A vas- és acélgyártás termelési volumenének és termelékenységének számítása

(1)

SZEMLE

A vas- és acélgyártás termelési volumenének és termelékenységének számítása

A ,,Vas— és acélgyártás" termelésének terjedelmét és az iparági termelékenység színvonalát eddig a változatlan árakon számított teljes termelés alapján vizsgál—

tuk. A változatlan áron számított teljes termelés azonban, mint ismeretes, jelen—

tős torzításokat tartalmaz, részben felépí- tése, tartalma, részben változatlan ár- rendszerünk hibái miatt. Szükségessé vált tehát, hog a termelés terjedelmé—

nek változását más módszerekkel mutas-

sük ki.

I. A teljes termelés lényegéből adódó tor—

zítások, a vállalatok közti együttműkö-

désből származó halmozódás megszűnik,

ha a termelés terjedelmének vizsgálatá—

hoz a nettó termelést alkalmazzuk. Az

iparág nettó termelésének indexe azon- ban az alábbiak szerint alakult. (Az 1954 előtti évekről nincs megbízható adatunk.)

A nettó !armelés, a mindenkori folyó áron szdmítva*

Év Index:

1954. év : 100 ICIOA) . 1423 102. 6

* A termelői arak változása ebben az időszakban ÚJ százalék alatt maradt, ezért az árindexszel korrigált indexsor lényegében azonos a folyó áron számi—tott indexsorral.

Ilyen arányú termelés-ingadozás a va—

lóságban nem volt, ezt sem a főbb termé-

kek termelésének adatai, sem a teljes termelés mutatói nem támasztják alá.

A nettó termelés indexe a vas- és acél—

gyártásban azért nem mutatja a termelés terjedelmének valóságos alakulását, mert

a termékek árai nem állanak aránybana

ráfordításokkal. Egyes vállalatoknál ne—

gatív előjelű nettó termelési értékeket :is kapunk. A termékösszetételben bekövet—

kezett viszonylag csekély mértékű eltérés a nettó termelési érték nagymértékű vál- tozását vonja maga után, ami főleg az árak és a ráfordítások közötti jelentős el—

térésekre vezethető vissza. Például az öt—

vözött hengerelt termékek ára öt—tizen—ű ötszöröse az ötvözetlen fajtáknak, a tény—

leges ráfordítás ugyanakkor csak kevesse

eltérő, így változatlan termelési volumen

mellett az ötvözött termékek részarányá—

nak csekély növekedése a nettó termelési

érték jelentős emelkedését okozza. _

Mint ismeretes 1959. január 1—tőlkezd—

ve az iparban új termelői árakat alkal—

mazunk, Az új árak megközelítően köve—

tik az önköltségét, azaz az árarányok és

a ráfordítás—arányok nagyjából egybees—

nek.

Kérdés tehát, nem lehetne—e a terme-

lési volumen alakulását 1959-től kezdve

a nettó termelési értékkel mérni? A vas—

és acélgyártás termelési volumenének évenkénti meghatározására a nettó ter- melési érték alkalmazása megfelelőnek is látszik. Rövidebb időközönként, a terme- lési ciklus befejezése után közvetlenül

azonban nehézkes vagy éppen lehetetlen a nettó termelés kiszámítása.

Ilyenformán a termelési volumen mé—L

résére más módszert kellett keresnünk.

Alapos vizsgálatok után a termékrepre—

zentáción alapuló, megfelelően súlyozott terméksorok bizonyultak legalkalmasab- baknak a termelés terjedelmének vizsgá—

latára.1

* A ter—méksoroknak s ezek alkalmazásán-ak eh'i kérdéseit részletesen tárgyalja Lukács Ottó: Az ipari termelés indexel (Statisztikai zemle, 1958.

évi 1—2. sz. BAL—54. old.) c. cikke.

(2)

SZEMLE

1099

A terméksorok kialakításánál két fő probléma adódott: a termékek helyes ki—

választása és a megfelelő mérlegelési sú—

lyok meghatározása.

A termékek kiválasztása

A termékek kiválasztásánál az alábbia—

kat tartottuk szem előtt.

a.) A reprezentáció a lehető legnagyobb legyen, de ne okozzon szükségtelenül sok

adatkérést, adminisztrációt.

b) A kiválasztott termékcsoportokon

belül ne legyen lényeges eltolódás a kü—

lönböző munkaigényességű termékek ter—

melésének alakulása között. Nagyobb arányú eltolódás ugyanis a termékcsoport

egyetlen súllyal történő mérlegelése mel—

lett jelentős torzítást okozna.

Helyesen akkor járunk el, ha a termék—

csoporton belüli termékek munkaigé—

nyessége közel azonos, tehát lehetőleg kis termékcsoportot képezünk.

c) A legfontosabb (értékesítésre is ke—

rülő) félkésztermékek szerepeljenek a ki—

választott termékek között, hogy ezzel a kooperációváltozás hatását kiszűrhessük.

Vizsgáljuk meg, mennyire tettünk ele-

get ezeknek a követelményeknek, s mi—

lyen feladataink vannak a módszer to—

vábbi ,,finomitására".

a) A terméksorokat az alábbi termé—

kekből, illetve termékcsoportokból képez—

zük:

Nyersvas (acélnyersvais, öntödei nyersvas, tü- környersvas termelt mennyiségeinek összege, átszámítás nélkül).

Acél (ötvözetlen és ötvözött).

Melegen hengerelt acél—késztermék (ötvözetlen és ötvözött).

Cső (melegen hengerelt, hidegen vont, elektro- mosan hegesztett cső és csőkészítmény mennyiségeinek összege, átszámítás nélkül).

Hidegen hengerelt idomet—él, hidegen húzott szatlagacél (ötvözetlen és ötvözött).

Ferroszilieium, 100 százalékos bázison, Vasöntvény.

Acélöntvény (ötvözetlen és ötvözött).

Kovácsolt acél (ötvözetlen és ötvözött).

Acélrhuzal (; ,,vashuzal"), Acélhuzal, n—agyszilárdságú.

Sodronykötél.

Acélualuimínium csupasz kábel.

Ezeknek a termékeknek folyó áron mért késztermelése az 1957. évben2 az iparág késztermelésének 72 százalékát tette ki.

' Itt és a továbbiakban az 1957. (évi adatok min—

dig előzetesnek tekintendők, minthogy a végleges adatok csak az éves beszámolójelentés feldolgozása után, későbbi időpontban lesznek ismeretesek. Lé—

nyeges változás azonban —— az itt közölt adatokhoz képest —— előreláthatóan nem lesz.

Nézzük meg, mi maradt ki a reprezen-

tációból, s a kihagyás nem okoz—e pon- tatlanságot.

