' BÁLINT ERNÖ—VÁDNAI TIBOR:
) A MAGYAR IPAR FEJLÖDÉSE AZ ADATOK TÚKRÉBEN
(1945—1954.)
§ ,
A második világháború és a fasiszta rémuralom a magyar nemzeti vagyon jelentős részét elpusztította, a termelőeszközök nagy részét megrongálta vagy megsemmisítette.
A népgazdaságot ért háborús károk összege kereken 35 milliárdnyi arany—
pengőt tett ki, melynek mintegy felét, 17 milliárd aranypengőt, a fasiszták által nyugatra hurcolt nemzeti vagyon képezte.
A mezőgazdaságban a terménykészletek és az állatállomány 60—700/o—a semmisült meg, a közlekedés céljait szolgáló berendezések károsodása 65—75 1 százalékra tehető, míg a gyáripar termelőapparátusa az anyag— és árukészle-
tekkel együtt 40—509/0—05 károsodást szenvedett.
A háború pusztításának a gazdasági életre gyakorolt hatását mutatja, , hogy a társadalmi össztermelés színvonala 31945 májusban a háborút meg- előző időszakhoz képest 40—420/o-ra süllyedt. Ezen belül a mezőgazdasági termelés volumene körülbelül 450/o—ra, az ipari termelésé pedig 30—350/o—ra
zuhant. '
1 A termelés megindításához elsősorban az elpusztult termelőberendezések ' pótlása és helyreállítása volt szükséges. Az újjáépítéssel kapcsolatos feladatok megoldása ezért nagyrészt az iparra várt. A feladat nagyságát jellemzi a ter—
melőberendezések háborús kárát—_, mutató néhány adat:
Háborús IcároIc
1938. évi millió pengő
Mezőgazdasági gépek és eszközök ... 347
A bányászat és kohászat termelőberendezések ... 24
Gyáripari termelőberendezések ... 615
Közlekedési berendezések ... 3197
Mezőgazdasági, bányászati és kohászati, gyáripari és közlekedési épületek ... 965
Összesen: ... 5 148
Az ipari termelés fellendítése a gyáripart ért háborús károk és a zilált gazdasági helyzet miatt komoly nehézségekbe ütközött. Hozzávetőleges számi—
tások szerint a magyar gyáripar háborús károsodásának mértéke meghaladta a 2 milliárd pengőt, mely összeg körülbelül egyenlő az 1938. évi egész magyar , gyáriparban lévő állótőke értékével. A legnagyobb károsodás a munkagépeket
, érte. Ezek értékének 74,40/o semmisült meg.
L'hALm'r—vmmi: A MAGYAR IPAR'FEJLO'DESE _ ' * ' ' * "'i' 503:
o
A háborús pusztítások következtében a gyári jellegű ipartelepek több. ' , mint 12%—a a termelést megszüntette, mintegy 80%-a jelentős veszteséget , szenvedett s csupán 80/o—a maradt mentes a háborús károktól.
A háború pusztításai a gyáripari üzemeknél
Megnevezés, üzemek száma Vizsga:51.73"
Teljesen megszünt... 281 5;8
szünetetni kényszerült . . . . ; 334 6,9
(Veszteséges szenvedett . . . N 3 864 79,4 Kárt nem szenvedett . . . . 388 7,9
Összesen 4 86 7 100,0
A megsérült 3864 kis-, közép- és nagyüzemnek több mint 600/o-át érte olyan veszteség, mely a termelőképesség csökkenését okozta. A legnagyobb részük termelőképesse'gének 20—590/0- át vesztette el. A legnagyobb károsodás természetesen a nagyüzemeket érte.
A munkásosztály és a Párt hősies erőfeszítése eredményeként a termelés mégis megindult és fokozatosan emelkedni kezdett. A fellendülésnek azonban ' gátat vetett az e"yre fokozódó infláció. Az infláció méreteire jellemző, hogy
a bankjeg yforgalom 1945. július lö—őt l 1946. I. negyedévének végéig 1360——
szorosára a létfenntartási index pedig ugyanezen idő alatt közel 28bOOO--szere—
sére növekedett.
E tényezők együttes hatására —— habár a termelés az 1945. év folyamán lassú emelkedést mutat —— az 1945. évi gyáripari termelés színvonala mélyen az 1938. évi alatt maradt.
Fontosabb cikkek termelése
Megnevezés Magam 1938 1945 , ELÉÉÉÉÉEM ,
Szén... lOOOg 93597,0 42851,1 45,8
Villamosenergia . . . ... . . . . kWIóra 1 399,3 756,6 54,l
Nyersvae .. 100011 3350,0 347,3 13,l
Acél . . . ... . ... . . . 1000 g 6 470,0 1 287,8 19,9
Nagyméretű falitégla . . . L . . . 1000 db 188 577,0 23 7425) 12.5
Táblaüveg .100001 48,1 13,0 , 155
Férfi. és női bőrcipő . . . . ... 1000 pár 1 784,3 l50,3 8,4
* 32
A gazdasági élet zűrzavarából a kivezető utat az 1946. augusztus 1—i sta- bilizáció jelentette. A jó pénz megteremtésével a magyar gazdasági élet új, fel—-
lendülő szakaszába lépett, melynek során az ipari termelés is gyors emelke- '—
désnek indult.
