcsoportja, a könnyűipar termelésének egynegyedét (24,5%) teszi ki.

A ruházati iparcsoportba négy iparág

tartozik. a nettó termelés indexe mind a

négy iparágnál terméksorokra épül. Igy

az iparcsoport nettó indexét száz százalé—

kosan fizikai mértékegységben mért ter—

mékek termelési adatai alapján határoz- tuk meg.

Tekintettel arra, hogy a ruházati ipar—

csoport egyes iparágaiban agyártmányok

száma igen nagy, kénytelenek voltunk

azokat több esetben —— eltérő munka- igényű gyártmányokból álló —— nagyobb termékcsoportokra összevonni.

A textílruházati ipar a ruházati iparcsoportnak több, * mint felét (teljesített órák alapján számítva 52 százalékát) teszi, ki. A nettó termelési index itt 21 ter- méksoron alapszik. A terméksorok a tex- tilruházati ipar valamennyi fontosabb termékét felölelik és így a vizsgált évek többségében 95 százalék körüli reprezen—

tációt eredményeznek. A terméksorok száma meglehetősen magas, de kevesebb

cikket nem vehettünk, mert egyrészt

csak ilyen magas termékcsoport-szám

biztosít az évek során viszonylag állandó reprezentációt, másrészt a ruházati ipari

termékek munkaóraigénye erősen eltérő.

A kiválasztott termékcsoportok magas

száma ellenére is előfordul, hogy az

egyes termékcsoportokon belül a külön—

böző termékek munkaigényessége eltérő.

,, öltöny és leánykaruha.

555

Gyakorlatilag ez a probléma azonban

eléggé leszűkül, mert kevés az olyan

nagy súllyal bíró cikkcsoport, amelyen

belül nemcsak az eltérések lényegesek, hanem az eltérő óraadatokhoz tartozó

termékmennyiségek is. Ilyen termékcso—

port csak három akad: a férfiing, amun—

, karuha és a fiúöltöny, egyenként 10 szá- zalék körüli súllyal, és 50—10() száza-

lékig terjedő óraeltérésekkel (az 1954.

évi adatok alapján). Ez a jelentősebb el—

térés azonban az 1954. évet követő évek—

ben a munkaruhánál és a férfiingnél majdnem teljesen megszűnt és e cikk—

csoportokon belüli termékek átlagos mun- kaidőráforditása a későbbiek során közel esik egymáshoz.

Tovább enyhíti ezt a problémát az, ,hogy az azonos években az egyes cikk-

csoportokon belüli termékek belső össze—

tétel-változása —— a vizsgálatok alapján

—- felfelé, míg a másiké lefelé befolyásolja az indexet.

A 21 terméksorból jelentősebb súllyal jelentkeznek a következő termékeszérfi—

kabát, férfiöltöny, női kabát, női ruha, munkaruha, férfiing, gyermekkabát, fiú-

A felsorolt ter—

mékcsoportok együttesen a ruházati ipar

termelésének közel 75 százalékát repre—

zentálják. '

A terméksorok mérlegelése a teljesített órák alapján történik, amelyeket a nor—

maóráknak az átlagos teljesitményszáza-

lékokkal való helyesbítése és ezután még

a közvetett órák pótlékolása alapján ha—

tároztunk meg.

. 13. tábla

A iextilruhdzati ipar nettó és teljes termelési indexének alakulása az 1949—1957. években (1949. év : 100)

Megnevezés ! 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957

Vállalati teljes termelési index . 100 205 392 505 480 464 509 407 620 o—

A nettó termelési index a vállalati tel—

jes termelés indexénél nagyobb emelke-

dést jelez. A részletes ellenőrző számítá- sok szerint ez nem a reprezentáció vagy a számítás egyéb hibájából ered, hanem a termelés összetételében bekövetkezett

változásoknak tulajdonítható.