Kihagytuk teljes egészében a Vaskohá-

szati Kemenceépítő Vállalat termelését, amely az iparág késztermelésének 1957-

ben kb. 2, az előző években 4—5 százalé—

kát tette ki. A vállalat ugyanis nagyrészt.

a kohók, kemencék karbantartását, javí—

tását végzi, mintegy az iparág ,,rezsi—

üzeme". Mai formájában 1952 óta műkö- dik, azelőtt az egyes kohászati Vállalatok

általában maguk végezték e tevékenysé—

get, s ez jórészt nem számított be akkor

a teljes termelésbe. Igy elvileg helytelen lenne a vállalat "termelésének" szerepel-

tetése.

Nem vettük be 10 öntöde és 1 ötvözet—

gyártó vállalat termékeit, amelyek együttvéve az iparág késztermelésének csupán kb. 3,5 százalékát teszik ki. Cse—

kély részarányuk nem teszi indokolttá, hogy a sokféle és nem alapvető termék adatainak bekérésével túlzottan növeljük

a statisztikai adatszolgáltatás körét.

Nem szerepel a reprezentációban az iparág késztermelésének kb. 11 százalé—

kát alkotó mintegy 60 kohászati, gép—

ipari, vegyipari, építőanyagipari termék.

Ezeknek számbavétele, mérlegelési sú—

lyaik kialakítása rendkivül szétágazó, ne—

hézkes és nagymennyiségű adminisztrá—

ciót igényelne, ugyanakkor felesleges is, mert nagyrészüknek termelése szoros függgvénye a renrezentációban szereplő termékek. gyártásának.

Végül —— adatszolgáltatási nehézségek miatt —— kihagytuk a hengerelt félkész- termékeket (huga, platina), ezek a kész- termelésnek mintegy 10 százalékát teszik ki. Minthogy termelésük nem egészen azonosan alakul, mint a hengerelt kész—

termékeké, továbbá jelentős tényezői a vállalatok közti kooperációnak (tehát a volumen szempontjából fontos félkészter—

mékek), keressük annak megoldását, hogy e termékekkel bővítsük a reprezen—

táció körét. Ezzel a reprezentáció kb. 82 százalékos lesz, ami az elmondottak alap—

ján feltétlenül kielégítő mértékű.

Megvizsgáltuk a reprezentáció mérté—

kéta teljesített munkás—órák alapján is. A

kiválasztott termékekre fordított teljesí—

tett órák a vas— és acélgyártásban telje——

sitett munkás—órák 49,4 százalékát tették ki az 1957. évben. Ehhez azonban hozzá

(3)

1100

^SZEMLE

kell számítanunk azokat a munkaórákat

is, amelyek nem közvetlenül a termékek előállításával kapcsolatosak, hanem a

vállalatokon belül központosított karban- tartási, ,,igazgatási" stb. szervek munká—

sai által teljesített munkaórák, így nem is szerepelhettek a termék—órákban. Ezek 1957-ben —- csak 6 nagyvállalatot szá—

mítva -— az összes teljesített munkás—

óráknak 24,0 százalékát tették ki. Együt—

tesen tehát az összes teljesített munkás—

óráknak 73,4 százaléka szerepel a repre—

zentációban, ami közel azonos az érték- ben mért reprezentációs aránnyal, to-

vábbá természetszerűleg növekedni fog a

hengerelt félkésztermékeknek a számí—

tásba való bevonásával. Megjegyezzük,

hogy a jövőben — a nagyobb pontosság

érdekében — az egyes termékekre szét

fogjuk bontani az említett ,,központosí—

tott szervek" óráit is.

b) Négy olyan termékcsoport van a 13

kiválasztott termék, illetve termékcsoport

körén belül, amelyeknél a termelt meny—

nyiséget és a mérlegelési súlyt terméken-

ként rendszeresen meg tudnánk figyelni.

Ezek: a nyersvas, az acél, a melegen hen-

gerelt késztermék és a cső. Az eddigi szá—

mításoknál mégis a termékcsoportokkal dolgoztunk.

A nyersvas termelésének 1957 végéig 96—98, 1957 végétől (a Dunai Vasmű II.

számú kohójának belépésétől) kb. 90 szá—

zalékát az acélnyersvas termelése teszi ki. A többi nyersvas—fajta közül a ví—

szonylag legnagyobb mennyiségű öntödei nyersvas munkaigényessége alig tér el az acélnyersvasétól, a fennmaradó egyéb nyersvas termelésének részaránya pedig

állandóan egy százalék alatt van. A ter—

mékcsoport bontására tehát nincs szük—

ség. ;

Ehhez hasonló meggondolások alapján

kielégítő az acél és a cső termékcsoport

bontás nélküli számbavétele is.

A ,,melegen hengerelt acél késztermék"

csoport viszont igen sok, egymástól lé—

nyegesen eltérő munkaigényességű ter—

mékből tevődik össze. Ezek nagyrészének termelése az elmúlt évek során közel azonosan alakult, a megbontás hiánya tehát eddig nem okozott lényeges torzítást. Az ipar szerkezeti átalakításának során azonban várható, hogy a legközelebbi

években növekszik a ,,finom", munkaigé-

nyesebb termékek részaránya. A torzítá-

sok elkerülése céljából tehát szükséges—

nek látszik a termékcsoport bontása és hozzávetőleg 8—10 kisebb termékcsoport

megfigyelése. Ez egyes vállalatoknál

ugyan —— az előzetes tájékozódás alapján , -—- adminisztrációs nehézséget okoz (ezért is tekintettünk el eddig a bontástól), de minden valószínűség szerint megoldható.

c) Az iparág fontos félkésztermékei: az acél és a melegen hengerelt félkészter—

mék Ezek közül az acél szerepel a rep—

rezentációban, a melegen hengerelt fél—

készterméket pedig be fogjuk venni, amint azt az előbbiekben már említettük,.

A mérlegelési súlyok meghatározása

Mérlegelési súlyként legalkalmasabb—

nak a termékek egy tonnájára számított

teljesített munkás-órák száma mutatko—

zott. A nettó termelési értékkel az elmon—

dottak alapján nem súlyozhattunk, a bé-

rekkel való súlyozás helyességét pedig

(adatszolgáltatási nehézségeken túlme- nően) kétségessé tette az a körülmény, hogy a változó prémiumfeltételek segyéb körülmények miatt a fajlagos bérek rö- videbb időszakonként is nagymértékben

Változtak. *

A teljesitett órák mind a termelésben

közvetlenül, mind a közvetve résztvevő

munkások óráit tartalmazzák. Ezt az iparág jellege feltétlenül megköveteli,

mert a közvetett, ,,kiszolgáló" munkások

(például a kohó gépi berendezéseit keze——

lők, kemence—karbantartók, mészkő-bá—

nyászok stb.) munkája is a legszorosab—

ban kapcsolódik a termék előállításához.