. BWT away—%BHM m
A amparí termelés alakulása?)
lm: PNB. Vin. :: im.
e 1946. VIII. ... 1001) 1946 X. ... 113,0 1947 IV. ... 118,7 1947. VII. ... 1302
') Bányászat nélkül.
- _ A gyáripari termelés az 1946—1947. gazdasági évben elérte az 1938. évi termelés 62,2%-át. 'A bányászat termelésének alakulására jellemző a havi .átlagos széntermelés, mely 1946. VIII.—1947. VII. közti időszakban már
a háború előtti termelésnek mintegy 83%-át tette ki.
A stabilizáció nyujtotta biztos alapokon 1947. augusztusában indult meg a 3 éves terv, melynek célja az ország újjáépítése és ezen belül a magyar gyáripar helyreállítása és továbbfejlesztése volt. sa
( Az 1947. augusztus 1-től 1949. december 31-ig 2 év és 5 hónap alatt a 3 éves terv előirányzatát a népgazdaság valainennyi ágában túlteljesítették.
_ A beruházások terén elért 25,30/o-os túlteljesítés lehetővé tette, hogy a_háborús károk pótlása és helyreállítása mellett a népgazdaság termelőképes-
"sége az új létesítmények, gépek és berendezések egész sorával növekedjék.
A beruházások 31,6"/o-a az iparra jutott. Ennek keretében az elpusztult épületek és termelőberendezések helyreállításán felül több új' üzem és üzem—
,rész létesült, mint például: az új gázkoromgyár, új, korszerű vagonszerelde, új, hatalmas hajógyári szerelőcsarnok és 7 új bányaüzem. Újjáépültek a cse—
peli. diósgyőri és ózdi nehézvasipari üzemek és a volt Hofherr-gyár komoly jelentőségű traktorgyárrá fejlődött Felépült a mátravidéki, a csepeli nagy-
nyomású erőmű és más erőművek egész sora. Új textilgyárak is épültek.
Az újjáépítés gyors üteme, a termelőberende-zések korszerűsítése és bőví- ' tése lehetővé tette a gyáripari termelés jelentős növekedését.
A 3 éves terv előírta, hogy a gyáripari termelésnek 1950. augusztus 1—ig
—, 27,20/o—kal kell felülmúlnia az 1938. évi termelési színvonalat. Ezt az előirány—
zatot 2 év és 5 hónap alatt a gyáripar jelentősen túlteljesítette és 1949—ben
unintegy 400/o-kal termelt többet, mint 1938-ban.
A gyáripari termelés alakulása
1938 : 100
Iparág ; 1938. ' 1946. ! 1947. I 1948. , 1949. ,
? Nehézipar ... '..—. 100,0 56,9 92,1 1244 ma:;
Könnyűipar ... lO0,0 21,7 , 62,2 sa,4 115,1 Élelmiszeripar ... 100,0 29,5 , 65,3 gas 131,7
!?
A gyáripar fejlődése nemcsak a termelés volumenének növekedésében mutatkozott meg, hanem abban is, hogy már a 3 éves terv alatt megváltoztak a gyáripari termelés arányai. Jelentős eltolódás következett be a nehézipar javára, melynek fejlődése alapul szolgált a korszerű, fejlett gyáripar meg—
teremtéséhez.
A mm Warehouse * . ; * ' ,, § * ' 39§
A nehézipar részesedése a gyáripar tei'm'elésében a; 1938. évi 39,40/o-ról 1949—ben 47,10/o—ra nőtt és a nehézipar döntő ágainak termelésía 1938-hoz'
képest jelentősen emelkedett.
Fontosabb iparcaoportolc termelése a nehézipa'rba-n
1938 %: 100
Iparág * ; 1938. ; 1946. * ! 1947. 1948. I 1949.
! ,
Bányászat ... 100,o . sm 113,2 123,4 139,5
Kohászat ... 100,0 51,8 79,1 118,7 137,4
Gépgyártáa ... - 100,o 42,4 80,2 131,6 193,5 Villamosene. gia ... 100,o 101 ,0 129,9 182,8 212,6 Vegyipar ... 100,o 65,4 rom ! 1015 , 176,0
A termelőeszközöke't gyártó iparágak mellett megfelelő arányban nőtt a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak termelése is, ami a fontosabb fogyasz- tási cikkek termelésének alakulásán is lemérhető.
Néhány fontosabb fogyasztási cikkek termelésének alakulása 1938 :: 100
Fogyasztási cikk ] 1938. ! 1946. 1947. ! 1948. ! 1949.
!
Férfi cipő ... 100,o ; 16,1 93,2 164,3 171,9
Női cipő ... 100,() 10,1 70,4 118,9 138,0
Pamatszövetf — ... 100,0 44,4 75,7 100,5 ll4,5 _
Gyapjúszövet ... '. ' lO0,0 22,9 76,1 103,1 115,6 §
Sör ... 100,0 44,0 121,2 . 139,7
Szivar, cigaretta ... 100,0 96,8 218,6 285,1 312,6
A termelés növekedése együtt járt a munkásosztály létszámának ésnáltalá— ; ban a dolgozók számának gyors emelkedésével. A bérből és fizetésből élők száma _— a közalkalmazottakat nem számítva —— 2 év és 5 hónap alatt mint- ,
egy 370/o-kal 390 000 fővel növekedett. _A munkáslétszám növekedése a gyár—
iparban és az építőiparban pedig elérte a 60'0/0—0'1. A hároméves terv ered- ményeként az iparban megszűnt a munkanélküliség.