A ruházati iparcsoport másik iparágá- '

nak, a c-ipőiparnak nettó termelési in—- dexét szintén terméksorok alapján hatá-

roztuk meg. A terméksorok száma kilenc

(férficipő, női cipő, gyermekcipő, csizma,

gumicsizma, bakancs, sport— és tornacipő,

valamint papucs), ésa reprezentáció mér—

(9)

556 ' , szeme _ ,, '

télre—teljesitett órák alapján számítva—

90 százalék körül van.

A terméksorok mérlegelése a norma- órák, az átlagos teljesitmény—százalék és a közvetett munkaórák pótlékolása alap- ján kiszámított teljesített órákkal tör- iént.

Vizsgálódásokat végeztünk — többek között —— az egész cipőtermelés "Párban"

való összegezése alapján is. Ennek az in—

dexnek alakulása is lényegében haSonló_

képet mutat, mint a 9 terméksorból álló, teljesített órákkal súlyozott nettó terme—

lési index. '

a

mm

A cipőrpar* nettó és teljes termelési indexének, valamint a cipólcrmelé: !emészeles mértékegységben mért indexének alakulása az 1949—1957. években

(1954. év * 100)

Megnevezés 1949 1950 ' 1951 1962 1958 ; 1954 356 1066 1951

Nettó termelési index ... 25,6 62,4 30,1 91,i) 86,4 ! 100,0 110,6 88,2 113,1i Vállalati teljes termelési index . . 23,8 57,9 78,1 87,3 85,3 100,0 1143 88,8 1183 A cipótermelés indexe ("párban") . . 57,8 78,3 88.7 85,3 100,0 115,3 91,9 117,l

* Minisztériumi ipar.

Mint a fenti indexsorok mutatják, a nettó termelés indexe a vállalati teljes

termelés indexétől csak kevéssé tér el és

az 1955. évtől kezdődőleg csekélyebb emelkedést jelez. Megközelítőleg ugyan—

azt a képet mutatja az egész cipőterme-

lés ,,párban" összegezett vizsgálata is.

A kötszövőiparban a nettó termelési index 13 terméksoron alapszik. Az egyes terméksorok itt is termékcsoportokat fog—

lalnak magukba, és a következő csopor—

tokból adódnak:

Pamuthairisnya'.

Szintetikus harisnya síkban-kolt.

Szintetikus harisnya, körkötött.

Müselyem— harisnya.

Gyapjú harisnya.

Pam—ut kelme.

Gye-piti kelme.

Pamut alsót-aha.

Múselyem alsóruha.

Nylon alsóruhn.

Panini felsóruha.

Gyapiú felsőruha.

Kötött kesztyű, sapka.

A termékreprezentáció mértéke 96 szá-

zalék körül van. A reprezentációból ki—

hagyott termékek együttesen sem képvi-

selnek 2 százalékot.

A szolgáltatások és a befejezetlen ter-

mékállományváltozás együttes mértéke itt sem haladja meg a 2 százalékot.

A mérlegelési súlyok megállapítása a textilruházati iparéhoz hasonlóan tör—

tént, vagyis végső soron a teljesített órák alapján.

A nettó termelési index és a vállalati teljes *"termelés indexe egymástól nagyobb mértékben eltér, mégpedig a nettó index

minden évben alacsonyabb.

15. Mbit

['

A pamut- és a szintetikus harisnya, valamint a kötötidru-termelés alakulása az 1939—1956. években (1949. év : 100)

Megnevezés 1949; 1950 1961 1962 ' 1953 1954 1955 1950 1967

Nettó termelési index ... 100 124 157 173 166 **— 210 255 235 295

Vállalati teljes termelési index , 100 124 206 231 242 812 391 370 478

A két index eltérésének az a magyará- zata, hogy míg a kevésbé munkaigényes ,kötöttárú és szintetikus harisnya terme- lése az évek folyamán több mint három—

szorosára, illetőleg tízszeresére nőtt, ad—

dig a munkaigényesebb parnutharisnya—

termelés még másfélszeresére sem emel—

kedett.