Mindeddig az 1954. évi teljesített órák- kal súlyoztunk. (A- Dunai Vasműnél,

amelynek az iparágba tartozó termelése

csak 1954 folyamán indult meg, az 1955.

éviekkel.) A legutóbbi négy év alatt azon—

ban —— ha nem is nagymértékben —— az egyes termékekre fordított teljesített órák

egymásközti aránya változott, így ebben

az évben rátérünk az 1958. évi teljesített órákkal történő mérlegelésre. (Az eddigi

súlyokkal számitott indexsorhoz lánc-

index-módszerrel kapcsolódunk.) Ezen—

kívül szükség lesz természetesen az újon- nan felveendő melegen hengerelt félkész- termék 5 a,,melegen hengerelt acél—kész-

termék" csoport kisebb egységeinek mér—

legelési súlyaira is.

(4)

SZEMLE

'A termékreprezentáción alapuló volu—

menszámítás metodikájával kapcsolatban

még az alábbiakat jegyezzük meg.

Az ipari szolgáltatásokat és a befejezet-

len, valamint a félkésztermékek állo-

mányváltozását nem vettük figyelembe.

Ezek együttes részaránya azonban a tel—

jes termelésben csak 5—6 százalék körül van, és éveken át gyakorlatilag válto—

zatlan.

A volumenszámítás az állami iparra

terjed ki, ezzel azonban az egész ipar—

1101

ágra is, minthogy az iparágban helyi ipari vállalat vagy kisipari termelő szö-

vetkezet nincs. '

Bázisként —— mint minden iparágban

— az 1954. évet választottuk, mint a leg—

közelebbi, viszonylag zavartalan üzem—

menetű időszakot. Az 1949. év : 100 ' alapú indexsornál is az 1954. évi súlyokat

használtuk.

A termelési volumen, továbbá néhány

fontosabb összehasonlító sor alakulását a következő táblán mutatjuk be.

1; tábla

A termelési volumen alakulása '

1949. 1950. 1951. ! 1952. [ 1953. , 1954. [ 1955. , 1956. ] 1957.

Megnevezés

évben

Index: 1954. a, : 100

Teljes termelés változatlan áron 422 54,4 71,2 88,3 103,6 100,0 110,2 100,2 107,4 Termelési volumen a termékrepre-

zentációs módszer alapján . . . . 53,9 65,2 79,1 95,6 105,7 100,0 105,0 92,7 94,8 Teljes termelés folyó áron (forgalmi

adó, nélkül)* ... , . . . ; . . . . . . . . . 100,0 107,4 962. 102,2

Munkáslétszám ... 61,3 öö,? 75,9 83,7 97,9 100,0 100,7 100,8 94,9 Teljesített munkaóra ... 62,9 68,8 77,9 89,5 97,1 100,0 100,7 95,2 92,5

Nettó termelés ... . . . . . 100,0 142,3 102,6 205,7

Index: 1949. év a 100

Teljestermelés változatlan áron 100,0 128,9 168,7 209,4 245,5 237,0 2612 237,4 254,5 Termelési volumen termékrepre—

zentációs módszer alapján . . . . 100,0 121,0 146,8 177,4 196,1 185,5 194,8 172,0 175,9 Munkáslétszám . . ; ... '. 100,0 108,8 123,8 136,6 159,7 163,l 164,3 164,4 154,7 Teljesített _ munkaóra ... 100,0 109,4 123,9 142,3 154,4 159,0 160,2 151,4 147, 1

* 1954—1957 között figyelembe veendő árváltozás nem volt.

A nettó termelés ésa változatlan áron számított teljes termelés indexsorai kö—

zött —— mint a táblából látható —— lénye—

ges és évről évre növekvő eltérés van.

Ennek fő okai:

_ 1. Az acéltermelésen belül egészen

1954—ig rendszeresen növekedett az elek—

troacél termelésének részaránya.

Az elektroacél termelésének aránya az összes acéltermelésben*

Százalék

* A számításban mellőztük azoknak az öntődéknek és gépipari vállalatoknak az acéltermelését (az or- szágos termelésnek kb. 4 százalékát), amelyeket a volumen kiszámításánál sem vettünk ligyelembe.

5 Statisztikai Szemle

Ö.

Az elektroacél termelői ára az ötvöző—

anyagok miatt átlagosan két és félszerese- háromszorosa a nagyrészt ötvözetlen martinacél árának, munkaigényességben

Viszont alig van eltérés a két acélfajta

között. Ezért az elektroacél—terrnelés rész—

arányának növekedése a változatlan 'áron számított termelésnek viszonylag nagyobb mértékű emelkedését eredményezte.

2. A változatlan áron számított teljes termelés nagyobb arányú növekedését az ötvözött hengerelt termékek arányának emelkedése is okozta; ezeknek ára ugyanis legalább ötször—tizenötször ak—

kora, mint az ötvözetleneké, munkaóra—

igényük viszont legfeljebb másfél két—

szeres. Az ötvözött hengerelt termékek arányának emelkedéséről közvetlen ada—

tunk nincs ugyan, de ez részben az elektroacél növekvő részarányából logi—

kusan következik (az ötvözött hengerelt termékeknek kb. 90 százaléka elektro—

(5)

1102i

acélból készül), részben pedig az is mu—

tatja,— hogy a kizárólag ötvözetlen acélt és készterméket előállító Ózdi Kohászati Uzemek termelési volumene (termékrep—

* _ szam

rezentációs módszerrel számítva) lénye-

" gesen kisebb mértékben emelkedett, mint az, ötvözött acélt nagy mennyiségben elő-

állító vállalatoké. ; '

2. tábla A termelés alakulása (termékreprezenldcíós módszer alapján) !

(Index: 1949. év : 100)

1949. ; 1950. ] 19514 1952. ! 1953. I 1954. ] 1955. 1956. ,1957.