Már a 3 éves terv ideje alatt is fontos feladat volt a munka termelékeny—
ségének fokozása, mely nélkül sem a termelés növelése, sem az életszínvonal emelkedése nem lehetséges. A munkaktermelékenysége a gyáriparban 2 év és
5 hónap alatt 1030/o-kal nőtt és .a tervidőszak utolsó évében, 1949—ben, elérte * az 1938. év termelékenységének közel 1200/o-át.
A 3 éves terv során elért hatalmas eredményeket elsősorban a munkás—
osztály hatalmának kifejlődése és megszilárdulása, a döntő termelőeszközök
—— így .a gyáripar -——— államosítása tette lehetővé.
A politikai harc terén elért jelentős sikerek eredményeként a tőkés tulaj—
don lépésről-lépésre szeci'alista tulajdonná alakult át. A 3 éves terv utolsó, hónapjában, 1949. decemberében, a 10 mun-kásnál többet foglalkatató üZe- mek államosításával megvalósult a magyar gyáripar szocialista tulajdona. 7
5 Statisztikai Szemle
"x
Az államosítás főbb szakaszai.
Az mami üzemekben tomlalkoztatottak. az összes gyáripari munkások szúzniékában: _
1945-ben állami tulajdonban lévő üzemekben ... 10,5 % 1946. január 1. (szénbányák államosítása) után ... . 223 ,,
1946. november (az 5 legnagyobb nehézipari üzem államosítása) után 43,2 ,, 1947. november (a bankok államosítása) után ... 58,0 ,, 1948. március (a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemek államo—
sítása) után ... 83,5 ,, 1949 december (a 10 munkásnál többet foglalkoztató üzemek álla— (
mositása) után ... a. ... 100,0 ,,
A 3 éves terv sikeres befejezése lehetővé tette, hogy a Magyar Népköztár—
,, saság politikailag és gazdaságilag megeroősödve rálép jen az ország iparosításá- nak útjára, hozzákezdjen a szocialista társadalom anyagi alapjainak meg- , teremtéséhez.
Az 5 éves terv során iparunk nagy ütemben fejlődött.1943-ban a gyár-
ipar termelése 243, 7%- kal haladta meg az 1938. évi gyáripari termelés szín— '
_rvonalát.A gyáripari teljes termelés volumene.
* 1938 :: 100
1938 ... 1oo,o 1949 ... 137,5 1950 ... 188,8
1951 ... 2463 -, 1952...; ... 309,o
1953 ... 343,7
A gyáripari termelésnek ilyen nagyarányú növekedése ismeretlen a vál—
ságoktól terhes kapitalista országokban. Amíg Magyarországon 1949- hez képest 1953- ban a gyáripari termelés 2500/0--ra nőtt, addig Ausztriában csak 2,—4"/o—ra, Olaszországban 143, 5 0/0--,ra Belgiumban 112, 40/0--ra és Hollandiá-
ban 128 80/0--ra emelkedett. w
"" A gyáripari telj es termelés volumene
1949 :: 100
Ország ! 1949. l 19 50. 1951 . I 1952. ! 1953.
!
Magyarország ... . / 100,0 1313 - 1 79,2 2 243 2503)
Ausztria ... 100,0 118,4 13443 1 34,6 132,4
Olaszország ... 100,0 115,2 13l,3 132,l 143,5
Belgium ... . 100,0 103,0 ll9,2 113*,l 112,4
_ Hollandia ... 100,0 109,7 115,0 114, 2 1 28,8
A kapitalista országok ipari temetésének 1953. évi színvonala —— illetve 1949— hez viszonyított kismértékű növekedése —— nem toretlen fejlődés ered—
ménye Ezzel szemben Magyarországon a gyáripari termelés egyenes vonalban felfelé ível.
A MAGYAR mm FEJLODESE
507 )
A gyáripari teljes termelés évi növekedésének üteme százalékban (emelkedés %! csökkenés —-)
Ország ' 1950. , 1951. ! v 1952. l , 1953.
Magyarország ... —l-— 373 4- 30,5 -l—- 25,4 _l— 11,2 AUSZtl'ía ... 4— 18,4 —l— 13,7' 0,0 ——- 1.6 Olaszország ... -l— 15.2 —l— 14,0 -—l- 9,5 'l— 8,6
Belgium ... 4- 3,0 4— 453 —— 5,1 _ 0,a
Hollandia ... —l— 9,7 —l— 4,8 ——- 0,7 ' %- 12,8
x
'A termelés növekedése ütemének vizsgálatánál nemcsak "%a növekedés _ általános százaiékszámait kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy mi rejlik a növekedés minden százaléka mögött, hogy mekkora a termelés évi növe— i 'kedésének általános összeg. Magyarországon 1950—ben 37,30/o—ka1 nőtt a gyár- '
ipari termelés és 10/0 növekedésre 322 millió forint vállalati teljes termelési
érték jutott 1953—ban 11,20/o—os növekedés mellett 10/0 növekedésre jutó— ,"
összeg már 724 millió forint volt.