(10)

SZEMLE

557

16. tábla A pamul- és szintetikus harisnya, valamint a kötötiáru—lermelés alakulása az 1949—1956. években

(1949. év : 100)

893; A termékek megnevezése 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956

; .

1 2 Pamptliarisnya ... ! Kotottaru ... 100 100 117 124 170 137 143 200 224 103 275 138 339 151 118 318

3 Szintetikus harisnya ... — 100 70 100 263 561 1134 1090

A kötöttáru és a szintetikus harisnya—

termelés a változatlan áras teljes terme- lés indexében —— az értéki súlyozás kö—

vetkeztében ———- nagyobb súllyal jut kife—

jezésre, mig a kisebb növekedést jelző pa—

mutharisnya a teljesített órák alapján súlyozott nettó indexben szerepel nagyobb súllyal.

17. tábla Az egy órára jutó teljes termelési érték alakulása a harisnuáknál és a kötötta'rukna'l az 1954. évben Az egy teljesitett órára jutó

Sorszám A tennék megnevezése termelési érték

(forint)

1 Pamut és gyapjú harisnya 4339 2 Kötöttáru ... 66,30

124,76

3 Szintetikus harisnya . . . .

Jól mutatják ezt az egy teljesített órára

jutó teljes termelési érték termékcso—

portonkénti adatai, (Lásd a 17. táblát.) A bőr- és szőrmeruházati iparban a nettó termelési index 9 terméksoron alap—

szik. A terméksorok valamennyi fonto—

sabb terméket magukba foglalják. Mint-

hogy a bérhányad ebben az iparágban igen alacsony, a terméksorok mérlegelé—

sét célszerűbbnek látszott —- a "nettó ter—

melés arányainak jobb megközelítésére

—— nem a teljesített órák, hanem a mun—

kabérek és a kalkulált nyereség alapján

végezni. '

A nettó termelés indexe 1949—es bázi- son minden évben nagyobb növekedést mutat a teljes termelés indexénél.

18. tábla A bőr- és szőrmeruházali ipar nettó. valamint vállalati teljes termelési indexének alakulása

(1949. év : 100)

Megnevezés 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957

aNettó termelési index ... 100 188 300 407 (457 441 546 467 585

Vállalati teljes termelési index . 100 186 262 317 372 363 480 391' 535

A két index eltérésének magyarázata az, hogy egyes —— nagyobb mennyiségben

előállított —— termékek (például: szőrme-

bunda, kesztyű) munkaigényességének

egymáshoz való aránya lényegesen eltér változatlan áron számított arányuktól.

Például egy szőrmebunda elkészítésének

ideje alatt 12 pár bőrkesztyű készül el, viszont egy szőrmebunda változatlan áron számított egységára 41 pár bőrkesz- tyű árával egyenlő. Az iparág munkásai—

nak több, mint kétharmadát a kesztyű- gyártásban foglalkoztatják. Emiatt , a kesztyűtermékcsoport súlya — a teljesí-

tett órák alapján számítva —— az iparág össztermelésében eléri a 60 százalékot,

5 Statisztikai Szemle

ugyanakkor érték alapján számítva csak 25 százalékot tesz ki.

Mindezekből —— a részletes elemzésre támaszkodva —- az következik, hogy a két index eltérő változása a munkaigé—

nyes és a kisebb munkaigényű termékek

—— pontosabban a bőrkesztyű és a többit!

termék —— termelése összetételében bekö—

vetkezett eltolódásoknak tulajdonítható.

A ruházati iparcsoport nettó termelési indexe 1951—ig a vállalati teljes termelés indexével párhuzamosan alakul.

Az 1952. évtől kezdve a nettó terme—

lési index a termelés növekedését vala—

mivel alacsonyabban jelzi.