Vállalat — '

évben

Ózdi Kohászati Územek ... 100,0 lms 132,9 145,5 155,1 1473 1453 ism 128,6— ,

Lenin Kohászati Művek ... 100,o 123,s 146,6 175,9 1933 183,1 193,9 1733 193,9 Borsodnádasdi Lemezgyár ... 100,0 109,3 138,6 150,3 168,6 172,0 177,8 152,1 152,4

3. Az iparágon belülvaz évek folyamán Vasmű hengerműve el nem készül —-—- a

növekedett a halmozódás. Csak a legfon- többi vállalatok dolgozzák * fel, ennek tosabbakat említve:

a) 1950—ben a Lenin Kohászati Művek—

ből kivált a durvalemezsor, s azóta Lő—

rinci Hengermű néven önálló vállalatként működik. Ennek megfelelően a teljes ter—

melésben szerepel az a félkésztermék, amelyből a durvalemez készül, s amely addig nem szerepelt benne, amíg a durvalemezt a Lenin Kohászati Művek—

nél gyártották. —

b) 1949—ben még —— mint említettük ——

majdnem teljes egészében az egyes válla—

latok végezték el azt a tevékenységet, melyet 1952 óta a Vaskohászati Kemence—

épitő Vállalat végez, s melynek áelentős része nem is számított be a Vállalatok ter—

melésébe. 1953—ban viszont már kb. 5 szá—

zalékot tett ki az iparág teljes termelésé—

ből a Vaskohászati Kemenceépítő Válla—

megfelelően az acél termelése iparági

szinten kétszer jelentkezik. '

Mindez a termékreprezentáció alapján

számított volumenben nem mutatkozik.

Az elmondottak alapján a termelés vo—_

lumenét a termékreprezentációs módszer-

rel számított nettó indexsor mutatja he—

lyesebben.

II.

Miután sikerült a termelés terjedelmé—

nek változását hívebben kifejező mód—

szert találni,, a termelékenység számítá- sában is új utakat kerestünk. Mint isme—

retes, eddig a termelékenységi mutató

egyik tényezőjeként a változatlan áron

számított teljes termelést alkalmaztuk, s ennek torzításai a termelékenységi muta—

latnak a termelésbe beszámított tevé— tokban is megtalálhatók. Helyesebbnek

kenysége. tűnik tehát, haa termelékenység változá-

c) 1954—ben meeindult a Dunai Vasmű sát az egy főre, illetve az egy órára jutó termelése. Az előállított acélt — amíg a nettó termeléssel jellemezzük.

3. tábla

A: egy munkásra jutó teljes és nettó lermelés alakulása (Index: 1949. év : 100)

1949. ! 1950. ] 1951. ] 1952. I 1953. ! 1954. I 1955. ! 1956. I 1957.

Megnevezés

évben

Az egy munkásra jutó teljes ter- K

melós ... 100,o 118,5 136,2 153,3 153,7 145,2 15s,9 143,4 1642

Az egy munkásra jutó nettó ter-

melés ... 100,0 nm 118,6 129,9 122,8 113,7 1185 103,9 113,4

i

Alapos elemzés céljára a nettó terme—

lés alapján számított termelékenységi

indexsor azonban túlságosan összetett.

Kiválasztottuk ezért azokat a terméke- ket, amelyeknél a termelékenység alaku—

vizsgálhattuk,

lását behatóan és ame-

(6)

SZEMLE

1103

iyeknek termelékenysége jellemző az egész iparágra. Ezek a termékek: a nyers—

vas, az acél és a melegen hengerelt ter—

mék.

Ezeknek együttes, súlyozott termelése a termékreprezentáción alapuló volumen—

nek 56—58 százalékát teszi ki. Azt, hogy e termékek termelékenységének vizsgála—

tából levont következtetéseket kielégítő—

nek tarthatjuk az egész iparág termelé—

kenységére vonatkozóan, bizonyítja, hogy a három termék egy munkásra jutó ter—

melése közel azonos az egész iparág egy munkásra jutó nettó termelésének alaku—

lásával.

4. tábla Az egy munkásm jutó nettó termelés és kiemelt

termékek termelésének alakulása*

(Index: 1953. év : 100)

1953. ' 1954, ]1955.11956. 11957.

Megnevezés

évben Iparági nettó ter—

melés alapján szá- mított termelé-

kenység ... 100,0 92,6 96,5 84,6 92,4 A három kiemelt

termék egy mun- kásra jutó terme-

lése ... lO0,0 92,6 98,5 85,8 97,3

* Az 1963 előtti évekről nem áll— adam rendel- kezésünkre.

Az 1957. évi nagyobb eltérés annak következménye, hogy a termelésnek az ellenforradalmi események okozta csök- kenése után a kiemelt három termék ter—

melése átmenetileg gyorsabban növeke—

dett, mint a többi termékeké.

Az indexsoroknak egymással megköze—

lítően azonos alakulása rámutat a nettó

termelés számításának helyességére, hi—

szen a három alapvető termék termelése közel úgy alakul, mint a nettó termelés indexsora.

A továbbiakban tehát e három termék gyártásának termelékenységet, s a válto—

zások okait vizsgáljuk részletesebben.

Mindhárom terméknél lényegében két—

féle mutatót számítunk. Az egyik: a ter—

mék egy munkásra jutó termelése, a má—

sik: a termékeket előállító berendezések kihozatala. A három termék gyártásának

termelékenységet —— bizonyos mértékig a

vegyiparhoz hasonlóan —— elsősorban a

berendezések szabják meg. Ez azt jelenti,

hogy egy adott —— viszonylag csekély ——

5!!!

szinten túl, a munkások létszámának nö-

velése nem hoz termelésemelkedést, illetve ezzel a termelékenység mutatója csökken. A munkások továbbá —— inten—

zitásuk növelésével vagy más módon —-—

a termelékenységet említésre méltóan

nem tudják emelni. Adott kapacitás mellett a berendezések kihozatalát (s ezzel egyidejűleg a gyártás termelékenységét) növelni lehet a berendezések erősebb igénybevételével (például a kohójárat—se—

besség növelésével, a hengersorok gyorsí-

tásával), ez azonban csak ideiglenes, és

káros is. Hosszabb időszakra terjedő ter—

melékenység—emelést csak úgy lehet el—

érni, ha jelentősen korszerűsítik a beren—

dezéseket, vagy növelik a kapacitást.

Utóbbi esetben nincs szükség ugyanis

arányosan több kiszolgáló munkásra.

Adott berendezéshez általában azonos lét- számú munkaerő tartozik, csak egyes rendkívüli esetekben tapasztalható arány- talanság. Ilyen helyzet állt elő például

1953 előtt, amikor a közvetett munká-

sokban (főleg az anyagmozgatókban)

hiány volt, s ezt a meglevők túlórázásá—

val pótolták, vagy 1956 végén és 1957 ele—

jén, amikor az ismert okok miatt a ter—

melés ugyan csekély volt, a munkások nagy részét mégis meg kellett tartani a termelés közeli növekedésére számítva.