A gyár-ipari termelés évi növekedése
É _ Évi növekedés 1% növekedésre tut
v százalékban millió Ft
1950. ... 37,3 322
1951. ... 30,5 442
1962. ... 25,4 577
1953. ... ] l,2 724
Ha a gyáripari termelés több évi átlagos ütemének alakulását vizsgáljuk, , akkor is megmutatkozik a szocialista iparosítás fölénye a kapitalista ipar— * fejlesztéssel szemben. Magyarországon 1929-től 1938-ig évik átlagban csak 2,70/o—kal nőtt az ipari termelés. 1938-tól 1943—ig a világháború felfokozott, iramában is évenként csak 6,20/o-kal emelkedett. 1949-töl 1953-ig a szocialista
termelés eredményeként évente átlagosan 25,7'9/o-kal emelkedett a gyáripar termelése. A növekedés ütemében mutatkozó fölény a kapitalista országokkal szembeni összehasonlításból is kitűnik.
X
A gyáripari termelés évi átlagOs növekedése
1949—1953-1'9, (%-ban).
Ma gyarország ... ., 25,74 Ausztria ... '; . 727 **
Olaszország ...' ... 9,45
Belgium ... 2,96 Hollandia . . . .' ... 6 55
Iparunk fejlődését jelzi a számos újonnan épült gyár. Az 5 éves terv elsö _ 4 évében összesen 65 új ipari vállalatot létesítettünk. Az újonnan üzembe—, helyezett gyárak termelése évről-évre nagyobb arányt képvisel az ipar összes
5!
BÁLINT ermmvsbnzr maori
" — termelésében. Az új gyárak jelentős része az 5 éves terv megkezdése előtt, _— iparilag fejletlen területeken létesült. Iparvállalatok keletkeztek az Alföldön,
; aa Tiszántúlon.
Ilyenek pl.:
Megnevezés. Települési hely
Forgácsoló Szerszámok Gyára .. ... Békéscsaba Békéscsabai Ruhagyár * ... Békéscsaba
Bányászati Berendezések Gyára ... Kiskunfélegyháza, Váltó- és Kitérőgyár ... Gyöngyös % Aprítógépgyár ... Jászberény
Ga Árammérö Gyár ... Gödöllő
M leggyár ... Hódmezővásárhely Szolnoki Kénsavgyár ... Szolnok
Veszprémmegyei Festékgyár ... Veszprém Mezökeresztesi Olajmező ... Mezőkeresztes Hajdúsági Gyógyszergyár ... . ... Debrecen Szegedi Textilkombinát ... Szeged — Kaposvári Fonoda ... Kaposvár Sarkadi Kendergyár ... Sarkad Zalaegerszegi Ruhagyár ... Zalaegerszeg
A számfos új gyár üzembehelyezése mellett olyan hatalmas ipari kooperá-
* ciók építése valósult meg, mint a Sztálin Vasmű, az lnotai kooperáció, a Borsodi Vegyiművek. A gyáripar az új létesítmények egész sorával megerő- södve gyors fejlödést ért el és az elmúlt évek eredményei azt mutatják, hogy Magyarország ma már ipari országgá vált.
Az iparosodás mértékét mutatja a keresők számának megoszlása a két legfőbb népgazdasági ágban: az iparban és a mezőgazdaságban, valamint az ipar részesedése a nemzeti jövedelemben.
Az ötéves terv során az ipari lkenesők aránya megnövekedett.
A Éweaők számának megoszlása
( !
Megnevezés 1 1949. 4' 1950. ] 1951. l 1952. ) 1953.
!
Ipar és építőipar ... 293 3l,4 34,2 37,5 38,4
Mezőgazdaság ... 71,0 68,6 65,8 ; 62,5 61,6
Együtt 100 0 100,0 1oo,o 100,0 zoo,o
A gyáripari és építőipari munkások száma 1938—ban 338 000 volt, 1952—
ben már elérte a 820 OOO—et. Növeszik a népgazdaságban foglalkoztatott ösz- szes dolgozók száma is: A munkások és alkalmazottak 1953. évi átlagos lét—
száma az egész népgazdaságban 2 410 000 volt, 175 OOO—rel több, mint 1952-ben.
Az ipar részesedése a nemzeti jövedelemben évről—évre emelkedett, 1938-ban 44,70/0, 1952-ben 58,80/o volt az ipar részesedésea nemzeti jöve- delemben.
Az iparosításban elért sikerek mellett azonban —— főként az 1953. év folyamán —— felszínre kerültek azok a hibák, melyeket a szocialista iparosítás
a MAGYAR maa rmwaesa !, — 509
terén elkövettünk. A hibák főforrása az volt, hogy gazdaságpolitikáníkban ; nem támaszkodtunk megfelelő módon a szocializmus objektív gazdas—ági törvényeire, nem vettük figyelembe kellőképpen a szocializmus gazdasági alaptörvényének és a tervszerű, arányos fejlődés törvényének követelményeit.
Az elkövetett hibákat Pártunk 1953. június 27—28—i határozata tárta fel, mely egyúttal útmutatásul szolgált a hibák kijavítására is. Iparosxtásunk
hibáit Rákosi elvtárs a következőkben foglalta össze: ,,Hibát követtünk el elsősorban azzal, hogy nehéziparunkés a termelési eszközöket gyártó iparunk fejlesztésében túl gyors iramra tértünk át és a tervezés munkájában gyakran figyelmen kívül hagytuk hazánk gazdasági erőforrásait, reális lehetőségeit.