(11)

A ruházati ipar-csoport. nettó és vállalati telje: (termelődnek alakulása az mág—2957. években

19. — tábla '

(1949. év * 100)

!

Megnevezés 1949 1950 ' ! 1951 1952 l953 1954 ; 1955 1956 195?

Nettó termelési index ... 100 188 326 364 353 383 426 356 441 ; Vállalati teljes termelési index . wo 188 322 397 390 413 465 378 488 *

A két'index közötti, nem jelentős kü— *

lönbség egyrészt azzal magyarázható, hogy az_A iparcsoportba tartozó négy ipar- ág nettó, illetve teljes termelési indexé-r nek eltérése ellentétes irányú, ,másr'észt azzal, hogy az iparágak nettó.ind'exeit újfajta (a beljesített órákon alapuló) mér- legeléssel vontuk össze.

Bőr- és szőrmeipar _

A bőr— és szőrmeipar Ziparágból áll.A bör— 'és szőrmekikészítő iparág (az ipar—

csoportnak több, mint 70 százalékát teszi ki) nettó indexét terméksorokkal, a bőr—

konfekció iparáge't a ** teljes termelés alap—

ján határoztuk meg.

A bőr— és szőrmekíkészítő iparág nettó

termelési indexe 8 terméksoron alapszik.

Számításaink valamennyi fontosabb, ter—

mék adatát magukban foglalják. Igy: a talpkrupon, az egyéb keményáru, a zsí—V ros felsőbőr, a gépszíjbőr, a krémes feláő—

bőr, a bélésbőr, a kikészített szőrmésbőr, a kesztyűbőr termékcsoportok termelését.

E termékek az iparág termelésének 84 százalékát képviselik. A fennmaradó 16 százalékon belül vannak egyrészt" olyan termékek, amelyekből a termelt mennyi-

ség nem jelentős, így például a díszmű—

bőr, ruházati bőr, műbőr, bőrfesték stb.,_,, másrészt olyanok, amelyeknek tennelése

- az iparág termelésének függvénye, vagyis—

azzal arányosan változik, például ecserző—

anyagé. A terméksorok mérlegelése az 1954. évi teljesitett órákkal történt.

A nettó termelési index a vállalati [tel- jes termelési indexnél kisebb ' mértékű növekedést mutat.

, ' ?0. tábla

A bőrkikészltő ipar nelló és teljes termelési-indexének alakulása az 1949—1957. években (1949. év :. 100)

Megnevezés 1040 1950 1961 1952 1958 1954 1955 1956 1957

Nettó termelési index ... ( 100 124 114 102 110 111 125 98 124

Vállalati teljes termelési index . 100 132 _ 128 127 133 138 150 108 151

A két index közötti eltérés teljes egé- szében az egyes termékek anyagigényes- ségének változásával és a termékös'sze—

. tétel eltolódásával magyarázható. A bőr—

ipar a külföldi piacokon történő beszer- zési lehetőségektől függően a késztermé—

kekhez gyakran különböző származású nyersanyagot használ fel. A különböző

származású nyersbőrökből azonos mun—

karáfordítás mellett magasabb vagy ala—

csonyabb változatlan áru termékek gyárthatók. Másrészt _az egyes kikészített

* készbőrök munkaráfordítása és változ-at- lan áraránya között jelentős eltérések

találhatók. Igy példáula kesztyűbőr több,

mint négyszer olyan 'munkaigényes, mint

a talpkrupon, ugyanakkor a kesztyűbőr—

nél az egy normaórára jutó termelési ér—

ték 73, míg a talpkruponnál 310 forint."

Hasonló különbségek találhatók más ter—

mékek munkaigényességénél is, s termé—

lésük alakulása eléggé eltérő.

Funar

-A faipar 7 iparágra oszlik, ezek, közül v 3 iparágban: a fűrész—lemeziparban, a gyufaiparban és a fatelitő—iparban ter-:

méksorok alapján, 3 iparágban: az épü—r.?