Az elmondottaknak megfelelően a há—

rom kiemelt termék gyártásánál a terme—

lékenységet jellemző alapvető mutató: a megfelelő berendezések. kihozatala. Ezzel foglalkozunk tehát behatóbban. Ennek alakulásával párhuzamba állítjuk az egy

munkásra jutó termelést (a termékek

tonnában mért mennyiségével számolva), amelv gyakorlatilag nem függvénye ugyan

a"'kihozatali mutatóknak, de általában

velük párhuzamosan alakul. Az ellenfor—

radalmi és a. közvetlenül utána következő időszakokban mutatkozó nagyobb elté—

résre —— melynek okait említettük —- a továbbiakban nem fogunk kitérni.

A nyersvasgyártás termelékenysége?

A nyersvasgyártás berendezéseinek ki- hozatalára legjellemzőbb 'a kohótérfogat- kihasználási mutató:

?

v-n

Mk:

3 A ,,nyersvas" elnevezés a továbbiakban mindig acélnycrsvasm átszámított kohóterméket jelent.

(7)

^*1104

ahol: (; —-—- az acélnyersvasra átszámí- tott kohótermék termelése tonnában,

v — a kohók hasznos térfogata köbméterben,

n ——-, az üzemnapok száma.

Az alábbiakban párhuzamba állítjuk 'a kohótérfogat-kihasználást az egy mun- kásra jutó nyersvastermelés alakulása-.-

val. Az 1954 előtti évekre vonatkozóan

nem tudunk összehasonlítást tenni, mert

ezekben az években a jelentős számú

anyagmozgató nem szerepelt a munkás- létszámban, 1954-től pedig benne van.

(Lásd az 5. táblát.)

Az 1956. évtől eltekintve, a két idősor;

közel azonosan alakul. (Az egy munkásra jutó termelés mutatójának 1955. évi cse-

A kohólérfogat-kihaszndlds alakulása

kély emelkedése az 1954-ben belépett(új

kohóval függ össze.) '

5. mm '

A nyersvasgudrtds termelékenységének s és a kohólérlogal kihasználásának alakulása

(1954. év ** 100)

1954. 1955. 1956. , Nah

Megnevezés — '

, évben

*Az egy munkásra jutó nyersvas-

,

termelés ... 100,0 102,7 873 982 _

Akohótér—fogat- ' *

kihasználás . . . 100,0 99,8 85," , 1063?

* Közelitó adat.

Vizsgáljuk meg most közelebbről a , kohótérfogat—kihasználás alakulását a ' meglevő adatoknak megfelelően 1950461. _-

6. tábla Az egy llzemnapra én egy kohóköbméterre jutó nyersvastermelés

Index:

tonnában Index: 1954. év a 100 1950.

haw!) Év

.

Ilimnm gall á Lenin Ózdi

ohá- oháA Dunai Ipar g Koht- Kohá- Dunai

szati szeti Vasmű összesen szatl szalai Vasmű [parág összesen

Művek üzemek Művek üzemek

(),658 100,0

.— 0,769 116,9

. . . 05794 . . . . l2l),7

0,800 0,714 0,752 0,756 100,0 lO0,0 " 100.0 1143 0,763_ 0,699 (LS—40 O,755 953 97,9 lO0,0 99,8 * 114,7 1956. I—III. negyedév" ... , O,777 0.707 0,834 0,760 97,1 99,0 99,2 100!) 115,6 1957. II—IV. negyedév ... 0,761 O,694 1,013 0,795 95,1 97,2 120,6 105,2 120,8

* Beindulás éve, nem vesszük bázisnak.

** 1956. egész év:-ól csak közelítő adat áll rendelkezésre.

A táblából világosan látszik, hogy a korszerű kohókkal magasabb a kihoza- tali mutató: a Dunai Vasmű kohóművve

teljes egészében korszerű, a Lenin Kohá-

szati Műveknél pedig a kohókapacitásnak kb. felét kitevő III. számú ,,Béke"—kohó

modern.

Feltűnő azonban, hogy 1953 után, mi- kor az új kohók az összes kohókapacitás—

nak kb. 41 százalékát tették ki, a kihoza-

tal csökkent, s csak 1957—ben érte el az 1953. évi szintet. Ennek az az oka, hogy 1953 után jelentős mértékben csökkent a kohóba adagolt fémbetét (érc és egyéb vastartalmú anyag) vastartalma, s így

ugyanolyan kohó—teljesítmény esetén is

csak kevesebb nyersvas termelhető egy üzemnapon s egy köbméterre. Ezt tük—

rözi a vastartalmú betétből kinyert acél-

nyersvas mennyiségének százalékos ala-

kulása is. (Lásd a 7. táblát.)

1957—ben lényeges javulás tapasztal—

ható: közel teljes kapacitással működött

a Dunai Vasmű érctömörítője, mely az

eddig jórészt kihasználatlanul távozó, nagy mennyiségű ércport ércrögökké zsu—

gorítja, s így —— főleg a Dunai Vasmünél,

ahol nagy részét felhasználták —- növelte x

a kinyerési arányt.

(8)

SZEMLE

1105

X 7. tábla

A vastartalmú betétből kinyert acélnyemvas arányának alakulása

A ki

nyer

t

ac

é]

11333an ar nya

. , á

Index: 1954. év : 100

Index;

1950.

a betét százalékában _(SV—100_—

:

Év Lenin Ózdi Lenin Ózdi

Kohi- Kohá- Dunai Iparág Koh—t— Kohá- Dunai

szati szati Vasmű összesen szati szeti Vasmű Iparág összesen

Művek üzemek Művek Uzemckl

1950 ... . . . 42,5 100,0

1951 . ... . . . 47.0 110,6

1952 ... . . . 472 III,].

1953 ... 4 . . 46,0 . . , . 108,2

1954 ... 41,5 42,8 40,2 4l,8 IO0,0 100,0 * 100,0 98,4

1955 ... 39,3 42,8 39,8 40,7 94,7 100,0 100,0 973 95,8 1956. 1— III. negyedév" ... 40,7 41,9 40,6 41,1 98,1 97,9 102,0 98,3 96,7 1957. II—IV. negyedév ... 403 44,3 47,5 43,2 973 103,5 119,4 103,3 101,6

* Beindulás éve. nem vesszük bázisnak.