Figyelmen kívül hagytuk nem egyszer azokat a nagy lehetőségeket, melyek a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal való együttműködés jobb kiépí;
tésében rejlettek. A legkomolyabb hibát azonban ott követtük el, amikor 1951. februárjában túlságosan megemeltü'k első 5 éves tervünk ipari cél;
kitűzéseit." ; A — '
A 3 éves terv— és az 5 éves terv első évének sikerei alapján a lehetőségeket túlbecsülve a nehézipar túlzott fejlesztését irányoztak elő és ugyanakkor nem' fordítottunk kellő figyelmet a könnyű— és élelmiszeripar fejlesztésére. A'módo—
sított 5 éves terv beruházásainak 48,20/o—át, 41 milliárd forintot a gyáripar fejlesztésére kívántunk fordítani, melyből a nehézipar-ra 37,5 milliárd, a köny- nyű- és élelmiszeriparra csupán 3 és fél milliárd forint jutott. f
A nehézipar beruházásainak aránya az egész iparon belül túlságosan_
magas volt (gala/o). Még a Szovjetunióban is alacsonyabb volt az első és , második 5 éves terv idején a nehézipari beruházások aránya, pedig a Szovjet- unió ipara akkor elmaradottabb volt.
M
A nehézipari beruházások aránya az összes ipari beruházásokban
Ország Első 5 éves terv ! Második 5 éves terv
Szovjetunió ... 87,7 83,1
Magyarország ... 921 **
A nehézipar túlzott ütemű fejlesztése főként az utóbbi években arány-, talanságot idézett elő az ipar fejlődésén belül, a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak hátrányára. Az 5 éves terv első 4 évében a nehézipar termelése háromszorosra emelkedett és növekedésének üteme lényegesen meghaladta a könnyű— és élelmiszeripar termelésének növekedését.
A gyáripari teljes termelés volumene 1953—ban a
1949 : 100.
Nehézipar ... 2992 _
Könnyűipar ... 186,7 Élelmiszeripar ... 238,5 Gyáripar Összesen: ... 250,0
Amíg a termelési eszközök termelése 1949—től 1952-ig évente átlag 29,10/o—kal nőtt, add-ig az összes fogyasztási cikkek termelése ugyanezen idő , alatt csupán évi 7,50/o—kal emelkedett.
* mmm Mmmm naon
, _ A nehézipar gyorsütemű fejlődése következetében a gyáripari' termelés iszerkezete —— különösen az utóbbi években —— túlzottan a nehézipar javára
olódott el.
A gyáripan' teljes termelés százalékos megoszlása a nehéz-, könnyü- és élelmiszeripar között
!
rpm; ; 1938. ! 1949. 1950. ! 1951. , 1952. ! 1953 . Nehézipar ... 39,4 47,1 46,9 50,0 53,2 56,3
nnyűipa-r ... 39 6 32,8 31,6 30,8 27,4 * 24,5
Étolmiszeripar ... 21,o mi 21,5 19,2 19,4 19,2
Ösazesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
_ Lenin és Sztálin arra tanítanak, hogy az iparosítás lényege a nehézipar és ezenbelül a termelési eszközöket gyártó gépipar fejlesztése, mert ez az (alapja a szocialista bővített újratermelésnek és előfeltétele a könnyűipar, [a közlekedés és a mezőgazdaság fejlesztésének is. Ennek az elméletnek fel—
asználása és gazdaságpolitikánkhan való alkalmazása lényegében helyes és Szükségszerű. Mi *azonban, mint a számok is mutatják, nehéziparunkat a helyesxrél nagyobb mértékben fejlesztettük könnyű—és élelmiszeriparunk terhére és elhanyagoltuk mezőgazdaságunk fejlesztését.
A-Magyar Dolgozók Pártjának júniusi, októberi és decemberi határozatai rámutattak ezekre az aránytalanságokra és az új kormá'nyprogramm utat
mutatott a hibák felszámolásához. Eddigi munkánk gyümölcseit mégis kama- toztathatjuk most, mertnehéziparunk fejlesztése jelentős eredményeket hozott.
Mivel korszerű nehézipart építettünk, szilárd alapon állunk, hogy Pártunk és kormányunk célkitűzéseit megvalósíthassuk, fejlesszük a könnyű- és
élelmiszeripart és a mezőgazdaságot is. '
A legfontosabb alapanyagok termelése ma már többszörösen meghaladja
!! Horthy-Magyarország iparának legmagasabb termelését. 1953—ban a szén—, nyersvas- és acéltermelés több mint kétszerese, a villamosenergia- és cement-
termelés több mint háromszorosa volt az 1938. évi termelésnek.
