Az ipari termelés alakulása az Amerikai Egyesült Államokban a második világháború után

AZ IPARI TERMELÉS ALAKULÁSA

AZ AMERIKAI EGYESULT ÁLLAMOKBAN A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN

DR. MOLNÁR FERENC

A tőkés világ gazdaságilag legerősebb vezető országát, az Amerikai Egyesült Államokat a második világháború óta eltelt viszonylag rövid időszakban négy

ízben sújtotta termelésének, egész gazdasági életének többé kevésbé súlyos

visszaesése. Ezek elsősorban az iparban, az ország legfontosabb gazdasági ága—- zatában jelentkeztek. Úgy vélem, hogy e válságok jellegének tisztázása —— ami körül sok vita folyt és folyik a marxista közgazdasági irodalomban — általában az Egyesült Államok háború utáni újratermelési ciklusa sajátosságainak, egyes új vonásainak feltárása kívánatossá teszi az ipari termelés alakulásának, szer—

kezeti változásainak elemzését. Erdeklődésre tarthat szám ot az Egyesült Államok

ipari termelése fejlődésének vizsgálata azért is, mert hozzásegíthet a két rend—

szer, illetve ezen belül a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti gazdasági verseny egyes problémáinak jobb megértéséhez, e verseny perspektiváinak té—

nyeken alapuló reális megítéléséhez.

A következőkben az Egyesült Államok ipari termelésének fejlődését az 1947—1961. évek adatai alapján vizsgálom. 1947—nek kiinduló évként való válasz—

tását az indokolja, hogy a kérdéssel jelenleg foglalkozó marxista közgazdászok nagy része ezt az évet tekinti a második világháború utáni első újratermelési ciklus kezdetének. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy 1947-ben az ipari ter—- melés még mindig mintegy 15 százalékkal alacsonyabb volt az 1943. évi háborús

csúcstermelésnél.

E tanulmány első része éves adatok alapján a Vizsgál t másfél évtizedes idő,-—

szak ipari fejlődésének fő tendenciáit, az időszakban végbement legfontosabb szerkezeti változásokat igyekszik bemutatni, míg második fele havi adatok alap—-

ján az egyes (1948—1949., 1953—1954., 1957—1958. és 1960—1961. évi) válságok—

nak az ipari termelés változásában megnyilvánult sajátosságaival foglalkozik—.

A vizsgálat alapja az amerikai Szövetségi Tartalékrendszer (Federal Reserve System) vezető szerve, a Federal Reserve Board által kidolgozott (a háború utáni

időszakban két ízben, 1953—ban és 1959—ben módosított) ipari termelési index;

Az adatok forrása (ahol ez külön megjelölve nincs) az említett szerv havi köz;

lönye, a Federal Reserve Bulletin (főleg annak 1959., 1960. és 1961. decemberi száma). ,

'

3 Statisztikai Szemle

710 na. MOLNÁR

AZ IPAR FEJLÓDESÉNEK FO TENDENCIÁI 1947 ÉS 1961 KÖZÖTT

Az ipar fejlődésének fő tendenciáit vizsgálva, először az egész ipar, majd as?

ipar fő szektorainak, végül pedig egyes fontosabb iparágak, kiemelkedő jellemű—*

aégű termékek termelésének alakulásával foglalkozom.

Az egész ipar termelése —— amely magában foglalja a gyáripar (feldolgosów ipar), a bányászat és a közművek (villamoserőművek és gázgyárak) tenneléaét

—— a Federal Reserve Board által számított index szerint a következőképpen .—

alakult. ';

!. tábla

Az ipari temetés indexe az Amerikai Egyesült Államokban

Termelés

3' Index: 1947. Index: 1957. Index: elözö

óv-IOO óv—IOO ev.-100

1947 ... 100 65 _

1948 ... 105 68 4,7

1949 ... 98 " 04 _ 6.8

1950 ... 114 74 153

1961 ... 125 81 9,4

1952 ... 129 84 3.7

1068 ... 140 91 8.4

ma... 131 85 -6.6

1955 ... 148 96 18,0

1956 ... 152 99 3,3

1967 ... 153 100 I,!

1958 ... 143 93 —— 7,0

1969... 161 105 123

1960 ... 166 108 2,9

1961 ... 168 109 1,0

Az Egyesült Államok ipari termelése 14 esztendő alatt 88 százalékkal emel—

kedett, ami évi 3,7 százalékos átlagos növekedésnek felel meg. Ha a vizsgált idő- szakot mechanikusan két időszakra bontjuk (1947—1954 és 1955—1961), akkor a

növekedés az első időszakban 31 százalék, évi átlagban 3,9 százalék, a második időszakban pedig 28 százalék évi átlagban 3,6 százalék volt, vagyis a növekedés üteme a második időszakban kissé csökkent az elsőhöz képest. A vizsgált idő—

szak ilyen mechanikus kettévágása azonban nem mutatja meg az ipari termelés fejlődési ütemében az 1950—es évek második felében végbement változást, neve- zetesen a növekedési ütem jelentős csökkenését. Az 1950-es évek második felé- ben az egész újratermelési folyamatban olyan hatások érvényesültek, amelyek nemcsak az ipar, hanem az egész gazdaság fejlődését lelassították. Ezért indo- koltnak tekinthető, ha ezeknek a hatásoknak a feltárása céljából az 1947—1955 közötti 8 éves időszakot állítjuk szembe az 1956—1961—es 6 éves szakasszal. Az így meghatározott első időszakban az ipari termelés átlagos évi növekedése 5 százalék volt, ezzel szemben a második időszakban 2,2 százalékra, tehat az előző

idöszakbelinek a felénél is kevesebbre esett vissza. E jelenség oka az, hogy

amikor a második világháború közvetlen következményeként érvényesülő fel-

hajtó erők az elhalasztott kereslet tartós fogyasztási cikkek, valamint termelő-

berendezések iránt, amely utóbbit nemcsak a belső, hanem a háborúban súlyomn

károsult európai országok kereslete is fokozott —, kab pedig a fegyverkezés

Aznmmxmmmummsnmxmgn 71;

koreai háborúval kapcsolaton viazmylag rövid idő alatt megvalósith erőteljes fokozásának hatása megszűnt, az amerikai gazdaság a hadikiadáaok állandó ma-

gas szintje ellenere sem volt képes "normann" műkődéeevelfenntartani az ipari

termelés korábbi fejlődési ütemét.

Figyelemre méltó, hogy a lakosság lélekszámának növekedése 1947 és 1961

között évente 1,7,1947 és 1955 között 1,8,1956 és 1981 között pedig 1 ,7 százalék

volt, az egy főre jutó ipari termelés évi növekedése pedig ugyanezen időszakok- ban2,0, 3,,2 illetve 06 Metteükl. .

Érdemes még megemlíteni, hogy a háborús termetes 1943. évi osúeepontjőbou képest elert növekedés 1961-ig ..t. a Federal Reserve Bulletin 1959. decemberi számának adataiialapján végzett számítás szerint —- ezek 41 Malek, ami evi

átlagban 1,9 százalékos növekedésnek felel meg.