(12)

SZEMLE

letasztalos—iparban, a bútoriparban és a

fatömegcikk—iparban a teljes termelés

alapján, és egy iparágban, a hordó—láda—

iparban, a két módszer összekapcsolásá- Val határoztuk meg az ipari termelés

nettó indexét. *

'A fűrész—lemeziparban a nettó index 15

termékcsoport adataira épül. A figye—

lembe vett termékek a fűrész-lemezipar

termelésének 95 százalékát reprezen-

tálják. A reprezentációra kiválasztott ter-

mékek köre az iparág valamennyi rend-

A fűrész-lemezípar nettó és teljes termelési indexének alakulása az 19á9—1957. években

559 szeresen gyártott termékére kiterjed. A terméksorok mérlegelése óraadatok alap—

ján történt. Minthogy a termékek nagy

része ikertermék, s ezeknek a tényleges

óraráfordítását közvetlenül amúgy sem lehet külön—külön meghatározni, a mér—

legelési súlyokat a tervezésnél alkalma—

zott fajlagos normaóra-adatok alapján alakítottuk ki.

Az iparág így kiszámított nettó terme—

lési indexe a vállalati teljes termelés in-

dexétől kisebb—nagyobb mértékben eltér.

21 . tábla (1949, év : 100)

Megnevezés 1949 1950 1951 1952 1958 1954 1955 1956 1957

Nettó termelési index ... ' 100 142 190 222 239 211 212 192 231

Vállalati teljes termelési index . . 100 130 173 198 203 184 181 165 200

A nettó index egészében a vállalati tel-

jes termelés indexénél nagyobb emelke—

dést mutat. A két index alakulása kö—

zötti különbség jelentős részben az új—

fajta mérlegelésből adódik.

22. tábla A terméksorok teljes termelési érlékara'ngok alapján mérlegelt indexe a fűrész-lemezíparban

1952. 1953. ! 1955.

Sor— ** M

Megnevezés év

szám az előző év

százalékában 1 Nettó termelési index 117,2 107,6 100,2 2 Vállalati teljes termelési

index ...

3 A terméksorok teljes ter- melési értékarányok alapján mérlegelt in—

dexe . . .' ...

114,4 102,7 97,8

A terméksorok egyéni indexeit nem a teljesített órákkal, hanem —— a változatlan

112,9 105,5 98,9

áras teljes termelés indexéhez hasonlóan

—- a változatlan árak arányával mérlegelve,

a vállalati teljes termelés indexével majd—

nem teljesen egyező sort kaptunk.

A gyufaipar nettó termelési indexe

négy terméksoron alapszik. Az iparág

termelését teljes egészében egy termék-

csoport -—— a gyufa —— képezi, amely négy

termékből tevődik össze. Az egyes gyárt—

mányoknál az egységre jutó óraszükség—

let eltérő és mivel az egyes időszakok-—

ban a termékcsoport termékösszetétele

is változóan alakul, helyesebbnek tar—

tottuk a gyufatermelést nem egy, hanem négy sorban megfigyelni. A terméksorok mérlegelésére az 1954. évi óraráfordítá—

sok arányát használtuk.

A nettó termelési index és

teljes termelés indexe között nincs lé-

nyeges eltérés, a nettó index valamivel

alacsonyabb emelkedést jelez.

a vállalati

A guulaipar nettó és teljes termelési indexének alakulása az 1949—1957. években 23- tábla (19-49 év 2 100)

9 t

Megnevezés 1940 1950 1951 1952 1953 1954 1955 19516 1957

Vállalati teljes termelési index . 100 121 171 182 186 182 196 168 180

A hordó-ládaiparág nettó termelési in—

. dexétazriparágat alkotó két alcsoport, a

hordóipar ésa ládaipar külön-külön meg-

5*

határozott termelési indexének a teljesí—

tett órákkal való mérlegelése adja. A hordóipar nettó indexe 13 terméksoron

(13)

560

SZEMLE

alapszik, a ládaiparé a vállalati teljes

termelési értékkel való közelítésen.