A legfontosabbualapanyagok termelése
Szén Nyer-avas Acél Villamosenergia
Év " — milliárd
ezer tonna kW/óra
1938. . . . . 9 359,7 335,0 647,0 l,40
1949 ... ll 836,,7 398,0 859,8 2,52
1950. . . . . 13 267,'7 , 461,3 1 048,4 3,00
1951. . . . . 15 269,9 527,3 1 290,0 3.51
1952 ... 18 749,5 619,6 1 459,4 4,2O
1953. .... 21,290,6 716,0 1 5425 4,5s '
* "Index: 1938 :- 100
100,o 100,o 100,0 mon
l26,4 118.8 132,9 180,0
14I,8 1373 162,0 214,o
163,1 * 157,4 199,4 250,6
2003 185,0 225,6 299,9
227,5 213,7 233.4 327,6
A MAGYAR ma FEJLODESE * ' ' 511
A széntermelés 1950-15'1 1953-ig, 3 év alatt, több mint 8 millió tonnával
emelkedett. Csak a 3 évi növekedés több, mint 1936-ban az egész évi szén— ' termelés és 3,7—szerese az l926-tól 1938-ig terjedő 12 év növekedésének.
A nyersvastermelés 1950-től 1953—ig 255 ezer tonnával emelkedett; *
Hasonló növekedés eléréséhez a kapitalista Magyarországon (az 1928—1938.
közötti évek fátlagos 5000 tonnás növekedése alapján) 17 évre lett volna
szükség. ;
Az acéltermele'snek a legutóbbi 3 évben elért emelkedése (494 ezer tonna) 48 ezer tonnával több, mint az 1935. évi egész acéltermelés.
A tvillamosenergíatermele's 1950-től 1953-ig 1,6 milliárd kWó-val emel-' kedett, ami az 1935-től 1938—ig terjedő 4 év növekedésének 5,4-szerese.
Az 5 éves terv eddigi évei alatt a legfontosabb alapanyagok termelésében túlszárnyaltuk a kapitalista országok egész sorát _— köztük olyanokat is,, .t melyeknek 1949. évi termelése még meghaladta Magyarországét, 1949-ben Hollandia és Magyarország széntermelése körülbelül azonos volt. 1953—ban Magyarország széntermelése csaknem kétszerannyi, mint Hollandiáé és jóval több, mint Ausztria, Olaszország és Hollandia együttes széntermelése. 19494 ben Ausztria téglából valamivel többet termelt, mint Magyarországj4 év alatt hazánk téglatermelése 3,5-szeresére emelkedett, míg Ausztriában változatlan
maradt. "
Egy ország gazdasági erejét nemcsak a termeltrtermékek mennyisége, szabja meg, hanem az is, hogy mennyi a termék egy főre jutó mennyisége.
Magyarországon 1953-ban az egy főre eső termelés például szénből 176,70/o—kal haladja meg Ausztriáét. Acélból 98,80/o—kal, cementből 35,40/o-kal magasabb az egy főre jutó termelésünk, mint Hollandiában.
A magyar nehézipar fejlesztésének eredménye, hogy az egy főre jutó alapanyagtermele's tekintetében az 1938. évi színvonalat messze túlhaladtuk.
A legfontosabb alapanyagok egy főre jutó termelése
1953. év Megnevezés [ 1938. ! 1953. A 1938. év
százalékában
, Szén ... (g) 102 222 21714
Nyersvas ... (kg) 37 75 202,7
Acél ... (kg) 71 ( 161 226,8
Villamosenergia. (kWó) 153 478 313,2
s
Cement ... (kg) 35 111 317,l
Jelentős eredményeket ért el a gépgyártás is, melynek aránya a gyáripar termelésében az 1938. évi 8,60/o-ról 1952-ben már 20,60/o-ra emelkedett. A fej— , lődést mutatja, hogy a gépgyártás ma már olyan gépeket is készít, amelyeket , ;_
a multban csak külföldről lehetett beszerezni. Például marógépek, revolver— és karusszelesztergák, bányagépek, mélyfúróberendezések, arató-cséplőgépek stb; _
1949-ben alig volt szerszámgépgyártásunk. Ma már jelentős szeryszámgép-
exportáló ország vagyunk. ' *
BAL-KNK ERNO'SFYAMAJ W"?
Néhány cikk termelése az ötéves terv első 4 évében.
1950—l953. Db
Kerékpár ... 696 38?
Motorkerékpár ... 48 173 Autóbusz ... 3 006 Gőzmozdony _ ... 727 Aratócséplőgép ... 1 996 Rádióműsorvevő ... 576 500 Varrógép ... 92 443
A tervszerű, arányos fejlődés törvénye azon-ban terveink elkészítése és végrehajtása során elkövetett hibák következtében a nehézipar fejlődésén belül sem érvényesülhetett kellő módon. Aránytalanság keletkezett az alapanyagok és fűtőanyagok és a feldolgozóipar termelése között. A sok alapanyagot togyaszto iparágak termelésének növekedése jelentősen meghaladja a szén, acél, villamosenergia termelésének növekedését. A nehézipar termelése 1949- j hez képest háromszorosára nőtt, ezen belül a gépgyártásé 275,70/o-kal, a szén ' termelése. csupán 79,9%-'kal, a martinacélé 72,_1%-kal, a villamosenergiáé
Wein-kal. -
_ Egyes iparágakon, például a gépgyártáson belül is támadt—alk bizonyos belső aránytalanságok. Ennek következménye, hogy gépgyártásunk —— mely—
nek termelése ugyan nagymértékben ' emelkedett —— nem adott elég gépet a mezőgazdaságnak. Amíg 1950-ben a mezőgazdaság 3900 traktort kapott, addig 1952—ben már csak 1470-et.