Az 1. tábla adataiból, különösen pedig a tenneléenekaz előző évihez viszo—

nyított alakulásába jól kitűnik az ipar fejlődésének egyenetlensége és ingatag- sága. Az amerikai ipar termelése három ízben (1949—ben, 1954—ben és 1958-ban) viszonylag jelentős mértékben [csökkent. Az emelkedést felmutató 11 év közül 3 évben (1950-ben, 1955-ben és 1959—ben) a termelés növekedésének az üteme meghaladta a 10 százalékot. Ezek azonban kivétel nélkül a termelés csökkenését követő évek voltak, s a termelés czinvanala ezekben az években a két évvel korábbinál csupán 8,8, 5,5, illetve 5 adalékkal volt magasabb. Két esztendőben (1951-ben és 1953—ban) a termelés növekedése 5 és 10 százalék között volt, a

fennmaradó hat évben pedig 5 százalék alatt maradt, ezek közül is kettőben

(1957-ben és 1981-ben) alig ,1 százalékot ér!: el, vagyis lényegében stagnált.

Figyelemre méltó eredményt kapunk, ha röviden összehasonlítjuk az ipari

termelés fejlődését az első és a második világháborút követő időszakban. 1919 és 1929 között a növekedés 52,1947 és 1957 között pedig 53 százalékos, tehát mindkét háború utáni tíz évben lényegében azonos mértékű volt. A következő néhány év fejlődésében viszont már igen nagy különbeég mutatkozik: 1982—ben az ipari termelés 45 százalékkal volt alacsonyabb a három évvel korábbi szin-_

vonalnál, míg az 1957—et követő három év alatt 8 százalék emelkedés következett be. Ily módon ha a két 13 éves időszakot egybevetjük, az 1919—1932. évek 16 százalékos csökkenésével szemben az 1947—1960. évek 66 százalékos növekedése

áll, s ez az egész különbség három esztendő alapvetően eltérő fejlődésének eredménye. Az adatok tehát azt mutatják, hogy s két világháború utáni ebő évtized fejlődését összehasonlítva, egészen indokolatlan az amerikai kapitalizmus

valamilyen megszilárdulásáról, megújhodásáról beszélni. Hiszen a második világ—

háború utáni években csak a kőre-ai háborús konjunktúra hatására volt ugyan—

olyan méretű az ipari fejlődés, mint amilyen az első világháborút követően — hasonló hadi konjunkturális tényező nélkül is -— bekövetkezett. Számításba ve-

endő még az is, hogy az 1920—1921. évi válság jóval mélyebb volt, mint az

1948—1949. évi: 1921-ben az ipari termelés 23, 1949—ben pedig — mint láttuk —-

mm 6 százalékkal volt alaeeonyabb, mint az eMző évben. A válság csapás-ának

viszem 1957—1958—ban az amerikai gazdaság sokkal jobban ellen tudott állni.

mint 1929-ben, a az eztmdményeeő változások jóréaztáppenamásodikvilág—

Mult követő évtizedben mentek végbe.

Az egesz ipar termelési indexének vizsgálata természetesen mak nagyon

Mama képet adhat a termelés alakulásának fő tendendáiről, az ipari terme-—

M belül végbement fontos ener-kenet! változásokról pedig neni-hult sem mond.

mama konkrétabb miátnmőgainak és: szex-kezed változásoknakieló

?

713 . - , 934 MODNÁBV FERENC

tárása érdekében foglalkozni kell az ip§r1 termelés tő Wyomek, valammt az, egyes fontosabb ágazatoknak a Vizsgálaiávak

Az ipari termelési index, 1959. évi revíziója ótaaz egérz ipári termelésresz-

indexei kétféle bontásban állnak rendelkezésre. Az első, a korábban (a; 1947——-—

1949 bázisú indexben) is alkalmazott eljárásn§k megfelelően az egész ipari ter- meléet gyáriparra (ezen belül tartós és nemtartós javak termelésére);bányá- szan—a és a közművek termelésére bontja A, második bontásban az újonnan alkal- mazott, de visszamenőleg 194743 kidolgozott részmdexek rendeltetés, felhasz—

nálás szerinti csoportosításon alapulnak ennek megfelelően külön indexsor van

_a végterméke—kre —— ezen belül a fogyasztási cikkekre és a felszerelésekre -- és az anyagokra. Ez az utóbbi csoportosítás elkahnas arra, hogy képet adjon a termelőeszközök és a fogyasztási eikkek (az ipar ,,A" és ,,B" szektora) termelé-

sének alakulásáról.

Először az első bontás szerint Vizsgábuk meg— az ipari (emelés alakulását.

(Az indexet itt is 1947. évi bázisra számitottam át,)

:. tábla

Az ipari termelés indexe az Egyesült Allamokban ágazatonként

* Ebből:

__ ezen—_ belül.

Év Ipar MM __ ; —

gyáripar tartós nem tartós bányászat közművek _—

javai:

Index: 1947 év a 100

1947 ... 100 100 _ 100 _ 100 100 100

1948 ... 105 105. 103 105 105 , 110 *

1949 ... 98 _ 98 95 101 _ _ 93 118

1950 ... 114 114' 115 113 105 136

1951 ... 125 124 129 117 115 154

1952 ... 129 129 137 _, ne 115, 167

1953 ... 140 139 155 _ 124, 117 182

1954 ... 131 130 137 124 113 ' 195

1955 ... 148 147 158 136 125 918"

1956 ... 152 152 161 141 132 241

1957 ... 153 152 , 161 143 132 256

1958 ... 143 _ 1339 140 143 120 269

1959 ... 161 159 165 157 125 295

1960 ... 166 164 168 161 128 315

1961 ... 168 165 166 167 129 336

Átlagos évi növekedés (százalék)

1947 —— 1961 . . . . 3,7 3, 7 3, 7 3, 7 1, 8 9,0'

1947 —— 1955. . . . 5,0 4,9 6,*9 5,3 2 8 103

1956 - 1961 . . . . 2,2 1,9 Li) 3,5 0,5 7,5

Az adatok feltámak néhány kiugró egyenetlenségei— az_ ipari termelés ala- kulásán belül. Mindenekelőtt megállapítható, hogyaz igazi. eszmei—ésegészenek alakulását döntően a gyáripar fejlődése határozza meg, Ez temészetes ie, mert ennek súlya az indexben 86, 49 százalék (ezen belül a term jaVaké 4936,e nem

tartos javaké 36, 83 százaiék), mig a bányaszat súlya 855, a kőműveké pedig

4,96 százalékot tesz ki. A gyáriparon belül, ba osszevetni: a tartós és n em tartás

javak termelését, a következő jeleneéget figyelmünk meg: a tartós jaVak teme—

lése a fellendülés idején jóval erőteljesebben nő, a nem tartós javak index-e

AZ AMERIKAI IPARI TERMELÉS ALAKULASA 713

azonban egyes válságé'Vekben (1949, 1958 és 1961) magasabb szintet ér el, mint

a tartós javaké. A bányászat termelése csak igen lassan nőtt a háború utáni

időszakban, míg a közművek termelése rendkívül gyorsan — az egész iparnál kétszerte gyorsabban —— és emellett teljesen töretlenül fejlődött.