** 1956. egész évről csak közelítő adat áll rendelkezésre.

Megjegyezzük, hogy nemcsak az ércek Minthogy az érc minőségének említett vastartalma csökkent 1953 után, hanem a rosszabbodása olyan tényező, mely a

salakba kerülő kvarc-tartalom nagymér- tékben emelkedett, s ez tovább rontotta a kihozatalt. Az együttes hatást az acél—

nyersvasnak az összes elegyből történő kihozatalára vonatkozó mutató tükrözné,

ennek adatai azonban az 1954 előtti évek—

ről nem állnak rendelkezésre.

kohó jó vagy rossz működésétől függet—

len, a térfogat kihasználásáról akkor ka—

punk helyes képet, ha számításba vesz—

szűk a fémbetétből kinyert nyersvas ará—

nyának alakulását is. Ez utóbbi index—

sorával a térfogat—kihasználás indexelt sorra elosztva, az alábbi ,,tiszta" vagy

"redukált" kihozatali sorokat kapjuk.

8. tábla A ,,redukdtt" kihozatal alakulása

Lenin Ózdi -

Kohászati Kohászati gggga Iparág összesen

Művek üzemek '

Év

Index: Index : Index : Index: 1954. év :: 100 1955. 1950. 1954.

év : 100 év ———- 100 év : 100

1950 ... -— 100,0

1951 ... —— 105,7

1952 ... — .

1953 ... . . —— 111,6 .

1954 ... 100,0 100,0 —— 116,8 100,0

1955 ... 100,7 97,9 100,0 119,7 102,6

1956. I—III.

negyedév* .. 99,0 101,1 97,2 119,4 102,2

1957. II —— IV.

negyedév . . . 97,9 93,9 101,0 118,9 101,8

* 1956. egész évről csak közelítő adat áll rendelkezésre.

Ezek az indexsorok már mutatják a belépett új létesítmények hatását. Ezek

szerint például 1955-ben 13,2 százalékkal

volt nagyobb a térfogatkihasználás, mint 1951—ben. Minthogy egy—egy új kohóval azonos fémbetét esetén —-—- a tapasztalat szerint mintegy 22 százalékkal nagyobb

kihozatalt lehet elérni, s az új kohók részaránya az összes nagyolvasztó—kapa- citásban 1955—ben kb. 41. százalékot tett

ki: belépésük mintegy 9 százalékos ki—

használás—emelkedést tesz indokolttá. A 13,2 százalékos emelkedés fennmaradó ré—

sze abból adódik, hogy bizonyos mértékű

(9)

1106

^SZEMLE

korszerűsítést a régi kohókon is végeztek,

továbbá —— a betét vastartalom csökkené—

sének részbeni ellensúlyozására —-— ún.

gyorsított kohójáratot (átmeneti kihoza—

tal—növelési mód, rongálja a kohót) alkal- maztak egy ideig.

A martinzwél—gyártás termelékenységeA

A martinacél gyártásánál -— éppúgy, mint a nyersvas esetében, és azonos okok miatt —— az egy munkásra jutó termelés nagyjából azonosan alakul, mint a be—

rendezés—kihozatal, egyes rendkívüli idő-

szakok kivételével.

A martinacél—gyártás legjellemzőbb be- rendezés-kihozatali mutatója: az egy

üzemórára jutó martinacél—termelés (ton-

nában). A kihozatal közel azonos arány—

ban változik — megfelelő körülmények esetén (kielégítő mennyiségű és minőségű

anyagellátás, segédberendezések megfe—

lelő kapacitása stb.) — a kemencék átla—

gos befogadóképességével. Ez természetes

is, hiszen a kemencébe ———- az üzembizton-

sági és technológiai követelmények betar- tásával -—— nem tehetnek nagyobb adagot, mint amennyire átlagosan méretezték.

9. tábla Az egy üzemóra'ra és az egy munkásra jutó

martínacől—termelés alakulása

Az egy Az egy A kemencék üzemórára mugliás

befogadó- képessége

F (tonnában)* jutó martinacél—termelés

" (tonna)

Index: Index: Index :

1949. 1954. 1949. Index? 1954- év: 100 émeo év:]OO év * 100

1949 . A . . 100 100,0

1950 . . , . . l.l(),0

1951 120,0

1952 . . . . 132,0

1953 . . . . . . 138,0 . .

1954 . . . . 155 100 136,0 100,0 100,0 1955 . . . . 165 107 150,0 110,3 115,6 1956 . . . A 165 107 152,0 111,8 100,6 1957 . . . . 165 107 154,0 113,2 107,0

* Az 1949 évi adat közelítő szám, ezért az indexek is közelítők.

Az egy munkásra jutó martinacél—ter- melést csak 1954—től tudtuk összehasonlí—

tani az egy üzemórára jutó termeléssel és

4 A martinacélt gyártó vállalatok közül kihagy—

tuk a Salgótarjáni Acélárugyámt, melynek terme- lése az összes termelésnek csak kb. 0,B——0,4 szám—

léká! teszi ki.

a kemencék befogadóképességével, mert

—— a nyersvastermeléshez hasonlóan -——

az 1954 előtti és az 1954 utáni munkás-

létszám-adatok nem hasonlíthatók össze.

Amint a táblából kitűnik; 1949-től

1954-ig a kemencék befogadóképessége jobban növekedett, mint a kihozatal, a kemencék teljesítőképességét tehát nem használták ki. Ennek a következő okai voltak.

1. A legutóbbi évekig nem volt meg—

felelő a kemencék tüzelőanyagéllátása.

Többször át kellett állítani a tüzelést gáz-

ról gázolajra, majd pakurára. Az utóbbi

kéntartalma a kívánatosnál nagyobb volt, ami a szennyeződést, s így az adagidő

meghosszabbodását, tehát a ,kihozatal

csökkenését okozta. '

2. Csökkennek — mint világszerte is ——

az ócskavas-készletek, s ezt nem ellensú-

lyozta kellően az ócskavas-begyűjtés. A hazai acélhulladék—készletek alakulásáta következő adatok mutatják.

,;

Az acélhulladék-készlelek ala kuláSa

Év Ezer tonna

1950. ... 276,8 1951, ... 2A3,4 1951 ... 2093

1963. ... 1453 1954. ... 87,5 1955. ... 810

Az ócskavas-készletek csökkenése kö—

vetkeztében növekedett a martinacélhoz felhasznált betétben a nyersvas mennyi- '—

sége, ami növelte az adagidőt és csökken- tette a kihozatalt (a nyersvasban több a szén és a szennyezés, ennek eltávolítá- sára hosszabb ideig kell hevíteni az ele—

gyet).