A túlzott ütemű iparosítás, főként a nehézipar eről-tetett fejlesztése követ- keztében a mezőgazdaság fejlesztésére nem maradt elég erőnk és így jelentős aránytalanság keletkezett az— ipar és a mezőgazdaság között. Amíg az 5 éves _ terv évei alatt a gyáripari termel—és 1938—hoz képest a többszörösére emelke—
' _ *dett, addig a mezőgazdasági termelés lényegében az 1938. évi színvonal körül
ingadozott. '
A gyáripari és a mezőgazdasági termelés volumene
1938 s 100
Megnevezés ' ! 1938. , 1949. ! 1953.
Gyáripar . ... . . . . 100,0 1375 34397
Mezőgazdaság ... 100,0 85,0 101,0
A mezőgazdaság részesedése a társadalmi össztermelésben —— ahhoz mérten is, hogy hazánk ipari országgá vált —— túlzottanlecsökkent.
Az ipar és mezőgazdaság részaránya a társadalmi össztermelésben (százalék)
Megnevezés ! 1949. 1 1950. ! 1951. 1952.*
Ipar és építőipar ... 70,8 74,1 76,0 ( 84,3
Mezőgazdaság ... 292 25,9 23,2 15,7
' Együtt 100,o 10040 _ mao mao
*; Az 1952 évi adatok a rossz termés miatt erősen torzitottak az ipar javára.
A MAGY—AR ms mamlasz 513, ,_
Az iparosítás túlzott üteméből adódott az is, hogy beruházásainkat túl-
méreteztük és azok nem álltak arányban a nemzeti jövedelem növekedésével.
Ennek következménye, hogy a nemzeti jövedelemből mind kisebb részt fordí- tottunk a lakosság személyes szükségleteinek kielégítésére és mind nagyobb részét felhalmozás-ra, beruházásokra.
A Központi Vezetőség határozata alapján kormányunk már 1953. ll. felé—
ben számos intézkedést hozott a népgazdaságban támadt aránytalanságok
felszámolására. *
Az 1953. évi tervet a II. félévben módosították és így megváltozott a beruházások aránya, növekedett a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges gépek, anyagok, valamint a fontos fogyasztási cikkek termelése. A tervmódo—
sítás során 2 milliárddal csökkentettük az 1953. évi beruházási tervet és . a felszabaduló eszközöket nagyrészt közszükségleti cikkek gyártására fordi—
tottuk. A beruházások átcsoportosításával a nehézipar részesedése a beruhá-__
zások teljes összegéből 43,30/o-ról 41,30/o—ra csökkent. A szociális, kulturális és egészségvédelmi beruházások részesedése viszont 6,10/o-ról 9,60/o-ra emel—
kedettu 1953. I. félévéhez viszonyítva a második félév nehézipari beruházásai 360/o—kal " nőttek, viszont a könnyűipar-é 169,90/o—kal, az élelsmiszeriparé
203,50/0-kal. _ ,
1953. II. felében a fontosabb fogyasztási cikkekből az ipar jóval többet termelt, mint az első félévben.
Fontosabb fogyasztási cikkek termelése 1953. ll. félévben.
Index: 1953. I. félév :: 100
Flanell ... 1402
Férfiing ... 1163
Bakancs ... 1 1 7 ,?
Nye sbús ... Im,!
Z ,; és zsirszalonna ... 122,4
Vaj ...— ... 128,5
Cukorka ... 175 2
' 1954. első 5 hónapjában pamutszövetből 755 ezer mz—rel, gyapjúszövetből 73 ezer mz—rel, selyemharisnyából 254 ezer tucattal, nöi cipőből 103 ezer pár—
ral, gyermekcipőből 188 900 párral, cigarettából 748 millió darabbal, vajból 421 tonnával, szappanból 2137 tonnával termeltek többet, mint 1953. első 5 hónapjában.
A kormányprogramm óta több cikk minősége javult, például a selyem- és pamutharisnyáé, a a férfiöltönyé, a gyermekkabáté, a férfiingé és a férfi- cipőé. Az élelmiszeriparban javították a felvágottak és kolbászfélék minőségét.
' Szá—mos fogyasztási cikk választéka bővült: a második félévben többek között a cipőiparban 26 új modell gyártását kezdték meg, növelték a női ruházati
cikkek választékát. ,
A párt és a kormány határozatai alapján a lakosságnak nyujtott számos kedvezmény, mint a beadási kötelezettség csökkentése, az árleszállítások, a békekölcsön alacsonyabb összegben történt kibocsátása, valamint a régebbi, * államkölcsönök egyre nagyobb összegű törlesztése stb. jelentősen javították a lakosság életkörülményeit. Ennek eredménye legjobban lemérhető a kis—
kereskedelmi eladási forgalom alakulázsán, mely 1953—ban 10,20/o-kal nagyobb volt az előző évinél.