Afejlődés évi átlagos ütemére vonatkozó részindexekből kiderül, hogy az ipari termelés növekedésének az 1950—es évek második felében végbement ütemcsök—

kenése valamennyi részterületet érintette, de igen különböző mértékben. A tar—

tós javaknál a termelés növekedésének üteme az 1956—1961. években az 1947—

1955. évinek mintegy egyhatodára csökkent, és csaknem azonos mértékű volt a csökkenés a bányászatban. Kevésbé érintette az ütem csökkenése a nem tartós javak és legkevésbé a közművek termelését. Az egész ipar termelése fejlődési ütemének csökkenése tehát döntően a tartós javak és a bányászat termelésének rovására írható. Említésre méltó azis, hogy míg 1947—1955 között a tartós javak termelése gyorsabban fejlődött a nem tartós javakénál, addig 1955—1961 között a nem tartós javak termelésének növekedési üteme három és félszeresen felülmúlta a tartós javak termelését.

További érdekes részletek kerülnek felszínre, ha a termelés évenkénti inga- dozását vesszük szemügyre.

3. tábla

Az ipari termelés évenkénti változása ágazatonként

(százalék)

Ebből:

ezen belül:

Év ————'———

ipar gyáripar tartós nem tartós bányászat közművek javak

1948 ... 4,7 4,7' 3,3 2,8 5,3 10,3

1949 ... — 5,8 — 5,8 —— 7,8 — 1,3 — ll,3 7,0

1950 ... 15,3 15,4 20,3 ll,3 12,7 15,2

1951 ... 9,4 9,3 12,8 3,8 8,7 13,2

1952 ... 3,7 3,7 6,3 l,3 0,0 8,4

1953 ... 8,4 8,3 12,9 4,9 1,2 9,3

1954 ... —- 6,6 — 6,5 —-—ll,4 (LO —— 3,3 7,1

1955 ... l3,0 12,8 15,3 9,2 10,5 11,8

1956 ... 3,3 3,1 2,1 4,2 5,3 10,6

1957 ... l,l 0,0 (),0 1,1 0,0 6,3

1958 ... —— 7,0 — 8,0 —13,0 0,0 —- 9,0 5,0

1959 ... 12,9 14,0 17,2 10,0 4,4 9,7

1960 ... 2,9 2,9 2,0 2,8 2,2 7,0

1961 ... l,0 l,0 — O,8 3,6 l,1 7,5

A legerőteljesebb és egyúttal a legstabilabb volt a fejlődés a közműveknél,

amelyeknél túlzás nélkül'lehet a termelés válságmentes növekedéséről beszélni, hiszen ebben az ágazatban nem volt olyan év, amelyben a termelés visszaesett volna, sőt az évi növekedés egyszer sem esett 5 százalék alá, hanem 5 és 153

százalék között váltakozott, miközben öt esztendőben 10 százalék fölött volt

Szintén erőteljes —— bár a közművekénél jóval kevésbé — a tartós javak terme- lésének növekedése, amely azonban egyúttal a leglabilisabb, a legnagyobb inga- dozásokat mutató ágazat: a termelés évi változása —l-20,3 és —13 százalék között

váltakoZott. 1955 után a tartós javak termelésének fejlődési üteme erősen esők-e

kent, de labilitása változatlan maradt. A nem tartós javak fejlődése a vizsgált

714 , . . _ ne. nemm nem:

időszakban viszonylag egyenletes, ezen belül annak második felében gyorsabb volt az előbbinél, s ugyanakkőr lényegesen kevésbé labilis, ami kitűnik abból,

hogy termelésének évi változásai —I-11,3 és —-—1, 3 százalék között ingadoztak. Csök—

kenés csupán egyetlen évben, 1949—ben következett be, a háború utáni legerősebb

válság idején, 1958—ben pedig változatlan szinten maradt a termelés. A bányászati ágazat valamennyi közül a legkevésbé dinamikus, és eléggé válSágérzékeny;

termelésének változása —l—l2, ? és -—-11,2 százalék között mozgott. Ezen adatokból

azt a fontos következtetést vonhatjuk le, hogy a ciklikus ingadozások hordozőj—a

a vizsgált időszakban elsősorban a tartós javak termelése volt.

A rendeltetés szerinti bontás esetén az ipari termelés részindexeia követ-

kezőkeppen alakultak

4. tábla

Az ipari termelés indexének alakulása a felhasználas jellege szerint

_ _ Ebből:

, Ipari " ezen nemn

Év termelés , _ . ,

összesen végtermékek fogyasztási ' felszere- anyagok cikkek lések'

Index" : 1947. év : 100

1947 ... 100 100 100 100 * 100

1948 ... 105 103 103 106 105

1949 ... 98 100 101 , 94 97

1950 ... 114 112 117 102 114

1951 ... 125 122 116 , 141 124

1952 ... 129 131 117 ' 170 126

1953 ... 140 140 126 , 181 138

1954 ... 131 132 124 160 127 _

1955 ... 148 146 ' 139 1 172 . 147 , _ ,

1956 ... 152 152 — 141 187 , _152 , _

1957 ... 153 154 143 189 152

1958 ... 143 146 141 164 138

1959. . . ; . . . . 161 164 157 189 158

1960 ... 166 171 163 194 ' 161

1961 ... 168 172 166 196 : 161

Átlagos évi növekedés (százalék) ,

1947 — 1961 . . 3,7 , 3,7 ' 3,7 , 4,1 3,5

1947 —- 1955 . . 5,0 4,8 4,2 7,1 4,9

1956 —- 1961 . . 2,2 2,8 3,1 2,2 1,5

' Katonai felszereléssel (fegyverzettel) együtt. Felszerelésen itt és a továbbiakban (az ame—

rikai statisztikában használt ,,egulpment" kifejezés forditásaként) mindenfajta gép, berendezés.

felszerelés, szállítóeszköz stb. —— vagyis az építmények kivételével az állóeszközök —— értendők.

Az adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az egyes szektorok sulya 1957—ben a következő volt: végtermékek 46, 75, ebből fogyasztási cikkek 31,13, felszerelések fegyverzettel együtt 15 62, fegyverzet nélkül 12 ,16, anyagok pedig 53, 25 százalék. Ezen adatokból kiszámítható, hogy az ipar terinelőeszközö—

ket termelő ún. ,A" szektorának súlya (a felszerelések —— fegyverzet nélkül--—

és az anyagok együtt) 65, 41 százalék. A tenneloeszközök termelése (fegyver—

zettel együtt) ennek alapján 1947 és 1961 között 69 százalékkal nőtt. A termelés—

ről a felhasználás jellege szerint tehát vismnylág kiegyensúlyozottabb képet

Az AMERIKAI IPARI TERMELÉS ALAKULASA 715

kapúnk; mint az előző, az" ágazatok szerinti bontás alapján. Feltűnő azonban a felszerelések termelésének az átlagnál jóval gyorsabb ütemű növekedése. Ebben -- ezzel még foglalkozni fogok -—-— jelentős szerepe volt a katonai felszerelések termelése fokozásának. Figyelemre méltó még az is, hogy a végtermékek ter- melése gyorsabban nő az anyagokénál.

A fejlődés évi átlagos ütemét vizsgálva, az 1955 utáni szakaszra jellemző

csökkenő növekedési ütem itt is azonnal szembeötlik, mégpedig legélesebben a

felszerelések csoportjában, legkisebb mértékben a fogyasztási cikkek termelésé-

ben. Jellemző az is, hogy a végtermékeknél jóval kisebb az ütem csökkenése,

mint az anyagoknál.