10. tábla Az ucélnyersvas- és acél)!ulladék—felhasználás

a martinacél—gya'rláshoz

Acélnyers- Acélnvera-

vas- Hulladék- vas aránya

Év felhasználás martin— az;;üngggs

mum ladék betét-

ben (kilogram/tonna) (százalék)

1950 ... 505 587 463

1951 ... 529 556 48,8

1952 ... 508 586 46,4

1953 ... 564 537 46,1

1954 ... 612 486 55,7

1955 ... 604 527 53,4

1956 ... ; . 577 535 51,9

1957 ... 655 470 58,2

(10)

SZEMLE

1107

3. A Lenin Kohászati Művek új, nagy (180 tonnás) kemencéjének kapacitását — a szükséges daru-kapacitás hiányában és az üzem zsúfoltsága miatt -- évekig csak 50—60 százalékban használták ki. A Du—

nai Vasműnél a nem megfelelő befogadó—

képességű csapoló—üst gátolta a; kihaszná—

lást. Ezenkívül Diósgyőrött és Ózdon a kemencebővítés nem járt együtt a tüzelő—

berendezés szükséges mértékű növelésé—

vel.

ll. tábla Az egy územórdru jutó termelés alakulása vállalatonként

. Az egy üzemórára jutó termelés

Index:

tonnában Index: 1949. év a 100 1955.

év a 100

Év

Lenin Ózdi Lenin Ózdi . . _

Kohíszatl Kohászati Cserni Dunai Kohászati Kohászati 099991 Dum

Művek üzemek Acélmű Vasmű Művek üzemek Acélmű Vasmű

1949 . . . . 4.7 4,7 8,1 —- 100,0 100,D 100,0 —

1950 . . . . 5.3 5,3, 8,1 — ' 112,8 112,8 100,0 —-

1951 . . . . 5,9 6,1 7,1 —- 125,5 130,0 87,6 —-

1952 . . . . 6,9 6,7 6,9 — 146,8 142,5 85,2 —

1953 . . . . 7,6 6,8 7,3 -— 161,7 144,7 90,1 -—-'*

1954 . . . . 7,5 6,9 7,0 8.7 159,6 146,8 86,4 —

1955 . . 8,5 7,0 6,7 11,6 180,9 1483 82,7 (100,0

1956 . . . 8,7 6,6 7,1 12,7 185,l 140,4 87,6 109,5

1957 . . . 8,6 6,7 6,8 12,9 183,0 142,5 83,9 111,2

Feltűnő, hogy a Csepel Acélműnél Az 1949—1951. évi nagyobb kihozatalt

1949—1951-ben a kihozatal lényegesen

meghaladja a többi vállalatát, pedig a

kemencék befogadóképessége itt volt a legkisebb. Kitűnik az is, hogy az 1950

utáni években csak a Csepel Acélmű martinacél—kihozatala csökkent.

az tette lehetővé, hogy Csepelen —— a ter—

melés és a kemencék eltérő jellege miatt

— lényegesen nagyobb a hulladék-aránya

az acélnyersvas és a hulladék összmeny- nyiségén belül, mint más vállalatnál.

_ § 12. tábla

A hulladék aránya az acélnyersvas és az acélhulladék ősszmennyiségében (százalék)

1950. ; 1951. § 1952. [ 1953. 1 1954. ! 1955. l 1956. 1 1957.

Megnevezés

évben

Csepel Acéhnű ... 74,6 73,0 73,2 75,2 68,6 68,3 65,5 66,0 Iparág összesen ... 53,8 51,2 58,6_ 53,9 44,3 46,6 l!:8,1 41,8

A fentiek miatt a Csepel Acélműnél az—

adagidő lényegesen kisebb volt, mint a

többi martinműnél (kevesebb volt a ,,ki—

főzendő" '* szennyezés), kihozatala tehát sokkal nagyobb lett.

1950 után a kihozatal annak ellenére

csökkent, hogy Csepelen is volt kisebb, _, kb; 8'százalékos mértékű kemencebőví—

tés. Ez azonban egyáltalán nem éreztet—

hette hatását a'kihozatalban, mert a ke- m'encekiszolgáló berendezések nem ele-*

gendők ahhoz, hogy a beállított új, na—

gyobb kemencét is kiszolgálják. Hely sem volt eddig a berendezések bővítéséhez.

Gyakorlatilag tehát nem nőtt a teljesítő-

képesség. Ugyanakkor az ócskavas ará—

nya itt is csökkent, s a tüzelőanyag ellá- tási zavarok éppúgy fennálltak, mint a többi vállalatnál. Mindezek következmé—

nyeként a kihozatal csökkent.

A melegen hengerelt acél-késztermék

gyártásának termelékenysége5

Mint cikkünk I. részében már említet—

tük, a ,,melegen hengerelt acél—készter—

5 Az előállító vállalatok közül kihagytuk a Csepel Fémművet, mely Hifi—iga melegen hengerelt, ter- mékek országosan'gyárlott mennyiségének csak kb. _ 10 százalékát lermel—teu-(möe—tólnem gyárt henge-

relt acélt.) -

(11)

¹¹⁰⁸

mék" széleskörű termékcsoport, mely igen különböző méretű, minőségű, mun- ka— és anyagigényességű termékeket fog—

lal magában. Ezek között vannak olyanok, amelyekből csak 0,5——1 tonna gyártható egy üzemóra alatt, de vannak olyanok,

amelyekből óránként 18—20 tonna állít——

ható elő. Kétségtelen, hogy "legtisztáb—

ban" úgy lehetne a termékenkénti kiho—

zatalt vizsgálni, ha ezt hengerelt termé- _ kenként, külön—külön végeznénk. Az

egyes termékfajták elemzéséhez szüksé—*

ges adatok begyűjtése azonban gyakorla-

tilag megoldhatatlan. Ezen túlmenően, csak összesítve tudjuk egy—egy vállalat

hengerműjének termelékenységét vizs—

gálni. így a termékcsoport gyártásának

termelékenységét vizsgáltuk, számolva

azzal, hogy a kihozatal látszólagos válto- zását okozhatja pusztán az is, ha a ter-

melésen belül az arány eltolódik a na—

gyobb, illetve kisebb munkaigényességű

termékek felé.

Az elmondottak miatt nincs értelme

annak, hogy a kihozatal abszolút szám—

adatait az egyes gyártó vállalatok között összehasonlitsuk.

Míg a kohóműveknél és a martinüze—

meknél jelentős bővítések, beruházások

történtek, amelyek a kihoZatalt hw

a hengerműveknél csupán néhány u

mélykemencét (kiegészítő berendezes);

állítottak üzembe, 5 jelentős bővítésfcsák 1955-ben a Lenin Kohászati Műveknél volt, amikorlüzembehelyezték az új; kö— __

zéphengerműyet. Ezt a körülményt fel,—I,

tétlenül figyelembe kell vennünkfa, kibe:

zata] vizsgálatánál, minthogy kapacitás— "

növelés, korszerűsítés a Lenin Kohászati Művek kivételével nem növelhette a ki—

hozatalt.