14 ' * ; ' ; "l' [ BÁLINT Eaxmvxmmmon
. Ezekvaz eredmények mutatják annak az új,,szakasznak legfőbb jellem- vonását, mely a Központi Vezetőség történelmi jeletőnségű, 1953. júniusi, határozatával vette kezdetét. ,,Az új szakasz gazdaságpolitikáját mindene! — előtt az jellemzi, hogy lehetővé teszi a nép jólétének és mindenekelőtt a mun—
kásság életszínvonalának gyorsabb emelkedését, anyagi és kulturális szüks-ég—
gleteínek az eddiginél nagyobb mértékben biztosított növekvő kielégítést." 1) Az életszínvonal fokozott emelését tükrözi az 1954. évi népgazdasági terv, melynek számai már a helyes arányok kialakítását célozzák. Elsősorban meg—
változnak a nemzeti jövedelem felhasználásának arányai és az eddiginél jóval nagyobb rész jut a- fogyasztásra, főként a lakosság személyes fogyasztására.
A nemzeti íővedelem felhasználásra ( százalék )
, 1954.
Megn ex ezés , 1953. ' (terv)
. A lakosság fogyasztása, 58,0 70,()
Egyéb fogyasztás ... 17,0 12,0
Felhalmozás ... ; 25,0 18,0 %
Összesen 100,0 100,0
, W
3
tv
A növekvő fogyasztást az ipari termelés szerkezetének megváltozása is , biztosítja. 1954—ben 1953—hoz képest a termelőeszközök (A. csoport) termelése _20/o-kal csökken, ugyanakkor a fogyasztási cikkek termelése (B. Csoport) Ú160/o-kal nő. Igy az ipari termelés arányai megváltoznak a fogyasztási cikkek
javára. *
A termelőeszközök és fogymetási cikkek termelésének aránya (százalék)
1954.
Megnevezés ; 1953. (terv)
Termelőeszkö7ők ... 631) 595) Fogyasztási cikkek . . . . 37,0 41,0
Összesen * 100,a' mm
Az ipari termelés szerkezetének megváltozása lehetővé teszi, hogy az ' 'ipari fogyasztási cikkek termelése az előző évhez viszonyítva jelentősen
* emelkedjék.
Fontosabb fogyasztási cikkek termelésének előirányzata 1954-ben.
Index: 1953 .: 100
Cipő ... 121,8 Gyapjászövet ... '... 1273 Háztartási gép ... 415,8 Rádióvevőkészülék ... 1210 Kályha ... 123,0
Hálószobabútor ... 170,0 %
' 1) Révai József: ,.Harcban az új feladatok megvalósításért" Társadalmi Szemle, 1953, 10—11. szám.
930. oldal.
A MAGYAR IPAR Faanase , , i' " , ' , 515
Szem előtt tartva a mezőgazdaság fokozott fejlesztését 1954— ben a mező- gazdaság 5077 traktort kap, 500/0— kal több műtrágyához, 600/0- kal több réz—
gáliehoz jut, mint 1953- ban.
,,Megnövekszik 1954—ben az alapanyagok termelése is. így a széntermelés az 1949. évi 11,84 millió tonnáról 1954l-re 22,65 millió tonnára, a villamos—
energia termelése megfelelően 2520 millió kilowattóráról 5100 millió kilowatt!- órára, a nyersvas termelése 398 000 tonnáról 861 500 tonnára, az acéltermelé—s ' 860 000 tonnáról 1 678 000 tonnára, a hengereltacél termelése 471000 ton- náról 891000 tonnára, az ásványolaj termelése 497 000 tonnáról 1118000 tonnára, az alumínium termelése 14 400 tonnáról 32 000 tonnára, a cement termelése 552 000 tonnáról 1 160 000 tonnára emelkedik. "1
Amint ezt a Párt llI. Kongresszusa hangsúlyozta, a termelés mennyiségi növelése mellett fejlődésünk új szakaszában fokozottan előtérbe kerül a tet—
melékenység emelése, az önköltség csökkentése és a minőség javítása. E halom , területen elért eredményektől függ nagyrészt, hogy a dolgozók életszínvonala . következetesen emelkedjék, howDy a szocializmus gazdasági alaptörvénye érvényesüljön.
A munka termelékenységének emelése terén a felszabadulás óta jelentős sikereket értünk el. Az egész magyar gyáriparban az egy főre eső termelés értéke 1953— ban?730/0— kal volt magasabb mint 1938- ban. Azonban az utóbbi évek folyamán illetve az utóbbi höónapokban a munka termelékenysége nem emelkedett kellő mértékben. 1953- ban a munka termelékenysége a gyáripar—
ban alig valamivel növekedett, sőt a könnyű— és élelmiszeriparban valame- lyest csökkent.
Hasonló a helyzet az önköltségcsökkentés terén is, ahol szintén nem lehe tünk megelégedve az utóbbi évek eredményeivel. Az ipari termelés Önköltsége 1951— től 1953- ig mindössze 80/0- kal csökkent, sőt 1953. II felében és 1951 I negyedében nem csökkent, hanem emelkedett.
Szocialista iparunk előtt álló feladatok közül tehát a legdöntőbb a terme—
lékenység emelése és az önköltség csökkentése, valamint mindezekkel pál—
huzamosan a minőség javítása. Iparunknak az elért eredményekre támasz—
kodva szem előtt kellb tartania ezeket a Párt III. Kongresszusa által kitűzött feladatokat mert csak így tud eredményesen hozzájárulni a dolgozók élet—
színvonalának megjavításához új sikerek eléréséhez.
1) Rákosi Mátyás elvtárs, 1953. július 11-én a budapesti pártaktivaértekezleten mondott beszédéből.
megjelent a Szabad Nép 1953.- július 12-i számában. '