Említésre méltó, hogy a fogyasztási cikkek egy főre jutó termelésének évi átlagos növekedése —-—*ami egyik jellemző mutatója az életszínvonal alakulásá—

nak -— 1947 és 1961 között csupán 2,0 százalék volt.

' Vizsgáljuk meg a termelés egyes évek közötti százalékos változását is.

5 tábla Az ipari termelés évenkénti változása a felhasználás jellege szerint

(százalék)

Ebből:

Ipari " ezen belül:

Év termelés é _ , ék k _ k

összesen V gterm e fogtggizegfgi felszerelések anyago

1948 ... 4,7 3,2' 2,9 5,7 4,6

1949 ... —- 5,8 — 2,9 —— 1,3 —- 10,7 -—— 7,3

1950 ... 15,3 12,4 15,5 8,0 17,2

1951' ... 9,4 '8,3 — 1,2 38,8 9,3

1952 ... 3,£7 ,, 7,6 l,3 20,0 l,3

1953 ... — s,4 7.1 7.3 6,7 %

1954 ... ——6,6 —5,4— —l,2 —ll,4 —7,7

1955 ... l3,0 6,7 ll,4 12,1 15,5

1956 ... 3,3 4,2 2,1 8,8 3,2

1957 ... l,1 , l,l 1,0 l,0 0,0

1958 ... — 7,0 — 5,0 — 1,0 —13,0 — 9,0

1959; ... 12,9 13,7 11,1 15,0* 14,3

1960 ... 2,9 3,7 3,7 3,0 2,0

1961 ...

1,0 O,!) l,8 O,9 0,0

Ha az 5. tábla adatai alapján e bontásban is szemügyre vesszük az ipari termelés egyes csoportjait fejlődésük, dinamizmusa és labilítása szempontjából, 'a következőket állapíthatjuk meg. A legdinamikusabb csoport kétségtelenül a

felszerelések termelése, bár mint láttuk, fejlődési üteme az utolsó hat évben igen erősen csökkent. _Ugyanakkor ez a leglabilisabb is; termelése a -l-38,8 és —13

százalék között ingadozott. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a két legkiemelkedőbb

—— az 1951. évi közel 39 százalékos és az 1952. évi 20 százalékos — növekedés döntően a fegyvergyártásnak a koreai háborúval kapcsolatos gyors és erőteljes növelésére vezethető vissza. A végtermékek csoportjának másik területén, a fogyasztási cikkeknél '(e'csoport súlya az előbbinek kétszerese) a termelés dina—

mizmusa lényegében az ipar egészével párhuzamosan alakult, de ingadozásai 'aízénál jóval kisebbek, legkisebbek valamennyi csoport között: 4—15,5 és ——1,3 között váltakoznak, tehát e' csoport termelésének csökkenése a válságok éveiben is igen csekély volt; Ennek'következtében a fenti két csoportból összetevődő vég-—

716 DR. MOLNÁR rmm

temékek termelésének dinamizmusa valamivel az átlag felett van, és labam az egész iparénál kisebb: ingadozásai 4—135] és A—öA-százalék között váltakomak;

Az anyagtermelés viszont az átlagosnál lassabban fejlődött eléggé jelentőe —-—

4—155 és -—-—9,0 százalék között mozgó —-—— ingadozásokkal. Ebből következik-az:

is, hogy a termelőeszközök szektora azétlagomál kevéssel nagyobb m must, de jóval nagyobb labilitást mutat.

mmm

Az ipari termelés indexe és a termelés évi átlagos növekedése iparága—nként, illetve cikkcwparto'nként

Tel—melós 1960- Évl átlagon ban, az 1947— növekedés

Megnevezés 1943. évek 1947—1949 és

átlagának lm között

százalékában _ (százalék)

Egéaz ipar ... 164 4,2 I. Gyár-ipar ... 163 4,2 1. Tartós javak ... 189 4,5 Ebből :

Vas- és acélgyártás ... 115 1,2 Gépgyártá's ... , 174 4,7

Ezen belül :

Nem villamos gépek gyártása 145 B,!

Villamos gépek gyártása. 222 6,8

Közlekedési eszközök. . . . 238 7,5

Ezen belül:

Gépkocsi- és alkatrészgyártás 168 4,4 Repülőgép és egyéb közloka- '

dési eszközök gyártása . . 368 ll,6 Műszerek és rokontermékek . . .. 221 ' 6,8 Agyag-, üveg- éskőgyártmányok . 168 3,9 Fa- és fatermékek ... 118 1,4 Bátor-gyártás ... 171 4,6 2. Nem tartós javak ... 160 4,0 Ebből :

Textiliák ... 121 1,6

Ruházat ... 158 3,0

Bőt- és bőráruk ... 113 l,0

Papir ée nyomdaipari termékek 1 60 4,0

Vegyi anyagok és termékek. 255 8,1

Gumi- és plasztikgyártmányok 200 6,0 Élelmiszer ... 135 2,5 II. Bányászat ... 128 2,1

Ebből :

Szén ... 68 ——

Kőolaj ... . . . '.—. . . . 135 2,5 Földgáz ... . . ... . 225 7,0 Ércbányászat ... . 134 2,5

III. Közművek ... _ 287 93

Ebből :

Villamosenergia—termelés ... , 289 9,2

Ha az ipari termelés e kétféle bontásban végzett rövid vizsgálatának emó—

ményeit összekapcsoljuk, tekintetbe véve, hogyan fedik egymást a kétféle: bonta-

csoportjai és mekkora az egyes csoportok súlya, néhány további konkrétabb összefüggésre mutathatunk rá. Kiderül például; hogy a fogyasztási— eikkek ese-—

partjának tulajdonítható stabilizáló szerep konkrétan a nem tartós fogyasztáei

Az AMERIKAI IPARI TERMELÉS ALAKULASA 717

cikkeknek tudható be. A tartós javak, illetve a felszerelések csoportja szerepé-

nek jelentőségével kapcsolatban kimutatható, hogy a *tartós'anyagok, mi vel fej—

lődésük lassú volt, csökkentik az egész tartós javak csoportjának dinamizmusát, és tekintettel arra, hogy fejlődésük egyúttal ingadozó is volt, nem csökkentik a szektor amúgy is jelentős labilitását. Megállapítható továbbá az is, hogy a fogyasztási cikkek egyébként eléggé egyenletesen fejlődő csoportjában észlelhető labilitás a tartós fogyasztási javak termelésének erős ingadozása következtében

'áll elő. Általánosságban az a tendencia látszik kibontaközni, hogy valamely

termék tartóssága, elsősorban ha olyan termékről van szó, amely termelői vagy fogyasztói beruházást szolgál, dinamizmussal, de egyúttal nagy válságérzékeny- séggel párosul, míg a nem tartós jelleg, különösen ha fogyasztási rendeltetéssel párosul, valamivel kisebb dinamizmussal, de jelentős stabilitással jár együtt.

A következőkben az egyes fontosabb iparágak termelésének növekedését

vizsgálom. (Lásd a 6. táblát.)