* '

13. tábla — Az egy munkdsra, illetve az egy üzemórdra iuló'* —

melegen! hengerelt késztermék mennyiségének alakulása

(Index: 1953. év : 100)

1953. ( 1954.'1955. 1956. 1957,

Megnevezéa

— évben Az egy munkámra

jutó melegen hen—

gerelt késztermék 100,0 98,6 101,2 88,9 105,7 Az egy üzemórára

jutó melegen ben-

5 gerelt késztermék 100,0 963 101,9 107.4 l09,3

A' melegen hengerelt késztermékek egy üzemórára jutó termelését az alábbi táb—

lán mutatjuk be. ":

14. tábla

A melegen hengerelt késztermék-kihozom! alakulása (Index: 1951. év a 100)

1951. 1952. ,'1953. 1954. _ 1955. '1956. 1957.

Megnevezés

évben

Lenin Kohászati Művek ... 100,0 95,9 106,l 93,9 106,1 120,4* 130,6 ÓzdiCsepelBorsodnádaadiKohászatiAcélmű*Lemezgyárüzemek......... 100,0100,0100,0 112,5117,2116,1 129,3122,6118,8 122,4132,3118,8 129,3135,5125,0 127,($138,7137,5 124,1188,7125,0 Lőrinci Hengermű ... 100,0 120,2 ll4,7 124,8 120,2 1*32,1 144,0 Iparáa 100,0 11350 117,4 113,0 119,6 126,1 128"?

* 1951—1953—ban a gömbölyltett ezt a terméket 1953 óta. nem gyártják.

Az egy üzemórára jutó termelés ala—

kulását két időszakra vonatkozóan vizs—

gáljuk, minthogy az emelkedést kiváltó okok is kétféle jellegűek.

1. 1951-től 1955—lg az emelkedés atény—

leges kihozatal növekedéséből adódott.

Ezt az alábbiak tették lehetővé:

a) új előmelegítő kemencék beállításá-

val zökkenőmentesebbé vált a henger—

sorok nyersanyaggal történő kiszolgálása;

b) a hengersorok sebességét növeltékaz ún., ,,gyorshengerlési mozgalomban"; "

aoélrúd termelését és a. ráfordított üzemórákat levon—tuk, mert

e) a gyártott szelvények számát és ez—

zel az átállításokat csökkentették, folya—

matosabbá vált a termelés;

d) jelentősebb műszaki—szervezési in- tézkedések történtek: Csepelen a henger- sorok szétválasztása és nagyobb teljesítő- képességű motorok beállítása, Borsod—

nádasdon a hengersorok fokozatos átállí- tása gőzgép—meghajtásról lelektromos

meghajtásra. , , - ,

2. 1955 után 'csak a Lőrinci Hengermü ;

és a Borsodnádasdi Lemezgyár kihozn-

(12)

SZEMLE

tala emelkedett. Ezek azonban az orszá—

gos termelésnek csak 15—20 százalékát adják. Ezért iparági szinten nem a tény—

leges kihozatal emelkedett, hanem első-

sorban a Lenin Kohászati Művek új kö—

zéphengerműve termelésének növelése okozta az egy üzemórára jutó tonnában kifejezett termelés emelkedését A Lenin Kohászati Művek termelésében a közép—

hengermű termelésének aránya az aláb—

biak szerint növekedett.

15. tábla A Lenin Kohászati Művek középhengerművének kihozalala (lonna/ú'zemóra) és termelésének aránya

(százalék)

Az új középhengermű MM

termékeinek

Év kihozatala aránya a vállalat

—- , melegen hen- (tonna/uzemóra) gerelt termkei-

ben (százalék)

1955 ... 7,2 15

1956 ... 13,7 35

1957 ... 17,8 41

Az új középhengerrnű termelését ——

termékeinek jellege, méretei miatt —— a ,,durva" termékekhez sorolva, belépésé—

nek hatása a 16. táblában közölt mérték—

ben érvényesült az egész iparág hengerelt termékeinek egy üzemórára számí—

tott termelésében.

A tábla világosan mutatja, hogy 1953—ig valóban a berendezés—kihozatal emelke—

dett, sőt a ,,durva" és az ,,egyéb" rész—

arány változatlanul maradása esetén még jobban emelkedett volna, mint ténylege-

sen (némi eltolódás volt az ,,egyéb" felé).

1953 után viszont —— változatlan arányok mellett ——- a tényleges kihozatal lényegé—

ben azonos szinten maradt. Ez érthető is, mert a meglevő berendezések (melyek—

nek nagy része eléggé elavult) teljesít-

ményét műszaki—szervezési jellegű s más kisebb hatású intézkedésekkel csak bi-

zonyos határig lehet növelni.

1109

16. tábla A melegen hengerelt késztermék-kihozalal alakulása*

Az egy üzemórára jutó kihozatal

a ,,durva" és egyéb" termékek

, bénylegesen "1951. évi aránya

Év mellett"

In— In- In— In-

dex: dex: dex: dex:

tonna 1951. 1953. tonna 1951. 1953.

év :: év :: év :: év ::

: 100 :: 100 :: 100 : 100 1951 . ... 4,6 100,0 . 4,6 100,0 . 1953 ... 5,4 117,4 100,0 5,5 119,5 100,0 1955 ... 5,5 1]9,6 101,9 5,4 1114 98,2 1956 ... 5,S 126,1 107,4 5,5 119,6 100,0

* Az 1957. évi adatok még nem állnak rendelke- zésre.

** A változatlan aránnyal, az alábbi képlet szerint számoltunk; Például legyen 1953-ban az egész iparágra a melegen hengerelt termék termelése x, a. tonnva/üzemóra tényleges mutatója a ,;durva" ter- mékekre d, az ,,egyéb" termékekre e, a ,,durva"

termékek részaránya az 1951. évi termelésben (utób—

bit l-nek véve) r.

Ebben az esetben, 1953—ban, az összes melegen hengerelt termék tonna/üzemóra mutatója, az 1951.

évi ,,durva" és ,,egyéb" részarány változatlanul—

hagyása mellett:

a:

z-r a(l—r)

Tl—Ú—

Értelemszerűen így számoltunk 195541; és 1956-ra is.

t

A termelékenység mérésének és elem—

zésének — e cikkben vázoltakon kívül ——

természetesen egyéb módszerei és muta—

tói is vannak. Véleményünk szerint azonban az ismertetett módszerek alkalma—

sak arra, hogy segítségükkel az iparág termelékenységéről, ha nem is teljes, de eléggé megbízható képet kapjunk. Alkal—

masak továbbá arra is, hogy az egyes vállalatoknál még mélyebb és alaposabb