A bútoripar és a fatömegcikkipar több száz, igen eltérő cikket gyárt. Ezenkívül

a bútoriparban az egyedi gyártás és az új gyártmányok részaránya sem elhanya—

golható tényező módszerünk megválasz—

tásának szempontjából. Egyrészt a fen-

tiek, másrészt régebbi adatok hiánya folytán terméksorok alapján ez ideig nem

tudtunk elfogadható módszert kidolgozni.

Ae

Emiatt ezeknek az iparágaknak a terme—

lési indexét a vállalati teljes termeléssel"

határoztuk meg.

A faipar 7 iparága közül a nettó ter—

melési index a vállalati teljes termelés

indexéné'l 5 iparágban alacsonyabb, két

iparágban magasabb. A teljesített órák-

kal való mérlegelés hatása következtében

azonban az iparcsoport nettó indeXe a

teljes termelés indexénél 7,7 százalékkal

magasabb emelkedést jelez. '

' — 24. tábla

A nettó és a teljes termelés indexének alakulása a faiparban az 1949—1957. években 0949. év : 100)

Megnevezés 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957

Papíripar

A cellulóze— és a papírgyártó iparág termelési indexét 12 terméksor alapján

számítottuk ki; ez közel száz százalékos képviseletet jelent. A mérlegelést az 1954.

évi teljesített órákkal végeztük. Ellenőr—

zésképpen kiszámítottuk az ,,összes pa—

pírtermelés tonnában" indexét, az összes

rostfelhasználási indexet, valamint —

mivel villamosenergiaigényes iparágról van szó —- a felhasznált villamosenergia indexét is. Mindezek lényegében meg—

egyeznek egymással és a terméksorokon alapuló számítás helyességét igazolják.

A nettó termelési index 1949—1957.

évek között a termelésnek 6,9 százalék—

kal kisebb növekedését mutatja, mint a vállalati teljes termelés indexe,

A papírfeldolgozó iparágban a nettó

indexet kiszámítottuk több (összesen 6)

terméksor alapján is, de ezek a számítá-

sok majdnem teljesen azonos eredményt

adtak, mint a végül elfogadott, sokkal

egyszerűbb ,,összes tonna-termelés" mu—

tatója alapján végzett számítás. Egészen hasonló eredményt adott az ,,összes papír-

felhasználás tonnában" indexe is. Az iparág nettó termelési indexe —— az '1949—

1957. évek közötti időszakot vizsgálva ——

mintegy 12 százalékkal alacsonyabb a teljes termelés indexénél.

Az iparcsoport egészének nettó indexe a termelés emelkedését kb. 12 százalék—

kal alacsonyabbnak jelzi, mint a teljes termelés indexe.

25. tábla A papíripar nettó és teljes termelési indexének alakulása az 1949—1957. években

(1949. év : 100)

Megnevezés 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957

a

A könnyűipar nettó termelési indexe Miután meghatároztuk a könnyűipar egyes iparágainak, illetve iparcsoportjai-

nak nettó termelési indexét, kiszámítot-

tuk a könnyűipar nettó indexét is.

Számításainknál az egyes iparcsoportok indexeit az 1954. évi teljesített órákkal mérlegeltük. A könnyűipar nettó terme—

lési indexe a vállalati teljes termelés in-

dexétől nem tér el lényegesen.