Az egyes iparágak termelésének fejlődésében a különbségek még jóval na—

gyobbak, mint az ipar átfogó csoportjainál. Az ún. hagyományos iparágak _ a textilipar, a bőripar stb. — fejlődése jóval lassúbb az átlagnál, mig a korunk technikai változásaival kapcsolatban álló ágazatoké — például a repülőgépgyár- tásé, műszergyártásé —— az átlagnál jóval gyorsabb. Jelentősebb csökkenés csupán a széntermelésben mutatkozik, a szenet ugyanis az egyéb energiahordozók — a kőolaj és a földgáz —— mindjobban háttérbe szorítják. Jellemző a technika jelen- legi fejlődésére a gépgyártás két ága, a villamos és a nem Villamos gépek gyár-—

tásának fejlődési üteme közti különbség: az előbbi jelentősen túlszárnyalja, az utóbbi pedig el sem éri az ipar átlagos fejlődési ütemét. Jellemző a villamos—

energia—termelésnek az ipar átlagánál több, mint kétszerte gyorsabb növekedési üteme. Rá kell azonban mutatni arra, hogy ha a fejlődést nem az 1947—1949.

évek átlagával, hanem az 1955. évi termeléssel hasonlitanánk össze, korántsem kapnánk ilyen általánosan kedvező képet, mert például az ipar két igen fontos ága, a vas— és acél-, valamint a gépkocsigyártás az elmúlt hat év során egyszer sem érte el az 1955. évi termelési színvonalat.

Az ipar különböző ágazatainak erősen eltérő mérvű fejlődése következtében természetesen jelentős eltolódások mentek végbe az ipar belső szerkezetében.

A következőkben áttérek ezek rövid ismertetésére.

AZ IPARI TERMELÉS FÓBB SZERKEZETI VÁLTOZÁSAI

Az ipari termelés szerkezetében a második világháborút követő időszakban

vegbement fontosabb változásokról képet nyerhetünk, ha összevetjük az egyes fontosabb csoportok és iparágak 1947—1949. évi, illetve 1957. évi súlyát az

előzőkben is alkalmazott kétféle bontásban. (Az adatok tehát nem terjednek ki

az egész vizsgált időszakra, hanem csak az első háború utáni ipari ciklus során

végbement változásokat tükrözik.) (Lásd a 7. táblát.)

A fő eltolódás egyrészt a tartós javak és a közművek javára, a nem tartós javak és a bányászat rovására, másrészt erőteljesen a felszerelések, kismértékben az anyagok —— vagyis együttesen a termelőeszközök — javára, a fogyasztási cik- kek . rovására ment végbe. A termelőeszközök arányának közel 5 százalékos emelkedése azt mutatja, hogy a termelőeszközök elsődleges fejlődésének objektív szükségszerűsége természetesen abban az amerikai gazdaságban is érvényesül, amelynek burzsoá közgazdászai a szocialista országokban végbemenő hasonló irányú tervszerű fejlődést a ,,fogyasztók érdekeit elhanyagoló gazdaságpolitika"

bűnéül igyekeznek felróni.

l' 18 _ on. nemm FW

. _ _ , 'I. tábla

Az ipari termelés szerkezetének, változása ágazatonként,

illetve a felhasználás jellege szerint ' .,

1947—1949; 1957. IGN—1940. ! last:

Ágazat -——--————-—————-———-- Felhasználási csoport -————-—-—-—-*-—-——-——_-'-———*-———

_ évl termelés megoszlása évi termelő: mMM' *

Egész ipar ... 100,00 100,00 Egész ipar ... 10000 . 10030, Gyáripar ... 86,40 86,49 Végtermékek ... 47,52 * 46575

Ebből : Ebből : _ ,

Tartós javak . . . 42,72 49436 Fogyasztási cikkek 35,87 31,13_

Nem tartós javak 4168 36,83 , Felszerelésok (kato- , ' ' Y naival együtt) _ 11,65 . 15462—

Bányászat ... 9,41 8,55 Anyagok ... 5248 ,, 5335 _ [Közművek . . . 4,19 4,96 TermelőeSzközök . . . . A 64,13 6837

A fő arányokban 1957 óta további eltolódások következtek be. Ezt mutatják

be ; termelés 1957 és 1961 közötti növekedésére vonatkozó adatok. *

_ , Az 1961. évi termelés az !957. évi százalékában ! ,

Ágazat, százalék ** Felhasználási ' százalék

csoport

Ebés'z ipar ... 109 Egész ipar ... '... 169

Gyáripar 109' Végtermékek ... , 112

Ebből: ' Ebből:

Tartós javak . . .; . . . . ; . . 103 ; Fogyasztási cikkek ... 116

Nem tartós javak . . 117 Felszerelések (katonaival * '

Éányászat ... 98 együtt) 104

Közművek ... ' ... 131 Anyagok...,...,.- ... 106

Termelőeszközök ... '. . . 106

Úgy látszik, mintha a tendenciák és ennek következtében az arányok 1957.

után megváltoztak volna a nem tartós javak és a fogyasztási cikkek javára.

Valójában Csupán annak a jelenségnek megismétlődéséről van szó, amit már a

korábbi adatok alapján is megfigyelhettünk,xhogy ti. a "rossz" években, eter—

melés válságjellegű visszaesése idején e szektorok (minthogy kevésbé válság-—

érzékenyek) mindig előretörnek—a tartós javakkal, illetve a bermelőeszközökkel

szemben. — ' ' _

A 8. tábla adatai részletesebben, cikkcsoportonként mutatják a. végbement

erányeltolódásokat. " _ : ,

, " ' Az arányeltolódások az egyes iparágakeltérő fejlődési ütemével kapcsolatban már említett tendenciák eredményeit tükrözik. Emellett mutatják —— a kínálat

oldaláról —— a mezőgazdasági termelés viszonylagos hanyatlását és a mezőgazda —

sági felszerelések termélése "súlyának csökkenését.- Fel'cűnő, hogy a legnagyobb" _ arányeltolódás 'a katonai felszerelések csoportjánál ment végbe.— Ezek súlya;

csaknem háromszorosára nőtt. Hozzá kell tenni, hogy ez az adat csek—_,a—szoros

értelemben vett katonai felszerelések termelésére vonatkozik, nemfoglalja "ma-a gában a fegyveres erők által felhasznált üzem— és egyéb anyagokat és a hadsereg

által felhasznált fogyasztási cikkeket (ruházat, élelmiszer stb.-). sem. ( * -,

AZ *AMERIKAI IPARI TERMELÉS ALAKULASA 719

' - - , —8. tábla

.! Az ipari termelés szerkezetének változása iparáganként, illetve cikkcsoportonként

1 —— ...

iif—179. 1957' _ 1329. 1957'

Iparúgak -—————-—————- Clkkcsoport _

évi termelés ' évi termelés

megoszlása * megoszlása

Vas- és acélgyártás ... 5,07 6,21 Személygépkoesi ... 1,44 2,03 Gépgyartás ... 13,20 15,31 Villamos haztartasi felszere— '

; , , lések ... 1,52 l,26

Ebből: Televízió és rádió ... 0,60 0,49

Nem villamos gépek gyártása 7,67 8,92 Bútor és szőnyeg ... 1,48 1,18 Villamos gépek gyártása. . . . 5,53 6,39 Ruházat ... 7,77 5,20

Feldolgozott élelmiszer . . . . 9,l7 8,ll Közlekedési eszközök ... 7,02 10,76 Fogyasztói fűtőolaj és benzin 1,20 l,19 Háztartási villamosenergia . l,92 2,26

Ebből : Gazdasági felszerelés ... lO,38 12,l6

Gépkocsi— és alkatrészgyartás 2 ,54 5,04 Ipari felszerelés ... 5,98 7,29 Repülőgép és egyéb közleke— Kereskedelmi felszerelés . . . 1,8_4 2,46 dési eszközök gyártása . . . 2,48 5,50 Szállítási felszerelés, ... 1,67 1,83

, Mezőgazdasági felszerelés . . O,89 0,58 Műszerek és rokontermékek . . . . l,20 1,66 Katonai felszerelés ... —. l,27 3,4fi Ag yag-, üveg— és kőgyártmányok . 2,66 2,92 Anyagok *

Fa- és fatermékek ... 2,91 1,65 tartós javak termelésére 24,36 27,81 Bútorgyártás ... l,55 1,48 tartós fogyasztási cikkek ' Textiliák ... 6,16 2,78 termelésére ... 3,10 3,67

Ruházat ... 5,22 3,44 felszerelések termelésére . 5,65 8,10

Bőrg—és bőrű-tuk ...* ... l ,65 1,10 építőanyagok ... 9,33 9,05 Papir- és nyomdaipari termékek . 8,30 7,93 Ásványi fűtőanyag gazdasági , Vegyianyagok és cikkek . . . . 5,91 7,10 célra ... 7,07 6,29

Élelmiszer ... '... ll,88 937, Nem háztartási Villamos— ,

Szén .. ... ; ... ' ... 2,53 l,30 energia ... ' 1,86 2,19 Kőolaj . . . '. ... 3,89 4,33 Villamosenergia ipari célra . 0,87 O;99 Földgáz ._ ... 0,66 0,65 Villamosenergia atomenergia

ÉrebánYászat ... 0,77 0,70 céljára . ... ,. . (ml 0,08

Villamosenergia—termelés ... 3,l3 3,7 6 Tartós fogyasztási cikkek . . 8,66 7, 75

Gázgyártás ... 1,06 1,20 Nem tartós fogyasztási ,

cikkek ... 27,21 2338

AZ IPARI TERMELÉS VÁLTOZÁSA A VÁLSÁGOK IDÓSZAKÁBAN

A következőkben havi adatok alapján vizsgálom az ipari termelés ciklikus mozgását, vagyis azt mutatom be, hogy az ipari termelés egészének és főbb részterületeinek termelése hogyan alakult a második világháború óta lezajlott négy gazdasági visszaesés idején.

Az ipari termelés alakulását az 1947—től 1961—ig terjedő időszakban vázlato—

san a következők jellemezték. A haditermelésről a békegazdálkodásra való át—

téréssel kapcsolatos termeléscsökkenés (1944—1946) után az ipari termelés 1947-

ben és 1948 első felében erősen emelkedett. 1948 júniusában csúcspontot ért el és 9 szinten maradt ugyanezen év októberéig. Ezután megkezdődött a termelés csökkenése, amely a mélypontot 1949 októberében érte el. Ezután határozott emelkedés következett be, és 1950 áprilisában már túlszárnyalta az előző csúcs—

pontot. A termelésnek ez az emelkedő szakasza 1953 júliusában kulmi'nált. Ezután rögtön csökkenni kezdett és a mélypontot a következő év márciusában érte el.

E szinten maradt hét hónapig, majd ismét emelkedett, és 1955 májusában túl—

haladta az előző csúcsot. A termelés emelkedése tovább folytatódott az 1956

720 DR. MOLNÁR FERENC

decemberi újabb csúcsig, amelyet 1957 augusztusáig stagnálás, a szembeötlő túltermelés időszaka váltott fel. Ezt követően a termelés meredeken csökkent

az 1958 áprilisi mélypontig. Ekkor ismét erős emelkedés következett be, és 1959 februárjában túlhaladta a korábbi csúcsot. A termelés növekedése az 1960 ja—

nuári csúcsig tartott. Ezt az év júliusáig tartó stagnálás, majd ezután 1961 ja—

nuárig csökkenés követte. A termelés 1961 január—februárban a mélyponton

stagnált, majd ismét gyorsan emelkedve júliusban már túlszárnyalta a korábbi

csúcsértéket. ' *

A termelés alakulásának fontosabb fordulópontjait, és az azokon elért

indexértékeket (1957 : 100 bázison) a következő táblázat szemlélteti.

9. tábla

Az ipari termelés indexének csúcs—pontjai és mélypontjai ;

(Index: 1957. év a: 100)

Csúcspont mélypont , Előző csúcs elérése A korábbi osúos

túlhaladáaűig el—

Idöpont Index Időpont Index Időpont Index belt idő—(hónap)

1948. VI. 69 1949. X. 62 1950. III. 69 21

1953. VII. 94 1954. III. 84 1955. IV. 94 21

1956. XII. 102 1958. IV. 87 1959. II. 102 26

1960. I. 111 1961. I. 102 1961. VII. 112 18

Az adatokból világossá válik, hogy e négy, egyenként viszonylag enyhe vál—

ság együttesen milyen nagy és mennyire negatív hatással volt az Amerikai

Egyesült Államok iparának egész háború utáni fejlődésére. Az egyes válságokbnn 21, 21, 26 és 18 hónapra volt szükség ahhoz, hogy az ipari termelés visszanyerje a korábban már elért szinvonalat. Összesen tehát 86 hónapon keresztül az ország ipari termelése stagnált, csökkent, vagy a korábbi csökkenést hozta be, tehát nem fejlődött, nem haladt előre. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált 15 éves idősnek közel felében (86 hónapban, azaz 7 év és 2 hónapban) az Amerikai Egyesült Államok ipara a válságok következtében nem fejlődött.

Az Amerikai Egyesült Államok ipar—í termelésének havi indexe a második világháború utáni válságok időszakában

(Index: A válság előtti legmagasabb havi termelés : 100)

m '

ma,—1.957

.po _ _ / J

.).4' xv'1 "N. b,.f/ !

way-wa .. , ,—

"§. , , , ,

, /

' .,, .. r _ /

95 ' , _ _,r' ,/ /

.v" / _!

"x figyi-IMS , ———'

" / //

9, ... xx/ , ,,—

._ . . ,,

.!

,!

_r

.5___—___," VV , - _. _S—LMV 7, ev. A__ ___—._—

L'*'—V'"_'T"'t' *1" 1 ' ' 1'*1'1- '! *1' 7 v "v v " 'l' v v i "! "I'—'i'"—

(11346678.9mi?72737975/577781530211225?€2526

Ha'/7.711

M AMERIKAI IPARI TERMELÉS ALAKULASA 721

Természetesen az egyes válságok —— még ha először csak az egész ipar termelésének alakulását vizsgáljuk is -—— jelentősen eltértek egymástól a vissza—

esés mélysége, tartama, valamint lefolyásuk módja szempontjából. Ezt jól szem-

léltetik a havonkénti adatokon alapuló görbék. (E görbéknél minden esetben az egyes válságok előtt elért legmagasabb termelést választottam bázisul.)

A görbék alapján az egyes válságok következő főbb sajátosságait olvashat—

juk le.