(14)

SZEMLE

5 6 1

* 26. tábla

A könnyűipar nettó és teljes termelési indexének alakulása az 1959—1957. években (1949. év : 100)

Megnevezés 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957

Nettó termelési index ... 100,0 135,2 176,5 199,1 198,9 213,2 229,6 191,7 235,4 Vállalati teljes termelési index . . 100,0 1302 167,2 188,9 189,3 200,6 219,5 179,6 226,5

A két index eltérése egy évben sem haladja meg a _7 százalékot. Az ellenőrző számítások szerint az eltérést nagyobb—

részt az újfajta —— a teljesített órákkal

való —-—— mérlegelés okozza, s az iparági indexek egymást jórészt kiegyenlítő el—

téréseinek szerepe lényegesen kisebb. Az egyes iparágak és iparcsoportok termelé- sének növekedése 1949—1957 között is—

meretesen nagyon eltérő volt: a textil—,a

;

külön az 1949—1954. évek közötti és külön az 1954—1957. évek közötti időszakra ——

vizsgálni (Lásd a 28. táblát.)

27. tábla , A könnyűipar iparcsoportjaínak részaránya

az 1954. évben

Az iparcsoport részaránya (mérlegelési súlya) az 1954. év adatai szerint

bőr—, a nyomda— és a papíripar mintegy a tlíliieSétteéréne- másfélszeresére, a fa— és a ruházati ipar Sor- Az iparcsoport alig,-á; az a termelése , 3—4—szeresére, .. .. . " a vegyesipar , Elám megneveZése 1949— 1954— telje. sit tt termelese 15-szorosere nott. A merlege- 1954_ 1957. órák

lési súlyoknak ——- a 27. táblából is kitűnő években anak alapján

—— változása ezért lényeges befolyást gya- mazott válto-

. , , ,

zatlan árakon korolt az index ertekere.

Mivel a teljes termelési érték alapján 1 Faipar ... 6,9 7,4 11,4

' ' ' ' ' ' ' ' 2 Papíripar ... 4,7 4,1 3,1

szamitott reszarany (merlegelesi suly). _ez 3 Nyomdaipar ______ 33 3,5 53 1949—1954. es az 1954—1957. evek kozott 4 Textilipar ... 54,9 38,8 46,9

__ ' ' ' ' ' __ -- " _ 5 Bőr— ésszőrmeipar 3,8 5,9 .2,7

__ Ékgfele valtozatlan ar mlfm klim? 6 Ruházati ipar 23,4 35,7 24,5

bozokeppen alakul, a netto termelesx 7 Vegyesipar ... 3,2 4,6 6,1 indexnel hasznalt teljesüett órekkal valo :; Könnyűipar összesen 100,0 1000 100,"

sulyozas hatasat helyes kettévalasztva ——

28. tábla

A különböző mérlegelésnek és az egyes íparcsoporiok nettó és teljes termelési indexel közötti eltérésnek hatása a könnyűipar nettó és teljes termelési indexe közötti eltérésre

Az 1949—1954. Az 1954—1957. Az 1949—1957.

S _ évek közötti évek közötti évek közötti

? Megnevezés fejlődés indexe fejlődés indexe fellődés indexe

" m * (1949. év: (1954. év: (1949. év:

100) 100) 100)

1 A könnyűipar nettó termelési indexe ... . . . . 213,2 110,4 235,4 ' 2 A könnyűipar teljes termelési indexe ... 200,6 112,9 226,5 3 A könnyűipar teljes termelési indexe az iparcsopor—

tok nettó termelési índexeinek megfelelő mérle-

geléssel ... 213,7 112,7 240,8

4 A könnyűipar nettó termelési ín- pontban —l- 12,6 — 2.5 ui- 8,9

5 dexének eltérése a teljes termelés százalékban 4- 6,2 — -2,2 —i- 4,0 indexétől

6 A különböző súlyozásból eredő pontban 4— 13,1 —- 0,2 4- 14,3

? eltérés százalékban -i- 6,ö — 0,1 4- 6,4

8 Az egyes ipar-csoportok indexeinek pontban -— 0,5 — 2,3 — 5,4

9 elberéseiből eredő eltérés százalékban —- O,3 — 2,1 — 2,4 _