Az 1948—1949., az 1957—1958. és az 1960—1961. évi visszaesés közös vonása egyrészt az, hogy a termelés nagyobb visszaesését hosszabb—rövidebb (5—9 hó- napig tartó) túltermelési szakasz előzte meg, amelyben a termelés lényegében az elért magas színvonalon stagnált, másrészt az, hogy a depresszió szakasza

kiesett: a termelés mindössze 1—2 hónapig volt a mélyponton, és utána nagyjá-

ból ugyanolyan élesen emelkedett, ahogyan csökkent. E három válságtól eltérően az 1953—1954. évi válságban nem találjuk meg a túltermelési stagnálási szakaszt, ezzel szemben kifejezetten mutatkozik a mintegy 6 hónap tartamú depressziós stagnálási fázis. Úgy tűnik, mintha e két szakasz bizonyos fokig helyettesítette volna egymást a vizsgált négy válságban. Az 1948—1949. évi válság további sajátossága, hogy a termelés nagyarányú esését két hónapig tartó emelkedés szakította félbe, és a mélypontot csak ezután érte el. Az 1960—1961. évi válság mind tartamát, mind mélységét tekintve jelentősen elmaradt a másik háromtól, mégpedig olyan mértékben, hogy felmerül a kérdés, helyes—e ez esetben is vál- ságról beszélni, nem a termelés szabálytalan ingadozásáról vagy inkább az 1957—1958. évi válság egy kiegészítő hullámáról (,,Nachkrise") van-e szó?

A következőkben azt vizsgálom, hogy milyen mértékű és intenzitású volt a termelés csökkenése az egyes válságokban, illetve, hogy időben mennyire vetette vissza a válság a termelést.

10. tábla A válságok hevességét jelző néhány mutató

A termelés csokkenese a A termelés-

csökkenés inter- A megélénkülés A termelésemel- Hány hónappal csúcstól a válság- zitása' a válság- tartama (mély- kedés intenzitás korábbi szintre Időszak mélypontig szakaszban szakaszban ponttól a régi sa' a megélénkü- esett vissza

csúcsig) hónap lés szakaszában a. termelés százalék

1948 —— 1949. . . . 10,2 10,2 10,2 5 27,1 38

1953 — 1954. . . . 10,6 10,6 15,9 8 15,7 19

1957 — 1958. . . . 14,7 14,7 23,5 ' 10 20,8 65

1960— 1961 . . . . 8,1 7,3 16,6 5 23,3 49

* Intenzitáson az egy évre vetített százalékos termelésváltozást értem (a változás mértéke osztva a változás hónapjainak számával és szorozva tizenkettővel).

Számításaim során a csökkenés, illetve az emelkedés intenzitását a válság, illetve a meg- élénkülés időszakában bekövetkezett változások alapján határoztam meg. Itt szeretnék utalni arra, hogy a válság intenzitásának megítélésénél helytelen a termeléscsökkenés számítása során 'egybevonni a túltermelés és a válság időszakát, mint azt Daun szovjet közgazdász is teszi (Balin.

Sz.: Az Egyesült Allamok gazdasága ciklikus fejlődésének jellemzése a kapitalizmus általános válságának korszakában. —— Mirouaja Ekonomlka !. Mezsdunarodnüe Otnosentja, 1961. évi 11. sz.

77. old.), mert így a válság intenzitása kisebbnek tűnik a ténylegesnél. Daun szerint a termelés- csökkenés intenzitása az 1957—58. évi válság idején évi 13 százaléknak felelt meg, holott a válság—

szakaszban 23,5 százalék volt.

A 10. tábla adatai is mutatják, hogy mind a termelés csökkenésének mérté—

két, mind a csökkenés intenzitását tekintve az 1957—1958. évi válság jóval túltett a háború utáni három másik válságon. Különösen nagy a különbség a termelés—

csökkenés intenzitását és a megélénkülés tartamát tekintve az 1948—1949. évi

722 DR. MOLNÁR mm

válsággal szemben, amelyet egyes közgazdászok szintén periódikus, eíklust le- záró válságnak tekintettek. Meg kell jegyeznünk, hogy egyedül a terniel'és esők- kenésének élességéből (intenzitásából) a válság első hónapjaiban nem lehet

kövatkeztetni a válság további lefolyására. Ezt igazolja az a tény, hogy a kapi—

talizmus gazdasági történetének legnagyobb válságában, az 1929—1932. éviben, az Amerikai Egyesült Államok ipari termelése a válság első nyolc hónapjában ' -— 1929 augusztusa és 1930 áprilisa között — ugyanannyival (15 százalékkal) csökkent, mint az 1957—1958. évi válság nyolc hónapjában. Az utóbbi válságnál azonban nyolc hónap után a termelés erőteljesen emelkedni kezdett. Ezzel szem— '—

ben 1930-ban a termeléscsökkenés fokozódó ütemben folytatódott. A különbség okainak elemzése túllépi e cikk kereteit.

- A háború utáni időszak eddigi egyetlen periódikus válsága, az 1957—1958.

évi válság intenzitását és tartamát tekintve —- az ipari termelés alakúlásán mérve —— messze elmarad nemcsak az 1929—1932. évi nagy válságtól, hanem sok

korábbi, kisebbnek minősített válságtól is. Igy peldaul 1923—1924—ben a ciklust

egy közbenső válság szakította meg, amelynek során az ipari termelés 13 hónap

alatt -— 1923 májusa és 1924 júniusa között — csaknem 19 számlákkal csökkent,

és 29 hónapig tartott, míg újból elérte a korábbi csúcsot.

További megállapításokra ad lehetőséget a fellendülés, vagyis a korábbi

csúcs helyreállítás-ától az új termelési csucs eleréséig terjedő időszak vizsgálata.

Ezen időszakok jellemző adatait a 11. tábla foglalja össze.

, n. tábla

A fellendülés tartama és intenzitása

A fellendülés ,

e eme B 88 m

1 kezdete vége müx)? (százalék) Étínzitáss

1950 — 1953 ... 1950. III. 1953. VII. 40 36 10,8

1955 — 1957 ... 1955. IV. 1956. XII. 20 9 5,4

1959 — 1960 ... 1959. IX.. 1960. I. 11 9 _ 9,8

A háború utáni egész időszak minden szempontból legjelentősebb fellendü—

lése az 1950—1953. évi volt, ennek fenntartója pedig —— mint ismeretes —— a koreai háborúval kapcsolatos hadikonjunktúra Ez a fellendülés tehát újabb bizo—

nyítéka annak, hogy milyen nagy szerepet játszott a hadigazdaság az amerikai gazdaság második világháború utáni fejlődésében. Az adatok egyúttal cáfolják azt az időnként még felbukkanó nézetet, hogy az 1948—1949. évi válságból csak

a koreai háború emelte ki az amerikai gazdaságot, hiszen a koreai háború ki—

törése idején —-— 1950 júniusa végén --— az amerikai ipar termelése már túlhaladta az 1948. évi korábbi csúcspontot, és a fellendülés szakaszában volt. A két későbbi

fellendülés —— az ipari termelés alapján ítélve -— oly vérszegény volt, hogy

kétséges, lehet-e fellendülésnek tekinteni. 1955—1957—et illetően valószínűleg mégis fellendülésről lehet beszélni, mert az ipari termelés csekély növekedését rendkívül erős beruházási hullám kísérte. ,

A következőkben az ipari termelésnek a válságok idején mutatkozó válto—

zása konkrétabb vizsgálata céljából az ipari termelés főbb csoportjaira vonat- kozó részindexek alakulását vizsgáljuk meg a már alkalmazott kétféle bontás szerint. Ez az elemzés hozzásegít az egyes válságok jellegének, sajátosságainak

megállapításához is.

Az AMERIKA] IPARI TERMELÉS ALAKULASA 723

' , ' 12. tábla

A válságok hevességének néhány mutatója ágazatonként," illetve a felhasználás jellege szerint

Ebből:

ezen belül: ezen belül: A

Mutató Időszak Ipar gyár- nem bányá- vég. , an 8.—

tartós tartó termé- togyasz- fel— y .

ipar s szet kek tási szere- gok

cikkek lések

javak

Atermelés tel—

jes csökke- 1948 —- 1949 10,2 8,6 18,2 6,2 28,8 5,9 4,2 19,7 11,4 11659 a. csúcs— 1953 —1954 10,6 10,5 16,0 5,6 7,6 7,5 6,7 16,2 11,'l'—

ponttól a 1957 —- 1958 14,7 14,7 23,0 5,8 17,4 9,9 7,8 20,1 ' l7,7 mélypontig 1960 -— 1 961 8,1 9,7 15,2 4,3 2,0 4,5 5,8 4,8 10,8

(százalék) A termelés

esökkenésé- 1948 -—— 1949 1'0,2 13,3 18,2 7,4 24,6 5,1 8,4 19 7 l7,0 nek intenzi- 1953 -— 1954 15,9 21,0 24,0 13,4 18,2 20,0 18,5 13,,8 17,5 tása a válság 1957 -— 1958 23,5 25,2 19,7 11,6 16,1 19,8 13,3 16 l 26,5

( 7 2

időszakában 1960 —-— 1961 16,6 9,7 14,0 9,7 9,0 9,9 , 10,8

A korábbi 1948 - 1959 21 21 21 19 27 21 15 29 23

csúcs eléré- 1953 —— 1954 21 21 24 16 18 23 20 22 20

séig eltelt 1957 — 1958 26 26 26 13 23 15 37 30

idő (hónap) 1960 —- 1961 18 18 11

17 13 16 18

* A tábla nem tartalmazza a közművek termelésének adatait, minthogy ebben az ágazatban egyetlen időszakban sem következett be termeléscsökkenés, sőt termelése az egész ipar válság—

jellegű termeléscsökkenésének időszakában tovább emelkedett, illetve változatlan maradt. (1948—- 1949'-ben közel 5, 1953—1954—ben több, mint 1 százalékkal nőtt. 1957—1958-ban és 1960—1961—ben pedig

változatlan maradt.)

A 12. tábla adatai még konkrétabban és élesebben mutatják azokat a jelleg- zetességeket, amelyeket az évi adatok vizsgálatakor már említettünk. Világosan kitűnik, hogy valamennyi háború utáni válság lényegében a tartós javak, illetve

a termelőeszközök, utóbbin belül (az 1960—1961. évi visszaesést kivéve) első- sorban a felszerelések túltermelési válsága volt. A nem tartós javak termelésének csökkenése egyszer sem haladta meg a 6,2, a fogyasztási cikkeké pedig a 7,8 százalékot. Emellett termelésük a válságok után mindig jóval rövidebb idő alatt érte el ismét a korábbi csúcsszínvonalat, mint a válságok fő hordozójaként sze—

replő ágazatoké, illetve csoportoké. A fogyasztási cikkek és felszerelések terme- lése alakulásának különbsége különösen élesen mutatkozott meg egyes évek-3

ben, így 1949—ben, 1951—ben, 1954—ben, 1957-ben és 1958-ban. Az egyes években a fogyasztási cikkek, illetve a felszerelések termelése a következőképpen vál- tozott.

13. tábla A termelés növekedése (4—), illetve csökkenése (——-) januártól decemberig

(százalék)

1949. 1951. 1954. 1957. 1958.

Megnevezés

évben

Fogyasztási cikkek ... %- 1,4 — 9,3 -i- 8,3 —- 2,0 4- 7,1 Felszerelések ... — 22,0 4— 37,1 —- 6,7 — 10,7 0.0

724 DR. MOLNÁR: Mamma: nem szamma— '

_ 1951-ben az ellenkező irányú fejlődés a koreai háborúval összel, * , termelésre való gyors áttérésSel kapcs'olatös, A két Szektor ellentétes iranyu tai—' lődése a válságok idején komoly szerepet játszott abban, hogy a válsága): enyhék

és rövidek voltak. —

Az adatok szerint igen rövid az az időszak, amely alatt néhány szektorban a termelés ténylegesen emelkedett. A tartós javak termelése 15 év alatt össze—*

sem 94 hónapon keresztül nem fejlődött (1961 decemberében még nem érte el az

1960 elejei csúcsot). A bányásza'mál a stagnálás és visszaesés volt jellemZö 102

hónap, vagyis 8 és fél év termelésére (1961 decemberében még nari érte el az

1957 márciusi, tehát csaknem 5 évvel korábbi csúcsot). A temelőeszközök közül

a bővített újratermelés szempontjából kulcsfontosságú csoport, a felszerelések termelésének előrehaladásából 104 hónap (közel 9 esztendő), az anyagokéból_

pedig 91 hónap esett ki. A felszerelések termelése tehát a 15 évből csupán aév "

4 hónap alatt, azaz az egész időszak 42 százalékában mutatott fel tényleges tej—- lődést.

Erdemes megemlíteni, hogy az 1960—1961. évi visszaesés volt az egyetlen, ' amelyben a fogyasztási cikkek termelése erősebben esett vissza, mint a felszere- léseké, bár a termelőeszközök (felszerelések és anyagok együtt) termelésének 7 csökkenése ebben az esetben is nagyobb Volt a fogyasztási cikkélténél (az anyag— *

termelés nagyarányú csökkenése és a termelőeszközökön belüli nagyobb súlya ,

következtében). *

Az elmúlt másfél évtized ipari fejlődését szemléltető adatok mind a főten-—

deneiákat, min—dpedig az egyes válságjellegű visszaeséseket vizsgálva azt mutat— ,

ják, hogy bár az Amerikai Egyesült Államokban periódikus túltennelési válság _ csak egyszer lépett fel, és az is viszonylag enyhe volt a négy egymást gyerm ' követő visszaesés együttes hatása mégis az ipari termelés növekedésében igen

erős fejlődésgátló tényezőként érvényesült, és következményei vetskszsnek egy nagyobb gazdasági válságával, bár természetesen ez a hatás együttesen is el—

marad az 1929—1932. évi válság katasztrófális következményeitől. Az man ter—— , melés lassú fejlődése —— amely az 1950-es évek második felében még tóváhb las—

súbbodott _— azt eredményezte, hagy az Amerikai Egyesült Államok mind—ish—

ban lemarad a Szovjetunióval folytatott gazdasági versenyben sőt— termelésé—

nek arányát tekintve ——- tért vesztett a tőkés világ ipari tennelésében a gyott—ab-

ban fejlődő nyugat—európai tőkés országokkal és Japánnal Szemben is. _